Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-15 / 33. szám

A szocialista faluért! \fza (tad ~ Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. augusztus 15. Ára 40 fillér V. évfolyam, 33. szám. LAPUNK TARTALMÁBÓL: Nemzetgazdaságunk újabb eredményei Idejében vessük el az öszirepeét Fejlődik a kalondai EFSz állattenyésztése Az egybefejés körüli botrány jól végződött A moszkvai mezőgazdasági kiállítás Város a faluért Falu a városért Dunaszerdahely sportjáról A természetbeni igazságos szétosztása további lépés az EFSz-ek megszilárdításához A verebélyi j árás egyénileg gazdálkodói, a szövetkezete к példája nyomán első gabonájukkal eleget tesznek be­adási kötelezettségüknek. — Képünkön: a zsitvaújfalusi magángazdák átadják a gabonát a verebélyi begyűjtő­vállalatban. AZ ORSZÁG KENDERÉÉRT ★ ★ ★ Emelkedik a munkaegység értéke a derzsenyei EFSz-ben A cséplési munkák befejezése után, amikor szövetkezeteink már teljesítet­ték beadási kötelezettségüket és félre­tették a közös alapokra a megfelelő mennyiségű gabonát, új, örömteljes e­­semény következik: a természetbeni ju­talmak szétosztása a ledolgozott mun­kaegységek után. A természetbeniek szétosztása nemcsak azért örömteljes és fontos esemény, mert a szövetkeze­ti tagok kamrái megtelnek gabonával, hanem azért is, mert az igazságos ju­talmazás újabb lépés az EFSz-ek meg­szilárdításához. Hány „jövendőmondó” híresztel olyan híreket, hogy a szövet­kezetben a tagoknak nem jut semmi. Igaz, az ilyen hírhangot rendszerint az osztályellenség szokta verni. A becsü­letes szövetkezeti tagok már a múlt év során is meggyőződhettek arról, hogy az ellenség fecsegése nem felel meg a valóságnak, mert becsületes munkájuk után mindig megkapták a megérdemelt jutalmat. Vannak azonban még olyan szövetkezeti tagjaink, akik még ingadoznak, így pl. a bánovi EFSz tagjai közül többen nem akarták el­hinni, hogy kapnak gabonát a szövet­kezettől. A bizalmatlanság eredménye az lett, hogy úgy próbáltak maguknak gabonát szerezni, hogy a szövetkezet vagyonát kezdték szétlopkodni. A ve­zetőségnek bizony volt elég gondja, hogy ezt az egészségtelen jelenséget felszámolja. Amikor aztán bekövetke­zett a nagy meglepetés, vagyis a csép­­lés után a tagok megkapták a gabonát a ledolgozott munkaegységek után, ala­posan szégyenkeztek azok, akik becs­telen módon nyúltak a közös vagyon­­noz. Az ellenség pedig szégyenben ma­radt. A még ingadozó tagok is világo­san meggyőződtek arról, hogy az osz­tályellenségnek minden szava hazugság és az a céíja, hogy elterelje a szövet­kezetben egyesült kis- és középparasz­tokat a közös munkától, hogy a szö­vetkezet ne fejlődjön, s hogy ennek alapján egy alkalmas pillanatban szét­bomlaszthassák. A szövetkezeti tagok azonban nemcsak az ellenség hazug mi­voltáról győződtek meg, hanem most már látják világosán azt is, hogy csak annyi gabonát kapnak, amennyit .meg­érdemeltek. Aki rendesen dolgozott, annak tele lett a kamrája, aki pedig minden mást fontosabbnak tartott, mint a közös munkát, annak bizony üres maradt a kamrája. Hasonló az eset a szenei járásban lé­vő nagyfödémesi járásban is. A tagok Itt is megkapták már munkájuk után a természetbeni jutalmat. Aki jól dol­gozott, gazdag jutalomban részesült, így például Hoksa György, aki 60 éves létére 279.17 munkaegységet dolgozott le až első félévben, 697 kilogramm bú­zát és 279 kilogramm árpát vitt haza Kosztka Pál is megkapta 326.69 mun­kaegysége után a megérdemelt termé­szetbeni