Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

10 FSÍdműves 1354. november 21. VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIAI VADÁS 7. VÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE i Mely iárási védegyletek nem küldték be a Vadászati Szemle előfizetőinek névsorát? Vannak tnég magyar vadászok, akik nem fizettek elő a ‘ Szabad Földttiüvesre ? 1945 óta nincs magyar nyelvű vadászati szaklapunk. A vadász­­vizsgák kézikönyvén kívül egyet­len vadászati könyv, vagy újság sem jelent meg 9 év alatt. Végre sikerült a Szabad Földművesben külön vadászati rovatot nyitnunk magyarul beszélő vadásztársaink számára, hogy minden fontosabb vadászati eseményről tudomást szerezhessenek. Dacára annak, hogy a Vadvédőegyleteket külön körlevélben szólítottuk fel előfize­tők gyűjtésére, a Szabad Földmű­vesben pedig kétszer hívtuk fel az olvasók figyelmét a vadászati rovatra, sok járási védegylettől eddig egyáltalán semmi válasz nem érkezett. A következő járási védegyletek nem küldték még be a névjegyzékeket: Dunaszerdahely, Galánta, Ko­márom, Kassa, Léva, Losonc, Nagymihály, Nyitra, Érsekújvár, Poltár, Gálszécs, Szene, Ipolyság, Terebes, Nagykapos, Verebély. Nem tudjuk elhinni, hogy ezen járásokban ne lennének olyan va­dászok, akik a Vadászati szemlét olvasni akarják, mert ezt jobban megértik, mint a szlovák nyelvű lapot. Megjegyezzük, hogy sok vadásztársunk előfizet a „Roľ­nícke noviny” szlovák nyelvű s a „Szabad Földműves” magyar nyel­vű lapra is. Felhívjuk a fenti járások vadá­szait, <hogy szervezzék meg a szaklap előfizetését s küldjék be minél előbb az előfizetők név­jegyzékét. Vérebeink vizsgája Kistapolcsányban Ez év október 22., 23. és 24-én tartották meg a vérebek összállami vizsgáját Kistapolcsányban. Ez a vizs­ga eddig, a maga nemében, leg­nagyobb méretű volt. Hetvenen ver­tek részt rajta 21 kutyával. Elég gon­dot adott a sok részvevő elszállásb­­lása s élelmezése, de az állami erdő­­igazgatóság személyzetének baráti se­gítségével ez is megoldást nyert. Október 22-én volt a fiatal vérebek előkészítő vizsgája, amelyen 9 fiatal véreb vett részt. Valamennyi fiatal kutya bevált s így jövőre már részt vehetnek majd a fővizsgákon. Az el­ső díjat országos szövetségünk Ausz­triából importált Sylvan v. d. Tonion nevű bajor vérebe kapta, amelyet Krepelka Milan vezetett, a második a Dona-Zobor nevű bajor véreb lett. Ennek tulajdonosa z őlublói állami erdöigazgatóság, vezette Filip Imrich; harmadik a Sylva z Pradedu nevű hannoveri véreb, vezette a tulajdonos: Zvonár Václav. Október 23. és 24-én voltak a fő­vizsgák, melyeken 10 kutya vett részt. A kutyákat két csoportban vizsgáz­tatták. Ennek a vizsgának a lebonyo­lítása elég nehéz volt, mert minden kutya előtt meg kellett sebezni, vagy el kellett ejteni egy vadat. A vizs­gán első a Haras Horňany nevű ba­jor véreb lett, tulajdonosa és veze­tője Konrád Fridrich. A reggel 5 óra 46 perckor megseb­zett szarvastehén nyomára 10 óra 15 perckor engedték rá a kutyát, két kilométernyi nyomonkövetés után a vadat 60 méternyire beérte, mire ez fekhelyéből felugrott. 15 perccel ké­sőbb a kutyát újból ráengedték a vad nyomára. 11 óra 15 perckor ismét be­érte s mindaddig állta s jelezte amíg az meg nem kapta a kegyelcmlövést. Ez a véreb 224 ponttal a legjobb lett. Első díjat kapott még a Raf Horňany nevű bajor véreb, amely a kistapol­­csányi erdőigazgatóság tulajdona; ve­zette Pavel Kravárik. A pontozás a­­lapján 5 második és egy harmadik dí­jat adtak még ki. A vizsgákon részt­­vett országos szövetségünk elnöksége is, Hojč Jozef elnökünk vezetésével. Lmepük meg vadásztörvényeinket 1947 végén jelent meg a 225/1947. sz. vadásztörvény, melyet országos szövetségünk külön kézikönyvben, tel­jes egészében ismertetett szlovák nyelven. Erről a vadásztörvényről a­­zonban magyar nyelven eddig nem jelent meg ismertetés s ezért lega­lább a legfontosabb rendelkezéseket itt közöljük. * *• * 38. §. A VADÁSZAT TILTOTT MÖDJA ÉS ANNAK MEGAKADÁLYOZÁSA 1. Tilos: a) csülkösvadra (zerge, szarvas, dám­vad, muflon, őzvad, vaddisznó) sö­réttel, postával, vágott ólommal lő­ni, továbbá ennek vadászatához peremgyújtású, vagy 40 milliméter­nél rövidebb töltényt használni még akkor is, ha kegyelemlövésről van szó, b) a riasztókészülékek használata, ki­véve a rókákra való vadászatnál, c) a világítóeszközök használata va­dászat közben, d) a csülkös vadnak mezei területről riasztókészülékekkel való kihajtá­sa vadászat céljából, e) a vadnak holdvilág iái való hajtása, vadászata (kivéve a vaddisznót, si­­ketfajdot és nyírfajdot, valamint a szalonkát). Tilos napkelte előtt, illetve nap­nyugta után egy órával a vadat hajtani s arra vadászni, f) repülőgépről, vagy motoros jármű­ről vadászni, g) a csülkösvadat Ínség idején az e­­tetcktől és sózóktól 200 méternél közelebb lőni, túzokra pedig ol­­moseső alkalmával vadászni, h) a vadat téli ínség idején épületek­be, csűrökbe, kertekbe, udvarokba csalni vadászat céljából, kivéve az üregi nyulat és a károsvadat, eh) olyan módon űzni a vadászatot, amellyel a vadat kínozzuk, i) automatikus löVökészülékek hasz­nálata, j) a vadnak lépvesszővel, illetve hu­rokkal való fogása, k) olyan fogóberendezések használata, melyek a vadat nem fogják meg élve, vagy megsértik, továbbá a magasabb helyekre kitett fogóbe­rendezések használata, kivéve a héj jafogó kasokat és a tányérva­­sat, melynek használatára az ille­tékes JNB engedélye szüksége (a róka irtására). l) a vadat gázzal, vagy méreggel megölni. Az illetékes JNB en­gedélyével azonban szabad ká­ros szárnyasvad, főleg a varjak pusztítására méreggel töltött to­jást kirakni, vagy a rókák Irtásá­ra egyéb mérgezett csalit hasz­nálni, de csak az illetékes járási nemzeti bizottság (ONV) külön en­gedélyével s a mérgek használatá­ra vonatkozó előírások betartásával. m) május elejétől az aratás végéig a bevetett, illetve beültetett földeken s a szőlőkertekben a földtulajdo­nosok engedélye nélkül vadászni. Ez a tilalom ne mvonatkozik a le­gelőkre, rétekre s az olyan mezei területekre, melyeken takarmány­­növényeket Termesztenek, kivéve a magratermesztett lóherét, répát vagy kukoricát, káposztát, burgo­nyát, általában olyan növényeket, melyek sűrű sorokban vannak ül­tetve. n) olyan helyeken vadászni, ahol a közcsendet a vadászat háborítaná, veszélyeztetné a közrendet és a közbiztonságot, o) különösen a bérlet utolsó évében a hasznos vadat kilőni, p) hajtókutyák használata, kivéve a rövidlábú alacsony kutyákat, q) a terület határától számított 100 méteres körzetben, lesből hasznos­­vadra®vadászni, r) a járási hivatal által elismert fá­cános határától számított 700 mé­teren belül fácánra lőni. 2. Azon területeket, amelyeken a va­dászat katonai, nemzetvédelmi vagy egyéb okokból tilos, illetve korlá­tozva van, a Nemzetvédelmi Mi­nisztériummal együtt, a Földműve­lésügyi Minisztérium jelöli ki. 3 Vadat élve fogni csak az illetékes járási nemzeti bizottság (ONV) en­gedélyével szabad, tenyésztési cé­lokra, kivéve az üregi nyulat és a káros vadat. Apróhirdetés Teljesen tiszta és hibátlan 12/70 kaliberű nagyteljesítményű ötlövetű Browning automatámat elcserélném egyenértékű kisebb kaliberűre. GYÖRÖDY FERENC. Topoľníky, Okr. Galovo. ' Egyesítés т ш т Méhészolvasóink Kedves méhésztársak! Elérkezett az ideje annak, hogy meg­kérdezzelek benneteket, tanultok-e a tanfolyam leckéiből. Szeret­ném, ha rámutatnátok írásom hiányosságaira, hogy esetleg ki kell­­e bővítenem egyes leckéket, vagy még jobban megmagyarázzak - e bizonyos dolgokat. Szólaljanak meg bátran á méhészkedni vá­gyó olvasók, hisz leginkább kezdők részére indult a tanfolyam. Azonban örülnék annak is, ha a szak- és gyakorolt méhészek is megírnák véleményüket, szakszempontból, a tanfolyam anyagáról. Sz. Gy. * * * Szíjjártó méhésztárs javaslatát mi is helyesnek találjuk, ezért kérünk minden méhészolvasót, méhészlevelezőinket, mint Sinkovics Béla, Ollárj István, Bubenkó Imre, Nagy Bertalan, Csontos Vilmos, akik hozzájárultak a tanfolyam megindításához s a többieket, hogy írják meg észrevételeiket a tanfolyam anyagáról. Igaz, hogy a tanfolyam érdet -»schb részei még csak ezután következnek, A tavaszi felerősítés a főhordásra, a termelés ész­szerű kihasználása stb. Ezektől a leck°ktől sokat várunk s azt hiszem nem is fogunk csalatkozni, mert Szíjjártó méhésztárs sa­ját tapasztalatait fogja leírni, amei, ek eredményekben nagyon gazdagok. Szerkesztőség. IV. 1. Etetés görőgdinyével (Pcselovodsztvo 1954.6.) A Szovjet­unióban a méheket augusztusban gö­rögdinnye levével etetik. A fénykép szerint a dinnyéket kettéhasítva a méhes elé rakják. Az anya szépen folytatta a petézést. a családok meg­­népesedtek és elegendő téli készletet gyűjtöttek Néhány évvel ezelőtt egv napilap­ban az a hír jelent meg, hogy a Szovjetunióban télen dinnyével etetik a méheket. Az újságíró félreértette azt az orosznyelvű cikket, melyből me­rített: a méhek a téli élelmet nem té­len gyűjtik. A méhek etetése gyü­mölccsel Magyarországon sem isme­retlen s fiiképpen epret ajánlottak erre. Régi könyvek tanúsága szerint, mikor még a cukrot nem ismerték, vagy rendkívül drága volt, érett gyü­­mölt; levével gyakran etettek. A régi rómaiak irodalma 2000—2100 évvel eze'’V7 már ajánlja. Ez természetesen csak szükségmegoldás, mióta fehér kristálycukor szörpjével, etethetünk.) Méhcsaládokat egyesíteni két ok­ból szoktak: a) ha a családok főhordásig kép­telenek felerősödni, (tavaszi egyesí­tés.) b) ha a családok (többnyire ra­jok) a betelelésre túl gyengék (őszi egyesítés.) Ez utóbbi annyiból nehezebb, hegy ősz felé már a méhek nem szívesen fogadnak el idegen anyát, de előnyö­sebb, mert a méhek egészségi álla­pota jobb. biztosabb ősszel, mint ta­vasszal. Erős családok jobban is te­lelnek. A tavaszi egyesítés viszont köny­­nvebb. mert az anyátlan méhek „ra­jonganak” anya és fiasítás után. Az egyesítésnél meg kell fontolni, melyik anyát tartsuk meg. Csakis azt. amely jobb tulajdonsági család­ból (törzsből) való, lehetőleg minél fiatalabb. Mindig a gyengét és anyát­lant tesszük az anyáshoz, illetve az erősebb családhoz. Az egyesítés legelterjedtebb mód­jai: • 1.) Az egyesítésre szánt családokat estefelé szétrakjuk, egy-egy állvány­ra, hogy bizonyos ideig világosságban legyenek. Illatos vízzel szagosítsuk jól meg őket (ezt esetleg füstöléssel helyettesíthetjük). és most legelőször a fiasításos lépeket beletesszük a kap­tár közepébe, változatosan egy kere­tet, az egyik családtól, a másikat a másiktól és ígv tovább. A mézes és virágporos kereteket utoljára rakjuk a fiasításos keretek mellé. Az anyát­lan család kereteit át kell jól nézni, nincs-e rajta anvabölcső. ha találunk, távolítsuk el. Az égvesítést is lehető­leg hordás idején végezzük, ellenkező ecetben etessünk. Ha a munkával ké­szen vagyunk, hagyjuk őket nyugod­tan 8—10 napig, aztán a fölösleges kereteket kiszedhetjük. 2. ) Egyesítés újságpapírossal. Az anyás család a költőfészekben legyen röpnvílással ellátva, föléje a méztérbe tegyük az anyátlant, (röpnyílás nél­kül) és szöggel átlyukasztott újság­papírossal válasszuk őket el egymás­tól. (A szagosítás.' vagy füstölés itt is jó.) 3. ) Egyesítés rostaszövettel. Újság­­papíros helyett rostaszövetet teszünk a két család közé. Egv-két nap múl­va a méhek egyszagúak lesznek. Ha esetleg, építenek anyabölcsöt, távolít­suk el és a két családot a rostaszö­vet eltávolításával egyesíthetjük. Még másképpen is lehet egyesí­teni, de ezek a módok ritkábbak. — Gyenge rajokat „kiegyenlítéssel” is szokták felerősítem. Ez akkor érde­mes, ha jó tulajdonságúak és fiatalok az anyák. Az ilyen családnak egyheti időközben 1—1 kevéshez közeli fiasí­tásos lépet adjunk, vagv ťiárom íz­ben. Ezt óvatosan csináljuk s ügyel­jünk arra. hogy a figsításos lépek ta­karva- melegítve legyenek, mert máskülönben a fiasítás életképtelen lenne. Azért, amíg hűvös az időjárás, nem tanácsos fiasításos lépekkel gyön­ge családokat erősíteni. Erre több­nyire április végén, vagy május ele­jén kerülhet sor. Nagyon fontos, az, hogy mind az erősített család, mind az erősítehdő családokból szár­mazó lépek fiasításai egészségesek le­gyenek. Komoly méhészkedéshez szükséges gondoskodnunk arról, hogy minél több pótcsaládunk legyen. Ezeket a legcélszerűbb felhasználni mind az anvátlan családokkal való egyesítés­nél mind a gyenge családok felerő­sítésénél. A pótcsaládokat leggyakrab­ban a kirajzott családok anyabölcsös kereteiből szokták csinálni. Szíjjártó Gyula, méhészeti szaktanító. Rövid hírek Virágpor pótló élesztő. (Der Imker­freund 1954.6.) Virágpor pótlására többféle élesztőt használnak. A sör­élesztő (Sacharomyces cerevisiae) és pékélesztö méhetetésre alkalmas, de (hevítéssel) meg kell fosztani erjesztő tulajdonságától. Németországban a Torula utilis nevű élesztő porát adják a méheknek. A Torula nagy élőn ve, hogv nem erjeszt. Az előbbieknél ki­sebb és hosszúkásabb. Cellulózegyá­­rak mellékterméke. Olcsó és nagy mennyiségben kapható. 100 g Torula — élesztőben kb. 50 g fehérje, 3 gr. zsír, 30 gr. szénhidrát (cukorféle), fontos aminosavak. 60 mg ergosterin, sokféle értékes vitamin van. * * * Kaptár téli szellőzése. (American Bee Journal 1954.6.) Egy érdeklődő­nek a szerkesztőség azt feleli, hogy a kaptár mindig felső szellőzésű legyen. Ha a rakodókaptár alsó kijáróját szű­kítik és felül szellőzőt nyitnak, a hu­zat száradon tartja a kaptár levegőjét. Legegyszerűbb, ha a fészek felső ré­szén hátul lyukat fúrnak. Hol vehetünk gyümölcsfákat A garamszentkereszti járási ipar­üzem (telefonszám 35), gyümölcsfá­kat kínál eladásra, mint az EFSz-ek­­nek, mint a magángazdálkodóknak. Folyó év októberében és novembe­rében az alábbi gyümölcsfák kerül­nek eladásra: 1. Magastörzsű oltott cseresznyék , és meggyek á 14.— Kčs. 2. Nagyfajta termésű diófák á 15.— Kčs. 3. Különböző fajtájú oltott almák á 12.— Kčs. 4. Oltott télikörték á 12.— Kčs. 5. Vad alma, körte, szilva és cse­resznye alanyok, különböző nagy­ságban á 5,— Kčs. A fákat a vevők maguk válogathat­ják ki. Az árak franko raktár Garamszent­­kereszt, csomagolás és szállítás nél­kül értendők. Az esetleges megrendelést egyene­sen a címre kell küldeni. Okresný priem, kombinát Sv. Kríž nad Hronom.

Next

/
Thumbnails
Contents