Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-15 / 33. szám

1954. augusztus 15.

Földműves

3

Fejezzük be a termés betakarítását és biztosítsuk dolgozóink közellátását

A kormány képviselőivel folytatott rádió-beszélgetésből

Jó munkánk nyomán egyre szebb, és gazdagabb lesz életünk

Öt évvel ezelőtt alakult meg a fel. «‘jpatoni/i szövetkezet. Akkor még csak negyvenen. voltunk az EFSz-ben. Ma már 370 tagja van a szövetkezetnek. A kezdetben 40 sertésünk volt, ma pedig a sertésszállásokban 1-270 sertés fejlődik. Szarvasmarhák is alig volt: 20—30 darab. Most pedig .’OÓ fejőstehenünkkel együtt, csaknem I 500 szarvasmarha tölti be istállóinkat. Földterületünk 3.000 hektárt tesz ki. Már ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy nagy fejlődésen mentünk keresztül. Ez még világosabbá válik akkor, ha valaki Bratislava felől az országúton keresztül jön a fa. 'unkba. Először is ott van az átmentén egy hatalmas gépraktár, utána birka-akol, majd két nagy tehénistálló helyezkedik el. Az istállók korszerűek. \ztán a másik oldalon az új daráló, mellette pedig az autógarázs emelkedik. A faluban a szövetkezet irodájá. ban lengedező vörös zászlócska is. mintha csak jelképe lenne annak, hogy községünk milyen nagy fejlődében ment keresztül.

A falu másik végén a szécsénpatonyi úton pedig szövetkezetünk sertésszál'árai helyezkednek el. Ott van még büszkeségünk, a három hatalmas tyúk‘arm is, többezer darab tyúkkal. A tyúkfarm jó működésének eredménye ibban is megmutatkozik, hogy beadó, si kötelezettségünket már az első félévben is magasan túlteljesítettük. Ser*éstenyésztésünk fejlődését is a beakötél ezeftséa tejipdlésén keresztül nézem. Itt is tervenfelüli ered. ményt értünk el.

Most azonban, augusztus közepén az érdeklődés középpontjában a termésbetakarítás álh Elmondhatjuk, hogy szövetkezetünkben jól haladtak a nyári munkák. A cséplést is a napokban befejeztük. Gabonáink jól fi. zettek..Árpánk például 25 mázsát termett hektáronként. Első gabonánkat a cséplőgéptől az államnak adtuk.

Jelenleg a lennyövés és a dohánytörés munkái folynak szövetkezetünkében. Dohányt 29 hektáron termelünk. Ebben a munkában főleg az asszonyok veszik ki részüket. Minden asszony előtt példaként áll Miklós Janka, a helyi nemzeti bizottság elnöke, aki nemcsak a szervezőmunkában, hanem személyes példamutatással is hozzájárult szövetkezetünk és egész községünk fejlődéséhez. Már pedig ez a fejlődés, amint az a fentiekből is kitűnik, egyre jobban megmutatkozik: Van villanyvilágításunk, helyi rádiónk, telefonunk, rendes autóbuszjáratunk, nem kell gyalog menni már a mihályfai állomásra és a telefon segítségével gyorsan összeköttetést kapunk a várossal. Mindezt annak köszönhetjük, hogy népi demokratikus hazánkban mi a múltban kizsákmányolt és kisemmizett parasztok ma szabadon élhetünk és pártunk és kormányunk segítségével építhetjük boldog jövőnket.

Szarvas Benő,

Felsdna tnn v

KDudjálob,

Augusztus 7-én e Csehszlovák Rádió minden állomásé közvetítette e kormány képviselőivel folytatott beszélgetést napjaink l.qfontosabb kérdéseiről. A beszélgetés keretében szólásra emelkedett Jozef Nepomucký, a földművelésügyi miniszter helyettese, Jozef Krosnáŕ, begyűjtési miniszter, Ludmila Jankovcová, élelmiszoriparügyi miniszter és František Krajčír, belkereskedelemügyi miniszter.

Jozef Nepomucký elvtárs a termésbetakarítás kérdéseiről beszélt

Rámutatott arra, hogy a CsKP X. kongresszusa után első legnagyobb feladatunk a termés vesztéségnélküli betakarítása. Az idei aratás megnehezített körülmények közt folyik. Két-három héttel később láthattunk munkához. A gyekor! esőzések L gyakran feltartották a betakarítást. Az eddigi ta • pasztaletok mégis arról tanúskodnak, hogy népünk előtt nincs lehetetlen, nincs megoldhatatlan feladat. A szenei trektörállomás aratási tervét 11 nap alatt teljesítette. Learatott 7.744 hektár gabonafélét. Ebből 3.864 hektárt kombájnnal végeztek el. A jó eredmény annak tudható be, hogy a traktorosok nem sajnálták sem az időt, sem a fáradságot, ellátták gépeiket emelőkészülékekkel, hogy a dőlt gabonát is gépekkel arathassák. Egészséges verseny fejlődött ki, ami ugyancsak nagyban elősegítette a gyors betakarítást.

Most az a fontos — hangsúlyozta Nepomucký elvtárs — hogy Szlovákia déli járásaiban szerzett tapasztalatokat átvigyük az északi vidékekre, vagyis oda, ahol a betakarítási munkák még folynak. Ezeken a helyeken ki kell használni minden percet, 'be kell vezetni a két váltást éš a gépeket a lehető legjobban ki kell használni. Fontos az is, hogy az asszonyok még nagyobb mértékben vegyenek részt a termésbetakarításben. Felszólalása végén Nepomucký elvtárs érintette az állattenyésztés fejlesztésének legfontoeabb kérdéseit.

Jozef Krosnáŕ elvtárs a begyűjtés kérdéseivel foglalkozott

Rámutatott arra, hogy pártunk és ( kormányunk az idei begyűjtésben az „első gabonát a géptől az államnak" — jelszót tűzte elénk. A beadási kötelezettségek az idén alacsonyabbak, mint az elmúlt években voltak. Ez annyit jelent, hogy azok a szövetkezetek és dolgozó parasztok, akik jó munkájukkal magas termést értek el, sokkal több gabonafelesleggel fognak rendeb kezni, mint az előző években.

A begyűjtésben eddig szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk megértette a gyors begyűjtés jelentőségét. Már a begyűjtés első napjaiban 88 EFSz és 7.250 egyénileg gazdálkodó teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A járások közül elsőnek a köztársaság területén a gelántai és a nagymegyeri járás négy nappal a tervezett határidő előtt eleget tett beadási kötelezettségének. Számos szövetkezet magasan túlteljesítette beadási feladatát. Természetesen a begyűjtési dolgozók jó munkáját is meg kell említeni. A galántai begyűjtő raktárban Prevald raktárnok éjfélután egy óráig vette át naponta a gabonát.

Az a fontos, hogy a begyűjtés ütemét tovább gyorsítsuk. Ennek egyik

előfrltétele az, hogy a szárító berendezéseket teljes mértékben kihasználjuk és úgy szervezzük meg a munkát, hogy e gabona átvétele szakadatlanul folyjon. Azzal is kell törődni, hogy a beadott gabona után járó összeget a termelők azonnal megkapják.

Beszéde további részében Krosnáŕ elvtárs kihangsúlyozta aát, hogy a gabonebeedással egyidejűleg teljesíteni kell az állattenyésztési termékekből is az államiránti beadási kötelezettséget. Rámutatott arra, hogy a húbeadás az első félévben nem volt kielégítő. Ez okozta azt, hogy e dolgozók hússzükségleteit nem tudtuk kellőképpen kielégíteni. Ezért bízta meg a kormány a begyűjtési dolgozókat, hogy kössenek szerződéseket a tervenfelüli sertésbeadásra. Ezek a szerződések nagyon előnyösek, mert a tenyésztők kedvezményes takarmányjuttatásban részesülnek. Fontos — hangsúlyozta Krosnáŕ elvtárs — hogy minél több szövetkeze; és dolgozó paraszt kössön ilyen szerződést. Mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata az, hogy dolgozóink hússal és más mezegezdasági termékekkel való ellátását az eddiginél jobban biztosítsa. Egész népünk érdeke

— folytatta tovább Nepomucký elvtárs

— hogy odahassunk, hogy a kulákok se szabotálják a beadást. Az első félévben például éppen a kulákok okozták azt, hogy a hús, tej- és tojás-begyűjtés tervét nem teljesítettük. A továbbiak során

ing. Ludmila Jankovcová

elemezte élelmiszeriparunk egyes kérdéseit

Kihangsúlyozta azt, hogy élelmiszeriparunk csak abban az esetben teljesítheti tervét, ha mezőgazdaságunk elegendő mezőgazdasági cikket termel és ha a szövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó parasztok eleget tesznek államiránti kötelezettségeiknek, mind a gabonafélékben, mind pedig állattenyésztési termékekben. A tej-, tojáí és baromfihústermeléssel kapcsolatban Jenk vcová elvtársnő parasztasszonyainkhoz fordul. Felidézte azokat az időket, amikor a múltban a parasztasszonyoknak kilométereket kellett gyalogolni, hogy eladhassák a tojást, vagy a baromfit, s bizony sokszor csalódottan tértek vissza a városból árujukkal, mert a nagyságos asszonyok lefitymálták és pár fillérért szerették volna megvásár, Ini a parasztasszony munkájának eredményét. Ezzel szemben, ma a begyűjtési dolgozó egészen a faluba, a házba eljön, hogy segítségére legyen a parasztasszonyoknak. Igaz, még most is előfordulnak olyar. esetek, egyes felelőtlen begyűjtési dolgozók részéről, hogy elhanyagolják a

A kombájnok éjjel-nappal búgnak, kilométereket hagynak maguk után "z Osztrava környékén lévő faluk határában. Az iram minden nap fokozódik, s az aratómunkások szép és jó munkát végeznek. Az aratásnál segítenek mind az osztravai, mind az opavai építészeti hivatalok munkásai és mindent megtesznek, hogy az aratás mielőbb befejeződjön. A mi katonáink is résztvesz. nek az aratásban. Opava—Jáktárban szombaton és vasárnap a katonák kivonultak a határba, oly lelkesen dolnéppel való szoros kapcsolatot. Nekik is meg kell javítaniok munkájukat, mert az ő munkájuk szerves része annak, hogy dolgozó népünk közellátása zavartalan legyen. Jankovcová elvtársnő ezután ismét az asszonyokhoz, főleg pedig a női bizottságokhoz fordult és rámutatott arra, hogy kövessék az usztyeci kerület nöblzottságainak példáját amelyek jő munkájukkal nagyban segítik a begyűjtés folyamatos menetét.

Beszéde végén Jankovcová elvtársnö cukorrépa termelőinkhez fordult. Rámutatott arra, hogy a cukor mennyire fontos ipari termék, s a cukorral való ellátást csak akkor biztosíthatjuk, ha répatermelőink gazdag termést takarítanak be földjeikről.

František Krajčír, belkereskedelemügyi miniszter beszédéből

Régi közmondásunk szerint: „munka nélkül nincs kalács” — mondotté beszéde elején Krajčír elvtárs. — Ha azt akarjuk, hogy necsak kenyerünk és kalácsunk legyen, hanem egyre több húst, ruhaneműt, bútort és mást vásárolhassunk, ahhoz termelnünk kell Mindez a mi hatalmunkban van, vagyis e dolgozó nép kezében. Főleg most a termésbetekarítás idejében, a beadási kötelezettségek maradéktalan teljesítésével járulhatunk hozzá ahhoz, hogy dolgozó népünk asztala gazdagabb legyen. Krajčír elvtárs konkrét példákon megmutatta, hogy mennyire emelkedik dolgozó népünk kereslete az egyes élelmiszerek és ipari cikkek után. A rizsfogyasztás például az első negyedévben hatszor olyan magas volt, min* az előző évnek ugyanebben a szakaszában. A hüvelyesek fogyasztása pedig az év első három hónapjában a múlt évhez viszonyítva tizenhétszeresére növekedett. A harmadik árleszállítás után még nagyobb lett a fogyasztás. Ez főleg a hús- és zsíreladásban mutatkozik meg. Májusban például huszonegy százalékkal több hús fogyott el, mint az előző év ugyanezen időszakában és tizenhárom százalékkal több, mint az árleszállítás előtt. A vajfogyasztásban az árleszállítás után áprilisban és májusban, a múlt évhez viszonyítva, százszázalékos emelkedés mutatkozik.

Az egyre fokozódó keresletet mezőgazdasági termelésünk még nem tudja kielégíteni. Ezért behozatalra szorulunk. Mezőgazdasági termelésünknek tehát a X. kongresszus irányelvei szerint fokozódnia kell.

Beszéde végén Krajčír elvtárs még az ipari termelés egyes kérdéseit érintette. Utána František Nečásek, a Csehszlovák Rádió igazgatója befejezte a kormány képviselőinek rádióbeszél•getését.

goztak, hogy túlhaladták a rájuk bízott feladatokat.

Osztrava környékén a dolgozók jól felkészültek a gabona betakarítására, ezért semmi sem akadályozza, hogy idejében befejeződjön az aratás és a cséplés.

Az aratással, csépléssel egyidöben megkezdődött a gabona felvásárlása is. A legelső gabonát Hluein.Trebom JZD vitte a raktár szövetkezetbe.

Girásek Eduard, Opava

.. a Föld legmagasabb hegységét Himálejának hívják (helytelenül ejtik Himalájának). A hegység neve szószerint ennyit jelent: a Hó Otthona.

**

..az esernyőt Európában 1640-től ismerjük.

..az ókorban már tudták: megfelelő lencsékkel úgy össze lehet gyűjteni a Nap sugarait, hogy azok égetni, tudnak.

**

.. az Amerikai Egyesült Államok hivatalos elmekórtani bizottságának vizsgálata szerint 400 ezer északamerikai gyermek annyira értelmetlen, hogy nem tud lépést tartani a nyilvános iskolák előmenetelével.

**

.. a villát Mátyás király uralkodást alatt használták először.

**

.. az első nagyobbszabású orvosi munka a 2.414 évvel ezelőtt születet’ Hippokratestől maradt ránk.

**

..a pápai trónt 1484-től 1492-ig betöltő Vili. Ince pápa három fieta’ ember vérét ömlesztetté át ereibe. Az öregségtől. félő pápa a műtét után meghalt.

**

... a szemüveget már 1200-ban ismer' ték.

**

. .a ma ismert kézikaszát csak 900 évvel ezelőtt kezdték használni a sarló mellett.

... a sötét kőzet hamarabb felmelegszik, mert kevésbbé veri vissza a napsugarakat, mint a fényes, fehér.. kőzet.

**

... az első kerékpárt 1854-ben hozták

forgalomba.

**

... a patika sző valamikor nyakbenhordott — elárusító-ládát jelentett.

**

... az Amerikai Egyesült Államokban évenkint több mint 1 millió 700 ezer súlyos bűncselekményt követnek el.

**

... hogy az első írógépet Remington találta fel 1879-ben.

**

... Rossini, a világhírű olasz zeneszerző 24 éves korában 13 nap alatt komponálta remekművét, „A Seville: borbély” című operát.

**

... az erdei szalonka csőre csodálatos érzékszerv. Ha a madár mélyen belefúrja csőrét a földbe, felfogja még azokat a legkisebb talajrezdüléseket is, amelyeket a rovarok bábjai okoznak a földben.

**

... Jókai, a nagy regényíró 1890-ig 324 kötetet írt, nem számítva a szétszórtan megjelent cikkeit.

**

.,. az ember 70 év alatt önsúlyának 1400-szorosát eszi meg.

Gyors ütemben folyik az aratás Osztrava környékén

vessük be az őszirepcét

Csehszlovákia Kommunista Pártjának nagyjelentőségű X. kongresszusa jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyek többek között mezőgazdaságunk számára feladatúi tűzik ki, hogy a növényi termelésben az őszirepce hektárhozamát átlagosan harminc százalékkal emeljük. Ez annyit jelent, hogy a répa- és burgonyatermelő körzetekben

13—16 mázsás, a dombos, hegyes vidékeken 9—12 mázsás repcetermést kell elérnünk hektáronként.

A tervezett hektárhozamok elérése azért oly fontos, mert a repce az egyik legfontosabb olajosnovényjünk, amelyre zsíriparunknak rendkívül nagy szüksége van. Emellett az ószirepcéböl nagyon értékes pogácsát nyerünk, amivel teheneink tejhozamát lényegesen emelni tudjuk.

Nem kis feladat előtt állunk, de ez a feladat megoldható, elsősorban az szükséges hozzá, hogy az állami gazdaságok, szövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüvesek pontosan betartsák az öszirepcetermesztés helyes agrotechnikáját. Ha idejében elvetjük a,repcét, mégpedig jó előnövóny után, rendesen előkészített és jól megtrágyázott földbe, akkar a termelőnek megvan a biztosítéka arra, hogy jó termést ér el.

Idejében

így például a gottwaldovói kerületben lévő nivnyicei egységes földművesszövetkezet 3,8 hektár területen átlagosan

25,7 mázsa hektárhozamot ért el. Az Az unhosti állami gazdaság pedig 6- hektáros területen, 28 mázsa repcetermést takarított be hektáronként.

Az őszirepce, amely legértékesebb olajos növényünk, .■ magjában nagymennyiségű zsiradékot, sőt fehérjét is felhalmoz. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az őszirepce a cukorrépa és burgonya után következik az értéklistán.

Sokéves tapasztalataink az őszirepcének egy további nagy előnyéről tar nuskodnak. Meggyőződtünk arról, hogy az őszirepce kiváló előnövény az őszibúza számára. Emellett az őszirepce után nagyon jól ki lehet használni a talajt másodnövény termesztésére. A vetőmagszükséglet pedig aránylag nagyon alacsony.

Az őszirepce nagyon érzékeny növény, s ezért termesztése fokozott gondosságot igényel. A munkatöbbletet azonban sokszorosan megtéríti magas terméshozamáv; 1. A legjobban megte- i rém a mélyfekvésű humuszos talajon. I

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dombos vidékeken nem érdemes termesztésével foglalkozni. Sőt, a magasabb fekvésű helyeken megvan az az élőn', hogy az állati kártevők nem veszélyeztetik annyira az érzékeny növényt, mint a sík területeken. Emellett az áttelelési viszonyok is jobbak, mint a mélyfekvésű vidékeken.

Igen nagy szerepet játszik az őszirepce terméshozamának növelésében az is, ha helyesen osszuk be a repceföldeket a vetésforgóba. Legelőnyösebb, ha idejében betakarított here, lendek, vagy más takarmánykeverékek, továbbá korai burgonya, vagy idejében betakarított borsó, kivételes esetekben ösziárpa után vetjük. A gabonafélék egyébként nem jó előnövények az őszirepce számára.

További nagyon fontos körülmény az, hogy idejében és alaposan előkészítsük a talajt. Ne sajnáljuk se a műtrágyát, se az !stállótrágyát a földtől. A költség és a munka itt is gazdagon megtérül. A jó gazda már július elején megkezdi a talajelőkészítést az őszirepce alá. Nagyon jó, ha a talajt trágyalevezzük vagy esetleg érett istállótrágyával

trágyázzuk. A legmegfelelőbb, ha 300— 350 mázsát adunk egy hektárra. Ha az előnövényt istállótrágyával trágyáztuk, akkor elég, ha 100—150 mázsát használunk. Ajánlatos az is, hogy foszfor és káliumos műtrágyákat használjunk az őszi trágyázáshoz.

A vetőszántást 3—4 héttel a vetés előtt végezzük, mégpedig előhántós ekével. Egyidejűleg könnyű boronával boronázzunk, hogy megakadályozzuk a talaj nedvtartalmának elpárolgását. A boronázást minden eső után ismételni kell, ha a talaj megkérgesedett. Ezzel a művelettel egyidejűleg a gyomok ellen is harcolunk, a talajnak jó szerkezetet biztosítunk, ami később nagyon fontos lesz, mert a jöszerkezetű földben a növény gyorsan kikel.

A vetés előtt a műtrágyamennyiség megmaradt egyharmad részét elszórjuk és bedolgozzuk. Jól szétdolgozott földbe 30—40 cm széles sorokba 2—3 cm mélyen vessünk legkésőbb augusztus 20-ig.

A kikelt és kisorolt öszirepcét augusztus végén, vagy szeptemberben megfogasoljuk és amennyiben lehetséges, októberben a fogasolást megismételjük. Azok a szövetkezetek, vagy állalmi gazdaságok, amelyek rekordtermést értek el az őszirepcénél, az ősz folyamán kétszer is fogasoltak.

Az őszirepce vetését feltétlenül végezzük be agrotechnikai határidőre, mert enélkül nem érnénk el magas* hektárhozamot és nem teljesíthetnénk a kongresszusi irányelvek erre vonatkozó részét. Ha idejében elvetünk és gondoskodunk a növény további fejlődéséről, azzal elősegítjük pártunk és kormányunk egész népünk életszínvonalának emelésére irányuló törekvését.

Szükséges azonban az is, hogy a repcetermesztésben ránk váró nagy feladatok teljesítését elősegítsék*a kerületi, járási nemzeti bizottságok, főleg azok agronómiái szolgálatának dolgozói. A traktorállomásoknak is az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtandók a repcetermesztésben, főleg, ami a helyes talajelőkészítést és a gyors vetést illeti.

Ha korai vetéssel, helyes növényápolással sikerül elérnünk magas repcetermést, megnövekedik azzal a termelők jövedelme, de ugyanakkor zsíriparunkat is ellátjuk sok értékes nyersanyaggal, amiből viszont egész népünknek haszna származik.

(Zemedelské Noviny-ból)