Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-05 / 49. szám
A szocialista faluérti íza ü& d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. december 5. Ara 40 tillér V. évfolyam 49. szám Lapunk tartalmából: Dolgozó népünk nagy lelkesedéssel, szilárd egységben szavazott Kormányunk újabb támogatása mezőgazdaságunknak Módosítások a beadások teljesítésében A sztálini Alkotmány, az emberről való gondoskodás szelleméből fakadt Beszél a kukoricaszár A derzsenyei konferencia tapasztalataiból Helyes tervezés nélkül nincs eredmény Dolgozóink jói választottak Vasárnap 1954. november 28-án nagy napja volt köztársaságunk népének. Képviselőket választottunk a legfelsőbb törvényhozó testületekbe. Ezek a nagyjelentőségű választások magukkal ragadták a választók tömegeit a kilencvenéves öregasszonytól egészen addig a választóig, aki épp a szavazás napján töltötte be életének 18. évét. Bebizonyosodott, hogy népünk milliós tömegei a legalapvetőbb dolgokban egy akaraton vannak: ч bizalomban államrendszerünk iránt, a Nemzeti Front politikájában, hogy felismerték benne saját jólétük és a békés élet építésének hatalmas eszközét. Hogy dolgozóink a Nemzeti Front jelöltjeire adták szavazatukat, ez a politikai öntudat eredménye volt. A burzsoá demokráciákkal ellenfélben a mi érdekünk az, hogy a széles tömegek gondolkozzanak. Tudatosítsák miért és kiért dolgoznak és működésük milyen cél felé irányul. A választás előtti kampányban népünk még pontosabban megismerte, hogy mit jelent az ő uralma. Népünk politikailag igen sokat fejlődött, ügyesen elsajátította az államvezetés tudományát. A választások előtti gyűléseken a választók nyíltan beszéltek jelöltjeikkel olyan kérdésekről, amelyek nálunk a burzsoá köztársaságban, sőt a kapitalista világban ma is — csupán a kuliszák mögötti politizálásnak, a tőkés vállalkozóknak titkai voltak. Közismert tény, hogy egészen a felszabadításig Szlovákia területének több mint 50 százaléka a nagybirtokosok, az egyház és a kulákok tulajdonában volt. A nagybirtokosok és a falusi gazdagok száma alig múlta felül a 15 ezret s több földet tartottak birtokukban mint a 440.000 kis- és középparaszt együttvéve. Ezekről a kérdésekről a burzsoázia urai sohasem beszéltek nyilvánosan és nem vonták be a nép széles tömegeit ügyeinek rendezésébe. Az a tény, annak felismerése, hogy népünk mindenbe beleszólhat, ami az országban történik, együttjár azzal a meggyőződéssel, hogy a törvényhozó testületekbe igazi képviselőit választotta. Vájjon kik a mi képviselőink? Választóink vérszerinti testvérei és nővérei, városainknak és falvainknak fiai, akik ugyanazokat az érzelmeket, vágyakat élték és élik át most is, mint a többi becsületes dolgozó. Óriási, valóban történelmi események azok a változások is, melyeket falvaink a felszabadítás után átéltek. Földműves családjaink százezrei részesültek a nemzeti biztosítás előnyeiben. A valamikori szegény parasztok, akik nehéz életük során ezerféle fájdalmat szenvedtek el és meghaltak anélkül, hogy akárcsak gondolhattak volna is orvosra, ma díjtalan orvosi gondozásban, kórházi ápolásban részesülnek és tízezrek közülük élveznek aggkori járulékot. Számos községünkben már megszokott dolog a gyermekotthon, sőt a szülőotthon is. Gyermekotthon és bölcsőde már több mint 1100 községben működik. A villanyáram a münchenelőtti köztársaságban csupán 728 szlovákiai községben volt bevezetve, ugyanakkor azonban olyan falvakban is, amelyekben már be volt vezetve, a lakosság többsége petróleum lámpát használt, mert a világítás bevezetéséért és az elhasznált áramért járó illeték számára túlságosan drága volt. A felszabadulás után néhány éven belül további több mint 1000 szlovákiai falu kapott villanyvilágítást. A rádiók száma a volt köztársasággal összehasonlítva több mint hatszorosára s az úgynevezett szlovák állammal összehasonlítva, több mint háromszorosára emelkedett. Ma már minden öt lakosra jut egy rádióvevőkészülék. A mozik száma Szlovákia területén 1937-ben csupán 196 volt, míg ma számuk 900-on túlra emelkedett. Azokban a falvakban, melyeknek még nincs állandó mozijuk vándormozik járnak, amelyek a parasztság tízezreivel ismertetik meg a filmművészetet. A falu előtt tárva van az ajtó a művelődésre is. A burzsoá köztár aság idején Szlovákiában csupán 26 mezőgazdasági iskola működött. Ma több mint 90 féle mezőgazdasági iskolánk van a főiskolákon kivül, melyeket tanulni vágyó földműveseink fiai és lányai igen nagy számban látogatnak. Ezenkívül ezer és ezer szövetkezeti tag végez három- és öthónapos tanfolyamokat s a szövetkezeti és üzemi munkaiskolák keretében a múlt esztendőben több mint 66 ezer szövetkezeti tag, traktoros és egyéb mezőgazdasági dolgozó ismerkedett meg a haladó agro- és zootechnika elveivel. Teljesen forradalmi változások álltak be a mezőgazdasági munkák gépesítése terén is. Ismeretes, hogy a kapitalista Csehszlovák Köztársaság idején csupán ezer és egy néhány traktor volt. Ez is a földbirtokosok, kulákgazdaságok, spekulánsok birtokában. Még rosszabb volt a helyzet a többi gépeknél. Kévekötő aratógép oly kevés volt, hogy minden ezer hektár szántóterületre csupán 0.3 darab jutott. A kis- és középparasztoknak a legnehezebb munkát is kézzel kellett végezniök. A népidemokratikus köztársaság elsőrendű feladatai igyikének tekintette, hogy a parasztságot tehermentesítse a legnehezebb robpttól olyképp, hogy kiszélesítette a mezőgazdasági gépek gyártását s ezeket előbb a szövetkezetek később a gép- és traktorállomás útján juttatta a falunak. Mindezeket nem szabad szem elől tévesztenünk s tudatosítanunk kell, hogy a győztes választásokkal nem ért minden véget. Továbbra is szüntelen el kell mélyítenünk népünk tömegeinek mozgalmát, amelynek lelkesedésével és szorgalmával e vívmányok birtokába jutottunk. Ezek a sikerek arról győznek meg bennünket, hogy nincs olyan kérdés, amelyet népünk összefogásával nem tudnánk megoldani. Ez azért van így, mert pártunk és kormányunk mindig ott áll a nép mellett s így erős érvek állnak rendelkezésére mind a múltból, mind az építő jelenből. Programmjában és céljában valamennyi dolgozónk jóléte és boldogulásának biztosítéka áll. Hogy a pártunk és kormányunk által mutatott úton még eredményesebben haladhassunk, ihhoz további igyekezetre van szükségünk. Szövetkezeteink gazdálkodásuk megjavítása céljából készítsék el a hároméves távlati tervüket s gazdálkodásukat az alapszabályok érvényesítésével irányítsák. Ez az egyedüli útja a közös gazdálkodás sikereinek. A mezőgazdasági termelés emelésével kapcsolatban egyénileg dolgozó parasztságunkra is nagy feladat vár. A magánszektor még jelentékeny területeket művel meg s ezérf részünkről nem lehet közömbös a magángazdák termelése sem. Népi demokratikus rendszerünk az ő igyekezetüket is támogatja, csak használják fel azokat a lehetőségeket, amelyeket kormányunk ezen a téren számukra sokoldalúan biztosít. Különös jelentőséget nyertek a választások azáltal is, hogy egy nappal a moszkvai Európai értekezletnek megnyitása előtt folytak le. Az a tény, hogy a választások előtti kampány keretében mozgalom indult nálunk a szovjet javaslatok elfogadására, hogy népünk Nyugat-Németország újrafelfegyverzése fenyegetésének hatására ismét tudatosította szövetségének nagy jelentőségét a béke és a nemzetek szabadságának hatalmas védőbástyájával a Szovjetunióval és azzal az elhatározással tette szavazólapját az urnába, hogy megvédje a békét, meghatározza a vasárnapi választások jelentőségét is. Abban az időben, amikor Nyugaton egyre nő a békeszerető tömegek viharos mozgalma a burzsoá kormányok ellen, amelyek a párizsi egyezmények ratifikálására törekednek, hogy Nyugat-Németországot újrafelfegyverezzék, kormányunk küldöttsége élén Široký elvtárssal Moszkvában tárgyal, annak tudatában, hogy egész népünk támogatja. Oda, Moszkvába száll mindannak a 8,482.894 választónak szíve és gondolata, akik szavazatukat a Nemzeti Front jelöltjeire adták. Váltsuk hát akaratunk erejét, amelyet a választásokon fejeztünk ki, tetteink egységévé a munka minden szakaszán, a béke javára, váltsuk tartós boldogságunkká! Dolgozó népünk 97.89 százaléka a Nemzeti Front jelöltjeire szavazott Az elmúlt vasárnap, november 28-án a Csehszlovák Köztársaság egész területén megvalósultak a képviselőválasztások a Nemzetgyűlésbe. A választások hazánk összes helységeiben az összes választók magasfokú politikai aktivitásának jegyében folytak le. A Nemzeti Frontba tömörült dolgozó népünk ismét kifejezte hazafias állásfoglalását, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya körüli fel zárkózottságának egységét. A végérvényes eredmények szerint, amelyek az összes 368 kerületi választóbizottságtól érkeztek a központi választóbizottsághoz, 8,783.816 szavazó volt bejegyezve, 8,711.718 szavazó vett részt a választásokon. Az érvénytelen szavazólapok száma 34.688, amely 0.39 százalék, az érvényes szavazólapok száma 8,677.030, 99.61 százalék. A jelöltek ellen 182.928 vág yis 2.11 százalék szavazott. A jelöltekre 8,494.102, vagyis a választók 97.89 százaléka. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk teljes mértékben megértette a nemzetgyűlési választások nagy jelentőségét és újból kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározását, hogy építeni akarja a szocializmust és harcolni akar a békéért.-----------------------------★ ★ ★---------------------------------Megnyílt Moszkvában az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet 1954 november 29-én 15 órakor megkezdődött Moszkvában az európai államok értekezlete, mely az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalko-. zik. Az értekezleten résztvesznek a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és az Albán Népköztársaság küldöttjei Az értekezleten jelen van a Kínai Népköztársaság megfigyelője is. Az értekezletet a Szovjet küldöttség vezetője -- V. M. Molotov nyitotta meg. S V. M. Molotov sajnálatát fejezte ki afelett, hogy nem találtak lehetőséget az összes meghívott államok az értekezleten való megjelenésre, mely az európai kollektív biztonság megteremtésének kérdésével foglalkozik, azzal a kérdéssel, amely nyugtalanítja az európai államokat. V. M. Molotov kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között a békeszerető államok nem szorítkozhatnak csupán azokra árintézkedésekre, melyeket ezidáig tettek a béke és saját biztonságuk érdekében és tekintettel erre, a szovjet küldöttség nézete szerint meg kel tartani az európai államok értekezletéi a béke és biztonság érdekében azon államok küldöttjeinek részvételével, amelyek a meghívást elfogadták. A Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője — J. Cyrankiewicz és a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének vezetője. .V. Široký — támogatta azt a javaslatot, hogy az értekezletet tartsák meg azon államok küldöttjeinek részvételével, amelyek a meghívást elfogadták. Ezt a javaslatot helyeselték a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyap, Bolgár, Román, Albán és a Kínai Népköztársaság képviselői is. Az értekezleten a szovjet küldöttség vezetője — V. M. Molotov mondott nagy beszédet. Molotov eivtárs nyilatkozata a moszkvai értekezlet első ülésén V. M. Molotov elvtárs nyilatkozatában rámutatott, hogy azt a javaslatot, amelyet a szovjet kormány, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányának egyetértésével intézett az európai államokhoz, valamint az Egyesült Államok kormányához, hogy vegyenek részt egy általános európai értekezleten az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban, az Európában most kialakult helyzet diktálta. Ez a helyzet jogos aggodalmakat kelt az európai népekben. Az európai események fejlődése —mondotta V. M. Molotov — a békét veszélyeztető úton halad, mert egyes nyugati államok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, de Anglia és Franciaország is, határozottan irányt vett Nyugat-Németország felfegyverzésére és saját katonai csoportjába való bevonására, amely szemben áll a többi európai állammal. Ez a Londonban és Párizsban kidolgozott egyezmények alapgondolata. Most ezeket az egyezményeket ratifikálás alá bocsátják, hogy azután rátérjenek ez egyezmények végrehajtására. Molotov megállapította, hogy teljesen világos az a veszély, amellyel e tervek az európai béke ügyét fenyegetik. Molotov kijelentette, hogy a veszély kiküszöbölése, a német kérdés megoldásának hathatós elősegítése, az európai béke és biztonság biztosítása céljából a Szovjetunió javasolja, mondjanak le ezekről a tervekről és jussanak megegyezésre a következő alaptételek alapján: ISemilyen körülmények között ne engedjék meg, hogy feltámasszák a német militarizmust, amely felidézte az első és a második világháborút és fogjanak végre hozzá a német kérdés állhatatos és türelmes megoldásához a megegyezésre való törekvés szellemében, elsősorban annak a négy hatalomnak megegyezése alapján, amely különleges felelősséget visel ezért és egyúttal az európai béke és biztonság biztosításáért. 