Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-19 / 51. szám

4 Шйябш T&ft. äeoember 19. Jobb munkamegosztást a nagykéri helyi nemzeti bizottságon TÖBB MJNT Tíz ESZTENDŐ telt el azóta, hogy Nagykéren, mint hazánk több falujában a horthy- és a nyilas­féle sötét korszak uralkodott. Egyik napról a másikra érkeztek a behívók. A falu derék ifjait, családapáit elvit­ték katonának. Anyák gyermekek s;~ rása hallatszott mindenfelé. Azok pe­dig, akik odahaza maradtak kényszer­­munkára jártak, a fasiszták érődéit, tankcsapdáit építették. A falu hatá­rában igen sok volt a parlagon heve­rő föld. Nem volt ki megművelje. Milyen jövedelemtől fosztotta meg a múlt háború a falu földműveseit? Ezt egy-két szóban bizony el sem lehet mondani Egy azonban bizonyos. Élni kellett. A földeket férfierő hiányában gyermekek, asszonyok dolgozták meg. Vagyis ahogy megdolgozták. De a háború veszedelme magát a falut sem kerülte. A családi házak piros cserepeit a gránátok és az ágyúk lövedékei söpörték le a házak fedeléről. EZEK AZ ESEMÉNYEK elevened­nek fel Gróf István középparaszt csa­ládja emlékezetében is. Minthogy a gazda a háborúban volt, a munka ne­heze feleségére. Gizi asszonyra há­rult. I — Hát nehéz is volt akkor az élet — jegyezte meg Gróf István felesége — A nehéz testi munka nyomait még most is érzem. Nem beszélve a sok aggodalomról, gyötrődésről, amelyben igen sokat szenvedtem gyermekeim­mel együtt. A múltnak azonban ma már csupán a keserű emléke maradt meg. A falu­si házak fedeleit kijavították és a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt egész új sor családilakás épült a köz­ségben. Megszépült a viharvete Gróf porta is. Az egykor épített régi la­kást a szorgalmas Gróf család kel­lemes és kedves családi fészekké ala­kította át. A fejlődés azonban tovább sarkalta a népszerű Pista bácsiékat s ez nemcsak a földek művelésén, a terméseredmények növekedésében mutatkozott meg, hanem a gazdasági udvarban is éreztette hatását. Libák, baromfiak egész serege népesíti be most az udvart. A ház előtt új desz­ka-kapu és kerítés ékesíti és teszi szebbé Gróf Istvánék házatáját. NEMCSAK A HELYI NEMZETI bi­zottságon, de a faluban is jó gazda hírében áll Pista bácsi. Pontos ember ám ó, ismeri állampolgári kötelessé­gét. Az adófizetésben és a beadásban is élen jár a faluban. — Még a tejből is sertéshúsból hiányzik — teszi hozzá Pista bácsi. — Аz év végéig azonban ezt a hiányt is pótolni fogom. Épp a minap adtam át két hízót a közellátásra. Még van­nak süldők a kutricában, köztük egy jó hízó is, amelyet nemsokára levág­ni készülünk. Gróf Istvánékon kívül még több magángazdálkodó van a községben akik teljesítik az állammal szemben vállalt kötelességüket. Hiszen a be­adás teljesítése után a szabad áron eladott terményekért igen magas ára-A modor, a helyes magatartás kér­dése sűrűn foglalkoztatja a szovjet újságokat. Hogy ez a kérdés mennyire a köz­figyelem tárgya, mutatja az is, hogy nemcsak a központi lapok, hanem a helyi újságok is foglalkoznak a jó modor dolgával. A Komszomolec Uz­­bekisatana című ifjúsági lapban V. T. Kocsarov iskolaigazgató azt írja. hogy vannak még, akik nem kellőképpen törődnek a fiatalok jó modorra való nevelésével. A viselkedés, az udva­riasság, a gondozott külső — mind­mind hozzátartozik a jó modorhoz. Sok fiatal azt képzeli, akkor viselke­dik férfiasán, ha szemtelen, akkor merész, ha pimasz és akkor fesztelen amikor íékezhetetlen. Az ilyen fiatal kát fizetünk ki földműveseinknek. Ez viszont megszilárdítja a begyűjtési fegyelmet. VANNAK AZONBAN OLYAN föld­művesek is a községben, akik pem teljesítik pontosan kötelességüket. Igaz, ebben a helyi nemzeti bizottság tagjai is hibásak, mert csupán * kkor látogatnak el a nemteljesítők náza­­tájára, amikor a hús vagy egyéb be­adásról van szó. Azzal persze nem sokat törődnek, hogy elősegítsék föld­műveseink számára a beadások elő­feltételeinek biztosítását. Szládecsek elvtárs a helyi nemzeti bizottság tit­kára például megelégszik azzal, hogy nyilvántartja a nemteljesítőket. Cse­­bík István, Száraz Pál azok közé tar­toznak — mondja —. akik még sok terménnyel tartoznak az államnak. Dehát mit tettek innak érdekében, hogy az említett nemteljesítők valami módon rendezzék adósságukat? Bi­zony nem sokat, mert abban az eset­ben sokkal másképpen állna a község a beadások teljesítésében. Jobban kell tehát munkájukat megszervezniük. A HELYTELEN MUNKAMEGOSZTÁS más irányban is érezteti hatását. Amikor a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai mind kint járnak a faluban, nincs felelősségteljes ember az irodában, aki a nemzeti bizottság­hoz folyamodó lakosság kérelmét in­tézni tudná. S ezen mielőbb segite­­niök kell De még más irányban is, az egyes kérelmek elintézésében és tisztázásában is meg kell a nemzeti bizottságnak munkáját javítania. Pél­dául egy esetet hozunk fel. A Csemadok helyi szervezetének egyik vezetője felkereste a nemzeti bizott­ságot és kérte Szládecsek elvtárs tit­kárt, tegye lehetővé, hogy a Kultúr­­otthont kifűthessék, mivel egy szín­mű lejátszására készül a helyi cso­port. S a titkár bizony nem a leg - megfelelőbb hangon beszélt a fűtés kérdésének megoldásáról. A kultúr­­megnyilvánulást pedig támogatnia teil a HNB-nak. sőt oda kell hatnia, hogy minél több embert vonjon be a kul­turális mozgalomba. MINDEZEK A FOGYATÉKOSSÁGOK könnyen kiküszöbölhetők De csak akkor, ha a helyi nemzeti bizottság minden héten rendszeresen megtartja a tanács és havonként pedig egyszer a széleskörű bizottság' üléseket. Doj­­csán András, aki ugyancsak tagja a nemzeti bizottság széleskörű vezető­ségének, éppen azt hiányolja, hogy a választások óta egyetlenegyszer sem ült össze a széleskörű nemzeti bizott­ság. Ezeken a gyűléseken aztán min­den vitás kérdést tisztázni lehet. Mint tudjuk, több szem többet lát s kol­lektív vezetés is meghozza az ered­ményeket. Ha ezeken az üléseken be­szélni fognak a falu helyzetéről, a beadásról, akkor minden bizonnyal nem lesz baj és a falu régi forradal­mi hírnevéhez méltóan nemcsak a járásban, hanem kerületi viszonylat­ban megfelelő helyre Kerül. Szombath A. a moziban, a szünet alatt nagy haho­­tázva futkos a lépcsőn, csoszogva jár-kel az előcsarnokban, lapos tré­fákkal illeti az ismerősöket és az ismeretleneket. Rendetlenül eszik, egyszerűen megveti a villát és a kést. Mindig figyelmeztetni kell, hogy az idősebbeknek előre kell köszönnie és ha eltávozik, el kell búcsúznia. Jó modorra kell nevelni a fiatalokat mind a családban, mind az iskolában Olyan kérdés ez, amely minálunk is sokaknak, főképpen a sértett idő­sebbeknek fájó pontja. A szocialista nevelés nálunk is a legszebb tulaj­donságokat igyekszik kifejleszteni a fiatalok lelkében Türhető-e, hogy ezekre a nemes vonásokra rácáfoljon a fiatalember rossz modora, nevelet­lensége ? Óvakodjunk a náthától és az influenzától A ködös, nedves idő magával hozza a légzőszervek hurutos megbetegedé­seit, a náthát, főleg pedig az influen­zát. A betegség eredőiének megakadá­lyozására fontos, hogy a betegek és a környezetükben lévők a következő követelményeket figyelembe vegyék: A beteg ügyeljen arra, hogy köhö­gésével, tüsszentésével másokat ne fertőzzön. A náthás, influenzás betegek már akkor is fertőznek, amikor ezekre a betegségekre jellegzetes tünetek a betegen még nem láthatók. Az ilyen — a betegség lappangási szakában lévő — személyek a betegséget szin­tén terjeszthetik. Ezért a kórházi gyermekosztályokon és szülőosztályo­kon ápoltakat nem ajánlatos láto­gatni. Az egészségesek kerüljék a fertő­zési lehetőségeket, ne látogassanak náthás, influenzás betegeket. Aki lázas, köhög, tüsszög, ég a szeme, fáj a feje forduljon azonnal orvoshoz. Furcsa „igazságszolgáltatás“ A régi SS-ek megint vérszemet kaptak Nyugat-Németországban. Nem régibben arról érkezett hír, hogy az egyik SS-banda meggyilkolt egy SS- tisztet, aki nem volt hajlandó támo­gatni a „Werwolf“ nevű fasiszta­szervezetet. Az ügy a müncheni bíró­ság elé került és bár Katíirein volt SS-tiszt beismerte a nyomozás során, hogy tarkőnlőtte áldozatát a bíróság „bizonyítékok hiányában” felmentette. Furcsa „igazságszolgáltatás”. Külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanezen a napon Adenauer dort­­mundi bírósága börtönbüntetésre ítélt 16 ifjú hazafit, akik harcoltak Nyu­­gat-Németország felfegyverzése ellen. A „terhelő bizonyítékokat” ^ itt közön­séges rendőrbesúgók szolgáltatták. Ügylátszik ez meggyőzőbb „bizonyí­ték”, mint a tarkonlőtt müncheni rendőrtiszt. Kössünk кészt уűt! A hűvös idők beálltával előkerül­tek a kötött, gyapjú holmik. A hosz­­szú téli estéken pedig előkerülnek a ľokkák. szövőszékek és kötőtűk is. Most egy ötujjas kesztyű' kötésének módját közöljük. Körülbelül 8—10 deka közepes vastagságú fonalat és 5 darab kettes vastagságú kötőtűt veszünk hozzá. A kötést négy tűre kezdjük, feszesen 56 szemmel (min­den tűre 14-et). Két sima, két for­dított mintával kötünk 6 centit. Utá­na az egész kesztyűt simán kötjük. Az elsü tű első két szemebül szapo­rítunk 1-1 szemet es ettől kezdve négy sort kötünk simán. A követkeaü sorban ismét szaporí­tunk az előzü szaporítás felett az elsü szembe egy' izemet, utána két sima szemet kötünk es a következő szemben ismét szaporítunk egy sze­met. Így szaporítunk aztán minden negyedik sorban, míg a V-alakú sza­porítás 18 szemet tesz ki. Ezt a 18 szemet két tűre vesszük, a harmadik­ra pedig 8 szemet kezdünk. Ez a 26 szem a hüvelykujj. Míg ezen dolgozunk a többi sze­met, tartaléktőre szedjük. A máso­dik sorban a külön kezdett 8 szem két oldalán 1-1 szemet fogyasztunk, amit a 4-ik sorban megismételünk. Így a hüvelykujj 22 szem marad. Ezt azután egyenesen kötjük, mind­addig. míg féicentivel rövidebb, mint a méret. Ekkor minden tű elején egy szemet elfogyasztunk, míg összesen 6 szem marad. Ezt azután tűbe húz­zuk és a visszáján elvarrjuk. A tar­taléktűn lévl) 54 szemet és a hü­velykujjnál felszaporított 8 szemet eloszt.iuk 4 részre és egyenesen kö­tünk 4 centit. Akkor úgy fordítjuk a kötést, hogy a hüvelykujjnál fel­szaporított 8 szem tenyérre kerüljön. A mutatóujjnak most lekötünk 18 szemet és hozzákezdünk külön tűre 4 szemet. Ezt is egyenesen kötjük, ami félcentivel rövidebb lesz, mint a méret és a hüvelykujjhoz hasonlóan fejezzük be. A többi szemet elosztjuk 3 felé és az előbbihez hasonló módon kötjük meg az ujjakat. Kérem a szerkesztőséget adjon ta­nácsot, milyen módon lehetne sajtké­­szítéehez tejoltót csinálni — írja Веке István olvasónk. Nagymennyiségű öltőt készíthet a következő módon. Az oltó hatóanyaga a „Chimozin“-nevű enzim, a tejjel táplálkozó három-hathetes bárány, vagy borjú gyomrában található. Az ilyen korban levágott állat gyomrát megtisztítjuk a gyomor tartalmától, de nem áramló és áztató vízben, mert az az enzimet kimossa. Azután pad­láson száraz, hűvös, fénymentes he­lyen három hőnapig szárítjuk. Majd a két végét levágva nagyon finom me­télteket vágunk belőle. Azután ve­szünk 1—2 üveget, amelybe 100 gr felvágott gyomorfalat. 50 gr. konyha­sót, 40 gr. borsavat és 1 liter vizet teszünk. Egy hétig minden nap fel­rázva szobahőmérsékleten tartjuk. A hét elteltével ismét 50 gr. konyhasót adunk hozzá. Ekkor az egész üveg tartalmát átszűrjük és pontosan 1 li­terre töltjük fel 10 százalékos kony­hasó és telített borsavas oldattal. Ilyen kezelés mellett hónapokig el­tarthatjuk az oltót. * * * Vajda JánosMé olvasónk viszont a sajt készítésének módját kérdezi a szerkesztőségtől. Tíz liter tejhez a fenti tejoltóból körülbelül egy kávéskanálnyit kell tenni. A tejet 30—35 fok melegre felmelegítjük s így 25—30 perc alatt megalszik. A tej megalvadását itt nem baktériumok okozzák s így népi is savanyodik meg. A megalvadt tejet azután felszabdaljuk, hogy a savó könnyebben kicsepegjen belőle. Majd ritka vászonkendőben, úgynevezett sajtruhában jól összegyúrjuk, kinyom­kodjuk belőle a nedvességet s miután jól összeállt leriyomtatjuk. Ha van présünk, lepréseljük. A tejbe ízlés szerint egy kis sót is tehetünk. * * * Van egy egyéves anyakocám és nem kell neki a kan. Szeretném tudni mit csináljak vele — kérdi László István­­né olvasónk. Etessen sertésével csíráztatott ár­pát. Ez sok „E” vitamint tartalmaz, mely a megindulást elősegíti. Ha ez sem használna, forduljon állatorvos­hoz, aki injekciós kezelést adhat ko­cájának. * * * Sok olvasónk aziránt érdeklődik, hogyan lehet védekezni a fejkorpáso­­dás ellen. A legkomolyabb szakemberek azt mondják, hogy először másod-har­madnaponként, majd később ötöd­­hatodnaponként, illetve hetente egy­szer lágy vízben bő szappannal mos­sunk fejet. Utána 10 százalékos kénes káliszappannal dörzsöljük be fejbő­rünket, úgyhogy jő bőséges hab kép­ződjék rajta. Ekkor kendővel kössük be a fejet és hagyjuk rajta ezt a habot jó félóra hosszat. Utána bő langyos vízben mossuk le a káliszap-Még ma is tisztán emlékszem az öreg Fidruszra, a szomszéd falu éles­hangú kántorára. Haragban volt a patikussal és azzal bosszantotta, hogy amikor a patika előtt baktatott el ogy-egy temetési menet, hát pont a kacskaringós kígyóval cifrázott bolt­ajtó előtt gyújtott rá az ősi énekre, hogy: Halál ellen nincs a kertben Sem fii, sem fa, sem gyökér. ■ . Abban az időben, amikor ez az ének megszületett, valóban fűvel, fá­val, gyökérrel kúrálta magát nem­csak a falu. hanem még a város em­bere is. Ma már csodaszerünk nincsen, mert nem bízunk a dajkamesében, sem a reklámokban, de ismerjük a gyógyszerek hatóanyagait és elismer­jük, hogy a teakúra sok esetben be­válik. de kanalas orvosság, porok, tabletták és injekciók nélkül ma már nincs komoly gyógyítás. Találkozhat ezekkel a gyógyszerek­kel ma már mindenféle ember. Én a múltkoriban a Csallóközben találkoz­tam. Egy gyerek játszott az asztalon a színes tablettákkal. Kirakta sorba, ahpgyan a tarka babot szokás. — Hát, te gyerek? Hol vetted azo­kat a pirulákat? — A nagymama orvossága volt — okosít fel az anya. — Odanézzen. Odanéztem. Az ablakban dobozok, üvegek, injekciók; porosán, piszko­san. Egy halom iönkresilányított ér­ték. — Aztán bele ne kóstálj! — riadt meg bennem. — Dehogy — mosolyog az anya — tudja, hogy semmire se jó. Nem pan visszamaradt habját, majd ecetes vízzel alaposan öblítsük ki. Pár hó­napos kezelés után komoly eredmé­nyek várhatóak. Itt említjük meg azt is, hogy a heti egyszeri fejmosásra egészséges embernek feltétlenül szük­sége van. * * * Több fiatal lány és fiú érdeklődik aziránt, hogyan lehet a pattaná sokat elmulasztani. A pattanások leggyakoribb oka a bőr fokozott zsírossága. Mossák meg arcukat gyakran igen meleg vízben erős lúgos szappannal. Kerüljék a pattanások nyomogatását és ha a pattanás hegyén lévő apró gennyes hólyagok megnyílnak érintsék meg, alkoholba mártott tiszta vattával, vagy híg jódoldattal. A Változás korának elmúlása után az arc pattanásai a legtöbb esetben önmaguktól megszűn­nek. * * * A hájastészta készítését Kis József­­né olvasónk kérésére közöljük. Hozzávalók: 25 dkg friss sertésháj, 38 dkg rétesliszt, 2 darab tojássárga, 2 dkg élesztő, fél deci tej, csipetnyi só. A sertéshájat rostjaitól megka­parva megtisztítjuk, negyedóráig hi­deg vízben áztatjuk. A szikkadt hájat 18 dkg liszttel gyúrotáblán késsel egy tömeggé dolgozzuk, p’él deci langyos tejbe morzsolt élesztőből és 2 evő­kanál lisztből kovászt készítünk. Ha megkelt, hozzáadjuk a 20 deka lisz­tet. tojássárgát, sőt s mindezt olyan kemény, sima tésztává dolgozzuk, hogy nyújtani lehessen. Nem kell ke­­leszteni, hanem kisodorva a feldolgo­zott hideg hájat belekenjük és külön­bözőképpen hajtogatva pihentetés nél­kül háromszor egymásután nyújtjuk. Végül késfok vastagságúra sodorjuk és kockára vágva barackízzel, vagy dióval megtöltjük. Egymásra hajto­gatjuk a tésztát úgy, hogy három­szögletű legyen. Tetejét tojásfehérjé­vel megkenjük és darabos dióval megszórjuk. Ha jól megkelt, jő me­leg sütőben kisütjük. * * * Barnás, homokos földem feltalaja meszes, altalaja 60 centiméter mélyen nagyon meszes, szódás. Azt szeret­ném tudni, milyen műtrágyát hasz­nálhatok rozsom fejtrágyázására és milyet a tavaszi kapások alá, fészek­trágyának — írja Sebők Mihály olva­sónk. A rozs fejtrágyázására használjon péti-sót: 20 és fél százalékos pétisó­ból, kát. holdanként legalább 35—50 kiló kell. Azonban, ha tavaly sok gyökérmaradványt visszhagyó elövete­­mény, például kukorica volt a föld­ben, akkor célszerűbb két részletben 80 kilót kiszórni. A kapásokhoz (ku­koricához és burgonyához) legjobb, ha istállőtrágyát használ fészektrá­gyaként. Burgonya alá használhat szuperfoszfátot, vagy kálisót is, egy evőkanálnyi mennyiségben a földdel összekeverve. — Ejnye, ejnye. . . Először is: a gyógyszer nem játék, sohase tudhat­ja a hozzá nem értő, hogy milyen hatóanyag van benne és, ha mégis belekóstol a gyerek, hát bajt okoz­hat. Másodszor: a gyógyszer komoly érték. Drágább, mint a teafű. ame­lyet nehéz fáradsággal gyűjtögettek a régi világban. Tékozlása kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Mit csináljunk hát a megmaradt orvossággal? — kérdezheti valaki. A felelet igen egyszerű. A kanalas orvosságot, cseppeket, bevenni váló porokat, amiket a pati­kus külön a beteg számára készített — a legjobb megsemmisíteni. Nem kidobni, hanem elégetni, vagy kiön­teni, az üveget pedig gondosan ki­mosni, mert az még jó lesz a ház­nál. A kenőcsöket is semmisítsük meg, ha nem olyan tubusban van­nak, mint a fogpaszta. Az injekció­kat szedjük össze és adjuk oda az orvosnak. Azok a mi számunkra hasz­navehetetlenek, de az orvos kezében kincset érnek. Nem így vagyunk a különféle tab­lettákkal, tubusos kenőcsökkel, kám­­foros szesszel, hintőporral, jódtink­­túrávál, hashajtóval, szénpirulákkal. Ezeket gondosan gyűjtögessük . össze, rakjuk valami tiszta dobozba, vagy fiókba. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyógyszer abban a csomagolásban, üvegcsőben, papírdobozban, zacskóban maradjon, amiben eredetileg volt, hogy szükség esetén az orvos megis­merje. Nem az a cél. hogy mi kuru­­zsoljunk vele, hanem, hogy alka­lomadtán az orvos rendelkezzék a felhasználásáról. —sz— Békében akarunk dolgozni Az ipolysági járás dolgozói ezekben a napokban népgyűléseken vettek részt, ahol elitélték a nyugati imperialisták azon mesterke­déseit, amelyekkel Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére töre­kednek. Az ipolysági járás dolgozói saját bőrükön tapasztalták a hit­leri fasizmus borzalmait. Hála azonban a hős szovjet katonáknak, akik megtisztogatták az ipolysági járást is a fasiszta, koncleső fe­nevadaktól, a járás dolgozói szabadon élhetnek. Az ipolysági járás dolgozói a moszkvai értkezlet jegyében ha­tározatokat hoztak, hogy jó munkájukkal védik meg a békét, har­colni fognak a nyugati államok aljas tervei ellen. Az ipolysági járás falvainak dolgozói tudják, hogy a nyugati im­perialisták újabb háborút akarnak kirobbantani Európában. Ezért az összes üzemek dolgozói, az EFSz-ek tagjai, a falu kis- és középpa­rasztjai tiltakozó táviratokat juttattak el a járási akciós bizottság­hoz, Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére ellen. így az ipoly­­nagyfalusi kis- és középgazdák is, akik egyhangúan kijelentették: — Erősen harcotunk a békére törő kapitalisták ellen, hogy csa­ladunkkal és gyermekeinkkel békében élhessünk és dolgozhassunk. Hoksza I. JÓ MODOR Mit csináljunk a megmaradt orvossággal ?

Next

/
Thumbnails
Contents