Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-08 / 32. szám
1954 augusztus 8. teáimé; ШШтмут t ä// ä íl ид ni íl тлю^тт miíipe Kosúti dolgozók a vándor zászlóért A kosúti gazdaság hatalmas táblája meglett serényen dolgozó cséplőgép nyeli magába a súlyos gabonakévéket. A munka nyomán fokozatosan növekszik a szalmakazal és az emberek jó kedvvel dolgoznak. A cséplőgép mellett gyorsan váltják egymást a ló és az ökrösfogatok, amelyek a gabonát hordják a cséplőgéphez. A forgalom nagy, mint minden szérűn ilyenkor, mégis van valami változás, ami nem a munka iramában, hanem éppen az értelmében keresheti). Hogy mi adott lendületet az itt folyó munkához, azt a kifüggesztett tábla feljegyzései igazolják. Az ada. tokból ki lehet venni, mennyit csépeltek ki rengel öt órától hatig és hogy milyen eredménnyel fejezték be az előzd napot. A cséplőmunkások legnagyobb napi teljesítménye 404 mázsán felül mozog. Takács János vezetővel és Tornyai csoportvezetOvel beszélgetünk. A csép- Wgépkezelö Novánszký elvtárs is közelebb lép és érdeklődő tekintettel hallgatja bezélgetésünket. Mindnyájan büszkék, hogy a legjobb cséplőcsoport versenyzászlaja már öt napja birtokunkban van. Megpróbáltunk érdeklődni a hidasi részleg eredményeiről is. ahol hasonló módszerrel és cél érdekében dolgoznak. — Ki lesz a győztes? — A válaszból úgy érezzük, ha a hidasaiak elnyerik a zászlót, esik egy napig marad az övék. A következő nap ismét visszakerül a kosuii részleg dolgozóihoz. A munka irama egy pillanatra sem csökken. Délben ugyanúgy dolgoznak a cséplömunkások mint a munka megkezdésekor. A fáradtság nyomait egyiken sem lehet tapasztalni. Persze az eredmény meg is látszik. A napi teljesítmény mindig 200 százalékon felül mozog. A jó eredmény titka kétségen kívül a helyes munkaszervezésben rejlik. Nyolc ló és ökrös fogat hordja a gäbe, nát, sokszor 300 méterről, sőt ennél távolabbról is. Nyolc kazalozó igazgatja a szalmát, hárman a dobon szorgoskodnak, ugyanennyi foglalatoskodik a zsákoknál, míg négyen a pelyvát, tereket húzzák a gép alól. A legmegerőlfetübb munkát a gép etetője végzi. Jakócs Imre és Vedrődy Károly váltják ezen a helyen egymást. A gazdaság vezetősége gondoskodott a frissítőkről, a munkások ellátásáról is. Ez pedig igen meglátszik a munka menetén. Novánszký cséplőgépkeze10 viszont a masinát látja el olajjal, kenőccsel s ö az, aki a dolgozók közül a legkevesebbet alszik a cséplésidény alatt. A cséplőmunkások erre a munkairamra azt mondják, hogy közepes. A tények viszont többet mbndanak ennél. A munkaverseny, a lelkesedés egyaránt fűti a velyvahúzókat, etetőt, kazalozókat, egyszóval mindenkit. — Erre utalnak ugyanis a teljesítmények, amelyek arányát bármelyik órában meg lehet állapítani. A kétszáz százalék pedig minden kétségen felül többet mond mindennél. Ez ugyanis a dolgozók vállalása. De még más is, mégpedig az, hogy я nap alatt befejezik a cséplést. S mintha csak "Zt visszhangozná a gőzgép, a szíj és a munka zaja, a vándorzászló elnyeréséért, a cséplés gyors befejezéséért. (N.Z.) Ha megvan az egyetértés - jól halad a munka Л nánai állami gazdaságban még eddig nem tapasztalt önfeláldozó munkát fejtettek ki a dolgozók. Ugyanis augusztus elsején már a negyedik vasárnapot töltötték kint a földeken. Kezdetben a Duna áradása elöl mentették meg a gabonaféléket, azóta pedig a cséplésnél végeztek dicséretre méltó munkát. Az elmúlt vasárnap a cséplés mielőbbi befejezése érdekében a gazdaság dolgozói 384.40 mázsa gabonát csépeltek ki. Férencz János, Diósi Imre, Jantosík András és Fodor István csoportja volt az, amely a vasárnapot csépléssel töltötte el. Ezenkívül az iparosok és az irodai erők is bekapcsolódtak a munkába. Nem szabad megfeledkeznünk, sót meg kell dicsérnünk a műhelyben dolgozókat, csoportvezetőket és az irodai erőket, akik három éjjel önként jöttek ki a cséplőgépekhez s a késő órákig, míg a harmat le nem szállt, csépeltek. A fentiekből arra lehet következtetni, hogy dolgozóink kivétel nélkül megértették, hogy a nép kenyeréről van szó s azt minél előbb biztosítani kell, mert minden szemet, amit már kicsépeltünk és raktároztunk, biztosítottunk a dolgozóknak. Fősúlyt természetesen a gabona cséplésére helyeztük, de nem feledkeztünk el a többi munkákról sem, mint a herék második kaszálása, gyűjtése, a korai burgonya kiszedése, amiből júliusban 340 mázsát adtunk a piacra. A heterózis kukoricák pótbeporzását Is elvégeztük. Ezenkívül a zöldségtermelésben is szép sikereket értünk el. Kertészeink múlt havi tervüket 159 százalékra teljesítették. Itt meg kel! említenem azt is, hogy a kertészeti csoport is bekapcsolódott a cséplési munkákba. Ha eddig dicsértük dolgozóinkat, a 1 fogatosokról sem szabad elfeledkeznünk. Ök is, éppúgy, mint a többiek, odaadással dolgoznak még vasárnap is. Ha a további betakarítási munkáknál is ily derekasan, megértéssel és jó a- i karattal fogunk dolgozni, akkor méltók j leszünk az eredményekre. Ez pedig , mindamiyiunkat további jó munkára ! kötelez. NAGY J. — NÄNA : Király heimecen a takarmányokról sem feledkeznek meg A királyhelmeci állami gazdaságban figyelemreméltó eredmények születtek mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A gazdaság dolgozóinak sikerei iguzán most az aratás alatt csúcsosodtak ki. Tavaszi árpából a tervezett hektárhozamot 20.26 mázsáról 28.5 emelték. Ezt a terméseredményüket jó talajmukával, a vetőmag helyes kiválasztásával és agrotechnikai eljárások betartása segítségével érték el. Igen sokat köszönhetnek a keresztsoros vetés és a szemcséstrágyák alkalmazásának is. Ezek a módszerek voltak tulajdonképpen elősegítői a magas terméshozamoknak. A leleszi részlegen harmincegy mázsás átlagtermést takarítottak be hektáronként, Fejszésen ugyancsak jóval túllépték a hozamokat. A királyhelmeci gazdaságok dolgozói 8 nappal rövidítették le az aratás idejét, 433 hektáron végezték el a tarlóhántást és több mint 90 hektár takarmánykeveréket vetettek el. A jó munkaszervezés többek között lehetővé tette azt is, hogy az egyes részlegek hozzáfoghattak a takarmányok kaszálásához, amit immár másodszor végeznek el. Eddig több mint 250 hektárt kaszáltak le és mind egy szálig be js takarították. Az aratás alatt tehát nem feledkeztek meg a takarmányelap biztosításáról sem, ami nagyban emeli állataik hozamát és a dolgozók jövedelmét. Gazdag len.érmés a szírázskei gazdaságban A len fontos ipari növényünk és betakarítása nem tűr késedelmet. Ebben a tudatban fogtak hozzá e növény betakarításához a sztrázskei állami gazdaságban. A dús növésű len a nagy esők miatt meghajlott, sok helyen a főidre ér. Ezt pedig csak kézzel lehet betakarítani. A gazdaságban azonban gondoskodtak kellőszámú dolgozóról, akik nagy segítséget nyújtanak a betakarításnál. A jeszenói részlegen, Danis József csoportja, kombájn segítségével végezte el a len aratását. A jó talajmunka itt is meghozta a várt eredményt: 20 mázsás hozamot takarítottak be hektáronként. E mellett még 6 mázsa vetőmagot biztosítottak. Ez a csoport keresztsoros vetési eljárás szerint végezte el a len vetését. A növény fejlődési ideje alatt gondos ápolásban részesült. A kártevők ellen dinociddal permeteztek. A betakarítás munkáiba tehát minden erűt mozgósítottak. Ennek köszönhetik, hogy 12 nap alatt, bár sok helyütt kézierővel végezték a len tépését, idejében sikerült betakarítaniuk termésüket. Folyik a gabonabeadás A kassai kerület szövetkezetesei ünnepélyes keretek között vitték be első gabonájukat a raktárba. A kassai Szabadság-téren gyülekeztek a feldíszített kocsik. A Nový-Polhory-i szövetkezet feldíszített traktorral vontatott, gabonával megrakott kocsijai voltak az elsők. Majd egymásután jöttek a kehnyeeiek, migléciek, sz naiak, nagyidaiak. A feldíszített autókat virágok, feliratok és jelszavak tették még ünnepélyesebbé. A jelszavak és feliratok a szövetkezeti dolgozók kötelezettségvállalásait tartalmazzák. Például a szinai szövetkezetben tervenfelül 10 vagon gabonát, 175.GQ0 liter tejet és 575 mázsa sertéshúst adnak be. A migléci szövetkezet vállalása 11 vagon gabonát tett ki. S így sorban mindegyik szövetkezet büszkén hiredette tervenfeKili vállalását. Göndör József nem bánta meg A szlovákiai földművesek Csehország határvidékét nem ismerik eléggé. Ezért azt hiszik, hogy ezeken a területeken nem lehet olyan terméseredményeket elérni, mint a mi sík területeinken. A valóság azonban az, hogy a csehországi földművesek is a heiadó módszerek alkalmazásával olyan eredményeket értek el, amelyekre kézzelfogható bizonyítékokkal szolgálnak. A hostouni állami gazdasághoz tartozó hosteticei részleg dolgozói például a múlt évben búzából hektáronként 31 mázsás terméshozamot értek el. Az idei búzatermésük is olyan szép, hogy 30— 32 mázsás hozamra számítanak. Ezen a részlegen is jól beváltak a haladó módszerek. A burgonyát négyzetes és fészkes ültetési módszerrel vetették el, miáltal 320 mázsás termést értek el. A részleg vezetőjével folytatott beszélgetésünk eredményeként megtudt .k. hogy ök Itak az új munkamódszer úttörői ezen a vidéken, s bizony a kiváló terméseredmény kellemes meglepetést okozott a részleg dolgozóinak. Bár semmi tapasztalattal sem rendelkeztek, sőt az ültetést is csak kézzé1 végezték. Az új munkamódszerek alkalmazása . növénytermelés mellett az állattenyésztésben is fellelhető. A tehenek ; . i átlagtejhozama 13.76 litert tett k; darabonként, ez az eredmény még a szakköröket is meglepte, ennélfogva mi is kételkedtünk, de az adatokat a hely: nemzeti bizottságon is megerősítették. Maroušek elvtársat, a tehéngondozásban végzett kiváló munkájáért magas kitüntetésben részesítették. Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy a részleg dolgozói rendkívül jól ápolt rétekkel rendelkeznek. Így hát nem csoda, ha gsúcseredményt értek el. Ez az eset is híven bizonyltja, hogy a takarmányalap biztosításának döntő szerepe van az állattenyésztésben. Még nagyobb eredményeket könyvelhetnének el, ha kellő számú munkaerővel rendelkeznének. A kormány felhívására szinte naponként új és új erők érkeznek a határvidékre, hogy elősegítsék az elhanyagolt mezőgazdasági termelés fellendítését. Előző számunkban má beszámoltunk arról, hogy a cseh határvidéken is megindult az élet, fokozódik a termelés üteme és sok-sok szlovákiai család talált meleg otthonra a határvidéken Itt dolgozik Hiavenka József is, aki 18 lovat gondoz. Meleg családi lakáshoz jutott, szoba-konyhás lakása van, mellékhelyiségekkel, ólakkal felszerelve. A lakás kitűnő állapotban van. A vizet csöveken át vezették be a lakásba és villanyfénnyel világítják be otthonukat. A lakásért havonként csupán 12 koronát fizetnek! Hiavenka elvtárs természetesen munkája után igazságos jutalmazásban részesül és a ' termelés fokozásával egyre nagyobb keresethez jut. Nincs olyan család ezen a környéken, ahol nem foglalkoznának baromfitenyésztéssel. Az udvarokban se szeri se száma a csirkéknek. Ez pedig mellékesen igen sokat jövedelmez. A hegyes-vöigyes vidék csörgedező patakjaival baromfitenyésztésre rendkívül alkalmas és a szárnyas jószág tenyésztése alig kerül valamibe. Az élelmes dolgozók szabad idejükben az erdőből gombát is gyűjthetnek. Látogatásunk alkalmával több mint 20 Szlovákiából kiköltözött dolgozóval beszéltünk, akik meg vannak elégedve, mert munkájuk után becsületes jutalmazásban részesülnek. Sok értelmes és ügyes dolgozóv 1 találkoztunk. Ilyenek közé tartozik Göndör József is, aki • mint tehéngoi.dozó végzi munkáját. Beszédéből a megelégedés árad és nem bánta meg, hogy a határvidéken bekapcsolódott az állami nazdaság munkájába. F. J. A határvidék dolgozóinak életéből Északnvugat-Csehország határán, fenyvesekkel koszorúzott festői helyen fekszik Hostétice. Maga a kis község — amely teljes egészében a hostouni állami gazdasághoz tartozik — hegykatianban fekszik és az utas csak akkor veszi észre, hirtelen, amikor már odaér a fehérre meszelt házak elé. Három szorgoskezü magyar család telepedett le itt, akik részt vesznek a határvidék mielőbbi felvirágoztatásában. Göndör, Hlavenkó és Szabó családok Pozsonypüspökiről származnak és az állami gazdaság állattenyésztésében értek ei ■kiváló sikereket. -—; « v Estefelé hazatérnek a gazdaság dolgozói és egyszerre megélénkül az egész nap elhagyott kis falu. Most van a fűkaszálás ideje, de nyakukon az aratás is és ilyenkor minden szorgos kézre szükség van. Hlavenkó József, Szabó János és Hlavenkó Vince, az állami gazdaság ménesteiepén dolgoznak. Összesen 50 ló gondozását vállalták. A fiatal csikók gondozása és fékentartása nem olyan könnyű dolog. A Hlavenkó testvérek azonban helytállnak és már sok szép lovat felneveltek az állami gazdaságnak. ( ■Göndör János tehéngondozó 25 tehenet gondoz. Már több ízben dicséretben ■részesítették és szorgos munkájával az élenjárók sorába küzdötte fel megát.
