Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

1954. november 21. íSídmüves 7 Kifizetődik szerződést kötni az ipari növényekre ■ --OV0«C>rDÍ»ÍE>404©«>. ЧХС >!DÍ»!imo«QfcHoraÄ>0*0*ľHO«0*!><5«OÍKH040im>S3«>^^ fs>£#Otrr?C#Ofr+0%5*ZA На a cukorrépáról esik szó a duna­­szerdahelyi járásban, biztosan szóba kerül a dióspatonyi szövetkezet, mert bizony 146 vagon cukorrépát kevés íme a jó munka eredménve szövetkezet szállított be a liószegi cukorgyárnak. Büszkék is erre a diós­­patonyiak. Sikerült a termés, nagyon szép lett a répa. — Igen szép lett a répa, de jól előkészítettük számára a talajt — jegyzi meg Lelkes Zoltán az EFSz agronómusa. Búza és árpa volt t elöveteménye s az aratógép nyomán tüstént ekét kapott a föld. Utána 500 mázsa istállótrágyát szórtunk szét hektáronként, amit azonnal beszántot­tunk s így nem volt ideje a trágyá­nak kiszáradni. Novemberben pedig a hernyótalpas speciálisan felszántotta. Speciálisan ... Az utolsó szó kiejtésekor az agro­­nómus szeme felvillant s az arcjáté­kán látni lehetett, hogy maga előtt látja, amint a hernyótalpas az óriási ekét vontatja s az ekevas beleváj a földbe, egyre mélyebben, hogy 38—40 centiméter mélységig .felforgassa a talajt. Kel! ez a melység, hadd igya be a föld az esőt s a hó levét, hadd fúrja magát mélyre, nőjön nagyra a répa. Megéri. Az eredmények bizo­nyítják. A tervenfelüli répáért lesz pénz, cukor, csak jól kell dolgozni, hogy bőven teremjen. Tavasszal simítóval, boronával, hen­gerrel simára és tömöttre előkészí­tették a talajt. A műtrágyázásról sem feledkeztek meg. A simítózással egy­­idöbcn 150 kilogramm mésznitrogént szórtak rá hektáronként. Vetéskor pedig 300 kilogramm szuperfoszfátot. Nőtt is a répa rohamosan. A földön gaznak nyoma sem volt. A nagv eke eltemette a mélyre a föld színén lévő gyommagvakat. A bolha sem árthatott Érdemes a répának, mert dinociddal fertőtle­nítették. Ezután két ízben lovakkal megsarabolták. Napok alatt sürgőssé vált az egyelés. Három csoport tag­jai lepték el a cukorrépa táblákat, szétosztva egyénekre, ki-ki a maga részén dolgozott. Iparkodtak, az Ígért a pótjutalom serkentette őket. Egye­lés után fejtrágyát szórtak a répára, utána kétszer sarabolták és kapálták. A répa levele dúsra nőtt, elborította a földet. Az őszi mélyszántás pedig tartotta a nedvet, süthetett a nap, fújhatott a szél, nem száradt ki a föld. AZ EREDMÉNY NEM MARADT EL Beköszöntött az ősz, eljött a répa­szedés ideje. Természetes, nem kézi­erővel szedték, traktor szántotta ki a répa minden egyes darabját. így könnyebb lett a munka, a tagok csak rakásba hányták és lekarajozták. A szedéssel egyidőben megindult a szál­lítás is s november 3-ára eltűnt a répa a földről, a tervezett határidő előtt nyolc nappal. Ezután követke­zett a számoszlopok összeadása, ami­ből kitűnt, hogy az 58 hektár földön 146 vagon répája termett a szövet­kezetnek. Ebből a legtöbbet a máso­dik csoport szállította be, melynek vezetője Horváth József. Horváth elvtárs csoportja a rábí­zott 24 hektár földről 78 vagon répát takarított be. Állami tervük 160 má­zsa volt hektáronként, ők pedig 325 mázsát értek el. A csoporton belül még szebb eredmények születtek. Idősb. Lelkes József a részére kimért 28 ár területen 116 mázsa répát ter­vok cukorrépát melt. Ez annál inkább is dicséretes, mert Lelkes bácsi sertésgondozó s a kapásokat etetés után, szabadidejében művelte meg. A kinti munka azonban nem ment az etetés rovására, ez ki-HORVÁTH JÓZSEF a második csoport vezetüje tűnik abból is, hogy ezidáig malac­választási átlaguk 10 darab anyán­ként. A LEGSZEBB RÉPÄJA Sidó Juliskának ^olt, mert 27 ár területéről 117 mázsa répát vittek el a szekerek. Ez