Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-27 / 9. szám

13

flichaäv

es

1955. február 27.

J XVHl. század. .Európájának társad,almi viszonyaival és művelődéstörténetével foglalkozó müvekben, legyenek azok tudományos munkák. vagy ismeretterjesztő kézikönyvek, mindenütt szerepel Montesquieu, eredeti nevén Charles- Louis Secondat folyasd SögondaJ neve és müvének méltatása. A róla való megemlékezés tehát halálának kélszazadik évfordulóján (1955 február 10 . nem elfeledett emberről szól. Ezt a francia tudóst és írót a jogászok, a történészek, a szociológusok, sőt a szépirodalom művelői is nuigukénak vallják. Alapjában véve szociológus volt, uz emberi társadalom életében érvényesüli',' objektív törvények nyo mozója. Franciaországban, a feudális önkényuralom hazájában ennek rendszere ellen küzdött.

Melyek voltak azok a középkori maradványok, amelyek ellen. harcba indult a XVIII. századbeli francia polgárság? Д király által önkényesen gyakorolt politikai hatalom, a romion udvari nemesség élösködése. a jobbágyok nyomora, a türelmetlen klerikalizmus bent az országban, kifele vedig, világpolitikai vonatkozásban, a gyarmatok kizsákmányolása és imperigUsztikus növelése, « rabszolgáin'tás Már a XVIII. században minden európai országban olvasták Montesquieu harcos müveit.

\Л iképpen nézte ö a maga. korút

"■* s mit mert, mint. a társadalom bírálója, kimodani s leírni? Erről érdekesen tájékoztat harminckét éves korában. 1721-ben megjelent szatirikus müve: a „Perzsa levelek”. Uzbek es Rika, két perzsa, hazájukból Párizsba érkeznek s onnan 1712 és 1720 közöf! leveleznek otthonmaradt barátaikkal és szolgáikkal. Ez alatt a tíz év alatt tanúi XIV. Lajos uralkodása utolsó éveinek, majd az (j kiskorú dédunokája helyett régenskedö orleansi herceg kormányzatának. A Perzsa levelek külföldön jelentek meg a szerző neve nélkül. A régensség idején az udvari nemességnek általában az uralkodó osztályoknak életében az erkölcsi fegyelem teljesen ellazult s miközben Montesquieu az európai és a mohamedán világ társadalmi jelenségek szembeállítja egymással, mondanivalóival lényegükben azt érezteti, hogy társadalmi változások bekövetkezése elmaradhatatlan.

A régem maga is olvasta a könyvet, ■pajkos részletei mulattatták. . de az-MONTESQUIEU

után 0 is, meg az uralkodó osztályból i'aló olvasók rá lőttek, hogy ezek a oerzsák sok olyat mondanak aminek a fele sem tréfa Nem maradt titok, hogy a szerző egy Bordeaux mellett’ árkastéíu ara, azonkívül az ottan ’•íróságnak, a parlamentnek örökös nőké - túla кЬ'пкерпеп farsang 1 'átázik a társadalommal, amikor perzsa ruházatot öltött magára, de beszédét és szarát nem volt kénes annyira atö* törtetni, hogy észre ne -ették róna igazában báró Montesquieu az. 7ki hol Uzbek, hol Rika nevében beszél

i perzsák XIV. Lajosról a következüket írják haza. A francia кirálynak nincsenek avanabán’iai mint a spannolnak, de gazdagabb náh. mert a’uttralóinak hiúságából ebből az aranybányáknál js kimeríthetetenebb forrásból annyit meríthet, amenni/it akar Ha «’(iszákos háború nak viteléhez pénz kell, ezt úgy szerzi, hogy áruba borsát címeket és rangokat Egyébként bűvész, meri ha égi. millió tallér van a pénztárában és kettőre van szüksége, kin nil átkoztál.ia. hogy egy tallér kettő! ér és a: alattvalók ezt elhiszik. Még náláná' h nagyobb művész a perísák szerint a ряда, meri elhiteti, hogy három anynyi mint egy s ahogy a kenyér melyet elfogyasztanak, nem kenyér, s a bor. melyet meqisznek. nem bor. - XIV. Lajos többre becsül egy ol.yan embert, aki vetközésvé’ segítségére 'an, mini azt, aki mint politikus vagy hadvezér az ö parancsára és az ö javára jelentékeny feladatokat oldott meg. A perzsák az európai papokat is derviseknek nevezik s azt látják, hogy az államnak majdnem minder vagyona az /I kezükben van s általában az jellemzi őket. hogy mindig elfogadnak és sohasem, adnak.

