Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-15 / 33. szám
Az élenjáró szovjet mezőgazdaság nagyszerű íükörl.épe: A MOSZKVAI MEZOGAZDASAGI KIÁLLÍTÁS Augusztus 1-én nyílt meg Moszkvában az Össz-szövetségi Mezőgazdaság1 Kiállítás. Ez e kiállítás a szovjet mezőgazdasági termelés valamennyi agái bemutatja. Több, mint nyolcszáz kolhoz, háromszáz szovhoz, kettöszá7 gépállomás, háromszáz állattenyésztő-telep, számos tudományos kutatóintézet szerepel a kiállítók között. A kiállítás valóságos „csodavárás”: területe 207 hektár, amelyre 76 szép pavilont és 232 más épületet helyeztek el. Háromszázötvennégy gabonafajta A látogató belép e főkapun, végigmegy a szökökúttal díszített széles úton és a kiállítás főterére ér. Itt épült fel a főpavilon gyönyörű épülete, s szövetséges köztársaságok 16 pavilonja — mindegyik az illető köztársaság népének építészeti stílusában — és az ,A központi területek” pavilonja. Háttérben-az állattenyésztési kiállítás. ság gépesítése és villamosítása”, megismerkedhetünk a mezőgazdasági gépekkel. A pavilon 26 termében és nyitott tereken több, mint nyolcszázféle mezőgazdasági gépet mutatnak be: traktorokat, kombájnokat, tőzeges televénykockák készítésére szolgáló gépeket, ültetőgépeket és permetezésre használatos repülőgépeket. Európa legnagyobb étterme A mezőgazdasági kiállításon gondot fordítanak a nagyszámú látogató kifogástalan ellátására is. Hatvan szállodát létesítettek, egyenként 500 férőhellyel. A kiállítás területén hús-, kenyér-, cukrászáru- és más üzletek nyílnak meg, ezenkívül számos étterem, teázó, kávéház várja a vendégeket. A tavak környékén épült fel Európa legnagyobb étterme, amelyben egyidejűleg 1500 embert tudnak kiszolgálni. A kiállítás a látogatóknak rengeteg szép és tanulságos élményt nyújt. A mezőgazdasági gépesítés pavilonjának látképe. A tadzsik kiállítási csarnok Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság 12 övezetének pavilonja. A kiállítás legnagyobb épülete a főpavilon. Területe 4,500 négyzetméter magassága az aranyozott toronnyal é.-? a csillaggal együtt 97 méter. A pavilon 9 termében bemutatják a szovjet mezőgazdasági termelés fejlődését és azt. hogyan valósul meg e mezőgazdaság gyorsütemű fellendítéséről szóló pártós kormányhatá”ozet. A látogatók rengeteg különböző növényfajtát láthatnak. Egyedül a gabonaféléket 354 fajta képviseli. Bemutatják a külföldön is híres szovjet búzafojtáket: a kubáni, altá.jukrán búzát. Itt van az ágasrozs is, amelynek minden kelászában 200 mag van. Gyönyörű látványt nyújt a kiállítás gazdag és változatos növényvilága. Ötezer gyümölcsfát. 450 ezer bokrot, 40 ezer rózsa.tövet és 400 ezer élőv'rágot ültettek el a kiállítás területén. A pavilonok körül és az utak mentén örökzöld pálmafák, oleandsrek, babérfák, sárkányfák és más délszaki növények díszlenek. Az egyes mezőgazdasági ágak 15 pavilonja — „Földművelés”, „Gabona” „Cukoirépa”, „Burgonya és zöldség” — a kolhozok, gépállomások, szovhozok eredményeit mutatja be. Gazdag kiállítási anyag foglalkoz'k az állattenyésztéssel is. A különböző pavilonok, a kétsoros és négysoros tehénis^llók, az állandóan működő tejüzem, az állatorvosi rendelő és a takarmányüzem megismerteti a látogatókat az állattenyésztés élenjáró módszereivel. Több, mim 600 szarvasmarhát, 600 lovat, 900 juhot, 250 sertést, 2 ezer baromfit mutatnak be a kiállításon. A vasbetonból és üvegből épült hatalmas pavilonban, amelynek homlokzatán ez a felirat áll: „A mezőgazda-Az üzbég kiállítás épülete. Az állattenyésztési pavilon: a lovak kiálllítási épülete. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy egyes gabonafajtáink — annak ellenére, hogy jó talajmunkát adunk a földnek — silány termést adnak. Ez leginkább betudható annak, hogy nem megfelelőek e gabonafajták számára a talaj- és az éghajlati viszonyok. A meghonosodott, éghajlat viszonyaihoz jól alkalmazkodó gabona jóval többet terem, mint más, elütő éghajlaton kitermelt gabonafajták. -Természetesen ez aem azt jelenti, hogy most már ne cseréljünk laza, homokos talajról agyagos, kötött talajra vetőmagot... vagy fordítva. Cseréljünk, de csak azonos éghajlatú területekről. Igen hasznos és időszerű volna, ha mezőgazdaságunkban: szövetke. zetekben, állami gazdaságokban és az egyéni gazdálkodók körében nagy figyelmet szentelnének a gabona tájfajtáinak kitermesztésére. Szép példát mutat e téren a komáromi járásban fekvő Ifjúsági Falu szövetkezete, ahol több gabonafajtából kísérleti parcellákat létesítettek. A legjobban bevált és ol legtöbb termést a Szlovák B-35-ös búzafajta adta: hektárra átszámítva 40 métermázsát. Állami gazdaságainkban valamivel jobb a helyzet, de még az sem kielégítő. Például a tornai állami gazdaság sikerrel meghonosította a szovjet „óriásbúzát” (nem ágasbúza), de saját tájfajtáik kitermelésében ők is lemaradtak. Moszkvában e hónap elsején megnyílt az Össz-szővetségi Mezőgazdasági Kiállítás, ahol egyedül a gabonaféléket 354 fajta képviseli. Ez fényes bizonyítéka annak, hogy a szovjet mezőgazdasági tudomány lépten-nyomon segíti a kolhozpal rasztokat új növényfajták — köztük a gabona tájfajták kitermesztésében is. A művelés alá fogott szűzföldek részére is új, meg új növényfajták termelésén fáradoznak a szovjet tudósok, hogy hathatósan hozzájáruljanak a szovjet mezőgazdaság nagyarányú fellendítéséhez. szenkó és az ukrán kolhozparaszt Érdekes és tanulságos történetet mondok el az alábbiakban, mely kapcsolatos az előző kérdéssel: Liszenko nagy szovjet tudós, Micsurinnak, a természet nagy átalakítójának tanítványa. Neki adnak jelentést a szovjet ország minden részéből a micsurinisták. népi kísérletezők az elért eredményeikről. Liszenko maga is kijár megnézni a kísérletezők munkáját még a távolabbi vidékekre is. De őt is sokan személyesen keresik fel, hogy tanácsokat kérjenek kísérletező munkájukhoz-Egy napon Liszenkónak nagyon sok külföldi vendége volt. akik szintén tanácsért jöttek. Este — amikor már nagyon el volt fáradva — a nagy tudós meghagyta személyi titkárának, hogy csak nagyon fontos ügyben engedje be o.z érdeklődőket. Többen keresték ez alkalommal is, de a titkár eltanácsolta őket. Egyszeresük egy feketekucsmás érkezik. A titkár visszautasítására csak annyit mond: — Hát bizony én addig Moszk. váből el nem távozom, míg Liszenko elvtárssal nem beszélek A titkár halkabbra fogta a szó* s igyekezett meggyőzni a feketekucsmás embert, de az csak nem engedett a „huszonegyből”. — Na, jól van, nem bánom, de mit mondjak Liszenko elvtársnak, hogy ki keresi? — Ukrán kolhozparaszt vagyok — válaszolta nyugodt hangon лг idegen. A titkár, amikor tudomására adta Liszenkónak, hogy ellentmondást nem ismerő kolhozparaszt jött hozzá, a tudós urca felderült. Olyan jókedv!! lett, hogy még a fáradtságot sem érezte. A titkár előtt furcsának tűnt az eset. Az oldalát majd kifúrta a kíváncsiság. Mikor betessékelte a kolhozparasztot a dolgozószobába, a kölcsönös üdvözlés és a meleg, baráti kézszorítás után Liszenko elvtárs hellyel kínálta a vendéget, majd ö is mellé üt . — A tanácsaid nyomán kísérleteztem Liszenkó elvtárs . és sikerült. Nézd csak ezeket a búzakalászokat! ,.. egy egész csomó búzakalászt mutat я kolhozparaszt amit tarisznyájából vett elő. — Hát ez gyönyörű!... ilyenre én sem számítottam — válaszolta Liszenkó a feketekucsmás kolhozparasztnak, majd megölelte. Boldog vagyok, hogy a szovjet hazának ilyen fiai vannak, min te... jó, öreg Ivánom ... és a veled érző és dolgozó sok kolhozfiaraszt — fejezte be ölelkezés közben megszakadt beszédét Liszenkó elvtárs. Ebből a kis történetből is kitűnik, hogy a szovjet kolhozparasztok nem várnak arra, hogy az Állami Vetőmag-elosztó küldjön nekik vetőmagot. Minden kolhoz kitermeli a saját gabonatáj fajtáit, amelyek földjeiken a legmagasabb termést hozzák. Itt az ideje, hogy szövetkezeteinkben és állami gazdaságokban egyaránt gabonakísérleti parcellákat létesítsenek. Minden vidék tér. melie ki a saját tájfajtáit! Ne ’egyen egy falu, egy EFSz sem, ahol ne kísérleteznének a gabona és egyéb növények tájfajtáinak kitermelésével. Csurilla József Szovjet példa nyomán létesítsünk kísérleti gabonar far cél Iákat!
