Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-21 / 47. szám
12 Földműves 1954. november ?t. A szovjet jegyzék népünk iegsajáiabb létérdekeinek kifejezője A szovjet kormánynak az összes európai államok és az Amerikai Egyesült Államok konferenciája összehívását sürgető felhívását az európai kollektív biztonság megteremtésével kapcsolatban, népünk teljes egyetértéssel fogadta. Népünk jól tudja, hogy milyen veszélyt rejtenek magukban a párizsi egyezmények Németország összes szomszédai számára. Jól tudja, milyen sürgősen meg kell tenni mindent Nvugat-Németország újrafelfegyverzésének megakadályozására. Ezért a pilzeni fémipari dolgozók felhívták három ruhr-vidéki város — Essen, Dortmund és Wuppertal — dolgozó népét, hogy ne lankadjanak a felfegyverzés ellen folytatott harcukban. A bratisiavai olajfinomító üzem munkásai hasonló felhívással fordultak három nagy nyugat-németországi város — Hamburg, Hannover és Ludwigshaven — vegyiüzemeinek dolgozóihoz. Hazánk további üzemeinek, városainak és falvainak népe Németország, Franciaország és más nyugateurópai országok népéhez fordul: „Ne feledkezzetek meg a történelem tanulságáról! Ne engedjétek meg a német militarizmus felújítását! Népünknek és Európa összes békeszerető emberének legsürgetőbb követelményét tolmácsolja a Szovjetunió egész Európa államai kormányaihoz intézett jegyzéke. A szovjet jegyzék óva inti az összes európai nemzeteket, hogy a német militarizmus megújításának útja új háború előkészítését jelentené. Serkenti őket, hogy az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtésével megakadályoznák azt az állapotot, hogy Európa időnként véres és pusztító háborúk színhelyévé váljak. Milyen nagy reményekkel telve üdvözölte népünk februárban a kollektív biztonság európai rendszere megteremtésének javaslatát, amelyet a berlini konferencián a Szovjetunió nevében V. M. Molotov külügyminiszter terjesztett elő. Hiszen ez a javaslat lehetőséget nyújt, hogy megakadályozzuk a Krupp-féle ágyúk és náci-szuronyokból való vasfüggöny megteremtését, amellyel a béke ellenségei el akarnák zárni Európában a tartós békéhez vezető utat. Számunkra, akik Európa szívében, a szocialista és kapitalista világ mesgyéjén élünk, a kollektív biztonság rendszere megvalósítását célzó javaslat a gazdasági és kulturális kapcsolatok messzehatő lehetőségeit nyitotta meg az összes európai országokkal. De ez ■ nemcsak ránk vonatkozik, hanem valamennyi európai nemzetre is. Hiszen ez a javaslat nyitott utat ahhoz, hogy az összes európai nemzetek, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül közösen dolgozhassanak a béke biztosításán és hogy kibővíthessék kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolataikat. V M Molotov a berlini konferencia befejezésekor mondott beszédében kijelentette, hogy „egyetlen miniszter sem vetheti el az európai nemzetek kollektív biztonságának gondolatát... Az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés gondolata újabb és újabb utakat tör az európai emberek millióinak szívéhez és ez fogja legjobban szolgálni az európai és vele együtt az egész világ békéjének és biztonságának ügyét“. A kollektív biztonság gondalatát, úgy, ahogy azt a szovjet javaslat tolmácsolja, nemcsak Európa széles néprétegei, hanem Franciaországban, Angliában, Németországban és másutt jelentős politikai személyiségek is pártolják. De mégis, annak ellenére, hogy a szovjet kormány néhányszor megismételte a kollektív biztonságról szóló összeurópai konferencia összehívására vonatkozó javaslatát Franciaországhoz, Angliához és az Egyesült Államokhoz intézett jegyzékében, ezen államok kormányai ahelyett, hogy országaik közvéleményével egyetértve kihasználták volna azokat a tág lehetőségeket, amelyeket a szovjet ★ ★ ★ javaslat nyújt az összes európai kérdések megoldása, de főleg a német kérdés megoldása terén, Londonban és Párizsban újabb veszélyes lépést tettek a német militarizmus felújítására, aminek csak az lehetne íz eredménye, hogy lehetetlenné válna Németország békés alapokon való egységesítése és veszélyeztetve lenne az összeurópai nemzetek biztonsága. E kormányok képviselői veszélyes álláspontot foglaltak el. Dulles a múlt héten Washingtonban rendezett sajtókonferencián kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem ellenzik a I émetországgal és Ausztriával kapcsolatos újabb tárgyalásokat és hogy az ilyen tárgyalások csak akkor jöhetnek számításba, ha „Európa egysége szilárd lesz“, vagyis ha a párizsi egyezi lényeket ratifikálták. Hasonlóan érvelnek az egyes kormánytényezők Franciaországban és Angliában is. A német militarizmus feltámasztó! azt álütják, hogy a párizsi egyezmények ratifikálását nem lehet elhalasztani. De népünk, Európa összes békeszerető nemzeteivel együtt úgy vélekedik, hogy az összes európai nemzetek biztonsága és a béke érdekében meg kell akadályozni ezen egyezmények megvalósítását, meg kell akadályozni a német militarizmus megújítását és nem kell halasztani a német kérdésnek és az európai kollektív biztonság kérdésének békés megoldását. Ezért örömmel és reménykedve üdvözöljük az új szovjet jegyzéket, amely lehetővé teszi, hogy még ebben a hónapban összejöjjenek az összes európai nemzetek képviselői, hogy megtárgyalják az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtését, amely lehetőséget nyújt arra, hogy még ebben az évben, megnyitják a német és osztrák kérdés gyors megoldásához vezető útat. Azok a határozatok és felhívások, amelyekkel dolgozóink a nyugateurópai országok népeihez fordultak e napokban, mutatják, hogy kormányunk e politikáját egész népünk támogatja. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-ben az atomerő békés felhasználására létesítendő nemzetközi szervekről Az ENSZ politikai bizottságának november 12-i délutáni ülésén A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője beszédet mondott az atomerö békés felhasználása terén megvalósítandó nemzetközi együttműködésről. „Az atomerő békés felhasználásában a legfontosabb lépés az volt — mondotta — amikor a Szovjetunióban üzembe helyezték az első atomerővel működő ipari áramfejlesztő telenet. 1954. június 27-én megkezdte az áramszolgáltatást az ipar- és a mezőgazdaság számára a világ első 5000 kilowattos hasznos teljesítményű atomvillanytelepe. A Szovjetunióban most 50 ezer — 100 ezer kilowattos ipari atomvillanytelepek felépítésén dolgoznak“. Visinszkij ezután az atomerő békés felhasználását elősegítő nemzetközi szerv kérdésével foglalkozott. Megcáfolta egyes nyugati küldöttek aggályait, hogy villamos energia termelése atomerővel csak körülbelül húsz év múlva lesz jövedelmező. Kijelentette, ezen nézet megmutatja, hogy a nyugati tőkés államoknak a békés felhasználás okozza a legnagyobb problémát. „A szovjet kormány úgy véli, hogy az a nemzetközi szerv, amelyet megfelelő államok közötti megegyezés alapján létesítenek az atomerő békés felhasználására, csakis abban az esetben töltheti be feladatkörét, ha hatásköre eléggé nagy lesz ahhoz, hogy eredményesen megoldja a ráruházott feladatokat, másfelől ezt a hatáskört nem fogja egyes államok biztonságának rovására kiemelni. Visinszkij kiemelte, hogy igen szoros kapcsolat van az atomerő békés felhasználásának kérdése, továbbá a fegyverkezés csökkentésének és az ! atomfegyver betiltásának kérdése között. Az atomerő békés felhasználása nemcsak, hogy nem zárja ki az atomfegyverek felhalmozásának lehetőségét, hanem bizonyos körülmények között még elő is mozdíthatja. Ezután kijelentette, azért tart ki a szovjet kormány olyan intézkedések szükségessége mellett, mint amilyen az atom- és hidrogén fegyver feltétlen betiltása, vagy — mint első lépés ebben az irányban 1— az atom és hidrogén fegyver alkalmazásának feltétlen elutasítása. A. J. Visinszkij ezután rátérve a hét állam együttes határozati javaslatára, kijelentette, hogy e határozati javaslatot összhangba kell hozni a fent említett tényekkel és hogy ebből a határozati javaslatból ki kell zárni azokat a cikkelyeket, amelyek eleve meghatározzák a nemzetközi szerv jellegét. A Szovjetunió küldöttsége kénytelen rámutatni a hét állam határozati javaslatának számos, lényeges fogyatékosságára. A szovjet küldöttség vezetője befejezésül felhívta a politikai bizottság figyelmét arra, hogy az amerikai javaslatok szűkítik a nemzetközi együttműködést az atomerö békés felhasználása kérdésében. A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták Visinszkij beszédét. A sajtó képviselői és a vendégek számára fenntartott helyek zsúfoltságig megteltek. A Mendes-France iránti bizalom balzaci szamár bőrként zsugorodik össze A „L‘Ilumanité“ írja; A „l’Humanité” egyik száma a kedd esti bizalmi szavazással foglalkozva hangsúlyozza: Mendes France még egyetlen bizalmi szavazás során sem kapott olyan kevés szavazatot, mint most. Az a bizalom, amelyet még mindig élvez, nagyon hasonlít a balzaci szamárbőrhöz: napról-napra, mindjobban összezsugorodik. A ,,1'Humanité’’ ezután rámutat arra, hogy Mendes France igen nehéz helyzetben volt a vitában, beszédét sokszor félbeszakították, úgyhogy a miniszterelnök gyakran zavarba jött és ellentmondásokba keveredett. Azok a nehézségek, amelyekkel Mendes France kedden este szemben találta magát — nem véletlenül keletkeztek. A népi ellenállás növekszik az egész országban. A postások erőteljes válasza, amelyet a kormány elutasító gesztusára adtak, súlyosan megülte a vita légkörét, A harc még távolról sem ért véget. Még a postaügyi költségvetést is el kell részleteiben majd általánosságban fogadni. E kínos kezdet után a költségvetési vita további folytatása is nehéznek Ígérkezik Mendes France számára, aki kedden este ismételten hangoztatta azt az eltökélt szándékát, hogy semmit sem fog engedni. — Rossz vége lesz ennek — mondotta a miniszterelnök, midőn elhagyta a nemzetgyűlést a szavazás után. A dolgozók egységétől és növekvő erejű fellépésétől függ, hogy jó vége legyen számukra. Egy amerikai katona politikai menedékjogot kért és kapott a Szovjetunióban Az „Österreichische Zeitung” cimíi osztrák lap november 9. számában megjelent William—Clayton Turnernek. az Amerikai Egyesült Államok hadserege szakaszvezető jenek levele. Turner az ausztriai szovjet hatóságokhoz intézett levelében kérte, adjanak neki politikai menedékjogot a Szovjetunióban. Turner levelében a többi között így ír: ,,Nem akarom többé az Egyesült Államok mostani kormányát szolgálni, mert ez a kormány a fegyvergyárosok érdekében álló pilitikát folytat és mindenütt a fasisztákat támogatja. Világos, hogy az Egyesült Államok kormánya a Nyugat-Németországi fasiszta klikkel együtt új támadást készít elő. Harcoltam a fasiszták ellen, de nem akarok a fasisztákkal együtt támadásban résztvenni. Elhatároztam, hogy elmegyek oda, ahol az egyszerű embernek valóban osztályrészéül jut a szabadság.” Wiliam Clayton Turner politikai menedékjogot kapott a Szovjetunióban. 40.020 SZEMÉLY tért vissza Nyugat- Németországből a Német Demokratikus Köztársaságba 1953. október és 1954. szeptember 30. között. Különösen nagy volt a visszatelepülök száma az utóbbi három hónapban. Ebben az időszakban 11.000 személy — csalódva a nyugat-németországi viszonyokban — visszatért az NDK-ba, hogy ott becsületes munkával megélhetést biztosítson magának. * * * A SZOVJET GYERMEKEK rajzaiból, festményeiből, kézimunkáiból és fafaragásaiból kiállítás nyílt a párizsi Pedagógiai Múzeumban. * * * SÁSKAJÄRÄS PUSZTÍT Marokkóban. A sáskák nemcsak a környezetet, hanem kisgyermekeket és állatokat is megtámadnak. * * * AZ OLASZORSZÁGI Benevento városban tífuszjárvány tört ki. A járvány miatt kénytelenek voltak bezárni az iskolákat. Eddig 800 megbetegedést jelentettek. * * * AIDIT, INDONÉZIA Kommunista Pártjának főtitkára sajtónyilatkozatában bejelentette, hogy ez év október végéig a kommunista párt taglétszáma 500 ezer főre emelkedett. * * * NEMRÉGEN TÁJÉKOZTATTUK olvasóinkat arról, hogy a „Prezident Gottwald“ lengyel kereskedelmi hajót és matrózait csankajsekista "-alózok a nyílt tengeren elfogták. Most a „Szabad Nép” közli, hogy a hajó legénysége a Nemzetközi Vöröskereszthez fordult azzal a kéréssel, hogy segítse elő visszatérésüket hazájukba. * * * A ВЁКЕ-VILÄGTANÄCS titkársága Stockholmban közleményt adott ki, amely hangoztatja, hogy a német kérdés és az európai biztonság problémája kiemelkedő helyet foglal el az ülésszak napirendjén. A titkárság közli, hogy a november 1.8- án megkezdődő ülésszakra 60 ország képviselőit várják. * * * A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Nemzeti Frontjának Korea és Vietnam támogatására alakult bizottsága pénteken 43 vasútikocsirakomány orvosi felszerelést, mezőgazdasági gépet, textilgyártmányt és egyéb anyagi segítséget indított útnak a berlini pályaudvarról Kor a és Vietnam számára. * * * HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉSEK szerint Nehru indiai miniszterelnök szombaton reggel sa jóértekezletet tartott Üj-Delhiben. Áz értekezleten nagy érdeklődés közepette bejelentette, hogy még mielőtt a közelmúltban Pekingbe utazott, hivatalos meghívást kapott Moszkvába. Nehru a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy örömmel elfogadta a meghívást s bár egyelőre még nem tudja kitűzni látogatásának időpontját, reméli, hogy hamarosan sor kerül rá. Korunk igazsága ÍRTA: IĽJA ERENBURG VANNAK KORSZAKOK, mikor az emberiséget egy gondolat, egy szenvedély, egyetlen vágy tölti el. így volt a háború nehéz éveiben. Ugyanaz a gondolat foglalkoztatta a sztálingrádi katonát és a francia partizánokat, Coventry asszonyait és a kínai gyerekeket. Az emberek élni akartak és tudták, hogy szét kell zúzni a fasizmust — másképpen nem lesz élet. Egy gondolat tölti el ma az emberiséget: a népek harcolnak a békéért, mert az emberek építeni, szeretni. élni aktnak és gyűlölik a háborút. A békemozgalom több mint öt éve született. Rossz idők jártak akkor. A háború erői azt mondták: „Rövidesen megkezdődik ..,Az emberek olyan aggodalommal nyitották ki az újságokat, mint mikor egy kórházban fekvő hozzátartozójuktól kapnak levelet. A rágalmazók rágalmaztak. A tőzsdéken ordítoztak a tőzsdeügynökök: a hadiipari trösztök részvényeinek árfolyamai napról-napra emelkednek. A szirénák hangjukat próbálgatták, és az anyák elnémultak. Őrültekből miniszterek lettek, és miniszterek elvesztették józan eszüket. „Mi lesz velünk holnap?” — tették fel a kérdést. a becsületes emberek. Akkor nütt ki a szívek mélyéből, akkor emelkedett fel az emberóceánok mélyéből a békemozgalom. A háború erői kigúnyolták, vagy lekicsinylőén legyintettek: „Mit tudnak tenni tudósok vagy szövőmunkások, írók vagy kertészek, háziasszonyok vagy tanítók? Nekünk vannak újságaink, vannak bombáink. Van hatalmas katonai koalíciónk. Van dollár. Eiősek vagyunk”, A józan ész minden szavára a háború erOi ezt felelték: „Nem. Azt akarják, hogy a háború befejeződjék Indokínában? Odaküldünk még egynéhány hadosztályt. Békét akarnak Koreában? Elővesszük a napalmot. Tárgyalásokat akarnak? Fokozzuk a hidegháborút, és éljen a bomba!” A BÉKE HÍVEI BÁTRAN harcba szálltak a háború erőivel. Millió és millió ember beszélt, bizonyított, meggyőzött, ajtóról ajtóra járt, bekopogtatott a szívek ajtaján, harcba szólította a népeket. Mindenki megtette, amit csak tudott. A Béke-Világtanács elnöke. Frédéric Joliot-Curie fizikus, a XX. század egyik legnagyobb tudósa, aki a nagyszerű felfedezés, az atommagrobbantás útját először rakta le, nem kímélte az erőt. nem latolgatta az áldozatokat, a béke híveinek' oldalára állt és velük is maradt, La Rochelle dokkmunkásaival és Korea parasztjaival egysorban. Eltávolították tudományos munkájától, fenyegették s ha ma ünnepük, azért ünnepük, mert a béke híveinek ügye győzedelmeskedik. A háború erői nem akartak békét Ázsiában. Kénytelenkelletlen mentek bele a tárgyalásokba, mondhatjuk, a népek kényszerig tették Okét a kerékasztalhoz. És most, sok esztendő után először, nem' robbannak bombák, nem égnek városok, nem bömbölnek szirénák. Mennyi áldozat és hőstett van mögöttünk! Az egyik országban, ha valaki kiejtette ezt a szót „béke”, börtönbe zárták, a másikban — megölték. Most a háború erői buzgón ismételgetik a béke híveinek jelszavait: mit tehetnek: — ezt kívánják a népek. Tegnap irrig valamelyik Örült így üvöltött: „Bombát. bombát gyorsan”, ma betéve fújja: „Békét akarunk, tárgyalásokat, megegyezést, együttműködést!” Igen. már megtanították őket másképpen beszélni. Majd megtanítják másképpen cselekedni is. TERMÉSZETESEN MÉG SOK nehéz feladat van hátra. A háború erOi nem adták meg tnagukat. Most fel akarják fegyverezni az SS-eseket. Mivel elvesztették bizalmukat az angolokban és a franciákban, utolsó kártyájukat — Oradour g.yújtogatóit, Lidice gyilkosait, Auschwitz hóhérait vetik a zöld posztóra". De közben nem gondolnak arra, hogy utolsó kártyájuk — vesztö-lap. Még reménykednek, hogy nyerni fognak, kihasználják, hogy az emberek kissé megnyugodtak, és a maguk busás hasznáért vérbe boríthatják a földet. Még hazudnak, ha ügyesebben is, még fenyegetődznek, ha ravaszabbul is, még csattogtatják nagvon is hosszú fogukat, ha közben mosolyognak is. De a béke hívei nem pihentek babéraikon. nem írnak emlékiratokat: mindennap, minden percben továbbharcolnak a békéért. November második felében Stockholmban összeül a Béke-Világtanács. Az ülésszakon résztvesz minden ország küldötte, régi, kipróbált békeharcosok, Joliot-Curie, Pietro Nenni, India, Kína. Brazília, a Szovjetunió, minden nép, minden áramlat képviselői, az emberiség képviselői. Az ülésszaknak a legfontosabb kérdést kell megvitatnia: hogyan lehet megteremteni minden európai állam együttműködését, hogv biztosítsák mindegyikük biztonságát; hogyan lehet megakadályozni a német hadigépezet újjászületését, hogyan lehet megóvni a népeket a felfegvverkezés szörnyű terhétől. A békemozgalom — korunk igazsága, józan esze, lelkiismerete győzni fog ! Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. - Kiadó hivatal. Bratislava, Krížková 7. - Telefon 332-29. - Szerkesztőség. Bratislava, Krizková 7. - Telefon 243-46. -M^rJsztő- Maiőr Sándor - Kiadja: az „Štát pôdohosp. nakladateľstvo” n. závod Bratislava, Krížková 7.---------Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava. Ul. Nár Povstanie«. Wto poľtehTvaLl Bratislava. k - Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. - Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51848