2 Teremtsék meg az európai kollektív biztonsági rendszert a béke megőrzésében és megszilárdításában érdekelt valamennyi európai j állam részvételével, függetlenül ál- I lami és társadalmi berendezésüktől, I ehhez a legteljesebb figyelemmel tanulmányozzak mind az „összeurópai kollektív-biztonsági szerződés” szovjet tervezetét, mind más országok olyan javaslatait, amelyek e kérdésre vonatkoznak. Amint V. M. Molotov a továbbiakban megjegyezte, a Szovjetunió javaslatainak egy közös céljuk van: biztosítani az európai béke fenntartását és megszilárdítását. A párizsi egyezmények alapját viszont másfajta célkitűzések képezik. A párizsi egyezmények abból indulnak ki, hogy egyes európai államokat szembeállítsanak más európai államokkal, kiélezzék a közöttük fennálló ellentéteket és folytassák a fegyverkezési versenyt, amit csak egy ú.jabb agreszszió és egy újabb hábórü előkészítésére irányuló tervek diktálhatnak. V. M. Molotov rámutatott, hogy a Szovjetunió megegyezésre törekszik Franciaországgal, Angliával és az Egyesült Államokkal a német kérdésben, elsősorban a német állam egysége helyreállításának kérdésében. Ilyen megegyezés elérhető, ha mind a négy hatalom Kelet- és Nyugat-Németország egymáshoz való közelebbhozása irányában fog cselekedni és arra törekszik, hogy az egyesült Németország valóban békeszeretö, demokratikus állam legyen. Molotov utalt arra, hogy jelenleg erőltetett ütemű előkészületek foly-A párizsi egyezmények — hangsúlyozta* V. M. Molotov — további, különösen veszélyes szakaszt jelentenek egy újabb európai háború előkészítésében. Kijelentette, hogy a békeszerető európai államoknak saját biztonságuk szilárd biztosítása érdekében tömöríteni és jelentősen fokozni kell erőiket a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása esetére. E célból védelmi képességük növelésére irányuló olyan intézkedéseket kell kellő módon előkészíteniök, amelyek megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. Ez együttes intézkedéseket követel a jelen értekezleten részvevő államoktól fegyveres erőik és azok parancsnokságának megszervezése J terén, de megkövetel más intézkedéseket is, hogy megbízhatóan vé- 1 nak a párizsi egyezmények ratifikálására, majd kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása komoly bonyodalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben. A szovjet kormány ebben az évben háromízben javasolta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányainak, hogy együtt tárgyalják meg az európai kollektív biztonság égető és igen megérlelődött kérdéseit, de ezek a javaslatok egyetlen alkalommal sem találtak támogatásra az említett kormányok részéről. E kormányok nemcsak, hogy nem hajlandók megvizsgálni az összeurópai kollektív biztonsági szerződésnek a Szovjetunió által előterjesztet tervezetét, hanem semmiféle saját javaslatot sem terjesztenek elő ebben a kérdésben. V. M. Molotov megjegyezte, hogy ez nem véletlen. Ismeretes, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányainak jelenlegi tervei a párizsi egyezményekben öltenek testet, amelyek célja nem az európai kollektív biztonság és béke biztosítása, hanem olyan katonai csoportosulások létrehozása az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország bevonásával, amelyek Európában a háborús veszély fokozódásához és a nemzetközi feszültség újabb kiéleződéséhez vezetnek. delmezzék népeink, békés munkáját, szavatolják határaiwk sérthetetlenségét és biztosítsák a védelmet egy esetleges agresszióval szemben. V M. Molotov kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az európai országoknak ez a jelenlegi értekezlete kétségtelenül fontos szakasz lesz az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, annak a rendszernek, amelyet Európa és az egész világ népei támogatnak és így elsőrendű jelentőséggel bír egy új világháború megakadályozása szempontjából. V. M. Molotov befejezésül kifejezte azt a meggyőződését, hogy az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosítása ügyében megtartott moszkvai értekezlete becsülettel megbirkózik majd a reáváró feladatokkal. A békeszeretö európai államok erőinek tömörítéséről
