Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-15 / 33. szám

1954. augusztus 15. Földműves 9 А\7/ AÍ1I ДД^1£СА\У/1РД^Д\С€^^МН1Д1РР __.. Az élenjáró állattenyésztők példája nyomán a második félév feladatainak teljesítéséért Közellátásunk napról-napra több és jobb mezőgazdasági terméket iRényel, hogy kieléRithesse az eRvre fokozódó vásárlási keresletet. MaRuk a mezü- RazdasáRi szektorok pediR iRvekeznek kieléRíteni dolRozóink szükséRletét és mindent elkövetnek. hoRv emeljék a mezőgazdasági termékek kitermelését Állami gazdaságaink dolgozói járnak eddiR elöl a termelés fokozá. sáért indított harcban, amelyhez a serkentést a szocialista munkaverseny és saját anyaRi érdekeltséRük adta meR. A Ralántai RazdasáRhoz tartozó taksonvi részleRen például Jurina Pét­­ronnella iRen maRas teihozamot ért a Rondozása alatt álló tehenektől. Ere­­detileR kötelezettséRet vállalt, hoRv a tejhozamot 11.30 literre emeli dara. bonként. Az első félévben elért ered­ményei viszont azt igazolják. hoRy Jurina állatRondozónö vállalását túl is ■szárnyalta, mivel 15.30 literes átlaRCt ért el naponta és tehenenként. Pavlik Ilona fejönö uRyancsak azon volt. hoRv lénveResen feljavítsa a tejhoza. mot. Bár iRen nehéz körülmények és feltételek mellett véRezte munkáját. méRis elért 13.40 literes átlaRot. A naRvmeRveri gazdaság nyárasdi részleRén is serény előkészületeket tettek a feiőRuIvások. hoRv a tejhoza­mot emelhessék. NaRv Dezső példáié 8.5 literes hozamról 13 literre emelte az átlaRot. A leRszebb eredményt azonban állami RazdasáRainkon Bene. Kálmán, a zselizi RazdasáR zálogosi Rulvása érte el. Az év első napjától foRva a kezelésében álló tehenek 1 '■ liter tejet adnak darabonként Ez :: teljesítmény országos viszonylatban s figyelemre méltó eredmény és. joggal büszkélkedhetnek a zselizi gazdaság vezetői és dolgozói Benes Kálmán si­kereiben. Még tovább lehetne sorolni a kima­gasló eredményeket, amelyeket álla­mi gazdaságaink feiőgulyásai szívós és tervszerű munkájuk árán értek el. Persze a tejhozam fokozásában igen nagv szerepet töltött be a takarmány­alap biztosítása és a haladó módsze­rek következetes érvényre juttatása. Hasonló lehetőségek vannak minden egyes gazdaságban s mégis azt tapasz­taljuk, hogy sok helyen még mindig súlyos lemaradás van az állattenyész­tés fejlesztése körül. Legégetőbb kérdéseink egyike mos­tanában dolgozóink hús. és hústermé­kekkel való folyamatos ellátása, amit szintén mezögazdaságunkna1- kell ki­elégítenie. Ezen a téren vannak ugyan kiemelkedő eredményeink, de azok még mindig nem általánosíthatók, mert sok helyen a szakértelem hiánya, sőt a hanyagság is közrejátszik a terme­lés fokozásában. A sertéstenyésztés döntően be­folyásolja közellátásunkat. Ha ezen a területen csak kismértékben is hozzájárulunk a malacszaporulat fokozásához, akkoi nagv munkát végeztünk el. mert ez az állatfajta gyorsan növekszik, zsíroso­­dik és képes ellátni a szükségletet. A malacszaporulat terve teljesítésében ezideig a gombai gazdaság mutatott fel szép eredményeket. Deszkás Ferenr az anyakocák gondozója az első fél­évben. több mint nyolc malacot vá­lasztott el egy anyakocától, ami a gya­korlatban annyit jelent, hogy 102 kis­malacot választott el terven felül a reábíoztt anyakocáktól. Joháncsík An­drás ugyancsak ebben a gazdaságban 97 darabot választott el terven felül Ha tehát minden egyes államig gazda­ságon ilyen választási átlagot érnének el. aminek minden előfeltétele meg­van. akkor egészen bi-’"nvosan jőve' emelhetnénk a közellátásunkra szánt hús mennyiségét. Birkás Ilona sertés­­gondozónő a palárikovói gazdaságim; tartozó Rózsa-majoron dolgozik. Mun kaját pontosan és lelkiismeretesen el­végzi Ennélfogva az eredményei sem lekicsinylendök. hiszen az első félév­ben minden anyától 9 darabot válasz­tott el. A sertéshizlaldákban elért szép ered­mények csak alátámasztják azt a meg­állapítást. hogy a malacnevelés, hizla­lás kifizetődik és nagy haszonnal jár. különösen akkor, ha a haladó eljárá­sok szerint szervezzük meg a munká­kat. Mindennek gyakorlati példáját láthatjuk Ürföldön. a Ralántai gazda­sághoz tartozó egyik termelőrészlegen Kohút Mária neves sertésgondozó, má­­a múltban is a kiváló eredmények egész sorozatát könyvelhette el mun­kálkodásában Most a félévi értékelés során pedig azzal hívta fel magára & figyelmet, hogy a gondozásában álló hízóknál 48 dkg helvett 0.69 kg-Ot ért el darabonként. Sirka János a pőstyéni gazdaságban 0.6" kg-al dicsekedhetik. A vágómarha hizlalása terén is nag\ változás észlelhető. A súlvszaporulaí ezen a szakaszon is lényegesen meg­javult. Természetesen itt is az állami gazdaságok járnak elől jó példával. A sok szép eredmény közül Német és Kopan állatgondozók teljesítménye emelkedik ki. Mindketten a garamlöki gazdaságban dolgoznak. Az év eleiétől fogva átlagosan 1.23 kg.ot értek el darabonként Az utóbbi hónapok ered­ményei lényegesen feliavultak és az átlag súlvszaporulaí 1.59 kg-ra növe­kedett. Hasonló jó eredményt ért el Koller Mihály, a taksonvi gazdaság­ban A vágómarhák súlygyarapodása 1 23 kg.ot tesz ki. Ami a juhtenyésztést illeti ezen a területen Jeremiás János, az alsójattói gazdaság Munkaérdemrend­del kitüntetett juhásza jár elöl köve­tendő példával. A gondozásában lévő juhok gyapjúhozama 7.21 kg.ot tesz ki darabonként. A gazdaság ezáltal gyap­­iúkitermelési tervét 142 százalékra teljesítette. Minden jel arra mutat, hogy az ál­lattenyésztés fejlesztése sikerei szinte elválaszthatatlanok a zootechnika' szolgálattól. A bratislavai kerületben Pindúr György, a kerületi nemzeti bizottság állattenyésztési osztályának vezetőie érte el szlovákiai viszonVlat­­ban a legszebb eredményeket. A nyit­­rai kerületben Hrivnyák elvtárs a zse­lizi járási nemzeti bizottság zooteehni­­kusa jár az élen. Eperjesen Puskás György zootechnikus hívta fel ma­gára a figyelmet. A második félév feladatainak telje­sítése ismét nagy erőfeszítéseket, még következetesebb beavatkozást kíván az állattenyésztés fejlesztése szempont­iából. A szocialista munkaverseny he­lyes értelmezése és vonatkoztatása igen sokat tehet ezen • a területen. Persze mindezekhez az alapot a dol­gozók anyagi érdekeltsége, az igazsá­gos jutalmazás, és a pótjutalom be­vezetése adja meg. Állami gazdasága­inkon tehát a sor, hogv a további munkálkodásukban is példát mutassa­nak. A termelési értekezletek sikeréért A termelési értekezletek jelentős mér­tékben hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés irányításának megjavításához Egyútta' iskolái is az öntudatos szak­képzett dolgozóknak A mezőgazdaság­ban dolgozók ma már tudatában van­nak, hogy a termelést csupán akkor fokozhatjuk, ha a meglévő fogyatékos­ságokat kiküszöböljük, ök tudják te­hát, hol szorít a csizma, mi fékezi az előrehaladást, Éppen ezér; a termelési értekezletek arra hivatottak, hogy azo­kon a legjobb dolgozók mondják el munkamódszereiket, amin keresztül a többiek is elsajátíthatják az eljáráso­kat, 4 Mindenekelőtt az értekezleten meg­tárgyaljuk a termelési tervek teljesí­tését. Megismertetjük a dolgozókat fel­adataikkal, ők viszont megtehetik ész­revételeiket és ajánlatokat tehetnek a tervek maradéktalan megvalósítása ér­dekében. Különös tekintettel a terme­lésre igen fontos, hogy beszéljünk a gazdálkodás szűk keresztmetszeteiről, a munka jó megszervezéséről és minden a gazdálkodást érintő módozatokról. Nem lenne helyes, ha az értekezle­tek nem tárgyalnának a takarmá­nyok szállításáról, azok gazdaságosabb felhasználásáról. Fontos azonban az új munkaformák népszerűsítése is, mint például Malinyina, Ljuszkova stb. el­járásának bevezetése is. Ezeket az értekezleteke- a szakszer­vezet vezetőinek kell előkészíteniük. Az állami gazdaságok vezetőinek haladék­talanul meg kell jelenniük az értekez­leten, merthiszen saját hatáskörükhöz tartozó kérdéseket tárgyalnak meg az összejöveteleken. Azokon az állami gaz­daságokon viszont, ahol nagyszámú al­kalmazott dolgozik, ajánlatos a terme­lési konferenciák összehívása. Az ál­lattenyésztés és a növénytermelés kér­­d.seit érintő kérdések megtárgyalása igen sok javulást hozhat mindkét ág fejlődésében. Kívánatos lerfne, ha meg­hívnák a legjobb fejőgulyásokat, a sertésgondozókat és azokat a szakem­bereket, akiknek munkája szorosan összefügg az állami gazdaságok cél­kitűzéseivel. Nagy felelősség hárul az üzemi bi­zottságok tagjaira is az értekezlet ösz­­szehívásában és sikeres megrendezésé­ben. Az eddigi eredmények azonban azt bizonyítják, hogy kevés üzem szer­vezi meg rendesen a termelési értekez­leteke-. .A nagyszombati állami gazda­ság azok közé az üzemek közé tarto­zik, amely megértette a termelési ér­tekezletek nagy jelentőségét. Ezen a gazdaságon a dolgozók kezdeményezé­sének köszönhetők azok a jó eredmé­nyek, amelyeket a növényi és az állat­­tenyésztésben elértek. A nagyszombati állami gazdaságon az üzemi bizottság pontos terv szerint szervezi meg eze­ket az értekezleteket. Amennyiben szükséges, a műhelytanács rendkívüli értekezletet is összehív. Az értekezle­ten résztvesznek a termelési osztályok dolgozói, élükön az agrotechnikai és zootechnikai vezetőkkel, a csoportveze­tőkkel és a legjobb dolgozókkal. A ter­melési értekezletek jó megszervezésé­vel különösen sokat törődik Hrebicsek elvtárs, a műhelytanács elnöke Az ér­tekezletek eredményei nem maradnak csupán papíron, megismerkednek velük a dolgozók és az egész előadói testü­let. így a jó tapasztalatokat átviszik az összes munkahelyre s ezen keresztül a termelési értekezletek elősegítik a terv teljesítését és túlteljesítését. A szenei állami gazdaságon a terme-Állami gazdaságaink és szövetkeze­teink azon igyekeznek, hogy a kong­resszusi irányelvekhez híven minél job­ban kiszélesítsék a mezőgazdasági föld­területeket. elsősorban a parlagon he­verő földek megművelésével. Minden faluban, járásban akad olyan terület, amit még nem használtak ki eddig. A negylomnici állami qazdaság két­száz hektár parlagföldet vett megmű­velés alá az év elején. A lehetőségek szerint jól megművelte és bevetette Mos* a nyáron megszületett a munka első eredménye. Az ’sö termés a voh parlagföldeken meglepő. A 75 hektár lési értekezletek megszervezésénél az egyes osztályok termelési problémáira összpontosították a figyelmet. Az egyes kérdések közös megoldása nem hozta meg a várt eredményeket s azért nem járt kellő eredménnyel, mert az egyes részletkérdéseket nem tárgyalták meg alaposan. így például a sertésetetök nem tudtak helyes álláspontot elfoglal­ni a fejők problémáival kapcsolatban és ellenkezőleg. Ezért a jövőben a szen­ei állami gazdaság is külön külön szer­vezi meg a termelési értekezleteket az egyes munkahelyeken. A palárikovói, zselizi, nánaí és az érsekújvári gazdaságokon is leszűrték a tapasztalatokat és most megértik a termelési értekezletek jelentőségét. A pőstyéni gazdaságon például megala­pították a termelési bizottságot, de ez nem működik és a termelési kérdése­ket tulajdonképen csak a gremiális ü­­iéseken tárgyalják meg. Hasonlóképpen van ez a szenicai, szeredi és más gaz­daságokon is. Hogy állami gazdaságaink a jövőben jobban teljesíthessék feladataikat és hogy a nagyüzemi gazdaság példaké­peivé váljanak, ahhoz az is fontos tehát, hogy a szakszervezeti mozgalom min­den egyes tagja fontos segítőtársat lásson a termelési értekezletekben. (J. H.) tekarmánykeverék-vetéÉből 50 vagon takarmányt lesilózott, tíz vagont pedig zölden feletetett a gazdaság. További 125 hektáron pedig most érik a zab, árpa, len és a tekarmányhüve­­lyesek. A termés itt is szépnek mutat­kozik. A volt parlagföldek termésének be­takarítása után az ősszel még alapo­sabb megművelés alá veszik a földet. Alaposan megtrágyázzák, mégpedig jó istállótrágyával. Ezután már ezt a 200 hektárnyi területet is rendesen be­sorolhatják a vetésforgóba. Első termés a volt parlagföldeken Királyhelmecen befejezték a cséplést A királyhelmeci állami gazdaságok dolgozói az elmúlt héten, augusztus he­tedikén ünnepélyes keretek között fe­jezték be ezévi gabonabetakarítási munkálataikat. A kenyérért folyó nagy küzdelemből győztesen kerültek ki a dolgozók, mivel minden erejüket lat­­bavetve igyekeztek a munkák mielőbbi elvégzésére. Az aratási sikerek tovább folytatódtak a cséplés alatt is. Itt úgy szervezték meg a munkát, hogy a száraz gabonát a keresztekből nyom­ban a cséplőgépekhez hordták és gyors­­cséplést alkalmaztak. A fejszési gazdaságban a Bredjuk­léle cséplési módszerrel dolgoztak. A munkákat még éjjel is folytatták, ne­hogy a kedvezőtlen időjárás késleltesse az aratás-cséplés befejezését. A csép­lőgépeket kiszolgáló dolgozók az ered­mények láttán szinte megkétszerezték munkalendületilket. Előfordult, hogy az állattenyésztésben dolgozók is be­kapcsolódtak a munkákba, ha arra szükség volt. A cséplés befejeztével a szorgalmas munka eredményeként víg számadást tehetnek a gazdaságok dol­gozói, hiszen hektárhozamukat a tava­lyival szemben búzából 2, sőt 4 mázsá­val lépték túl. A nyitrai kerületben is elhallgattak a cséplőgépek A kedvezőtlen időjárás csak megne­hezítette az idei nyári munkák elvég­zését. A nyitrai kerület állami gazda­ságain azonban ennek ellenére sikere­den folytatták a munkákat. Az ered­mény természetesen nem maradt el, mivel a múlt hét végéig csaknem min­den gazdaságban elhallgattak a csép­lőgépek, jelezve azt, hogy befejezték a termés betakarítását. Az északi járá­sokban fekvő gazdaságokban ugyan még folyik a cséplés, de néhány nap múlva ezeken a helyeken -is befejeződik. Ha összegezzük az aratási és csép­lési munkák eredményeit, akkor azt ál­lapíthatjuk meg, hogy a nyitrai kerü­let gazdaságai az említett munkákat csaknem 28 nap alatt végezték el. A szocialista munkaverseny itt is mint­egy hajtóereje volt a munkák elvégzé­sének. Ezenkívül a gépek tökéletes ki­használása befolyásolta döntő mérték­ben az aratás-cséplés sikeres befeje­zését. Az állami gazdaságok bevetett területeiből a rendelkezésre álló 44 kombájn a gabona csaknem 20 szá­zalékát aratta le és csépelte ki. Az éjjeli műszakba pedig a cséplőgépek 30 százaléka kapcsolódott be. Igen nagy haladás észlelhető a tarlóhántás elvégzése körül is, amelynek feladatait néhány százalék híján már teljesítet­ték. A takarmánykeverékek vetésében pedig a közelmúlt hetekben érték el a terv teljesítését. A második takarmánytermés sikeres betakarításáért A besztercebányai kerület állami gazdaságai, eltérően az ország többi ré­szétől, igen eltérő éghajlati viszonyok között folytatják gazdálkodásukat. A tavaszi munkák is jóval tovább to­lódtak el, mint más kerületekben vagy járásokban. S ennek tudható be, hogy az ipolysági állami, gazdaságban még vígan folyik a cséplés. , Minden a jó munkaszervezéstől függ és akkor zökkenőmentesen folytathat­juk a legsürgősebb munkáinkat is. En­nek példáját láthatjuk az ipolysági gazdaságokban, ahol a cséplési munkák mellett folytatják a takarmányok be­takarítását. Magán Ipolyságon a ta­karmánybetakarításban résztvetttek a zöldséges csoportban dolgozó lányok és asszonyok, akik derekas munkát végeztek, Különösen akkor értékeljük ezt az igyekezetét, ha tudjuk, hogy a takarmányterületek nagyrésze víz alatt állott. Azonban így is húsz mázsa szá­raz lucernát takarítottak be hektáron­ként. Az ipolysági gazdaság dolgozói átlag 180 mázsa zöldtakarmányt értek el