pedig 430 mázsát je­lent hektáronként. termelni 3438 kilogramm cukrot. Ebből Juliska a 117 mázsa répája után több mint 40 kilogramm cukrot kap. Lehet cuk­rozni a túrósrétest a kávét és teát. Biztos, hogy Juliska jövőre még na­gyobb gonddal és szeretettel fogja ápolgatni a fejlődő növénykéket. A szövetkezet 265.000 koronát ka­pott az 58 hektár föld cukorrépater­méséért. A tervenfelüli répa ára 95.000 koronára rúgott. Az év folya­mán az EFSz-nek ez volt a főbevéte­le. Sem gabonából, sem az állatte­nyésztési termékekből nem érték el a tervet, de a cukorrépából túlszár­nyalták azt. Ebből azután szép összeg állt a házhoz. Nagyon rosszul állt a „szénájuk” pénz dolgában, míg Q ré­pát nem szállították be. Nagy volt az öröm, mikor a répa szépen jöve­delmezett. Nem is gondolkodtak so­kat, mikor a diószegi cukorgyár kép­viselője eljött hozzájuk a szerződés­sel, sőt az 58 hektárt 61-re emelték. Hogyne, hisz a gépek s lovak segít­­•ségével nem sok kézi erőt vett igény­be a répa kitermelése, pénzt pedig jócskán hozott. Ha már a pénzről van szó, meg kell említenünk, hogy az EFSz veze­tősége a cukorrépa után járó pótju­talmat nem akarja megszavazni, ho­lott tavasszal ezt megígérte. Nagyon fontos a pótjutalom kifizetése azért, hogy Sidó Juliska és társai érezzék meg azt, hogy érdemes volt jól dol­gozni, aki pedig elhanyagolta a saját részét látva a pótjutalom szétosztá­sát, jövőre jobban igyekezzék. A répa nemcsak pénzt és cukrot hozott a házhoz, hanem takarmányt is. Lehetett bőven etetni, silózni. a répafejből. Ezenkívül nap mint nap SIDÓ JULISKA érkeznek vagonok az állomásra s bi­zony a 90 vagon répaszeletből, amit a cukorgyártól visszakapnak, nagy­­mennyiségű tejet termelhetnek, ami szintén növeli az EFSz pénzbevételét. Ezek után bárkinek elmondhatják a dióspatonyi szövetkezet tagjai, hogy megérte cukorrépát termelni. Sándor Gábor ■ "•a LELKES JÓZSEF eteti a gondjaira bízott ma’aeokat Sidó Juliska 17 éves. Mosolygós, vidám kislány. Ki hinné róla, hogy becsülettel megállja a helyéi mind a fö7őkanál mellett otthon, mind kint I a határban a mezőgazdasági munkák­­j nál. Juliska ezév tavaszán lett tagja a j szövetkezetnek ötven fiatal társával együtt. Elvégezte a középiskolát s otthon maradt a mezőgazdaságban. A második csoporthoz került, ahol mun­­j kája után mindenki megbecsüli őt. Ez természetes, mert tagadhatatlan, hogy jól dolgozik. Cukorrépa-termé­sével, amit gondos munkával ért el, lepipálta a csoportok férfitagjait. Ez i aztán a kislány! Juliska huncutul elneveti magát s fehér fogsora megvillan, mikor a répa után járó jutalomról, a cukorról van szó. I.ogyne, mikor ő kapja a leg­többet. A diószegi cukorgyár rövide­sen elküldi a 146 vagon répa után a A vagonokkal a répasze.etet az..nna, lenüetetési helyére hordják, ahol prizmákba rakják, jól letapossák s betakarítják. Két számadás SŰRŰ FÜSTKARIKÁK GOMO­LYOGNAK ELŐ a diószegi cukor­gyár háta'más kéményéből. Az elé­getett szén, nyersanyag csaknem másfél hónappal ezelőtt hozta moz­gásba az üzem korszerű, hatalmas gépeit. A környék dolgozó paraszt­sága egészévi munkájának eredmé­nye válik itt értékes termékké, a mindnyájunk számára oly kedves cukorrá. A répa igen körülményes és bonyodalmas munkafolyamaton megy keresztül, míg szép. fehérszinű kris­tály, vagy szabályos kockaalakú cu­kor kerül ki belőle. Elég az hozzá, hogy ezidén igen sok cukorrépa vár feldolgozásra az üzemben. A gyár dolgozói nap. nap után száz meg száz vagont ürítenek ki a hatalmas répacsatornákba. In­nen a víz segítségével folytatja útját a répa a mosókon keresztül a ké­sekig, ahol a szép fehér nyersanya­got tészta formájára szeletelik. A szabályosan összevagdalt szeletek ez­után a fSzokatlanokba kerülnek, ahol minden cukortartalmat kivonnak be­lünk. A szelet ezután gumiszalagon folytatja tovább útját és mint jómi­­n■iségil takarmány a kocsikra és a vagonokba kerül, ahonnan visszake­rül a termelőhöz. A SZELETBŐL KISAJTOLT ÉDES LÉ kv'önbözö tartályokon jut a fi­nomítókba, amit az üzemben pörge­­tyú néven ismernek. Ezekben az e­­dényekben kapja fehér• színét a cu­kor és folytatja útját tovább a Pré­sekig, ahol kristály-, kocka-, vagy porcukor alakban a szárítóba, onnan vedig csomagolásra kerül. Az üzem vezetői többek között el­mondották. hogy az idei cukorrépa­termésből igen sok cukrot gyárta­nak, mázsánként 17-18 kg-ot. Hadd mondjuk el azt is, hogy az üzem mind a felvásárlási, mind a terme­lési tervét igen jól, 100 százalékon •elül teljesíti. A diószegi cukorgyár hazánkban a többi cukorgyárakat megelőzve elsőnek teljesítette állami felvásárlási tervét, sőt 12 százalék­kal túl is szárnyalta. A környék szövetkezetei, állami gazdaságai s egyénileg dolgozó parasztjainak si­kere is ez, mert szorgalmas munká­juk nyomán gazdag cukorrépa-ter­mést értek el. Vessünk csak egy pil­lantást a galántai járásban lévő hódi szövetkezetre, ahol 36.42 hektáron termeltek cukorrépát. A terv szerint az említett szövetkezetnek 6.155 má­zsa répát kellett beadnia. Valóság­ban azonban több mint 9.000 mázsát adtak be, ami csaknem 3.000 mázsa répatöbbletet jelent. A szövetkezet a beadási tervet ennélfogva 148.6 százalékra teljesítette. A HÓDI SZÖVETKEZET TAGJAI most látják csak igazán, hogy érde­mes volt többet termelni, mert a répatöbbletért a gyár is többet fize­tett s a pótjutalomból a szövetkezet is bőven jutalmazhatja tagjait. Vizs­gáljuk meg csak közelebbről, hogy a szövetkezet részéről milyen elő­nyökben mutatkozik meg a répater­melés. A kötelező beadásért mázsán­ként 12 koronát kapott a szövetkezet. Ez az összeg az említett répamennyi­ség mellett 105.863.18 koronát tesz ki. Ezenkívül a szövetkezet a terven felül beadott cukorrépáért 50.213.40 korona felárat kapott. A túltermelés után járó pótjutalom 3693 korona hasznot hozott a szövetkezetnek. Számba kell vennünk azonban azt a 20 mázsán felüli cukormennyiséget is, amelyen a szövekezet 11.632,- ko­ronát takarít meg, mivel a hivata­los áron alul, jóval olcsóbban jut az említett cukormennyiség birtokába. A szövetkezet pénzügyi bevételei tehát azt bizonyítják, hogy megérte a fáradságot, a gondos munka gazdag termést eredményezett. A kifizetett ! összegen kívül, a szövetkezet több mint 5000 mázsa friss répaszeleiet i kapott. A beadott répamennyiség a­­! lányában melaszból ugyancsak 5324 I kilogramm értékes, tápanyagdús ta­­■ ka.mány bővíti a szövetkezet kész­leteit. , Hasonló példák hosszú sorát említ­­! hetnénk még meg. hiszen a vásárúti szövetkezet is 35 hektár területén több, mint kétszázezer korona érté­kű cukorrépát termelt. Ehhez termé­szetesen hozzászámítjuk a szeletet, melaszt és a cukrot, ami még növeli a bevételeket. Jól jártak azoban az egyénileg gaz­dálkodók is, akik nemcsak a kötele­­! ző beadásnak tettek eleget, hanem túl is teljesítették a cukorrépa bea­dását. Oravec Antal, kosuti közép­paraszt 90 ár területet vetett be cu­korrépával. A szerződés értelmében 166 mázsát kellett volna eladnia. A valóságban 244 mázsát szállított a' cukorgyárnak. Beadási tervét 147 százalékra teljesítette. A 90 ár terü­let termése 4466 koronát jövedelme­zett. Ezenkívül 145 mázsa répasze­letet, 142 kilogramm melaszt és 42 kilogramm cukrot kapott. A DIÓSZEGI CUKORGYÁR már az idei kampány alatt biztosítja a következő év gazdag cukorrépa-ter­mését. A szövetkezetekkel és egyé­nileg gazdálkodókkal termelési szer­ződést