Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-25 / 30. szám
8 яШтъШп Í954. Július 25. Dolgozzanak a gépek A nyitrai kerületi javítóműhely dolgozói a szalma összehárítás meggyorsítása érdekében 200 darab szalmaösszevonó készüléket gyártottak. A keretéket a brigádközpontoknak már szét is küldötték. Felső képünkön Palan Ferenc látható munkaközben, aki a tervezett 200 keret helyett 220-at hegesztett és irr . fejezi be az utolsó darab hegesztését. Alsó képünk az elkészített szalmaösszevonó keretet ábrázolja, amely az aratási munkákban sok fáradságtól kíméli meg szövetkezeti tagjainkat. A cséplőgép jó munkája a dobtól függ A gyorscséplés leglényegesebb tényezője a munka jó megszervezése. A megnövekedett teljesítmény fokozza a cséplőgép és a meghajtó erőgép igénybevételét. Ez megköveteli egyrészt a gépek leggondosabb előkészítését, másrészt a cséplőgép egyes részeinek kisebb átalakítását. Különösen fontos, hogy csak jó állapotban lévő, nagyobb dobszélességű, vasvázas gépeket jelöljünk ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisebb dobszélességü új gépekkel nem lehet gyorscséplést végezni. Jó munkaszer. vezéssel, jól karbantartott, üzembiztos gépekkel még kis dobszélességű' gépeknél is a szokásos teljesítmény sokszorosan érhető el. A gyorscséplésre kijelölt gép gépésze a munka megindulása előtt még egyszer vizsgálja át a gépet s az észlelt hiányosságokat még a cséplés megkezdése előtt javítsa ki. Ä cséplőgép egyik legfontosabb része a dob. A cséplőgép jó munkája elsősorban a dob munkájától függ. Л tökéletes kicséplés elérése érdekében biztosítani kell a statikusan és dinamikusan már kiegyensúlyozott dob megfelelő fordulatszámát. A legked. vezőbb fordulatszám 1050-1100 perc a dob méretétől függően. Ha az erőgép szíjtárcsájáról a szükséges fordulatszámot nem lehet biztosítani, fával, vagy ha nincs, szíjjal kell a cséplő dob szíjtárcsáját megtalpalni. Nagy mértékben befolyásolja%a dob munkáját a hajtószíj is. Gyorscséplésnél célszerű 10—12 méteres főszíjat használni a jó felfekvés és csúszásmentes meghajtás érdekében. Gondoskodni kell arról is, hogy a verőlécek és kosárlécek jó állapotban legyenek. Átlagos gabonát véve figyelembe, egyenletes etetés mellett, gyorscséplésnél a dob és kosár közötti hézag a belépésnél 25—30 mm, a küépésnél 7—8 mm lehet Igen fontos szerepük van a szalmarázóládáknak. Munkájuk eredményesebbé tétele érdekében szalmabontóvillákat kell rájuk felszerelni. Nedves gabonánál a ládák felületének rácsozatát ritkítani lehet, nagyon száraz, törékeny szárú gabonánál a rostafelület nem tudja elvégezni a tökéletes szétválasztást. Ilyenkor a rácsot a láda hosszirányában 2—3 szál dróttal befonjuk s így tehermentesítjük a tö. rekrostát. Ha sok a szem a szalmában és a gépen már állítani nem lehet, csúsztatórácsot kell ‘ akalmazni. A A csúsztatórácsról az eltömődések elkerülése érdekében egy dolgozó a kuzalozó garatjába segíti a szalmát. Gondosan meg kell vizsgálni a törekrosta felületét, az elhajlott ’emezrosta-fogakat ki kell egyengetni, me.f a lehajlított fogak nem vesznek részt a törek szétbontásában és továbbításában. Ennek következtében előszói eltömődés, majd az egész rostafelíiletre kiterjedő torlódás állhat elő. a rosták jó munkáját csak úgv lehet biztosítani, ha a gép vízszintesen áh Átállásánál sohasem szabad a rostafelületeket rakterűiéinek használni. Az alsó tisztítómű nagyságra általában megfelel, a rostákat azonban eg , számmal nagyobb lyukméretüre ke i kicserélni. A nagyszelelőt úgy kell be állítani, hogy a széláram egyenletes legyen. A magfelhordó a serlegek sebeségé. nek 5-10 százalékos emelésével elegei tud tenni a gyorscséplésnél felmerd'ö követelményeknek. Igen fontos azonban az is, hogy a serlegszíjat (heveder) ke1 lőképpen megfeszítsük és hoc-, a serlegek jó állapotban legyenek. Ez ze! biztosíthatjuk az alsó tisztítómű bői áramló mag időbeni elszállításaa cséplőcsapat folyamatos munkáját Csak ha már sehogyan sem boldogulunk, akkor szabad a csapóajtó meg nyitásával tehermentesíteni a mag. felhordót. A felső tisztítómű (kistisztító) ros táit is egy mérettel nagyobbra ke kicserélni. A kistisztítómü zavarta! a i munkájához gyorscséplésnél erősebb széláram szükséges. A toklászolót az aratott terménynek megfelelően kell használni. Az árpát minden esetben toklászolni kell. Általánosságban megállapíthat.1, hogy jó állapotban lévő, gondosan előkészített gépnél gyorscséplés esetén sem fordulhat elő fennakadás, mert tv egyes szerkezeti részek az előírtad háromszor-négyszer nagyobb teljesítményekre is képesek. A kisebb szerkezeti módosításokon túl meg kell nagyobbítani az etet'! állványt, hogy a két-két kévevág' I munkás elférjen. Ügyelni kell ап a hogy az így megnövelt karzat ki támasztása biztonságos legyen. кЭга klóra llomasatn k U íréi 1111111111ЦШ) tllllllllllllll1 llllílllll|llllllllllllllllllllllllllllllllll!Hlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHllllllillllillilíllllillllllllllHH1444 Ami tetszett és ami nem a kálnai gépállomáson Nagy a sürgés-forgás a kálnai traktorálloimás udvarán. Mindez az aratás és a cséplés idejében való befejezéséért történik. Még. alig múlt el nyolc óra, de a gépállomás körzeti agronómusad, a brigádvezetők és a gépjavítók kötelességüknek eleget téve, befejezték a szokásos heti értekezletüket. Vájjon miről is tárgyalhattak? Bizony ilyen sürqős dologidőben van is miről beszélni, főleg a gépállomáson, hiszen nagyban segítségüktől függ. hogy idei gabonatermésünket idejében, veszteség nélkül betakaríthassuk. Ez a munka pedig igen-igen sürget. Tavaly ilyenkor már a cséplés közepén tartottunk. Ezidén viszont még az önkötözök, kombájnok egyöntetű bugásától hangos a határ. Ami tetszett... Kiút a gabonatáblákon, a traktorállomás javítóműhelyeiben pezseg az élet. Akad elég munka ez irodákban is, főleg itt az igazgató helyiségében. Szinte percről-percre hívják a traktorállomást, kérik mielőbbi segítségét, ami természetesen jól szervezett munkát, pontos irányítást és nem utolsó sorban alapos hozzáértést követel. Gyurcsek elvtárs, a gépállomás igazgatója határozottan és pontosan adja az utasításokat, meghallgatja a hozzá forduló felek kívánságait. Most ismét felcsengett a telefon és füléhez emel; a kagylót. A gyevicsányi szövetkezet jelentkezik. Örömmel jelenti, hogy a gépállomás segítségével elvégezte az aratást. Az igazgató még le sem tette a kagylót, máris nyílik az iroda ajtaja és két fiabail, napbarnított arcú férfi lépett be a szobáiba. A beszélgetés során csakhamar kiderül, hogy az említett szövetkezet agronómusához és zootechnikusához van szerencsénk. — Tudom is miről van szó — előzte meg az igazgató a jelenlévőket. A lenkombájnt akarjátok elvinni, ugye? — Bizony azt — válaszolták a gyevicsányiek. — Tíz hektár lentermését nem könnyű betakarítani. De ügy értesültünk, hogy a lenkombájn Déménden majd Derzsenyén dolgozik, holott ezekben a szövetkezetekben sokkal később vetették el a lent.,. Szó-szót követett s végűi is megállapodtak abban, hogy e héten a gyevicsányi szövetkezet földjeiről is lekerül a len. Az említett szövetkezet tagjai párosversenyben állanak a derzsenyei szövetkezettel íz összes mezei munkák idejében való elvégzésében, ennélfogva a magas terméshozam biztosításában is. Ez viszont erre kötelezi a szövetkezet tagjait, hogy a gabona aratása mellett a len tépését is maradéktalanul elvégezzék. Még jól be sem fejeződött a beszélgetés, ismét nagyot nyílt az ajtó. Gál Lajos, az alsószecsei brigád vezetője lépett be. Beszédén érezni lehetett, hogy igen sürgős ügy >lintézéséről van szó. Majdnem csakhogy lihegve mondja: — Majd agyonvernek az emberek. Nem boldogulunk ez új kombájnná. Sürgős segítséget kérek! Szerencséjére még idehaza tartózkodott a kombájnok kerületi ezermestere, akivel az igazgató utasításai nyomán, motorkerékpárra ült és kiszálltak a helyszínre. Miután a motorból eltávolították a plombát, a kombájn nyugodtan elindult és szaporán nyelte a szövetkezet dús gebonekalászait — jelentette telefonon a brigád vezetője. A gépállomáson tehát éber figyelemmel kisérik az aratás menetét és mindig ott avatkoznak be, ahol éppen a szakemberek segítségére a legnagyobb szükség van. így van ez a gépállomáshoz tartozó összes brigádon, hiszen csakis üzemképes gépekkel lehetnek a földművesek igazi segítőtársaivá. Ami nem tetszett a gépállomáson ... A szerződést, legyen az bármilyen irányú, teljesíteni kell. S ez vonatkozik a kálnai gépállomásra is. A tervek azt mutatják, hogy szerződést kötött a járás egyénileg gazdálkodóival, akikkel több, mint 120 hektár terület leeratására vállalt kötelezettséget. Ebből viszont — alkalmazottain kívül — még egy hektárt sem teljesített. A gabonaaratás mindnyájunk közös ügye, így tehát a gépállomás elsőrangú kötelessége is. A gépi munkán keresztül pedig dolgozó parasztságunk meggyőződik a közös, nagybani termelés előnyeiről s éppen ezért még inkább elő kellett volna segítenie a magángazdálkodók gabonabetakarltását. Garamlökön, mint ismeretes, döntő többségben szövetkezeti gazdálkodás folyik,'de akadnak még egyénileg gazdálkodók is a faluban, akik miután szerződést kötöttek az aratásra, joggal számítottak a gépállomás segítségére. Szabó Lajos, Zaholec János és még sokén mások a gépállomás gondatlansáp1- folytán elestek a gépi műnké előnyeitől, maguk saját erejükből fogtak hozzá és végezték el az aratást. A kálnai egyénileg gazdálkodók úgyszintén hiába számítottak a trektorállomás által ígért önkötözőkre. Mit tesz a nemzeti bizottság Dél felé járt az idő és a nap egyre erőteljesebben sugározta be a falut és környékét. A kálnai utcákon a határból, szerszámokkal a kezükben hazatérő emberek siettek hazafelé. A nemzeti bizottság épületének ajtaja tárvanyitva áll. Ebből arra lehet következtetni, hogy ilyenkor délben is igyekeznek a funkcionáriusok a határból hazatartó dolgozó parasztok ügyeit elintézni. Mást mutat a kép azonban az irodában. A pártszervezet egyik funkcionáriusa tartózkodik a nemzeti bizottságon, de ő sem „hivatalos ember”. A magángazdálkodók aratási munkálatairól érdeklődünk. Szerinte azonban az egyénileg gazdálkodók ügyeit nem a nemzeti bizottság, hanem az erre kiválasztott elnök Pavlovics János intézi. Tehát bővebb felvilágosítással ő szolgálhat. Mindez azt e benyomást keltette, hogy keveset törődnek a kálnai nemzeti bizottságon a magángazdálkodók ügyeivel. Maga a 70 éves Pavlovics János bácsi nyilatkozata is ezt erősítette meg, miután elbeszélgettünk a község mezőgazdasági kérdéseiről. A magángazdálkodók bizony kevés segítségben részesülnek i helyi nemzeti bizottságon, pedig számottevő gazdasági egységet képviselnek még a faluban. A nemzeti bizottságon ugyanis keveset törődnek a magángazdálkodók aratási munkálataival, sőt a tarlóhántás elvégzése körül is sok javítani való lenne még. Ezt viszont csupán a gépek teljes bekapcsolásával lehetne sikeresen megoldani. Pavlovics János a helyi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának elnöke csupán megállapítja, a fennálló hiányosságokat, de ő maga "aktívan nem tesz semmit a munkák megjavítása érdekében. Igaz az is, hogy a nemzeti bizottság hetes tanácsa kevés támogatást nyújt a mezőgazdasági osztály tevékenységéhez. így hát nem csoda, hogy Volkó János, Mosko Júlia és Korbei Rozália meg még több magángazdálkodó nem kapott gépi segítséget az aratáshoz. Tényleg a körülmények azt igazolják, hogy Kálnán a magángazdálkodók ügye nem a nemzeti bizottság ügye, csupán egyeseké, a magángazdálkodóké. A hibáikat, ha utólag is, ki lehet küszöbölni. Nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a magángazdálkodókkal is, s azok panaszait meghallgassák és a törvények értelmében orvosolják is. Most az a fontos, hogy a nemzeti bizottság a cséplés irányításával biztosítsa az idei terméfi mielőbbi betakarítását és az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítését. ■ Szombath A. Jó szakember holtig tanul-Mihály Lajos kombájnost, a tere. besi gépállomás dolgozóját az egész kassai kerületben jól ismerik. Ahová csak kombájnjával eljutott, mindenütt csak jónevet szerzett magának és a gépállomásnak. Tavaly, amikor a t'erebesi járásban az aratást elvégezte, kombájnjával a kézsmárki járásban levő szövetkeze, tesek segítségére sietett és ott is kivette részét a betakarítási mun. kálatokból. Három évvel ezelőtt ült fel legelőször a kombájn nyergébe es amikor megindította a hatalmas gépezetet, vegyes érzelmek fogták el. Tudatában volt annak, hogy nagy és felelősségteljes munkát vállalt, de bensőjében örült, hogy régi álma végre teljesült. Legelőször a sátoraljaújhelyi szövetkeze, tesek dűlőin aratott. Az első évben nem haladt úgy a munka, ahoqy szerette volna. Kevés volt a tapasztalata és így nem is lehetett ura teljesen a gépnek. Egyszer megtörtént, hogy a kombájn egyszerűen leállt. Nem akart menni se jobbra, se balra, se előre, se hátra. Hirtelenében azt se tudta, mihez kezdjen. Társával, akit szintén a kombájnhoz osztottak be, keresni kezdték a hibát. A motort széjjelszedték, de a hibát csak nem találták meg. A motort újra összerakták és indították. A gép azonban meg sem mozdult. Ekkor vették észre, hogy a kulcsot a kapcsolószekrényből véletlenül kihúztak és a motort ezért nem tudták begyújtani. Akkor mind a ketten egymást nevették. „Milyen ügyes emberek vagyunk — mondotta Lajos, — hibát a gépben kerestük és most jöt. vünk rá, hogy annak semmi baja nincsen.’’ Azóta már két év telt el és Lajos alapos szakismeretre tett szert. Ismeri a gép minden részét. Szakismereteit főképpen szakkönyvelt, bői meríti és szabad idejét is tanulással tölti. Mihály elvtárs is rájött arra, hogyha az idővel lépest akar tartani, folyton tanulnia kell. A múlt évben összesen 225 hektár gabonát learatott. Az egész aratás ideje alatt lelkiismeretesen dolgozott. Ha kellett, megszervezte az éjjeli műszakot is, de az éjjeli munkánál eleinte sok nehézséggé7 kellett megküzdenie. A géphez beosztott munkaerők nem jelentek meg és így nekik kettőjüknek kellett helyettük is dolgozni. A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya értékelve a tavalyi aratás eredményeit, Lajos Mihály kombájnost, a kassai kerület harmadik legjobb kombájnosává minősítette. Az idei aratást a mült évben szerzett gazdag tapasztalatokkal felvértezve kezdte meg. Egyenlőre a királyhelmeci kerületben dolgozik. Habár az időjárás nem kedvez, úgy mint ahogy azt szeretné, kom. bájnjávax mégis dicséretremélto eredményeket ért el. S-4-es kombájnjával a norma szerint 140 hektárt kell learatnia Az előirányzott tervét azonban szeretné túlteljesíteni és még a tavalyinál is nagyobb eredményt elérni. Védnökségi üzemek segítik a gépállomásokat A gépállomások felett védnökséget vállalt ipari üzemek dolgozói az aratás és cséplés ideje alatt nagy segítséget nyújtanak a gépállomásoknak. Ez év márciusában a Kábelgyár dolgozói védnökséget vállaltak a stompfai gépállomás felett. и kölcsönös együttmunkálkodás eredménye már az első hónapokban megmutatkozott. A kábelgyár szakemberei mindenekelőtt a gépek javításában nyújtanak nagy segítséget, amely lehetővé tette a nyári munkákra való időbeni felkészülést. Az üzem tisztviselői átrendezték a gépállomás ügyvitelét, segítségüre voltak a műszaki tervek elkészítésében. A kábelgyár dolgozói a stompfai gépállomás rendelkezésére esztergályozó gépeket és villamoskalapácsot bocsátottak. A kombájnok részére pótalkatrészeket készítettek és a hiányzó öt ékszíjat pótolták. A gépállomás dolgozói a védnökség! üzemtől ezenkívül egy teljesen felszerelt mozgóműhelyt is kaptak, amely• к az aratási és cséplési munkák tartama idején nagy hasznát veszik. A pótkocsin több satuval ellátott munkaasztalt helyeztek el és azt hegesztőkészülékkel is felszerelték. A védnökség: üzem az aratási és cséplési munkák tartamára a gépállomás rendelkezésére bocsájt egy hegesztőt és egy géplakatost. A Slovnaft dolgozói U kötelességüknek tartották, hogy a pozsonyi gépállomás fölött az aratás és cséplés mielőbbi befejezése érdekében védnökségei 'állaljanak. Műhelyükben eddig töbl önkötözőgépet és más egyéb szerszámot megjavítottak. A Slovnaft dolgozó Ígéretükhöz níven ellátták a gépállomást mozgóműhellyel is, amelyet villamos hegesztőkészülékkel, munkaasztallal, satukkal és pótalkatrésszel elláttak.
