Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-27 / 9. szám

1*85. febfaíŕ Ťt.

FSÍdnftv

*s

7

Az egységes földmüvesszövetkezetek И. országos kongresszusának határozata

\z EFSz-ek II. országos kongreszzusa 1955. február 18-ika és 20-tka x о zott megtartott ülésein megvitató a mezőgazdasági szövetkezetek ' fejlesztésének fontos kérdéseit.

Az EFSz-ek II. országos vongreszszusának tanácskozásai igazolták, liogy az egységes földmüvesszövetkezetek útja helyes, ez az az út, amelyen tartósan növelhetjük a mezőgazdasági termelést, fokozhatjuk a parasztok és a szövetkezeti tagok jólétét, amint azt az EFSz-ek többségének gazdasági eredményei tanúsítják.

Ezeket az eredményeket csakis a munkások és a dolgozó parasztok szövetségének szüntelen erősítésével érhettük el, hála a szocialista ipar hatalmas arányú fejlődésének és annak a nagy segítségnek, amelybej} a munkásosztály, Csehszlovákia Kom* munista Pártja és a kormány részesíti

Az EFSz-ek II. országos kongreszí szusának küldöttei köszöntüket fe* jezik ki Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának a mezőgazdasági nagytermelés fejlesztésében nyújtott hathatós segítségükért. A szövetkezeteket jelentős anyagi támogatásban részesítik a beruházási építkezéseknél, a gépek, műtrágya és vetőmag szállításánál, a gép- és traktorállomások hathatós támogatása révén, stb. A párt és a kormány segítsége nélkül mezőgazdasági termelésünk a földbirtokosok, a kulákok és az üzérek meggazdagodásának eszközéül szolgálna, a dolgozó párásítót pedig továbbra is kifosztanák és kizsákmányolnák.

Az EFSz-ek kongresszusának részvevői meg vannak győződve arról, hogy szövetkezeteseink ős egyénileg gazdálkodó parasztjaink erre a támogatásra a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, a mezőgazdasági termények beadásának növelésével válaszolnak és így járulnak hozzá egész népünk jobb ellátásához.

A kongresszus megvitatta a földművelésügyi miniszter beszámolóját, valamint az EFSz-ek mezőgazdasági termelésének fejlesztésével kapcsolatos anyagot és elhatározta, hogy ezt az anyagot — a vitában elhangzott megjegyzésekkel kibővítve — útmutatásul fogadja el a CsKP X. kongresszusán elfogadott irányelvek teljesítésére.

A kongresszus tanácskozásai során rámutattak arra, mily nagy lehetőségeik vannak a szövetkezeteknek a termelés növelésében. A tanácskozás végül igazolta, hogy sok szövetkezetben nem tettek határozott intézkedéseket a komoly hiányok megszüntetésére és a termelés növelésére.

А II. országos kongresszus úgy véli, határozottan végét kell vetni a szövetkezetekben tapasztalható fogyatékosságoknak, a gazdálkodás elégtelen Eredményeinek és ezért az említett szövetkezetek valamennyi tagjához fordul, hogy a maguk érdekében határozottabban harcoljanak a nagyobb hektárhozamokért, az állatállomány nagyobb hasznosságáért.

Felhívja őket, hogy munkájukban következetesen tartsák be az EFSzek alapszabályzatát, hogy lényegesen megjavítsák a munka megszervezését, érvényesítsék a szövetkezeten belüli demokráciát, fokozzák a politikai és szakmai színvonalukat.

A kongresszus felhívja a legjobb EFSz-ek tagjait, hogy támogassák a lemaradókat, s adják át nekik a termelésben és a szövetkezeti gazdálkodás megszervezésében szerzett jó tapasztalataikat.

A kongresszus megállapította, hogy az EFSz-ek eddigi fejlődése megteremtette a falu szocialista átalakításának szilárd alapját. A dolgozó parasztokat szemléltetően meggyőzték arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás jelentős előnyöket és fényes jövőt biztosít számukra.

