Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-08 / 32. szám
1954. augusztus 8. 3 A deregnyői magángazdák helytállnak a beadásban KOCSI KOCSIT ér Deregnyőn. Magasan felrakódva négy-öt keresztjével hordják haza a határból a búzát, árpát a deregnyői magángazdák. A kocsis vigyáz a gyeplőre, hisz, ha nagyobb kátyúba zökkenne a kocsi kereke. feldőlne az bíz egész rákomé, nyával. Már pedig ez nem kis dolog, mert éppen kéz- vagy lábtörés nincs is. de nagy szemveszteséggel jár ailyesmi. No, meg a dupla munka. Most pedig duplán senki sem akar dolgozni mert minden perc drága, a gazdálkodók azon vannak, hogy hamarabb as..tagba, azután zsákokba kerüljön a gabona. Az egyik udvaron a házigazda nagy szakértelemmel rak a már magas asztagra — ide egy kévét — oda egyet! jól be kell csinálni, mert furcsa az időjárás. — Nappal jó idő van. éjjel pedig ömlik az eső. A gazda lánya hosszúnyelíf villával adogatja magasba a kévéket, míg az aszs/onv a gazda kezéhez juttatja azokat. Lent az asztag körül egy öreg anyóka forgolódik, s figyeli, vájjon a .sarokkévéket a gazda jól lerakja-e, nehogy eldűljön az asztag. Néha-néha, fel is kiált: — Húzd beljebb. Mihály, nagyon kitetted, egy kicsit jobbra, vissza’ na, úgy már jól van. — Az asztag jól áll, nem is csoda, hisz négyen rakják. Mig Mihály bácsi asztagol, a faluban már több helyen búgnak a cséplőgépek. — A kevesebb földdel rendelkező gazdák már behordtak és azok csépelnek — mondja Ladányi Lajos, a nemzeti bizottság titkára. — Igaz, — folytatja a beszédét, a gazdák összefogtak és segítettek a kisgazdáknak, különösen azoknak, akik gyenge befogóval rendelkeznek. Az aratást befejeztük, még július 23-án, de a sok esti miatt elkésett a hordás. Azonban úgy látszik, behozzák a gazdák a lemaradást és ahogy terveztük, elvégezzük mind a hordást, mind a cséplést idejében. LADÄNYI ELVTÁRS elmondja azt is, hogy a. nemzeti bizottság segített az aratásnál, a behordásnál, most pedig segédkezik a gazdáknak a csáp lésnél is. Három cséplőgépet boesájtottak a gazdák rendelkezésére, amelyek házról-házra járva csépelik 'i gabonát. Egy a három közül most ott puffog, zakatol Bajusz István kisgazdánál. Telnek a cséplőgépre akasztott, piroscsíkkal ellátott, házilag szíit.t nagy zsákok. Biztos van bennük egv mázsán felül is. Ügy látszik Dereg nyőn nagyon erősek az emberek, hogy az asszonyok ilyen nagv zsákokat gyártottak. A TELT ZSÁKOK láttán az új kenyér jut az eszembe. Megvan a gazdálkodónak is az.egészévi kenyere, vetőmagja, ugyanakkor a beadott gabonából pedig a dolgozók kenyeréről gondoskodunk. Ezt szemelOtt tartják a derégnyői gazdák is s ezért nem vándorol fel minden zsák a padlásra, hanem egy része kocsikra kerül s egyenesen a géptől viszik a helybeli raktárszövetkezetbe, ahol Kanócz Gyula, begyűjtési dolgozó veszi át tőlük a gabonát. Kanócz elvtárs elmondja, hogy a begyűjtés jól halad, a gazdálkodók nagyrészt a cséplőgéptől hozzák a gabonát a raktárba. Nmudi János 7, özvegy Géci Jánosné 6, Hajtó János 12 mázsa gabonát hozott a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre. Ifjú Varga János ugyancsak kitett magáért. Vasárnap reggel, amint elcsépelt, befogta lovait, megrakodott gabonával és irány a nagykaposi begyüjtO-raktárszövetkezet. Ugyanis Nagykaposon akkcu nyitották meg ünnepélyes keretek