Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-25 / 30. szám

fk&Irtfttr \ ^ 1P54. július 25. яш т т т ? Példás beadással több kenyeret biztosítunk az országnak •* '-'j -'i víjr-.л. . ‘ ~зг^гЗ'~'г•‘-'■а '‘•#^^-Л^£*С00Ь ■C&CEh--. Hazafias kötelességünk: Első gabonát a géptől adjuk az államnak 7 ajos a határ e cséplőgépek bú­­l-‘ gásától, •. jó kedvvel dolgozó fiatalok dalától. Szekerek állnak j cséplőgépek mellett s kétfelő! hányják a gabonakévéket я gép éhes szájába. Folyik »z acélos gabona, telnek a zsá­kok. Ha vigyázunk minden szemére, több lesz az ország kenyere. Ez nagyon fontos magunk szempontjából, de egy­ben egész dolgozó népünk szempontjá­ból is. Ha elég élelmet biztosítunk ipa­ri munkásságunk számára, azzal egy­ben hozzájárulunk ahhoz, hogy több mezőgazdasági gépet, ruhaneműt és más közszükségleti cikket gyártsanak, ■mivel viszont az ipari munkásság te­szi könnyebbé a mezőgazdasági dolgo­zók harcát a magasabb nektárhoza­­mokért. Szoros összefüggés van tehát itt: szilárdabb lesz a falu és a város közötti kapcsodat, megszilárdul a mun­kás- parasztszövetség. Ezért « beadási kötelezettségünket minél előbb telje­sítsük: az első gabonát a cséplőgéptől az államnak adjuk. Ez a legcélszerűbb megoldás, mert mentesülünk a feles­leges munkáktól, nem kell a gabonát raktározni, újra felmérni. Ezenkívül eleget teszünk hazafia., kötelességünk­nek dolgozó népünk iránt. A kiírt mennyiség beadása a becsület dolga is. A munkásosztály és a városi dolgozók elvárják parasztságunktól, hogy bizto­sítja számukra a kenyeret. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, hogyha a kiír: mennyiséget maradéktalanul 100 szá­zalékra teljesítjük. Gondoljuk el, milyen savanyú arcot vágnánk akkor, ha vásárolni mennénk az üzletbe és azt mondanák, elfogyott a ruha, nincs bakancs, mert az ipari munkásság csak 50 százalékra teljesí­tette a tervét. A tervet teljesíteni kell, mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, mert csak így tudjuk biztosí­tani dolgozó népünk zavartalan közel­látását. TI a pedig gyorsítani akarjuk élet­*-*• színvonalunk emelkedését, fon­tos, hogy terven felül is adjunk gabo­nát az államnak. Ez elsősorban a mi érdekünk, mert ezzel saját jövedel­münket fokozzuk. Minden dolgozó pa­raszt tudja, hogy a tervenfelüli búzá­ért mázsánként 302.—, árpáért 229 ko­ronát kap. Ezzel az összeggel szövet­kezeteink, dolgozó parasztjaink pénz­ügyi helyzete feljavul, a szövetkezet gazdaságilag megsziládul. Magángaz­dálkodóink s módosabbak lesznek. Számunkra is lehetővé válik, hogy tö­kéletesebbé tegyék gazdaságukat, hogy többet termeljenek és ezzel ke­resztül életüket szebbé, tartalmasabbá tegyék. Milyen jó árzés a szövetkezet tag­jainak, ha tudják, íogy a pénzügyi tervet elérték, sót jó értelemben- túl­lépték. Ennek tudatában örömmel vár­ják az újévi elszámolást, jó kedvvel végzik a munkát, megszeretik a szö­vetkezetét. Ceak egy-két példát ragadjunk ki a sok közül, mit jelent a szövetkezetnek a tervenfelüli beadás. Tavaly, tehát 1953-ban a komáromi járásban lévő negvkeszi szövetkezet tagjai elhatározták, hogy terven felül adnak be gabonát. Ezek szerint búzá­ból 11 vagont, rozsból pedig 4 vagon­nal adtak terven felül. A beadott ga­bonáért 334.000 koronát kapott a ozö­­vetkezet, ami nagymértékben hozzáse­gítette a ugoket ahhoz, hogy a ledol­gozott munkaegységeik után a termé­­szetbeniek mellett jsztalékként 9.5 koronát kaptak. Összesen 585.000 ko­ronát osztottak szét a ledolgozott munkaegységek arányában. Egészen biztos, hogy nem bánták meg a szövet­kezet tagjai, hogy jól dolgoztak és hogy beadtak gabonát terven felül. A csallóközaranyosi, alsószecsei, ipoly­­viski, vicsápapáti és még sorolhatnánk azon szövetkezetek számát, amelyek­nek a terven felül beadott gabona ára növelt: az újévi osztalékot. IV 1 agángazdálkodóink is vannak szép számban, akik iparkodtak túltel­jesítem beadásukat. Rozsuk János, pe­redi lakos, aki 2.89 hektár földön gaz­dálkodik 350 kilogramm árpát és 200 kilogramm napraforgót adott terven felül. Szabó Lénárt Peredről ugyancsak 300 kilogramm árpát és 200 kilogramm nap-aforgót adott be szabad áron. Gaz­dálkodóink pénzhez jutva kiegészíthet­ték gazdasági felszereléseiket, állatál­lományukat. Ha például az idén egy 800 hektár földdel rendelkező szövetkezet terven felül bead 5 vagon búzát, azért, ha csak a felárat számítjuk, 100.000 ko­ronát kap. Ez az összeg megemeli a nunkeegyséiek értékét, tehát az el­számolásnál :s a munkaegység arányá­ban megkapják a szövetkezet tagjai. Ha a 800 hektár földet 80 család mű­veli, akkor ezt az összeget a végelszá­molásnál 80 felé osztják, 1250 korona jut családonként. Mondjuk, ha minden család nem ruhát, vagy egyéb dolgot, hanem rádiót vásárol ezen a pénzen, 80 házban szólalna meg a rádió. A szövetkezeti tagok hallgathatnák a ta­nulságos előadásokat, a híreket, a szebbnél szebb zenét, röviden élveznék mindazokat az örömeket, amit egy rádió nyújt hallgatóinak. A tervenfelüli beadásokban a szövet­kezetek mutatnak példát, hogy a ma­gángazdák lássák, hogy a gépi erővel megművelt táblákon magasabb a hek­tárhozam, több a termés, tehát jut szabad pia i eladásra is. Vonzó példa ez számukra. 'T' ártsák szem előtt a szövetkezet 1 tagjai, hogy első a beadás, má­sodik a vetőmag és takarmány alap és a többi szövetkezeti alapok biztosítása, harmadik a természetbeniek kiosztása. Ha jól dolgoztak, a gazdag termésből jut szabad eladásra is. Ez annál is in­kább lehetséges, mert kormányunk csökkentette a beadási kötelezettsége­ket. Mint minden dolgozónak, úgy dolgo­zó parasztjainknak is vágya egy újabb árleszállítás. Ez lehetséges és megva­lósítható, azonban elsősorban nekik kell а X. pártkongresszus irányelve: szerint a mezőgazdasági termést min­den erejükkel növelni, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági terméke­ket dolgozóink olcsóbb áron megvásá­rolhassák. S. G. Elsőnek teljesítették a beadást Az ógyallai járásban a Vitt-pusz­tai szövetkezeti' tagok 43t> hektár földön gazdálkodnak. Az idei ga­bonafélék beadását köztársasá­gunkban elsőknek teljesítették. Az utolsó három nap és két éjszaka le­forgása alatt 6 vagón búzát, 3 va­gon rozsot és 378 mázsa árpát ad­tak be a dunaradványi begyűjtési raktárba. Ez a követésre méltó eredmény annál értékesebb, mi­vel ezt azonnal az aratás utáni má­sodik napon érték el. A viri szövetkezet 90 hektáron búzát, 79 hektáron árpát és 55 hektáron rozsot termelt. Ebből 43 hektárt önkötözővel, a többit kom­bájnnal aratta. Kondrlík Ondrej, a „legjobb munkás” érdemrenddel kitüntetett ógyallai gépállomás kombájnosa és a jihlavai kerület trebiči gépállomás három további kombájnosa — akik a nyitrai ke­rületbe jöttek brigádba — nem egész öt nap alatt befejezték a vir­­ti szövetkezetben az aratást- Két cséplőgépen tisztították és szárí­tották a gabonát- Naponta 20—25 dolgozó 300 mázsa szemet is meg­tisztított- A cséplőgéptől egyénesen a dunaradványi begyűjtési raktár­ba szállították a gabonát. A virti szövetkezet a tervezett munkaegységek értékének megfe­lelően több mint 12 vagon búzát, rozsot és árpát osztott ki a tagok között. Hektárhozamuk 5 -7 má­zsával magasabb volt a tavalyinál, melyet a jól elkészített talajnak, jóminőségű vetőmagnak és az ag­rotechnikai határidők helyes betar­tásának köszönhetnek. Ennek ter­mészetesen mindnyájan örülnek. A legnagyobb örömük ellenben alz hogy ők voltak a Köztársaságban azok, akik az állam iránti beadásu­kat, a legbecsületesebb köteles­ségüket, elsőknek teljesítették. Visszakerül-e a beadási Nagy napra ébredt az andódi szö­vetkezet július 12-én. A kora reggeli órákban a tagok ott sürgölődtek a gaz­dasági udvaron, díszítették a kocsikat, felszallagozták a lovakat. Minden ko­csis azt akarta, hogy az 0 kocsija le­gyen a legszebb, a legmutatóbb. Talán lakziba készülnek s menny­asszonyt visznek? Kiderült, hogy nem lakziba, más. hová készülődnek. Gabonával telt zsá­kok kerültek a kocsikra és megindult a menet, irány az érsekújvári begyűjt!! raktárszövetkezet. A kocsik betértek az újvári raktár, szövetkezet udvarába. A kocsin ülők. e pillanatban valóban megfeledkeztek a 310 mázsa árpáról, amit magukkal hoztak, mert pattogós cigányzene fo­gadta őket, akár csak a lakodalmasa, kát. A szövetkezeti tagokat meghatotta a gyönyörű fogadtatás. Rosták elvtárs, a raktárszövetkezet igazgató-helyettese, köszöntöttte az andódiakat és tudomásukra adta, hogy ők az elsők az újvári járásban, akik gabonát hoztak a raktárba. Caban István, az andódi szövetkezet elnöke megköszönte a szívélyes fogad­tatást, ünnepélyesen megígérte, hogy nemcsak az első gabonát, hanem oz egész beadási kötelezettséget is első­nek akarják beadni a járásban. A szövetkezet elnökét 14-én rend­kívüli gyűlésre hívták a járásba. A gyűlés ícésö éjszakáig eltartott és így éjfél után egy órakor került sor a munkák kiértékelésére. Kitűnt, hogy az andódi szövetkezet megnyerte a já­rási vándorzászlót. Azonban csak három és fél napig voltak a versenyzászló birtokosai, mert az érsekújvári EFSz még jobb munkát végzett. Amint később kide­­derült, a tagság egy része elpuhult és nem törődött azzal, hogy a verseny­zászlót végig megtartsa. Ugyanis a gyors beadást, tehát az elsőbbséget Madarász László idézte elő új szovjet kombájnjával, mert volt olyan nap, hdgy 11 hektár árpát le­aratott, hektáronként 29-30 mázsás át­laggal. Tehát nemcsak a szövetkezeti versenyzászló Andódra? tagok érdeme a versenyzászló elnyeré­se, hanem a kbmbájnosé és a kom­bájné. Július 19-én az este megtartott tag­sági gyűlésen mindez kiderült. Az el­nök szava pattogott, mint tűzben, ke­mény fából a szikra, mikor a verseny, zászló elvesztéséről volt szó. — Tőlünk függ — mondta Caban elvtárs — a zászlót nem kellett volna kiengednünk a kezünkből, ha szív­ügyünknek tartottuk volna. Persze szombat délután már hazafelé tart a nép, ezért a szalma összehordása lassan megy, a tarlóhántást nem végezhettük folyamatosan, elvesztettük a verseny­­zászlót. Szégyen ránk és ezt helyre is kell hoznunk. Meg van minden feltéte­lünk arra, hogy pár nap múlva a zász­lót visszaszerezzük. Ha összefogunk, három nap múlva mienk lesz a zászló és nem az újvári szövetkezeté. Ez elérhető, mert már 17-ikére be­adtak hét vagon gabonát, 15 vagont pedig, amit a kombájn csépel, most tisztulják, szárítják. E hét folyamán eleget tesznek egészévi beadási köte. lezettségüknek, süt ahogy Caban elv­­társ mondta, meg is toldják azt vagy 2 vagonnal. De nemcsak a gabonabeadással ipar­kodnak az andódiak. Rendben vannak ők a többi beadással is. Tejből 8.S75 litert adtak tervenfelül s újévig 20.000 literrel megnövelik ezt a mennyiséget. A tojást már egész évre beadták és még újévig 10.000 darabot beadnak: Ezenkívül tervbevették 100 darab ser­tés szabad eladását is. Mindezeket fi­gyelembe véve, látható, teljésen a szö­vetkezet tagjától függ. hogy az újvári szövetkezetben megmelegszik-e a zász. ló, vagy sem. Az andódiak biztos azon a vélemé­nyen vannak, hogy nem. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy most már nem a kombájn munkája a döntő, dei­nem emberi kéz kell hozzá, a cséplő­gépeket jól ki kell használni, s nem csak szombat délután, hanem vasárnap is kell dolgozni, ha azt a termés be­takarítása megkívánja. Sándor Gábor A budmerici állami gazdaság úgy szervezte meg munkáját, hogy а да bonát egyenesen a cséplőgéptől a fö'd­­iműves-raktárszőretekezetbe szállítja. így sok felesleges munkától mentesülnek a dolgozók és idejüket más fon­tos munkára fordíthatják.--------- Használjuk ki a repce tervenfelüli beadásának előnyeit-------­Száz kilogramm „A” alapminősé­gű repcemag felvásárlási ára 176 korona. Ellenben, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a tervezett fela­datok teljesítése után minden 100 kg tervenfelüli repcebeadásért 352 koronát fizetnek ki, tisztán látni, hogy mennyire kifizetődik harcolni minden szemveszteség éllen. A kicsépelt repcemagot jó, szellös raktárakban kell elhelyezni, hogy teljes száraz állapotban, mindenféle dohos, vagy penészszagtól men­tesen, szállíthasuk. A jól kitisztított repcemagot is értékelni kell, mert ha benne több, mint 3 százalék a selejt, akkor nem lehet már az A" osztályba sorozni, de mint alacso­nyabb minőségűt olcsóbb felvásár­lási áron vásárolják fel. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a beadott rep­cemag mennyiségében 5 százalék­ban törmelék szemek vannak. Hogy a szövetkezeti tagok és földművesek nagyobb gondot for­dítsanak 3 repce és más olajosnö­vények magjainak betakarítására, ez évben a termelők az olajos növé­nyek beadása után igényt tarthat­nak 1 kilogramm margarin 9.60 ko­rona árbani felvásárlására. A ter­melők minden 100 kilogramm ter­venfelüli repcemag beadása után, 0,5 kilogramm margarin felvásárlá­sára kapnak utalványt. Abban az esetben, ha tervezett feladatát tel­jesítik, az eladott mennyiség elő­nyös felvásárlási árán kívül minden 100 kilogramm tervenfelüli repce­mag beadásáért előnyös margarin felvásárlási utalványt kapnak. De nemcsak azt: A beadott repcemag után igényt tarthat olajos pogácsa, vagy darált olajos pogácsa előnyös felvásárlására is. A szövetkezet minden beadott 100 kilogramm rep­cemag után 65 kilogramm olajos pogács vásárolhat. A többi föld­műves pedig 50 kilogramm ha­sonló olajos takarmányra tarthat igényt. Rudolf Sevéík a begyűjtési minisztérium dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents