Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-28 / 48. szám
Földműves 1954. november 28. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése — a csehszlovák nép létérdeke Antonin Zápotoeký köztársasági elnök beszédéből Tisztelt barátaim, testvéreim, elvtársak! A prágai vár ősi termei ma tanúi voltak népünk képviselői történelmi ülésének, amely nép Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a Nemzeti Frontba tömörül, hogy megvédje országának önállóságát és szabadságát és kiépítse békés munkájával összes polgárai számára a dolgozók örömteli jövőjét. Összegyűltek itt a munkások, kis- és középparasztok, a dolgozó értelmiség képviselői, a tömegszervezetek, politikai pártok és az egyházak képviselői s valamennyien egyhangúlag kimondták, hogy helyeslik a Szovjetunió kormányának, javaslatát, amely a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák köztársaság kormányai hozzájárulásával fordul az összes európai áhamok. az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányához azzal a felhívással, hogy az európai kollektív biztonság megteremtése végett hívják össze az összéurq,pai konferenciát. Ülésünk nem titkos összeesküvők lilébe a vasfüggöny mögött, akik mások élete és szabadsága ellen cselszövéseket és összeesküvéseket készítenek elő Az összes néprétegek j nénid "mokra tikus képviselőinek nyil- ! vános ülése ez, amelyek védik nem- ] zetük békéjét, szabadságát és szabadságot kivannak az összes többi nemzetnek. A konferencia összehívásának jelentőségét és a csehszlovák kormány állásfoglalását részletesen megvilágította Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának ülésén és Václav David külügyminiszter, a mai konferencián mondott beszámolójában. A jegyzékben foglalt javaslatok a Szovjetunió békepolitikájának újabb jelentős -«ktusa és fontosságuk a béke megőrzése szempontjából főleg ma, az úgynevezett párizsi egyezményeknek tükrében tűnik ki, amelyeknek célja az európai államok bizonyos csoportjai támadó háborús egyezményeinek kiépítése, amely államoknak az Amerikai Egyesült Államok "védnöksége alatt segíteniök kell Nyugat- Németország újrafelfegyverzésében vagyis azon fasiszta imperializmus támadó háborús erőinek megújításában, amely a múltban az egész világra annyi szerencsétlenséget, nyomorúságot és csapást hozott és Eu ópa lakosságának körében a bűntettek beláthatatlan sorát követte el. Ezért az az egyöntetűség, amely mai konferenciánkon az összes hozzászólók beszédeiben megnyilvánult, nem véletlen. Teljes mértékben megfelel népünk összes rétegei hangulatának, amely egyhangúlag felháborodik arra a gondolatra, hogy a háború befejezése és a gonosztevő hitleri fasizmus bukása után lehet még valaki, aki ú.i háború veszélyét és a fasiszta szörnyűségek megújítását merészeli kihívni. Hogy ma felemeljük szavunkat a Németország újrafelfegyverzését célzó kísérletek ellen, hogy kormányunk beleegyezett az összeurópai konferencia összehívásába a Szovjetunió kormányának javaslata alapján, ez semmiesetre sem gyengeségünknek, saját erőnkbe vetett hitünk hiányának, a fejét emelő fasizmus agresszív erőitől való félelemnek és az imperialista körök, de elsősorban Észak-Amerika által hirdetett eröpolitikától való félelemnek* megnyilvánulása. Mi, Németország közvetlen szomszédai vagyunk, akik saját bőrünkön tapasztaltuk a hitleri megszállás, a fasiszta garázdálkodás, a koncentrációs táborok és mindannak szörnyű ségeit, amit a hitleri fasiszta agreszszió magával hozott. Szent kötelességünknek tartjuk, hogy felemeljük szavunkat abban a pillanatban, amikor kísérleteket' tesznek arra, hogy Nyugat-Németországból a fasiszta agresszió új alapját teremtsék meg, amely veszélyezteti az európai nemzeteknek és magának a német népnek életérdekeit. Már néhányszor kijelentettük és újból kijelentjük, hogy nincsenek semmiféle hódító vágyaink, támadó terveink. Békében és nyugalombtn akarunk élni az összes államokkal, fejleszteni akarjuk gazdasági, kereskedelmi és , kulturális kapcsolatainkat az összet országokkal, az egyenlő az egyenlővel alapelv alapján, tiszteletben akarjuk tartani más államok szuverenitását, de egyidejűleg ugyanezt követeljük tőlük is magunknak. 'Következetesen követeljük a békés külpolitika irányvonalát. A nemzetközi problémák békés úton és egyezmények útján való megoldása politikájának irányvonalát. Az együttműködés és kölcsönös tiszteletben-tartás politikájának irányvonalát, de egyúttal kötelességünk népünkkel szemben, hogy %'édjük és megvédjük államunkat a kívülről jövő bármilyen támadások ellen és biztosítanunk kell népünk számára a boldog és elégedett élet építésének zavartalan lehetőségét. Éppen ezért emeljük fel intő szavunkat ebben a pillanatban. Arról van szó, hogy megakadályozzuk az európai nemzetek közötti kölcsönös kapcsolatok kiéleződését. Arról van szó hogy Európának két háborús tömbre való szétosztása helyett kiépítsük az összes európai nemzetek és államok kollektív biztonságinak rendszerét, belső rendszerükre és rendjükre való tekintet nélkül. A párizsi egyezmények értelmi szerzőineK propagandája el akarja hitetni a világgal, hogy a nyugatnémet hadsereg megteremtése és a felfegyverzett Nyugat-Németországnak az úgynevezett: „Nyugateurópai unió” formájában mostanában összetákolt új katonai csoportosulásba való bevonása „békés“ lépés, amelynek célja az ú.j agresszió megakadályozása. Népünk még nem v felejtette el, hogy Hitler a Csehszlovákia és más országok ellen irányuló támadó terveit szintén a keleti agresszió veszélyéről szóló beszédekkel takargatta. Milyen agresszióról van szó? Ki lenne az agresszor, és ki a veszélyeztetett? A Szovjetunió világosan és egyértelmüetj valósítja meg békepolitikáját, igyekszik tárgyalások útján megoldani az öss'zes vitás kérdéseket. A Szovjetunió kormányának utolsó jegyzéke ennek további kifejező bizonyítéka. Csehszlovákia a béketábor összes többi országaihoz hasonlóan egyöntetűen támogatja ezt a politikát Nyilvánvaló tehát, hogy az agreszszió veszélyéről elhanqzó szólamoknak az a céljuk, hogy a néptömegek előtt elfödjék egyes európai országok más európai országok ellen irányuló katonai csoportosulásának igazi céljait. Nyugat-Németországban a neofasiszta körök ezt az úgynevezett agresszió elleni védelem politikáját híven támogatják, mert lehetőséget nyújt számukra a háborús gépezet újjáépítésére, a bevált hitlerista tábornokok vezetésével. A történelmi tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy az ilyen hadsereg mindig Európa békéjének veszélyeztetője, az európai nemzetek nyomorának és szenvedésének okozója volt. Ráfizettek erre nemzeteink és az egész Európa nemzetei is. Fasiszta vezetői agresszív, militarista politikájára súlyosan ráfizetett a német nemzet is. Ha ma ki akarjuk kutatni az agresszorokat, meg kell figyelnünk például Villiam Knowland-nak, az amerikai szenátus republikánus párti szenátorának az utóbbi napokban elhangzott kijelentését, hogy nyugat és kelet békés együttélése csak a kommunizmus számára jelenthetne sikert. Nem értek egyet a szenátor úrral. Meggyőződésünk szerint a béke és a békés együttélés az egész világnak és minden nemzetnek mind keleten, mind nyugaton javára válik. Ezzel szemben a háború minden népet és nemzetet elszegényít és csak a kapitalista kizsákmányolóknak és a bűnös, háborús uszitoknak hajt hasznot. Egy tanulságot azonban ma is levonhatunk a történelemből éspedig azt, hogy a támadó háború végül is a támadók vereségével és szégyenteljes bukásával végződik. Ezt kellene a szenátor úrnak és minden hozzá hasonló háborús uszítónak különösen emlékezetébe vésni. Senki sem lesz annyira naiv, hogy elhigyje azt, hogy az amerikai nép biztonsaga és a képzelt „agresszió” elleni védelme megköveteli a hitlerista Wehrmacht újjászületését. Úgy vélem, hogy értekezletünk befejező részében minden jelenlevő. , egész Nemzeti Frontunk, minden pol! gárunk nevében, akár munkás akár i paraszt, vagy értelmiségi dolgozó, ki- I jelenthetem: szilárdan állunk a Szov- 1 jetunió vezette békevédők világtábo- J rában. Visszautasítjuk az egyoldalú háborús egyezményeket, amelyeknek egyetlen célja: a nemzetek közötti feszültség kiélezése és új konfliktus előidézése. Minden nemzet békéi együttélését kívánjuk és támogatjuk az összeurópai kollektív biztonsági rendszert. Abból az elvből indulunk ki, hogy megvan a lehetősége '4 az előfeltétele az európai nemzetek békés együttélése reális alapjai letételének és annak, hogy az egységes, békeszerető, demokratikus német állam megújítása kérdését megoldják. Ezért támogatjuk az összeurópai értekezletnek 1951. november 29-ére j való összehívói át, я béke e kérdései- I пек megtárgyalása céljából, j A béke védelme belpolitikánk szá• mára azt jelenti: Még szilárdabban I tömöríteni Nemzeti Frontunkat és j zászlai alá összpontosítani mindazoj kát, akik szemük előtt tartják a köztársaság jólétét és népe boldogabb j jövőjét. Még erőteljesebben kell kij építeni a munkások, parasztok és a dolqo'ó értelmiség szilárd szövetségét a terme'és minden szakaszán, a gyáj rakban és a mezőkön, még nagyobb I erőfeszítést kell kifejteni, fokozni kel) j a munka termelékenységet, hogy szi: lárd alapot nyújtsunk a szocializmus j alapvető gazdasági törvényének telje! sítéséhez, vagyis az egész nén állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítéséhez. Továbbra ‘ is szilárd elhatározással kell védeni a békét, ez azt jelenti, hogy kérlelhetetlen harcot keli folytatni a kishitűség és legyőzhetőség érzése ellen, mozgósítani kell a nép minden erkölcsi erejét egy egységes, hatalmas hazafias, áramlatban és gondoskodni kell arról, hogy a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások a cseh és a szlovák nép hatalmas manifesztációjává legyenek a háború ellen, a béke megvédéséért, a Szovjetunióval, a 'Kínai Népköztársasággal, a béketábor minden országával és az egész világ békeszerető erőivel való szilárd szövetségért és barátságért, jelszavunknak: „Építsd a hazát, megerősíted a békét” következetes teljesítéséért. A Szlovák Nemzeti Front bratislavai konferenciája A bratislavai Közművelődés Házában pénteken, november 19-én tartották a .Szlovák Nemzeti Front konferenciáját. Az értekezlet részvevői a szovjet kormánynak az összes európai államok konfe renciája összehívására vonatkozó javaslattal kapcsolatban megtár gyalták Szlovákia dolgozóinak állásfoglalását Nyugat-Németországnak a támadó imperialista egyezményekbe való bevonásával és újrafelfegyverzésével szemben. A Szlovák Nemzeti Front bratislavai konferenciájának részvevői a tárgyalások befejező részében a következő nyilatkozatot fogadták el: „Szlovákia népe szabad hazáját békésen epitve, nyugtalansággal és felháborodással fogadta a londoni és párizsi szerződésekről szóló fúrt, amelyek Nyugat-Nemetorszag újrafelíegyverzését teszik lehetővé. —■ Ezen egyezmények megvalósítása a tamado nemet hadsereg újraszervezését jelentene uyyanazon hitleri tábornokok vezetésével, akiknek nevéhez az összes európai nemzetek határtalan szenvedései fűződnek. Szlovákia munkásai, földművesei, mérnökei, tudósai és művészei joggal teszik fel a kérdést, miért keli Európának, a nagy kuitura, műveltség és emberi haladások világrészének — ebben az évszázadban már harmadszor olyan véres és pusztító háborúk színhelyévé válnia, amelyek Európa nemzeteinek többmillió emberáldozatot és h^falmas anyagi károkat okoznak Sok emberi munkába és verítékbe került, amíg a romokból városokat és falvakaí építhettünk, megindíthattuk a kegyetlen megszállók által kaszárnyákká alakított iskolákban az életet, újra megindít ha-tűk a tönkrement üzemekben a termelést, és eitávolíthattuk a mezőkről és rétekről az öldöklő aknákat.- Sok időre volt szükség ahhoz, hogy enyhüljön a szlovákiai anyák tízezreinek fájdalma, akiknek férjei és gyermekei ártatlanul estek áldozatul a könyörtelen támadóknak. Ezért nem akarunk háborút, ezért támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek lehetetlenné teszik , Nyugat-Németország újra felfegyverzését. Hazánk dolgozó népe megismerte a háború szörnyűségeit és a békés alkotó munka örömét is. Bebizonyította, hogy tud harcolni szabadságáért a nemzetek közötti testvériség szent gondolatáért és az oszthatatlan békéért. Az emlékezetes Szlovák Nemzeti Felkelés 1944-ben nehéz csapást mért a hitleri hordákra. A néhányszorosan erősebb ellenség tehetetlen dühében tucatjával égette fel falvainkat és legyilkoltatta Tokajik, Ostrý, Grúň, Kremnička és Zemianské Kostolany lakosságát, de nem volt képes leverni a felkelő szlovák népet, amely kitartott a harcban és pusztította az ellenség erőit egész a végleges győzelemig. Békében és nyugodt építő munkával akarjuk felvirágoztatni hazánkat, testvériségben és barátságban akarunk élni a világ összips békeszereto nemzeteivel De ha az ellenség kísérletet tesz alkotó munkánk megsemmisítésére, akkor a fasizmus elleni emlékezetes Szlovák Nemzeti Felkeléshez hasonlóan, törhetetlen egységünk erejével és azzal az elhatározással válaszolunk, hogy lecsapunk a támadó durva öklére. Szlovákia népe nem akarja és nem is engedi meg, hogy Baláže, Kalište, Priechod, Telgárt és más váiosok és falvak felgyújtói újból veszélyeztessék nyugodt életét és megsemmisítsék munkájának gyümölcsét. — Ezért a legnagyobb határozottsággal foglal állást a szovjet kormánynak az összes európai országok és az Észak-Amerikai Egyesült Államok kormányához intézett jegyzéke mellett, amely az európai kollektív biztonság rendszere megteremtésével kapcsolatban összeurópai konferencia összehívását javasolja 1954. november 29-ére Moszkvába, vagy Párizsba. Mf, Szlovákia dolgozó népe, akik forrón szeretjük hazánkat a Csehszlovák Köztársaságot, szilárdan állunk kormányunk mellett, mely boldog és békés élet megteremtésére törekszik, s ezt azzal az elhatározással is igazolja, hogy részt akar venni az európai biztonságról szóló nemzetközi konferencián. Félhívással fordulunk hozzátok, európai országok dolgozóihoz és az amerikai néphez is, hogy a nemzetek életének és a béke nagy ügyének érdekében közös erővel akadályozzátok meg Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és kötelezzétek az európai államok és az Észak-Amerikai Egyesült Államok kormányainak képviselőit az európai kollektív biztonság biztosítására. A béke nevében fordulunk hozzátok, hogy emeljétek fel erős szavatokat az új háború veszélye ellen, a nemzetek békés együttéléséért. Félre a német militarizmus - megújítását célzó tervekkel!" Jelöltbemutatkozó gyűlés a békeharc jegyében ... Hétköznapi este volt. A szokottnál forgalmasabb szepsi főutcán csípős, rakoncátlan szél nyargalászott. Szárnyára kapta fiatalabbak, idősebbek sietős lépteinek zaját. • . — Hová-hová ily sietősen? — Hát nem tudja? — válaszol szinte magától értetődő hangon a megszólított néni. — Gyűlés lesz a kultúrházban. Mégpedig nem is akármilyen. Ma mutatkozik be Stromp elvtárs, a mi képviselőjelöltünk. ... A kultúrház tágas — öt-hatszáz embert befogadó — emeleti nagytermében minden szék gazdára talált. . . A terem, zsúfolásig megtelt. Az ünnepi hangulatú gyűlés félnyolckor vette kezdetét. A megnyitó beszéd után bensőséges, szép jelenetnek voltunk szemtanúi: fiatal, pirosnyakkendős úttörők virágcsokrokká1 köszöntötték a képviselőjelöltet. Majd kultúrműsor következett: énekszámok, népi táncok, szavalatok, s egyéb műsörszámok váltogatták egymást. . . . Gažovskv és Petro elvtársak főbeszámolójuk középpontjában a november 13-án kiadott. Európa összes államainak kormányaihoz intézeti szovjet jegyzék és a mostani képviselőválasztások kérdése állott. Ezekután Dávid elvtárs, a JNB elnöke lépett a választó polgárok elé. Rövid beszédében visszaidézte a második világháború borzalmait. Többek között megemlítette, hogy Szepsiben ez több, mint 60 emberáldozatot követelt, nem beszélve az árvákról, hadiözvegyekről, s az anyagi károkról. — Már csak pár nap választ el bennünket a választástól — mondotta beszéde második részébe. — Ügy, ahogy májusban az urnákhoz léptünk és leadtuk szavazatunkat a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire, most szintén választunk. Schmer Jánosra, a Szlovák Nemzeti Tanács, és Stromp Józsefre, a Nemzetgyűlés jelöltjeire leadott minden egyes szavazatunkkal szöget ütünk a háborús gyújtogatok koporsójába, s erősítjük a béketábor hazai arcvonalát.-Ezután Stromp elvtárs mondta el röviden életrajzát, amit tartalmas' vita követett. — Vérünkből - magunkfajtájából választottunk — mondotta az egyik felszólaló. — Hatalom, rang, pénz e vállasztásoknál nem játszik szerepet. Ezért büszkén járulunk az urnák elé, s leadjuk szavazatunkat jelöltjeinkre. Mi szepsi dolgozók egy kéréssel fordulunk képviselőinkhez. Nincsen szállodánk, ahova a vendégeket el tudnánk szállásolni. Többek között ennek megoldását bízzuk rájuk. Lefkanicsné felvetette a vita során a Bodva patak szabályozását. ■ — Az egész Alvég sorsa — mondotta — az elöljáróktól függ. Mindnyájunk fájó pontja ez- A tavaszi, áradásnál elönti házainkat a víz. — Ehhez a felszólaláshoz foglalt állást Liptúkné is. A felvetett kérdésekre megkapták a helyes választ. Ehhez a munkához azonban nem csupán a vezetők jóindulata kezdeményezése szükséges. A lakosság támogatására, társadalmi munkára van szükség, hogy közösen végezze el ezt a munkát. A gyűlés kimutatta a szepsi. do gozók szenvedélyes békeakaratát. Ezt igazolják azok az éleshangú tiltakozó táviratok is. ame’yeket a község tömegszervezetei, az EFSZ. iskolák, a helyi ipar üzemei, s egyéb szervezetek küldöttek a Csehszlovákiai Békevédők Országos Bizottságához, hogy továbbítsa azokat Nyugat-Német" - szág és Franciaország üzemeinek dolgozóihoz. A táviratokban felhívják az országok dolgozóit, hogy emeljék fel ők is — hasonlóan a távirat küldőihez — tiltakozó szavukat a párizsi és a londoni egyezmények ratifikálása, s egi/ben Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. —KI—'