Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-15 / 33. szám
10 1954. augusztus 15. Földműves Készítsünk jó magágyat az ősziek alá A haladó növénytermelés munkáinak egymással összefüggő rendszerében első helyen áll a magágynak a vetéshez való helyes előkészítése. A jó magágy bőségesen tartalmazza a növények részére azonnal felvehető tápanyagokat. Ez csak úgy lehetséges, ha a talajban a szerves anyagoknak, az előző növények maradványainak korhadási folyamatai befejeződtek, a hasznos talajbaktAriumok munkája nyomán a talaj beérett és tápláló anyagokban gazdagodott. Végül, ha azokat a tápnyagokat, amelyekben a talaj szegény, vagy amelyeket a növényféleség különösen megkíván, műtrágyaszerek bemunkálásával pótoljuk. Igen fontos, hogy a talaj aprómorzsás szerkezetű legyen. Az ilyen talaj nemcsak a tápanyag és a talajnedvesség megkötésére döntő jelentőségű t növény életében, hanem amiatt is, hogy az aprómorzsák az elvetett mag köré simulnak és a magból kibúvó kis gyökerek részére azonnal megadják a táplálékot. A rögös magágy kiszárad, a magvak jórésze a hézagok között kikelni nem tud, vagy ha ki is kel, a kikelés után nagyrészük elpusztul. A fiatal növényeknek ez a „'•vermekkori halandósága” néha megdöbbentő arányt mutat. Gondoljuk csak meg, hogy egy hektár területre 4—5 millió búzaszemet vetünk el és ebből általában két és fél—hárommillió növényt nevelünk fel. Márpedig a növények száma, a területe*’ való arányos elosztás befolyásolja a termés nagyságát. A jó vető-, illetve magágy elegendő nedvességet tartalmaz. A nedvességet ne a vetés f*ti ..esővárássai” igyekezzünk biztosítani, hanem a jó talajelőkészítés munkáival. Arra kell törekednünk, hogy a magágy egyenletes és a mag körlill mélységben nyirkos legyen. Ezáltal arányos lesz a kikelés, egyenletes a fejlődés, bokrosodás, avasszal pediq a szo-baszökés, sőt az é-és is. A "jó magágy mélyrétegű és ülepeded. A fiatal növény akkor tud gyorsan fejlődni és a tél viszontagságaira időben felkészülni, ha gyökérzetét és bokrosodási csomóit mielőbb kifejleszti Bojtos, egészséges gyökérzete terjeszkedéséhez azonban az szükséges, hogy a talaj termőrétege mélyen megporhanyított, de már ülepedett legyen. A frissen elvégzett mélyporhanyítás azért nem jó, mert a talaj akkor ülepszik, amikor a növény kis gyökerei kapaszkodnak és dolgozni kezdenek. Ilyenkor a talaj ,,mozgása” már akadályozza a gyökerek fejlődését. De amiatt is hátrányos, mert az utólagos ülepedés alkalmával a bokrosodási csomók — különösen a rozsnál — a talaj felszínéhez közel kerülnek. Emiatt a növény többet szenved a téli időjárástól és a koratavaszi felfagyáskor is könnyebben „kiemelkedik” a talajból. A magágy felső rétegének azonban egészen a vetendő mag mélységéig, frissen porhanyítottnak kell lennie. A mag ekkor kel ki gyorsan és gyökerei akkor indulnak rohamos fejlődésnek, ha fölötte lazább, porhanyított, de nyirkos moresák vannak, „talp alatt” pedig már ülepedett a föld. A vetőszántás az ősziek talajelőkészítésének második legfontosabb munkája. A vetőszántást lehetőleg 30 nappal előhántós ekével, az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységétől sekélyebben, vagy mélyebben szántsuk, hogy a múlt évből visszamaradt férgek tanyáját ezzel tönkretegyük. A vetőszántás 18—20 cm legyen. Utána a szántást boronáljuk el és végezzük el a hengerezést. Ha a szántási felület nagyon hullámos, imítót használjunk, mert a barázdákban rosszul kelnek a magvak, gyengén fejlődnek a növények és a csapadék hatására vízmosások keletkeznek. Főképpen amiatt fontos a barázdák egyengetése, hogy a gépekkel való aratást könnyebben elvégezzük. Gondosan ágyazott földben több és jobb gabona terem. Ez éven is láthatjuk, hogy ahol nem voltak rendesen felkészülve még az elöző éven a gépekkel való aratásra, ott a kombájnok sokkal kisebb eredményt tudtak elérni és nagyobb volt a szemveszteség. Védekezünk a répa-levéltetü ellen A cukorrépa, takarmányrépa, is magrépa egyik legveszedelmesebb kártevője a répalevéltetü. Erős féri5- zés esetén a répa fejlődése megáll, sőt á növény el is pusztul. A fertő, zés egyébként a termés mennyiségi veszteségén kívül a minőséget és cukortartalmat is károsan befolyásolja. A levéltetű a répalevél fonákján él és előszeretettel a fiatal levelekből táplálkozik. A magrépánál a szárakat és hajtásokat lepi el. Több tápanya. got fogyaszt, mint amennyi a szükséglete. A többlettápanyagot emésztétlenül kiüríti, ezt mézharmat néven ismerjük. A mézhamatra, mint másodlagos kórokozó, a korompenész nevil gomba teelpszik meg. A répalevéltetű a cukorrépa vírusos (répamo-Ahol a nyáriületésű burgonya szára elérte a 15 centimétert, ne késlekedjünk az első töltögetéssel. A töltögetést, ha lehetséges, eső után végezzük, mert ilyenkor nedves föld kerül о bokor mellé, amely ,a burgonya stóláinak fejlődését jelentősen meggyorsítja. A töltögetéssel egyidőben végezzük el a gyomirtást is; a sorközökből és a bokrokból távqjítsuk el e felburjánzó gyomokat. A töltögetés után egy-két héttel végezzük el e tőszelekciőt. azaz a tő kiválasztását. Ez abból áll, hogy az elfajzott töveket, satnya és Idegen bokrokat kiszedjük és elvisszük a tábláról. A tőkiválasztássel elérjük azt, hogy minden tekintetben kiváló és teljesen egészséges vetőgumókat kapunk a következő esztendőre. ** A korai érésű napraforgó betakarítása akkor válik időszerűvé, he a tányérok rozsdabarna6ZÍnűvé váltak, szélükön - pikkelyek erősen töredeznek. Az aratás legjobb módszere ez. he az érett napraforgó tányérját lefelé fordítve 5—6 centiméteres csonkkal vágjuk le, avagy kombájnt használunk leeratására. Megfigyelő utunkon azt tapasztaltuk, hogy a koraérésű, törpe napraforgókon nagyon szép tányérok nőttek. Ezek a fajták nem hajtanak oldalhajtásokét, sarjútányérokat. A késői, magesnövésű napraforgókon azonban nagyon sok van és gazdaságainkban több helyen elhanyagolták ezek leszedését és lesilózását. így a főtányér is egészen kicsire nőtt és azokban sok a léha meg. Már ezzel a munkával elkéstünk, le még mindig jót tesz, ha a sarjakat leszedjük és azokkal az állatok takarmányozását feljavítjuk. ** Kaszáljuk le és takarítsuk be az évelő vetett takarmányok ás "étek sarjútermését. A sarjú szárítását és gyűjtését korszerűen végezzük. A vastag rendeket szórjuk szét laza sorokba és zaik) megbetegedését is nagy mérték, ben elősegíti. A répalevéltetü kártétele elsősorban a helyes művelési eljárásokkal csökkenthető. A jó táperöben lévő talaj, a korai vetés és korai egy elés, valamint a gyommentessék elősegíti az erőteljes fejlődést és mérsékli a répalevéltetü fertőzést. A vegyi védekezést a fertőzés kezdetén kell megkezdeni, amikor a levelek még nem zsugorodnak össze. Mivel a répalevéltetü általában a levél fonákján él, a permetezést úgy kell végezni, hogy jól megáztatjuk a fertőzött felületeket. Permetezésre pl bevált szer a szappanos-nikotinos oldat. 100 liter lágy vízbe 1 kg káli. szappant és 100—150 gramm nikotint adunk. T. többször forgassuk át, hogy a sarjú jól megszáradjon. A vékony rendet adó rétísarjút nem kell szétszórni, de forgassuk meg egyszer-kétezer és amikor jól megszáradt, rakjuk petrencékbe. Az összegyűjtött sarjút ne hagyjuk sokáig a termőhelyen, mert ez könynyebben átázik, mint a széna és tápértéke is ezáltal csökken. Hordjuk mielőbb pajtába, vagy rakjuk kazalba, ** Kezdjük meg a szántóföldi takarmánynövények vetését. Először a lucernát vessük el. A talajt úgy munkáljuk el, mint i kerti földet, azaz aprőmorzsás magágyat készítsünk. A vetést keresztsorosan végezzük. A vetés mélysége másfél—két centiméter legyen. Lucerna után nyomban vessük el a takarmánykeveréket is. ** Ha a bab levele megsárgult, a hüvelyek megfehéredtek s benne a babszemek körömmel már nem nyomhatók be, kezdjünk hozzá a betakarításhoz. Az érett bab könnyen pereg, ezért a szedést az estharmat leszállta után, vagy korahejnalban végezzük. A szállításhoz ponyvával bélelt szekeret használjunk, így elkerüljük a szemveszteséget. Hazánkban sokhelyen megvárják, míg a babszáron minden bebhüvely teljesen megérik. Ez az eljárás nem a legjobb ... Igaz, hogy időt takarítunk vele, hogy nem kétszer-háromszor szedjük a babhüvelyeket, ahogy azok sorrendben érnek, de így csak fele a termésünk, mert az elsőnek beért hüvelyekből a termés kipereg. ** Kukoricaföldeken, ahol már két-háromszor is elvégezték a kapálást és !efettyezták a kukoricát, még jó, ha kimegyünk és átvizsgáljuk э növények fejlődését. Eben íz időtájban nő a legtöbb üszög és azt most kell eltávolítani, elégetni. Vannak olyan kukoricatövek, aho! három-négy szál nőtt ki a földből, mert az első szálat a szél kitörte. Ezeket a szárakat nem kel! kiegyelni, mert a termés a növény címerén fejlődik ki. Gondosabb istáHótrágyakezel<%t! EFSz-einkben és egyéni gazdaságainkban nem becsülik eléggé a trágyát: nem kezelik szakszerűen. A hanyagság az udvaron kezdődik — nem rakják kazalba, szakszerűen kezelt trágyatelepbe az istállóból kihordott trágyát. Ez folytatódik kint a szántóföldeken, ahol nem rakják szarvasba, vagy ha széjjel is hordják, nagyon sok esetben nem szántják alá mindjárt, igy a trágya elveszíti értékének nagyrészét. A jó gazdálkodónak pedig ez nem lehet célja: minél több istállótrágyát kell termelnie, s állandóan fokozni annak tápértékét. Ha az érett istállótrágyát kihordjuk szarvasokba a mezőre és a további rothadás már nem szükséges, rakjunk a trágyára 25—30 cm vastagságú földet. A trágyatelepeken frissen összegyűjtött szalmástrágyát nedvesség hiányában, hogy ne penészedjen, hetenként locsoljuk meg legalább kétszer vízzel. A lecsurgó folyadékot gyűjtsük össze és trágyázzuk meg vele a füvesvetésforgókat. Az istállótrágyát általában a kapásnövények és a nem pillangós virágú takarmánynövények alá kell alkalmazni, azonban a repce és az őszikeverék takarmányok istállótrágyázását feltétlenül el kell végezni. Ezt követően kell a cukorrépa, dohány, a koratavasszal elvetésre kerülő növények, úgymint a tavaszi takarmányok, burgonya, kertészeti növények, továbbá a gyümölcsösök, rétek, legelők és szőlők istállótrágyázását elvégezni. Az istállótrágyát ebben az időszakban kell kihordani és felhasználni, mert a trágya kihordásához nyáron a legkedvezőbbek a talaj körülményei. De ahogy minden dolognak van előnye és hátránya, úgy van ennek a munkának is. —í Nyáron a forró nap hevében a sokáig elterített istállótrágya tápértékének jórészét elveszti. Ezért a trágyák széthordására mozgósítsunk minél több gépierőt. igyekezzünk a szétszórt trágyát minden nap leszántani. + ★ + GAZDAKALENDÁRIUM Sikeres méhészkedés a csécsi EFSz-ben A csécsi sző- etkezet felismerte a méhészet jelentőségét a gazdasági növények beporzá-ában, ezért méhészkedéshez kezdett. Eddig már 42 család méhe ven a szövetkezetnek, de a tagok állandóan e /«bővítésén és fellendítésén dolgoznak. Dringus Mária, méhészeti tanfolyemot végzett s most nagy szakértelemmel dolgozik a méhek körül. A múlt őszön jói betelelte a méheket, mert a hideg tél ellenére a méhek jól átteleltek, egy család sem pusztult el belőlük. A méhek idei első hordása jobb volt e tavalyinál, habár a méheket mind virágporhordás idejében, mind a mézelő növények virágzásakor, a hideg és nagyon szeles idők zavarták a munkában. Ennek ellenére, mivel a családok főhordásra jói felerősödtek, sikerült a hordás s megindult a pergető és 185 kg méz csurgott a kannákba. Ebből teljesítették kiírt beadásukat, ami 35 kgot tett ki, a többit pedig szabad áron eladták. A második hordás is megkezdődött, amiből ugyancsak adnak piacra, ha kipergetik, hogy a dolgozókat bőven ellásák mézzel, ezzel ** értékes élelmicikkel. Ezek szerint a szövetkezetnek a méhészetből kétszeres haszna van, mert a növények beporzásán kívül a mézért is szép összeget kap. Az iskola padjaiból, a gyakorlatba Az iskola padjait <- lhagy tűk és a már előre kijelölt munkahelyére lépett be minden tanuló, úgyhogy nem kellett egyikünknek бет attól tartania, hogy kitanult szakmánkban nem kapunk elhelyezést. Én a tornai állami gazdasághoz kerültem. Itt a méhészetben jelenleg komoly munkák folynak. E^ek a következők: anyanevelés, rajok és lerajzott családok felsegítése és a téli élelem feltöltése. Az anvanevelés most már elé nehéz és lassan is megy, mert az anyenevelésre kiszemelt családok csak kevés anyabölcsős lépet építenek ki. mivel a hordás telje ?en szünetel. Ez tanulság arra,. hogy az enyenevelést legjobb elvégezni a jóhordású időszak alatt, amikor kevesebb családtól több és minőségileg jobb anyákat nevelhetünk. Nálunk az enyásítással az a hiá-. nyosság lt elő, hogy törzskönyvezés híján nem tudjuk kiválasztani azokat a családokat, amelyek igazán alkalmasak arra, hogy anyákat neveljenek. A további munka a rajok segítése. Ebben az időben, mivel hordás nincs, nagyon fontos a rajok etetése. A rajok és a műrejok etetésével elérjük "■zt, hogy a sok fiatal méhhel megyünk a télbe. Ez nagyban elősegíti a családok tavaszi fejlődését, mert tavasszal a család népes lesz. így a rajokból jövőre ütőképes, erős családok lesznek. Ezt a célt a mostani etetés nagyban elősegíti, mert az anya a petézést a hordá télen idő miatt nem hagyja abba, hanem folyamatosan végzi. Az etetést kis adagoki an vé ezzük és nem szirupot, hanem mézestésztát etetünk. A téli eleség kiegészítése pedig szintén két módon ' ténik: sziruppal és mézzel. A szirupot belonetetővel, felülről adjuk. Mézzel úgy etetünk, hogy a méz elszedésekor meahaqyott keretekből kihordatjuk a mézet. (Itt meg kell említenem, hogy minden család részére meghaoy. mk 1—2 keret mézet.) Nagyon fontos az éhező családokat feletetni, a rajokat, erősebb családokat serkenteni, mert az augusztusban és szeptemberben kikelt méhek telelnek át jól s ezek lesznek koratavasszal a cselád legjobb munkásai. Bubenkó Imre, méhész Chym. Anya keresés Az anyakeresésre legalkalmasabb az enyhe délelőtt, amikor a méhek tekintélyes része e legelőn van. Nem szabad erősen füstölni. Az anya rendszerint ott található, aho! dolgozik. A kaptárbontást mégse kezdjük a legzsúfoltabb kerettel, hogy az anya meg ne sérüljön. Először э vélt fészektől számított 2—3. keretet vegyük ki. A lépet a kaptár felett tartsuk. mert az anya leeshetik. A vizsgálat végeztével keretbekre helyezzük. Figyelmünk elsősorban a frisspetés lépekre terjedjen ki. Az anya rendszerint ott van. Ha egv keretet kiveszünk, vizsgálata előtt vessünk egy tekintetet a bennmaradt lépre. Lehet, hogy ott ez anya; a sötétebb kaptárrészek felé igyekszik. A csaknem függőlegesen tartott lépnek először széleit fussuk át, aztán haladjunk pásztásan közepe felé. Ha e lépen sok a méh, ujjunkkal széttúrhatjuk őket. A mézszívó méhek nem szúrják meg ujjúnkat. Az anya a világos oldalról árnyékos oldalra menekül. A lépet ne fordítsuk tűző nap felé. Lehetőleg félárnyékban dolgozzunk Legkönnyebb az anyakeresés, ha az anya tora jelölt, festett. A herék félreértést okozhatnak: a kezdők minden herében anyát látnak. A rosszul petéző, öreg, sötétszínű anyát nehezebb megtalálni, mint az erőtől duzzadó, jól petézőt. Terméketlen anyát legnehezebb megtalálni. Nagyon kell ügyelni e fiatal, rövid idő óta petéző anyára. Könnyen elröppen és esetleg vissza sem tér. A rajzásra készülő cselád enyje is felröppenhet. A levegőbeemelkedett anya lassan repül, könnyen elkapható még marokkal is. Tanulság: a munka ne húzódjék hosszúra. A megtalált anyát keretével együtt a keretbak elkülönített részére tegyük, esetleg két keret közé. Ha az anyát 0 fészek kétszeri átvizsgálásával sem találjuk, bár friss pete van, sorra kell venni valamennyi iépet. A kaptár kiürítés - után átnézzük belső és külső falát, a küszöbdeszkát, a rostefedőket. Ha így sem kerül elő, a kereteket eredeti sorrendben visszarakjuk. Aznap már ne töltsünk vele több időt. Másnap újra szerencsét próbálunk. Kaptározás után nézzünk jól körül. Ha kis méhcsomót látunk, bizonyára abban van az anya. Az ilyen földrehullott anya sokszor poros, piszkos. Langyos vízben megfürösztjük, lépre bocsátva napon megszárítjuk. Méhészek ajándéka a Mount Everest megmászójának Hillary újzélandi méhész a Mount Everest megmászásával világhírű lett. Most az angol méhészek ízép méhészeti könyvtárt küldtek neki ajándékba. Minden könyvbe méhsejtet utánzó hatszögletes címkét ragasztottak. A címke felső részén a Mount Everest látható, alul egy méh, közepén a következő felírással: „Everest 1953. Sir Hillary Edmundnak megbecsülésül, méhésztársai”. The Bee World, 1954. VI. Uj film a méhekről Miro Bernét, „A méhek élni fognak" ismert méhfüm (a filmet Velencében kitüntették) és a „Méhek és virágok” című film szerzője, egy újabb népszerű ismertető filmet készít e méhekről, melyben a méhek tavaszi hordásra való előkészületeit fogja lefilmezni. Miért szökik meg a raj Megtörténik, hogy a kiszállt raj, amely már valamelyik fára letelepedett. s amelynek befogadására öröm. mel készülődünk a legnagyobb meglepetésünkre kereket old, megszökik a fáról. Tehetetlenségünkben csak az irányt tarthatjuk szemmel, amerre a raj elvonult A szökésnek az oka a következő: Főkép az utórajoknál fordul elő az ilyesmi, mert több anyával jött ki, s ha letelepednek, első dolguk anyát választani. A rajcsomóban üldözésbe veszi a nép a felesleges anyákat és a nagy zűr-zavarban megriad az az anya is, amelyet éppen kiválasztottak maguknak, azért ez is kereket old, megszökik Természetes, hogy a nép is követi. Ilyen esetben sokszor találunk a fa alatt dxönyi nagyságú méhcsomót. amely a felesleges anyát még most is öldökli. Nagy Bertalan. Pélsőc.
