Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-05 / 49. szám

1954 december 5. Földműves 9 Mit keil tudnunk az új jutalmazási rendszerről íl. A növénytermelés mutatói A gabonanemüek évi termelési és beszolgáltatási tervének teljesítése a­­iatt értjük az egyes művelési ágak vetésének teljesítését az állami terv által megállapított területen, az egyes gabonanemüek beszolgáltatásának tel­jesítését az állami terv által megál­lapított (tonna) mennyiségben a szükséges vetőmagmennyiség egyidejű biztosítását a gabonaalapokból. E mutatóban foglaltatnak: a kenyérga­bona, a takarmánygabona,' a hüve­lyesek, a kukorica és a rizs. A takarmányok évi termelési ter­vének teljesítése alatt értjük a terv által megállapított területek vetésé­nek, valamint a terv által megállapí­tott mennyiségű takarmánynak és saját használatra szükséges (lóhere, fű) vetőmagok kitermelését. E mu­tatóhoz tartozik a rétek, legelők és szántók zöld és száraz takarmánya a lucerna, a lóhere, a lóherés füvek, a keverékek, az összes silótakarmány, valamint a takarmánykapások, tehát a takarmányrépa és murokrépa. A kapósok évi térmelési és beszol­gáltatási tervének teljesítése alatt értjük a tervezett terület kiülteté­sét s a terv által meghatározott mennyiség betartását, valamint a sa­ját használatra szükséges ültetőa­nyagok biztosítását. Ebbe a mutatóba tartozik a burgonya. Az ipari növé­nyek évi termelési és beszolgáltatási tervének teljesítése alatt értjük a tervezett területek vetésének telje­sítését, valamint a termelési és be­szolgáltatási tervnek a tervezett mennyiségben (tonnákban) való telje­sítését. Ebbe a mutatóba tartoznak a cukorrépa, a maghozó cukorrépa és takarmányrépa, az összes olajos­növények s az összes ipari növények (len és kender). A komló évi termelési és beszol­gáltatási tervének teljesítése alatt értjük a terv által megállapított te­rület kiültetésének teljesítését, vala­mint a termelési és beszolgáltatási tervnek a tervezett, métermázsákban kifejezett mennyiségben való telje­sítését. A zöldség és a dohány évi terme­lési és beszolgáltatási tervének tel­jesítése alatt értjük a terv által megállapított terület kiültetésének' , tejesítését, valamint a termelési és ■beszolgáltatási tervnek a tervezett mennyiségben való teljesítését. _ A szőlő és gyümölcs évi termelési és beszolgáltatási tervének teljesíté­se alatt értjük a tervben megállapí­tott terület kiültetésének teljesítését, valamint a termelési és beszolgált i­­tási tervnek a tervezett mennyiség­ben való teljesítését. III. Az évadprémiumok mutatói A tavaszi mezőgazdasági munkák idejében való s jóminőségü elvégzé­se alatt értjük az összes mezőgaz­dasági munkák idejében való és jó­­minőségű elvégzését, beleértve a gyom irtását s a kártevők pusztítá- • / ----------------­Ewy példa a Hazánk minden becsületes dolgo­­zóia szavazott. Szavaztak a fiatalok és öregek, katonák és tudósok, a be­tegek és a szülőágyból felkelt fiatal anyák, mind egyöntetűen kifejezték hazafias állásfoglalásukat. Mennyire megörvendeztet bennünket például az a kis hir, hogy a 87 éves Szigety elvtárs. Csörgő pusztáról 3 kilomé­★ ★ sát a vegetáció egész ideje alatt Idejében való elvégzés alatt az agro­technikai határidőkben való elvégzést kell érteni, melyek a járásban (bir­tokon, ill. osztályon) érvényesek s melyeket a kerület, esetleg a járás állapít meg. Jóminőségű elvégzés a­­latt értjük az összes mezőgazdasági munkáknak az agrotechnikai elvek szerinti elvégzését, az új munkamód­szerek s tapasztalatok felhasználá­sával. Az egyes munkák jó minősé­géért a csoportvezető, az osztály ke­retében az osztályagrotechnikus, e­­setleg az osztálvezető, a birtok keretében az agrotechnikus felelős. A gépesítési eszközökkel végzett egyes munkákat minőségileg a gép- és traktorosbrigád vezetője a cso­portvezetőnek adja át. Tavaszi mun­kák alatt, ezeket a munkákat ért­jük: ősziek gondozása, rétek és lege­­lők-takarmányalap gondozása, talaj­­előkészítés a vetéshez és trágyázás­­j hoz, az összes kultivátorozási mun­kák, komlónál és szőlőknél a kultivá­­j torozó munkák rendes elvégzése a j póttrágyázást és drőtravezetést is I beleértve s a termeléssel összefüggő többi munka, a cukorrépánál a kapá­lás, egyelés, póttrágyázás, második kapálás, mindez az agrotechnikai ha­táridőkben. A szénabegyüjtés idejében való s jóminőségű elvégzése alatt értjük a szénabegyűjtés idejében való s jómi­nőségű elvégzését a szántóföldeken, a réteken és legelőkön, beleértve a rendes kaszálást, szárítást és elrak­tározást. Idejében való elvégzés alatt j az összes munkáknak agrotechnikai j határidőkben, vagyis legkésőbb a ú- I virágzás idejében való elvégzését kell I értenjink. A munkák jó minőségéért s idejében való elvégzéséért a cso­portvezető, az osztályagrotechnikus s az osztályvezető felelős. Az aratás idejében való s jóminő­­ségű elvégzése alatt az aratási mun­kák idejében való s jóminőségü el­végzését értjük, vagyis az egyes mű­velési ágaknak érettségük foka sze­rinti learatását, kötését és cséplését, a kasza utáni közvetlen tarlóhántást s az összes előkészületet az őszi repce vetéséhez. Az egyes - munkák minősége korai elvégzésüktől, az egyes művelési ágak érettségi foká­tól, a munka megszervezésétől, a be­gyűjtött termékek, illetve a kicsé­pelt mag rendes elraktározásától függ. Az aratási munkákhoz tartozik a maghozó répák (cukorrépa és ta­karmányrépa), valamint az őszi repce begyűjtése is. Az aratási munkákat minőségileg a csoportvezető, az osz­tály keretében az osztályagrotechni­kus, illetve az osztályvezető veszi át. Aratási munkák alatt ezeket a mun­kákat értjük: az összes gabonane­müek, hüvelyesek, olajos növények, magtermöfüvek, lóherék, lucernák s lóherés füvek, komló és szőlő, takar­mánygabonák, kukorica s korai bur­gonya begyűjtését, esetleg tarlóke­verékek vetését. Ide tartozik továb­bá a tarlóhántás, a talaj előkészítése a repcevetéshez, a repce s az őszi árpa agrotechnikai határidőkben va­ló elvetése. A gépparkkal végzett munkákat a gép- és traktorosbrigád vezetője a csoportvezetőnek adja át, aki azokat átveszi. sok közül... tért gyalogolt feleségével együtt Nagy Keszi községbe, hogy ök is leadhas­sák szavazatukat a Nemzeti Front jelöltjeire. De ez a sok közül csak egy kis pillanatfelvétel. Hazánkban számos ehhez hasonló eset fordult elíí, melyek 'híven bizonyítják, hogy népünk egységesen felzárkózott a Nemzeti Front köré. ★ Egységben tettek hitet jelöltjük mellett Az illési álllami gazdaság dolgo­zói zászlóval feldíszített menetben vonultak fel szavazásra. Tábláikon akaratukat „Egységes Nemzeti Arc­­vonal jelöltjeire szavazunk“ jelszó hirdette. A szavazóhelyiség előtt llugyec József, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke üdvözölte a gazda­ság dolgozóit. Az üdvözlés után az( úttörők kultúrműsort adtak a meg­jelentek tiszteletére. A szavazóhelyiséget ebből az al­kalomból ünnepélyesen feldíszítet­ték. Az urna fölött Malenkov, Zá­­potoeký és Široký elvtársak arcké­pei mosolyogtak a megelégedett dolgozókra. Babolcsai István, a szö­vetkezet traktorosa szintén ünnep­lőbe öltözött és úgy ment szavaz­ni. Szorgalmas munkájáról ismerik az egész környéken. Ha a szükség úgy kívánja, még vasárnapokon is traktort vezet. Mielőtt leadta volna szavazatát kijelentette, hogy sza­vazatával a szövetkezet megerősí­téséért és a falu jobb életéért har­col. Balázs László, a zólyomi tanonc­iskola növendéke első alkalommal szavazott. Arra a kérdésre, mit ér­zett és gondolt akkor, amikor sza­vazatát leadta, ezt felelte: — Nagy öröm számomra, hogy fiatal korom ellenére is szavazha­ttatok. Tudom jól, hogy mit teszek, a Nemzeti Front jelöltjére szavaz­tam és ezzel erősítem a világ bé­kéjét, amire nekünk fiataloknak mindenekelőtt szükségünk van. Szlovákgyannaton már délelőtt az egész község valamennyi választó­­polgára leszavazott és ezzel az ott­­lévő dolgozók egységben tettek hi­tet jelöltjük mellett. Egyben bizony­ságot tettek arról is, hogy a szo­cializmus útján akarnak haladni. RADOS PÁL A nánel és tornóci gazdaságok erednényei A nánai és a tornóci állami gazda­ságok dolgozói versenytársak. Tagadd hatatlan, hogy mindekét gazdaság a folyó (Зд harmadik negyedében szép eredményeket ért el, de ezzel szem­ben előfordultak hiányosságok is, amelyekre a verseny értékelése fényt derített. A nánai állami gazdaság dolgozói megtárgyalták a verseny feltételeit és arról beszélgettek, hogyan javíthatná­nak eddigi munkájukon, hogy még magasabb hektárhozamokat érhesse­nek el. A nánai gazdaság dolgozói össz­­üzemi gyűlésükön a N. O. Sz. F. tisz­teletére 728-680 korona értékű' válla­lást tettek. A vállalásokat főképpen a tejtermelés emelésére irányozták és így 179.969 literrel többet adtak be. A gabonaneműeknél 1.726 mázsával ad­tak be terven felül. Habár még egy hónap hátra van a kötelezettségek teljesítéséig, már eddig 517.483 koro­na értékben tel.iesítették vállalásaikat. A növénytermelésben jelentés mér­tékben megelőzték tornóci verseny­társaikat. A burgonyánál hektáronkint 48 mázsával, a tengerinél pedig 13 mázsával értek el nagyobb hektárho­zamot mint a tornóciak. A cukorrépa hektárhozama mindkét gazdaságban egyforma volt. A tej beadását a nánai gazdaság már az év elejétől kezdve 10 száza­lékkal jobban teljesíti, mint verseny­társa. de ugyanez mondható el a mar­hahúsbeadásról is, amelyben 15 szá­zalékkal van előbbre. A tehenek át­­lag-tejhozama is tehenenként 0.41 li­terrel magasabb, a s eresek súlygya­rapodása darabonként 0.02 kilogram­mal szintén jobb. A borjúneéelésbet- 100 tehenet számítva, három borjúval nevelnek többet, mint a tornóciak, a malacnevelésben pedig anyánként 0.7 darabbal nagyobb eredménnyel dicse­kedhetnek. A nánai állami gazdaságnak is van­nak gyenge pontjai. Elmaradtak a ser­téshús beadásában, a báránynevelés­ben és részben a cukorrépa termelésé­vel. Időnként az (jllati termékek elő­állításában is lemaradás mutatkozik. Az őszi munkák időbeni teljesítésé­ben és a gépek kihasználásában a ná­nai gazdaság jobb eredményt ért el. A növénytermelés majdnem minden ágá­­bap a tavalyi terméseredménnyel szemben 10—80 százalékkal magasabb hektérhozamot értek el. Tavaly pél­dául a takarmányrépánál összgazdasági viszonylatban 320 mázsás hozamot ér­tek el, ebben az évben viszont 600 mázsás hozamot könyveltek el hektá­ronként. A nánai és a kőhídgyarmati részle­gek dolgozói nagy megértéssel fogad­ták a haladó munkamódszerek beve­zetését. Nem csoda tehát, hogy a dol­gozók túlteljesitményeikéit magas ju­talomban részesülnek. Az új jutalma­zási rendszer nemcsak az élmunkáso­kat serkenti, de magával rántja a le­­maradottakat, is. Az élért eredmények ellenére is azonban a kissallói és a kőhídgyarmati részlegen nem sikerült a szocialista munkaversenyt úgy meg­szervezni, mint ahogy az kívánatos lenne. Összgazdasági viszonylatban a tavalyi évvel szemben azonban jelen­tős előrehaladást értek el a verseny kiterjesztésében. A tornóci állami gazdaság ez év har­madik'negyedében a kerületi verseny keretében közvetlenül a nánaiak előtt helyezkedett el. Ezt mindenek­előtt a tej- és egyes húsfajták olcsóbb termelésével érte el. A tornóci állami gazdaság dolgozói értékes vállalásokat is tettek, amely értékre átszámítva összgazdasági vi­szonylatban 1,456.919 koronát tesz ki. Október végéig vállalásaikat 42 száza­lékban teljesítették, ami azt jelenti, hogy vállalt fe'adataik teljesítésében 'emaradtak. A sertéshús beadását 89 százalékra tel.iesítették és 8 százalékkal eőzték meg a nánaiakat. A báránytenyésztés­ben 100 darabot számítva átlag 105 darabot értek el, vagyis 6-al többet, mint a nánaiak. Ezzel szemben a tel­es húsbeadásában elmaradtak. A tornóci állami gazdaság növény­­termelése azonban távolról sem kielé­gíti!. Főképpen a burgonya és a ten­geri termelésével maradtak el. Meg­állapítható, hogy a helyes, agrotechni­kai eljárásokat ezeknél a növények­nél nem alkalmazták. Burgonyából hektáronként csak 54 mázsát termel­tek, ami 30.4 mázsával kevesebb, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Még kedvezőtlenebb a tengeri termése, amelynél hektáronként csak 26 mázsát termeltek, tehát 13 mázsával keve­sebbet, mint Nánán. Felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy a tornóciak vaj­mi keveset tettek a magasabb hektár­­hozamok elérésének érdekében. Önként adódik a kérdés, miért ter­melnek többet és drágán a nánai gaz­daság dolgozói és miért termel a tor­­nóci állami gazdaság kevesebbet, de olcsóbban? A nánai állami gazdaságban nagy gondot fordítanak az agrotechnikai határidő pontos betartására. 190. hek­táron négyzetes — fészkes módszer­rel tengerit, 68 hektáron pedig burgo­nyát ültettek. A növény ápolásának egész éven keresztül nagy figyelmet szenteltek. Ezenkívül 150 hektáron keresztezett tengerit termeltek. Vala­mennyi rozsukat és lucernájukat pót­­beporozták. Megszervezték az állandó mezei csoportokat és gondoskodtak megfelelő számú szerszámról. A sző­lők és a gyümölcsösök ápolásának pél­dás figyelmet szenteltek. A borjak ri­deg neve'ését 100 százalékra teHesí­­tették. Gépállományukat is jobban kihasználják mint eddi". Az emberi egészségre ártalmas műtrágyák szó­rására pedig repülőgépeket alkalmaz­nak. Ilyen intézkedésekkel és a haladó munkamódszerek bevezetésével ter­mészetesen szép eredményeket értek el. j A tornóci gazdaság dolgozói ezzel szemben a növénytermeléssel elmarad­tak. Összehasonlítva e két gazdaság élért eredményeit, arra a következ­tetésre jutunk, hogy a tornóci gazda­ság dolgozói a haladó munkamódsze­reket nem alkalmazzák teljes mérték­ben. sőt saját gépállományukat se« használják ki teljesen. A szocialista munkaverseny eredménye: A nyárasdiak 90.000 liter tejjel többet adnak be Vasárnap a korai eggeli órákban megindult a dolgozó nép a nagyme­gyeri állami gazdaság épülete felé,■ hogy leadja szavazatát a nép jelölt­jeire. Az állami gazdaság két iroda­­helyiséget ebből az alkalomból válasz­tóhelyiséggé alakított át. amelyet a CsISz tagjai Ízlésesen feldíszítettek. Az egyik irodahelyiség, amelyet a válasz­tásokra átrendeztek. Árvái József po- Iirkái helyettes irodája. Ezt a körül­ményt csak azért érdemes megemlí­teni. mert Árvái József az egész já­rásban nagy megbecsülésnek örvend és a mostani választások alkalmával őt jelölték a Szlovák Nemzeti Tanács­ba. A választások teljét abban az iro­dában zajlottak le. ahol Árvái elvtárs dolgozik és a dolgozók saját irodájá­ban választották őt meg képviselőjük­nek. Árvái József képviselő a bizalomra rászolgált, Már négy éve vezeti a gaz­daság ügyeit és vezetőképességének, rátermettségének már eddig is tanu­­jelét adta. A dolgozó nép jól válasz­tott, amikor bizalmával kitüntette őt. Közvetlen a választások előtt érke­zett. me" a hír Nagymegyerre, hogy a kormány a mezőgazdasági termékek begyűjtésével kapcsolatban fontos in­tézkedést tett. Az idei beadások olyan kedvezően alakultak, hogy a kormány nagyobbszabású kedvezményekre ha­tározhatta el magát. A beadások terén a szövetkezetek országos viszonylatban a termésbegy ü.i tés tervét 107.4 száza­lékra teljesítették. Hasonló szép ered­ményeket értek el az egyéni gazdál­kodók is, akik beadási kötelezettségei­ket túlnyomórészt teljesítették. — Szép eredmény ez — mondja Árvái elvtárs — pedig az idén ta­vasszal szárazsággal, a termés betaka­rításakor pedig árvízzel kellett meg­­küzdenünk. A kormány bizonyára eze­ket a körülményeket vette tekintetbe és jóváírta az 1953-as évben nem tel - jesített beadásokat. A nagymegyeri állami gazdaság 29 részlegével beadási kötelezettségének túlnyomó részt eleget tett. Különösen az állati termékek beadásában értek el szép sikereket. Marhahúsbeadásu­kat. eddig 94 százalékraf teljesítették, de az év végéig nemcsak teljesítik, de túlteljesítik. A szárnyasok beadását 122, a tójáét 96, a gyapjúbeadást pe­dig 130 százalékra teljesítették. Tej­­beadásukat, amelyet eddig összgazda­­sági viszonylatban 96 százalékra telje­sítettek, az év végéig nemcsak teljesí­tik, de jelentős mértékben túl is lépik. — Tavaly azonban a beadás terén még nagyobb eredményeket értünk e' mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A különbözet oka az idei kedvezőtlen időjárásban kere­sendő — jegyzi meg Hill elvtárs — de azért a beadással nem maradunk el. Árvái Józsefnek, a nép most meg­választott képviselőjének azonban más a véleménye. Szerinte a szocialista munkaversenyt, még szélesebb alapo­kon kellene megszervezni. — Ez a legnagyobb hajtóerő, amely a termelésnek újabb és újabb lendü­letet ad, — mondja, — ha az idén nem szerveztük volna meg a szocialista munkaversenyt mind a növényterme­­léoben, mind az állattenyésztésben, ilyen eredményekkel nem dicseked­hetnénk. A nagymegyeri állami gazdaság dol­gozói különösen az állattenyésztésben szervezték meg jól a szocialista mun­kaversenyt. A fejők mind párosvet­­senyben állnak egymással és elért eredményeiket állandóan ellenőrzik és havonta értékelik. A tájlaki részlegen például a fejők mind párosversenyben állnak. A ver­senyen kívül még kötelezettségeket is -vállaltak. Blaho Ferenc a gondjaira bízott teheneknél az elmúlt hónapban 8.2 literes átlagtejhozamra tett válla­lást, a verseny segítségével 9.9 literes eredményt ért el. Ládi József ver­senytársa 8 literre tett vállalást és a párosversenyben 9.6 literre emelte tejhozamát. A legkimagaslóbb ered­ményt azonban Zelenárszky András fejő és tehéngondozó érte el. Október hónap elején kötelezitséget vállalt, hogy a N. O. Sz. F. tiszteletére tehe­nenként 8 literes átlagot ér el. A vál­lalás sikeres teljesítése érdekében tár-Mczögazdaságunk jelenlegi legsür­gősebb és halaszthatatlan feladatai közé tartozik a mélyszántás elvégzé­se. Ezt a munkát már tovább elodáz­ni azért sem lehet, mert az idei fa­gyok sokkal hamarább köszöntöttek be, mint az előző években. Az elmúlt héten szlovákiai viszony­latban a mélyszántási tervet mind­össze 61.9 százalékra teljesítették. Ez az eredmény kerületek szerint a kö­vetkezőképpen osztódik meg: Bratis­lava 41, Nyitra 68.3, Besztercebánya 44.6, Zsolna 47.1, Kassa 91.1 és Eper­jes pedig 89.6 százalék. Ahogyan a fenti adatokból kitűnik nagy a lemaradás a bratislavai, besz­tercebányai és a zsolnai kerületben. A mélyszántás tulajdonképpen a földművelés alapja, amely megterem­ti a kapásnövények, ipari növények és a többi növényzet bő termésének előfeltételeit. A mélyszántás elvégzése nélkül a pálovcei szövetkezetesek pél­sait versenyre hívta. Zelenárszky mindezeken felül bevezette a Malinyi­­na módszert és nagy gondot fordított a rendszeres takarmányadagolásra. Az elért siker Zelenárszkyt is meglepte, tehenenként 13.4 literes fejési átlagot ért el. ami a nagymegyeri gazdaság­ban a legnagyobb eredmény, A szocialista munkaverseny meg­szervezésének köszönhetik a nyárasdi részleg dolgozói is elért eredményei­ket. Már szeptember 30-i levelükben arról értesítik a gazdaság vezetőségét, hogy egészévi tejtermelési tervüket teljesítették, egyben pedig azzal a be­jelentéssel lepték meg a párt- és üze­mi szervezetet, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére újabb vállalást tesznek, amely sze­rint az év végéig 90.000 liter tejjel többet adnak a közélelmezés számára. A nvárasdi részleg dolgozói 122 fejős­tehénnél az év harmadik negyedében tehenenként 9.76 literes fejési átlagot értek el. Árvái József a nagymegyeri állami gazdaság politikai vezetője, egyben pedig a nép törvényesen megválasz­tott képviselője jobb példával nem is bizonyíthatná a szocialista munkaver­seny óriási jelentőségét a termelés fo­kozásában. Zelenárszky András. Blaho Ferenc és Ládi József fejőknek pedig fölösleges magyarázni a szocialista munkaverseny előnyeit, hiszen éppen ők tudják a legjobban — milyen eredményeket lehet elérni a haladó szocialista munkamódszer segítségé­vel. f—У dául nem érhettek volna el a cukor­répa termelésében 440 mázsás hoza­mot hektáronként, a partizánskej és a lupcsai szövetkezeti tagok sem ér­hettek volna el 274 mázsás hektáron­kénti burgonyahozamot. A mélyszán­tás jelentősége abban rejlik, hogy a téli csapadékot tárolja és a növény­zet a tavaszi és nyári száraz időszak­ban ebből a nedvességből táplálkozik. Mindezek elvégzésére a mostani időszak a legkedvezőbb. A mélyszán­tási munkákba még a napokban kap- i csoljunk be minden üzemképes gépet, a szövetkezeti és egyéni gazdálkodók lófogatait. Különösen ügyeljünk arra, hogy egyetlen egy traktor sem tét­lenkedjen és valamennyi üzemképes gép éjjel, nappal dolgozzon. Megálla­pítást nyert, hogy november 25—30-i időszakban túlsók üzemképes erőgép I maradt kihasználatlanul, a második I műszakban pedig csak a gépek 3.u I százaléka dolgozott. Minden gépet és fogatot a mélyszántás elvégzésére

Next

/
Thumbnails
Contents