A Perzsa levelek meqjelenése után tizenhárom évvel, 1734-ben ie’ent meg Montesquieunek egy másik nevezetes munkája, amely az ókori Róma történetével foglalkozik alapításától bukásig.

Nagyon rokonszenves neki, hogy a régi Rómában a politikai hatalmat

1689-1755

megosztották különböző hivatalok, il'etre tisztviselők között s ennek szűk '■■'(lességét hangoztatta Montesquieu a maga korában is, azt követelt:. hogy a király által egyedül gyakorolt hatalmat válasszák külön húrom részre: 1. a törvényhozásra, 2. a kormányzásra 3 и bíráskodásra.

L z a különválasztás lehetővé te*-/ szi szerinte a kölcsönös ellenőrzést. és beleszólást enged az állat: ügyeinek intézésébe a kedvezményezet! hűbéri osztályokon■ kívül álló dolgozó nemzetnek, amelyen elsősorban a burzsoáziát érti x ezzel az elmélettel ennek törekvéseit fejezte ki.

Montesquieu nem hirdeti, hogy

minden hatalom letéteményese a nép, hogy ennek kezében kell egyesíteni minden hatalmat. A; (1 rendszere az állam ügyeinek intézésébe csupán beleszólást kíván biztosítani a gazdasági hatalom alapján politikai hatalmai is igénylő burzsoáziának. Ez vedig később beleegyezik abba. hogy az új lökés vagyon gazdáin kívül a végi feudális vagyon haszonélvezői is olt maradjanak az állam hajójának fedélzetén, a kormányrúd mellett.

Ezt a társadalmi és politikai elgondolást Montesquieu háromkötetes főművében. „A törvények szellemében” fejti ki. „A törvények szelleme”

Ints téves munka gyümölcse. 1743-ban lel ént meg.

A Montesquieu i kívánta társadalom azonos azzal, amely polgári demokráciának nevezte magát és a vagyon alapián engedélyéi: politikai jogokat Az ő korában n hűbéri önkényuraómmal szemben ez is haladást jelentett. Montesquieu nem volt forradalmár, de müvei, írásai mégis forradalmasítóan hatottak. Nem robbantott ki megmozdulásokat, de megindított folyamatokat, amelyekből nagy dolgok 'forrtak ki: a társadalom politikai és ideológiai felépítményének kicserélőlése.

,,A törvények szellemében” rengeteg tudás van felhívmozva. Montesquieu •smerí az ókort a feudalizmust távoli öldrészel: kezdetleges népeinek táraduim: rendjét, egy három évig tartó európai utazás alatt, megfordult Becs- | ben, Magyarországon, Svájcban. Itáliában és leghosszabb ideig Angliában tartózkodott amelynek politikai rendszerében az tetszett neki, hogtl ott a parlament bizbnuos mértékben korlátozza a monarchikus uralmat. Becsből ment áí Magyarországra, érdekelte itt a bányaművelés, az országot gazdagnak és termékeimnek találja. Két dolgot észlelt, amiről a törvények szellemében is megemlékezik: 1. hogy a magyar népre idegen uralom nehezedik, ezt az uralkodó nemesség is érzi és bámulatos módon mégis támogatja külpolitikai veszélyek idején (Mária Terézia trónralépésére gondol) az idegen Habsburg-házal. 2. a pép azonban zsarnokainak ostora is 'tud lenni ez a megjegyzés, feltehetjük, II Rákóczi Ferencnek I. Lipát elleni felkelésére, általában a kurucküzdelmekre vonatkozik.