Az EFSz-ek kongresszusának részvevői szilárdan hiszik, hogy szövetkezeteink tagjai és dolgozó parasztjaink a munkásosztály, a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervek támogatásával, a szovjet kolhozparasztok példáját követve, határozott harcot kezdenek a mezőgazdasági termelés növeléséért, az EFSz-ek gazdasági megszilárdításáért és felvirágoztatásáért.

Annak érdekében, hogy ezeket a célokat elérjük, hogy teljesítsük a CsKP X. kongresszusán a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 esztendőben való lényeges növeléséről hozott irányelveket, az EFSz-ek II. országos kongresszusának küldöttei elhatározták, hogy a szövetkezetek tagjai elé a következő feladatokat tűzik:

I. Teljesítsük a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés lénve.es növelését célzó irányelveit, érjük el és szárnyaljuk túl a tervbevett hektárhozamokat, az állatállomány tervhevett számát és hasznosságát

1. A tavaszi munkák gondos előkészítésével teremtsük meg az 1955. évre a takarmánynövények, gabonafélék, ipari és kapásnövények termesztésében tervbe vett feladatok teljesítésének és túlteljesítésének múlhatatlan feltételeit, mert csak ezzel biztosíthatjuk állattenyésztési termelésünk fellendítését.

A szövetkezet valamennyi tagjának bevonásával dolgozzuk ki a tavaszi munkák tervét, idejében kössünk szerződést a gép- és traktorállomással, gondosan készítsük elő a gépeket, a műtrágyát, a vetőmagot és ültetőanyagot. fogatokat és szerszámokat. Ápoljuk lelkiismeretesen az őszi vetést, idejében vessük el a tavaszi gabonát és az ipari növényeket, biztosítsuk a kapásnövények megfelelő gondozását.

2. Az EFSz-ek minden funkcionáriusának elsőrendű kötelessége és valamennyi szövetkezeti tag ügye. hogy határozottabban használják ki mezőgazdasági termelésünk nagy tartalékait. Elsősorban a következő intézkedésekről van szó:

a) Biztosítsuk az egész tervbe vett szántóterület megművelését és vonjunk be további parlagon heverő területeket a gazdálkodásba. A földalap kibővítését tekintsük a szövetkezeti termelés növelése fontos eszközének és minden szövetkezeti tag hazafias kötelességének. Már most tegyük meg a szükséges intézkedéseket, hogy a gépállomások segítségével minden hektár eddig kihasználatlan földet megműveljünk. A kevéssé termékeny rétek és legelők felszántásáva! bővítsük ki a szántóföldet, az így szerzett földet tegyük termővé és elsősorban a takarmányalap bővítésére használjuk fel. Ezzel kapcsolatban fordítsunk nagy figyelmet a föld vízmentesítésére és öntözésére.

b) Szüntelenül fokozzuk a talaj termőképességét és e kérdés megoldásában már az idén érjünk el döntő fordulatot. Ezért növelni kell az istálló- és komposzttrágya termelését és kihasználását, a műtrágyák helyes alkalmazását és a trágya megfelelő kezelésével elejét kel! venni a tápanyagok veszteségének. Az eddiginél nagyobb mértékben alkalmazzuk a zöldtrágyázást, gazdálkodjunk célszerűen a trágyalével és használjuk fel a kapái növények, silótakarmányok hozamának növelésére, a rétek és legelők javítására.

c) Határozottabban kell betartani minden agrotechnikai előírást, tekintetbe véve az egyes szövetkezetek gazdálkodásának helyi adottságait. Végét kell vetni a talaj előkészítésénél az agrotechnikai szabályok be nem tartásának, a vetési határidő elmulasztásának és a növényápoiasi munkák rossz teljesítésének. Következetesen harcolni kell a gyom és a kártevők ellen.

A haladó szovjet és hazai termelési módszerek bevezetését a hektárhozamok növeléséért vívott harc elválaszthatatlan részének kell tekinteni. Elsősorban a burgonya és a kukorica négyzetes-fészkes ültetéséről, a rozs és a lucerna pőtbeporzásáról, a prosenicei cukorrépatermesztők, a tábori lentermesztők és a havličkov-brodi burgonyatermesztók mozgalmának minél szélesebbkörű kifejlesztéséről van szó. Minden EFSz-ben elegendő menynyiségü saját vetőmagot és ültetményt kell termeszteni, elsősorban gabonából és burgonyából.

d) Az EFSz-ek II. kongresszusának részvevői úgy vélik, a szövetkezeteknek minden feltételük megvan, hogy szüntelenül fokozzák a mezőgazdasági termelés belterjességét. Ezért fontosnak tartják, hogy a szövetkezetek gyorsabban vezessék be a nagy tápanyagtartalmú kiadósabb takarmánynövények termesztését; ilyen például a szemes- és silókukorica, amely köztársaságunk minden vidékén termeszthető, továbbá a napraforgó, a takarmánykáposzta és a köies. A szövetkezetek igen fontos feladatának tekintsük a burgonya hektárhozamainak fokozását. Helytelen, hogy az állandó takarmányhiánv ellenére sem vetnek be minden termőföldet tarlókeverékpkkel és más takarmánynövényekkel.

3. Az EFSz-ek II. kongresszusa nagyra értékeli azt a sokoldalú támogatást, amelyet az állam és a munkásosztály nyújt, a szövetkezeteknek a gép- és traktorállomások révén. Szerfölött kívánatos, hogy véget vessünk a gépállomásokkal kötött szerződések terén tapasztalható ki nem elégítő helyzetnek. A szerződéseket egy évre előre kössék meg és teljesítésüket rendszeresen értékeljék a Mgádközponti tanácsokban és a gépbomások tanácsaiban Ez járul hozzá s gépállomások és az EFS/-ek munkájának jobb tervezéséhez A szerződéseket mindkét részről be kell tartani. A "termelés növelése és a szövetkezetek érdeke is megköveteli, hogy az EFSz-ek ragaszkodjanak ahhoz, hogy a gépállomások jól végezzék el a mezei munkákat és megteremtsék a gépek teljesítőképességének teljes kihasználásához szükséges feltételeket.

A kongresszus felhívja a gép- és traktorállomások agronómusait, brigádvezetőit, traktorosait és többi dolgozóit, hogy alapvető feladatuknak tekintsék a haladó munkamódszerek bevezetésének megszervezését az EFSz-ek termelő munkájában és ügyeljenek arra, hogy a munkákat jól és agrotechnikai határidőre végezzék el.

4. A kongresszus felhívja valamennyi szövetkezet figyelmét az állattenyésztési termelés növelésének szükségére, elsősorban arra, hogy fokozzák az állatok hasznosságát és biztosítsák a szükséges takarmányalapot. Ezért a kővetkezőkre hívja fk 1 az EFSz-ek elnökeit, zootechnikusait és tagjait:

a) azok az egységes földművesszövetkezetek, amelyek még nem érték el a tervbe vett állatállományt, még az idén egészítsék ki az állatok számát és szerezzék be a szükséges közösen istállózott szarvasmarhát, elsősorban tehenet;

b) fordítsanak minél nagyobb gondot az állatok hasznosságának növelésére, mivel ez az állattenyésztési termelés fejlesztésének alapvető útja.

Az állattenyésztési termelés munkájának jobb megszervezésével, a munkának az eredmények szerinti helyes díjazása elvének érvényesítésével, a káderek állandósításával és szaktudásuknak gyarapításával biztosítsuk az állatok jobb ápolását, fordítsunk fokozott gondot a borjak felnevelésére és a tehenek tejhozamának növelésére.

A kongresszus azt ajánlja az egy séges földmüvesszövetkezeteknek hogy gondoskodjanak tenyészcsordákról, tenyészkocákról, anyajuhokról, tenyészkancákról és fajbaromfiról, hogy megfelelő fajnemesítéssel növeljék az állatok hasznosságát és kihasználják a szocialista nagytermelés nyújtotta előnyöket nagyhasznosságú fajállatok kitenyésztésére.

