Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-18 / 29. szám
1954 Július tß. Лtjp&fgfr Poídinfiffts 7 A gépesítés — mezőgazdaságunk fejlesztésének kulcskérdése A mezőgazdasági termelés emelése szorosan összefügg a gépesítéssel és annak helyes kihasználásával. Az eddig elért eredményekkel a gépesítés terén korántsem lehetünk megelégedve. Gép- és traktorállomásaink eddig igen kevés segítséget nyújtottak a nehezebb mezőgazdasági munkákban, ennélfogva még mindig nem kielégítő támaszai az egységes földművesszövetkezeteknek. Hruscsev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára а X. kongresszuson kiemelte a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szükségességét és a termelés emelésének előfel tételeként a mezőgazdasági munkák fokozottabb gépesítését szögezte le. Ennek a feladatnak a megoldása nagy segítséget nyújt további célkitűzéseink végrehajtásában. A gépek munkája elősegíti munkánk termelékenységét, meg szünteti a mezőgazdaságunkban mutatkozó ideiglenes munkaerőhiányt, felszabadítja dolgozó parasztságunkat a nagy erőfeszítést követelő munkák elvégzésétől, elősegíti a falu politikai, gazdasági és kulturális fellendülését. Ebben rejlik tulajdonképpen a gépesítés jelentőségének kulcskérdése, mezőgazdasági termelésünk lényeges növelése. Pártunk X. kongresszusának határozatai a mezőgazdasági termelés legközelebbi kéthárom éven belül való lényeges emeléséről a mezőgazdasági munkák gépesítésének kérdését is igen körültekintően oldják meg. Ennek eredményeként traktorállomásaink a legrövidebb időn belül nagymennyiségű traktort, vontatóeszközt kapnak s lényegesen megjav ul a műszaki felszerelésük is. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek dolgozói, technikusai megvitatták a reájuk háruló feladatokat, s minden erejüket latbavetve arra törekszenek, hogy a kongresszus irányelveit a traktorállomások jobb gépekkel való ellátásában mielőbb végrehajthassák. A gépek nagy szerepe a termelés emelésében Mint ismeretes pártunk kilencedik kongresszusa an a feladatot tűzte elénk, hogy meggyőző munkával segítsük kis- és középpé reszt jainkat a kisparcellás, elaprózott gazdálkodásból a közöe nagyüzemi termeléshez. Az eltelt öt esztendő eredményei világosan igazolják, hogy ez az út helyes volt, mert az első ötéves tervünk eredményeként a mezőgazdasági termelés feladatai egészben 12.4 százalékkal emelkedtek. Lényeges növekedést értünk el a gabona hektárhozemaiban, amit 21 százalékkal emeltünk. Azonban ezeken az eredményeken főképpen szövetkezeteink és állami gazdaságaink osztoznak. Annak ellenére, hogy a traktorállomások mint új szervezetek kevés tapasztalattal, szakképzett dolgozóval, traktorossal és agronómussal rendelkeztek, mégis növekedett a szövetkezetek felé nyújtott segítségük, bár sok esetben nagy küzdelmet kellett vívniok munkájuk minőségének megjavítására. Ha az 1950-es év feladatait, ennek teljesítését 100 százalékos alapnak tekintjük, akkor ez a teljesítmény 1952-ben 192, 1953-ban 292, míg az 1954-es év terve 331 százaléknak felel meg. A múlt év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a gépi munka mennyisége minőségre is igen sokat változott. Ezt bizonyítják az élenjáró szövetkezeteink, mint a jánoki, búosi EFSz, udvardi szövetkezet és a többi szövetkezetek elért terméseredményei is. A gépállomások munkája főleg a növényápolásban, a sorközi megművelésben domborodik ki a legjobban. Ez; a terület több mint 24.000 hektárt tesz ki, s ebben az évben a megművelt területek mennyisége csaknem 62.000 hektárra nőtt, annak ellenére, hogy nem bővültek a sorközi megmüvelési eszközök. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének terve azonban nagyobb követelményeket támaszt a traktorállomások gép-parkja kiszélesítésében is. Az 1957-es évben az idei esztendőhöz viszonyítva majdnem 100 százalékkal növekedik a géparányezám traktorállomásainkon. Különböző korszerű szerszámok mellett új kivitelezésű gépfelszerelésekhez jutnak, amelyek teljesítménye jóval túlhaladja az eddigi traktorok hektárteljesítményeit. Hogy a sorközi megművelésre előírt 65 százalékos feladatot sikeresen teljesíthessék, ihhoz 2—3 éven belül több mint 9.000 traktort és 18.000 talajmegmunkáló felszerelést kapnak üzemeinktől. Hasonlóan emelkedik a trágyalevet öntöző lejtők száma is. Mindenesetre a többi korszerű gépek mellett nagy teljesítményű kombájnok és a gabonabetakarításhoz szükséges eszközök sokasága egészíti majd ki traktorállomásaink felszereléseit. Dolgozó oarasztságunk igen nagyrebecsüli már ebben az évben is a gépi munkát, de a traktorállomásoknak a legközelebbi években nemcsak arra kell összpontosíteniok tevékenységüket. hogy csupán a mezei munkáknál, vagyis ’ növénytermelésben nyújtsanak eegítséqet, de a mezőgazdaság fejlesztése újabb követelményeket támaszt minden traktorállomás elé, hogy az állattenyésztésben is lényeges támogatást nyújtsanak a közös szövetkezeti gazdaságoknak. A gépesítés fontos kérdése az eddig csekély mértékben fejlesztett állattenyésztésünknek is. Traktorosainknak ezután figyelemmel kell kisémiök a fejőberendezések, itatók és egyéb közös tulajdonban lévő gépek működését. Gondoskodtok kell azok állandó karbantartásáról. A trektorállomásoknak közvetlen feladatukká kell válnia a silótakarmány munkálatainak megkönnyítése is. A silógödrök elkészítésében ugyancsak segíteniök kell a szövetkezeteket. Hogy traktorállomásaink teljesíthessék a reájuk háruló feladatokat, ahhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az agronőmiai szolgálatot megjavítsák és állandóan kiszélesítsék. A szövetkezetekkel karöltve mindent el kell követniök, hogy az agrotechnikai irányelve-Gépek szerepe a két maradéktalanul betartsák, helyesen trágyázzanak és segíteniök kell a szövetkezeteknek a vetőmagkitermelésben és a jó munkaszervezés kialakításában. Ezek mind örömteli és teljesíthető feladatok, amelyek egyben azzal a természetes következménnyel járnak, hogy a gépállomások kiszélesítsék kádereiket és járuljanak hozzá azok szakmabeli képzettségének emeléséhez. A dolgozók szakmabeli színvonalának emelése traktorostól felfelé az igazgatóig elsőrangú követelménye a gépállomások munkája megjavításának. A mi feladatunk továbbra is, hogy a kongresszus irányelveit kössük össze az élettel, valósítsuk meg őket, hogy dolgozó parasztságunk munkája színvonalának további emeléséhez hatásosan hozzájárulhassunk. . kapitalizmusban kifllb bO os években minden nagybirtokra 5-10-harg 0-Zha-iq 100ha -an felül Ciő yéptkszóma_________ eôigiptylôl Юр / — traktorokéi 91 — — villanymotorokéi LEL új 5 retbono'(noforokío/ 36 — 5 vtiócjtpeybo! 2p1 68 2 fakanáléból 27З 58 — oratógépbőt 369 23 — io Wi yt njóyóbőt 255 29 — járgányból — 35 9 A münebenelőtti Csehszlovákiában a traktor csak egyesek, a gazdagok kiváltsága volt. Szegény parasztságunk ennélfogva saját kezemunkájára, családtagjai, felesége és gyermekei segít ségére volt utalva. 1000 ha-ra eső gépek száma 195?-ben 1992 -bon /955-ban Büszkeségeink az új mezőgazdasági gépek A szocialista meződazdaság gépesítésének egyik legújabb vívmánya a „Semerad” féle rázókészülék nélküli cséplőgép. Ez e cséplőgép típus igen egyszerű szerkezetével nagy segítségre lesz az eddig négy erőfeszítést megkövetelő cséplési munkáknál. Beállítása is igen eltér ez eddigi cséplőgépek lerögzltésétől. Ez annyit jelent, hogy akármilyen, egyenetlen talajon minden bemérés és vízmérték nélkül is el lehet kezder a cséplést. Ez a munkafolyamat ugyanis a régitípusú cséplőgépek jsetében igen sok időt vett igénybe, ami főképpen az egyénileg dolgozó parasztság gabonabetakarítáei munkálatait hátráltatta. A rázókészülék nélküli cséplőgép oh-ап vívmánya gépiparunknak, amely igen sok nyersanyagot és időt, veszteséget takarít meg mezőgazdaságunknak. Ennek ez űj-fajta cséplőgépnek a használata kiváltképpen a hegyesdombos vidékeken válik előnyére parasztságunknak, de hatásosan alkalmazható e sík vidékeken is. A gép hajtását villanyenergia segítségével alkalmazhatjuk. De a kísérleti és kutató munkások arra igyekeznek, hogy a közeljövőben rögzített motor vagy traktor segítségével hozzák működésbe a gépet. A lenaratás gépesítése új távlatokat nyit meg az ipari növények termelésére A len fontos ipari növényünk, amelynek termelését eddig igen kismértékben fejlesztették. A termelése igen nehéz és sokszor nagy veszteséget okozott termelőinknek, fői éppen azért, mert a betakarítási munkákkal elkéstek, így a minősége lényegesen csökkent. Hogy ennek a fontos ipari növénynek a termelését még nagyobb mértékben nszélesíthessük, gépiparunk segítségével újfajta lenbetakarító gépeket állítottunk elő, amelyek a len tépését, magtalanítását és henmatosítását is képesek elvégezni. Elmondhatjuk, hogy ma már minden a lentermeléssel összefüggő munkát gépesítettek, A silózó -Bizonyára sokakat meglep ez a cím, de tényleg úry van, hogy üzemeink ebben az évben hozzáfogtak e gépek gyártásához. Mindehhez az alapot hosszú évek tapasztalatai, a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való szoros együttműködés hozta létre. A gépiparügyi minisztérium kísérleti és kutatóintézeteiben és a földművelésügyi minisztérium közreműködésével új gépeket, munkaeszközöket állítanak elő. Többek között ezek közé tartozik az említett silózó-kombájn is és a Zetor 35-ös traktorok tipusgyártása. Ezekből a fajta gépekből gépállomásaink ezidén igen nagy mennyiséghez jutnak. Traktorállomásaink minden törekvése arra irányul, hogy állattenyésztésünk istállómunkáit, de egyben az egész termelést 50 százalékban gépesíthessék. A jövő évben gépesítik a tej fejését, hűtését, a takarmánytermelést és az istálló itató berendezéseit. A silózó kombájn működését így foglalhatnánk össze: A takarmányt vágó szerkezetre elől kaszát rögzítettek; amellyel képes még a legmagasabb növésű takarmánykeverékek kaemit a közeljövőben még fokozni kívánunk. A len kombájnnal való betakarításának nagy előnyei abban rejlenek, hogy a rostvönévyt a szárról való levágás után nyomban szét lehet teregetni a földeken és ez elősegíti a len herniatosításának meggyorsítását is. Egyébként még e kérdés körül igen sok vita merült fel, úgyhogy a betakarítási munkák tökéletesítése várható. Második nagy előnye a len kombájnnal való aratásának e növény megtalanítása és a szemveszteség lényeges csökkentése. Ezenkívül nagy mértékben hozzájárul a kézimunkáéra csökkentéséhez. • kombájn ezálására is. A kaszával levágott takarmányt aztán a gép eljuttatja a tulajdonképpeni vágószerkezethez, ahol a felaprózott ezecska a levegő nyomására kifújódik a gép mellett haladó autóra, vagy kocsira. Ez az új gép olyan képpen van elkészítve, hogy a kombájnok után széthagyott szalmát is felvágva az autóra fújja ki. Teljesítménye a takarmányok kaszálásánál egy óra alatt, két traktoros és egy segédkombájnos közreműködésével 18—20 tonna levágott szecskatakarmány. Ennek a gépnek az az előnye, hogy át lehet állítani az alacsony és a magesabbnövésű füvek kaszálására is. Ezért ez a gép igen nagy reménysége mezőn azdaságunknak. Az elmúlt évben Morvaországban próbálták ki, mégpedig a kombájnok után való ezalme összegyűjtésénél és szecskázásánál. Ezek a kazlak egyébként még mai napig is állanak és azt bizonyítják, hogy' kisebb erőfeszítéssel, kevesebbszámú munkaerővel a legnagyobb munkát követelő folyamatokat is gépesíteni lehet. E.z pedig igen nagy segítsége a mezőgazdaságnak. lRAKrO%ÁLLOMSA/Nk: igS3z3AN NYÚJTOTT SEGÍTSÉGE MEZOGAZDA SÁGUNKNAK ŐSZ/ MÉLYSZÁNTÁSBA* A2 ips?-£s ЕША/ ElYEGZENDO F£lADATOK^ VETESSE* JMZ BETA BETAKARÍTÁSÁBAN LEN BETAKARÍTÁSÁBA» 29,5% MÉLYSZÁNTÁSBÓL 90% ószf K VerisisŐL NÖvéVYÁPO-70% taiajmóyelesben 19-' 3(SÁGONУА ВЕТАКАЮ° tasaban m LASSOL 65% ÄT úD°/o 90% Len beta-NA ATTASÉBAN BURGONYA ВМШ' so% Az első gottwaldi ötéves terv feladatait a mezőgazdasági termelésben 12.4 százalékkal A jelenlegi gépparkunk kiszélesítésével meg könnyűjük földműveseink munkáját. Feladataik emeltük. A mostani gépesítés fokával mégsem lehetünk elégedettek, mert traki űrállomásaink elvégzését pedig az agrotechnikai határidők és alapelvek betartására irányítjuk, kevés segítséget nyújtottak a növényápolásoknál, a répa és a burgonya betakarításánál.
