Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-12 / 50. szám
4 Szoba a Földműves 1954. december 12. Djságot minden dolgozó kezébe „Olvasni — tanulni” — halljuk mindenfelől a jóakaratú figyelmeztetést. Természetes, aki nem olvas, nem tanul, az lemarad a fejlődéssel a munkával. Ma már valamennyi mezőgazdasági dolgozónak is tanulnia kell, mert akkor tudja csak munkáját észszerűbben, könnyebben és nagyobb eredménnyel elvégezni. Ezzel tisztában vácinak dolgozóink és ma már nagyrészük olvasással, ' vagy különböző iskolákon iparkodik elsajátítani azt, ami mindennapi munkájához szükséges. A tanulás utáni vágyat visszatükrözi a dióspatonyi szövetkezet írt oldalakat és égő szemekkel nézték a betűket, mert az éledező, szunnyadó szikra egyszeriben lángrakapott és a kezükben tartott újságot többé el sem engedték. Megrendelték, mert minden héten olvasni akarják a részükre készített újságot, a mezőgazdasági sajtót. Tudják, hogy nagy segítséget nyújt mindennapi munkájukban és irányt mutat a békeharcban. Hat szövetkezeti tag Íratta fel a nevét és meghagyták, hogy a következő számot már nevükre küldjék. Nagyon sok mezőgazdasági dolgozó van még, akik vágynak a tagjainak példája, akik, mikor a Szabad Földműves munkatársa megérkezett hozzájuk és szétosztotta a lap legfrissebb példányait, azonnal, munkájuk közben belelapoztak és szeretettel olvasták. Olvasták, mert ott égett szivükben a tanulni akarás, vágytak az olvasás, a tudomány után. Talán már rég három, vagy öt év óta vágytak utána, de csak most került rá a sor, hogy kézhez kapták és magukénak érezték az újságot. Kezükben tartották a sűrűn telesajtó után és ha alkalmuk nyílik, különböző helyekről be is szerzik azt. Ez ugyan nem kielégítő szá-^ munkra, de valamilyen oknál fogva mégsem rendelik meg saját nevükre az újságot. Várják azt, hogy valaki megszólítsa őket és felajánlja — „Te Péter, megrendelem neked az újságot!” Falvainkon sok ilyen emberre lenne szükségünk, hogy minden házba és családhoz bekopogtasson a postás, kezében a friss újsággal. S. G. Jó munka után, vidám szórakozás Sokat olvastunk már a vágsellyei EFSz-ről. De meg is érdemlik az olyan szövetkezeti tagok, hogy időközönként megemlékezzünk róluk, akik munkájukat igyekeznek mindig időben elvégezni. Űrömmel számolunk be most is arról, hogy az őszi munkákat, beleértve a mélyszántást is időben százszázalékra elvégezik. Ennek az örömére, hogy a vágsellyei EFSz-tagjai minden mezei munkával végeztek, vidám teaestet rendeztek. De ne gondoljuk, hogy csak olyan akármilyen teaest volt. Volt ám a teában rum is és finom friss kolbász is a tea mellé. Világosan láthatjuk tehát, hogy abban a szövetkezetben, ahol a tagok igyekeznek jó munkát végezni, ott a szövetkezet is erősödik és a tagok élete is napról napra jobb. H. J. ililliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiMiiiniiiiimiiHiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiimimiiiniiiiimMiiiiiiiiii iiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii tudjátok, hogy ,.. a franciák „Repülő Szivarnak" nevezett repülőgépe 22.000 ezer méter magasra emelkedik, óránként 2500 kilométeres sebességgel halad, és függőlegesen tud fel- és leszálni. * * * ... a sündisznó a következőképpen gyűjti össze a téli vackának készítéséhez szükséges anyagot: végighempereg a lehullott leveleken és azokat felszúrja a tüskéire. * * * ... a nagylevelű hárs ezer évig is elél. * * * ,.. a Földre hulló meteorokban (égitesttörmelékben) nem találtak olyan anyagot, amely a Földön ne fordulna elő. * * * 4 ,.. az ember 5 liternyi vérében öszszesen 3 gramm vas van. * * * ... az árpa az egyetlen gabona, amely egyaránt megterem a Sarkvidéken és az afrikai Szahara sivatag oázisaiban. Az árpa csak a nagyon nedves vidéket nem bírja. * * * ... a Földet először a portugál Magalhaes hajózta körül éš útja 1519. szeptember 20-tól 1522 szeptember nyolcadikáig, tehát 1083 napig tartott. * * * ... valamikor az andalgás mást jelentett, mint ma: másfél—két évszázaddal ezelőtt szórakozottságot, még régebben dőreséget, esztelenséget. A szó eredeti alpaja antalognak hangzott s azt értették rajta, hogy valaki Antal módjára viselkedik, vagy cselekszik. * * * ... a medve becéző elnevezése, a mackó, eredetileg emberi becenév, a Mátyás, vagy Máté becéző változata. Egyes vidékeken a nyulat bencének hívják (ez ma a Benedek becézője), a szamarat Bertalannak. S talán nem sértődnek meg a Katalinok és a Máriák sem, ha eláruljuk, hogy a kacsa és a macska szavak, melyek valamelyik szláv nyelvből kerültek be a magyarba eredetileg az ő nevük becéző alakjai voltak. * * * ... a nyugatafrikai tompaorrú krokodilus csupán 1—1,70 méter hoszszú. * * * .. . a madarakat elsősorban nem a hideg, ‘ anem az élelemhiány készteti arra, hogy ősszel a déli tájakra költözzenek. * * * ... egy ötliteres tejeskannát arannyal töltve nem bírnánk el, mert az Kereken 100 kilót nyomna. * * * . .. vannak rovarevő növények, me lyek összezáródó levelükkel -megfogják és megemésztik a rovarokat. * * * ... a szőlőszüret, bor, seprő, vagyis a szőlőműveléssel kapcsolatos szavainkat a honfoglalás előtti korbap is használtuk, tehát már akkor is voltak szőlőink. * * * ... őseink a faedények alá nem tüzelhettek, ezért a vizet az edénybe dobott forró, izzó kövek melegével forralták fel. * * * . . . Jusztus Liebig, német vegyésztől származik a következő mondás. egy nép kultúráját az általa elhasznált szappan mennyiségével kellene mérni. Csak így tovább ... A királyhelmeci járás vöröskereszt egyesületének oktató kara Szentes községben a helyi nemzeti bizottság és a tanítók segítségével egészségügyi előadást rendezett. Az előadáson az egészségügy szolgálatának legfontosabb teendőiről volt szó. Az összejövetel alkalmával a HNB és az összes tömegszervezetek vezetőségei elhatározták, hogy megtesznek mindent községünk lakosságának egészsége érdekében. Többek között az ufeák fásítását, gyermekjátszóteret, parkok és nyilvános fürdők létesítését vették tervbe. A vöröskereszt helyi vezetősége felajánlotta, hogy díjmentesen a lakosság rendelkezésére bocsátja a házibetegápolás összes eszközeit. A- zonkívül kölcsönkönyvtárat nyitnak, mentőautót biztosítanak a lakosság részére és a tűzoltó egyesület tagjait kiképézik az elsősegélynyújtásra. Dobránszky István — Kis Tőre. A vörheny új gyógyítási módszereinek nagy sikerei 1949 óta a csehszlovák orvosok új gyógymódot használnak a vörheny leküzdésére. Ez az új módszer lényegesen, csökkentette ennek a betegségnek halálozási számát, mely járványok idején 2Г százalékot is elért. Amíg azelőtt a vörheny járvány idején 100 gyerek közül 25 halt meg, ma a halálozások száma 1000 esetben csak egyet, vagy kettőt tesz ki. Tehát a halálozások aránya 1—2 ezrelékre csökkent. Továbbá a beteg gyermek kórházi kezelése azelőtt 42 napig tartott, ma ez is 6 napra csökkent. A betegségek után bekövetkezett zavarok 30—65 százalékról csak 2—7 százalékra estek. A kedvező gyógyítás eredményeit eddig már 190.000 gyermek igazolta. Orvosaink gyógymódját eddig már a magyarországi és lengyelországi orvosok is átvették. Részükre ez az alattomos gyermekbetegség elleni sikeres harcon kívül gazdasági takarékosságot is jelent. A magyar egészségügy, amely a vörhenyben megbetegedett gyermekek számára 3000 ágyat tervezett, most ez új gyógymód bevezetése mellett 300 ággyal fedezi a szükségletet. Teljesítik az akciós tervet A párkányi helyi nemzeti bizottság tagjai a Nemzetgyűlésbe és a .Szlovák Nemzet; Tanácsba való 'választások előtt akciós tervet terjesztették a választók elé, melyből a párkányi helyi nemzeti bizottság már sokat teljesített is. A sztálingrádi utca mindkét oldalán pormentes járdát építettek 200.000 koronás költséggel. Ennek az összegnek a felét a párkányi lakósok brigádórák ledolgozásával megtakarították. jA párkányi lakosságnak ugyancsak nagy örömére szolgál az újjáépített kultúrház, amelyet a választások előtt adtak át rendeltetésének. Boldog József olvasónk arra Kér' bennünket, írjuk meg, hogyan készíthetne hosszú ideig eltartható, úgynevezett téli szalámit. Nagyon jó szalámit készíthetünk a következő módon: Három kiló disznóhúst és három kiló marhahúst ledarálunk. Összekeverjük 25—30 deka sóval és egy napig állni hagyjuk. — Majd hozzáadunk 3 deka borsot, 3 deka paprikát, 4 deka salétromot és 1 kiló rizsszem ■ nagyságúra vágott szalonnát. A húskeveréket jól kigyúrjuk és jó feszesre marhabelekbe töltjük. A szalámirúd 2 végét cövek segítségével megcsavarjuk és elkötjük. Huszonnégy óráig levegős helyen szikkasztjuk és utána legalább 2 hétig lassan füstöljük. . * * * Szeretném, ha a szerkesztőség megírná, hogyan számíthatom ki a boroshordó űrtartalmát a legegyszerűbben? — írja Habos János- szőlősgazda. A hordó űrtartalmát a legegyszerűbben úgy állapíthatja meg, hogy a hordót először üresen, majd pedig vízzel töltve méri meg. A vízzel töltött hordó súlyából levonja az üres hordó súlyát. így megkapja hány kiló víz van a hordóban. Mivel egy kiló víz egy liter, a hordó pontosan annyi literes, ahány kiló víz fér bele. * * * Jakab Pál olvasónk panaszkodik, hogy hízósertései feleszik az alomszalmát. Azt kérdezi mi lehet ennek az oka? Egész biztos, a takarmányozásból eredi! sóhiány az oka annak, hogy sertései az alomszalmát eszik. Valószínűleg egyoldalú a takarmányozásuk és az alomszalmát ezért fogyasztják, mert így kap szervezetük olyan tápanyagot, amelyre szükségük van Miután nem közölte levelében, hogy mivel eteti a sertéseket, nem tudjuk megírni, hol kell változtatni a takarmányozáson. » # * Szeretném, ha megírná a szerkesztőség, mit adjak a tyúkoknak, hogy Szeretem, ha dolgozom, magam körül a csendet. így jobban elmélyülhetek a munkámban. Sokszor dolgozom éjjelenként, amikor a lakásban már csend van és a kisfiam is alszik már. Tudom, hogy sok író. művész, alkotó, népnevelő és politikus hasonlóképpen dolgozik. így dolgozik a nemrég hazánkban járt német grafikus ■ Balzer Hans is. Tudom, hogy mennyire meghatotta minden, amit itt látott s mennyire utálkozva nézte a fasizmus és a háború nyomait. Megbénultam, amikor a londoni és a párizsi szerződésekről olvastam, mert élénken elképzeltem ezeknek a háborús uszítóknak tervét. Szerte az országban épülnek a lakóházak, erőművek, szövetkezeti építkezések, iskolák, kórházak. Tíz éve a falról ne egyék le a meszet •*— írja Szabó Lászlóné olvasónk. A tyúkok, amikor a falról leszedik a meszet, mészhiányukat pótolják. Azt tanácsoljuk, hogy adjon a tyúkoknak dara- és korpakeverékben „fut"'-” takarmánymeszet 2 százalékos adagolásban. De felhasználhatja erre a célra a porrátört tojáshéjat is. Az is jó azonban, ha mészhulladékot szór szét az udvarban, amiből a baromfiak annyit fogyasztanak, amennyit szervezetük megkíván, igen fontos, hogy minél több zöld, takarmányt is fogyasszanak a baromfiak. Megfelelő erre a célra az is, hogy lucernalisztet kever eleségükbe. * * * Hetenként olvasom a Szabad Földműves kérdés felelet, rovatát. Én is szeretném megtudni a keksz házi készítésének módját, mert van egy négy éves kislányom, aki igen szereti a kekszet — írja Szőgyi Imréné olvasónk: Szívesen közöljük a keksz készítésének egtfik módját. 55 deka lisztet, 25 deka cukrot, 8 deka vajat, másfél deci sűrű tejfölt, 3. egész tojást, vaniliacukrot, egy kis kanál szódabikarbónát deszkán jól összegyúrunk. Nagyon jól eldolgozzuk s mivel igen nagy adag, két részben sodorjuk ki egészen vékonyra. A tetejét villával megszurkáljuk és derelyemetélttvel, vagy formákkal kidaraboljuk. Közepes tűznél szép sárgára sütjük. A tepsit nem kell megkenni. * * * „Disznóöléskor jól elkészítettem a kolbászt, tavasz felé mégis penészes lett. Mi az oka ennek?” — kérdezi Horváth Ferenc olvasónk. Olvasónk valószínűleg *nedves, sötét helyen tartja a kolbászt. Az ilyen hely viszont a légalkalmasabb a penészgombák szaporodására. Ezért penészes a kolbásza. A penészedést úgy akadályozhatja meg, ha a penészg<mbák életfeltételeit elvonja: a kolbászt és egyéb húsféléket levegős, -zűrazt lehetőleg világos helyiségben tartja. van alkalmunk megfigyelni .a művészek alkotásaiban hazánk fejlődését a háborús romok, a kivégzések, az iszonyat képein keresztül napjaink békés építő és népünk boldog jelenéig. S ezt akarják a nyugati imperialisták háborúval megzavarni. Ezért a bizalom legteljesebb érzésével olvastam g szovjet jegyzéket, melyet Európa összes népéhez küldöttek, ezért örültem annyira a moszkvai értekezletnek. Ezért, hogy ne kelljen felkölteni a kisfiam, hogy a bombák elől elrejtsem. A békés élet nevében tiltakozom Nyugat- Németország újrafelfegyverkezése ellen. ANTON HOLLY, akadémiai festő és grafikus Hogy a kisfiam nyugodtan aludhasson... Védjük a nép vagyonát! Szeretem az újságot olvasni. De hogy is ne, hiszen annyi újat, szépet találhatunk benne. Különös érdeklődéssel olvasom a nemzeti bizottság és a tömegszervezetek munkájáról szóló írásokat. Hogy miért érdekelnek ezek az írások? Csak azért, mert a nemzeti bizottság, és a tömegszervezetek tagjaira igen felelősségteljes munka hárul, mind falun, mind a városban. Hiába lapozgatom azonban bármelyik újságot, a tűzoltó szervezetek munkájával egy sem foglalkozik. Pedig fontos volna ezzel a szervezettel is foglalkozni. Vagy úgy gondoljuk, hogy ezen a téren nincsenek eredmények és hiányosságok? Bizony van-I nak. És ezt az alábbi kis történet is bizonyítja:-- Mocsonok községben az utóbbi időben kigyulladt az egyik ház. A tűz veszélyes volt, így a szomszédos községek tűzoltóegyesületét is kiértesítették. Felhívást kapott a vágsellyei tűzoltócsapat is. A felkészülés pillanatok alatt megtörtént. A helyszínre érve 18 perces lázas munka után sikerült is a tüzet eloltani. Ez az eredmény a lelkiismeretes munkának és a jó szervezésnek tudható be. Nem vall dicséretére azonban a mocsonoki tűzoltó-egyesület vezetőségének az, amiről a tűz alkalmával kellett meggyőződnünk. A tűz eloltása sürgős. A mocsonoki tűzoltócsapat azonban nem tud kellő gyorsasággal megjelenni a tűz oltására, mert nincs fogatjuk, ami a tűzoltó készüléket helyszínre szállítsa. A csoport maga tologatja a nehéz gépet. Márpedig az olyan nagy községben, mint Mocsonok, bizonyára akadna egy pár ló, amely az Hlyen sürgős intézkedések alkalmával rendelkezésére állna az egyesületnek. Reméljük, hogy a mocsonoki tűzoltó-egyesület vezetősége a helyi nemzeti bizottsággal karöltve levonta ebből a tanulságot és odahat, hogy a jövőben ezen a téren sem lesznek hiányosságok. HANKÖ JÓZSEF — Vágsellye. Igazságos Ítélkezés Hogy — hogy nem, egy gazdag ember elvesztette az erszényét, amelyben 200 korona volt. Ott ment az úton egy szegény, felemelte az erszényt és elvitte a bíróhoz. Néhány nap múlva a gazdag odament a bíróhoz és kereste az erszényét. — Ez az? — kérdezte a bíró és felmutatta az elveszett erszényt. — Igen. igen, éppen ez az enyém — bólintott a gazdag és az erszény után nyúlt. — Várj még az erszénnyel mondta a bíró. — Először meg kell jutalmaznod a megtalálót. A gazdag azonban úgy érezte, hogy nem tartozik hálával a szegénynek. Elhatározta, hogy kibabrál vele és számolni kezdte a pénzt az erszényben. —■ Mindössze 200 korona van benne — mondta a gazdag. Viszont az én erszényemben 220 korona volt. Ez az ember ellopott tőlem 20 koronát. — Nem, ez nem igaz,' —' mondta a szegény — az erszényben csak 200 korona volt, Én nem vettem el a más pénzét. —• Hazudik — mondta a gazdag — állítom, hogy 220 korona volt az erszényben. így vitatkoztak sokáig és nem tudtak megegyezni. Ekkor a bíró azt javasolta, hogy menjenek el egy bölcshöz. A bölcs meghallgatta mindhármukat, azián a gazdag felé fordult és így szólt: — Te elvesztettél egy erszényt, amelyikben 220 korona volt? — Igen — válaszolta a gazdag. — Hát ebben az erszényben 200 korona van, ez nem a te erszényed — mondta a bölcs. — Ezt bizonyára valaki más vesztette el. Mivel ennek nincs gazdája, odaadjuk a megtalálónak. Te pedig menj és keresd meg az erszényedet, amelyikben 220 korona volt.
