Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-25 / 30. szám

1954. Július 25. S Levelezőnk írja Kispakáról: Aratunk, csépelünk, s ápoljuk kapásainkat Az idei aratás nagy feladatok elé ál Utotta mezőgazdasági dolgozóinkat. A tivakori esőzés, a dőlt gabonák, vala­mint a hömpölygő Duna vize mind ar­ra hívt fel a figyelmünket, hogy az aratást a lehető legjobban szervezzük meg. Ez ,.?tn is hiányzott a kispakai szövetkezetből. Mikorra olvasóink ezeket a sorokat olvassák, minálunk már befejeztük az aratást. Ez pedig annak *x dható be, hog gépeik elsőrendűen végezték a munkát Kombájnnal 33 hektárt arat­tunk le Horváth János kombájnos nagy súlyt fordított a kombájnok karban­tartására, hogy így rendes munkát vé­gezzenek. Ennek meg is volt az ered­ménye Naponta 180 mázsa gabonát aratott és csépelt ki a kombájn. Meg kell. hogy emlékezzünk Papul Erzsébet és Bitter Máriáról, akii fiatal, alig 16 éves ko­rukra nagy kitartással dolgoztak a kombájnon. Pedig az árpaaratásnál fu­tott bőven a porból is és mégis mo­solygós arccal ült ez a kéi derék kis­lány a kombájn nyergében, mintha csak azon születtek volna. Az önkötözőgépek is példás munkát végeztek. Különösen Kovács Boldizsár és Varga István, a kispakai traktoros­brigád traktorosai végeztek jó munkát A cséplést is megkezdtük, úgyhogy a? aratás a csépléssel egyidőben terv­szerűen folyik. A cséplőgéptől azonnal szállítjuk a gabonát a begyűjtési rak­tárba, hogy idejében eleget tegyünk kötelezettségünknek A tarlőhántást szintén az aratás alatt végeztük el. Mihelyt megszaba­dult a föld ’ kévéktől, azonnal otter­­mett a „Stalinvec” s forgatta a fekete földet. Az, hogy traktorosaink jó mun­kát végeznek nagyban köszönhető Né­meth Dezső, a traktorosbrigád vezető­je öntudatos jó szervezői munkájának A nagy munkaidő “llenére, hogy ara­tunk és csépelünk, azonban a növé­nyek ápolásáról sem feledkezünk meg. A 15 hektár cukorrépánkat és az 5 hektár akarmányrépánkat kétszer megk. páltuk és négyszer ekéztük. A kártevő rovarok ellen is idejében igyekszünk védekezni, ezért dinocidda) szórtuk meg répánkat. Amennyiben az aratásra nem a 'eg­­kedvezőbb volt az időjárá annál in­kább kedvező a tarlóhántás és a má­sodnövények vetésére. Már ezidáig 12 hektár másodnövényt vetettünk. Rövi­desen még újabb 12 hektárt teszünk földbe. Hogy a munkák jól haladnak szövet­kezetünkben, azt nagyban köszönhet­jük a védnökségi üzem dolgozóinak, akik nagy odaadással ee< édkeznek a gyomtalanítá:ban, úgyszintén az ara­tási munkálatoknál és egyéb hivatalos munkáknál is. A legutóbbi vasárnap védnökségün' 30 személyből álló cso­portot küldött segítségünkre, kik szor­galmasan jolgoztak és munkájuknak meg is volt az eredménye. Összehord­­ták 22 hektárról a búzakévéket, úgy­szintén 3 hektár árpaföldön is kereszt­berakták a kévéket. Minden igyekezetünkkel arra töre­kedünk., hogy beadási kötelezettségünk­nek idejében eleget tegyünk. Már 90 mázsa rozsot beadtunk és e hó 25-ig eleget akarunk tenni búzabeadásunk­nak is, ami 9 vagont tesz ki. Azonkí­vül a traktorállomásnak is iparkodunk a tervezett 221 mázsa természetbeni járadékot idejében kiegyenlíteni. Munkánkat mindenkor odaadóan vé­gezzük, mert tudjuk, hogy azt saját és az egész ország dolgozói érdekében végezzük. . Posvanc Béla Bodvavendégi dolgozói a veszteségnélküli betakarításért „Amilyen az ifjúságunk, olyan lesz az egész nemzedék a jövőben”, — mondja a közmondás. Fiatalságunk, nak. minden joga és lehetősége meg­van népi demokratikus hazánkban. Ezért most magáévá tette a termény mielőbb' betakarításáról szóló felhí­vást és lelkesen segít a mezőgazda­sági munkákban. Ugyanígy gondolkoznak osztálytár­saim, a kassai pedagógia iskola diák­jai is, akik már több csoportban dol­goznak kerületünkben. Egy harminc tanulóból álló brígádcsoport a torrmi állami gazdaságban, Timkó elvtárs ve­zetése alatt, dolgozik. Timkó elvtárs elismerőleg nyilatkozik a diákok öntu­datos munkájáról. Többek között ezt mondja: „Tudják azt jól, hogy volt a tanulás valamikor és hogy van ma. A munkás vagy paraszt gyermekei jó, ha megtanultak olvasni, írni és számolni. Nem volt ösztöndíj, vagy valami más állami segítség sem. A mai népi demokratikus rendszer egé­szen új formában rendezi a tanulást És ennek tudatában végzik brigá­dom tagjai munkájukat a termés be­takarításában ” A bodvavendégi parasztok is tiszti­­ban vanak azzal, hogy a veszteség­­nélküli betakarítás az összes dolgo­zók érdeke. Az idei aratás több erő­feszítést kíván, mint az előzőek. Un­nék az oka a sok esőzés, mely külö­nösen a szepsi járásban sok kárt csi­nált és hátráltatta a munkát. így a szénát sem lehetetett lekaszálni, mert a réten folyik a víz. Még azok, akik hamarább kaszálták, sem tudták a szénát begyűjteni. A sok esőzés miau a gabona megdőlt. De azért paraszt­jaink nagy lelkesedéssel végzik az aratást és minden jó időt kihasznál­nák a termés betakarítására. Mató Pál, Roďavendégi A tarlóbuktatást is elvégeztük A nánai gazdaságban is megindul­tak a kombájnok. Tóth József kom­­bá.ii.os Szukubcsák Béla társával íú­­lius 1-én tavaszi árpából 8 óra alatt 148 mázsát aratott és csépelt. Dolgo­zóink felkészültek arra, hogy a leg­rövidebb időn belül és a legkisebb szemveszteséggel takarítják be а рэ­­bonát. mindnyájunk kenyerét. Az ara­tással egyidőben a tarlóbuktatást is elvégezzük. Ezzel tisztítjuk a gyomot s a jövőévi terméshez már most lerak­juk az alapot. A tarlóhántással egy­idejűleg a máeodvetésekkel növeljük a takarmányalapot. A kapásnövé­nyeinket aratás alatt is gondozzuk és most fejezzük be a burgonya második töltögetését. Megkezdtük a heterózis­­kukorica ivartalanítását Július 1-лп gazdaságunk 222 mázsa korai burgo­nyát adott a közellátás céljaira. Dohányosaink is serényen munkál­kodnak és megkezdték a dohányleve­lek törését. Kertészeti csoportunk sem áll az utolsó helyen. A június havi ter­vet hagymából 1.100 százalékra, ká­posztától 293 százalékra, tökből 239. borsóból 156 százalékra teljesítették a termelési tervüket. Nem maradtunk el a korai-zöldség beadással sem. amelynek tervét két és félszeresére teljesítettük. N váriül tetősben már 3 hektár burgonyát kiültettünk. Az egészévi termelési tervünket a növénytermelésben a mai nappal 32 százalékra teljesítettük. NAGY JÓZSEF. Nana Már Ferenc kombáinos az élen A dunaszerdáhelyi járásban a kom­bájnisták szocialista munkaverseny­ben állnak. A JNB a három legjobb kombájnistát a nyári munkák elvé­­qeztével értékes ajándékokkal foqja jutalmazni. A járási nemzeti tanács vándorzászlaját — Már Ferenc kom­bájnista napi 250—300 mázsa gabona kombájnnal váló aratás- és cséplésé­­vel nyerte el. Munkájában nagy se­gítségére van az óragrafikon beveze­tése; egész aratási tervét hatvan szá­zalékra teljesítette. A versenyben a második helyen Borbély• Lajos, a har­madik helyen Hervai József van. K. N. Több gondot a takarmánya lapra A madi szövetkezetben Bogyai Nán­­domé, Bartalos Miklósné, Sátor Lajos­­nés példásan bekapcsolódtak az aratási munkákba. A munkák jó megszerve­zésében Pirát Ferenc a HNB titkára is érdemet szerzett. Az aratást kombájn­nal végezték, sörárpából 200 mázsát, szénából 70 mázsát, a dunaszerdahelyi járásban elsők között adtak be. Ellen­ben elmaradtak a takarmányalap biz­tosításával és a silózással. A madi szö­vetkezetnek már a múlt télen sem volt elegendő takarmánya, éppen ezért kellene a múltból okulniuk. A késést még be lehet hozni, még meg van rá a lehetőség. A tavasszal elvetett ku­koricás-keverékeket igyekezzenek mi­nél előbb lesilózni. Krajésovics Nándor, Dunaszerdahely Lapunk olvasói egyre gyakrab­ban fordulnak kérdéseikkel, javas­lataikkal és beszámolóikkal szer­kesztőségünkhöz. Az egyszerű pa­rasztember. iki и múltban kisem­mizett, lenézett tagja volt a társa­dalomnak, ma már felismerte, hogy a szocializmust országunkban saját maga számára építi és ebben a munkában felismerte a sajtó nagy szerepét és jelentőségét is. Tintát, tollat fog kezébe, hogy megírta és-revételeit sajtójával kapcsolat­ban, hogy beszámoljon az új élet építésében elért eredményekről, hiányosságokról. Sokszor nehézke­sek a betűk, amelyeket levelezőink papírra vetnek, de belőlük az őszinte szeretet és odaadás tükrö­ződik a nagy közös ügy, a szocia­lizmus mielőbbi felépítése iránt. Az utóbbi időben, a tavaszi és nyári munkák alatt főleg a követ­kező levelezőink fejtettek ki kü­lönösen élénk tevékenységet: Esek József, a csúzi EFSz cso­portvezetője, Kontár Jenő. a fel­sőszeli szövetkezet tagja, Hankó József, a vágsellyei szövetkezet dol­gozója, Papp Jolán, a csúzi EFSz könyvelőségének munkatársa, Pos. vanc Béla, a kispakai szövetkezet könyvelője, Strompf József a fi­náléi EFSz elnöke, Vankó Gábor, a bátorkeszi szövetkezet dolgozója, Henzsel Mihály, az alsószecsei EFSz agronómusa, Cséfalvainé Sán­dor Erzsébet és Krajcsovics Fér. dinánd, a dunaszerdahelyi jármi nemzeti bizottság dolgozói. Bokor József, a kassai kerületi Csemadok­­titkárság munkatársa, L íska Vero­nika. a zselízi népi-könyvtár veze­tője, Nagy József, a nánai állami gazdaság dolgozója. Szíj jártó Gyu­la méhész, valamint Horváth Imre somorjai, Hampl József szelőcei c< Szántó Zoltán cirályhelmeci sport­levelezőnk. Ezek az elvtársak hozzászólásaik, kai és beszámolóikkal nagyban hozzájárultak lapunk értékessé té­teléhez. színvonalának emeléséhez, s ezen keresztül, ami a főcél: a szocialista falu felépítéséhez azál­tal. hogy beszámolóikkal még jobb munkára serkentették az EFSz-ek állami gazdaságok, traktor állomá­sok dolgozóit is az egyénileg gaz­dálkodó kis- és közép földművese­ket és kritikájukkal elősegítették számos hiba kiküszöbölését. Ezúton is köszönetét mondunk jó munká­jukért és velük együtt elvtársi szeretettel köszönjük minden egyes levelezőnket és olvasónku Jó munkát kívánunk mindannyi­­uknak és kérjük őket, hogy ezen­túl is minél gyakrabban keressék fel szerkesztőségünket beszámoló­ikkal, kritikájukkal, észrevételeik­kel és kérdéseikkel. A levelező osztály. Az olvasó kérdez, y Szabad Földműves válaszol iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Szabó Ráfael bratislavai olvasónk a következő kérdéssel fordult szerkesz­tőségünkhöz: Édesapámtól Bratislava külvárosában kis családi házat örököl­tem. A ház felét feleségemre írattam. Később azonban elváltunk. Volt felesé­gem azóta nem fizeti az adót, habár a ház fele telekkönyvileg az ő nevén van. Az adóhivatal tőlem kéri a ráeső adórészt is. Igazságos ez? Az ügyet megérdeklődtük az illeté­kes hivatalban. Helyes az, hogy Szabó elvtársat szólították fel az adó kifize­tésére, mert a házadót mindig egy személyre írják ki. Ha azonban a há­zat többen birtokolják, természetesen a többi tulajdonos is köteles a házadó ráeső részét kifizetni. Amennyiben ezt bármely tulajdonos megtagadja, bíró­sági úton be lehet hajtani a kérdéses összeget Azt tanácsoljuk Szabó elv­társnak, hogy ha máskép nem megy, intézze el ezt az ügyet volt feleségével bírósági úton. Egyébként egészen rész­letes tájékoztatást kap a következő címen: Octáreň štátnych príjmov pri ONV-Finančný odbor Bratislava, Stará radnica. Kérem a szerkesztőséget, érdeklőd­je utána nyugdíj-ügyemnek. Az ál­lami gazdaságon voltam alkalmazás ben 50 évig, mint bognár. A betegsegély­­zőt, valamint a nyugdíjalapot rende­sen fizettem. Havi járadékomat azon­ban kevésnek tartom István, csúzi olvasónk. írje Bitter Ügyében eljártunk a Szlovák Jára­dékbiztosítási Hivatalban, ahol egészen pontosan u.ána néztünk a dolgoknak. Járadékának magassága az 1948. X. 1-én megjelent 99/48 'b. törvény 270. paragrafusa értelmében helyes. A já­radékok megállapításánál ugyanis két körülményt vesznek figyelembe. Elő­ször is a biztosítás idejét, másodszor pedig az átlagos évi jövedelmet, amely- 1- el a biztosított személy rendelkezett. Ennek alapján tehát havi járadékát a törvény szerint állapították meg. Emel­lett azonban még felesége is élvez já­radékot. — Rendkívüli esetben azon­ban, ha például a járadékélvező telje­sen tehetetlen, alaposan megindokolt és a szükséges igazolásokkal ellátott kérvényt lehet beadni a iáradék fel­emelése végett a járási járadékbiztosí­tási hivatalba. „EFSz”-jelige alatt kérdezi olvasónk: „Szeretnénk ryürnölcstermesztéei szak­kört alakítani. Hol kapjuk meg ezzel kapcsolatban a szükséges tájékozta­tást? Vannak már ilyen szakkörök Szlovákiában ? Válasz: Ebben az ügyben forduljon a következő címre: Ovocinárska spo­ločnosť, Bratislava, Vysoká č. 34, ahon­nét megkapja a szükséges útmutatást és azt, hogy hol működnek már ilyen gyümölcstermesztési szakkörök. A közös gazdálkodás dolgozó parasztságunk számára a lólétei feienti Keserves volt ezelőtt dolgozó föld­műveseink élete. Föld iránti szerete­­tükből igyekeztek a kis- és középpa­rasztok, hogy minél több gabonát ter­melhessenek. Ez azonban nem nagyon sikerült nekik nadrágszíj földjeiken, ahol legtöbbnyire terméketlen volt a föld — mert a legjobbakat a földes­­urak és kulákok bitorolták. Annyit sem termeltek, mely egész év' élelmezé­sükhöz elég lett volna. És ebből a ke­vésből még a végrehajtó és a burzsoá­zia más hivatalos szervei is vittek. Például Szlovákiában 1918—1933-as években 43.991 végrehajtás volt. Sok dolgozó földművest elárve-eztek. Kény­telenek voltak a világba menni. Föld­jeiket olcsó krajcárokért a kulákok, korcsmárosok és a dolgozó nép más kizsákmányoló! kaparintották meg ma­guknak. Ezek a szomorú idők dolgozó föld­műveseinknek már csak az emlékében élnek. Kis- és középföldműveseinket nem félemlítik meg már a végrehajtók és nem kell elhagyniok a hazai rögöt kenyerük biztosításáért. Népi demok­ratikus kormányunk Szlovákiában 200.000 hektár földet adott dolgozó földműveseinknek, melyeken nemcsak önmaguk, de a többi dolgozó részére is termelhetnek és amely termékekért szép és szilárd árakat kapnak. Álla­munk segítsége dolgozó parasztságunk r'szére naponta megnyilvánul. Dolgozó földműveseink egyik termé­szetes tulajdonsága, — a szorgalmas, kitartó műn1’ t. Sokan közülük új mód­szereket kereknek, hogy földjeikből a lehető legmagasabb hasznot érjék el. Földműveseink szorgalma és találé- Sonvsága már a burzsoázia ideje alatt is elismert volt, habár a burzsoázia semmivel sem segítette a parasztokat igyekezetükben. Ezt a segítséget csak azután kapták meg, amikor a nép vette kezébe a hatalmat. Földműve­seink egységes földművesszövetkezete­ket alakítanak. Itt a nagy, közös táb­lákon pártunk és kormányunk segít­ségével egyre jobb eredményeket ér­nek el. A szebb holnap elérésének a közös gazdálkodás az egyetlen helyes útja. Erről sokat beszélhetnének az ifjúság­falusi, derzsenyei, devicsani, haniskei és még sok más szövetkezet tagjai. Jómódú és kulturált emberek lettek belőlük. Nagymennyiségű gabonát, húst és más termékeket termelnek, saját maguk és a többi dolgozó részé­re. A közös lazdálkodában sokkal job­ban megy a munka, mint amikor még egyénüeg gazdálkodtak. A nehéz mun­kát lényegében a gépek végzik helyet­tük. A gazdálkodás régi rendszeréhez mar nem térnének többé vissza. Igaz, sok dolgozó földműves még nem határozta el magát a közös gaz­dálkodás és a szövetkezeti gondolat részére. Sokan közülük ezt azért nem tették, mert még nem győződtek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Egye­sek a kulákok hamis beszédjei ál­­t 1 hagyják magukat befolyásolni, má­sokat viszont a szövetkezetbe való be­lépés gondolatától az tart vissza, hogy egyes szövetkezetek még nem kielégí­tően gazdálkodnak. Pártunk é> kormányunk ellenben minderre gondol. Feltételeket biztosí­­t nak a meglévő szövetkezetek állandó megszilárdítására és továbbfejleszté­sére. Népi demokratikus államunk nem­csak a szövetkezetek tagjait részesíti anyagi, erkölcsi és kulturális segítség­ben, hanem ugyanezt nyújtja az egyé­nileg gazdálkodó földműveseknek is. Ezt bizonyítja a CsKP X. kongresszu­sának határozata is, mely a mezőgaz­dasági termelés két-három éven belüli lényeges emelésével foglalkozik. A szövetkezeti gazdálkodás előnyeit sok dolgozó földműves érzi ma már. Miben vannak a szövetkezeti közös gazdálkodás előnyei? Elsősorban abban, hogy az egyesített földeken a magas teljesítményű gépek segítségével job­ban lehet a haladó módszereket érvé­nyesíteni és ezáltal jobb és több ter­mést elérni. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek segítségével nemcsak maguk a szövetkezeti tagok, de egész népünk többet nyer. Már sok olyan szö­vetkezetünk van, ahol lényegesen töb­bet termelnek és többet adnak el, mint amikor még itt a régi gazdálkodás folyt. Ezek többek között az udvardi, gútai, nagyiödémesi, ruzsindoli szövet­kezetek stb. Elég itt felhozni példának a bazini járást. A szocialista szektor átl igos hektárhozama a tavalyi eszten­dőben 21.81 mázsa gabona volt hektá­­renként, míg az egyénileg gazdálkodó­ké csak 14.89 mázsát tett ki. A ma­gánszektor 235 vagon gabonával keve­sebbet termelt a tavalyi esztendőben, amely 6,125.340 korona rtéket képvi­sel. Világosan mutatja tehát ez az eset, hogyha a bazini járásban minden dolgozó földműves benn- lett volna a szövetkezetbc.i, akkor nemcsak több gabonához és takarmányhoz, de maguk a termelők is szebb jövedelemhez jut­hattak volna. És ugyanez az eset áll fenn az állattenyésztési termelésben is. Természetes tehát, ha a zövetkezet többet és olcsóbbat termel, több jűt a szövetkezeteseknek is. A szövetkezeti tagok közül sokan annyi gabonát visz­nek haza, amennyire nincs is szüksé­gük és így feleslegüket magas áron az államnak eladhatják. Ezenkívül ledol­gozott munkaegységeik után havon­ként előleget kapnak és az évvégi zár­számadáskor szép összeghez jutnak. A szövetkezeti gazdálkodás előnyeit bizonyítja a következő példa is: Fitus földműves 1951-ben hét hek­tár földdel lépett a nagymegyeri járás tanyi szövetkezetébe. Kiszámította, mit nyert azóta, hogy a szövetkezetbe lé­pett. 1950-ben, amikor még egyénileg gazdálkodott, 49.178.29 korona volt a jövedelme régi pénzben. Vár 1951-ben mint szövetkezeti tagnak 161.745.24 koronát tett ki a jövedelme, tehát 112.556.95 koronával többet tett ki a bevétele régi pénzben, mint a szövet­kezetbe való belépése előtt. De nincs I benne a háztáji gazdálkodásának a jö­vedelme, melyből szintén volt bevétele. Meg kell azonban még jegyezni, hogy a tanyi szövetkezet ina már sokkal jobban gazdálkodik, mint 1951-ben, tehát ezzel arányban eme'kedik Fitus szövetkezeti tag jövedelme. Ha Fitus szövetkezeti tag ezt a jövedelmét sa­ját egyéni gazdálkodásában akarná elérni, idegen segítség nélkül 19.75 hektár földet kellene megdolgoznia. Persze Fitus szövetkezetes ezt a vi­lágért se tenné, az ő jövője a szövet­kezetben van. Pártunk és kormányunk sokrétű más segítséget is nyújt földműveseinknek. A magasabb típusú szövetkezetek tag­jai ingyenes orvosi kezelésben része­sülhetnek és biztosítva varrnak . be­tegség és öregség eseteire is. További előnyökben is részük van, mint például minőséges vetőmag és műtrágya jutá­nyos felvásárlásában, a gép- és trak­torállomások évről-évre fokozódó se­gítségében. Oly óriási előnyök ezek, melyeket nem lehet kihasználatlanul hagyni! A kis- és középparasztoknak nagy alkalmuk nyílik a közös gazdálkodás előnyeiről meggyőződni most, amikor a termés megmentéséért folyik a nagy harc. És most, az aratási időben min­den szövetkezet és gépállomás dolgo­zójának meg kell mutatni, hogy a szövetkezetekben jobban és örömtelje­­sebben folyik a munka. Ha földjeinken eg szem gabona sem marad vissza, ha idejében elvégezzük a tarlőhántást, ez meggyőzi kis- és középföldművesein­ket a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyeiről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents