Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-27 / 9. szám
1:955. február 27. A felszabadulás jubileumi évében előre az EFSz-ek további fejlődéséért Marek Smida földművelésügyi miniszter beszéde a szövetkezetek II. országos kongresszusán Szövetkezeti tagok, elvtársak! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köezöntsem önöket, mint szövetkezeti parasztságunk legjobb képviselőit, akik áldozatosan és kitartóan harcolnak hazánk felvirágzásáért, előrehaladásáért és boldogságáért, falvaink jobb életéért és üdvözöljem önöket az EFSz-ek mai nagyfontosságú H. országos kongresszusán. II. kongresszusunk olyan időben ül össze, amikor pártunk és kormányunk országos feladatul tűzte ki a mezőgazdasági termelés lényeges növelését. Ismeretes, hogy az ötéves terv során a mezőgazdaság fejlődése jelentősen elmaradt az ipar fejlődése mögött. Míg ipari termelésünk a háború előtti színvonalhoz képest kétszeresére emelkedett, mezőgazdasági I termelésünk nagyjából a háború előtti j színvonalon mozog. A CsKP Központi i Bizottságának a közelmúltban megtar- I tott ülése teljes nyíltsággal elemez- I te mezőgazdaságunk fogyatékosságait, i A leghatározottabban hangsúlyozta azt a nagy feladatunkat, hogy már az idén kedvező fordulatot érjünk el és biztosítsuk ezzel a mezőgazdasági termelés fejlesztése hároméves tervének teljesítését. Smida miniszter elvtárs ezután foglalkozott a nemzetközi helyzettel, megemlékezett tízéves szabad életünk sikereiről és áttért a szocialista falu építésében elért sike ink mérlegének ismertetésére. Az EFSz-ek építésében és fejlesztésében az EFSz-ek I. kongresszusa óta elért eredmények Ahhoz, hogy helyesen megállapíthassuk, mi a teendő egységes földművesszövetkeze teink további megszilárdítása és temetésük gyarapítása érdekében, elsősorban értékelnünk kell munkájuk eddigi eredményeit. A szövetkezetek 1955-ban megtartott I, kongresszusa óta eltelt időszakot elsősorban az jellemzi, hogy tovább nőtt a III. és IV típusú egységes fold müvesszö vetkezetek száma. 1953 elején 5848 magasabbtípusú egységes földművesszövetketünk volt. 1955 januárjában a III. és IV. típusú egységes földművesszövetkezetek száma 6502-re emelkedett, vagyis 11 százalékkal gyarapodott az 1953. évi állapothoz képest. Nem kevés azoknak a földmüvesszövetkezeteknek a száma, amelyek már leküzdötték a kezdeti nehézségeket és jelentős sikereket értek el a növénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben. 1954-ben szövetkezeteink búzában 3.7 százalékkal, rozsban 4,3 százalékkal, árpában 10,1 seázalékkal, zabban 12 százalékkal nagyobb átlagos hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Különösen jó eredményeket értek el szövetkezeteink a cukorrépa termesztésben. i A múlt évben4 emelkedett a gazőaségi állatok átlagos állománya is- Ez az emelkedés a termelés gyarapodásában, különösen a piaci termelés növekedésében is megmutatkozott. így például bár a szövetkezetek termelése az országos tejtermelésnek csupán 16 százalékát teszi ki, a tej egész beadásában a szövetkezetek részesedése 1954 folyamán 25 százaléknál több volt. Lényegesen emelkedett az EFSz-ek részesedése a növényi termékek beadásában is. Míg 1952-ben szövetkezeteink az összes kenyérgabona mennyiségének csupán 16,3 százalékát szolgáltatták. 1954-ben már 30,7 százalékot tett ki részesedésük a beadásban, burgonyában pedig a beadott mennyiség 20,7 százalékot az 1952 évi 10 százalékkal szemben. A szövetkezeti termelés legfőbb szakaszain és a szövetkezeti gazdálkodásban elért jó eredmények, a szövetkezetek egyre nagyobb részesedése a piaci termelésben azt mutatják, hogy az egységes földművesszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunkban, hanem egész népgazdaságunkban is jelentős erőt képviselnek. Az egységes földművesszövetkezeteknek azonban nagy részük van a egység értéke, ahol jelentős fogyatékosságok tapasztalhatók a növénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben, Bár a szövetkezetek állatállománya emelkedett, még mindig nem éri el az egyénileg gazdálkodó parasztok állattállományának színvonalát. Semmiesetre sem mondhatjuk azonban, hogy az egységes földművesszövetkezetek nem rendelkeznének minden, a termelés gyarapításához szükséges előfeltétellel. A nehézségek oka a lemaradó szövetkezetekben abban keresendő, hogy nem tartják be az alapszabályzatot, helytelenül szervezik meg és irányítják a munkát nem használják ki a termelés gyarapításának óriási lehetőségeit. A hiányok megszüntetésének és a termelés lényeges gyarapításának útját a meglévő óriási tartalékok kihasználása jelenti. Az elért jó eredmények nem csodás jelenségek, hanem az olyan szövetkezeti tagok becsületes munkájának' az eredményei, akik meg akarják és meg tudják szervezni a munkát és növelni a termelést Fokozzuk az EFSz-ek mezőgazdasági termelésének intenzitását tartalékföldek megművelésében is — folytatta Smida elvtárs földművelésügyi miniszter és rámutatott arra. hogy az EFSz-ék által megművelt földek 65 százaléka a tagok révén került a szövetkezeti gazdálkodásba 35 százaléka pedig másképpen Ez azt jelenti, hogy EFSz-eink a gépállomások segítségével nagy földterületeket müveinek meg. amelyeknek máskülönben nem lenne gazdájuk. Ennek következtében egy állandóm dolgozó szövetkezeti tagra több mint 6 hektár megművelendő föld jut. egy egyénileg gazdálkodó parasztra pedig nem egészen 4 hektár. Természetes, hogy a kistermelés jelentősen elmarad a nagytermeiés mögött. Hála a gépesítés és a haladó mezőgazdasági tudomány támogatásának. a szövetkezeti tagok munkájának termelékenysége különösen a növénytermesztésben lényegesen nagyobb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. A nagyobb termelés az egyre növekvő jövedelemben is kifejezésre jut. 1951-ben a szövetkezetek tiszta jövedelme egy hektár termőterületről 253 korona volt. Ez a jövedelem 1954- ben 981 koronára nőtt. Ugyanabban az időben az EFSz-ek anyagi alapjainak értéke 1 milliárd j084 millió koronáról 3 milliárd 141 millió koronára nőtt A termelés gyarapodásával és a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdulásával emelkedik a szövetkezeti tagok életszínvonala is. Előzetes becslés szerint a cseh országrészekben 1954 folyarrtán az egységes földművesszövetkezeteknek már 39 százaléka ért el 16 koronánál nagyobb értékű munkaegységet. Az élenjáró egységes földművesszövetkezetek által elért sikerek elválaszthatatlanul összefüggnek az EFSzek I. országos kongresszusán jóvánagyott mintaalapszabályzat alkalmazásával, amely az elmúlt időben teljesen bevált és hathatósad elősegítette a szövetkezetek belső megszilárdulását. Az elért sikerek nemcsak a munka jobb megszervezésének, hanem jelentős mértékben annak a fokozott támogatásnak az eredményei, amelyben államunk a gépállomások útján, hitelekkel és más módon részesíti az egységes földművesszövetkezeteket. Smida elvtárs földművelésügyi mi-, niszter ezután arról szólott, bogy az elért sikerek ellenére sem lehetünk megelégedettek, mert még számos EFSz akad, ahol alacsony a munkaCsehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa meggyőzően rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges fokozásának feladata teljesen reális, nemcsak azért, mivel a mezőgazdaság további fejlesztésében hatalmas ipari bázisro támaszkodhatunk, hanem azért is, mivel a mezőgazdaságban óriási tartalékok álnak rendelkezésünkre, amelyek kihasználása lehetővé teszi a wjezögazdasági termelés rohamos fellen'ejtését Ezek a tartalékok elsősorban annak lehetőségében vannak, hogy lényegesen növeljük a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát és teljesen kihasználjuk az egész szántó- és mezőgazdasági termőterületet. A földművelésügyi miniszter ezután szólott a parlagon heverő, vagy kielégítetlenül megművelt földek kihasználásának fontosságáról, amelyek megművelése egyben jelentős beadási és adókönnyítéseket is biztosit a szövetkezetnek növeli bevételeit. a Maly-Malachov-i PFSz például 6') hektár tartalékföld megművelését vállalta. A szövetkezet ezá'tal elsős"! • ban takarmányalapját növelte Ezái л a természetbeni juttatásokon kívül a munkaegység értéke a tervbevett. 10 koronáról 22.90 koronára emelkedett. A mezőgazdasági termelés növelésének legfőbb útja a mi viszonyaink közt a be!terjesebb gazdálkodás Ez azt jelentig hogy minden hektár termőterületről minél több növényi fes/ál'ati terméket kell termelnünk EF Szelüknek megvan mind'-n. fettételük ahhoz, hogy lényegesen gyarapítsák földjeik hektárhozamát. Nagy összefüggő területeken gazdálkodnak, amelyeken teljesen kihasználhatják a gépi eszközöket. Rendelkezésükre áll a gépállomások hatalmas gépparkja, elegendő műtrágyát, vetőmagot és ültetőanyagot kapnak és élvezi!; a haladó mt zögazdasági tudomány segítségét is. Smida elvtárs földművelésugv. miniszter ezzel kapcsolatban rámutatott az agrotechnikai határidők és elvek betartásának szükségére és a megfelelő trágyázás jelentőségére. A trágya elégtelen kihasználása jelentősen csökkenti a szövetkezet jövedelmét, amint azt a Kutná Hora-i EFSz példája is tanúsítja. Ez a szövetkezet nem gazdálkodik rosszul. Már az 1953. gazdasági évben a munkaegység értékét a tervbevett 17.20 koronáról 27 koronára növelte. De ennél sokkal .jobb eredményeket is elérhetett volna a szövetkezet, ha megfelelő gondot fordítottak volna a trágya kezelésére. A szövetkezetnek 80 tehene, 90 üszője, 12 borja, 12 lova és 230 sertése van. Az állatállomány évente 2074 tonna trá gyát termel. A helytelen kezelés követ keztében a trágyából a nitrogén 60 százaléka, a foszforsav 10 százaléka, s a kálium 20 százaléka ment veszendőbe, ami mennyiségben 6210 kilogramm nitrogént, 414 kg. foszforsavat és 2484 kilogramm káliumot jelent. Műtrágyákra átszámítva ez 310 mázsa salétromot, 25 mázsa szuperfoszfátot és 62 mázsa 40 százalékos kálisót jelent. A műtrágyák árát tekintetbe véve a szövetkezet vesztesége csaknem 28 ezer koronát tesz ki. A földművelésügyi miniszter a továbbiakban rámutatott arra, hogy a belterjes mezőgazdálkodás érdekében szövetkezeteinknek már az idei tavaszi munkák során a gépállomások agronómusainak vezetésével alkalmazniuk kell a fejlett agrotechnikát. Ehhez hozzátartozik az is, hogy megfelelően egybehangclják a műtrágya és az Istállótrágya alkalmazását. Nézzük például a sazenai EFSz (Kralupy járás) példáját. A szövetkezeti tagok a cukorrépa vetésterületének 40 százalékát istállótrágyával trágyázták (hektáronként 380 mázsás mennyiségben) és ezt 370 kilogramm műtrágyával egészítették ki. A vetésterület többi részét csak műtrágyával szórták be. Azon a területen, amelyet műtrágyával és istállótrágyával trágyáztak. 