Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-05 / 49. szám

rSídoüves 1954. december 5. 8 A köbölkúti traktor állomás jogos panasza Nemcsak a köbölkúti, hanem or­szágunk minden gép- és traktorállo­mása nagy erOpróbát állott ki az el­múlt hetekben. Különösen azokon a helyeken kellett nehéz feladatokkal megbirkózni, ahol 10-12 kilométerre van a vasút. Egyrészt az őszi mun­kák. másrészt pedig az őszi termé­nyek betakarítása és elszállítása állí­totta komoly feladatok elé a traktor­­állomások dolgozóit. Egyes földmíí­­vesszövetkezetekben, ahol haladó módszereket alkazmaztak a cukorré­pa termelésében, igen szép eredmé­nyeket értek el. A cukorrépa szö­vetkezeteink fö bevételi forrása. Ért­hető tehát, hogy minden termelő igyekezett a cukorrépát mielőbb el­szállítani rendeltetési helyére. Így volt ez a szögyéni szövetkezet­ben is, ahol több mint 80 hektáron termeltek cukorrépát. A hektárhozam jó volt és a több mint 150 vagon cukorrépa elszállítása bizony nem volt könnyű dolog, mivel a cukor­répát több mint 10 kilométerre kel­lett szállítani vasútra. Ez igen sok száUítóeszközt és emberi munkaévet vett igénybe. A szövetkezet nem a­­kart utolsó lenni a cukorrépa elszál­lításában, tehát arra öszpontosította minden ereiét. A helyi tömegszerve­zetek és néphadseregünk tagjai is kivették részüket a múnkából. Va­sárnapi brigádokat szerveztek, melyek irányítója, lelke Horváth elvtárs volt. Az eredmény nem is maradt el, hi­szen volt olyan vasárnap, amikor 17 vagón cukorrépát szállítottak el a köbölkúti állomásra. Jól haladt az egyik munka, sajnos a másik rová­sára. A cukorrépa eltűnt a szögyéni ha­tárból, de ottmaradt a több mint 300 hektár töretlen kukorica, ami igen nagy gondot okozott a köbölkúti traktorállomásnak. Megakadt a mun­ka. nem lehetett szántani, amíg le nem törték a kukoricát. Ennek tud­ható be az is, hogy a köbölkúti trak­­torállomás ezidáig csak 85 százalékra teljesítette az őszi munkák tervét. A szögyéni brigádközpont is meg­érezte ezt, mert elveszítette a ván­dorzászlót, amelyet az ebedi brigád­központ nyert el. Maguk a trakto­rosok is rossz szemmel nézték a szö­­vekezet szervezési hiányosságait, mert nem szánthattak, pedig a tervük nem volt teljesítve. A traktorosok igen szívesen dolgoz­tak volna, mert a szántás nemcsak a százalékot emeli, hanem aki jól dol­gozik, annak a munkáját jól meg is fizetik. A legjobb traktoros Méry János, aki az őszi munkák tervét 360 százalékra teljesítette. Megkér­deztük tdle, hogyan érte el ezt a kitűnő egyéni teljesítményt. — Naponta 10-14 órát dolgoztam, — mondotta. — Amikor a munkát abbahagytam, mindjárt megvizsgál­tam a gépet és az esetleges hibát ki­javítottam. így aztán másnap üzemi­­képes géppel folytathattam munká­mat, amelyet igen szeretek. Jó a ke­reset is. Havonta átlagosan 1600— 1800 koronát keresek. Érdemes trak­torosnak lenni. Ez a véleménye Elzer Gyulának is, aki DT—54-es traktorával 200 szá­zalékra teljesítette tervét. Teljes oda­adással dolgozik 0 is. Szorgalmas és jó munkáját bizonyítja az a tény is, hogy október hónapban 3400 koronát keresett. Többen is vannak üyenek, akik habár jól keresnek, nincsenek megelégedve, mert a szövetkezeti ve­zetők rossz munkaszervezése követ­keztében nem tudják teljesíteni az Őszi munkák tervét. A szögyéni EFSz-nek a múlt héten még majd­nem 300 hektár szántatlcn területe volt. Ez nemcsak e helyi brigádköz­pont, hanem a köbölkúti traktorállo­más tervteljesítésén is látható. Nagy része van abban a szögyéni EFSz vezetőségének is, hogy a köbölkúti traktorállomás el van maradva. ■Hasonló a helyzet az ebedi EFSz­­ben is, ahol még kukorica is van a határban. A gépállomás traktorosai az állami birtokoknak szántottak és csak úgy tudták Őszi munkatervüket teljesíteni Ebben a szövetkezetben is a szervezési hiányosságok fékezik a köbölkúti gép- és traktorállomás tervének teljesítését. Az említett szövetkezetek vezetői­nek azt is figyelembe kellene ven­niük, hogy nemcsak a traktorállomás munkáját fékezik hiányos munka­­szervezésükkel, hanem önmaguknak is jelentős károkat okoznak. Ha a fagyok beállta elOtt nem fejezik be a mélyszántást, akkor a jövő évi termés sínyli meg azt, amit saját zsebükön éreznek meg. Az őszi mély­szántásnak Ősszel van az ideje, nem pedig tavaszkor. A tayaszra hagyott őszi munka csúnyán megbosszulja magát. A legfőbb ideje tehát, hogy a szóbanforgó szövetkezetek vezetői a jobb munkaszervezésen keresztül biztosítsák a köbölkúti traktorállomás tervének teljesítését és a jövőévi bő termést a szövetkezet számára. TAMÁS VINCE. A karbantartás elhanyagolása a legtöbb hiba okozója A részleges javítás bevezetésével a kezdő traktorosokat is sikeresen al­kalmazhatjuk a javítási munkálatok­nál. így a traktorosoknak módjuk van arra, hogy gépeiket belülről is megismerjék. Rájönnek az elkerül­hető hibák okára. A gépek használhatóságának ideje, másszóval élettartama sokban a ke­néstől függ. A tengelyeken, csap­ágyakon azok a súrlódási felületek, melyeket a traktorosok csak ritkán zsíroznak, berágódik. A kis hiba nagyra nő. Sokan azzal védekeznek, hogy nincs elegendő magasnyomású zsírozó. Ha az előírás szerint, pon­tosan végezzük a karbantartást, ak­kor kézi zsírozóval is bezsírozhatunk minden csuklót. Azonban, ha valami oknál fogva a zsírozófejek (tekalamit fejek) berozsdásodtak, nem egyedüli orvosság a magas-nyomású zsírozó. A fejeket kicsavarjuk, petróleumban, vagy benzinben kimossuk, azután száraz kóccal letöröljük. A fejek új­ból használhatókká válnak. Ez kis dolog; minden traktorosnak tudnia kellene, mégis a legtöbb hiba a kar­bantartás elhanyagolásából származik. C*. J­Uj gépállomás és állami gazdasági igazgatók kinevezése A Földművelési Minisztérium no­vemberben a gépállomások, állami gaz­­adságok, kerületi javítóműhelyek, mezőgazdasági építési vállalatok és ál­lami halgazdaságok élére több új igaz­gatót nevezett ki. Az új vezető szak­embereket Josef Koudela, a földmű­velésügyi miniszter helyettese fogadta. A fogadás után az egyes főigazgatósá­gok vezetői a kinevezetteket bemu­tatták Jindnch Uher miniszterelnök­helyettes és földművelésügyi minisz­ternek, akinek a kezébe letették a szolgálati fogadalmat. JindH'-h Uher miniszterelnökhelyet­­tes és földművelésügyi miniszter ezek után azokról a feladatokról beszélt, amelyek megoldása a közeljövőben reájuk hárul, hangsúlyozta, hogy a yezetük föirányelve a CsKP X. kon­gresszusának határozatából adódik. — Ezek végrehajtása és érvényesítése minden gépállomás, állami gazdaság és más egyéb igazgatóinak elsőrendű fel­adata és kötelessége. Az eddigi hiányok és fogyatékosságok — hangsúlyozta Uher elvtárs — abban rejlenek, hogy a feladatok végrehajtását csak felüle­tesen ellenőrizték és a személyi fele­lősség irányelvét semmibe se vették. Hiba volt az is, hogy egyes dolgozó­kat és vezetőket helytelenül osztották be. Az új igazgatók ünnepélyes kineve­zése után a gépállomások és az állami gazdaságok főigazgatóságának vezetői között élénk eszmecsere fejlődött ki, amelyen megvitatták a gépállomások és az állami gazdaságok legsürgősebb feladatait. Meggyorsítják a mezőgazdasagi gépek javítását A nagymihályi gépállomás javítói a gépek és a mezőgazdasági eszközök téli javítására lelkiismeretesen felké­szültek. A mostani győzedelmes vá­lasztások után Rusznyák György traktoros, akit a Nemzetgyűlés kép­viselőjévé választottak, nagyobb sze­mélyi felelősséget érez és társaival még nagyobb munkalendülettel fogott a javítások elvégzéséhez. December 6 -án a gépek javítását, már korszerű termekben végzik és így, ami a mi­nőséget illeti, minden előfeltétel ad­va van. A munkát két műszakban, tizennyolc részlegben és két pótrész­legben szervezték meg. A téli javí­tások tervét műszakokra, részlegekre és napokra aprózták. A saját gépei­ken kívül megjavítják még a színaiak és az ó-lublóiak gépeit is. A nagymihályi gépállomás dolgozói a téli javítások megkezdésekor válla­lást tettek, ameiy szerint a gépek Javítását a tervtől eltérően négy nappal hamarabb befejezik. A múlt év tapasztalatai nyomán A losonci traktorállomás dolgozói a választások előtti időszakban újból áttanulmányozták a X. páitkongresz­­szus irányelveit. Megértették azokat a fontos feladatokat, amelyeknek a megoldása a gépállomások dolgozói­ra vár. Losoncon a gépek gyors és jó megjavítására megtették a szük­séges előkészületeket, hogy azok a tavaszi és nyári munkákra üzemké­pesek legyenek. A traktorállomás gépjavítói a fö­lösleges raktárhelyiséget gépjavítómű­­hellyé alakították át. A központi fű­tésen a befejező munkálatokat Bozó János végzi. A gépjavításra az egész téli időszakra előre elkészített ter­vük van. A terv összeállításánál fi­gyelembe vették a múlt évi tapasz­talatokat. Bevezették a részleges ja­vítást. A gép megjavítását 16 rész­leg végzi. Ezzel a módszerrel köny­­nyebben megv a munka. Az ügyes részlegvezető helyes irányításával a gyengébb szakemberek is jó munkát végeznek. A losonciak ebben az ügy­ben mást is tettek. Soltó Gyula és Széplaky Sándor tanfolyam kereté­ben önnállóságra neveli az új trak­torosokat. Hét új gép harminc öreg gépet helyettesít A tulai vas- és fémarugyérban a na­pokban egy félönműködö esztergapa­dot helyeztek üzembe, amelyet a gép­műhely egyik idősebb szakembere, Ni­­kolaj Suskin szerkesztett. Suskin sok értékes újítás szerzője, amelyeket az utolsó félévben, a termelés fokozásá­nak érdekében nyújtott be. Eddig hét félönműködő gépet készített, amelyek fúrási és esztergályozási munkák el­végzésére kiválóan alkalmasak. Az üzem gazdasági szerveinek meg­állapítása szerint a hét gép harminc régi rendes nagyságú fúrógépet és esztergapadot pótol, egyben pedig 60 embert szabadít fel, akiket a terme­lés más szakaszába kapcsolnak be. Az elmúlt évben az üzemben kö­rülbelül 100 újító javaslatot fogadtak el és ezeket mind megvalósították. Az újításokkal több mint. 1 millió ko­ronát takarítottak meg. A dolgozók alkotó kezdeményezése eredményekép­pen most Tulában 20 százalékkal több árut gyártanak, mint az elmúlt ev novemberében. Falusi áramfejlesztő a jakut köztársaságban A Kelet-Szibériában lévő Jakut független köztársaságban két új falusi áramfejlesztő telepet helyeztek üzembe. A villamos gépek a kolhozok műhelyeinek gépeit, malmait, és fejő­készülékeit fogják hajtani. A földmű­vesek lakásába bevezették a villany­világítást. Jakut köztársaságban az első falusi áramtoí!esztő telepet 10 évvel ezelőtt létesítették. Számuk ma már 88-ia emelkedett és a továbbiak gyártása folyamatban van. Helyes munkaszervezés nélkül nincs eredmény A gépállomások legfőbb feladatai közé tartozik a szövetkezeti földek hektárhozamának emelése. Ezt a fel­adatot csak akkor teljesíthetik, ha a reájukbízott munkát jól elvégzik, a gépeket és az egész gépállomást jól kihasználják és valamennyi munkát agrotechnikai határidőben e’vé^'k. Követésreméltó példával jár elöl a zselizi, kálnai, bártfai és még nenán.v gépállomás. Az említett gépállomá­sokon az igazgatók a dolgozókkal karöltve előzetesen megtárgyalják az elkövetkezendő feladatok elvégzésé­nek módját és időben felkészülnek annak megkezdésére. Az értekezleten ugyanakkor ellenőrzik az előbbi gyű­lés határozatainak végrehajtását és újabb feladatokat tűznek ki. A ve­zetőség arról is gondoskodik, hogy a gépeket két műszakban teljesen ki­használják. A zselizi és a kálnai gépállomás CsKP és a ROH üzemi szervezetének funkcionáriusai legjobban tudják, hogy a munkatermelékenység foko­zása milyen óriási jelentőséggel bír mezőgazdaságunkban. A munkater­melékenység fokozásának érdekében a legnagyobb figyelemmel kísérik a traktorosbrigádok munkáját. E terv szétírásánál minden brigád számára pontos tervet készítenek, és annak végrehajtását a traktorosokkal meg­vitatják. A traktorosokkal való meg­állapodás után a tervet részletekben is feldolgozzák és traktoronként szét­osztják. így minden traktoros már jóelÓre tudja, milyen feladatok meg­oldására kell törekednie, mennyi föl­det kell megszántania és ez a mun­ka mennyi ideig tart. A helyes tervezés eredménye rövi­desen megmutatkozott a gépek szét­­helyezésében. kihasználásában, a munkaszervezésben, de főképpen az elért eredményekben. A gépállomás dolgozói az őszi munkák befejezésével ismét fontos feladat előtt állnak: alaposan fel kell készülniük a gépek téli javítására, hogy a gépállomás gépeit időben és szakszerűen megjavíthassák. A gép­állomások az elmúlt évben jelentős hiányokkal küzdöttek, amelyek fő­képpen a műszaki ellenőrzés fogya­tékosságában mutatkoztak meg. Csak így történhetett meg, hogy a beszter­cebányai kerületben mindjárt a tava­szi munkák kezdetén, több gép üzemzavar következtében kiesett. Azokon a gépállomásokon, ahol a vezetők nincsenek tisztában a fel­adatok szétírásának fontosságával,' a terv teljesítésével elmaradnak, ez pe­dig kedvezőtlenül befolyásolja a szö­vetkezetek megerősítésére Irányuló törekvést. A feladatok teljesítésének elégtelen ellenőrzése lehetetlenné to szi a gépállomás foglalkoztatottságá­nak áttekintését és a tervek keresz­tülvitelét. Az őszi munkák folyamán éppen ebből a hibából kifolyólag a sulekovói, nagymányai, érsekújvári és a nagymihályi gépállomás lemaradt a terv teljesítésében. A munkák pon­tatlan elosztása miatt, a traktorosok nem ismerik előre feladataikat, a ter­vet nem oszthatják fel napokra és órákra, és a munkát sem szervezhe­tik meg, nem készülhetnek fel rá, és így az agrotechnikai határidőt sem tudják betartani. A traktorosok öntudatát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy ebben az évben 2.307 egyéni és együttes vállalást tettek. Feltétlenül szükséges, hogy a trak­torosbrigádok vezetői a gépállomások tanácskozásait jól irányítsák és még időben ismertessék meg az elvégzen­dő feladatokkal, hogy arra felkészül­hessenek. A gépállomás további fel­adata a traktorosbrigádok részére szükséges üzemanyag folyamatos biz­tosítása. A vezetőknek pontos nyil­vántartást kell vezetniük az üzem­anyag fogyasztásáról, hogy az üzem­anyaggal takarékoskodó traktorosokat érdemszerint megjutalmazhassák. Az idei gazdasági évben számos gépállomáson üzemanyagtakarékosság­ért több traktorost megjutalmaztak. A szocialista munkaversenyt is csak tökéletes és részletes tervszétírással indíthatjuk meg. A verseny megszer­vezése és végrehajtása csak akkor lehetséges, ha minden versenyző elő­re ismeri feladatát. A verseny más­különben csak formai jellegűvé vál­na, és távolról sem hozná meg a hoz­záfűzött reményeket. A CsKP és a ROH szervezet funkcionáriusainak minden erejükkel oda kell hatmok, hogy a gépállomás dolgozói a hala­dószellemű földművelés új formáival megismerkedjenek és ennek segítsé­gével a munka termelékenységét je­lentős mértékben fokozzák. A gépál­lomások dolgozói legyenek tudatában annak, hogy csak jó munkával. segít­hetik elő a szövetkezetek megszilár­dítását és ezzel a paraszt- és. ir.yn­­kásszövetség megerősítését. Felsőszemeréden SKEM-3 répakombájn taniolyamot szerveztek A cukorrépa gyors betakarításának érdekében a Földművelésügyi Megbí­zotti Hivatal a gépállomások főigaz­gatóságával karöltve a felsőszemerédi mezőgazdasági szakiskolában 14 napos tanfolyamot rendezett, amelyen a hallgatók elsajátították a SKEM-3 mintájú szovjet répakombájn helyes kezelését. A pozsonyi kerületből 14, a nyitrai kerületből pedig 22 egyén vett részt a tanfolyamon. Jancsosek József, a gépállomások főigazgatóságának dolgozója a hallga­tóságot megismertette a cukorrépa termelésével. Az oktatás napi 8 órát vett igénybe, ebből 4-et elmélettel, 4-et pedig gyakorlattal töltöttek. A gép szerkezetének megismerése, vala­mint munkára való előkészítése után a hallgatók önállóan dolgoztak a gép­pel és üzemközben eltávolították mindazokat az akadályokat, amelyek fékezték a gép munkáját. A kombájn munkáját kielégítőnek lehet mondani. A folyamatos munkát azonban a répa silánysága akadályoz­ta. A gyengén fejlett répán csak ke­vés levél volt, a gép markolói a le­velet nem tudták kellőképpen meg­fogni és így a répát a földből kihúz­ni, amely így a földben maradt. Hogy a répakombájn kifogástalanul dolgozhasson, a cukorrépa termelésé­nél okvetlen be kell tartani az agro­technikai határidőt. Helyes talajelő­készítéssel és a növényzet gondos ápolásával meg kell gátolni az elgyo­­mosodást, hogy így a cukorrépa és annak levele jól fejlődjék. A tanfolyam végeztével a részve­vők azzal az elhatározással távoztak, hogy szerzett tapasztalataikat a gya­korlatban teljes mértékben érvénye­sítik. Különös dicséretet érdemelnek a szenei, dunaszerdahelyi, zselizi kálnai, nemesolcsai, komáromi, köbölkuti, ógyallai, vágsellyei, érsekújvári, nagy­mányai, chrenová, tapolcsányi, zsám­­bokréti, galántai és a pöstyéni gép­állomások, amelyek kellő számú dol­gozóval jelentek meg az oktatáson. A nem említett gépállomások azonban nem tanúsítottak különösebb érdek­lődést és figyelmet a tanfolyam iránt. Földmüvesszövetkezetek, gépállomá­sok és állami »gazdaságok! Küldjétek el dolgozóitokat a mezőgazdasági szakiskolákba, hogy kellő szakismere­tekkel felvértezve még nagyobb len­dülettel foghassunk szocialista mező­­gazdaságunk kiépítéséhez. ŕ Állandóan növekszik a kínai gépállomások száma A szovjet távirati iroda (TASS) je­lentése szerint a kínai gépállomások jelentősége a mezőgazdaság fejleszté­sében állandóan fokozódik és a gépek száma egyre emelkedik. 1953-ban Kí­nában mindössze 11 gépállomás volt. 1954 tavaszán 56 új gépállomást he­lyeztek üzembe és számuk még ugyan­abban az évben 113-ra növekedett. — Gépállományukat traktoregységre át­számítva 700 gépre becsülik. A kínai gépállomások tulajdonkép­peni feladatukon kívü1 vállalták a ha­ladó szellemű földművelés népszerűsí­tését is. A chebei körzetben lévő min­­chei gépállomás dolgozói például két kolhoz és 5 szövetkezet földjét meg­szántották és egymásnak kölcsönös segítséget nyújtottak. Ezenkívül se­gédkeztek a terménybetakarításában is. A vetések túlnyomó részét sűrü­­sorosan végezték, aminek következté­ben a rizs hozama minden mu (1 mu 0.06 hektár) után 100—200 czinnel (1 czinn — 0.5 kg) emelkedett azokkal a földekkel szemben, amelyen egyéni­leg gazdálkodtak. A sensi tartomány­ban a moulini gépállomás jól-meg­szervezett gépesített munkája olyan hatással volt az egyénileg dolgozó földművesekre, hogy 14 kölcsönös ala­pon segítséget nyújtó brigádot és két szövetkezetei alapítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents