Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-08 / 32. szám

1954 augusztus 8. teáimé; ШШтмут t ä// ä íl ид ni íl тлю^тт miíipe Kosúti dolgozók a vándor zászlóért A kosúti gazdaság hatalmas táblája meglett serényen dolgozó cséplőgép nyeli magába a súlyos gabonakévéket. A munka nyomán fokozatosan nö­vekszik a szalmakazal és az emberek jó kedvvel dolgoznak. A cséplőgép mellett gyorsan váltják egymást a ló és az ökrösfogatok, amelyek a gabo­nát hordják a cséplőgéphez. A for­galom nagy, mint minden szérűn ilyenkor, mégis van valami változás, ami nem a munka iramában, hanem éppen az értelmében keresheti). Hogy mi adott lendületet az itt folyó munkához, azt a kifüggesztett tábla feljegyzései igazolják. Az ada. tokból ki lehet venni, mennyit csé­peltek ki rengel öt órától hatig és hogy milyen eredménnyel fejezték be az előzd napot. A cséplőmunkások legnagyobb napi teljesítménye 404 mázsán felül mozog. Takács János vezetővel és Tornyai csoportvezetOvel beszélgetünk. A csép- Wgépkezelö Novánszký elvtárs is kö­zelebb lép és érdeklődő tekintettel hallgatja bezélgetésünket. Mindnyájan büszkék, hogy a legjobb cséplőcsoport versenyzászlaja már öt napja birto­kunkban van. Megpróbáltunk érdek­lődni a hidasi részleg eredményeiről is. ahol hasonló módszerrel és cél ér­dekében dolgoznak. — Ki lesz a győz­tes? — A válaszból úgy érezzük, ha a hidasaiak elnyerik a zászlót, esik egy napig marad az övék. A követ­kező nap ismét visszakerül a kosuii részleg dolgozóihoz. A munka irama egy pillanatra sem csökken. Délben ugyanúgy dolgoznak a cséplömunkások mint a munka meg­kezdésekor. A fáradtság nyomait egyi­ken sem lehet tapasztalni. Persze az eredmény meg is látszik. A napi tel­jesítmény mindig 200 százalékon felül mozog. A jó eredmény titka kétségen kívül a helyes munkaszervezésben rejlik. Nyolc ló és ökrös fogat hordja a gäbe, nát, sokszor 300 méterről, sőt ennél távolabbról is. Nyolc kazalozó igazgat­ja a szalmát, hárman a dobon szorgos­­kodnak, ugyanennyi foglalatoskodik a zsákoknál, míg négyen a pelyvát, te­reket húzzák a gép alól. A legmeg­­erőlfetübb munkát a gép etetője vég­zi. Jakócs Imre és Vedrődy Károly váltják ezen a helyen egymást. A gazdaság vezetősége gondoskodott a frissítőkről, a munkások ellátásáról is. Ez pedig igen meglátszik a munka menetén. Novánszký cséplőgépkeze10 viszont a masinát látja el olajjal, ke­nőccsel s ö az, aki a dolgozók közül a legkevesebbet alszik a cséplésidény alatt. A cséplőmunkások erre a munka­iramra azt mondják, hogy közepes. A tények viszont többet mbndanak en­nél. A munkaverseny, a lelkesedés egyaránt fűti a velyvahúzókat, etetőt, kazalozókat, egyszóval mindenkit. — Erre utalnak ugyanis a teljesítmények, amelyek arányát bármelyik órában meg lehet állapítani. A kétszáz száza­lék pedig minden kétségen felül töb­bet mond mindennél. Ez ugyanis a dolgozók vállalása. De még más is, mégpedig az, hogy я nap alatt befeje­zik a cséplést. S mintha csak "Zt visszhangozná a gőzgép, a szíj és a munka zaja, a vándorzászló elnyeré­séért, a cséplés gyors befejezéséért. (N.Z.) Ha megvan az egyetértés - jól halad a munka Л nánai állami gazdaságban még ed­dig nem tapasztalt önfeláldozó munkát fejtettek ki a dolgozók. Ugyanis au­gusztus elsején már a negyedik vasár­napot töltötték kint a földeken. Kez­detben a Duna áradása elöl mentették meg a gabonaféléket, azóta pedig a cséplésnél végeztek dicséretre méltó munkát. Az elmúlt vasárnap a cséplés mie­lőbbi befejezése érdekében a gazdaság dolgozói 384.40 mázsa gabonát csépel­tek ki. Férencz János, Diósi Imre, Jan­­tosík András és Fodor István csoportja volt az, amely a vasárnapot csépléssel töltötte el. Ezenkívül az iparosok és az irodai erők is bekapcsolódtak a mun­kába. Nem szabad megfeledkeznünk, sót meg kell dicsérnünk a műhelyben dol­gozókat, csoportvezetőket és az irodai erőket, akik három éjjel önként jöttek ki a cséplőgépekhez s a késő órákig, míg a harmat le nem szállt, csépeltek. A fentiekből arra lehet következtet­ni, hogy dolgozóink kivétel nélkül meg­értették, hogy a nép kenyeréről van szó s azt minél előbb biztosítani kell, mert minden szemet, amit már kicsépeltünk és raktároztunk, biztosítottunk a dol­gozóknak. Fősúlyt természetesen a gabona csép­­lésére helyeztük, de nem feledkeztünk el a többi munkákról sem, mint a he­rék második kaszálása, gyűjtése, a ko­rai burgonya kiszedése, amiből július­ban 340 mázsát adtunk a piacra. A he­­terózis kukoricák pótbeporzását Is el­végeztük. Ezenkívül a zöldségtermelés­ben is szép sikereket értünk el. Ker­tészeink múlt havi tervüket 159 száza­lékra teljesítették. Itt meg kel! emlí­tenem azt is, hogy a kertészeti cso­port is bekapcsolódott a cséplési mun­kákba. Ha eddig dicsértük dolgozóinkat, a 1 fogatosokról sem szabad elfeledkez­nünk. Ök is, éppúgy, mint a többiek, odaadással dolgoznak még vasárnap is. Ha a további betakarítási munkáknál is ily derekasan, megértéssel és jó a- i karattal fogunk dolgozni, akkor méltók j leszünk az eredményekre. Ez pedig , mindamiyiunkat további jó munkára ! kötelez. NAGY J. — NÄNA : Király heimecen a takarmányokról sem feledkeznek meg A királyhelmeci állami gazdaságban figyelemreméltó eredmények születtek mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A gazdaság dolgo­zóinak sikerei iguzán most az aratás alatt csúcsosodtak ki. Tavaszi árpából a tervezett hektárhozamot 20.26 má­zsáról 28.5 emelték. Ezt a termésered­ményüket jó talajmukával, a vetőmag helyes kiválasztásával és agrotechnikai eljárások betartása segítségével érték el. Igen sokat köszönhetnek a kereszt­soros vetés és a szemcséstrágyák al­kalmazásának is. Ezek a módszerek vol­tak tulajdonképpen elősegítői a magas terméshozamoknak. A leleszi részlegen harmincegy má­zsás átlagtermést takarítottak be hek­táronként, Fejszésen ugyancsak jóval túllépték a hozamokat. A királyhelmeci gazdaságok dolgozói 8 nappal rövidítették le az aratás ide­jét, 433 hektáron végezték el a tarló­hántást és több mint 90 hektár takar­mánykeveréket vetettek el. A jó mun­kaszervezés többek között lehetővé tet­te azt is, hogy az egyes részlegek hoz­záfoghattak a takarmányok kaszálásá­hoz, amit immár másodszor végeznek el. Eddig több mint 250 hektárt kaszál­tak le és mind egy szálig be js takarí­tották. Az aratás alatt tehát nem fe­ledkeztek meg a takarmányelap bizto­sításáról sem, ami nagyban emeli álla­taik hozamát és a dolgozók jövedelmét. Gazdag len.érmés a szírázskei gazdaságban A len fontos ipari növényünk és be­takarítása nem tűr késedelmet. Ebben a tudatban fogtak hozzá e növény be­takarításához a sztrázskei állami gazda­ságban. A dús növésű len a nagy esők miatt meghajlott, sok helyen a főidre ér. Ezt pedig csak kézzel lehet betaka­rítani. A gazdaságban azonban gondos­kodtak kellőszámú dolgozóról, akik nagy segítséget nyújtanak a betakarí­tásnál. A jeszenói részlegen, Danis József csoportja, kombájn segítségével végezte el a len aratását. A jó talajmunka itt is meghozta a várt eredményt: 20 má­zsás hozamot takarítottak be hektáron­ként. E mellett még 6 mázsa vetőmagot biztosítottak. Ez a csoport keresztso­ros vetési eljárás szerint végezte el a len vetését. A növény fejlődési ideje alatt gondos ápolásban részesült. A kár­tevők ellen dinociddal permeteztek. A betakarítás munkáiba tehát minden erűt mozgósítottak. Ennek köszönhetik, hogy 12 nap alatt, bár sok helyütt ké­zierővel végezték a len tépését, idejé­ben sikerült betakarítaniuk termésüket. Folyik a gabonabeadás A kassai kerület szövetkezetesei ün­nepélyes keretek között vitték be első gabonájukat a raktárba. A kassai Sza­badság-téren gyülekeztek a feldíszített kocsik. A Nový-Polhory-i szövetkezet feldíszített traktorral vontatott, gabo­nával megrakott kocsijai voltak az el­sők. Majd egymásután jöttek a keh­­nyeeiek, migléciek, sz naiak, nagyidai­­ak. A feldíszített autókat virágok, feli­ratok és jelszavak tették még ünne­pélyesebbé. A jelszavak és feliratok a szövetkezeti dolgozók kötelezettségvál­lalásait tartalmazzák. Például a szi­­nai szövetkezetben tervenfelül 10 vagon gabonát, 175.GQ0 liter tejet és 575 má­zsa sertéshúst adnak be. A migléci szövetkezet vállalása 11 vagon gabonát tett ki. S így sorban mindegyik szövet­kezet büszkén hiredette tervenfeKili vállalását. Göndör József nem bánta meg A szlovákiai földművesek Csehország határvidékét nem ismerik eléggé. Ezért azt hiszik, hogy ezeken a területeken nem lehet olyan terméseredményeket elérni, mint a mi sík területeinken. A valóság azonban az, hogy a csehországi földművesek is a heiadó módszerek al­kalmazásával olyan eredményeket ér­tek el, amelyekre kézzelfogható bizo­nyítékokkal szolgálnak. A hostouni állami gazdasághoz tarto­zó hosteticei részleg dolgozói például a múlt évben búzából hektáronként 31 mázsás terméshozamot értek el. Az idei búzatermésük is olyan szép, hogy 30— 32 mázsás hozamra számítanak. Ezen a részlegen is jól beváltak a haladó módszerek. A burgonyát négyzetes és fészkes ültetési módszerrel vetették el, miáltal 320 mázsás termést értek el. A részleg vezetőjével folytatott be­szélgetésünk eredményeként megtud­­t .k. hogy ök Itak az új munkamód­szer úttörői ezen a vidéken, s bizony a kiváló terméseredmény kellemes meg­lepetést okozott a részleg dolgozóinak. Bár semmi tapasztalattal sem rendel­keztek, sőt az ültetést is csak kézzé1 végezték. Az új munkamódszerek alkalmazása . növénytermelés mellett az állatte­nyésztésben is fellelhető. A tehenek ; . i átlagtejhozama 13.76 litert tett k; darabonként, ez az eredmény még a szakköröket is meglepte, ennélfogva mi is kételkedtünk, de az adatokat a hely: nemzeti bizottságon is megerősí­tették. Maroušek elvtársat, a tehén­­gondozásban végzett kiváló munkájá­ért magas kitüntetésben részesítették. Az igazság kedvéért el kell monda­nunk, hogy a részleg dolgozói rendkívül jól ápolt rétekkel rendelkeznek. Így hát nem csoda, ha gsúcseredményt értek el. Ez az eset is híven bizonyltja, hogy a takarmányalap biztosításának döntő szerepe van az állattenyésztésben. Még nagyobb eredményeket könyvelhetnének el, ha kellő számú munkaerővel ren­delkeznének. A kormány felhívására szinte naponként új és új erők érkez­nek a határvidékre, hogy elősegítsék az elhanyagolt mezőgazdasági termelés fellendítését. Előző számunkban má beszámoltunk arról, hogy a cseh határ­vidéken is megindult az élet, fokozó­dik a termelés üteme és sok-sok szlo­vákiai család talált meleg otthonra a határvidéken Itt dolgozik Hiavenka Jó­zsef is, aki 18 lovat gondoz. Meleg csa­ládi lakáshoz jutott, szoba-konyhás la­kása van, mellékhelyiségekkel, ólakkal felszerelve. A lakás kitűnő állapotban van. A vizet csöveken át vezették be a lakásba és villanyfénnyel világítják be otthonukat. A lakásért havonként csupán 12 koronát fizetnek! Hiavenka elvtárs természetesen munkája után igazságos jutalmazásban részesül és a ' termelés fokozásával egyre nagyobb ke­resethez jut. Nincs olyan család ezen a környéken, ahol nem foglalkoznának baromfitenyésztéssel. Az udvarokban se szeri se száma a csirkéknek. Ez pe­dig mellékesen igen sokat jövedelmez. A hegyes-vöigyes vidék csörgedező patakjaival baromfitenyésztésre rend­kívül alkalmas és a szárnyas jószág te­nyésztése alig kerül valamibe. Az élel­mes dolgozók szabad idejükben az erdőből gombát is gyűjthetnek. Látogatásunk alkalmával több mint 20 Szlovákiából kiköltözött dolgozóval beszéltünk, akik meg vannak elégedve, mert munkájuk után becsületes jutal­mazásban részesülnek. Sok értelmes és ügyes dolgozóv 1 találkoztunk. Ilyenek közé tartozik Göndör József is, aki • mint tehéngoi.dozó végzi munkáját. Beszédéből a megelégedés árad és nem bánta meg, hogy a határvidéken be­kapcsolódott az állami nazdaság mun­kájába. F. J. A határvidék dolgozóinak életéből Északnvugat-Csehország határán, fenyvesekkel koszorúzott festői helyen fekszik Hostétice. Maga a kis község — amely teljes egészében a hostouni állami gazdasághoz tartozik — hegykatianban fekszik és az utas csak akkor veszi észre, hirtelen, amikor már odaér a fehérre meszelt házak elé. Három szorgoskezü magyar család telepedett le itt, akik részt vesznek a határvidék mielőbbi felvirágoztatásában. Göndör, Hlavenkó és Szabó családok Pozsony­­püspökiről származnak és az állami gazdaság állattenyésztésében értek ei ■kiváló sikereket. -—; « v Estefelé hazatérnek a gazdaság dolgozói és egyszerre megélénkül az egész nap elhagyott kis falu. Most van a fűkaszálás ideje, de nyakukon az aratás is és ilyenkor minden szorgos kézre szükség van. Hlavenkó József, Szabó János és Hlavenkó Vince, az állami gazdaság ménes­­teiepén dolgoznak. Összesen 50 ló gondozását vállalták. A fiatal csikók gon­dozása és fékentartása nem olyan könnyű dolog. A Hlavenkó testvérek azonban helytállnak és már sok szép lovat felneveltek az állami gazdaságnak. ( ■Göndör János tehéngondozó 25 tehenet gondoz. Már több ízben dicséretben ■részesítették és szorgos munkájával az élenjárók sorába küzdötte fel megát.

Next

/
Thumbnails
Contents