345 mázsás hektárhozamot értek el, a vetésterület többi részén csak 152,6 mázsa cukorrépa termett hektáronként, A kombinált trág.yázású terület hektáronként 5154 korona jövedelmet hajtott, az a terület pedig, amelyet csak műtrágyával trágyáztak, 1885 koronát hozott hektáronként. Ha a műtrágyát az egész termőterületen istállótrágyával is kombináltak volna, akkor a cukorrépatermés 3675 mázsával, a jövedelem pedig 102 ezer koronával több lett volna. Gondoskodnunk kell arról is, hogy az egész termést veszteségmentesen takarítsuk be. A belterjesebb gazdálkodáshoz tartozik az is, hogy egész évre biztosítjuk saját takarmányalapunkat. A hektárhozamok növelését elősegíti á jő minőségű vetőmag és ültetöanyag használata. Ezért egyetlen szövetkezetnek sem szabad elhanyagolnia azt a feladatot, hogy magtermő parcellákon jő minőségű vetőmagot termeljen. Ezzel egyrészt csökkenti a nemesített vetőmag beszerzésével kapcsolatos költségeket, másrészt pedig a helyi viszonyoknak megfelelő jó minőségű vetőmagot és ültetöanyagot termel. Különös gondot kell fordítani a gabonavetőmagok, here és takarmányfűmagok termesztésére. A négyzetes fészkes ültetés jelentősége А Тешц&шшш, ünnepélyes pillanata: a szavazás. A szövetkezeti tagok gyakran panaszkodnak amiatt, hogy kevés a takarmány, nincsenek megfelelő gazdasági épületeik, nem kielégítő az állattenyésztési termelés gépesítése, stb. De honnan szerezzünk takarmányt? A takarmányálap biztosításának helyes útját nemcsak a takarmánytermő terület kiszélesítésében kell látnunk, hanem abban is, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő értékes takarmányféléket termelünk és növeljük a takarmányok hektárhozamát a szántóföldeken, a réteken, a legelőkön. Hasonlítsuk össze például a rétek átlagos hektárhozamát a legjobb szövetkezetekben elért hozamokkal. Az átlagos hektárhozam 27 mázsa körül mozog. De hogy ez mennyire növelhető, azt megmutatták a slémenói szövetkezet (Nová Рака járás) tagjai, akik 1954-ben 40 hektárnyi területen átlag 115 mázsa széni.: termeltek hektáronként. Növelni kell a burgonya és a szemestakarmányok termesztését is, hogy kielégítsük egyre növekvő sertésállomány takarmányszükségletét. A burgonya terméshozamát tekintve EFSz-eink jelentősen elmaradnak az egyénileg gazdálkodó parasztok mögött. A silözás ugyan egyre inkább elterjed, de még mindig esetenkénti jellegű és a silótakarmány .ninősége sem kielégítő. Minden EFSzoen előre ki.kell dolgozni a silózás tervét és gondoskodni kell arról, hogy az egész év folyamán készíthessenek silótakarmányt. Marek Smida földművelésügyi miniszter beszéde további részében rámutatott a kapás takarmánynövények, elsősorban a burgonya és a kukorica nagy jelentőségére. Az Ifjúság Falvában az első évek során a szövetkezeti tagoknak komoly gondoka: okozou a szükséges takarmánymenynyiség biztosítása. Hektáronként csak 22 mázsás kukoricatermést értek el Az agrotechnika tökéletesítésével azonban az eredmények ts megjavultak bevezették kukorica ültetésének .légyve-. :: vizk inov - "ét. Ennek következtében fokozott mér tékben alkalmazhatták a gépesítést, kevesebb munkaerőre volt szükség, és mégis sokkal nagyobb hektárhozamokat értek el, mint barmikor azelőtt. Egyúttal betartották az agrotechnikai elveket is, alkalmazták a haladó munkamódszereket és csak jó minőségű vetőmagot használtak. Az eredmény is ennek megfelelő volt. 1954- ben 35 hektáron 90 mázsa csöves kukoricát