közt a felvásárlást, s így történt, hogy a traktorok és a szövetkezet fogatai közt megjelent Varga János fogata is, aki a magángazdákat képviselte Deregnyüről. A GYORS BEGYŰJTÉST elOsegíti a nemzeti bizottság munkája is. Ladányi elvtárs elmondja, hogy nyilvános gyűlésen foglalkozik a gyors beadás fontosságával. — Minden jel arra mutat, — mondja Ladányi elvtárs, — hogy augusztus 5-re gazdálkodóink 100 százalékra teljesítik a kötelező beadást. Ha valamilyen oknál fogva a gazdálkodó nem tudja, vagy az árpát, vagy a búzát beadni, ad helvette mást, s akkor sem marad le feladata teljesítésében. A HORDÁSSAL, cséplésse! egyidí!ben a gazdálkodók megkezdték a tarlóhántást is. Legelőször Berényi Mihály, aki 4.45 hektáron gazdálkodik, vitte az ekét a határba, s nekifogott a tarlóhántásnak. Berényi elvtárs, jól tudja, hogy a tarlóhántással a jövőévi termés alapjait rakja le. Példát vehet tőle a többi gazdálkodó iá. Mindent egybevetve, mind a nemzeti bizottság, mind a gazdálkodók magukévá tették а X. pártkongreszszus irányelveinek betartását és iparkodnak nemcsak a gabona, hanem az allati termékek beadásával is. A tejbeadással azonban mégis lemaradtak. Ezért a nemzeti bizottságnak foglalkozni kell ezzel a problémával, hogy a második félévben a tej - beadás jobban haladjon és, ha tejből nem is tudnak a falu földművesei eleget tenni a beadásnak, megvan iá j a lehetőség, hogy pótolják azt más I egyéb terménnyel. S. G. A csúzi egységes földmüvesszövetkezet tagjai azzal a panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy szíjjgyártómühelyük nem kapja rendesen az anyegkiutalást, s ennek következtében nem mehet úgy a munka, ahogy kelг. ne. Többször sürgették az illetékes helyeken az anyagellátással kapcsolatos panaszaik elintézését, de mindeddig eredmény nélkül. Az ügynek utána néztünk a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal illetékes osztályán. Megálapítottuk, hogy az •nagykiutalás késését az okozta, hogy 1954. évre a szövetkezet idejében nem tervezte be szükségleteit. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal illetékes osztálya intézkedést tett, hogy a csúzi szövetkezet a jövőben rendesen kapja az anyagkiutalást. Ezenkívül azonnal intézkedett affelöl, hogy a szövetkezet az annyira sürgős 150 kilogram blankbőrt a legrövidebb időn belül megkapja. ♦ Verner István, királyhelmeci olvasónK a következő kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz: „Még februárban beadtam a kérvényemet gyógykezeltetésre. Mindeddig nem kaptam választ. Szíveskedjenek utánanézni az elvtársak kérvényemnek.” A bratislavai Nemzetbiztosítási Intézetben eljártunk ebben az ügyben is. Л helyzet a következő: A Nemzetbiztosítási Intézet nem adhat ki fürdőbe utalást; csak munkaképtelenség esetében. Ezt az ügyet Verner elvtárs munkahelyén, vagyis a Vöröskereszt Kassa-kerületi titkárságán kellett volna elintézni. A kérvényt a megfelelő megjegyzésekkel visszaküldték Kassára, tehát a mulasztást a vállalat követte el, amikor nem értesítették ki Verner elvtársat, hogy újabb lépéseket tegyen. A- mennyiben a gyógykezeltetés nagyon sürgős, akkor megfelelő orvosi kivizsgálás után Verner elvtárs újabb lépéseket tehet. Ha pedig egészségi állapota nem annyira veszélyes, akkor a jövőre vonatkozólag annyit mondhatunk, hogy idejében adja be kérvényét az üzemen keresztül a megfelelő helyre. ♦ A szódói dolgozók nevében Líske Veronika olvasónk kérdezi, hogy hol kell lépéseket tenni ennek érdekében, hogy a nepi sajtót idejében kézhezkapják. Községükben ugyanis a posta kikézbesítése nagyon rosszul megy. Sokszor e pénteki újságot és más sürgős levelet esek hétfőn, vagy kedden kapják kézhez. Ezt az ügyet elsősorban is a helyi nemzeti bizottságnak kell megoldania olyképpen, hogy rendes postáskézbesítőt állít be. Ha a helyi nemzeti bizottság nem teszi meg a kellő intézkedést, a járási nemzeti bizottsághoz kell fordulni. Szerkesztőségünk is lépéseket tesz ebben az ügyben. ♦ „Magángazda" jelige alatt a következő levél érkezett be szerkesztőségünkbe: „Nagyon jó sörárpám termett. Adnék be terven felül, de attól tartok, hogy hiányozni fog a disznók takarmányozásánál. Ügy hallottam, hogy van valamilyen takarmányjuttatás a terven felül beadott gabona után. Hogy áll ez a dolog?” Az elvtárs értesülése helyes. A terven felül beadott sörárpáért a magángazdák is részesülnek kedvezményes takarmányjuttatásban, mégpedig 100 kilogramm elsőosztályú sörárpáért viszszakapnak 100 kilogramm takarmányárpát, vagypedig 130 kilogramm malomi takarmányt. Ha elsöosztályú búzát ad be a magángazda terven felül, azután is visszakap 25 kilogramm korpát, vagy takarmánylisztet, előnyös áron. Érdemes tehát terven felül beadni gabonát és nem kell félni attól sem, hogy emiatt a takarmányalap hiányt szenvedne. A szentpéteriek hatszor permetezték a szőlőt Jól halad a cséplés A szenípéteri EFSz-ben nagy harcot folytatnak a szőlő betegségei és kártevői: a peronoszpóra, a lisztharmat és más betegségek ellen. E betegségek káros hatásával a szőlészeti dolgozók tisztában vannak és minden erejüket latba-vetve harcolnak ellenük. i„k д védelmi munkálatok sikeresen folynak Korai Kálmán és Pócs Flórián -ö-xszakszerü vezetésével. Az EFSz-nek több mint 40 hektár szőlője ven és ebbő Ő0 hektár termő. A korábbi szőlőfajtákat már hatszor, a későbbieket pedig négyszer permetezték meg. Azután pedig az egész termő szőlőn füstpermetezést, továbbá rézkénporozást végeztek. E munkálatok sikeres elvégzésénél a férfiak közül Németh András, Vidovenyec András és Ballangó Mihály tűntek ki. A nők közül a fiatalokból Kaján Jolán és az idősebbek közül Répás Karolina voltak a legjobbak. De a többiek is iparkodtak, hogy le ne maradjanak a munkában. A munkálatok nemcsak . most, de ezelőtt is szépen haladtak. A tagok vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére 5 hektár szőlőt betelepítenek. Vállalásukat 100 százalékra teljesítették. Ebből is láthatjuk, hogy az EFSz-tagok tudatában vannak annak, hogy milyen fontos a szőlőtermelés. Horváth József — Szőlészeti mesteriskola hallgatója SZŐLŐSRE Szép napsütéses vasárnap délelőtt volt. A hetényi szövetkezet határának csöndjét csupán a cséplőgépek bugása zavarta. Öröm hallgatni a Szlávia-motor berregését, amely nagy • szorgalommal hajtja a búzát rostáló cséplőgépet, hogy a gabona mielőbb a raktárba kerüljön. Vörös István gépkezelő nagy figyelemmel kíséri a gépek munkáját, hogy a cséplés zavartalanul folyjon. Cséplőgéptől a gabonát azonnal szállítjuk a raktárszövetkezetbe, hogy beadásunkat időben teljesítsük. Jól halad a cséplés a hetényi szövetkezetben, de hogyisne haladna, hiszen Gál Lajos, a brigádközpont vezetője, jól kijavított gépeket adott át, melyek hiba nélkül végzik a cséplést. Szabó Gábor — Hetény. A nemzeti bizottság segítségével ideiében learattunk A bodvavendégiek a szepsi járásban elsők között fejezték be az aratást. E sikerrel kapcsolatban kedves feladatomnak tartom, hogy legalább röviden beszámoljak az aratási munkáinkról. Az esős időjárás bizony sokszor hazazavarta az aratókat. S pedig naponta esett. Nem hiába mondták: „Csak lopva aratunk, mert az idő másként nem engedi!”. De minden erőnket megfeszítve, harcoltunk, hogy gabonánkat minél előbb learassuk. Sajnos, a gépek segítségét, melyet a tornaijai gépállomás küldött számunkra, csak 10 órát dolgozhatott. Így aztán igazán nagy szükség volt dolgozóink áldozatos munkájára. Mato József, szövetkezeti dolgozó ötödmagával egy nap alatt több mint egy hekhtár gabonát learatott. A falu minden lakosa önfeláldozóén dolgozott. A mésztelep munkásai is teljes erejükkel bekapcsolódtak a munkákba. Fontosnak tartom még megemlíteni a kombájnt, amely nagy segítséget nyújtott szövetkezetünkben, valamint a HNB elnökét, Király Józsefet, a HŇB titkárát, Magyar elvtársat, akik jó szervező munkájukkal ugyancsak elősegítették az aratást. Most már szárítjuk az ősziárpát, s mire e sorok megjelennek, már eleget is tettünk beadási kötelezettségünknek. A cséplőgépek mellett dolgozó munkatársak is hozzájárulnak hazafias kötelességünk becsületbeli teljesítéséhez. MATÓ PÄL — Bodvavendégi. Az ember a munkával teremti meg boldog életének és jövőjének alapját. Az emberek azonban különbözőek. E- gyesek jobban kitűnnek a munkájukkal, mások kevésbbé. Természetes tehát, hogy a szorgalmas munkaerő, nemcsak több munkát végez, de többet is keres. A másik, kevésbbé szorgalmas, nem dicsekedhet a teljesítményével, s így keresete i kisebb. Így van ez az iparban, a mezőgazdaságban vagy akárhol másutt. Összpontosítsuk most a figyelmünket a mezőgazdaságra, az EFSz-ekre, hogyan vezessük itt rá szövetkezeti dolgozóinkat, hogy folyamatosan emeljék teljesítményüket, s ezzel kapcsolatban hozzájáruljanak az állattenyésztési termékek és a növényi termelés fokozásához, s ezen keresztül saját jövedelmük emeléséhez is. Nagy segítséget jelent ebben a szövetkezeti tagok helyes jutalmazása. Az is természetes, ha azt akarjuk, hogy a szövetkezeti dolgozó jól végezze munkáját, akkor biztosítanunk kell számára ennek előfeltételeit, mint rendes munkahelyet, szerszámokat, igavonókat, helyesen megállapított munkaegységeket, stb. Ha mindez megvan, akkor már csak a szövetkezeti dolgozón múlik, hogy munkáját becsületesen végezze. Ha a jól dolgozó és szép teljesítményt elért szövetkezeti dolgozókac megfelelően jutalmazzák, akkor ez nagyban fokozza munkakedvüket és többtermelésre serkenti őket. A szövetkezeti dolgozók helyes jutalmazása nemcsak abban van, hogy teljesített feladataikért megkapják a jutalmat, de egyénileg is jutalmazni kell őket a magásabb hektárhozamokért, vagy az állattenyésztésben elért hasznosság emeléséért. A jutalmazásnak ezt a fajtáját pótjutaimazásnak, j vagy prémiumnak nevezik. Ha ezt helye- | sen alkalmazzák, akkor egyesek, vagy i csoportok, sőt az egész EFSz szép ter- I melési eredményt érhetnek el. A pótjutalmazás bevezetésével kap- I "^olatban az EFSz-ek alapszabályainak | A pótjutaümazás bevezetésével az EFSz-ek további megerősítéséért 19. cikkelye a következőket mondja: „A taggyűlés a munkacsapat, vagy egyes dolgozók javára pót jutalmat is- I mer el, amennyiben a szövetkezet egészévi termelési tervében részükre megállapított termelési feladatokat túllépik. A pótjutalmat természetbeni javakban vagy pénzben adják ki, mégpedig a csoport, munkacsapat vagy egyes dolgozók által a terv fölött elért termékek 50 százalékáig terjedhető értékben”. Az irányelv tehát megvan, csak alkalmazni kell. Természetesen természetbeni pótjutalmat a szövetkezet csak akkor nyújthat az arra érdemes tagjainak, ha teljesítette az állam iránti kötelességét, s ha biztosította vetőmag- és takarmányalapját. Az állattenyésztésben viszont ezt a jutalmazást akkor adhatja a szövetkezet, ha eleget tett az állattenyésztési termékek beadási feladatának és megvan a tervezett állatállománya is. Ha a pótjutalmat nem lehet természetbeniekben nyújtani, akkor pénzzel is ki lehet fizetni. Ez mind azt mutatja, hogyha a szövetkezet dolgozója túllépi tervezett termelési feladatát, külön ótjutalomban kell őt részesíteni. A pótjutalom magasságát minden szövetkezet saját gazdasági eredményei és megfontolása után állapíthatja meg. Azokban a szövetkezetekben, ahol a szövetkezeti alapszabály szerint igazodnak a pótjutalmak kifizetésénél, ott igazán értékes sikereket érhetnek el. Bemutatjuk ezt egy pár példával. A draskói egységes földművesszövetkezet szemelőtt tartja, hogy tagjait becsületes munkájuk elismeréseként pótjutalomban részesítse. Ez meglátszott a szövetkezet egész gazdaságán. A szövetkezet minden beadását becsületesen teljesítette, sőt némely beadását magasan túlteljesítette. Beadott az államnak több, mint 63.000 liter tejet és 2080 kg sertéshúst. Természetesen ezzel a szövetkezet jövedelme is arányosan növekedett, s így több jutott az egyes tagokra is. Brna József szövetkezeti tag feleségével együtt tavaly 26.55 mázsa gabonát, 15 mázsa szénát és szalmát és 15.460 koronát kapott. Ezenkívül jó munkájáért még 350 koronát is kapott. A draskóci szövetkezet 21 legjobb dolgozójának 10.000 korona prémiumot fizetett ki. Érthető, hogy ez milyen serkentő erő munkájuk még jobb tételére. Nézzük meg most a nagyrákói szövetkezetei, ahol ugyancsak pótjutalmazásban részesítik a tagokat. Ez a szövetkezet is jól gazdálkodik. A szövetkezeti dolgozók igyekeznek minél több gabonát, húst és más termékeket termelni. Tavalyi beadásukat teljes egészében teljesítették, sőt túl is lépték. Például 8662 kilogramm sertéshúst és 50.000 liter tejet tervenfelül adtak be. Az egyes szövetkezeti dolgozók jövedelme is igen szép. így például Krutek Gusztina sertésgondozónő tavaly ledolgozott munkaegységei után 10.000 koronát kapott a természetbenieken kívül. Krutek sertésgondozónö 35 tet .yészsertés helyett 48 darabot nevelt fel, A szövetkezet ezért a teljesítményért külön jutalmazta. További 2600 koronát kapott a sertések állományának túllépéséért és becsületes munkájáért még külön 400 koronát. így kellene ennek lenni minden szövetkezetben. így a szövetkezetek termelése lényegesen emelkedne, a szövetkezeti tagok többet keresnének és jobban dolgoznának. Ilyen és még sok ehhez hasonló példa azt mutatja, hogy ezekben a szövetkezetekben helyesen értelmezték a pótjutalmazás jelentőségét. Vannak azonban még olyan szövetkezeteink is, ahol a helyes pótjutalmazást, sót még a helyes jutalmazást is leértékelik Egyes funkcionáriusok, sőt maguk, a szövetkezeti tagok is megtévesztve a kulákok hamis beszédétől, elhitték, hogy a különleges jutalmazások megszegényítik a szövetkezetei. Természetesen ez nem igaz. Ebből csak a kulákok ellenséges gyűlölködése tűnik ki, akik a legszívesebben vennék azt, ha a szövetkezetek szétesnének. Hiszen, ha egyik oldalon a szövetkezet ki is ad egy pár ezer koronát különjutalomként azoknak a tagoknak, akik az állattenyésztési, vagy növénytermelési feladataikat túllépték, másrészt viszont, sokkal nagyobb értékeket nyer azáltal, hogy azok szövetkezeti tagok, akik anyagilag érdekeltek a munkában, jobban igyekeznek, s így többet is termelnek. Ebből a szempontból kiindulva kell a pótjutalmazás gyakorlati bevezetését elemezni. Helytelenül jártak el a galántai járás nádszegi szövetkezet vezetői, akik Varga Irénnek nem akarták a pótjutalmat kifizetni, annak ellenére, hogy ezt neki megígérték. Varga Irén gondjaira egy hektár cukorrépa ápolását bízták. Kötelezte magát, hogy 350 mázsás hozamot ér el rajta. De a hozama 370 mázsát tett ki, holott a terv csak 250 mázsát ír elő. A cukorrépa termését 120 mázsával emelni, nem csekélység. Ez bizony sok fáradságos munkájába került Varga Irénnek, de ő ezt becsülettel megállta. Ezért йетcsak rendes jutalmazást, de külön személyi jutalmazást is érdemelt volna. Hasonló rossz példával jártak el a plostini szövetkezetben is, ahol a tagokat még nemrégiben a ledolgozott munkaóráik szerint jutalmazták, a póthjtalmazásról már nem is beszélve. Habár a plostini szövetkezet nem gazdálkodik rosszul, ez nem jelenti azt, hogy nem lehettek volna sokkal jobbak akkor, ha már régen bevezették volna a tagok helyes jutalmazását, tekintetbe véve elvégzett munkájukat. Az elvégzett munka utáni helyes jutalmazás, valamint a pótjutalmazás bevezetése nagy feladat, amelyet a szövetkezetek vezetőségének és a nemzeti bizottságoknak kell megoldaniok. Ha a szövetkezeti tagok elvégzett munkájuk után megkapják a megérdemelt jutalmat, bizonyára minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy minden feladatot teljesítsenek, sőt azokat még túl is lépjék. A helyes jutalmazás a szövetkezeti dolgozók jó munkájának a hajtóereje. S az eredmény aztán az, hogy nemcsak a szövetkezet, de a szövetkezeti tagok és egész nemzetgazdaságunk is sokat nyer vele. így aztán hamarább teljesíthetők а X. pártkongresszus irányelvei is, melyek a mezőgazdasági termelés 2—3 éven belüli lényeges emelésére vonatkoznak. ♦ Mezőgazdaságunk és egész dolgozó népünk harcol az idei termésünkért. Sok szövetkezet már rég befejezte az aratást és javában csépelik a gabonát. Nemsokára a szövetkezetekben a beadási kötelezettség teljesítése után, megkezdik a tagok ledolgozott munkaegységei után a természetbeniek szétosztását. Ez alkalommal nem szabad elfeledkezni a természetbeni pótjutalmazásról sem. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek biztosítsák a gabona egy részét legszorgalmasabb dolgozóik számára, hogy ezzel még jobb munkára serkentsék őket. Itt most fontos, hogy a szövetkezeti alapszabályzatot tartsák szem előtt, mely világosan megmutatja a helyes utat.