i\,1 ontesquieu törvényeken nemcsak a politikai törvényeket érti, hanem azokat a *társadalmi törvényeket, amelyeket nem maguk az emberek csinálnak amelyek a politikai törvények mögött mint okok szere veinek Törvénynek á’tálában a dolgok természetéből folyó szükségszeri vonatkozásokat nevezi, vagyis azt, hogy a társadalmi jelenségek, a történelem mozgalmai nem valami metafizikai okkal, hanem bennük rejlő kapcsolatokból magyarázhatók. Montesquieu a társadalmi rendszerek és törvények különbözőségének magyarázatát a különböző klimatikus, földrajzi természeti viszonyokra vezeti vissza.

A földrajzi viszonyok halnak a társadalmi változásokra, de mivel zek évezredeken át állandóak nem magyarázhatók velük az időközben bekövetkező társadalmi változások.

A földrajzi viszonyok hatása, például a tengeré a termelő erők fejlettségén keresztül, érvényesül tehát ebben az esetben átlói füqg, hogy mint a régi normannok, evezős csónakokon kisérlik-e meg a tengereken való átkelést, vágvpedjQ ayorsgőzösök szelike át az óceánt repülőgépekkel történő átkelésről nem is beszélve.

Montesquieu főmüvében gyilkos gúnnyal támad ja a gyarmati ültetvények megművelését rabszolgákkal Ezt a gúnyt és iróniát érezzük, amikor idézi a gyarmatokat kizsákmányoló üzéreknek azt az érvelését, hogy a cukor igen megdrágulna, ha azt a növényt, amelyből nyerik, akkor a cukornádat. nem rabszolgák művelnék.

I/ an Montesquieuben többértel" müség. Egyik helyen azt írja A törvények szellemében, hálás az égnek mivel nlrian kormány alatt, engedte megszületnie, mint amilyen gLutt él. Másutt azonban materialista hangot üt meg. ,Jla látjuk, hogy a világ, {/.mely az anyag mozgása által képződött, fennmarad tovább, akkor mozgásúinak kell, hogy törvényéi legyenek.”

Az ésszel felruházott lényeknek lehetnek maguk által alkotott törvényeik, de olyan törvényeik is vannak, amelyeket nem ők alkottak. Montesquieu hitt abban, hogy az embereket ezeknek íz objektív törvényeknek felismerésére rá lehet vezeni, mégpedig fokozatosan. Ez minden esetre hitet jelent az emberben és az emberiség jövőjében. Francia polgári történészek és irodalomtörténészek szemére vetettek Montesquieunek ezt a bizakodását. ezt a derűlátást. De épp az n bizakodó előretekintés a jövő felé rokonszenves a ma élő nemzedéknek, mely a szocializmus útján hittél halad a jövő felé s ezért szentelünk megemlékezést Montesquieu társadalombíráló 'munkásságának halála kétszázadik évfordulóján.

SAS ANDOR

A csehszíovákiai rádió állandó magyar adása :

Kedd

Szerda:

bullám hosszun

Hírek, hangos

4B7 9

6.15— 6 25: Hírek 14 00—14 10 Falu híradó 17 20—18 00; Hírek

6.15— 6.25 Hírek. 14.00—14 10 Falu híradó. 17 20—18 00 Hírek 6 15—6 25 Hírek 14 00—14 10 Falu híradó. 17 20—18 00 Hírek

Csütörtök: 6.15—6.25 Hírek 14 00-14 10 Falu híradó 17 20—18 00 Hírek. Péntek: 6 15—6.25: Hírek 14 00—14 10 Falu híradó. 17 20—18 0Г Hírek

Szombat

a »zva mm

14.10-14.30 híradó.

Hírek 14.10—14.30

hangos híradó Hírei- 14 10—14 30

hangos híradó Hírek 14.10—14.30

hangos híradó.

Hírek 14 10—14.30

hangos híradó

10.00—10.15 Ifjüságiműsor 14.00—14.10 Hírek 14.10-14.30 Hangos híradó 17 30—18 IW Úttörők híradója vasárnap; 6.40—7 00 Szövetkezeti tanácsadó 14.00—15 00 Vidám műsorral köszöni jüh a falu és város dolgozóit 17 30 — 18 00 Irodalmi félóra.

HÉTFŐ

BRATISLAVA — 5.15: Zenés műsor. 6.15: Dolgozóinknak. 6.55: Nyelvi tanáesadó. 7.20: Reggeli hangverseny, 1-0.35: Ifjúsági műsor: 11.00: Asszonyok félórája. 11.30: Népszerű hangverseny. 12.00: Dallamok. 13.30: Balettzene. 14.00: Fúvószene. 14.40: Romantikusok műveiből. 15.30: Operettkettősök. 16.00: A szovjet sebészet legújabb sikerei. 16.15: Viliam Figuš B'-strý műveiből. 16.30: Az ifjúság rádióújsága. 17.00: Olasz operazene. 17.20: Tarka zenei műsor. 18.00: Moszkva beszél. 18.30: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióújság. 20.00: Maláji románc, (színdarab), 21.40: Szvit 22.20: Az állatok farsangja. Camille Saint Saéns. 22.50: Puccini: Tosca.

KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—8.00

Zenés műsor. 8.30: Zenekari hangverseny. 11.00: Részletek Smetana: Eladott mennyasszony című operájába*. 12.10: Részletek Sárközi Szelistyei asszonyok c. daljátékából. 13.00: Mezei bokréta. 14.50: Heti zenés kalendárium. 17.30: Egy falu, egy nóta. 18.20 Francia és olasz dalok. 19.00: Ismerkedés a zeneirodalommal. 20.00: Tánczene. 21.20: Nagy mesterek kedvelt műveiből. 22.20: Hazánk zenei életéből. 6.10: Tréfás népdalok.

KEDD

BRATISLAVA — *5.10: Zenfes műsor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Reggeh

hangverseny. 7.54: Nyelvi tanácsadó. 7.35: Kamarazene. 11.20: Szórakoztató együttesek műsorából. 12.00: Földműveseinknek. 12.10: Olasz operákból. 12.50: Zenei képek. 14.00: Szimfonikus hangverseny. 15.30: A jelenlegi magyar szerzők alkotásaiból. 16.00 František Prášil szerzeményeibe* 16.30: Fúvószene. 17.20; Népi vigadd lom. 18:00: Moszkva beszel. 18.30: Kívánsághangverseny. 19:00. Rádióújság. 20.00: Közvetítés a svéd ČSR jégkorongba) nokságról 22.20: Dusík Géza és Mór János dallamaiból. 22.40: Szlovák Filharmonikusok hangversenye.

KOSSUTH-RÁD 1Ó - 4.30—8.00

Reggeli zenés műsor. 8.30: A MR népi zenekara játszik. 9.00: Indulók 10.10: Dallal, tánccal a világ körű;. 11.00: Asszonyok negyedórája. 11.30 Fúvószene. 12.15; Népdalok. 13.25- Népszerű operettdalok és kettősök 15.30: Operettrészletek. 17.30: A Tátrától a Balti-tengerig. 18.20: Szív küldi szívnek... 19.02: Közvetítés a Madách színházból: Nóra. Színmű 3 felvonásban. 22.20: Operettzene. 23.00; Előadóművészeink hangversenye.

SZERDA

BRATISLAVA — 5.10: Zenés műsor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Operazene. 10.00: Ifjúsági műsor. 11.00 Asszonyok félórája. 11.30: Népszerű hangverseny. 12.00: Földműveseinknek. 12.15: A szovjet falu dala. 14.00: Janka Matuška szerzeményeiből. 14.40:

Á в i é

HiHSIrr

Operazene. 15.20: Cseh és morva néptáncok. 16.00 Híres énekesek. 16.00; Zenei album. 17.00- Miroslav Dior Elvarázsolt tó. 17.20: Tarka zenei műsor. 18.00 Moszkva beszél. 18.30: A legiobb mezőgazdasági dolgozóknak. 19.00: Rádióújság. 20.00: Közvetítés a CSR Nyuoat-Németország jégkorong mérkőzéséről. 22.20: Táncdallamok.

23.00: Szimfonikus hangverseny.

KOSSUTH-RÁDIÓ - 4.30—8.22.

Reggeli zenés műsor. 8.30: Népszerű operarészletek. 11.00: Délelőtti kórushangverseny. 11.30- Vidám magyai versek és dalok. 12.15: Tánczene. 13.20: A MR népi zenekara játszik. 14.50: Dalok és hangszerszólók. 15.20 Hazatérés, rádiójáték. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.10: Nemzetköz: kérdések. .17.25: Magyar népi muzsika. 18.00: A virágzó mezőgazdaság útján. 18.30: Szív küldi szívnek . . . 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.20: Tánczene. 22.10; Tíz perc külpolitika. 22,20: Szimfonikus hangverseny. 23.25: Csajkovszkij Nocturne.

CSÜTÖRTÖK

BRATISLAVA — 5.10: Zenes műsor. 6.15: Dolgozóinknak. 6.55. Nyelvi tanácsadó. 7.15: Szórakoztató zene 10.00,- Ifjúsági műsor. 10.35: Robert Schumann: Erdei jelenetek. 11.30: Zenekari művek. 12.00: Földműveseinknek. 13.00: Operazene. 14.00: Népszerű hangverseny. 14.40: Szabadtéri dallamok. 15.30:' tánc-dalok. 16.15: Szórakoztató szólók. 17.00. Zeneoktatás 17.20. A népek barátsága táncban es dalban. 17.40: A dallamok szárnyán. b.00: Moszkva beszél. 18.30: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióújság. 20.00: Közvetítés a ČSR—USA jégkorongmérkőzésről. 22.20: Hangulatos zene. 23.00: Nagy mesterek műveiből

KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—8.22

Reggeli zenés műsor. 8.30: Zenekari har."verseny. 10.50: Balettzene. 12.15 Francia operettrészletek. 13.20: Szovjet szerzők operettjeiből. 15.30: Az épülő kommunizmus nagy országából 17.30: Egv falu, egy nóta. 18.20: Rész-195d. február 28-tól március 6-ig.- i etek Sidney Jones operettjeiből ! 19.30: Tánczene. 20.20; Huszti kaland, vígopera 2 felvonásban. 21.52 Három néger spirituale 22.20; Kellemes szórakozást. 23.00- Éji zene.

PÉNTEK

j BRATISLAVA — 5.10: Zenés mű- I sor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Reggeli j hangverseny. 7.54: Nyelvi tanácsadó, j 10.00- Ifjúsági műsor. ' 11.00: Asszo- i nyok félórája. 11.30; Antonín Dvorak i műveiből. 12.00 Földműveseinknek j 12.15; A ma dala. 12.50; Szórakoztató ! zene. 14.00: Tánc és szabadtéri daliaj inuk. 14.40- Orosz operaalkotások.

15.30; Szövetkezeti tagjainknak. 16.00 j Kórusművek, 16.30; Fúvószene. 17.00 Kultúrszemle. 17.20: Tarka zenei műsor. 18.00: Moszkva beszél 18.30: K.Í- vánsághangversenv. 19.00: Rádióújság.

20.00 Néptáncok. 20.30: A rádió népi egyeteme. 20.50: A legjobbjainknak

21.00 Orosz balettek. 21.30: Szabadtéri zene. 22.20: Tánc és szórakoztató zene. 23.20: Kamarazene:

KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.40—8.22.

Zenés műsor. 3.30 Kuruc dalok. 9.00 Indulók és tömegdalok. 11.15: Részletek Zsukoyszkij Boldog nyár c. filmjéből. 11.30: Operettr őszietek. 12.15. Népi együttesek műsorából. 13.00: — Tánczene. 14.50 Részletek Lehár: Víg özvegy c. operájából. 16.40: Kodály: Énekszó II. 17.30: Szív küldi szívnek... 18.30: Dankö Pista dalaiból. 19.15,- Jo munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: A MR szimfonikus zenekara játszik. 22.20- Tánczene 23.00 A ...oszkvai rádió zenekara játszik. 23:30: Verses zenés összeállítás.

SZOMBAT

BRATISLAVA — 5.10: Zenés műsor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Nép; hangot}. 10.15: Rapszódiák. 10.40: Ze neoktatás. 11.30: Operahangverseny 12.00: Népdalok. 12.50: Zenei képek 14.00: A Csehszlovák Hadsereg zene-karának hangversenye. 16.00: A daliarp'-'k szán- 16.30: Szombati vigadalom. 18.00: Moszkva beszél. 19.00: Rádióújság.

KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—8.22:

Reggeli zenés műsor. 8.30: Indulók, és táncok. 8.50: Operettrészletek. — 10.10 Zenekari hangverseny. 11.40: Üzem: kórusok énekeinek. 13.40: A prágai várőrség fúvószenekara játszik. 15. Szív küldi szívnek. 16.10: Szövetkezeti híradó. 17.10: Magyar népi muzsika. 18.00- Tánczene. 19.00: Szombatest; muzsika. 20.20 Tarkabarka. zenés műsor. 22.20: Tánc éjfélig.

VASÁRNAP

BRATISLAVA — 6.00: Vidám vasárnap — 6.40: Reggeli hangverseny. 7.00: A dallamok szárnyán. 8.30:

Gyermekdalok. 8.40: Operazene. 9.10: Asszonykérdés. 10.00: Hazai dalok. 10.30 Színes muzsika. 11.00: Klasszikusok hagyatékából. 12.00: A hét költészete. 12.05- Szabadtéri zene. 12.30: A hét eseményei. 12.50: Népdalok és táncok. 13.30: Beszélgetés földműveseinkkel. 14.00: Fúvószene. 14.30: Operanvitányok. 15.00: Technikai újdonságok. 15.15: Népszerű dallamok.

16.00: Szepesi képek. 17.00: Fiatal költőknél. 18.00: Moszkva beszél. 19.00: A hét eseményei. 20.00: Közvetítés SSSR — Kanada jégkorongmérkőzéséről. 22.10: Tánc és szórakoztató zene. 23.00: Rimskij-Korsakov: Seherezáda.

KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—7.59:

P.ggeli zene. 8.10: Egy falu, egy nóta. 10.00: Vasárnapi levél. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Jó munkáért szép muzsikát. 14.15,: Magvar^-Szov.jet Barátság Hónapja. 15.30: Egy hét a külpolitikában. 17.45: Szív küldi szívnek ... 16.15: A rádió világirodalmi folyóirata. 17.15: Kellemes szórakozást. 18.40: Tánczene. 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 20.20: Magyar népi muzsika. 21.30; Vasárnap sportja. 22.10: Klasszikus operettek. 23.00: Budapest hangverseny termeiből. 0.10: Magvar népi zene.

Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapra. — Kiadóhivatal Bratislava.^ Križková 7. — Telefon 332—99 — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. - Telefon- 246—46. — Főszerkesztő; Majot Sándor. — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v., Bratislava Križková 7 — Nvomia- Merkantilné tlačiarne, n. o. zz.. Bratislava

01 Kér. Povstania 41-. — Évi slöfize tés Kis 20.80. félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata — Megrendelhető minden oóstahiva tálnál és kézbesítőnél A-6409P

i