kötött a jövő évre. Az üzem­hez tartozó répatermelők készsége­sen aláírták a szerződést, mert hi­szen látják, hogy jól jövedelmez a termelés mind pénzben, mind takar­mányban, A jövő évi répatermés biz­tosítása azonban nemcsak a cukor­gyár. hanem a helyi nemzeti bizott­ság ügye is. Ezzel kapcsolatban olyan tapasztalataink vannak hogy sok­helyütt nem magyarázták meg a ré­patermelőknek a termelés előnyeit, s így azok vonakodtak a szerződések aláírásátó'. A peredi helyi nemzeti bizottság ezen a téren jó felvilágosító munkát végzett, alig akad a falu­ban olyan termelő, aki nem írta vol­na alá a szerződést. Zsigárdon, Far­­kasdon és Negyeden viszont a helyi nemzeti bizottság tagjai keveset be­széltek az egyénileg gazdálkodókkal. Legalább is ezt mutatják a szerző­dés-kötések. Hazánkban egyre több cukrot fogyasztanak, s hogy ki­elégíthessük a követelményeket, egy­re szélesebb területeken kell meg­honosítanunk a termelést. Ennek érdekében pedig érdemes foglalkozni, sőt' kötelessége is az említett közsé­gek vezetőinek, a termelés kérdései­vel. Nem árt. ha pár sorban felelevenít­jük a cukorrépa termelését a régi burzsoa Csehszlovák Köztársaság alatt. Sokan talán azt mondanák: „Ne em­legessük a múltat, ami volt, elmúlt, örüljünk, hogy többé soha vissza n.\ , tér". Nincs igazuk egészen az ilyeneknek A múltra való emlékezés igen sok tanulságot hoz, különösen akkor, ha a jelennel hasonlítjuk ösz­­sze. HA A RÉGI GAZDASÁGI ÉV­KÖNYVEKET ’apozzuk. rájövünk, hogy a burzsoa köztársaságban a cu­kortermelés igen alacsony színvona­lon állott. Az 1930—31-es répakam­pány alatt 1 millió 154 ezer tonna cukrot gyártottak. Két évvel később ez a szám 560 ezer tonnára csökkent A cukorbárók jövedelme azonban annál inkább emelkedett. Az ismert Schäl'er-féle cukorgyári részvénytár­saság 1931-ben 3 millió 368 ezer ko­rona hasznot könyvelt el Részvé­nyesei között 2 mi'lió 700 ezer koro­nát osztott szét. 1934-ben ennek a részvénytársaságnak több mint 6 millió korona jövedelme volt a cu­korból. A részvényesek pedig több mint 4 millió profitot vágtak zsebre. Nagyon furcsa számtan ez. Kapi­talista számítás! A termelés csökken, a kapitalisták jövedelme pedig emel­kedik. Mindez lehetséges volt, azért mert a burzsoázia politikusai ültek a parlamentben és a kormányban hathatósun támogatták a kapitalistá­kat. Erről emlékezik meg Gottwald elvtárs az 1932 április 28-ki, parla­mentben elmondott beszédében: „Benes úr a répatermelés szabá­lyozását ajánlja. Mit jelent ez? Ez a termelés csökkenését jelenti, mint ahogy azt a cukorgyári szerződések bizonyítják. Mit jelent ez a valóság­ban Csehszlovákia kis- és középpa­rasztjai számára? A cukorrépa vetés­­területeinek csökkentése, ami 30 szá­zalékot tett ki. egyszersmind a répa árának 20 százalékos csökkenését vonja maga után.” NÉPGAZDASÁGUNK PEDIG A KŐVETKEZŐKÉPPEN SZÁMOL. Mi­nél nagyobb területeken termeljünk répát. A beadott répáért 90 százalék­ig mázsánként ’ 12 koronát, 90-iől ÍOO-százalékig 12 + 6 koronát, 100- tól 110 százalékig 12+}2 koronát, 110 százalékon felül pedig 12+18 koronát fizetnek ki a termelőknek. Ez a mi számításunk tehát, szövet­kezeteink kis- és középparasztjaink jövedelmét gyarapítja. Abban az idő­szakban, amikor mezőgazdaságunkat a kapitalisták képviselték, az agrár­politikusok a répatermelőknek igen alacsony árakat fizettek. Most azon­ban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk és ezt kis- és középparasztjaink sa­ját életkörülményeik javulásán is érzik. Ezekre kell gondolniok répa­termelőinknek most. amikor a jövő­évi cukvrrépatermelést alapozzuk meg a szerződések megkötésével. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents