Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-15 / 33. szám
4 i'iabed Földműves 1954. augusztus 15. Ragaszkodva a kongresszusi irányelvekhez: Fejlődik a kalondai EFSz állattenyésztése Van még mit rendbehozni a százdi szövetkezetben Kalonda kisközség a losonci járásban. A kis falucskát bőventermö földek veszik körül, melyeken a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodás folyik. A szövetkezet 1950-ben alakult meg. Földterülete 690 hektár. Ebből szántó 228 hektár, a többi rét és legelő. Mive’ minden kezdet nehéz, így a kalondai szövetkezetben is voltak kezdete nehézségek. Ezt legjobban Tóth Bóna Antal tudja, ő ’olt a szövetkezet elnöke megalakulásától kezdve egészen 1953 végéig. — Nem e szövetkezet megalakítása volt nehéz, — mondja Tóth Bóna Antal — hanem a további fejlődésében voltak nehézségek. Először is kevés volt az állatállományunk és nem voltak szövetkezeti istállóink. Amikor pedig sikerült állatállományunkat a tervezettre fölszaporítami — folytatja — akkor komoly betegség állt be állatainknál, miáltal több tehenünk és növendékmarhánk elpusztult. Tóth Bóna Antal, jelenleg a szövetkezet tehenésze. Még alig két hónapja végzi ezt • munkát, azonban jó munkaeredményét már meglátni a teheneken. A tehenek tiszták, kövérek. Ag István, fiatal, szorgalmas ember, szintén tehenész. Mindketten azon igyekeznek, hogy minél nagyobb hasznosságot érjenek el. A két szorgalmas ember 32 tehénről és egynéhány növvendékmarháról gondoskodik. Amióta ők kezelik a teheneket, azóta a tej termelése is fokozódott. A 32 tehénné! Melinyina fejési módszerét alkalmazzák? Ennek e módszernek bevezetését szintén Tóth Bóna Antal szorgalmazta. — Még mint elnök akartam ezt a módszert bevezetni — mondja az eléggé komoly ember — de akkor még nem sikerült. — Fejögépet is vettünk, de nem használtuk. A tagok egyáltalán nem akarták megérteni, hogy ez a gép’ fejés és Malinyina módszere sokkal előnyösebb, hasznosabb, mint a kézzel való fejés. A tehenészek sem akartak az új módszerrel fejni. Azt mondták: „ha neked tetszik, akkor fejjél te!" Bizony többször én fejtem meg e teheneket — jegyzi meg. — Az volt e legnagyobb hiba, hogy nem folyamatosan alkalmaztuk a masszázst, így a tehenek tőgyénél gyulladás állt be a többszöri kezdeményezés végett. A tejhozam is visszaesett. A tagok azt mondták, hogy tönkre akarom tenni a teheneket. Még több, más nehézség is volt a kalondai szövetkezetben az elmúlt három év alatt. Most azonban már egészen más a helyzet. A X. pártkongreszszus óta új élet indult a szövetkezetben. A szövetkezet vezetősége alaposan áttanulmányozta, a tagokkal ismertette a kongresszus határozatának azon pontjait, melyek a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztésére vonatkoznak. A jó munka eredménnyel járt. Azóta mind a vezetőség, mind a tagok igyekezete, oda irányul, hogy e határozat minden oontja élő valósággá váljon. — Mindenekelőtt az a forvtos, hogy tervezett állatállományunk meglegyen — mondja Tóth János, a szövetkezet elnöke. — A vész. mely állatainkat érte, különösen a múlt évben volt a legsúlyosabb. A vészokozte károkat még ma is érezzük — folytatja — mert még me sincs meg a tervezett állatállományunk. A kalondai szövetkezetnek terv szerint 190 darab szarvasmarhát, ebből 70 tehenet kellene tartania. Az állomány a valóságban jóval kevesebb. Tehenük e tervezett 70 helyett csak 49 van. Az egész állományuk 167 darab Hogy mielőbb elérjék a tervezett állományt, már ez évben 4 tehenet vásároltak. Még 8 darabot fognak venni. Az év végéig el akarják érni a tervezett állományt. De nemcsak a mennyiségre törekedik a kalondai szövetkezet, hanem e minőségre is. A 49 darab tehén közül 33 törzskönyvezett, melyek állandóan ellenőrzés alatt vannak. Üj módszerek a teheneknél Este felé járt az idő. A szövetkezet tagjai még a határban szorgoskodtak. A tehenészek már hazatértek a csordával. Ott. ahol a 32 tehenet helyeztték el, sűrű tejeskannasort látunk. Az istálló környékének csöndjét egy kis motor zúgása zavarja csupán. Ez a motor hajtja a fejögépet. Tóth Bóna Antal kezeli a hasznos kis szerkezetet. Aq István a fejés utáni munkát végzi. A tehenek tőgyét pontosan ellenőrzi, nem maradt-e tej benne. Ha maradt, akkor minden csöppjét kifeji és után* a tőgyet szárazra megtörli. A fejés után is akad még tennivaló. Ag István fiatal, fürge ember. A tejet kiseb edényekbe széjelöntd. Négy-öt litert önt egy-egy edénybe. Majd segítségül hívja munkatársát és az istálló melletti kert felé vonulnak e tejesedényekkel. A kertben ketreceket látunk, melyekből türelmetlenkedve néznek ki a szebbnél szebb borjak. — Ügy-e, már megéheztetek kicsikéim? — szólítgatja őket gazdájuk. — Nesze Cifruskám, igyál — helyezi eléje a tejesedényt. — Te már úgysem sokáig fogsz tejet inni, hiszen már a harmadik hónapja vagy itt. Rövidesen másik jön helyedre, te pedig mész finom, ízletes herét enni. A borjak hideg nevelését alkalmazza a szövetkezet. Az első próba ez év tavaszán volt egy üszőborjűval. A borjú amikor kikerült a ketrecbe, 60 kilós volt. Tíz hétig volt kint. Ez alatt az idó alatt még 80 kilót szedett magáné. Tehát az első próba is jól bevált. A borjak kezeléséről Tóth Bóna Antal a következőket mondja: — Először is az újszülött borjakat hideg vízzel öntjük le — kezdi a magyarázást. — Amikor a borjú már megszáradt, azonnal kikerül a ketrecbe. Az első héten föcstejjel itatjuk őket Minden borjú az anyja tejét kapja. Egy hét elteltével már folyamatosan tiszta tejjel tápláljuk őket. Az idősebb borjaknak jóízű szálas takarmányt is adunk, melyet szálanként kezdenek enni, majd később teljesen hozzászoknak ezek fogyasztásához. A borjakat 8—10 hétig tartjuk a ketrecben — folytatja tovább. Az utolsó hetekben már nénv abrakot is kapnak. Kezdetben ez a módszer sem tetszett a tagoknak, de most már ők szorgalmazzák ezt a nevelési módszert. Amikor ezzel a munkával is végzett a két dolgos °mber, utána a napi tejtermelés eredményét értékelik. — A mai napon 12 literrel több tejet fejtünk — jelenti Tóth Bóna Antal. — Kell is, hogy több legyen — felel rá Ag István — hiszen minden nap töbh a te jvakkor ma is többnek kell lenni. Amióta Malinyina módszerét pontosan alkalmazza a szövetkezet, azóta a tejhozam jóval magsabbr emelkedett. Az első félévben csk 5 liter volt a napi tejátlag, ugyanakkor júliusban már 7 és fé! liter lett. A két gondos tehenész igyekezete viszont biztosíték erre, hogy még nagyobb eredményeket is el fognak érni. A tehenek tőgyét rendszeresen masszírozzák. Ugyancsak az etetésre is nagy súlyt fordítanak. Abrakot csak az olyan tehénnek adnak, amelyiknél megvan a kilátás arra. hogy tejhozamát növelni tudja. Azokat a teheneket, melyek az átlagon alul tejelnek, kiselejtezik és helyéttük a legjobb tehenek borjaiból nevelnek. Szépek az eredmények a sertéseknél is A kalondai szövetkezetnek területéhez mérten 50 darab anyadisznót kellene tartania. Ezt a számot 8 darabba: túlszárnyalták. A sertéseknél Nagy János és Rubin Kocka Dezső végez kiváló munkát. A hízósertéseket Surikov-módszere szerint etetik. Ezeknél a sertéseknél a gondos etetés mellett a napi súlygyarapodás 80—90 dekagramm. — Még nagyobb eredményeket is el tudnánk érni — mondják az etetők, — ha a sertések megfelelő szálláson volnának. Ez vitathatlai] is. Mind az anyadisznók. mind a malacok jobb helyet kívánnak. A szövetkezet vezetősége ugyan kötelezettséget vállalt, hogy augusztus végéig 50 férőhelyes sertéshizlaldát létesítenek. Ez az ígéretük nagyon szép, azonban csak akkor lesz erenyetérő, ha valóra váltják. Az első félévben az átlagos malacszaporulat anyadisznónként 7 darab volt. Az év végéig 12 malacot akarnak elérni anyadisznónként. A malacelhullás csökkentésében is szép eredményeket értek el a sertésgondozók. Egy anyadisznó tíz malacából nagyritkán, hogy egy malac pusztul el. Ezt az eredményt úgy érik el, hogy amikor az anya malacozik, állandóan figyelemmel kíséri, nehogy malacozás közben fölfalja, vagy összegyúrja malacait. A sertésetetök jó munkáját bizonyítja a szövetkezet sertéshúsbeadási kötelezettségének teljesítése. Egész évi beadásuknak már közel 100 százalékra eleget tettek. Még jobb és dícséretreméltóbb példa a szövetkezet kötelezettségvállalása, mely ezerint egész évi sertéshúsbeadásukat 80 mázsával túlteljestik. Világos példák ezek mind, melyek arról tanúskodnak, hogy a kalondai szövetkezet megértette a X. pártkongresszus irányelveinek jelentőségét. Meg kell mondanunk azt is, hogy ebben a szövetkezetben a fajállattenyésztésre Í6 nagy gondot fordítanak. Az utőbb: időben 3 íejbikát adott a szövetkezet szabad-eladásra. Az egyik ilyen bikáért 7.300, a másikért 6.600 és a harmadikért 4.500 koronát kaptak. Ez a pénz nagyban hozzájárul a szövetkezet pénzügyi megerősödéséhez. Augusztus végére szintén három fejbikával készülnek a vásárra. Ezek jóval nagyobbak ez előbbieknél, így nagyobb összegre is számít a szövetkezet. Vannak még hiányosságok is Nagy az igyekezet e kalondai szövetkezetben, mind az állattenyésztői, mind e mezei csoport tagjainál. Ez tagadhatatlan is. Hiszen akkor nem volnának ilyen szép eredmények, ha nem volna meg az igyekezet. Azonban az eredmények mellett vannak hiányosságok is. Ez pedig a munkaszervezésben van. A szövetkezet vezetőségének nagyobb súlyt kell fordítani a munkaszervezésre. Nem elég az, hogy minden munkára megállapították a normát, a tagokat érdekeltté kellett volna tenni a magasabb eredmények elérésében, vagyis be kellett volna vezetni a pótjutalma-t. A tagok igyekezetét tovább kell fejleszteni a pótjutalmazás bevezetésével. Például a tehenészeknél is van valami, ami nincs rendben. Hiba az, hogy e fejők a tejet egybeöntik. Ilyen körülmények közt nem is lehet bevezetni a pót jutalmazást. Azt mondják a fejők: „minek öntsük külön a tejet, amikor nem számít, hogy ki mennyit fej”. Azt sem tudják az állatgondozók, hogy m: után kapják a munkaegységet. Ezt maga az elnök is hallotta, amikor Ag István tehenész elégedetlenkedett. — Még mindig nem tudjuk — mondja Ág István — hogyan leszünk fizetve a borjak nevelése után. — Nem azért kérdezem, mintha félnék attól, hogy a szövetkezet becsap — jegyzi meg — de az úgy van, hogy mindjárt nagyobb az ember munkakedve, ha tudja, hogy miért dolgozik. Ag Istvánnak teljesen igaza van. És azt hisszük, hogy Tóth János a szövetkezet elnöke is igazat ad neki. A vezetőségnek tehát oda kell hatnia, hogy mind a tehenészek, mind a sertésetetők és a többi tagok is rövidesen tudják. hogy miért dolgoznak. Mind azokat a hibákat, melyek fékezik a sző vetkezet további fejlődését, a szövetkezet vezetősége a legrövidebb időn belül küszöbölje ki saját érdekükben, és vezessék be a pótjutalmazást is. Mokkái nagyobb eredmények lesznek az állattenyésztésben is, mert minden gondozó azon fog iparkodni, hogy minél jobb munkát végezzen, mert a többtermelés harminc százalékát pótjutelomként kapja meg. Van még a kalondai szövetkezetnek egy másik fájós pontja is. ami nem más. mint hogy még a mai nap is ott vannak a kulákok a szövetkezetben. Ez szintén a vezetőség gyöngesége. hogy megtűri a kulákoket a becsületes dolgozók között. Bár látszólag a kulák dolgozik és mutatja is a szépet, azonban oldalról, ahol csak lehet, árt a szövetkezetnek. Erről szintén tud Tóth János elnök, hogy szövetkezetükben kulákok vannak, de úgylátszik, hogy fél velük fölvenni a harcot, és hagyja őket, hogv továbbfolytassák aknamunkájukat. Most van az ideje, hogy leleplezzék a kulákokat, amikor azt híresztelik a tagok közt: „nem jut gabona a munkaegységekre, mert be kell mind adni”. Amikor az elnök ezeket a szavakat hallja, ne intézze el egyszerűen azzal, hogy ez csak „propaganda”, hanem keresse meg a gyökerét és e vezetőséggel karöltve leplezze le a szövetkezeti tagság előtt a kulákokat. mint a szövetkezet ellenségeit, akik a szövetkezet fölbomlasztására törekednek. Nem szabad megengedniük, hogy Tóth Bence Lajos 43 hektáros és Tóth Géci József 30,5 hektáros kulákok még mindig a szövetkezetben lapulnak. Mutassák meg a becsületes dolgozók előtt ezeknek a jómedaraknak az igazi arcát, ök azok ugyanis, akik a kalondai szövetkezetről olyan híreket terjesztenek hogy „ennyi pénze sincs a szövetkezetnek, hogy augusztusra fizetni tudná a munkaegységekre”. Ezek olyan hírek, amelyeknek semmi alapja nincs és arra irányulnak, hogy megbontsák a szövetkezetben a munka fegyelmet, lazítsák a becsületes tagokat. Tartsa szem előtt a kalondai EFS?' vezetősége, hogy csak akkor lesz szilárd alapja szövetkezetünknek, he szoros kapcsolatot teremtenek a tagokkal, meghallgatják észrevételüket, támogatják kezdeményezésüket és megtisztítják szövetkezetüket a kulákoktól. Zatykó József A százdi EFSz dolgozói ez évben a multévihez viszonyítva már a tavaszi munkákban javították meg munkájukat. A növények gondozását idejeben elvégezték, amit annak köszönhettek, hogy minden tagnak kimérték a ráeső részt. Ez jól bevált, mert így a családtagok is kivehették részüket a növényápolásból. Másodszor azért vált be, mert minden parcellát kikaróztak, számokkal elláttak, így tehát minden tag felelős az egész év folyamán parcellájáért. Ez^k a számok beszélnek és elárulják, ki hogy kapálta meg saját részét, így, most tudja mindenki azt, hogy a 19-es, 39 és 79-es táblát még nem kapálták be másodszor. A répa nem takarhatja el a karót, mert az élelmes szomszédok, akik már háromszor kapáltak, felfedték, hogy mindenki meglássa, kik a hanyag munkások a százdi EFSz-ben. A százdiak az aratási munkálatokat a tervezett időre elvégezték és megkezdték a cséplést. A gabonát a géptől egyenesen a begyűjtési vállalatba szállították. A tarlóhántást nyomban az aratógépek után végezték úgy, hogy mire meglett az aratás, lebuktatták a tarlónak 65 százalékát. Az aratásnál még meg kell említeni a fiatalok munkáját is, akik július lián kimentek az EFSz rozsföldjére anyarozsot szedni. Az eredmény az lett, hogy a 15 úttörő és 15 CslSz-tag leszedett 18 kilogramm anyarozsot. A legjobban dolgoztak Petnik Ilonka, Molnár László és Gál Juliska. Hogy a szövetkezetben javult a munkafegyelem, az még nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Van ott ja-A lassúfolyású Fekete-víz és a kanyargó Kis-Duna között fekszik Nádszeg község. Határa széleit e két folyó vize mossa. Az idegennek még be sem kell mennie a községbe, s arra a megállapításra jut, hogy itt elég nagy szövetkezet működhet. Ezt elárulják a széles és nagy táblaföldek. Az első, ami egészen meglepd, a tarlót mindenütt felhántották. Sokhelyen már zöldéi a tarlóba veteti másodnövény. Az autóbusz porlepte üvegén át feltűnik a községhez közel esd, egészen új major, a szövetkezet gazdasága. ... A község cifratornyú temploma körül kisebb-nagyobb házak sorakoznak, erre is arra is. A térségen szép park látható. A falusi házak körül és az udvaron a szárnyasok hada hemzseg. A meleg homokban csirkék, tyúkok kapargáinak. A majorhoz vezető poros úton kocsik haladnak kifelé a határba. Egy kocsi eleséget visz a tyúkfarmra a szárnyasoknak. Vele tartunk. A major nagykiterjedésű, de még mindig folyik az építkezés, lassan úgy néz ki, mint egy kis falu. A 'egelsö épület, ami a majorban felépült, a tyúkfarm volt. Azonban ez a szövetkezet növekedésével kicsinek bizonyult, ezért új farmokat létesítettek, még hozzá az előbbinél sokkal jobb helyeken. * * * A fűz- és nyárfákkal körül szegélye, zett Fekete-víznél vagyunk. Valóságos aranybánya ez a víz, de úgylátszik. hogy nem használják ki kellőképpen. A kanyarokat, amit az egyenes töltés hullámtérré változtatott, betelepítették gyümölcsfákkal. Két.három éves, üdezöld, egészséges fák ezek. Tóth Mihály a szövetkezet gyümölcskertésze nagy szakértelemmel gondozza az 50 hektáron fekvő gyümölcsöst. Azonban mégis csak hiány-A somorjai egységee földművesezövetkezet búzából 106, árpából pedig 107 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Ez annyit jelent, hogy 110.55 mázsa árpát adott be a szövetkezet terven felül. A beadási kötelezettségek teljesítése után félretette a gabonát a szövetkezeti alapokra. Először is a vetőmag ravalót biztosították. Félretettek 100 mázea búzát, 400 mázsa tavasziárpát, 90 mázsa rozsot és 100 mázsa zabot. Ezután hozzáláttak a természetbeniek szétosztásához, a ledolgozott munkaegységek után. Egy munkaegységre 1.80 kilogramm búzát és egy kilogramm árpát kaptak a tagok. Aki jól dolgozott, az gazdag jutalomban részesült. így például Simon Károly a növendékébetoknál 470 munkaegységet dolgozott le az első félévben. Munkájáért mos'' vítaní való még elég. Például nagy hibák vannak a kocsisoknál. Ugyanis Borka Lajos, aki 5 hektár földdel lépett a szövetkezetbe, első félévben ledolgozott 198 munkaegységet. Menyhárt János pedig 190 munkaegységet szerzett. Mészáros István, ugyancsak kocsis, 120 munkaegységet dolgozott le, pedig 16 hektár földet hozott a szövetkezetbe. Ezt a becsületes tagok ugyanúgy nem nézik szívesen, mint azt, hogy Mészáros, mikor a szövetkezetbe lépett, a tervezett 9 drb. marha helyett csak ötöt, négy tehén helyet egyet, nyolc sertés helyett csak 4 darabot hozott be. Mészárosnak a felesége nem dolgozik a szövetkezetben, mert méltatlannak tartja, hogy a volt béresekkel egy sorban dolgozzon, mint a falu legnagyobb gazdájának felesége. A lánya szintén nem dolgozik a szövetkezetben, mert férje az ipolysági állami birtokon intézőhelyettes. így tehát Mészáros ügy gondolja, elég, ha maga immel-ámmal dolgozik a szövetkezetben. Mindezekből az tűnik ki, hogy Mészáros csak megbújik a szövetkezetben. Nem dolgozik becsületesen, mert ha a többi kocsis 190—200 munkaegységet le tudott dolgozni, ennyit ő is elérhetett volna. Ezekután az ipolysági állami gazdaság igazgatója és vezetősége is kivizsgálhatná, hogy vájjon Mészáros veje megérdemli-e azt, hogy az állami gazdaság vezetőihez tartozzon. Ezeket a hibákat a szövetkezet vezetőségének és a becsületes tagoknak orvosolni kell, mert csak így végezhetik el a munkákat időben és jól. K. L. — Ipolyság. Használják ki iobban a nádszegiek a természet adottságait Harminc hektár másodnövénnyel pótolják az árvíz okozta kárt 846 kilogramm búzát és 470 kilogramm árpát kapott. Legyen dicséretére mondva a somorjai szövetkezetnek, hogy a kombájn után a szalmát mind kazalba hordták. Ezt a munkát főképpen asszonyok végezték, akik' szép számban bekapcsolódtak a cséplési munkálatokba is. A somorjai szövetkezet földjeinek elég nagy részét elárasztotta a víz. Most, hogy az árvízveszély elmúlt, a szövetkezeti tagok szemelőtt tartva a kormány felhívását, 30 hektár földet bevetettek másodnövénnyel, mégpedig silótakarmánnyal, csalamádéval és moharral. Ezzel is hozzájárulnak az állatállomány takarmányelepjánek kiszélesítéséhez, ami majd megmutatkozik a magasabb hasznosságban. L. A. — Somorja. zik az, hogy nincs szakképzett uíánpóltás, aki a mai haladó tudcgnány és tapasztalatok szerint vezetné a gyű. mölcskertészet’et. Hiányzik a faiskola, amely a gyümölcskertészet alapja. Ha az otthoni vadócokra oltanák a nemes gyümölcsfajtákat, még sokkal nagyobb eredményeket érhetnének el. A nagy gyümölcsfaerdők szép jövedelmet biz_ tosítanának a szövetkezetnek. A qi/ümölcsfák alatt tyúkok, csirkék futkosnak. Ehhez a telephez fel kilométerre még két új farmot helyez, tek el, hasonló gyümölcsösben. Ez célszerű és jó megoldás. így a szárnyasok naponta friss legelőhöz jutnak. A Fekete-víz partján a gyümölcsfák alatt nyáron nincs nagy meleg. Ezenkívül ami a legfontosabb, a csirkék nem hagyják kárbaveszni az iddelött lehulló gyümölcsöt, és a fűben található rovarokat elpusztítják. Lehetne itt létesíteni kacsa- és libafarmokat is. A víz nagyon alkalmas erre a célra. A víziszárnyasból a szövetkezet szép haszonra tehetne szert. Rizst már három év óta termel a szövetkezet. Azonban ehhez szorosan hozzátartozik a haltenyésziés is. Sok szövetkezet örömmel kihasználná az ilyen kedvezd alkalmat, mint amilyen a nádszegieknek van. Több alkalnpis helyük van halastó létesítésére, csak hozzá kell kezdeni. A mezőgazdálkodás aranybányája rejlik a határban. A jó humuszos föld, gabona, kukorica, burgonya és takarmány termelésére alkalmas. A homokosabb területek szőlőnek válók. Gazdag természeti adottságban bővelkedik Nádszeg község határa, csak azokat mielőbb ki kell használni. Csak akkor lesz a nádszegi szövetkezet a jövőben országunk egyik leggazdagabb szövetkezete. Gsurffla József