jutalmat, vagyis 815 kg búzát és 326 kg árpát. Nem dicsekedhet ilyen jutalommal Nlikóczi István, akinek a legkisebb gondja is nagyobb volt, mint a szövetkezet. Nem dolgozott az EFSz­­ben, tehát természetbeni jutalmát is csak eszerint kaphatta. Helyesen jártak el a természetbeniek szétosztásánál a kishindi szövetkezet­ben is. Először is, az első gabonával tőmagot, takarmányt és kiegészítették a tek eleget. Félretették a szükséges ve­tőmagot, takarmány és kiegészítették a többi szövetkezeti alapot, azután kimér­ték a gabonát a tagoknak, kinek meny­nyi jár ledolgozott munkaegysége után. Helytelenül valósították meg a ter­mészetbeniek szétosztását a hosti szö­vetkezetben. A vezetőség hibája az, hogy a kiosztás napjáig ledolgozott munkaegységek után adták ki a gabo­nát, nem pedig az első félévre. Ez az eset arról tanúskodik, hogy a tagság nem hízik még eléggé a szövetkezetben és nem bízik sajátmagában sem, mert nem hisz abban, hogy a második félév­ben ledolgozott munkaegységek után az év végén ugyancsak megkapják a természetbeni jutalmat. Száz meg száz példát hozhatnánk fei arra, hogy a múlt évben milyen nag\ volt az öröm, amikor az év végén a szövetkezeti tagok megkapták munka­egységeik arányában gabonajáradékuk második felét. Ez volt tulajdonképpen a tagok második termése. A draskovcei szövetkezetben átlagosan 10—15 mázsa gabonát vittek haza. Természetesen nem minden szövetkezetben volt évvégi ju­talék. Ahol a tagok nem törődtek a munkával, nem teljesítették a terme­lési tervet, ott bizony nem jutott ga­bona az év végén. Az előző években a természetbeniek szétosztásánál gyakran találkoztunk az­zal az egészségtelen jelenséggel, hogs a gabonát a családtagok száma szerint adták. Nem vették tehát figyelembe azt, hogy ki mennyi munkaegységet dolgozott le, hanem annak alapján in­tézkedtek, hogy melyik családban, há­nyán vannak. Ilyen körülmények kö­zött természetesen kinek lett volna kedve becsületesen dolgozn' H szen a­­ratás után, ha dolgozott, ha nem, a családtagok száma szerint megkapja a gabonát. A kishindi szövetkezetben Bisztrinszki szövetkezeti tag is úgy vél­te az első félévben, hogyha nem dol­gozik, akkor is kap gabonát. Munka­egységei után alig járt neki egy zsák­kal. Gondolta, hogy majd vesz magának gabonát. Ez pedig nem sikerült. Az el­járó helyes. Aki nem dolgozott, az ne élősködjön a becsületes szövetkeze­ti tagok munkáján. Nem szabad meg­engedni még azt sem, hogy vegyen magának. A természetbeniek szétosztása nem­csak egy szövetkezet, vagy egy család ügye. Az egész környék beszél arról, hogy az EFSz-ben ki, mennyi gabonát kapott. A jó példából tanulnak a szom­szédos szövetkezetek is, ha pedig rossz példát látnak maguk előtt, az ingado­zásra ad okot a kis- és középföldmú­­veseknél, annál is inkább, mert a ku­­lákok és spekulánsok, igen örömest belekapaszkodnak eqy-egy ilyen esetbe A járási nemzeti bizottságok, főleg pedig a mezőgazdasági szakosztály dol­gozóinak résen kell állniok, hogy egy szövetkezet se legyen, amelyben nem helyes alapelvek szerint osztanák szét a természetbeni jutalmakat. Meg kell magyarázni a szövetkezetekben, hogy mért fontos az, hogy az EFSz-ek alap­szabályait vegyék kiinduló pontnak a természetbeniek szétosztásánál. Kon­krét példákkal kell bebizonyítani, hogy mennyire érdemes szorgalmasan dol­gozni és milyen rosszul jár az a szö­vetkezeti tag, aki más módon akarja biztosítani megélhetését. Meggyőző munkával arról is fel kell világosítani a tagságot, hogy azzal elsősorban sa­­játmaguknak ártanak, ha nem a ledol­gozott munkaegységek arányában, ha­nem a családtagok szerin* osztják szét a gabonát. Nem szabad megengedni azt, hogy az osztályellenség ezt az alkal­mat bizonyos hibákból kiindulva felfor­gató munkára használja fel. Le kell leplezni a hazug híreket terjesztő ku­­lákokat, mint a dolgozó szövetkezeti tagok ádáz ellenségét. A másik oldalon pedig a természetbeniek szétosztásé* ki kell használni a taglétszám emelé­sére. Az a legjobb meggyőző bizonyí­ték a magángazdák számára, ha látják, hogy a becsületes szövetkezeti tagok bevétele magasabb, mint az övék, to­vábbá, hogy a közös munka a nagy szövetkezeti táblákon könnyebb és jobb, mint a nadrágszíj földeken, gé­pek nélkül, egyedül. Van-e jobb meg­győző bizonyíték, mint az újvilági ma iorban Dalubil István szövetkezeti tag keresete, aki az első félévre 14 mázsa gabonát kapott és ezenkívül minden hónapban rendesen kapja előlegként az ezer koronát is meghaladó pénzössze­get Ilyen jövedelme még egv közép­parasztnak sincs. Szabol Jánosnak megérte... Az eperjesi kerületben lévő pozdi­­sovcei szövetkezet sikeresen befejezte az aratási és cséplési munkákat. Két nappal a cséplés befejezése után 140 százalékra túlteljesítette állam iránti berdási kötelezett séfjét A tagok a iól végzett munkát kö zösen, mint egv család megünnepel­ték. Szabol János is ott volt az ün­neplők között. Ö . különösen vidám volt. Érthető is, hiszen ledolgozoit munkaegységei után 14 mázsa ke­nyérgabonát kapott természetbeni ju­talomként. Ez nemcsak kenyérnek elég. hanem eladásra is bőven jut be­lőle. Érdemes volt tehát Szabol Já­nosnak ilv ió munkát végeznie a ser­téstenyésztésben. Ifjúsági cséplőbrigád Varben "A varbói EFSz-ben nagy lendülette: folyik a cséplés. Ez most a legfontosabb munka. A helyi CsISz-szervezet tagja' is tisztában vannak ezzel. Ezért elha­tározták, hogy 12 tagból álló ifjúsági brigádot szerveznek. Reggel öt órakor munkához láttak a fiatalok. Az volt a céljuk, hogy egyetlen-egy nap alatt száz mázsát kicsépeljenek. E cél érde­kében lelkesen végezték munkájukat. Közben meg-megérdeklődték, hány má­zsánál tartanak. Délben már hatvan­mázsás eredményt értek el. Este pedig, amikor az utolsó kévét is a dobba dob­ták, a zsákolok örömmel jelentették 127 mázsát csépeltünk. Követésreméltó a varbói fiatalok pél­dája. Petényi István, Varbó. A derzsenyei és a gyevicsányi szö­vetkezetek között folyó szocialista munkaverseny legutóbbi értékelésénél a derzsenyeiek szerezték meg a veze­tést. Ezt főleg annak köszönhetik, hogy az aratási és a cséplési munkákban, valamint a beadásban jó eredményeket értek el. Az idén 207.82 hektáron termeltek gabonafélét. Az aratás tervezett határ­idejét két nappal lerövidítették. A csép­­lést három géppel végezték. Az eddigi eredmények alapján a cséplés határ­idejét is három nappal lerövidítik. A beadási kötelezettségüket egyenest a cséplőgéptől teljesítik. Már augusztus első napjaiban beadtak 17 vagon és 90 mázsa gabonát. Száz mázsa elsőosztá­lyú árpát pedig terven felül adtak az államnak. A tarlóhántást és a másod­növények vetését terv szerint végzik. A másodnövények vetésével takar­­mányalapukat gazdagítják, hogy az állattenyésztés szakaszán is megállhas­sák helyüket a versenyben. A kassai kerület augusztus 5-én Szlovákiában elsőnek teljesítette 100.4 százalékra a szénabegyűjtés tervét. Л gölnicbánvai, röcei, rozsnyói, és iglói járásokat kivéve minden járás maga-A legutóbbi értékelésnél az is kitűnt, hogy a, derzsenyei szövetkezeti tagok jobb eredményeket érnek el az állat­­tenyésztésben, mint a gyevicsányi szö­vetkezet. A tejhozal például Derzse­­nyén júliusban három literrel magasabb volt tehenenként, mint Gyevicsányban. A sertéshízlalásnál tíz dkg-al érnek el nagyobb súlygyarapodást. A vágómar­hák napi súlygyarapodása pedig 1.20 kg. Az ilyen eredmények alapján si­keresen teljesíti a szövetkezet beadási kötelezettségét az állattenyésztési ter­mékekből is. Mindez természetesen a szövetkezet pénzügyi tervében is meg­mutatkozik. Az első félévben elért gaz­dasági eredmények lehetővé tették a szövetkezet számára, hogy a munka­egységek értékét 3 koronával felemel­jék. Ez a tagokat további jó munkára serkenti. Előreláthatólag a gyevicsányi szövet­kezettel folytatott versenyben tovább­ra is megállja helyét a derzsenyei szövetkezet, ami lényegesen hozzájá­rul gazdasági és szervezeti megszilár­dulásához. san túlteljesítette szénabeadási tervét, így például a kézsmárki járás 170.9 százalékot, a lücsei 124.4, a kassai 112.9, százalékra tett eleget széna­beadási kötelezettségének. a somorjai begyűjtési vállalat — — Jól dolgozik Felkerestük Fodor elvtársat, a somorjai begyűjtési üzem igazga­tóját. Amikor az idei termésről be­szélgettünk, ezeket mondja: — Gabonáink minősége az idén jó. Az árpák nagyrésze például sörárpa. A gabona nedvessége 14- 15 százalék, ami annyit jelent, hogy alkalmas az azonnali táro­lásra. A továbbiak során Fodor elvtárs elmondja, hogy a begyűjtés elején naponta 50—60 vagon gabonát vá­sároltak fel. most azonban már a 80—.90 vagont is túlhaladja a napi begyűjtési átlag. Ennek alap­ján a somorjai begyűjtési vállalat határidő előtt teljesíteni tudja a begyűjtést. A somorjai begyűjtési dolgozók úgy érik el a ió eredményt hogy raktáraikban folyamatosan szervez­ték meo a Oabonqátvétrlt. vagyis nem fordulhat elő olyan eset, hogy valaki gabonát hoz és nem lehet átvenni. Emellett a begyűjtési dol­gozók személyesen felkeresik az EFSz-eket és a tagokkal megtár­gyalják, mikor hozzák be a gabo­nát. Az egyénien gazdálkodó kis- és közepiöldmüvesekkel is tanács­koznak és így sikerült elérniök azt, hogy ők is első gabonájukat a csép­lőgéptől az államnak adják. — Az EFSz-ek közül a forest, erzsébetmajori, illésházai, békéi és a vörösmajori EFSz-ek elsőknek teljesítették árpabeadásukat, és a többi beadásban is élen járnak — mondja Fodor elvtárs. Megtudjuk azt is, hogy a begyűj­tési üzem 14 fiókraktárának dol­gozói szocialista munkaversenyt folytatnak egymással, a becivüjtés mielőbbi befejezéséért A mu’t hé­ten a nagylégi és nagypakai fiók­raktárak vezettek a versemtben. Az idén a somorjai begyűjtési üzem mozgólaboratóriumot állított munkába, amely állandóan láto­gatja az EFSz-eket, megvizsgálja a gabonák nedvtartalmát és minősé­gét. így a szövetkezetek olyan ga­bonát szállítanak az államnak, amely tárolásra alkalmas. A moz. góláboratórium fontosságát bizo­nyítja az a tény is. hogy az EFSz­­ekből napról-napra telefonálnak, menjen ki hozzájuk a labora­tórium dolgozója, s állapítsa meg gabonájuk minőségét. A somorjai begyűjtési vállalat dolgozói tehát tisztában vannak a gyors begyűjtés jelentőségével és jó munkájukkal odahatnak, hogy minél előbb teljesítsék a tervet és hogy aztán minél több gabonát vá. súroljanak fel terven felül. Lázár Anna, Somorja A kassai kerület teljesítette szénabegyűjtési tervét

Next

/
Thumbnails
Contents