Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-29 / 35. szám
19S4. augusztus 29. Földműves 3 Aratóünnepély Nyárasdon Nyárasd jellegzetes csellóközi nagyközség. Utcái népesek, az út porát sűrűn felveri a traktorvontatta pótkocsik, teherautók, parasztszekerek sora. Ide gyűlnek öseze a járás szövetkezeteinek dolgozói, hogy az eratóünnepély keretén belül kiértékeljék az aratás-csép!ési munkákat. Mert szó ide. szó oda: a szövetkezetek páros versenyben ál'anak egymással A MEZÖGAZDASÄGI KIÁLLÍTÁSRÓL... A község mellett folydogáló patak vizét fel-fel borzolja a meleg nyári szél. A patak belpertján botló füzek és nyárfák árnyékában sátrak sorakoznak egymás mellett. Másutt tikkasztó a hőség. A sátoros oldallal szemben, a pázsitos terület másik részén mezőgazdasági kiállítás vonze megához az egyre érkezőket. A szovjet répeszedőkombájn körül sok a nézelődő: szövetkezeti tagok, magángazdák mustrálgat’ák. Mellette két Zetor-25-ös traktor. íz egyikre kapálógépet, a másikra trályarakó és szórógépet szereltek. Itt folyik ám az igazi hasznos tere-fere Zz érthető is, hiszen ez újfajta gépek ijabb könnyítést jelentenek számukra. — Hej ha az édesanyám ilyen gépnél kapálhatott volna — sóhajt fel egy atal. pirosarcú menyecske — még ma s élhetni... Nem hagyott volna oly torán árvaságra öt apró gyereket... A gépcsoportok mellett kiállított mezőgazdasági és ipari növények vannak. A két méternél is magasabb szu- 1áni-fű szelíden integet. A szél megmeg mozgatja dúsmagzatú bugáját T ovább 2 kilogrammos uborka, félháromnegyed kilós zeller 70—80 centi hosszúságú dohánylevelek, rizs, ricinus, gyapot, földi-mogyoró látható. A gabona-félék kiállítása külön említést érdemel. Hosszú, bütykös szárakon pe-ecbe hajlanak a kövér szemekkel telt »reszos kalászok. De nemcsak a kiálítás tükrözi a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, hanem s szövetkezetek magas gabona-hektárhozamai is. így például a tenyi EFSz búzából és árpából 28 mázsás átlagtermést takarított be hektáronként. Nem is fukarkodott a beadással: 125 százalékra tett eleget ezirányú kötelességének Vagy ott van az ekecsi EFSz- búzából 25. árpából 27. zabból pedig 22 mázsás átlagtermést takarított be. VERSENYÉRTÉKELÉS — JUTALOMÁTADÁS A kiállítást nézegető, sátrak közt tolongó és a fák hüsében meghúzódó fiatalok, idősebbek félkört alkotva körülfogták a disz 4s szabadtéri színpadot. Megkezdődött az eratás-cséplési verseny értékelése. A JNB küldötte beszámolójában e többi között a következőket mondotta: — Az idei aratás nem volt könnyű. A szövetkezetek tagjainak sokáig emlékezetes lesz. A nagy árvíz-veszély idején megalkuvást nem ismerve, hősiesen helytálltak az aratásban, gátvédelmi munkákban egyaránt. Éjt nappala téve azon fáradoztak, hogy egészévi munkájuk gyümölcse kárba ne vesszen. Az önfeláldozó, odaadó munkának meg is lett az eredménye' szövetkezeti tagjaink ebből a harcból győztesen kerültek ki... Legyőzték a természet vak erőit, megmentették dolgozó népünk kenyerét... * A versenyértékelő bizottság nehéz helyzet előtt állott, amikor dönteni kellett azon. vájjon melyek azok a szövetkezetek. amelyek a iárási verseny keretében az I.. II. és a ITT—ík helyre kerülhetnek. Az értékelés során sokoldalúan megvizsgálták az egyes szövetkezetek eredményeit. Tekintetbe vették az eratás-cséplési munkák tervszerinti elvégzéséi, tarlóhántást, másodnövények vetését, a beadádási kötelezettség teljesítését. Az értékelés során a járási verseny első győztese a nyánasdi. a második az ekecsi és harmadik a tanyi EFSz 'ett. A győztesek kerékpárt, aktatáskát, ruhaszövetet, könyveket és írókészletet, továbbá pénzjutalmat kent-к. A kapott jutalom, az őszi munkák még jobb és hamarabbi elvégzésére serkenti a szövetkezetek tagjait é6 a gépállomás traktorosait. Tartsák szemük előtt azt a jelszót: Korai vetés — bő termés. A járási aratóünnepélyen 6 tagú magyar küldöttség is 'észtvett, mégpedig a magyarországi győri járásból. Ugyanis a nagymegyeri járás szövetkezetei versenyben állanak a győri járás termelőszövetkezeteivel. Az ünnepély során a megyeri Járási Nemzeti Bizottság funkcionáriusai díszes, szép két albumot nyújtottak át a magyar küldöttségnek. Az ajándékot Sárosi Jánosné. a győri iárás tanácselnöke köszönte meg keresetlen szavakkal, majd a közönség hatalmas fap: rherre! éltette a kér szomszéd nép elszakíthatatlan barátságát. LEBILINCSELŐ MÜSORSZÄMOK . . Az aratóünnepély kultúrműsora f nagymegyeri állami gazdaság CsIS? népi tánccsoporti nak fellépésével kezdődött: orosz és magyar népi táncoké* adtak elő. Mint valami szállóige, úgy járt szájről-szájre: Fellép a Népes... feliér a Népes — vagyis a Csehszlovákia'' Magyar Népművészeti Együttes. Ez a? együttes nemzeti kultúránk igazi zászlóvivőjének bizony ilt Rövid multrr tekinthet vissza, de sikerei annál gazdagabbak. Szivet, leiket gyönyörködtető műsorszámait a közönség egész estig is szívesen elnézte volna . .. A fiatalok körében ott ült. egészen közel a színpadhoz a 75 éves Ilka József bácsi is Mély tekintetű szeme nem győzött eléggé csodálkozni e szebbnél-szebb táncjeleneteken. Eg' arasznyit nőtt. amikor az_1848-as magyar huszárviseletben meglátta a verbunkost délcegül járó táncosokat. Nevetett. tapsolt önfeledten, dehogy voľ eszéber. a mindig szájában lógó cseréppipa ... az bizony kialudt. Olyan jóízüt nevetett, hogy még a könnye is kicsordultak — Kedves gyermekeim — szólalt meg a műsorezám után — életemben még sohasem voltam ilyen boldog, pedig már a kenyerem javát megettem Azelőtt Jánosteiken, a 6000 holdas Jeszenszky-nagybirtokon cselédeskedtem öt gyermeket neveltem és sok szép unokám van. Az élet meggyötört, de ma újból fiatal lettem . . Ilka bács* és a többi néző számára sokáig emlékezetes nap marad a nyárasdi aratóünepély, annak ellenére, hogy a Népes a zivatar miatt nem fejezhette be műsorát. * Este, a közös vacsora után az apácaszakállasi CsISz tánccsoportja szórakoztatta táncszámaival az ünneplőket Csurilla József Alsószecse átugrotta az akadályt Léván jártam a városban, amikor megpillantottam a iárási versenytáblát. Különösen jól és nagy szakértelemmel állították össze és egy kicsit humorosan is. A táblán 44 számot látni egymás alá írva. Mellettük a községek és a szövetkezet elnökeinek a neve olvasható. A tábla első részén egy széles út látható, amel-yen feltüntették a kiindulási pontot, vagyis a terv teljesítését számokban 1-tOl 120 százalékig. Az első számnál és a 100 -nál egy ugróakadály van. Az út végén a 120 százaléknál a lévai felvásárlóraktárat rajzolták fel ezzel a felirattal: „A mi célunk a 120 százalék". Ami a legérdekesebb és a leghumorosabb, a hosz. szú úton a 44 szövetkezet versenyfutása látható, amit 44 lovas ábrázol, versenyszámokkal ellátva, igazi versenyfutás ez a táblán. Szemem végigfutott egyik számtól a másikig, keres, tem, vájjon szövetkezetünk melyik számú lovon nyargal. Meglepődtem, mikor észrevettem, hogy Alsószecse a nyolcadik lovon ül. A nyolcadikon, ez már mégsem járja! Hát mi élég gyors tempóban befejeztük a cséplést. a gabonát 100 százalékra beadtuk, a gépállomásnak természetben fizettünk. A munkaegységekre járó jutalékot, a ve_ tömagot, a szociális alapot mind biztosítottuk. És mégis nyolcadik az alsószecsei szövetkezet. Ez eset után vasárnap az újbarsi állami méntélep vezetői lóversenyt rendeztek Erre elmentünk szép'számmal Alsószecséröl. A legértékesebb számomra az 1.600 méteres távfutás volt. Nyolc lovas indult ebben a szám. ban. Mindenki jósolt miamit. Az a deres, az a gesztenyebarna ló fog győzni. Én, aki magam is szoktam lovagolni az ilyen versenyeken, csak figyeltem és 300—400 méteres futtatás után megállapítottam, melyik lovas lesz a győztes. Az én emberem nyugodtan lovagolt, nein zavarta lovát Ám az utolsó 2—300 méteren megsarkantyúzta és rávert lovára, amely pihent erővel új, vad vágtába kezdett s így elsőnek ért a célba. Ebből mindnyájan tanultunk. Meg is lett a látszata. Pár nap múlva megint ott állok a járási versenytábla előtt, de már nem kell kutatnom izgatottan községünk nevét, ott lovagol elöl a 110 százalékon, átugratta a ion százaléknál lévő akadályt, a többit elhagyta és élretört. HENZSEL MIHÁLY, agronómus, Alsószecse Silóznak, - készítik a talajt az ősziek alá az ekeli EFSz-ben Az ekeli szövetkezet dolgozói augusztus 14-én ünnepélyes keretek között befejezték a cséplésrt. Mind az aratás, mind a cséplés alatt a dolgozók becsületesen megállták a helyüket. Külön dicséretet érdemel az első csoportból Pataky Gyula, a második csoportbó' pedig Farkás Sánidor csapata. Továbbá dicséretet érdemelnek Balia Imre. Németh Gyula és Göcze László, akik lelkiismeretes munkájukkal igyekeztek biztosítani a cséplés elvégzését. A cséplés elég sokáig tartott, de ebben a komáromi traktorállomás a hibás. A községbe kiküldött 4 darab cséplőgép közül 3 darab 1000 mm-es, illetve 1.070 mm-es és csak 1 darab 1.200 mm-es gép volt. Ezek a kisteljesítményű, idejétmúlt, gépek meghosszabbították a cséplés idejét és nem is végeztek tökéletes munkát. A cséplés befejeztével megszülettek a hektárhozamok, a termésátlagok. A kedvezőtlen időjárás, a hosszú száraz tél és a nyár elejei kánikulák ellenére is a termésátlagok elég jók. Árpából 22, zabból 23 mázsa átlagtermést értek el. A búza szenvedett legtöbbet az időjárástól, ezért ebből csak 20 mázsa lett az átlagtermés hektáronként. A tarióhántást a cséplésse! egyidőbert befejezte az ekelj szövetkezet. Nagy területen alkalmazták a tárcsát, ami elősegítette a tarló időbeni iebuktatását. Hogy a takarmányalapot kibövitse, a szövetkeze! 40 hektár tarlókeveréket vetett. Most hozzáfogtak a silózáshoz. Ezenkívül megkezdődött a talaj e’ökészítése az ősziek alá. Először e repce talaját készítik elő, bőven megtrágyázzák, gondosan megmunkálják. Most van az ideje a trágyahordásnak is. A szövetkezet 3 darab trágyeszórógépet igényelt a traktorállomástő!. Kipróbálták az újfajta trágyafelreJkógépet. amely óránként 100 mázsa trágyát rak fel a kocsikra. Az ősz folyamán kihordják az összes érett' trágyát. A trágyehordásnál kitűnnek egyes szövetkezeti dolgozók példás munkájukkal. Ilyen Gsicsy András, aki a trágyahordás normáját jóval túlteljesíti. _ Az új gazdasági évben még nagyobb lendületre és lelkiismeretes munkára van szükség, mint a múlt évben. Csak Így lesznek termésátlagaink méc magasabbak, gazdagabbak. Németh Jenő Magángazdáink jó munkájukért elismerőlevelet kaptak a kerülettől Községünkben az aratás elvégzése után sikeresen befejeztük a cséplést is. A kicsépelt gabonát egyenesen a géptől a begyűjtőrektárba szállítottuk. Beadási kötelezettségünket messze túlhaladtuk. Most már az egyénüeg gazdálkodók csépelnek. A munkáknál ott van mindig a HNB titkára. Magyar József elvtárs. Gondoskodik erről, hogy a csép'ést minél gyorsabban és sikeresebben végezzék el Az ő munkájának meggyőző eredménye az is. hogy a falunk négy magán gaz- iája elismerő és köszönő Írást kapott a kerületi nemzeti bizottságtól. Ezek között van Viszoki István, aki az elsők között teljesítette beadási kötelezettségét. Továbbá Balázs István, Béres ’vula és Balázs Géza. Magyar