hektáronként, némely parcelláról azon­ban 350 mázsa takarmányt hordtak be és silóztak el. A hat részlegen össze­sen több mint 15 ezer köbméter siló­készlettel rendelkeznek. A bőséges ta­karmányozás nagy kihatással volt a tejhozamra is és ennek köszönhetik a gazdaság dolgozói, hogy az elmúlt hó­napban csaknem 19 ezer liter tejjel adtak be többet, mint tervük megál­lapította. Az összes részlegeken most a tarló­hántást szorgalmazzák. Ezzel a munká­val némileg lemaradtak, hiszen a múlt hét végéig csupán 70 százalékos ered­ményt értek el. A tarlóhántásba a hemyótalpasnkat is bekapcsolták és ezek munkája döntő mértékben meg­gyorsította a szántást. Nagy segítséget jelent az a tény, hogy a traktorok két műszakban, még éjjel Is szántanak. A gazdaság traktorosai közül ezideig Hemlík elvtárs áll az élen, aki már több, mint 300 hektáron végezte el a tarlőhántást. Helyes agrotechnikával a bő termésért A liptőszentmiklósi állami gazdaság már több éve kísérletezik lentermelés­­eel. A kísérletek évről évre jobban si­kerültek. de még egy ízben sem értek el olyan kiemelkedő hozamokat, mint ebben az esztendőben. Lehet, hogy ed­dig az volt a baj, hogy a gazdaság dol­gozói nem adtak meg minden munkát a lennek, sőt a termelés körüli ismere­tek hiánya is befolyásolta a hozamo­kat. De éppen ez az esztendő bizonyí­totta be, hogy az agrotechnikai irány­elvek betartása kifizetődik és nagy termés elérésére segíti a dolgozókat. Ebben az évben hektáronként 25.33 mázsás termést takarítottak be a gazdaság dolgozói a 11 mázsás állami tervvel szemben. Tehát a hozamokat jóval túlszárnyalták. Hogyan jutottak e nagy termés bir­tokába. Az őszi repce elöveteménye si­lótakarmány volt. Több, mint 300 má­zsa istállótrágyát adagoltak hektáron­ként. Az agrotechnikai határidő a ve-; test illetőleg már augusztus 15-én ese­dékes. Ezt az időt :'s betartották. A ve­tést megelőzőleg hektáronként 1 má­zsa ammóniákot, 150 kg szuperfoszfátot és 300 kg kálisót szórtak el. A tavasz­­szal kétszer megkapálták, mégpedig kézikapákkal. A virágzás ideje alatt pe­dig műbeporzást hajtottak végre. Tehát itt is érvényes az agrotech­nika helyes és pontos alkalmazása, mert másképpen nem érhették volna el az említett terméseredményeiket. A gazdaságokon egyébként jól folynak a nyári munkák. A 11-évee iskola nö­vendékei is segédkeznek a munkák el­végzésében. Magas hektárhozamok a miklósi gazdaságban A palárikovói állami gazdaságon értékelik a szocialista munkaver­senyt. Július hónapban az egyes udvarok között a miklósi részleg helyezkedett el az első helyen. E részleg dolgozói igen szép eredmé­nyeket értek el mind a növényi, mind az állattenyésztési termelés­ben. Júliusi vágómarhabeadási ter­vüket 119, a sertéshúsbeadás tervét 157, a sajt beadását pedig 152 szá­zalékra teljesítették. Az álattenyésztés fejlesztése és a hasznosság fokozása eredményeként júliusban több mint 57.000 liter te­jet adtak közellátásunknak. Hason­ló eredménnyel folytatták a növény­­termelést is. Az aratásnál például a gabonaneműek betakarítását 2 nap­pal, a cséplés idejét nődig 4 nappal lerövid'i .'Hpk Most látják csak hasznát a dolgo­zók a haladó munkamódszerek al­kalmazásának. A kereszt- és szűk­soros vetési eljárás kifizetődött Ezenkívül nagymennyiségű szem­­csécstrágyát használtak fel, ami meg­hozta a kívánt eredményt. A tava­­sziárpából átlag 30,4, rozsból 22,59 búzából 33,01 mázsás hektárhozanio1 értek el. E részleg átlagos hektár hozama 29,05 mázsát tesz ki. Min' minden évben, ebben az esztendő ben is kimagasló eredmények szü­lettek a kísérleti parcellákon. Az elért hektárhozam 42,79 mázsát tesz ki. Az eredmények me-Ilett a terme­lési költségek is lényegesen csök­kentek. Ennélfogva méltán emle­getik a miklósi részleget az igaz­gatósághoz fartozó legjobb osztá­lyok között

Next

/
Thumbnails
Contents