Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-22 / 34. szám
1954. augusztus 22. Földműves 5 A „Rákóczi hadnagya" szlovákiai szemmel Amikor a mozilátogató közönség a pompás, teliholdas nyáréjszakán elhagyta a hatalmas zobori amfiteátrumot és a nyitrai vár sötét bástyái alatt hazafelé tartott, általános volt az a vélemény, hogy kevés film hagyott hátra olyan mélyen szántó nyomot dolgozóink lelkében, mint e „Rákóczi hadnagya”. Karlové Very-i és a pozsonyi nagysikerű bemutató után ez a film eljutott oda is, ahonnét témáját merítette a film forgatókönyvének írója: Nyitrára, hogy azután innen induljon további hódító kőrútjára, Szlovákia többi részeibe is. Ezt a filmet Nyitrán nem hirdette plakát, röplap, de még csak egy géppé írt cédula sem a mozik hirdetőtábláin — mégis megnézte a város csaknem minden dolgozója nemzetiségre való tekintet nélkül. Az amfiteátrum zsúfolásig megtelt. Elég volt a jó hír, amely Karlové Vary-ból és Pozsonyból érkezett. ♦ Minket, szlovákiai dolgozókat ez a film kétszeresen érdekelt. Ugyanis a film története a Vág és a Nyitra közöt' játszódik le, s cselekményének egyik gócpontja a Szene melletti Rété kisközség, a másik pedig a nyitrai vár. Nyitrán vert tanyát Vak Bottyán, Rákóczi legendás hírű félszemű generálisa. Nála volt strázsamester Bornemiszsze Jáno6, rétéi jobbágyfiú, aki egy felderítő portyázás alkalmával foglyul ejtette Sterhemberg Miksa grófot, a császári hadak fővezérét és vele együtt az egész hadipénztárt. Bornemissza Jánost e hőstettért Rákóczi kuruc fejedelem hadnaggyá léptette elő. De Bornemissza boldogsága nem teljes, mert mátkája, Bíró Anna a rétéi börtönben sínylődik. Meg is kéri Vak Botytyánt, támadják meg az osztrákot. Rákóczi valóban parancsot ad a támadásra és a film egyik színekben tobzódó pompásan rendezett jelenetében látju* a piros dolmányos kurucok és fehérmundéros császáriak csatáját — Vak Bottyán és Heister csatáját — emeiy a kurucok győzelmével végződik . Rété felszabadul és Vak Bottyán a ki- i szemelt násznagy, megkéri Rákóczi hadnagyának Bíró Anna kezét... ♦ Most pedig, az első hatáson túl vizsgáljuk meg kissé a filmet Szlovákia' ! szemmel. Barabás Tibor, a film forgatókönyvének írója való történetet dolgozott fel költői szabadsággal. Kezdjük hát a nyitrai vár parancsnokán !nczédy-n. Csak színleg kuruc, belülről nem lelkesedik a felkelésért és 2. Bornemissza János kuruc közka í ejti Starhemberg grófot, a vágmenti Átkelés a Vágón. Starhemberg teli tor saját csapata katonáinak: Én, Starhem Rákócziért. Hiszen tudja, hogy a kuruc-hadvezéreH a jobbágyokkal parola znak, és legjobb embereik a jobbágyfiúk és a deres elöl megszökött szegénylegények. A korabeli nyitrai főurak és földbirtokosok csak azért álltak a kurucok mellé, mert más kiütjük nem volt. A nyitrai várban lakott a magas klérus. Még a kurucok fényes szomolányi győzelme után is tartott« a várat. A kurucoknek kellett bombáznia és Bercsényinek személyesen megjelennie falai alatt, hogy Szörényi címzetes püspök, Spátay János kanonok és a többiek „kurucokká váljanak”. Inezédy alakja tehát teljesen megfelel a nyitrai, s a többi főurak be’állítottságának és teljesen összefügg jelleme a történelmi tényekkel. A filmnek helyi vonatkozásban is nagy nevelő hatása volt. Ugyanis élt egy időben Nyitrán Lelkes Nándor József nevű „történész”, aki épp a kuruc-kor nyitrai és szlovákiai emlékeit „dolgozta fel” és garmadában adta ki súlytalan, a kuruc-kor emlékeit tudatosan meghamisító könyveit, amelyben úgy állította be a szlovákiai földbirtokosokat és főnemeseket, mint a kurucok mozgató erejét. Ez a film felnyitotta azok szemét, akik eddig vakok voltak. . elsősorban Inczédy alakján ét.. . A film Nyitrát, a szlovákiai kurucélet egyik központjaként állítja be, s ez így is volt. Eléd csak a kuruc-balladákat nézegetni, olvasni, számtalanszor rábukkanunk Nyitra és Érsekújvár nevére. A nyitra' várban folyt le 1706 május másodikén III. Rákóczi Ferencnek és nejének, Charlotte hecegnőnek találkozója. A találkozót az alkudozó I. József császár tette lehetővé titokban. Ügy vélte, hogy majd a találkozó „észhez téríti” a makacsul harcoló fejedelmet, s feladja a császári ház ellen vezetett küzdelmet. Persze az ellenkezője történt. A találkozó a kurucok ünnepévé vált, s csak fokozta további harcikedvüket. ♦ Vak Bottyán — a kuruc-felkelés e kiemelkedő vezéralakja — emlékét Nyitrán egészen az első köztársaságig utca neve őrizte (a volt Kalmár-utca) s Szlovákiában számontartják emlékeit, alakját egyaránt. Vak Bottyán, szegény szülőktől származott, Sellyén nevelkedett, s kapusi állást töltött be. Sellyén is kezdett katonáskodni, s itt tűnt fel rögtön rendíthetetlen bátorságával. Ő volt az, aki még a török idő alatt 3 dervist letaszította a minaret (török mecset mellett épített karcsú torony) erkélyéről, a rátámedó janicsárt agyonlőtte, ő pedig elmenekült. A Rajna mellett harcolt, amikor a császár hazarendelte — a kurucok elein. Vak Botytyán azonban tudta, hol a helye, s átállt a kurucok oldalára. Amikor 1704- ben elfogták, Selmecbányára menekült. Kuckländer báró, Esztergom várának alávaló parancsnoka erre védtelen feleségét vetette börtönbe és halálra kínozta. Ez Bottyán bátorságát és boszszúvágyát csak fokozta. A vágmenti csapat generálisává és Rákóczi legkitűnőbb hadvezérévé vált. Ő dolgozta ki Érsekújvár bevételének tervét. Rákóczi személyesen vezette a kuruc hadakat Érsekújvár ellen, s a vár elfoglalása után Ebeczkyt nevezte ki várkepitánynyá. Azl atz Ebeczkyt. aki a filmben я cna egy felderítő körútja során fogjul császári hadak parancsnokát. A képen: okkal kiáltja Bornemissza felszólítására berg gróf kívánom, hogy ne lőjetek! nyitrai vár udvarán énekelt együtt Vak Bottyánnal a hajdú-táncnál. Vak Bottyán katonái iránti gondos-, ságát — aki saját vagyonát költötte rá a felkelésre — a hűbéri társadalom történetírói is kénytelenek voltak elismerni. Ő a „szegények jótevője volt, s ez egész vidéken tisztelet tárgya”, így él Vak Bottyán a szlovákiai emlékek fényében . . . s így valósította meg alakját a film. A legjobban megírt és megjátszott jellem, ugyanaz, amit a magyar hagyomány róla Szlovákiában megőrzött... ♦ Bornemissza János létezése történelmi tény, s való igaz, hogy ö fogta el Sterhemberg grófot. Valószínű, hogy Jávorka és Rácz kuruc-hadnagyoknak ő is segített Ocskay elfogatása tervének kidolgozásában, amelyet Jávorka hadnagy Verbó (Vŕbové) mellett a Sztoky-nevű dűlőn meg is valósított. A történelem állítása szerint Starbemberget Szempcz (a mai Szene) környékén fogták el, s hogy Rété ép Szene közelében van, к film beállítása, hogy Bornemissza rétéi jobbágyfiú volt — nagyon is valószínű, Starhemberg gróf jó hadvezér volt, a Mednidot elfoglaló Starhemberg Guidó öccse, aki azelőtt, e vágmenti császári csapat vezére és az, aki Esztergomot is visszafoglalta. Tőle vette át a vezémséget öccse, aki Felső-ltáliában harcolt a francia ellen. Nyitra-vármegye monográfiája Sterhemberg gróf elfogatását csupán néhány mondatban, nevek és hely megnevezése nélkül ismerteti. Starhemberg fogságát arra használta fel, hogy Ocskayt „megdolgozza”, s kilenc hónapi fogság után megszökött. Annál nagyobb volt' Rákóczi hadnagyának érdeme, aki ezt az agyafúrt németet is foglyul tudta ejteni. ♦ Helyes, hogy a film két szlovák nemzetiségű csónakos szerepében bemutatta, mint nyújt segítséget a kuruc harcosoknak a szlovákság Starhemberg átszállításánál a Vágón. A szlovák szegénység azonban nemcsak segített, de tömegesen harcolt is Rákóczi zászlaja alatt. A vágmenti sereg jelentős része szlovák nemzetiségű volt, s főként Dél- Nyitrából rekrutálódtak. A magyar kurucdalokban ismert a „Surányi tót vitéz” dala. Egy dal a szlovákság részéről is fennmaradt Nyitrán. Fonetikusan így szól: Tá šuranská sigota S Nitru sa zavíra Tam Berčéni generál Svoj tábor prezíra. Našou tábor v porádku Uhorských víťazov Tí mu slávu volali Z mnoho tisíc hlasov. Keď tábor prehliadou Zpátky sa navráteu Rákóczi knížatovi Všetko to oznámeu Že sú jeho víťazi V dostavičnom počte Len na rozkaz čakajú Keď sa vojna počne A népdal szövege magyarul körülbelül a következőket jelenti: A surányi szigeten Nyitra vár aljában Bercsényi generál Szemléli táborát. A magyarok táborát Ö rendben találd Sok ezer torok Dicsőségét kiáltá. Tábor-szemle után Visszatért Bercsényi Rákóczi fejedelemnek A jó hírt elhozni. Hogy a magyar vitézek Vannak bíz nagy számban Csak parancsra várnak S ellenséget vágnak. Ebből a szlovák dalból is kitűnik, mennyire összefonódott a két nép szegénysége az elnyomók elleni közös harcban. Ép a burzsoa történetírók nem akarták meglátni a Rákóczi-felkelésben a közös utat, szerették volna kizárólagos magyar nemzeti (értsd: nemesi és főúri) üggyé nyilvánítani. ♦ Bírálat illeti a nyitrai vár, várudvar, a Vág és Rété rajzát. E képét azt a benyomást teszik e táj és vidékek ismerőjére, hogy a rendező a szerepeltetett vidékeket soha nem látta. Márpedig ennek meg lett volna a lehetősége. A csehszlovák népi demokrácia kész örömmel nyújtott volna segédkezet egy ilyen nagyjelentőségű magyar film elkészítéséhez. Mindezek a kisebb hibák azonban eltörpülnek a film pozitívumaival szemben, melyek hatalmas erővel és lendülettel ragadják el a nézőt. Mikor a vágmenti ütközetben megszólal a hires riadó — melyből később a „Rákóczi induló” keletkezeti; — s megindulnak a csa ta pompás tömeg jelenetei, úgy érezzük, hogy maga ez a kép kárpótolja a film kisebb fogyatékosságait. Amikor a film záró jelen étéként megjelenik Rákóczi magyar, ruthén és szlovák jobbágyvérrel áztatott vörös lobogója, s rajta: „Pro libertate” bizony, alig maradt szem szárazon a nézőtéren ... 1. Rákóczi, a kurucok vezére kezet szorít Vak Bottyánnál, legendáshírű kurucgenerálisávai. ÜDÜLÉSÉN Л vonat lassan fúrja bele ma. ** gát a langyos nyári éjszaka sötétjébe. Az ablakon kihajolva, jellegzetes északcsehországi táj tűnik szemünk élé: a határban szénapetrencék, tovább emeletes házak. körülöttünk még ottúlinak a küműves-áUványok, bizonyítván, hogy dolgozó népünk szüntelen alkot. szépíti országát. ... Világosodik ... lassan megvirrad. Messziről a Krkonoš-hegység nyúlványai látszanak. Egy-két vonatfüttyentés és máris Trutnov állomáson vagyunk. Pár perc áll csak rendelkezésünkre az átszálláshoz, így hát sietünk ... Alig, hogy fellépünk a vonatra, máris indul... Az ismerős táj képe itt tovább folytatódik, csak a hegyek koszorúja jön közelebb ... Már teljesen a hegyek között robog vonatunk ... Svobody nad Üpou álló. máson vagyunk, ahönnét már csak pár kilométer az út a Janské- Lázné-i üdülőhöz. /IЛ ár az állomáson feltűnik, mily nagy előszeretettel sietnek segítségünkre a szakszervezet idegenvezetői. Felszállunk az autóbuszra. Rövid negyedóra alatt máris Janské-Lázné terén vagyunk. Kilenc idegenvezető kalauzol bennünket az üdülőhelyünkre ... Az üdülési központba érve — amely a „Krkonoš” nevet viseli, — Ruzsicsica elvtárs, a központ vezetője fogad bennünket meleg baráti szeretettel. Üdvözöl mindnyájunkat, majd sorra megmutatja a kijelölt szobákat... Mikor a szobába lépünk, önkéntelenül is felcsillan a szemünk. Ragyogó tisztaság. katonás rend uralja az egész szobát. A hófehér ágynemű szinte magához hív minket, akiket a hosz_ szú, izgalmas út kissé kifárasztott. Megvacsoráztunk, majd álomra haj. tottunk fejünket- Az utolsó gondolatunk kérdés volt önmagunkhoz: „vájjon mit hoz számunkra ez a hét nap? vájjon megéri-e, hogy ilyen messzire eljöttünk?.t aztán csendben elaludtunk .. T7 asárnap este van. A „Krko' noš” üdüőközpont éttermében megannyi sok csillár ontja pazar fényét a mosólygósarcú, asztalok körül idő emberekre. A vacso. rát igen jó étvággyal elfogyasztottuk, majd utána PusŰnová elvtársnő, az üdülő központ kúltúrfelelőse üdvözöl bennünket, majd az ismerkedési est keretén belül megindul a bemutatkozás. Mindnyájan figyelünk, hátha ismerős nevet, vagy üzemnevet hallunk ez ünnepi aktuson: — Jakoübková vagyok, a pelchfimovi állami gazdaság fejője — mutatkozik be az első. majd sorra következik a többi: Slovák Ondr&i, a bratislavai elektrotechnikai egyetem. hallgatója. Jindrich Smífek, traktoros, Kenyeres Tibor, a kassai vízgazdálkodási üzem tervezője, Pfíkfilová szövőnő, stb. Mire véget ér a bemutatkozás mint egy új, nagy családként érezzük magunkat — eltűntek a nagy távolságok, amelyek lakóhelyeinket elválasztják ___ A bemutatkozó-est végén az együvétartozás bizonyítékául három nyelven felcsendül a Munka dala, s a nyitott ablakokon át zeng, szárnyal a csil. lagos ég felé, az esti lágy fuvallat tova viszi... bejárja a Krkonoš hegylánc völgyeit, bérceit... I smét este van ... csak pár nappal lettünk idősebbek. A .„Krkonoš” üdülőközpont termében itt-ott szomorú arcokat lehet látni. Ámde az arcokról nem azért tűnt el pillanatnyi időre a mosoly, mintha nem érezték volna jól magukat az egyheti üdülés alatt — óh nem! Pont ellenkezőleg. Azért szó. morodtak el az arcok, mert búcsúest van, s az eggyé kovácsolódott csehek, szlovákok és magyarok egymástól való válása nehéz. Három elvtársat pillantunk meg a terem egyik részében, amint beszéd közben különböző kézmozdulatokat tesznek. Oda megyünk hozzájuk, hogy megtudjuk, vájjon miről is vitatkoznak oly hevesen. Megtudjuk, hogy az üdülőközpont igazgatósága megbízta őket az egyheti üdülés értékelésével. Most arról vitatkoznak, hogy melyik esemény csúcsosodott ki a legjobban A Fekete-hegyi és a havasi kirán. dulás — amit függővasúttal tettel meg az üdülők — avagy az adrspachi sziklához megtett autóbusz-tú. ra (nem beszélve a kétszáz lépcsőről, amely jócskán kimelegítette a kirándulókat) ? A terem másik sarkában asszonyok. lányok beszélgetnek. Oda. surranunk ... megtudjuk, hogy azi a hangversenyt dicsérik, amelyet о České-Bude jovice-i zeneiskola diákjai rendeztek. Ami a dicséretet illeti, tényleg megérdemlik mert olyan szép és magas színvonalú előadást tartottak, hogy öröm volt hallgatni. ... Egyszerre csak elcsitul a te rém zaja. Ružička elvtárs. az üdü. ' löközpont vezetője lép a terem közevére s megkezdi búcsú-beszédét, Először is a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom (ROH) üdültetési \ akcióját méltatja, majd kérdést tesz fel, amit érdekes elemezni■ Ji/liért van az — mondotta — hogy egyes üzemek dolgozói vonakodnak attól, hogy résztvegyenek az üdülésen? Hány dolgozó van, akit az állami gazdaság, avagy traktorállomás szakszervezeti üzemi tanácsa kijelöl jó münkája elisme. réseképpen az üdülésre... és nem jön. Miért van ez? — kérdezte Ružička elvtárs és kérdezzük mi U a 18 éves Jarda Prídikkel, a brün. ni traktorállomás legifjabb tagjával Ružička elvtárs beszéde további részében szinte választ adott saját feltett kérdésére. Rámutatott arra., hogy egyes üzemi bizottságok hanyagul kezelik az üdültetés kérdését: csak az utolsó napon, vagy a? utolsó órában adják ki a beutalást papírokat. Például a homonnai te.r. tilgyárban is. ahonnét két elvtársnő az Ü. B. „jóvoltából” a legutol. só pillanatban kapta kézhez a papirost — emiatt megkésett. — Dolgozók! Ti, akik a példá. san végzett munkátokért lettetek ide küldve — mondotta befejezésül Ružička elvtárs — ismertessé. tek munkahelyeteken az üdül átüti akció jelentőségét. Mondjátok él, hogyan ereztétek magatokat, ismertessétek azon eseményeket, amelyek az üdülésieket széppé, kellemessé tette. A búcsú-est végén a híres „Krkonoš”-zenekar a legjobb „talp alá valókkal” kedveskedett. S amikor jóval éjfél után ágyba tért az üdülők serege, már egy sem gondolkodott azon, hogy megérte, e az ideutazás. A választ megadta az a hét nap, amelyet kifogástalan körülmények között, boldogan töltöttünk a Krkonoš-hegység lágy ölén. * * * Szn ’ombat délután. A Svoboda-t pályaudvaron vagyunk. Délről még forrón tűz a nap, de észak felöl, —. ahol a Krkonoš havas orma öszszeölelkezik a messzi horizonttal, — sötét felhők tornyosulnak az égre... A pályaudvart ellepi az üdülők sokasága, kik immár kipihenve a jól végzett munka fáradalmait ... várják a vonatot, hogy friss erőben, vidámsággal ha. zatérve, újra elfoglalhassák helyüket a munl$a frontján. .;. Eljö a végső búcsúzkodás ideje, de csodálatosképpen a búcsú most nem fáj, mert tudjuk azt, hogy ez az üdülés nem egyedülálló. A Párt és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom továbbra ts módot nyújt arra, hogy azok, akik azt megérdemlik, eljussanak uz üdülőközpontokba. A vonat indul. Az ablakokból vi. dám arcok hajolnak ki, s búcsút intenek a Krkonoš hegyláncnak, mely egyre távolodik... majd a távolba vész ... * л llami gazdaságok, EFSz-ek, **-Gép. és traktorállomások dolgozói! _ Közületek, akiket jó munkátokért kijelölnek üdülésre ... ne habozzatok! Várnak Titeket hazánk gyönyörű üdülőhelyei! Várnak a tisztavizű hegyi patakok, a hófödte hegycsúcsok, várnak az üdülőközpontok, hol dolgozó népünk minden szeretetét és kényelmét élvezhetitek viszonzásul azért a jó munkáért, amelyért Titeket üdülni küldenek! Menjetek, hogy a munka fáradalmait kipihenve újult erővel láthassatok hozzá az országépítés — a szocializmus felépítésének ma. gasztos feladataihoz. R. J.
