Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-18 / 29. szám

e 1954. Július 18. A kongresszus irányelvei alapján fejlesszük állattenyésztésünket сяоежяжяоя *wd*o*pho*o* ■*>*-*£> юяо*ыо»о*>!с«о*а-с>ч.>' ■^овс>*^чо*оекнода*>с*^.>а->^^ ■*. ..*■ „A jó gazda holtig tanul Kiváló eredményeket értek el a hegyélei malacnevelők A terjedelmes park ezen az üde reg­gelen madarak hangversenyétől vissz­hangzott. A harmatos, smaragdszínű pázsit — n indmegannyi gyémánttal teleszórt díszes takaró — csillogott a napsütésben. Vasárnap volt s a pős­­tyéni park sétanvein vidáman társalgó, ünneplőbe öltözött emberek sétálgat­tak. A Kurszalon felé sűrű embercsopor­tok közeledtek. Ezek az emberek nem hasonlítottak azokra, akik valamikor a híres pőstyéni fürdőben fitogtatták százak vere.i ékéből kövérre duzzadt pénztárcájukat. Ezek itt tisztatekinte­­tű, lelkes arc' emberek voltak, boldog jövőnk építői, termékeny agyú, dolgos kezű munkásai népi demokratikus ha­zánknak. Ezen a vasárnapon azért gyűltek össze oly szép számmal a Kurszalon tágas termében, hogy meghallgassák tudományos dolgozóink szakelőadását, amelyből aj ismereteket merítve, tö­kéletesíthetik munkájukat a gyakorlat­ban Ez a sok ember mind mezőgazda­sági dolgozó volt, mégpedig a pőstyén járás EFSz-einek kiküldöttei és a hely­beli állami gazdaság és hozzátartozó üzemegységek állattenyésztési dolgo­zói, akik eljöttek, hogy meghallgassák dr. Laurenčik előadását a gazdasági állatoknak nyújtott elsősegélyről és dr. Kovács főiskolai tanár előadását a kor­szerű juhtenv sztésröl. Az értekezletet Vurda elvtárs, a pőstyéni állami gazdaság zootechniku­­sa nyitotta meg. Hangsúlyozta. hogy milyen fontos nagyüzemi gazdálkodá­sunk fellendítése szempontjából az új. haladó módszerek alkalmazása gyakor­latunkban s hogy ezt a célt szolgálja ez az értekezlet is. Majd átadta a szót dr. Laurencíknak. — Mezőgazdasági dolgozóink felada­ta, — mondotta dr. Laurenčik — me­zőgazdasági termelésünk állandó növe­lése. Különösen az állattenyésztés sza­kaszán mutatkoznak hiányosságok, amelyek kiküszöbölése elsőrendű fela­datunk. Csökkentenünk kell az elhul­lások számát, különös gondot kell for­dítanunk gazdasági állataink egészségi állapotára. Dr. Laurenčik elmondta, hogy állat­orvoskodása .idején alkalma nyílt köze­lebbről megismerkednie dolgozó pa­rasztjaink ét; általában állattenyész­tési dolgozóink -oblémáiva! az: áilatak megbetegedésével kapcsolatban s ez arra ösztönözte, hogy tapasztalatait és ismereteit összegezze és könyv alakjá­ban hozzáférhetővé tegye mindenki számára. „Elsősegélynyújtás a háziál­latoknál” című könyve pzt a célt szol­gálja. Sok esetben csekély beavatko­zással, gyors segélynyújtással meg­menthetjük ez állatot a tenyészetből való időelőtti kirekesztéstől. A könyv megismertet az állattenyésztés legál­talánosabb teendőivel, amelyeket sür­gős szükség esetén az állatok elsőse­gélynyújtásánál el kell végezni, míg az állatorvos megérkezik. — Nagyon fontos — folytatta dr. Laurenčik, — hogy állattenyésztési dolgozóink elsajátítsák ezeket a men­tési módokat s adott esetben helyesen járjanak el. Mikor dr. Laurenčik előadásában a tőgy megbetegedéseinek tárgyalásához ért, sokan nem állhatták szó nélkül és kérdéseikkel s megfigyeléseik közlésé­vel élénk vitát váltottak ki. — A tőgy „érülései néha csak felü­letiek, de néha mélyrehatóak lehetnek. A felületi sebeket gondosan kell ápol­ni. Mély sebeknél óvatosan kell eljár­nunk — mondotta dr. Laurenčik, — majd folytatta — mivel rendszerint beszennyeződnek s így megfertőződnek. aminek következménye ' kellemetlen tőgygyulladás. Ilyenkor leghelyesebb, ha az állatot elapasztjuk, szárazra ál­lítjuk. A tőgygyulladás okozója rend­szerint a piszkos istálló, elégtelen- ki­­fejés. meghűlés és a helytelen takar­mányozás. A tisztaság és az egészség­­ügvi intézkedések pontos betartásával elejét vehetjük a megbetegedéseknek. Majd dr. Laurenčik rátért a napszú­­rás, villanyáram okozta megbetegedé­sek gyógyításának magyarázatára. — A nyelőcső eldugulásánál és az emésztőszervek zavaránál, valamint a felfúvódásnál — hangsúlyozta — a gyors elsősegélynyújtás fontosságát az állat megmentése érdekében. Élénk figyelmet keltett a szülések­nél való elsősegélynyújtás magyaráza­ta Gyakran előfordul, hogy az állatok ilyenkor magukra vannak ’ hagyatva, fulladás vagy elhullás következtében veszteségek keletkeznek. Ma, amikor az állatok maqas termelékenységéért harcolunk, nagyon fontos, hogy állat­­állományunk minden szaporulatát élet­­bentartsuk. Dr. Laurenčik itt újból rámutatott a tisztaság betartásának fontosságára, mivel a szenny fertőző betegségek melegágya. Többek köpött még elmondta, hogy mi a teendő ä szülés utáni bénaság be­állta esetén, majd elmagyarázta a Bang-féle betegség, brucellózis, vagyis a fertőző elvetélés tüneteit és gyógy­kezelését. Állatállományunk egéezség­­bentartásának legfontosabb előfeltéte­lei a tisztaság szigorú betartásán kívül a helyes takarmányozás és odaadó gon­dozás. Befejezésül a j'l felszerelt házi gyógyszertár célszerű elhelyezéséről és használatáról beszélt Laurenčik elvtárs. Az értekezlet második részében dr. Kovács a juhtenyésztés korszerű mód­szereiről beszélt. — A juhtenyésztés felvirágoztatása nemzetgazdasági szempontból rendkí­vül fontos, s ezért a hiányosságokat e téren feltétlenül ki kell küszöbölnünk. A tapasztalt öreg juhászok kihalófél­ben vannak — mondotta dr. Kovács — s helyüket újaknak kell elfoglalniok. Ha a fiatalok öröklik elődeik gondos szeretetét s ha bátran alkalmazzák a haladó agrobiológia sikeres módszereit, a kívánt színvomf're emeljük hazánk juhtenyésztését. A régi, kapitalista világ fÖldesurei a gazdasági válság idején sem oszlatták fel juhtenyészetüket, mert ismerték a juhok értékét. Tudták, hogy a juh a legnehezebb „henger”, hogy kitünően írtja a gyomot, hogy agyonnyomja a kártevő rovarokat legelés közben, hogy jól trágyázza a földet — egyszóval jelentősen növeli a hektárhozamokat. Szocialista nagytermelésünk egyenesen megköveteli a juhok tenyésztését. Juhokat nemcsak természetes lege­lővel rendelkező vidéken lehet tenyész­teni. Mindenütt megvan az előfeltétel a sikeres tenyésztésre. Az útszélek. burgonya- és répaföldek, tarlók kitűnő juhlegelők. Azonkívül a gazdaságok, szövetkezetek takanmánytervében szá­mítani kell a juhok takarmányszükség­letére is és megfelelő mennyiségű ta­karmányt kell biztosítani számukra. — A juh a legelő állatja — folytatta dr. Kovács — s ezért ameddig az időjárás megengedi, legeltetni kell őket, mert a szabadban való mozgás edzetté teszi a juhokat, ellenállóak lesznek minden betegséggel szemben. He a juhállományt gondos kezekre bízzák, a juhász szereti a reábízott nyájat, ha helyesen legeltet és taker­­mányoz és ha gyakorlatában a korsze­rű tudomány módszereit alkalmazza, 'magas hesznosságú állományt ér el, ami nemcsak mezőgazdasági termelé­sünk növelését jelenti, h nem saját jövedelmének fokozását is. Dr. Kovács szavai a kétkedőiket meg­győzték s a vita során hozzászólásaik­kal bizonyságot tettek arról, hogy va­lóban nincs akadálya a juhtenyészet megalapításának szövetkezeteinkben. A közös cél barátokká forrasztotta a tudomány és gyakorlat embereit s mint régi, jó ismerősök megbeszéltek mindent aprólékosan, mert közös érde­ke -mindnyájunknak a szebb, boldogabb élet, amiért szívvel-lélekkel, közös erő­vel küzdünk. L. Máté Irén------------------------------­­+ ★ ★ ------------------------------­Gazdag takarmányalapot biztosítunk Mi, a csúzi szövetkezet tagjai sike­resen befejeztük a tavaszi munkák második szakaszát. Ez nagy feladat volt, mert a növényápolást és a takar­mánybetakarítást egyszerre kellett vé­gezni. Ez ment fennakadás nélkül, mert a munkát jól megszerveztük. Mivel mindkét feladat nagyon sürgős volt, úgy oldottuk meg, hogy hajnalban és este a takarmányt gyűjtöttük, nappal vedig a növényápolást végeztük. Most öröm tölt el bennünket annak tuda­tában. hogy takarmányunk kadakban ven. A száraz takarmányon kívül nagy súlyt fektettünk a silózásra is. Eddig 400 köbméter silótakarmányt készítet­tünk őszibükkönyből. Meg kell monda­nunk, hogy nemcsak a takarmánykaz­lakat nézzük nagy megelégedéssel, ha­nem kapásnövényeinket is. Ha kime­gyünk a határba, hizlalja szemünket a szép kukorica, cukorrépa, amiben nem fedezhető fel egy szál gyom sem. Ez biztosíték arra, hogy a kapásokból is jó termésünk lesz. Július 5-én megkezdtük az aratást Két kombájn és 12 önkötözögép ellep­te az érett gabonatáblákat. Berregnek a traktorok, zúgnak a kombájnok s mi örömmel hallgatjuk ezt az érdekes ze­nét, mert megszabadítottak bennünket a nehéz testi munkától. Mind a trak­toristák. mind mi, szövetkezeti tagok, jól felkészültünk az aratásra s azt hi­szem, hogi sikerülni fog szem veszte­ség nélkül betakarítani a gazdag ter­mést. Az aratógépek után két Dr. hernyó­talpas traktor dübörög, amely azon­nal elvégzi a tarlóhántást. A felszántott tarlót nem hagyjuk kihasználatlanul, bevetjük másodnövé­ny ^-kel, ami zölden, vagy lesilózva kiegészíti a meglévő száraz-takar­mányt. Mindezeket a munkákat öröm­mel végezzük, mert ezzel elősegítjük dolgozó népünk jólétét s egyben emel­jük saját jövedelmünket is. ESEK JÓZSEF, Ceúz Fordítsanak nagyobb gondot a silózásra a dunaszerdahefyi járás EFSz-ei A dunaszerdahelyi járásban s? ,, EFSz-ek összesen 4900 köbmé­ter őszi és tavaszi lendeket sí­­lóztak le. Ha a téli időszakra elegendő takarmányt akarunk biztosítani, fontos, hogy minél több silótakarmányt készítsünk. Ezidáig őszi lendeket, most pe ­dig a tavaszi lendeket silózzuk. A csécsénypatonyi IV. típusú szövetkezet tagjai már 700 köb­méter jóminöségű takarmányt lesilóztak. Ebből kitűnik, hogy figyelemmel kísérték а X- pá t­­kongresszus határozatait, amely arra hívja fel a figyelmünket, hogy minden felnőtt szarvas­­marhára 25 mázsa, s minden növendékre 10 mázsa silót biz­tosítsunk. A nagyudvarnoki EFSz már 50 százalékra teljesítette egész­évi silózási tervét. Járási mé­retben a bősi szövetkezetnek kellene terv szerint legtöbbet, azaz 3773 köbméter silót készí­teni, ellenben ezidáig a bősiek egyáltalában még nem silóztak- Bár tudják, hogy az őszi, vagy a tavaszi lendek sokkal jobb si­lózva, mint felszárítva. A szárí­tás által 20—30 százalék táp­­anygot vészit. Ezért fontos, ha minden zöldtakarmány fele sieget lesilózunk. Igaz, hogy a hősiek­nek nincsen beton-silóvermük, de Fecár elvtárs, az EFSz zoo­­technikusa tapasztalatból má. tudja, hogyha pontosan betart­ják a silózás technikáját. így egyszerű árok-silóveremben is hosszabb ideig párolhatják a si­lótakarmányt. Ezért Pecár elv­társ hasson oda, hogy a bősi szövetkezet minél többet silóz­­zon a téli időszakra. A dunaszerdahelyi járásban a silózással nagyon lemaradtak, sőt egyáltalában nem silóztak Bakán, Balázsfán, Budafán, Al­­báron, Dunatőkésen és Madon. Pedig a madiak tanulhattak vol­na a téli nehézségekből, amikor nem volt elegendő takarmá­nyuk-A nevezett EFSz-ek vezető­sége kell, hogy а X. pártkon­gresszus határozatát betartva, a késést mielőbb behozzák és ál­lataik részére elegendő silóta­karmányt készítsenek. Krajcsovics Nándor A dunaszerdahelyi járásben levő hegyétei EFSz-ben a malacnevelés még nem is olyan régen, nagyon gyenge színvonalon állt. Elegendő megemlíteni azt, hogy az elhullás a megszületett malacok 57 százalékát tette ki. Hogyan küszöbölték ki ezt a hiänyosseägot? Május elsejétől Navrátil Kálmán és Krejcsírik Pál elvtárs-ak kezdtek etetni. Mivel tudták, hogy nagy az elhullás, kötelezettséget vállaltak, hogy két hónap alatt 57 százalékról 6 százalékra csökkentik azt. Ez nagyon szép, de nagyon nehéz vállalás volt. Talán az ember kételkedhetne is teljesíthető­ségében. De Navrátil és Krajcsírik elvtársak teljesítették, sőt túlteljesítet­ték. Két hónap alatt a malacelhullást 57 százalékról 4 százalékra csökken­tették! Arról, hogy ezt az eredményt hogyan érték el, hagyjuk magát Kraj­csírik elvtánset beszélni. „Mindenekelőtt 50 darab választott malacnál be­vezettük Surikov módszerét. Ezekből a választott malacokból egy sem hullott el. Ugyancsak fokozott figyelmet szentelünk az enyasertéseknek. A fedezte­téstől kezdve az anyasertés állandó megfigyelés alatt van. Tudjuk, hogy mi­kor fog malacozni és az ilyen malecozás előtt álló sertések mellett éjjel is őrködünk, hogy a malacozás közben ne taposson össze egy malacot sem. En­nek a gondoskodásnak köszönhető, hogy a lehető legtöbb malacot felnevel­hettük, az az elhullás legnagyobb csökkentése mellett”. A hegyétei etetők minden sertésetetőnek fényes például szolgálhatnak és Krajcsírik elvtáns szavai pedig szaktanácsul használhatók. Ezek az elvtársak megértették pártunk határozatainak jelentőségét az állattenyésztés fellendí­tése érdekében. A gazdag jutalom, melyet munkájukért kapnak a legjobban tanúskodik majd arról, hogy érdemes a szövetkezetben lelkiismeretesen dol­gozni. Cs. E., Dunaszerdahely Szovjet módszerekkel növelik az állatok hasznosságát A szabinovi EFSz-ek az 1954-57- es évi mezőgazdasági fejlesztési tervüknek kidolgozása előtt gondo­san áttanulmányozták a szövetkezet állattenyésztési termékei fejleszté­sének további lehetőségeit, melyek a szövetkezet magasabb bevételé­nek alapját képezik. Az 1956-os év­ben a tehenek tejhozamát 1.600 li­terre, az 1957-es évben pedig 1.800 literre tervezik felemelni. A száz tehén után való hatvan borjú ne­velésében pedig 1957-es évben J4 darabot akarnak elérni. A sertések vágósúlyát átlagban 25 százalékkal javítják s ugyancsak lényegesen emelik a vágómarhák súlyát is. Hogy az állattenyésztési terme­lés fokozott feladatait teljesíthes­sék, bevezetik Malinyina mód­szerét, a borjak levegős nevelését. a fejőstehenek minöséges fajtáinak kitenyésztését, továbbá nagy súlyt fordítanak a takarmányozásra, va­lamint a takarmány elkészítésere is. Tervükben nagy figyelmet for­dítanak a juh-, szárnyas- és méh­­tenyésztésre is. Juhállományukat, meív 483 darabból áll, 2 százalék­kal, tyúkállományukat 33 száza­lékkal. hasznosságukat 10 százalék­kal és a méhészetet, melynek meg­van a jó előfeltétele, 12 családról 60-ra emelik. Ugyancsak nagy figyelmet fordí­tanak a takarmányalap biztosításá­ra. a gazdasági épületek építésére és a dolgozók iskoláztatására is. —' Tizenegy sertés — juhgondozót, méhészt, állatgondozót iskoláztat­nak ki. II verebélyl járás 70 százalékra teljesítette a szénabegyíijtés tervét A verebélyi begyűjtési üzem dol­gozói az idei szénabeadást a par­tizánskej járás dolgozóinak felhí­vása alapján szervezték meg, mely­­lyel a járás begyűjtési dolgozóit is megismertették- Az egyes felvásár­ló és fiókraktárak között szocia­lista verseny induL meg a terv mielőbbi teljesítése érdekében. A szocialista verseny eddigi értékelé­se alapján Michal Švec érte el а legszebb eredményeket. Két nap alatt négy, részére beosztott köz­ségben 244 mázsa száraz, minősé­­ges szénát vásárolt fel, ami körül­belül 8 mázsával többet tesz ki. mint amelyet egészévi terve szá­mára előírt. Sikeres munkáját nagyban elősegítette a jó szerve­zés, különösen népnevelő munkája, melyet az egyénileg gazdálkodók és a szövetkezetek között fejtett ki. Jóval a szénabegyűtés ideje előtt személyesen felkereste a kis- és középparasztokat, a szövetkeze­tek vezetőségeit és ismertette ve­lük az idejében való beadás elő­nyeit, Szorgalmas munkájával oda­hatott, hogy egész-járási méretben szénabegyűjtését erre az évre majdnem 70 százalékra elvégezték. Fontos az ipari növények ápolása A Szlovákia állami gazdaságok dolgo­zói az aratás ideje alatt rendkívüli nagy figyelmet szentelnek az ipari nö­vények megművelésének. Szlovákiai viszonylatban a cukorrépa második megkapálását 99.7 százalékra elvégez­ték. A losonci állami gazdaság kivéte­lével a második kapálást is mindenütt befejezték. Az utolsó öt napban a kas­sai állami gazdaság dolgozói 21 hektár cukorrépát megkapáltak és ezzel ők érték el a legmagasabb teljesítményt. Az állami gazdaság dolgozói a burgo­nya megsarabolását 92.2 százalékra, az első töltögetést 94.2, a második töltö­­getést pedig 77.8 százalékra végezték. A takarmányrépa ápolását és a siló­zást tovább folytatják. A partizánjai, tornóci. zselízi és a bajesi gazdaságokban megkezdték a len tépését. A palárikovói gazdaság­ban 20 hektár nyáriburgonyát elültet­tek. A kötelezettségvállalások teljesítése elősegítette a takarmányalap megteremtését A handlovai szövetkezetesek a X. párti ngresszus tiszteletére tett köte­lezettségvállalások keretében teljesí­tették egészévi sertéshús, tej, juhsajt és tojásbeadásukat. Ezeket a terméke­ket most az állami begylljtés részére magasabb áron adják be. Az 1953-54- es év téli időszakában ellenben erősen érezték a takarmány hiányt, különösen széna, és lóherében, habár az elmuh évben is nagy táblákon termelték e: ■ két. A szövetkezetnek ellenben a ta­valyi esztendőben még nem voltak szárítói a széna és a lóhere részére, úgyhogy ezeket kénytelenek voltak a földön szárítani. A gyakori eső miatt, mely éppen a széna és a lóhere beta­karítása alatt volt, nem értek rá a takarmányt időben szárítani és eltaka­rítani. Ezen tavalyi hibájukból kiindul­va, a handlovai szövetkezet ez évben már sokkal alaposabban készült fel a takarmány betakarítására. А X. párt­­kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 200 szárítót készítenek a széna és ló­here részére. Kötelezettségvállalásukat magasan túlteljesítették, mert még a takarmánybetakarítás előtt 300 szárí­tót készítettek élő. Hogy mennyire kifizetődött a szárítók elkészítése, azt most, az esős idők bekövetkeztével tudják a legjobban értékelni£ A 38 hektár lóhere gazdag termését szárító­kon szárították, amivel teljes egészé­ben megtartották annak jó minőségét. Az első kaszálás átlaghozama hektá­ronként 35—40 mázsát tesz ki. Ha­sonló hozam várható a réti szériából is, mélyet 131 hektáron termelnek A lekaszált szénát alapos Idtaárítás után gondosan elraktározzák, 'ф, Inz­­tosították a handlovai sqpveth*ae*i ta­gok takarmányukat ae eőrö^e^sS téli időkre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents