Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-12 / 50. szám
1954. december 12. Fcíídmöves 5 9 Uiabb kedvezmény földműveseinknek a tej beadása után A párt és a kormány már számos intézkedést foganatosított az állafl termékek termelésének fokozására, valamint a szövetkezeti dolgozók és az egyénileg gazdálkodók jövedelmének emelésére. A kormány utóbbi intézi-»dései közé tartozik a tejbeadás után jaró nagyobb mennyiségű takarmány is. Azok a szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók, akik a köteles beadáson felül is adnak be tejet, az előnyös felvásárlási árakon kívül kedvezményes áron takarmányhoz is jutnak. Ha az érvényben lévő rendelet alapján a szövetkezet, vagy a tervezett kerületi üzem terven felül ad be tejet, akkor decembertói májusig minden terven felüli 100 liter tej után 100 kilogramm malomi őrölt takarmányt, vagy 50 kilogramm olajos pogácsát nyerhet. A háztáji és az egyénileg gazdálkodók, valamint a többi mezőgazdasági dolgozó a terven felüli beadott 100 liter tej után 75 kilogramm malomi őrölt takarmányt, vagy 36 kilogramm olajos pogácsát kaphatnak. A malomi termékek árai igen előnyösek. Példának okáért 100 kilogramm zabkorpa 43 koronába, 100 kilogramm rozskorpa 53 koronába, 100 kilogramm búzakorpa csupán 57 koronába kerül. Ha beszolgáltató a malomi termékek helyett takarmánylisztet vesz ki, ebben az esetben 100 kilogramm malomi termék helyett 60 kilogramm lisztet számíthat. A takarmányliszt felvásárlási ára is igen jutányos. Így például 100 kilogramm X 3900-es búzaliszt 79 koronába. 100 kilogramm T 9200-as rozs takarmányliszt 73 koronába kerül. Ha a szövetkezet takarmányliszt helyett olajos pogácsát választ, akkor 100 kilogramm malomi termék 50 kilogramm olajos pogácsának felel meg. Az egyénileg gazdálkodó földművesek viszont 75 kilogramm malomi termék helyett 35 kilogramm olajos pogácsát kaphatnak. Az olajos pogácsa árai arányban vannak takarmányi értékükkel. Példának okáért 100 kilogramm hántolt napraforgómagból készült olajos pogácsa 103 koronába, 100 kilogramm kukoricacsírából készült pogácsa 81 koronába. 100 kilogramm nem hántolt napraforgómagból készült dara és pogácsa 55 koronába kerül. Az eddig felsorolt előnyökön kívül a szövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó földműves minden terven felül beadott 100 liter tej után 25 liter fölözött tejet kaphat literenként 0.53 koronás árban. Hogy a szövetkezetek, vagy az egyénileg gazdálkodók ezt az előnyt biztosíthassák, szükséges, hogy a hónap vége előtt három nappal figyelmeztessék a tejcsarnokot arra, hogy a terven felül beadott tejmennyiséget írja-e a jövő hónapi beadás törlesztésére, vagy pedig állami felvásárlásba számítsa be. A hónapvégi elszámolás után a tejcsarnok azonnal írásban igazolja a terven felül beadott tej mennyiségének nagyságát. ★ ★ ★ Gyorsítsuk meg a tej begyűjtését Falvaink életében nemcsak a tavasz és az ezt követő évszakok, hanem a tél is nagy élményt jelent. Dolgozó parasztságunk jó munkájának eredménye most csúcsosodik ki. Megtelt a kamra, a jövő évi kenyér biztosítása érdekében pedig befejezték az őszi munkákat. Egész sor eseményt említhetnénk meg, amely a következő hetekben, napokban falvainkban történni fog. Ezek között szerepel a házi sertésvágás is, amely minden családban nagy eseménynek számít. A hivatalos kormányrendeletek értelmében azonban csupán azok a termelők, gazdálkodók kaphatnak sertésvágási engedélyt, akik az állammal szemben vállalt kötelezettségüket már teljesítették. Szlovákiai viszonylatban ezzel szemben nem mondhatjuk a begyűjtés mértékét kielégítőnek, különösen a tejbeadás körül van sok fogyatékosságunk. Mint tudjuk, a tej pedig nélkülözhetetlen, főleg azoknál családoknál, ahol kisgyermekek vannak. A nyitrai kerületben lévő Komárom, Vágsellye és a zselízi járások példája azt bizonyítja, hogy minden egyes járásban, községben megvannak az előfeltételei a beadás folyamatos teljesítésének. Ezekben a járásokban a begyűjtés évi feladatait már több mint nyolcvan százalékra teljesítették. A besztercebányai kerületben viszont a losonci, tornaijai és a kremnicai járásokon kívül a többi helyeken nagy lemaradás tapasztalható. A kassai kerületben Kézsmárk és Poprád járások haladnak a tejbegyűjtés élén. Gálaszécsben és Lőcsén pedig alig érik el a beadás tervének 40 százalékát. Azokban a kerületekben, ahol a tejbeadás kielégítően folyik, nagy részük van a tejbegyűjtővállalatoknak is. A tejbeadási fegyelem megjavulását főképpen abban kell látnunk, hogy a begyűjtő szervek helyesen és az igazságnak megfelelően állapítják meg a beadott tej zsírtartalmának százalékarányát. A bratislavai tejbegyűjtők példával szolgálhatnak ezen a téren a nyitrai tejbegyűjtővállalatnak, ahol igen helytelenül végzik el a tej fokozását. A bratislavai tejbegyűjtők a léi rsirtartalmáfták helyes megállapítása nyomán több, mint két millió koronát fizettek ki a tervenfelül beadott tejért. Ez viszont azt is bizonyítja, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink és az egyénileg dolgozó parasztság szívesen adja el a felesleges tejet, mivel tudja, hogy anyagiakban is értékelik igyekezetét. A tejbegyűjtés sikerei azonban a bratislavai kerületben sem lennének ilyen arányúak, ha a begyűjtő apparátus és a járási begyűjtési minisztérium illetékes szervei nem működnének együtt szorosan a termelőkkel. Ez a kapcsolat a nagymegyeri és a galántai járásokban a legkielégítőbb. A galántai állami gazdaságban például egy tehéntől átlagosan 5.8 liter tejet szállítanak a tejcsarnokba. Ezzel szemben a malackai járásbn még egy liter tej sem esik egy tehénre. Mint már említettük, a tejbeadási fegyelem megszilárdítása a begyűjtő vállalatok kötelessége is. Ezzel szemben a rozsnyói tejcsarnokban azt tapasztalhatjuk, hogy a zsírosság arányát igen felületesen állapítják meg. Előfordult már olyan eset is, hogy 5 százalékos z. űrtartalmat mutattak ki, holott и/. átlag csupán 3.5 százalék volt. Ilyenformán rövidítik meg a termelőket is. Október 27-én a begyűjtött tej zsírtartalmából majdnem ezer zsíregységet vontak le. S ez a menynyiség, ha minden kilogramm vajra 85 százalékot számítunk, több, mint 10 kg vajat jelent. Ennyivel rövidítették meg tehát a járás tejtermelőit a tejbegyűjtő vállalatnál. Tőlük függ tehát nagymértékben, hogy elősegítsék a beadás meggyorsítását és hogy a beadási fegyelem tovább szilárduljon. Ez viszont biztosítéka a beadás további javulásának, amely kérdést a legrövidebb időn belül, haladéktalanul meg kell oldanunk. (Sz.) Néhány szó Zsére községről Zsére község igen távol esik a járási székhelytől. A legközelebbi várostól is mintegy 12 kilométer választja el. Azt hinné az ember, hogy az ilyen kis falucskában nem megy előre az élet. Pedig a felszabadulástól eltelt tíz esztendő során itt is igen nagy változások történtek. Nincs olyan családi ház, amelyen javítást ne eszközöltek volna. Az apró ablakok lassan mind eltűnnek, korszerű, világos tokok kerülnek az elavultak helyébe. Egyre csinosabbak a munkások, parasztok lakásai. A régi nádfedelet piros cserép vagy szürke eternit váltja fel. A falu végén lévő cigánysoron pedig egy új község van kibontakozóban. S mindez alig tíz év alatt épült, a felszabadulás eredményeként iött létre. A régi világ nyomai azonban még mindig fellelhetik a faluban. A korsze úer. épített hatalmas templom mellett, vakondtúrásokként húzódnak meg a szegényparasztok házai. Ez is azt bizonyítja, hogy a régi világ urainak minden előbbre való volt, minthogy a néppel és környezetének megjavításával törődjenek. A múlt kapitalista világ emlékeit szinte vádiratba lehetne foglalni s most a falu népe saját élete javulásán érzi a nagy változást. Rendszerünkhöz való ragaszkodás láza fűtötte a falu népét, amikor a választásokon a Nemzeti Front jelöltjeire szavazott, hogy a jövő még nagyobb változásokat és örömet hozzon a falu törekvő dolgozóinak életébe. Ezeket kell szemelCtt tartanunk most. amikor az állampolgári fegyelemről,' a polgári kötelességek teljesítéséről van szó. Bizony a falu népe ezen a téren nem tüntette ki magát Sok gazdálkodó akad a községben, aki a beadását igen rosszul teljesíti. Legalább is erre utalnak a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottjának számadatai. A sertéshús beadásban alig 40 százalékot mutatnak fel. Hasonló eredmény tapasztalható a tej és a tojás begyűjtésében is. Az adófizetésben sem jár elől jó példával a község. Sok még a tavalyi hátralék, s az idei is felülmúlja a harmincezer koronát. Mi lehet mindennek az oka? i'alán nincsenek meg e feladatok teljesítésének az előfeltételei? Hiszen éppen Ment Gáspár kisparaszt példája igazolja, hogy nem nehéz a beadást teljesíteni. Ö már az idei adó iát is megfizette. Molnár András két és fél hektáros gazdálkodó is azok közé tartozik, akik felelősséget éreznek az állammal szemben s a beadásban és az adófizetésben is élen jár a janiban. A helyi nemzeti bizottság aktívabb munkájára van szükség, hogy a község elmaradását mielőbb, még ebben az évben behozza. Persze nem parancsolgatásokkal, hanem a meggyőzés fegyverével kell nevelnie a földműveseket állampolgári kötelességeiknek teljesítésére. A helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai pedig keveset törődtek a magángazdálkodók kérdéseivel, ügyeivel. Bede Károly, helyi titkár például azt sem tudja, mennyi a község beadása. így nem csoda, ha a begyűjtés eredményei nem kielégítők. Van ám egy közmondás, amely azt mondja: a rossz példa ragadós s ez teljes mértékben áll Zsére községre is. A helyi nemzeti bizottság egyes tagjai sem teljesítik példamutatóan beadási kötelességüket. A beadási fegyelem tiszteletben tartása pedig törvény, minden gazdálkodó legfőbb kötelessége. Benc János, a helyi nemzeti bizottság könyvelője úgy látszik ezt nem tudja, ő is él-elmaradó zik a beadások teljesítésében. Vanyo Gellért, a falu zootechnikusa szavaiból kitűnt, hogy a gazdálkodók nem tartanak elég szarvasmarhát, nincs meg a tervezett állományuk. S ez az ami legfőképpen fékezi a húsbeadást. Ezen a téren nagy feladat vár a helyi nemzeti bizottságra. A néppel való beszélgetések alkalmával fel kell világosítania a földmílveseket, hogy ha több állatot tartanak, akkor több lesz a trágya is és ez a gabonafélék hozamainak növekedésére is nagy kihatással van. A sertéstenyésztéssel kapcsolatban pedig meg kell magyarázni a népnek, hogy mily előnyei származnak termelőinknek a hizlalási szerződésekből. Egyrészt a hízók számára szemes takarmányt kap a földműves, másrészt minden beadott kilogramm élősúly után 16 koronát fizetnek ki a beadásnál. Ha mindezt tudni fogják a gazdálkodók, bizonyára nem jognak idegenkedni és szívesen kötnek hizlalási szerződést. A kis- és középparasztok elvárják a segítséget s nemcsak akkor számítanak a helyi nemzeti bizottságra, amikor termékeiket beadják, hanem akkor is, amikor jó tanácsra és ügyeik elintézésére van szükségük. A beadási fegyelem megszilárdulása elősegíti a falu további fejlődését és lényeges javulást eredményez, a gazdálkodók jövedelmében is. SZOMBATH A. Módosítások a nyers disznóbőr felvásárlásában November 20-tól kezdve a házi disznóölésekből származó nyers disznóbőrök új felvásárlási rendszerét vezették be. Ez a módosítás a sertéstenyésztők érdekeit szolgálja. Hogy is volt ez mostanáig ? A bőröket a gyűjtőkbe közvetlenül a tenyésztők adták be. Ez azonban nem vált be, mert lehetetlenné tette a nyúzó munkájának ellenőrzését s azt is, hogy a gyűjtő dolgozói figyelmeztethessék a nyúzót az esetleges hibákra, amelyeket elkövetett. A hibákat, mint például a bőr megsértését, a leforrázást, a szalonnától való elégtelen megtisztítást sok esetben a nyúzónak a munkához való felelőtlen viszonya okozza, esetleg elégtelen szakképzettsége. Mindez természetesen a beszolgáltatót terhelte, mert ezek a hibák csökkentették a leadott bőr értékét A felvásárlás eddigi módszere, továbbá a bőrgyűjtő-hálózat lényeges bővítését is megkövetelte Érthető okokból nem vehette át az egész járásból a bőröket egyetlen járási gyűjtőhely a nagy távolságok miatt, amelyeket a beszolgáltatónak le kellett volna küzdenie, hogy egy bőrt beszolgáltathasson. A nagyobb községekben ezért legnagyobbrészt a Zdroj és Jednota üzemeiben rendezték be helyi gyűjtőket. Nem kétséges, hogy a bőrök átvétele és raktározása főképpen a gyarmatárúkereskedésekben ellentétben állt a higiénia legalapvetőbb követelményeivel is. Milyen javulást hoz a házi disznóölésekből származó bőrök felvásárlásának új módszere ? A bőröket a tenyésztőktől ezentúl egyenesen a nyúzó veszi át, az ölés színhelyén. A nyúzó az átvett minőségű értékelésnél csupán a természetes hibákat veheti tekintetbe, esetleg a bőr felületének karcolási hibáit. A munka során előforduló hibákatbevágást, leforrázást és hasonlókat csupán abban az esetben veheti tekintetbe, ha a nyűzást nem maga végezte. A bőrök felvásárlási ára változatlan marad: I. minőségi osztály Kčs 8.— 1 kilogrammért. II. minőségi osztály Kčs 6.— 1 kilogrammért. Abban az esetben azonban, ha a beszolgá ltatot bőr hibátlan minőségű és több mint 5 kilogramm súlyú, a tenyésztő a rendes áron kívül további 10.— korona jutalmat kap darabonként. Az ölésért és a nyűzásért fizetett összeg az elmúlt idénnyel ellentétben Kčs 0.28-ra csökkent 1 kilogramm élősúly után. Ha azonban a nyúzó a tenyésztő háztartásán kívül végzi az ülést és a nyúzást, tehát a vágóhídon, a tenyésztőtől csupán Kčs 0.20-t követelhet 1 kilogramm élősúly után. Ötéves tervünk idején sok új üzem és gyár létesült. Az egyik ilyen szép és modern gépüzem a komáromi — Steiner Gábor hajógyár. A hajógyár széles előcsarnokaiban dolgozóink dolgos kezei alól újabb és újabb hajók kerülnek ki, melyek saját és idegen vizeken a csehszlovák nehézipari dolgozók ügyességét és fejlettségét igazolják. Sokan közülük a szovjet vizeket szelik. A „Rossia”, „Armenia“ és még sok más személyszállító gőzös került már ki a komáromi hajógyárból, melyek ma a kommunizmus nagy építkezésein, a Volga-Don csatornán úsznak. Az utolsó hajók egyike, amely az utóbbi napokban sikeres próbaút után elhagyta a komáromi hajógyárat s elindult a Szovjetunióba a „Chariton Laptev“ remorkér. Helyi nemzeti bizottságaink decemberi teendői Helyi nemzeti bizottságainkra ebben a hónapban igen fontos feladatok hárulnak. A mezőgazdasági osztályoknak ellenőrizniük kell a mélyszántás terve teljesítését a községben és serkenteniük kell földműveseinket, hogy az istállótrágyát kihordják földjeikre a tavaszi termények alá. Ezenkívül oda _ kell hatniok, hogy a termelők gyümölcsfáikat ápolják a betegségek kiküszöbölése céljából , AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN is meg kell tenniök az előkészületeket, főleg az- inszeminációs technikusok munkájának ellenőrzésére. Igen fontos, hogy nemzeti bizottságaink már most gondoljanak az 1955-ös esztendőre és készítsék el a következő évre szóló költségvetést a fajállatok tartására. Tekintettel arra, hogy elérkezett a sertésvágások ideje, minden helyi nemzeti bizottság vezessen pontos kimutatást a sertésállományról. Azt a tenyésztőt, aki anyakocát akar levágni, figyelmeztetni kell, hogy helyette bebugatott anyát állítson be, különben az ölést nem lehet megengedni. AZ ISKOLAÜGY TERÉN törődjenek a micsurini körökkel, és biztosítsák számukra a földterületet, ahol kísérleti munkájukat a jövőre folytatni fogják. Figyelemmel kell kísérni a tanulók részvételét az iskolában és a büntetendő eseteket mielőbb oldják meg. KULTŰRSZAKOSZTÁLY A nemzeti bizottságok biztosítsák a tématikus tervek elkészítését a kultúra és művelődési'tevékenységet illetőleg. Azokban a községekben pedig, ahol nincs szövetkezet, biztosítsák a magángazdálkodók oktatását, szakképzettségük emelését. Többek között pedig gyűjtsék össze a felszabadításról szóló dokumentáris anyagot.
