Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

12 Földműves 1954. november ?t. A szovjet jegyzék népünk iegsajáiabb létérdekeinek kifejezője A szovjet kormánynak az összes európai államok és az Amerikai Egye­sült Államok konferenciája összehí­vását sürgető felhívását az európai kollektív biztonság megteremtésével kapcsolatban, népünk teljes egyetér­téssel fogadta. Népünk jól tudja, hogy milyen veszélyt rejtenek magukban a párizsi egyezmények Németország összes szomszédai számára. Jól tudja, milyen sürgősen meg kell tenni mindent Nvugat-Németor­­szág újrafelfegyverzésének meg­akadályozására. Ezért a pilzeni fémipari dolgozók fel­hívták három ruhr-vidéki város — Essen, Dortmund és Wuppertal — dolgozó népét, hogy ne lankadjanak a felfegyverzés ellen folytatott har­cukban. A bratisiavai olajfinomító üzem munkásai hasonló felhívással fordultak három nagy nyugat-német­országi város — Hamburg, Hannover és Ludwigshaven — vegyiüzemeinek dolgozóihoz. Hazánk további üzemei­nek, városainak és falvainak népe Németország, Franciaország és más nyugateurópai országok népéhez for­dul: „Ne feledkezzetek meg a törté­nelem tanulságáról! Ne engedjétek meg a német militarizmus felújítását! Népünknek és Európa összes béke­szerető emberének legsürgetőbb kö­vetelményét tolmácsolja a Szovjet­unió egész Európa államai kormányai­hoz intézett jegyzéke. A szovjet jegyzék óva inti az összes európai nemzeteket, hogy a német militarizmus megújításá­nak útja új háború előkészítését jelentené. Serkenti őket, hogy az európai kollektív biztonság rend­szerének megteremtésével meg­akadályoznák azt az állapotot, hogy Európa időnként véres és pusztító háborúk színhelyévé vál­jak. Milyen nagy reményekkel telve üd­vözölte népünk februárban a kollek­tív biztonság európai rendszere meg­teremtésének javaslatát, amelyet a berlini konferencián a Szovjetunió nevében V. M. Molotov külügyminisz­ter terjesztett elő. Hiszen ez a ja­vaslat lehetőséget nyújt, hogy meg­akadályozzuk a Krupp-féle ágyúk és náci-szuronyokból való vasfüggöny megteremtését, amellyel a béke ellen­ségei el akarnák zárni Európában a tartós békéhez vezető utat. Számunk­ra, akik Európa szívében, a szocia­lista és kapitalista világ mesgyéjén élünk, a kollektív biztonság rendsze­re megvalósítását célzó javaslat a gazdasági és kulturális kapcsolatok messzehatő lehetőségeit nyitotta meg az összes európai országokkal. De ez ■ nemcsak ránk vonatkozik, hanem va­lamennyi európai nemzetre is. Hiszen ez a javaslat nyitott utat ahhoz, hogy az összes európai nemzetek, társa­dalmi rendszerükre való tekintet nél­kül közösen dolgozhassanak a béke biztosításán és hogy kibővíthessék kölcsönös gazdasági és kulturális kap­csolataikat. V M Molotov a berlini konferen­cia befejezésekor mondott beszédében kijelentette, hogy „egyetlen miniszter sem vetheti el az európai nemzetek kollektív biztonságának gondolatát... Az európai kollektív biztonságról szó­ló összeurópai szerződés gondola­ta újabb és újabb utakat tör az európai emberek millióinak szívé­hez és ez fogja legjobban szol­gálni az európai és vele együtt az egész világ békéjének és biz­tonságának ügyét“. A kollektív biztonság gondalatát, úgy, ahogy azt a szovjet javaslat tol­mácsolja, nemcsak Európa széles nép­rétegei, hanem Franciaországban, Angliában, Németországban és másutt jelentős politikai személyiségek is pártolják. De mégis, annak ellenére, hogy a szovjet kormány néhányszor megismételte a kollektív biztonságról szóló összeurópai konferencia össze­hívására vonatkozó javaslatát Fran­ciaországhoz, Angliához és az Egye­sült Államokhoz intézett jegyzékében, ezen államok kormányai ahelyett, hogy országaik közvéleményével egyet­értve kihasználták volna azokat a tág lehetőségeket, amelyeket a szovjet ★ ★ ★ javaslat nyújt az összes európai kér­dések megoldása, de főleg a német kérdés megoldása terén, Londonban és Párizsban újabb veszélyes lépést tettek a német militarizmus felújítá­sára, aminek csak az lehetne íz eredménye, hogy lehetetlenné válna Németország békés alapokon való egységesítése és veszélyeztetve lenne az összeurópai nemzetek biztonsága. E kormányok képviselői veszélyes álláspontot foglaltak el. Dulles a múlt héten Washingtonban rendezett saj­tókonferencián kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem ellenzik a I é­­metországgal és Ausztriával kapcso­latos újabb tárgyalásokat és hogy az ilyen tárgyalások csak akkor jöhet­nek számításba, ha „Európa egysége szilárd lesz“, vagyis ha a párizsi egyezi lényeket ratifikálták. Hasonlóan érvelnek az egyes kormánytényezők Franciaországban és Angliában is. A német militarizmus feltámasztó! azt álütják, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálását nem lehet elhalasz­tani. De népünk, Európa összes béke­szerető nemzeteivel együtt úgy véle­kedik, hogy az összes európai nem­zetek biztonsága és a béke érdekében meg kell akadályozni ezen egyezmé­nyek megvalósítását, meg kell akadá­lyozni a német militarizmus megújí­tását és nem kell halasztani a német kérdésnek és az európai kollektív biztonság kérdésének békés megoldá­sát. Ezért örömmel és reménykedve üdvözöljük az új szovjet jegyzé­ket, amely lehetővé teszi, hogy még ebben a hónapban összejöj­jenek az összes európai nemzetek képviselői, hogy megtárgyalják az európai kollektív biztonság rend­szerének megteremtését, amely lehetőséget nyújt arra, hogy még ebben az évben, megnyitják a német és osztrák kérdés gyors megoldásához vezető útat. Azok a határozatok és felhívások, amelyekkel dolgozóink a nyugateuró­pai országok népeihez fordultak e napokban, mutatják, hogy kormá­nyunk e politikáját egész népünk tá­mogatja. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-ben az atomerő békés felhasználására létesítendő nemzetközi szervekről Az ENSZ politikai bizottságának november 12-i délutáni ülésén A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség veze­tője beszédet mondott az atomerö békés felhasználása terén megvalósí­tandó nemzetközi együttműködésről. „Az atomerő békés felhasználásában a legfontosabb lépés az volt — mon­dotta — amikor a Szovjetunióban üzembe helyezték az első atomerővel működő ipari áramfejlesztő telenet. 1954. június 27-én megkezdte az áramszolgáltatást az ipar- és a me­zőgazdaság számára a világ első 5000 kilowattos hasznos teljesítményű atomvillanytelepe. A Szovjetunióban most 50 ezer — 100 ezer kilowattos ipari atomvillany­­telepek felépítésén dolgoznak“. Visinszkij ezután az atomerő békés felhasználását elősegítő nemzetközi szerv kérdésével foglalkozott. Megcá­folta egyes nyugati küldöttek aggá­lyait, hogy villamos energia termelé­se atomerővel csak körülbelül húsz év múlva lesz jövedelmező. Kijelen­tette, ezen nézet megmutatja, hogy a nyugati tőkés államoknak a békés felhasználás okozza a legnagyobb problémát. „A szovjet kormány úgy véli, hogy az a nemzetközi szerv, amelyet meg­felelő államok közötti megegyezés alapján létesítenek az atomerő békés felhasználására, csakis abban az eset­ben töltheti be feladatkörét, ha ha­tásköre eléggé nagy lesz ahhoz, hogy eredményesen megoldja a ráruházott feladatokat, másfelől ezt a hatáskört nem fogja egyes államok biztonságá­nak rovására kiemelni. Visinszkij kiemelte, hogy igen szo­ros kapcsolat van az atomerő békés felhasználásának kérdése, továbbá a fegyverkezés csökkentésének és az ! atomfegyver betiltásának kérdése kö­zött. Az atomerő békés felhasználása nemcsak, hogy nem zárja ki az atom­fegyverek felhalmozásának lehetősé­gét, hanem bizonyos körülmények között még elő is mozdíthatja. Ezu­tán kijelentette, azért tart ki a szov­jet kormány olyan intézkedések szük­ségessége mellett, mint amilyen az atom- és hidrogén fegyver feltétlen betiltása, vagy — mint első lépés ebben az irányban 1— az atom és hidrogén fegyver alkalmazásának fel­tétlen elutasítása. A. J. Visinszkij ezután rátérve a hét állam együttes határozati javas­latára, kijelentette, hogy e határozati javaslatot összhangba kell hozni a fent említett tényekkel és hogy ebből a határozati javaslatból ki kell zárni azokat a cikkelyeket, amelyek eleve meghatározzák a nemzetközi szerv jellegét. A Szovjetunió küldöttsége kénytelen rámutatni a hét állam ha­tározati javaslatának számos, lénye­ges fogyatékosságára. A szovjet küldöttség vezetője be­fejezésül felhívta a politikai bizottság figyelmét arra, hogy az amerikai javaslatok szűkítik a nemzetközi együttműködést az atomerö békés felhasználása kérdésében. A jelenlévők nagy figyelemmel hall­gatták Visinszkij beszédét. A sajtó képviselői és a vendégek számára fenntartott helyek zsúfoltságig meg­teltek. A Mendes-France iránti bizalom balzaci szamár bőrként zsugorodik össze A „L‘Ilumanité“ írja; A „l’Humanité” egyik száma a kedd esti bizalmi szavazással foglal­kozva hangsúlyozza: Mendes France még egyetlen bizalmi szavazás során sem kapott olyan kevés szavazatot, mint most. Az a bizalom, amelyet még mindig élvez, nagyon hasonlít a balzaci szamárbőrhöz: napról-napra, mindjobban összezsugorodik. A ,,1'Humanité’’ ezután rámutat arra, hogy Mendes France igen ne­héz helyzetben volt a vitában, be­szédét sokszor félbeszakították, úgy­hogy a miniszterelnök gyakran za­varba jött és ellentmondásokba ke­veredett. Azok a nehézségek, amelyekkel Mendes France kedden este szem­ben találta magát — nem véletlenül keletkeztek. A népi ellenállás növek­szik az egész országban. A postások erőteljes válasza, amelyet a kormány elutasító gesztusára adtak, súlyosan megülte a vita légkörét, A harc még távolról sem ért véget. Még a pos­taügyi költségvetést is el kell rész­leteiben majd általánosságban fogad­ni. E kínos kezdet után a költségve­tési vita további folytatása is nehéz­nek Ígérkezik Mendes France számá­ra, aki kedden este ismételten han­goztatta azt az eltökélt szándékát, hogy semmit sem fog engedni. — Rossz vége lesz ennek — mon­dotta a miniszterelnök, midőn el­hagyta a nemzetgyűlést a szavazás után. A dolgozók egységétől és nö­vekvő erejű fellépésétől függ, hogy jó vége legyen számukra. Egy amerikai katona politikai menedékjogot kért és kapott a Szovjetunióban Az „Österreichische Zeitung” cimíi osztrák lap november 9. számában megjelent William—Clayton Turner­­nek. az Amerikai Egyesült Államok hadserege szakaszvezető jenek levele. Turner az ausztriai szovjet hatósá­gokhoz intézett levelében kérte, ad­janak neki politikai menedékjogot a Szovjetunióban. Turner levelében a többi között így ír: ,,Nem akarom többé az Egyesült Államok mostani kormányát szolgálni, mert ez a kor­mány a fegyvergyárosok érdekében álló pilitikát folytat és mindenütt a fasisztákat támogatja. Világos, hogy az Egyesült Államok kormánya a Nyugat-Németországi fasiszta klikkel együtt új támadást készít elő. Har­coltam a fasiszták ellen, de nem aka­rok a fasisztákkal együtt támadásban résztvenni. Elhatároztam, hogy elmegyek oda, ahol az egyszerű embernek valóban osztályrészéül jut a szabadság.” Wiliam Clayton Turner politikai menedékjogot kapott a Szovjetunió­ban. 40.020 SZEMÉLY tért vissza Nyugat- Németországből a Német Demokra­tikus Köztársaságba 1953. október és 1954. szeptember 30. között. Különösen nagy volt a visszatele­pülök száma az utóbbi három hó­napban. Ebben az időszakban 11.000 személy — csalódva a nyugat-né­metországi viszonyokban — vissza­tért az NDK-ba, hogy ott becsüle­tes munkával megélhetést biztosít­son magának. * * * A SZOVJET GYERMEKEK rajzaiból, festményeiből, kézimunkáiból és fa­faragásaiból kiállítás nyílt a párizsi Pedagógiai Múzeumban. * * * SÁSKAJÄRÄS PUSZTÍT Marokkóban. A sáskák nemcsak a környezetet, hanem kisgyermekeket és állatokat is megtámadnak. * * * AZ OLASZORSZÁGI Benevento város­ban tífuszjárvány tört ki. A járvány miatt kénytelenek voltak bezárni az iskolákat. Eddig 800 megbetege­dést jelentettek. * * * AIDIT, INDONÉZIA Kommunista Párt­jának főtitkára sajtónyilatkozatában bejelentette, hogy ez év október végéig a kommunista párt taglét­száma 500 ezer főre emelkedett. * * * NEMRÉGEN TÁJÉKOZTATTUK olva­sóinkat arról, hogy a „Prezident Gottwald“ lengyel kereskedelmi ha­jót és matrózait csankajsekista "-a­­lózok a nyílt tengeren elfogták. Most a „Szabad Nép” közli, hogy a hajó legénysége a Nemzetközi Vö­röskereszthez fordult azzal a kérés­sel, hogy segítse elő visszatérésü­ket hazájukba. * * * A ВЁКЕ-VILÄGTANÄCS titkársága Stockholmban közleményt adott ki, amely hangoztatja, hogy a német kérdés és az európai biztonság problémája kiemelkedő helyet foglal el az ülésszak napirendjén. A tit­kárság közli, hogy a november 1.8- án megkezdődő ülésszakra 60 or­szág képviselőit várják. * * * A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁR­SASÁG Nemzeti Frontjának Korea és Vietnam támogatására alakult bizottsága pénteken 43 vasútikocsi­­rakomány orvosi felszerelést, mező­­gazdasági gépet, textilgyártmányt és egyéb anyagi segítséget indított útnak a berlini pályaudvarról Kor a és Vietnam számára. * * * HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉSEK sze­rint Nehru indiai miniszterelnök szombaton reggel sa jóértekezletet tartott Üj-Delhiben. Áz értekezle­ten nagy érdeklődés közepette be­jelentette, hogy még mielőtt a kö­zelmúltban Pekingbe utazott, hiva­talos meghívást kapott Moszkvába. Nehru a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy örömmel elfogad­ta a meghívást s bár egyelőre még nem tudja kitűzni látogatásának időpontját, reméli, hogy hamarosan sor kerül rá. Korunk igazsága ÍRTA: IĽJA ERENBURG VANNAK KORSZAKOK, mikor az emberiséget egy gondolat, egy szenvedély, egyetlen vágy tölti el. így volt a háború nehéz éveiben. Ugyanaz a gondolat foglalkoztatta a sztálingrádi katonát és a francia par­tizánokat, Coventry asszonyait és a kínai gyerekeket. Az emberek élni akartak és tudták, hogy szét kell zúz­ni a fasizmust — másképpen nem lesz élet. Egy gondolat tölti el ma az em­beriséget: a népek harcolnak a béké­ért, mert az emberek építeni, sze­retni. élni aktnak és gyűlölik a há­borút. A békemozgalom több mint öt éve született. Rossz idők jártak akkor. A háború erői azt mondták: „Rövidesen megkezdődik ..,Az emberek olyan aggodalommal nyitották ki az újságo­kat, mint mikor egy kórházban fekvő hozzátartozójuktól kapnak levelet. A rágalmazók rágalmaztak. A tőzsdéken ordítoztak a tőzsdeügynökök: a hadi­ipari trösztök részvényeinek árfolya­mai napról-napra emelkednek. A szi­rénák hangjukat próbálgatták, és az anyák elnémultak. Őrültekből minisz­terek lettek, és miniszterek elvesztet­ték józan eszüket. „Mi lesz velünk holnap?” — tették fel a kérdést. a becsületes emberek. Akkor nütt ki a szívek mélyéből, akkor emelkedett fel az emberóceánok mélyéből a békemozgalom. A háború erői kigúnyolták, vagy lekicsinylőén legyintettek: „Mit tudnak tenni tudó­sok vagy szövőmunkások, írók vagy kertészek, háziasszonyok vagy taní­tók? Nekünk vannak újságaink, van­nak bombáink. Van hatalmas katonai koalíciónk. Van dollár. Eiősek va­gyunk”, A józan ész minden szavára a háború erOi ezt felelték: „Nem. Azt akarják, hogy a háború befejeződjék Indokínában? Odaküldünk még egy­néhány hadosztályt. Békét akarnak Koreában? Elővesszük a napalmot. Tárgyalásokat akarnak? Fokozzuk a hidegháborút, és éljen a bomba!” A BÉKE HÍVEI BÁTRAN harcba szálltak a háború erőivel. Mil­lió és millió ember beszélt, bizonyí­tott, meggyőzött, ajtóról ajtóra járt, bekopogtatott a szívek ajtaján, harcba szólította a népeket. Mindenki meg­tette, amit csak tudott. A Béke-Világ­­tanács elnöke. Frédéric Joliot-Curie fizikus, a XX. század egyik legna­gyobb tudósa, aki a nagyszerű felfe­dezés, az atommagrobbantás útját elő­ször rakta le, nem kímélte az erőt. nem latolgatta az áldozatokat, a béke híveinek' oldalára állt és velük is ma­radt, La Rochelle dokkmunkásaival és Korea parasztjaival egysorban. El­távolították tudományos munkájától, fenyegették s ha ma ünnepük, azért ünnepük, mert a béke híveinek ügye győzedelmeskedik. A háború erői nem akartak békét Ázsiában. Kénytelen­kelletlen mentek bele a tárgyalások­ba, mondhatjuk, a népek kényszerig tették Okét a kerékasztalhoz. És most, sok esztendő után először, nem' rob­bannak bombák, nem égnek városok, nem bömbölnek szirénák. Mennyi ál­dozat és hőstett van mögöttünk! Az egyik országban, ha valaki kiejtette ezt a szót „béke”, börtönbe zárták, a másikban — megölték. Most a há­ború erői buzgón ismételgetik a béke híveinek jelszavait: mit tehetnek: — ezt kívánják a népek. Tegnap irrig valamelyik Örült így üvöltött: „Bom­bát. bombát gyorsan”, ma betéve fúj­ja: „Békét akarunk, tárgyalásokat, megegyezést, együttműködést!” Igen. már megtanították őket másképpen beszélni. Majd megtanítják másképpen cselekedni is. TERMÉSZETESEN MÉG SOK nehéz feladat van hátra. A háború erOi nem adták meg tnagukat. Most fel akarják fegyverezni az SS-eseket. Mivel elvesztették bizalmukat az an­golokban és a franciákban, utolsó kár­tyájukat — Oradour g.yújtogatóit, Li­dice gyilkosait, Auschwitz hóhérait vetik a zöld posztóra". De közben nem gondolnak arra, hogy utolsó kártyá­juk — vesztö-lap. Még reménykednek, hogy nyerni fognak, kihasználják, hogy az emberek kissé megnyugodtak, és a maguk busás hasznáért vérbe bo­ríthatják a földet. Még hazudnak, ha ügyesebben is, még fenyegetődznek, ha ravaszabbul is, még csattogtatják nagvon is hosszú fogukat, ha közben mosolyognak is. De a béke hívei nem pihentek babéraikon. nem írnak em­lékiratokat: mindennap, minden perc­ben továbbharcolnak a békéért. No­vember második felében Stockholmban összeül a Béke-Világtanács. Az ülés­szakon résztvesz minden ország kül­dötte, régi, kipróbált békeharcosok, Joliot-Curie, Pietro Nenni, India, Kína. Brazília, a Szovjetunió, minden nép, minden áramlat képviselői, az emberiség képviselői. Az ülésszaknak a legfontosabb kérdést kell megvitat­nia: hogyan lehet megteremteni min­den európai állam együttműködését, hogv biztosítsák mindegyikük bizton­ságát; hogyan lehet megakadályozni a német hadigépezet újjászületését, hogyan lehet megóvni a népeket a felfegvverkezés szörnyű terhétől. A békemozgalom — korunk igaz­sága, józan esze, lelkiismerete győzni fog ! Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. - Kiadó hivatal. Bratislava, Krížková 7. - Telefon 332-29. - Szerkesztőség. Bratislava, Krizková 7. - Telefon 243-46. -M^rJsztő- Maiőr Sándor - Kiadja: az „Štát pôdohosp. nakladateľstvo” n. závod Bratislava, Krížková 7.---------Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava. Ul. Nár Povstanie«. Wto poľtehTvaLl Bratislava. k - Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. - Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51848

Next

/
Thumbnails
Contents