Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-27 / 9. szám

6

Fril«9nmve$

1955. február 27

A felszabadulás jubileumi évében előre az EFSz-ek további fejlődéséért

holnapra. Ezért fontos, hogy minden EFSz kezdemenyezően lépjen »fel ezen a téren és kihasználja a már meglevő gépi berendezéseket.

Ez elsősorban a íejőgépekre érvényes, mert a gépi fejes jelentősen növeli a tejhozamot és semmiképpen sem ártalmas a fejőstehenek egészségere.

Fontos, hogy helyesen szervezzék meg és díjazzák az állatgondozók munkáját- Ez mindig jelentősen növeli az állatok hasznosságát. A helytelen munkaszervezés és díjazás viszont éppen ellenkező' eredménnyel jár. Például a malinovai EFSz-ben (rakovníki járás) 1953-ban több, mint 20 'anyasertés'- neveltek. Mivel ólaik nem voltak, az anyaállatokat kettesével, hármasával a szövetkezeti tagok között osztották szét és havonta két munkaegységet számítottak be nekik az állatok gondozásáért, tekintet nélkül arra, hogy egy anyasertéstől hány malacot neveltek fel. Az állatgondozók nem törődtek a kocákkal, nem búgatták be őket, mert a kismalacok csak több munkát jelentettek volna számukra de jövedelmüket nem növelték volna Nem csoda, hogy a malinovai szövetkezeti ta- j gok 1953-ban összesen csak 70 ma- | lacot neveltek fel. kocánként tehát í kereken hármat. A szedte.- EFSz-ben (Miklov-vidéken), amely 1953. végén a felbomlás küszöbén állt, az állattenyésztési termelés munkájának helyes megszervezése és díjazása következtében a helyzet lényegesen megjavult. Az 1954. évi tavaszi munkáktól kezdve a szedleci EFSz munkaversenyben köztársaságunk legjobb szövetkezeteinek sorába került.

Néhány példával mutattam rá élenjáró szövetkezeteink munkájának eredményeire Ezek a példák azonban meggyőzően bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés gyarapítása és belterjesebbé tétele a szövetkezet gazdasági felvirágzásának első és legfontosabb előfeltétele.

(Folytatás az 5. oldalról.)

sunk elé terjesztenek a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének növelésére.

A földművelésügyi miniszter rámutatott a szövetkezetek pontos könyvvitelének jelentőségére és hangsúlyozta:

i Pártunk és kormányunk számos I intézkedést tett a lemaradó EFSz-ek j helyzetének megjavítására és meg: teremtette felvirágoztatásuk minden i előfeltételét. Ezeknek a lehetöségek, nek a kihasználása a szövetkezeti I tagoktól függ.

Szövetkezeteink megszilárdítása és további felvirágoztatása

Elvtársak.

már megállapítottam, hogy szövetkezeteinkben nem folyik minden a legnagyobb rendben. A fogyatékosságok és nehézségek okát abban kell látnunk. hogy nem tartják be az EFSz-ek mintaalapszabályzatának alapelveit és rendelkezéseit, hogy a lemaradó szövetkezeteknek nincs szilárd vezetésük, nem szervezik meg és nem díjazzák megfelelően a munkát, rossz a munkafegyelem és a szövetkezeti tagoknak helytelen a viszonyuk a közös tulajdonhoz. A tagok egyéni érdekeiket gyakran a közösség érdeke fölé helyezik. Nem tartják be a szövetkezeti demokráciát, nincs rendben a könyvelés és a nyilvántartás. Ha a lemaradó EFSz-ek minden tagja valóban úgy dolgozna, s ügy törődne a szövetkezeti tulajdonnal, mint azelőtt magángazdálkodóként tette, akkor ezek a szövetkezetek is már sokkal előbbre jutottak volna. A szövetkezeti tagok egy része mindmáig nem értették meg, hogy az egységes földművesszövetkezet elsősorban az övék, hogy a szövetkezeti földek az ő földjeik hogy a szövetkezet állatai az ő állataik. Ezért, ahelyett, hogy tevékenyen részt vennének a szövetkezet munkájában, csak „dolgozni“ járnak a szövetkezetbe. Igen fontos ezért, hogy a szövetkezet belső éleiének megjavításával, politikai nevelőmunkával, a munka helyes megszervezésével és díjazásával rávezessük a tagokat arra, hogy a maguk tapasztalatából rájöjjenek, hogy a jobb élet egyetlen útja, ha jobban dolgoznak a szövetkezetben.

A földművelésügyi miniszter ezután foglalkozott a földmüvesszövetkezetek vezetésének és a kollektív vezetés elve érvényesítésének kérdésével és rámutatott annak szükségére, hogy növeljük a szövetkezetek vezetőinek szakképzettségét. Ezzel kapcsolatban gondoskodni kell arról, hogy megjavítsuk a szövetkezeti munkaiskolák gukat.

színvonalát, biztosítsuk látogatottsá-Sok szövetkezetünkben nem alkalmazzák kellően a kollektív vezetés elveit. Ennek következtében a vezetőség elszigetelődik a tagságtól, a szövetkezeti élet legfontosabb kérdéseiről néhány ember, sőt néha csak egyesek döntenek, a tagok nem vehetnek részt a döntésekben, sőt néha nem is tájékoztatják okét .számos kérdésről. Igv aztán nem csoda, hogy a szövetkezeti tagok nem érzik magukat a szövetkezet gazdáinak és nem járulnak hozzá kezdemenyezően a közös gazdálkodás fejlesztéséhez

Sok szövetkezetben meg kell oldani a túlságosan nagyraduzzarit háztáji gazdálkodások és háztáji állatállomány kérdését. A szövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdálkodás, nem pedig a háztáji. Természetesen, nem fogadhatjuk ei az ellenkező nézeteket sem, amelyek szerint nincs szükség háztáji gazdálkodásra.

A szövetkezetek megszilárdításának, és felvirágoztatásának fontos előfeltétele, hogy biztosítsuk és célszerűen végrehajtsuk a beruházási építkezéseket.

A szövetkezetek a beruházások tervezésében gyakran nem veszik tekintetbe az EFSz jövő fejlődését,. a közös gazdálkodás fejlesztését és gazdaságosabbá tételét. A szövetkezeteknek fokozottabb gondot kell fordítani a szövetkezeti alapok, különösen az oszthatatlan alapok megteremtésére. Egyenlőre még csak igen kevés szövetkezet látja e! az oszthatatlan alapokat az alapszabályoknak megfelelően. Nem egyszer még az is előfordul, hogy az ennek az alapnak juttatott összegek még az elhasznált alapvető termelőeszközök pótlására sem elegendők.

A földmüvelésüg' miniszter rámutatott arra. hogy szövetkezeteinknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniok egyes eddig elhanyagolt termelési ágakra, méhészetre, baromfitenyésztésre. zöldségke. tó-zetre, stb

A mezőgazdasági termelés növelését egyes szövetkezetekben is fékezi hogy nem alkalmazzák s vctkezetessen a végzett munka szi nti díjazás szocialista elvét. A tagoknak nem fűződik megfelelő anyagi ^rieke munkájuk eredményéhez, a terméshozam és a hasznosság gyarapításához En- i nek bizonyítéka, hogy sok EFSz-ben máig sem vezették be a normák és munkaegységek szerinti következetes díjazást.

A szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és a termelési feladatok túltelejsítésében elsősorban díjazás pótlékokkal kelthetjük fel A prémiumrendszer bevezetése oda vezet, hogy szövetkezeteinkben megszűnnek a viták és torzsalkodások arról hogy ki mit dolgozzék és a tagságot az az érdek egyesíti, hogy ki-ki minél többet, minél jobban dolgozzék a közös gazdaságban. Csakis az egyenlősdi ellen folytatott következetes harccal kelthetjük fel minden szövetkezeti tag érdekét a termelés gyarapításában.