A kongresszus felhívja a szövetkezetek valamennyi tagját, hogy a zootechnikusok és tudományos kutatók támogatásával merészebben, de ugyanakkor megfelelő szakismerettel vezessék be és terjesszék a haladó zootechnikai módszereket, elsősorban Malinyina, Surikov, Ljuszkova módszerét és a borjak rideg nevelését. Az etetési tervek szerint javítsák meg a gazdasági állatok takarmányozását, tegyék ízesebbé, változatosabbá a takarmányt és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy több állati terméket, elsősorban tejet és húst termeljenek;

c) a kongresszus felhívja az összes EFSz-eket, hogy rövid időn belül úgy bővítsék takarmányalapjukat, hogy takarmányszükségletüket saját forrásaikból fedezhessék és hogy takarmánytartalékot is létesíthessenek.

A rétek megfelelő gondozásával, elsősorban termőképességük fokozásával istállótrágya, komposzt és _mész adagolása, valamint vízmentesités révén szövetkezeteink rövid idő alatt megkétszerezhetik a rétek hozamát. Még az idén ki kell építeni a szükséges silógödröket és gondoskodni kell arról, hogy tavasztól kezdve silózzák a takarmányt;

d) az állatállomány és a hasznosság növelésének fontos feltétele, hogy közös istállókat építsünk. Aratásig fel keli építeni a befejezetlenül maradt épületeket, s meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az idei építési terveket teljesítsék, az állatállományt közös istállókban helyezzék el és az új istállókat a legszükségesebb деф berendezésekkel felszereljék.

A kongresszus a* szövetkezetek vezetőségének, az építőcsoportok vezetőinek és tagjainak és minden szövetkezeti tagnak azt ajánlja, hogy az istállók és más közös gazdasági épületek építésénél célszerűen gazdálkodjanak az építőanyaggal, minél nagyobb mértékben használják ki a helyi nyersanyagforrásokat és munkaerőket és hogy a szövetkezeti alapok, elsősorban az oszthatatlan alap megfelelő juttatásával a mintaalapszabályzat szerint biztosítsák a további építkezések legfontosabb feltételeit.

A kongresszus felhívja a tudományos dolgozókat, kutatókat, a mezőgazdasági iskolák tanárait és tanítóit, támogassák a :zövetkezeteseket a haladó növénytermesztési és állattenyésztési munkamódszerek bevezetésében, tanítsák meg őket a tudományos kutatások eredményeinek célszerű alkalmazására és a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés gyorsabb fejlődésének és felvirágzásának érdekében szilárdítsák meg a tudomány és a gyakorlati munka kapcsolatait.

A kongresszus felhívja a gép- és traktorállomások dolgozóit, a zootechnikusokat, a közgazdászokat, a könyvelési oktatókat és a nemzeti bizottságok többi dolgozóját, a begyűjtési apparátus és a mezőgazdasági építészeti tervező irodák dolgozóit, hogy közvetlenül és alkotó módon támogassák a szövetkezetéket az EFSz-ek II. országos kongresszusán hozott valamennyi határozat végrehajtásában.

i II. Következetesen léptessük életbe az EFSz-ek a'apszabályzatát — határozottan javítsuk meg a munka szervezését — vezessük be a Végzett munka megfelelő érdem szerinti díjazását és emeljük a tagok politikai és szakmai színvonalát

1. Az EFSz-ek kongresszusa azt ajánlja, hogy a leghatározottabban léptessék életbe az EFSz-ek alapszabályzatát a szövetkezet és valamennyi szövetkezeti tag mindennapi munkájában és ügyeljenek a szövetkezeten belüli demokrácia elveinek betartására

A kongresszus megállapítja, hogy az alapszabályzat alkalmazásánál a szövetkezetek vezetésében jelentős sikereket értek el, figyelmeztet azonban arra, hogy továbbra is tapasztalhatók bizonyos fogyatékosságok, amelyeket a szövetkezeteknek meg kell szüntetniük és harcolniuk kell ellenük. A kongresszus fontosnak tartja, hogy a szövetkezetek figyelmét' a következő kérdésekre irányítsa :

a) a munka tervezésében és szervej zésében, valamint a szövetkezet általános vezetésében magasabb szervezési

I és műszaki színvonalat kell elérni;

aa) a növénytermesztésben feltétle- I nül termelőcsoportokat kell alakítani.

I minden termeiöcsoportnak bizonyos I parcellákat, vagy parcellarészeket kell kiutalni egy vetésforgó idejére, s az 1 ehhez szükséges szerszámokat, foga- i tokát, gépeket esetleg mezőgazdasági j épületeket is rendelkezésére kell bo- I csátam:

b) az állattenyésztési termelésben ! legalább 3 évi időtartamra állandó

j csoportokat kell alakítania az egyes far- | I mokon. Rendelkezésükre kel) bocsátani j a szükséges istállókat, üzemi épületeket és egyéb felszerelést. Gondosan kell kiválasztani az állatgondozókat, az egyes állattenyésztési termelési ágakban állandó dolgozókat kell nevelni belőlük.

A növénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben a kiutalt munkaeszközöket jegyzőkönyvileg kell a termelőcsoportoknak átadni:

bb) véget kel! vetni a mértéktelenül nagy háztáji gazdaságoknak és háztáji állatállományok használatának, mivel ez fékezi a közös szövetkezeti nagytermelés fejlődését és eltereli a szövetkeze- ; ti tagok érdeklődését a közös gazdái- I kodástól, ami a szövetkezeti tagok jólétének alapja. Harcolni kel! egyben az | olyan helytelen irányzatok ellen is, amelyek meg akarják fosztani a szövetkezeti tagokat a háztáji gazdaságtól és ügyelni kell arra,, hogy a mintaalapszabályzat értelmében minden szövetkezeti tag megfelelő háztáji gazdasággal rendelkezzék, amely jövedelmének kiegészítő forrásául szolgál;

c) minden szövetkezetben értékelni kell a könyvelő és számvizsgálóbizottság eddigi munkáját, a pénzgazdálkodás, a könyvelési nyilvántartás, a készletek. elsősorban a takarmánykészietek alakulásának nyilvántartását. Rendet kell teremteni a szövetkezetek gazdálkodásában, hogy megjavítsuk a szövetkezet,! tagok viszonyát a közös tulajdonhoz és harcolhassunk a közös szövetkezeti vagyon eltulajdonítása ellen.

Véget kell vetni az óraszerinti munkadíjazásnak és minden szövetkezetben be kell vezetni a szövetkezet által jóváhagyott normák szerinti díjazást. A kongresszus elfogadta egyes normák szabatosítását és azt ajánlja a szövetkezeteknek, vitassák meg és vezessék be munkájukban ezeket a szabatosított normákat. A kongresszus, 4zt ajánlja, hogy minden szövetkezetünkben fokozatosan vezessék be a pótjutalmazás módszerét úgy. amint a kongresszus azt elfogadta és jóváhagyta.

A pótjutalmazások bevezetése feltételezi. hogy normák szerint igazságosan értékeljük a munkát és bevezetjük a munkaszervezés fejlettebb formáit. Ezért a pótjutalmazások bevezetését minden szövetkezeti taggal gondosan meg kell vitatni és meg kell őket győzni e rendszer helyességéről,

2. A kongresszus úgy véli, hogy a szövetkezetek megszilárdítása és felvirágoztatása, a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos feladatok csak úgy oldhatók meg, ha a szövetkezeti tagok mélységesen meg vannak

! győződve róla, s mindig tudatában van; nak annak, hogy nemcsak a maguk 1 hasznára dolgoznak, hanem az egéss- I társadalom javára, a szocializmus fel; építése érdekében hazánkban.

A- szövetkezeti szocialista nagytermelés politikailag és szakmailag fejlett kádereket kíván. Szövetkezeteinknek a szövetkezet, a termelöcsoportok és brigádok élére a legjobb szövetkezetesekej kell állítaniok és gondoskodniok kell szakképzettségük gyarapításáról. A kongresszus felhív minden szövetkezeti tagot, használja ki teljes mértéiben a tanfolyamokat, a szövetkezeti ' iskolákat, a kulturális-népművelési rendezéseket és minden más alkalmat arra, hogy a maga érdekében és a szövetkezeti termelés gyarapításának érdekében növelje szakképzettségét.

3. A kongresszus felhívja az EFSzek vezetőségét és minden tagját, hogy a kačicei és rnseci EFSz-ek példájára szocialista munka versenyt indítsanak a szövetkezeten belül és a szövetkezetek között a szövetkezetek, munkacsoportok, csapatok és egyes szövetkezeti tagok szocialista kötelezettségvállalásai alapján. Ne legyen egyetlen olyan szövetkezet sem, amely hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére tett vállalásával ne járulna hozzá az országos termelési tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez.

III. Fejlesszük tovább lalvainkon a szövetkezeti mozgalmat

1. A kongresszus megállapítja, hogy az egységes földművesszövetkezetek, amelyekben a kis- és középparasztok százezrei fogtak össze önként, a szocialista nagytermelés tartós alapjává lettek és bebizonyították a szocialista nagytermelés előnyeit az egyéni kistermeléssel szemben. Egységes földművesszövetkezeteink nagy munkater•melékenységükkel, a tagosított szövetkezeti földeken a közös gazdálkodás révén lehetséges belterjesebb mezőgazdasági termeléssel élő bizonysága; mezőgazdaságunk és a dolgozó parasztok fényes jövőjének.

2. Az egységes földművesszövetkezetek további felvirágoztatása és megszilárdítása csak úgy érhető el, ha s-ilárd testvéri kapcsolatot létesítünk .i még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal és harcolunk a kizsákmányolok, a kulákok ellen. A szocializmus építésének érdeke, hogy .-. szövetkezeti tagok további kis- és kő zépparasztokat, ifjakat és asszonyé kát nyerjenek meg a szövetkezetnek.

A tagság bővítésének fontos feltétele, hogy a szövetkezetek jól gazdálkodjanak, segédkezet nyújtsanak a kis- és középparasztoknak és baráti tanácsokkal lássák el őket a mezőgazdasági termelés haladó tapasztalatainak alkalmazásában. Szükséges, hogy az EFSz-ek további parasztokat győzzenek meg és nyerjenek meg tagokul.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése országos feladat. A kis- és középparasztok e feladatot csak a párt és a kormány támogatásával, a s. - cialista és a szövetkezeti nagytermelés tapasztalataira támaszkodva biztosíthatják. Ezért a gépállomások, az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek kötelessége, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztokat a termelés növelésében támogassák.

A kongresszus felhívással fordul minden kis- és középpara-zthoz, hogy használják fel a szö.etk /éti mozgalom eddigi fejlődése -órán nálunk szerzett tapasztalatokat, lépjenek be

ч szövetkezetbe és alakítsanak új szövetkezeteket, amelyek a jövőben biztosíthatják családjuk, asszonyaik és gyermekeik megelégedett életét.

3. A kongresszus felhívja az összes felsőbb típusú EFSz-et, amelyek munkájukban már számos jó tapasztalatot gyűjtöttek, hogy az olyan falvakban, ahol még nem működik EFSz, támogassák az egyénileg gazdálkodó parasztokat az alsóbbtípusú szövetkezetek megalakításában és megszervezésében, s necsak tapasztalataikat adják át nekik, hanem jó szervezőkkel is támogassák őket a munka közös formáinak megvalósításában. Szövetkezeti tagok, a mezőgazdaság fejlesztésének a két-hároméves tervben kitűzött jelentős feladatai csak úgy érhetők el, ha a szövetkezeti földeken, az állattenyésztőtelepeken rendkívüli erőfeszítésekkel, áldozatos munkával törekszünk teljesíteni őket.

(Folytatás a 8. oldalon.)

!

IÉfeÉÍMiMeÉeMÉIMHÍÍMÉÉÍÍH4ÍÉeitfiittÉtfÉflÍÉÉHMttÍlH