termeltek hektáronként, sőt egy 15 hektáros parcellán az átlagos hektárhozam elérte a 100 és fél métermázsát. Milyen agrotechnikai eljárást követnek a tavaszi munkák során? Boronálás után újból műtrágyát szórnak el a földön és vetésig gyommentesen, tisztán tartják a talajt. Nyolc-tíz Celsius fokra felmelegedett földbe vetik el a magot, csakis a négyzetes-fészkes módszerrel, 70x70 centiméteres fészektávolságban, vetés után a földet lehengerlik és mihelyt megkérgesedik a felülete, a sorokat néhányszor keresztben megboronálják, míg a kukorica nem nö 15 centiméter magasra. Akkor azután kiegyelik a parcellát és a fészkekben csak két-két tö-. vet hagynak meg. A növény körül porhanyosítják a talajt és az első sarabolás előtt póttrágyázzák a sorokat. Két irányban sarabolnak, fokozatosan tíz centiméter mélységig. Virágzás előtt eltávolítják az üszkösödő hajtásokat, esetleg egész töveket is. Ennek az agrotechnikai módszernek a betartásával érték el a nagy hektárhozamot. A sertések takarmányszükségletének biztosításában a burgonyatermesztés fontos kihasználatlan tartalék. Az egységes földmüvesszövetkezetek 1954-ben csak 137,7 mázsa átlagos hektárhozamot értek el. Az egyénileg gazdálkodó parasztok pedig 148,7 mázsát. Csupán ez a különbözet kereken 175.500 tonna burgonyával csökkentette a szövetkezetek takarmányalapját, ami élősúlyban 10 500 tonna sertéshúsnak felel meg. Ha 1955- ben a földművesszövetkezetek csupán 10 százalékkal., haladják meg a magánszektor terméshozamát, további 12 300 tonna sertéshús termelését biztosíthatják. A földművelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy a termesztett burgonyával lelkiismeretesen . kell gazdálkodni és a tárolásnál bekövetkezett veszteségeket a legkisebb mértékre kell korlátozni. Nem alkalmazzák eléggé a burgonya párolását és silózását, bár a silózott burgonyánál a veszteség legfeljebb 5 százalék, vermelt burgonyánál eléri a 20 százalékot is. Éghajlati és talajviszonyaink igen kedvezőek a takarmánykáposzta termesztésére. Ez a növény különösen fejősteheneink számára alkalmas takarmány. Nagy terméshozamokat biztosit és lehetővé teszi, hogy télen sokáig zöldtakarmánnyal etethessük az állatokat. A dubickói EFSz (olomouci kerület) két hektáron 1200 mázsás hektáronkénti hozamot ért el, a rohoznai EFSz (jihlavai kerület) egy hektáron. 1100 mázsa takarmánykáposztát termesztett. Smida elvtárs földművelésügyi miniszter foglalkozott a szövetkezetek közös gazdálkodását szolgáló létesítmények építésével, ami sok helyütt nem mondható kielégítőnek. Elsősorban arról van sző, hogy a szövetkezeti tagok kedvvel és lelkesedéssel fogjanak hozzá az építés munkájához, hisz a toužimi EFSz tagjai a maguk erejéből építették • telv minden közös gazdálkodási létesítményüket és ennek alapján j^entösen gyarapíthatták állatállományukat és 350 hektár tartalékföld megművelését vállalhatták. Sok helyütt a szövetkezeti tagok azért nem építkeznek, mert félnek az adósságtól. A célszerűen felhasznált hitel azonban nagyon is kifizetődik, a szövetkezet könnyen törleszti és egyszersmind megnő a tagok jövedelme is. Nem kielégítő az istállói munkák gépesítése. Elsősorban a takarmány elosztásának, a trágya kihordásának és rakodásának gépesítéséről, a gépi fejes és az önműködő itatás kihasználásáról van szó. A gépállomások se [ordítanak erre a kérdésre elég gondot. A szövetkezetek azonban sok helyütt maguk is segíthetnének a munkában. Az állattenyésztési termelés gépesítése nem oldható meg máról (Folytatás a 6. oldalon)