Egységes földmüvesszövetkezeteink további felvirágoztatásában és termelésük növelésében nagyfontosságü az a javaslat, amelyet mai kongresszu-Bővífsiik ki az EFSz-ek tagságát és szerezzünk új dolgozókat mezőgazdaságunknak

Ma már nem kevés olyan szövetkezetünk van, amelybe habozás nélkül belépne minder egyénileg gazdálkodó paraszt. A parasztok a szövetkezetek minden kezdeti fogyatékossága és nehézsége ellenére világosan tátják, milyen eredményeket hoz a szövetkezeti nagytermelés, látják a legtöbb szövetkezet tagságának emelkedő életszínvonalát. Már pedig minden kis- és középparasztnak az a törekvése, hogy többet termeljen, hogy megjavítsa családjának életszínvonalát. -Néhány virágzó egységes földművesszövetkezetben helytelen nézetek érvényesülnek a kis- és középparasztok belépési nyilatkozatainak elbirálás^iíál. A szövetkezeti tagok azt Mondják: „Kezdetben jöttetek volna, most, amikor má- túljutottunk a nehezén, mindenki szívesen beülne a készbe . . “ Szövetkezeteink minden tagjának meg kell magyaráznunk, hogy nekik, mint a szocialista falu építése úttörőinek az az érdekük és kötelességük, hogy valamennyi kis- és középparasztot megnyerjenek a szövetkezetnek. Feladatunk nemcsak az, hogy űj tagokat szerezzünk, hanem. hogy visszaszerezzük a szövet-Az EFSz-ek a termelés növelésére irányuló törekvéseikben és további fejlődésükben számíthatnak a párt és a kormány teljes támogatására

kezetnek azokaf a tagokat is, akik átmenetileg kiléptek.

Külön figyelmet és gondot kell fordítani arra, hogy a kisebbségi egységes földművesszövetkezeteknek

megnyerjük a kis- és középparasztokat és így a tagság kibővítésével, a földterület kiszélesítésével megteremtsük e szövetkezetekben is a további fejlődés kedvező előfeltételeit.

A legfontosabb, hogy megnyerjük a szövetkezetnek a középparasztot, falvaink döntő tényezőjét. ve feledjük, hogy a parasztok nem törhetnek át egyszerre a mezőgazdasági szövetkezeti nagytermelésre. Az átmenet megkönnyítése érdekében fel kell használni a szövetkezeti együttműködés kezdeti formáját és ennek révén kell fokozatosan megtanítani az egyénileg gazdálkodó parasztokat a közös mun-, kára.

A földművelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy1 fontos továbbá a fiatalok megnyerése szövetkezeteink számára és a CsKP X. kongresszusának irányelvei értelmében a mezőgazdasági munka számára új erőket kell megnyerni a falvakon lakó ipari dolgozók soraiból.

Pártunk és kormányunk tudja, hogy egységes föiüművesszövetkezeteink nem csekély akadályokat és nehézségeket kénytelenek leküzdeni, amelyek elégtelen termelési és szervezétapaszta khói ered Pártunk és kormányunk kezdettől fogva nagy anyagi támogatásban részesíti egységes földmüvesszövetkezeteinket, hogy legyőzhessenek minden kezdeti nehézséget és lényegesen növelhessék a termelést

Az állam már a szövetkezet megalakításánál ingyenes műszaki segítséget biztosít a tagosításnál, a közös istállók építésénél. Az EFSz-ek 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják a műtrágyát, kedvezményes áron kapják a vetőmagot és a vetemén.yeket is.

Az állam részéről fontos támogatást jelentenek az igen előnyös beruházási és üzemi hitelek évi 5 százalékos törlesztésre. A szövetkezeti tagok szakképzettségének gyarapítására az állam iskolákat és tanfolyamokat szervez, g szervezési okokból lemaradó egységes földművesszóvetkezeteknek könyvelőket és más szakkádereket küld segítségére és hozzájárul fizetésükhöz is, aszerint, hogy------- * ★ ★ ----------milyen anyagi i hetőségei vannak a szövetkezetnek.

A legfontosabb eszköz, amellyel államunk a földművesszövetkezetek és egész mezőgazdaságunk segítségére siet, — a gép- és traktorállomások. Gépállomások nélkül nem létezhetnének az EFSz-ek. Hála a Szovjetunió testvéri segítségének és nehéziparunk 'jlodé- é .ek, évről évre gyarapodik gép- és tráktorállomásainak felszerelése. 1949-ben gépállomásainknak 5700 traktoruk és 8900 önkötözögépük volt. Négy év alatt a traktorok száma több. mint háromszorosára, az önkötözőké hétszeresére emelkedett. 1930-ban egy traktorra 2111 hektár mezőgazdasági termőterület jutott, 1945-ban 526 hektár, 1953-ban ez az arányszám 253 hektárra csökkent. Lényegesen megnőtt a mezőgazdasági gépek száma Szlová' iban.

1953-ban az EFSz-ek számára végzett gépi munka 93 százalékkal emelkedett 1951-hez képest. 1954-ben a gépállomások összes teljesítménye további egyhatoddal nőtt meg.

A legközelebbi három év folyamán a gépállomások elegendő számú különleges gépet kapnak, hogy'fokoz fosán gépesíthessék a növénytermeszPéldát mutatnak a pederi asszonyok

Peder kis község a szepsi járásban, Jáfiok szomszédságában fekszik. Az újságok még nem írtak róla, pedig kevés olyan falu van, ahol úgy a szövetkezeti tagok, mint a magángazdák olyan egyetértésben dolgoznak és annyit adnak a dolgozók állatnának, mint a péderiek. A falu lakosságának túlnyomó része szövetkezeti gazdálkodást folytat. Magángazdálkodással jóformán csak a 2-5 hektáros kisparasztok foglalkoznak. De ők is igyekeznek többet termelni, mint amennyi tulajdon életfenntartásukhoz szükséges. Hogy a parasztok ennyire összefognak, az nem a véletlen müve. Elbeszélgetnek egymással. Falusi szokás szerint meghányják-vetik falujuk, ország világ - sorsát.

Legutóbb V. Široký elvtárs, Csehszlovákia Kommunist, Pártja Központi Bizottsága 1955 februéi

10-i és 11-i ülésén megtartott be számolóját vitatták meg. Vág;, örömmel fogadták, hogy korma

nyunk vezetői és a párt széleskörű segítséget nyújt mezőgazdaságunknak.

A szövetkezeti dolgozók ezért elhatározták, hogy ez éven még nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdasági munkákra és kötelezettséget vállaltak, hogy 17.000 litei tejet, 80 mázsa sertáshúst, 40 mázsa marhahúst, 2000 darab tojást és 5 mázsa juhgyapjút adnak be terven felül.

Hajdú Giezlla, a női bizottság elnöknője édesanyjával 2.5 hektár földön gazdálkodik. Vállalja, hogy minden munkát agrotechnikai idö- I ben elvégeznek és egész évi beszolgáltatási tervüket július 30-ig ! teljesítik.

A női bizottságból példás köte- I tezettséget vállalt még Fűzi Er! zsébet. Asztalos Anna, Olajos lloj na és Hegedűs Ilona.

; A péderi dolgozó nők Nyugat Németor szág és Franciaország dől gozóinak táviratot küldöttek, hogy 1 kényszerítsék munkaadóikat, vessenek véget az esztelen fegyverkezéseknek és igyekezzenek tár-, gyalások útján békésen megoldani minden nemzetközi helyzetet.

A helyi ifjúsági szervezet tagjai sem hagyják magukat. Tizenkét fiatal közösen vállalta, hogy 100 brigádórát dolgoznak le az EFSzben és öt színdarabot előadnak.

Timkó Erzsiké, a CSISZ alapító einöknője és a HNB dolgozója ezenkívül vállalta, hogy minden kötelezettségvállalást hetenként értékel, a beszolgáltatásban elért eredményekről pontos kimutatást vezet, az adót és egyeb illetékeket szeptember 30-ig 100 százalékra

begyűjti az állampénztárba.

A péderi dolgozó nők figyelemmel kísérik a szomszéd falusa asszonyok munkáját és kapcsolatot tartanak fenn velük. Nyugat- Németország felfegyverzése elleti i gyűjtik az aláírásokat és szorgal' másán készülnek március 8-ra, -a j i Nemzetközi Nőnapra.

Cs. J. I

tés és az állattenyésztési termelés legnehezebb munkafolyamatait.

Meg kell állapítani azonban, a szövetkezeti tagoktól is függ, hogy a gépállomások gépeit jól aználják és ehhez hozzásegít a munka jó megszervezése megfelelően kötött szerződések alapján. A munka célszer megszervezése megk steli, hogy idejében szerződést kössenek az egész mur' miennyisép-e.

Az egységes t'öldművesszövetkezetek mind ez ideig nem használják ki azokat az előnyöket, amelyek abból erednek, hogy a gépállomások munkájáért természetben is fizethetnek. Ezekről az előnyökről tanúskodik a miletini EFSz (horicei járás) példája, amely 1954-ben szerződést kötött a gépállomással valamennyi mezei munka elvégzésére és a végzett munkáért összesen 192,4 mázsa búzával, 22,8 mázsa burgonyával, 16,3 mázsa vágósertéssel fizetett. Készpénzben a miletini EFSz 99 231 koronát fizetett volna. A gépállomásnak juttatott terményekért azonban állami beadás esetén 72 581 koronát kapott volna. Ez tehát azt jelenti, “hogy a szövetkezet a természetbeni fizetéssel 26 650 koronát takarított meg.

Az EFSz-ekkel szemben fontos kötelességeik vannak a nemzeti bizottságoknak, különösen pedig a mezőgazdasági szerveknek. Nyíltan be kell vallanunk, hogy noha a múlt évben ezen a téren tagadhatatlan javulás volt észlelhető, a gyakorlatban nyújtott segítség színvonala azonban még mindig nem felel meg az EFSz-ek és a parasztok szükségleteinek és a pártunk és kormányunk részéről támasztott követelményeknek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága legutóbbi ülésén ismét hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságoknak és mezőgazdasági szerveknek nagyobb mértékben kell támogatniuk az EFSz-eket.

A mezőgazdasági termelés intenzitása csak akkor növelhető, a szocialista mezőgazdaság csak akkor építhető, ha mezőgazdaságunk hathatós támogatást kap a tudományos és kutató munkától. Tökéletesíteni kell az eddigi agrotechnikai és zootechnikai módszereket, a gyakorlati mezőgazdasági termelőmunkában alkalmazni kell" a tudományos kutatás gazdag eredményeit, el kell terjeszteni az élenjáró mezőgazdasági dolgozók és újítók Joevált munkamódszereit és tapasztalatait.

Népi demokratikus államunk sokoldalú segítsége, a megbízható nehézipari bázis, a munkásosztálynak a munkás paraszt-szövetség megszilárdítására irányuló törekvése — mindez biztosítja mezőgazdaságunk felvirágzását.

Elvtársak! Ne felejtsük, hogy nagy és felelössségteijes feladatok állnak előttünk, amelyek megoldásával biztosítanunk kell városi és falusi dolgozóink jobb életét. E feladatok teljesítése nagy követelményeket támaszt a szövetkezeti tagokkal szemben, áldozatos igyekezetét, jó munkát, kitartást, a nép, a boldog szocialista falu ügye iránti odaadást kíván. A nehézségek és hiányok ellenére sem szabad egy pillanatra sem felednünk, hogy mindennapos apró munkánkból nő ki szocialista tálunk nagyszerű, a történelemben új korszakot jelentő épülete.

Hazánknak elég ereje és anyagi eszköze van ahhoz, hogy biztosítsa e győzelmet. Nehéziparunk ma képes egyre nagyobb, egyre több géppel ellátni mezőgazdaságunkat és ezzel biztosítani a mezőgazdaság további fejlődését és gépesítését. Népi demokratikus államunk kezében tartja a me-> zőgazdaság felvirágoztatásának minden lehetőségét és eszközét. A munkások és dolgozó parasztok szövetsége, amely diadalmas forradalmunkban született meg, a szocializmust felépíteni képes nagy társadalmi erőnek bizonyult.

Elvtársak, küldöttek! Kongresszusunk után visszatértek szövetkezeteitekbe és a tagok odahaza, szövetkezetetekben. járástokban megkérdik majd tőletek, mit jelent az EFSz-ek И. országos kongreszusa szövetkezeteink felvirágoztatásának, mezőgazdaságunk további előrehaladásának szempontjából. A ti feladatotok, hogy tájékoztassátok a szövetkezeti tagokat és a parasztokat a kongresszus lefolyásáról és a hozott határozatikról. A ti feladatotok, hogy megvalósítsátok és életbeléptessétek kongresszusunk határozatait.