Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-08 / 32. szám

4 &ЯЯП 154. augusztus 8. Л moszkvai Összsz&vebségi Mezőgazdasági Kiállítás főbejárata. A Szovjetunió vezetői megtekintették az Ossz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítást Valamennyi moszkvai lep vezető he­lyen számot be az össz-szövetségi ál­landó mezőgazdasági kiállítás fontos e­­seményéről: július 26-án Hruscsov, Ka­­ganovics, Malenkov, Mikojan, Molotov, Satalin, Szaburov és Vorosilov megte­kintette ez össz-szövetségi állandó me­zőgazdasági kiállítást. A párt és kormány vezetőit I. A. eBnediktov, a Szovjetunió mezőgaz­daságügyi minisztere és Cicin akadémi­kus, a kiállítás igazgatója kísérte vé­gig a pavilonokon. A párt és a kormány vezetői meg­jegyezték, hogy az össz-szövetségi me­zőgazdasági kiállítás híven tükrözi a szocialista mezőgazdaság fejlődését és eredményeit, valamint a kolhoz- és szovhozgazdeságok fejlődését. A kiállítás — mondották — a mező­­gazdasági tudomány sikereinek és élen­járó tapasztalatainak nagyszerű isko­lája. A kiállításon részvevő kolhozok, gép- és traktorállomások, szovhozok tapasztalatának széleskörű alkalmazása a Szovjetunió mezőgazdasága további fejlődésének hatalmas forrása. A Szov­jetunió mezőgazdasági és szovhozügyi minisztériuma, a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervek fő feladata, hogy a kiállításon közzétett élenjáró ta­pasztalatokat széles körben elterjesz­­szék és meghonosítsák a mezőgazdaság különböző ágaiban. A párt és a kormány vezetői külö­nösen hangsúlyozták annak szükséges­ségét, hogy tovább kell szélesíteni az olyan élen­járó kolhozok és szovhozok ered­ményeinek bemutatását és ismerte­tését, amelyek minden hektár földet észszerűen hasznainak ki és földjeik­ről a legmagasabb termést takarít­ják be. A párt és a kormány vezetői különösen nagy figyelemmel szemlélték az élen­járó gabonatermelő kolhozok és szov­hozok kiállítási helyiségeit. A kiállítás megtekintése után a párt és a kormány vezetői dicsérőleg nyilat­koztak a kiállítás épületeiről és díszí­téseiről is. Megjegyezték, hogy a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szer­vek igen jó munkát végeztek a kiállí­tás részvevőinek kiválasztásában és a kiállítási tárgyak előkészítésében. Meg­győződésüket fejezték ki aziránt, hogy az össz-szövetségi kiállítás jelentősen hozzájárul a mezőgazdaság különböző ágainak további fejlesztéséhez és a szovjet haza termésbőségének megte­remtéséhez. A kiállítást látogató dolgozók tömege a pavilonok előtt... A kolhozok egyenest a kombájntól teljesítik beadásukat. Teherautókon szál­lítják a gabonát az állami raktárakba. Fjodor Trizno főzootechnikus, a Szocialista Munka Hőse és Jeleňa Brjanceva zootechnikusnő az „Erdei tisztás” szovhozban nagy figyelemmel kísérik a fia­tal állatok fejlődését és minden fajállatról származási lapot vezetnek. ....■«*. ! ,r. ,-h KÉPES HÍRADÓ Vetömagtisztítás a „Kaganovics” kolhoz (sztavropoli határvidék) szérűjén. *4 A kolhozban találtam meg a szerencsémet ELMONDJA: a Kijev-tartományi, Kijev­­szatosinszki körzet „Tarasz Sevcsenko" nevű kolhozának egy idős tagja; Savvy Chol­­javka. .. A SZOVJET ÁLLAM ÖSSZES NEMZETEI nemrégiben ünnepelték Ukrajna és Oroszország egyesülésének 300. évfordulóját. Ebben az időben egy szovjet újságírókból álló' csoport látó. gatia meg kolhozunkat. Köztük volt Konsztantyin Szimonov, Margareta Aliger, Szergej Antonov, Szergej Va­­sziíjev Michail Lukonyin és még so­kan mások. Kolhozunk megtekintése után kedves vendégeink saját verseik­kel, írásaikkal szórakoztattak bennün­ket. Szívélyes beszélgetés indult meg közöttünk. Az írók arra kértek en­gem, hogy részletesen mondjak el min. den apróságot még abból a 25 év előtti időből, amikor kolhozunk meg­alakult. .. Mondjam el nekik azt, hogy én, mint példásan gazdálkodó középföldmítves, hogyan határoztam el magamban, hogy belépek a kolhoz­ba. igyekeztem emlékeimben feleleve­níteni az elmúlt időket. Elhatározásom, hogy belépek a kolhozba, nem tör­tént sebtiben. Abban az időben még téves felfogásaink 'voltak a kolhozról. Az ellenfél — a falusi reakció nem szívesen látta életünk gyökeres; javu­lását, s a legkülönbözőbb kitalálások­kal igyekeztek bennünket ettől a gon­dolattól elijeszteni. De mindezek elle­nére falunkban bátor és határozott jellemű emberek vannak. Főleg a frontkatonák és a polgárháború em­berei voltak ezek. És ezek között is első helyen Dimitrij Timosenkó állt. Megalakította falunkban a kolhozt, melynek vezetőjévé is vált. A kolhoz­ba eleinte csak 36 kisparaszt lépett be. Bizalmatlanul néztük munkálko­dásukat. Összesen 20 lovuk, 2 pár ök­rük és 270 hektár földjük volt; ezen­kívül volt még vagy 10 ekéjük. Ez volt összes gazdasági felszerelésük. ÁM A KOLHOZ MINDJÁRT AZ ELSŐ évben nagyobb állami kölcsönt kapott, melyért gőzhajtásos cséplőgé­pet és egyéb gépeket szereztek be. — Ilyen cséplőgépe akkor még a falu kulákjainak sem volt. Egy év eltelte után már ott berregett Leonid Dmit­­reko vezetése alatt földjeiken az első traktor. Ez volt a környék egyetlen traktora. A kolhoztagok elkészítették 15 melegágyat is. Erre kaptak az ál­lamtól műtrágyát, mely igen előnyös a földünknek. Lassan kezdett a kol­hoz, „tollasodni” ... Abban az időben nekem elég szép gazdaságom volt: 6 hektár föld, 2 ló, 3 tehén, pár disznó és sok baromfi. Ezekhez mind akkor jutottam, amikoi a háború után az állam végrehajtotta a földosztást, Ekkor új, háromszobás házat is építettem. Közben három fiam is megnőtt, s sokszor arra gon­doltam, hogy idővel csak jobban fog menni a gazdálkodás. De az új ház üresért, bútor s egyéb berendezés nél­kül maradt. Az építkezés kimerítette kis pénzemet. így hát két helyiségben a terményt raktároztam el. Aki már egyszer gazdálkodott, jól tudja, meny­nyi mindenre van szüksége. Venni kdl gépet, kaszát, zsákokat, lószer­számot, stb., mindenért fizetnie kell. így minden pénzét a gazdaság szük­ségletei nyelik el, s a gazda abban a reményben él, hogy eljön az idő, amikor majd mindenre telik ... S AZTÁN MEGMUTATKOZOTT, hogy az, amiről álmodoztam, a kol­hozba tömörült kisparasztok hama­rabb elérték, mint én. Olyan bő ter­mésük lett, amilyenről azelőtt nem is hallottunk. Gyermekeiket a városok­ba küldték iskolákba. Falunkban ak­kor még csak i osztályos iskola volt. A felnőttek különböző tanfolyamokra jártak. Ekkor családomban különféle nézetelérésék keletkeztek. Fiaim nem akartak az egyéni gazdálkodók kita­posott útján járni... A legidősebb fiam, aki legfőbb támaszom és legna­gyobb reménységem volt, a mezőgaz­dasági iskolába akart erőnek erejével menni. A többi fiam is igen nagy hajlandóságot mutatott a tanuláshoz- Először az egyiket, majd utána a mi. sikat is elengedtem. Lehet, hogy még sokáig ingadoztam volna, de a mindennapi tapasztalatok napról-napra jobban meggyőztek ar­ról, hogy a közös gazdálkodásban könnyebben, jobban megy a munka. A közös gazdálkodás útjára lépett kis­parasztok egyre jobban élnek, egyre szebben öltözködnek. így folyamato­san megérlelődött bennem a kolhozba. lépés gondolata. ... Harmincnyolc éves voltam, ami­kor beléptem a kolhozba, s ma már 62 éves vagyok. Életem második fele a közös gazdálkodásban telt el, s őszintén mondhatom, hogy sokkal szebb, sokkal könnyebb, örömtelibb volt, mint az első- Közös gazdaságunk érvől-évre növekedik, szép jövedelmet hoz számunkra. Sokkal jobban élünk, mint amikor még, mint középparaszt, gazdálkodtam. KÖZÖS GAZDASÁGUNK, mond­hatom igen gazdag. A szörnyű háború, amely minket sem kímélt, sok min­dent tönkretett, s újból kellett kéz. deni. Államunk kisegített a bajból, majd a közös munka újra összefor­­rasztottt bennünket, szinte csodát mű­veltünk. Állatállományunk, gazdasági felszerelésünk — amely 500 kolhoz­tag tulajdona — négymillió rubel ér­téket jelent. Tavaly közel 3 millió ru. bel jövedelmünk volt. Földjeinken S traktor dolgozik és termésünket kom­bájnok takarítják be. Az idén körülbelül 1000 vagon bur­gonya és zöldségféle betakarítására számítunk. Az utóbbi években állan­dóan emeljük korai zöldség-küldemé. nyeinket. Kijev városnak nagy szük­sége van korai zöldségfélékre s ne­künk pedig ennek termelése igen elő­nyös. Több, mint 500 fajtiszta juhunk van. Évente 300 disznót hizlalunk. A 13 hektárt kitevő hat halastavunk­ban különböző halfajtákat tenyész­tünk. Kétszáz családot kitevő méhé­szetünk is van, mely szép jövedelmet biztosít évről-évre. Saját malmunk, azonkívül gépjavítónk é téglaégetőnk van. Minden nehéz munkát gépekkel végzünk. Kolhozunkban több, mini 40 villanymotor van. A teherszállítást 12 teherautó bonyolítja le. ILYEN GAZDÁLKODÁS BIZTO. SÍTJA a teljes megelégedést. Már ré­gen megvettem házamba a szükséges szoba-konyha bútort és egyéb beren­dezést. Megtanultam írni és olvasni. Az, amiről azelőtt csak álmodtam, — megvalósult. Mindhárom fiam ta­nult, s értékes szakember lett belő. lük: Nyikolaj zootechnikus a kolho­zunkban, Andrej agronómus, a legki­sebb fiam pedig mérnök. Két fiam pedig hősi halált halt a fronton. Fiatalabb koromban a zöldségterme­lő csoport vezetője voltam. De még ma sem ülök ölhetett kézzel — tel­jes erőmből dolgozom. Télen az ül. ietnivaló burgonya elraktározását el­lenőrzőm, nyáron pedig a kolhoz cső­sze tisztségét töltöm be. Ha mindent összeadok, amit a múlt évben mun­kámért kaptam, akkor ez több, mint 20 ezer rubelt kitesz!11 Háztáji gazda­ságomban 30 almafám, több körte- és cseresznyefám, ribizkém és eprem van. Tehenet is tartunk és évente 2-3 disznót hizlalunk. A közös gazdálkodásban már 25 évet töltöttem. Ezek az évek voltak a legszebbek és legboldogabb éveim, mert éreztem, hogy részese vagyok egy nagy, közös és hasznos ügynek.

Next

/
Thumbnails
Contents