elvtárs a oeadásökiről a következőket mondja: — Reggel hattól este tizenegyig talpon vágyók. Különösen most van sok munkám. Igyekszem meggyőzni a parasztokat. sőt már maguk is rájönnek arra, hogy a termény beadása becsületbeli kötelességük”. Magyar elvtárs sokat jár a nép közé, hogy mindenkinek felvilágosítással szolgálhasson. Szívélyes beszélgetés közben szép szóval neveli és tanítja a dolgozókat. Mató Pál, Rodvavendég* lízenketten visszavonták kilépésüket ______Kosúton az EFSz-böl---------A múlt héten Kosút községben összeült a HNB széleskörű plénuma. Erre az ülésre meghívta az EFSz-ek, a tömegszervezetek vezetőségét, valamint a Nemzeti Arcvonal képviselőit is. Ezen a gyűlésen célul tűzték ki az EFSz-ek megerősítését, valamint azt, nogy jó meggyőző munkával igyekezni kel' a reakció által befolyásolt kilépett tagokat újból viszszaszerezni. Az elnök bevezető beszédében rámutatott továbbá arra is, hogy kis- és középföldműveseinknek meg kell magyarázni a szocialista nagygazdálkodás előnyeit, valamint az önálló gazdálkodás hátrányait, melyeknek legjobb bizonyítéka az 1954-es gazdasági év Például éppen kosűti EFSz az. amely ez évben a második helyei, van a járási gabonabeadásban. \z EFSz vezetősége a tömegszervezetekkel karöltve magáévá tette a párt- és kormányhatározatokat, s elosztotta a plénumtaookat a választókörzetek szerint, melyek képviselő: meglátogatják a kis- és középparasztokat, hogy meggyőző munkájukká’ bebizonyítsák a szocialista gazdálkodás előnyeit Ennek a jó szervezésnek eredményeként elérték azt, hogy 18 kilépő tag közül 12 azonnal viszszavonta kilépését. Az agitkettösök továbbra is_ szorgalmasan látogatják az egvénileg eazdálkodókat. hogy segítsenek nekik hektárhozamaik növelésében « beadásaik teljesítésénél Muzslai Vidor — Galánta Asszonyaink munkában Az új nemzeti bizottság választása után az érsekújvári nöszövetséget is itszervezték. Tamaskovics elvtársnö megválasztásával új erőt kapott a nő<zövetség, amely hathatósan támogatja i nemzeti bizottság munkáját. Asszonyaink megértették az idei aratás gyors és szemveszteségnélküli bevág. :ésének jelentőségét, ezért nagy lendülettel kapcsolódtak be a szervezési munkálatokba. Sikeres meggyőző munkájuknak köszönhető, hogy az idei íratást, cséplést, valamint begyűjtést Érsekújvárott a megállapított időre W0 százalékra teljesítették Közreműködésük különösen a begyűjtés terén mutatkozott meg. A Duna áradása következtében veszélyeztetett területek asszonyait és gyermekeit Érsekújváron helyezték el, a nőszövetség tagjai éjjelt nappallá téve, fáradoztak a menekültek elszállásolásán és minden igyekezetük arra irányult, hogy kényszerszállásuk pó_ tolja elhagyott otthonukat. Az bizonyos. hogy vendégeink sokáig fogják emlegetni az Újvárban eltöltött napokat mert a kellemes és otthoni hangulat enyhítette fájdalmas helyzetüket. Az aratási. és cséplési munkálatok sikeres elvégzése után, a jól és be. csületesen elvégzett munka tudatában a nőszövetség tagjai mulatságot rendeztek. amelyen az Elektrosvit járási építkezési üzem és a Csemadok kültúrcsoportja szórakoztatta a szépszámban megjelent közönséget. A tiszta jövedelmet, 1.260.75 Kčs.t a közös meg. állapodás értelmében az árvízkárosultaknak ajánlották fel és azonnal befizették az állami bank 999. számú csekkszámlájára. A. VAJZER. N. Z. HNB titkára. Hogyan értünk el nagy teihozamot Elmondotté Sz. A. Kemsiline a moszkveterületi Vladimir Iljics kolhoz állattenyésztő farmjának vezetője, aki kiváló szakdolgozó. Tudásával azonban nem elégszik meg, azért állandóan tanul, növeli szaktudását, hogy minél nagyobb eredményeket érjen el. A tudását nem rejti véka alá. átadja azt a többi kolhozoknak is. A mi kolhozunk Moszkva környékén van. Kisebb, mint általában a Szovjetunióban lévő kolhozok: mindössze 1200 hektár földünk van. A kolhoz zöldségtermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Öt állattenyésztő farmunk van, 350 szarvasmarha, 120 ló, 300 sertés és 2000 baromfi van. A farmokat már csaknem teljesen gépesítettük. Minden istállóban „önitatók” vannak és fejőgép fej. A takarmányelőkészitö helyiségekben gépek végzik a szecskazást, savanyítást, párolást. Az utóbbi években tehenészetünkben igen szép eredményeket értünk el: évenkint 700 literrel növeltük egyegy tehén tejhozamát. A hozam növelése érdekében kezdetben abraktakarmányozast vezettünk be. Ez azonban igen megdrágította az állattenyésztést, különösen a teheneknél. Ezért a szakemberek tanácsára áttértünk a zöld- és nedvdús takarmányok etetésére. Jelenleg a fejősteheneknek 200— 250 gramm abrakot adunk egy-egy úter tejre. Kolhozunknak nincs rétje, így kevés a szálastakarmányunk. Télen a takarmányozás céljára szalmaszecskát készítünk, ezt pácoljuk, meszezzük és ezzel etetjük az állatokat. A szál maszecskában azonban -vés a fehérje és ezt a hiányt abraktakarmánnyal pótoljuk. Az állatokat általában istállókban gondozzuk. Nem feledkezünk meg azonban arról sem, hogy az állatoknak mozgásra is szükségük van. Nyáron naponta kétszer: délelőtt és este egy-két órát, télen pedig egyszer járatjuk az állatokat. A zöld-takarmányozást Mindig május 15.—20. táján kezdjük el. Nálunk „zöld futószalagban” első az ősziárpakeverék, azután pedig az őszi búzakeverék, majd pedig a herefélék is rendelkezésünkre állanak. Közben három időszakban, a levágott zöldtakarmányok helyére, folyamatosan zabosbükkönyt és borsósbükkönyt vetünk. A következő időszakban már zabosbükkönyt, azután heresarjút etetünk az állatokkal, szeptember végén pedig zöldséghulladékot, káposztát, céklalevelet kapnak a tehenek. Május 15-től szeptember végéig mindenegyes tehénnek naponta 50— 70 kiló zöldtakarmányt adunk. Négyszer etetjük és négyszer fejjük a teheneket, gondosan ügyelünk arra is, hogy az etetés és a fejes mindig ugyanabban az időben történjék. A nagyobb tejhozam érdekében jó munkát kell az állatgondozóknak és fejőknek is végezniök. Az év eleje óta úgy osztottuk meg a munkát, hogy két íejönőhöz 24—25 tehén tartozik. Minthogy a napi négyszeri fejes nagy megterhelést jelent, a fejönök két műszakban dolgoznak. Munkaidejük tehat nem tart reggeltől késő estig, hanem csak napi 6—7 óra hosszat, A dolgozók érdekeltek a nagyobb hozamban: a tervenfelüli tejhozam 25—30 százalékát pótjutalomként megkapják. így tavaly a fejönök munkáját a munkaegységekre kapott juttatásokon felül 42 tonna tejjel jutalmaztuk. hgyedí takarmányozást vezetnek be a fejősteheneknél A bucsini kutatóintézet radosinszkei gazdasagának dolgozói helyesen értelmezték a párt- és kormányhatározatokat, melyek szerint biztosítani kell az álleuer.yesztési termelés magas hozamát. Eüer.frzik az állatok hasznosságát s eszerint vezették be az egyedi takarmányozást Már kezdetben is szép eredményeket értek el. Az állatok napi tejhozainát 8,67 literről 9,2 literre emelték. Az egyedi takarmányozás m'dszei'i abban áll. hogy az állatok sülve és tejhozama szerint kapják a takarmányt. A 8 literen felüli tejhozamnál úgynevezett termelési ráadást kapnak, mely i-1 liter után dekagramm szemestakarmányból áll. A radosinszkei állattenyésztési termelés dolgozói saját eredményeiken meggyőződtek arról, hogy ennek e módszernek a bevezetésével valóban emelik a tejhozemot. Hogy ezt a magas tejhozamot egész évre biztosíthassá’ gondoskodtak elegendő. kiadós, főleg silótakarmány ró!. Egy-egy állatra 40 mázsa _silótakarmányt terveztek be e téli időszakra.
