Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-21 / 47. szám
6 Földműves 1954. november 21. Őszinte szó az andódi szövetkezetről Sok szépet, sok jót hallottunk már az andódi EFSz-ről. Ügy mondják, hogy az érsekújvári járás egyik legjobb szövetkezete. Ismerjük rneg tehát közelebbről is. Ahogy minden kezdet nehéz, úgy az andódi szövetkezetben is voltak kezdeti nehézségek. Nem voltak közös istállóik, az állatállományt több h yen helyezték el. A szövetkezet vezetősége felismerte, hogy így az állatok gondozása is nehezebb és nincs meg az előfeltétele unnak sem., hogy növelni tudják az állati termékek hozamát. Elhatározták, hogy új, ко szerű istállókat építenek A határozatot tett követte. Ma már az andódi EFSz marhaállománya egészséges istállókban van összpontosítva. Építettek egy 100 és egy 120 férőhelyes istállót. Az épületeket villanyárammal is ellátták. Megvan tehát minden mód arra, hogy könnyebb munkával nagyobb eredményeket , tudjanak az álatoknál elérni. Gondoskodtak arról is, hogy az állatállománynak legyen elegendő takarmánya. Here és lucerna 14 vagon van kazalba rakva. Silót a tervezett 900 köbméter helyett. 1200 köbmétert készítettek. így a téli hónapokra 30- 35 mázsa jut minden felnőtt szarvasmarhára. AMIT AZ ISTÁLLÓK KÖRÜL LÁTTUNK Délután 3 óra. ■ . Elérkezett az etetés ideje. Cabany Istvánnal a s vetkezet elnökével úgiľ határoztunk hogy meglátogatjuk az állatállományt. Arról akartunk meggyőződni, hogy a gyakorlatban is úgy van-e minden, mint azt a jegyzetek mutatják. — Jó munkát. Mátyás bátya. — — Edd meg, ha jó — hangzik a kelletlen válasz. — Ejha. Mátyás bátya, de furán fogadja az embert - jegyzi meg az elnök a szokatlan szavakra. — De mondja már, mi baj van. Talán bizony nem akarnak a tehe-716 Jc emit? — Dehogyisnem. Esznek azok, mint a farkasok, csak■ ■ ■ — No, mi az. talán bizony nincs mit. hiszen van elegendő takarmány és silót is készítettünk bőven. Valóban furcsának tűnik ez a párbeszéd. De mi is az oka Rabovszky Mátyás elégedetlenségének? A válasz egyszerű. Rossz a munkaszervezés. A szövetkezet vezetősége nem helyez kellő súlyt arra, hogy a munka folyamatosan menjen. Előfordul az olyan eset is, hogy amikor elérkezik az etetés ideje, nincs mit enni adni a teheneknek,. Nincsenek állandó beosztottak, akik biztosítanák, hogy a takarmány mindig idejében be legyen készítve. Ezek azok a hibák. amelyek elégedetlenséget keltenek az állatgondozókban. — De ki ne volna mérges — mondja Rabovszky bácsi — amikor tudjuk, hogy van elegendő takarmány és mégsem etethetjük úgy azz A korszerű állattenyésztésben nem elégedhetünk meg azzal, hogy az állattenyésztő vagy állatgondozó a meglévő állományt gondozza és ugyanakkor szaktudással nem rendelkezik. Az állattenyésztőnek vagy gondozónak elsősorban tisztában kell lennie azokkal a feladatokkal, amelyeket a korszerű állattenyésztés megkíván. A vemhes tehén ápolása és elapasztása A vemhes tehén gondozását, ápolását különös gonddal kell végezni, a vemhesség utolsó két hónapjában a teher a hasüregben nagy helyet foglal el, ezért az állat takarmányozására is különös gondot kell fordítanunk. Túl hideg, vagy túl meleg takarmányt ne etessünk, inkább napjában többször, de egyszerre ne adjunk sokat az állatnak.' Ne adjunk sok szemestakarmányt sem és óvakodjunk a feloldódást okozó vagy penészes, romlott takarmány etetésétől, mert ez könnyen betegségeket okoz és a fertőző betegségek a magzat elhalását, később pedig elvetélést idézhetnék elő. Általában túlságosan vizenyős takarmányok etetése sem ajánlatos, mert petyhüdtté teszi az állat szervezetét és növeli a nehéz ellesek lehetőségét. A vemhesség utolsó két hónapjában a magzat rohamos fejlődésnek ndul és így fokozott követelményeket támaszt az anyai szervezettel szemben. A fejési idő alatt erősen igénybevett tőgynek is pihenésre van szüksége. állatokat, ahogy kellene. Azt viszont sem én, sem a másik nem teheti, hogy a nyalábunkban hordjuk be a takarmányt. Rabovszky Mátyás szavai meggyőzően hatottak az elnökre és arcán látni lehetett, hogy beismerte, főleg ő a hibás, hogy a munka nem megy úgy. mint kéne. — Mondja csak Mátyás bátya — érdeklődik az elnök — a kocsisok nem voltak takarmányért? —- Voltak itt ketten — válaszol Rabovszky. Behoztak egy-egy kocsi silót és elmentek. Én mindjárt mondtam nekik, hogy az kevés lesz, de ők nem hallgattak rám. EZ SZINTÉN A ROSSZ MUNKASZERVEZÉSBŐL ERED. Mégpedig abból, hogy a tagok nem az elvégzett munka után kapják a jutalmat vagyis sem az állattenyésztő sem a növénytermelő csoportnál nincs bevezetve .a pót jutalmazás. így a tagok nem végeznek jó munkát. Úgy gondolják: „a fizetés úgy sem több, akkor minek iparkodjunk.” ■ — Hát nem tudom mi lesz — jegyzi meg Mátyás bátya — de, ha ez így fog menni tovább is. akkor ennek igen rossz vége lesz. így aztán a legjobb dolgozónak is. elmegy a kedve a munkától. Mi is csak akkor tudunk eredményeket felmutatni az állatoknál, ha megadjuk nekik a kellő táplálékot. Attól, amit most esznek a tehenek, ne kívánja senki, hogy tejeljenek. Hogy Robovszký bácsi állítását megerősítse. odavezetett bennünket az előkészített „takarmányhoz”, ami nem volt más, mint pelyva. — Már most látod, elnök — mutat a gyarló eledel felé Rabovszky. — Azért csak három liter a napi tejátlag. mert így traktáljük a teheneket. — Van tehát tennivaló az andódi EFSz vezetőségének, ha azt akarják, hogy szövetkezetük fejlődjék, erősödjön és a tagok élete is egyre jobb legyen. A munkát úgy szervezzék meg, hogy a tagok is felelősséget erezzenek a rájukbízott munka elvégzéséért. Ezt a legjobban úgy tudják megvalósítani, ha bevezetik a pót jutalmazást. Az állatgondozókat is az elért eredmények után jutalmazzák, nem pedig darabszámért. -Ha ezt megteszik, akkor meg fog szűnni az egybefejés is. Mindenki azon lesz, hogy minél nagyobb hasznosságot érjen el a gondjaira bízott állatoknál, mert ezáltal emelkedik a fizetése. Az ilyen munkaszervezés után aztán sokkal könnyebben tudja majd beadni a szövetkezet még a hátralévő marhahúst iés a 2-3 .ezer liter elmaradott tejet is. NEM KIS MÉRTÉKBEN ÉRINTI A FELELŐSSÉG Briezsnyík Andrást, a szövetkezet ootechnikusát azért, hogy az állat-Ezért a tehenet a várható elles előtt 50—60 nappal fokozatosan elapasztjuk, szárazra állítjuk. A kellő ideig szárazonálló tehenek életképesebb, nagyobb súlyú borjakat ellenek és tejtermelésük is nagyobb. A tejtermelés beszüntetése érdekében ritkábban, naponta kétszer, majd egyszer fejünk. A tehenektől az abrakot megvonjuk és egyébként is szűkös takarmányozásra térünk át. Etessünk ilyenkor jő rétiszénát š kevés takarmánysárgarépát, mert ezekkel jut a magzat a növéshez nélkülözhetetlen anyagokhoz. A vemhesség utolsó harmadában adjunk több vizenyős takarmány, ha a bélsarat sűrűsödni látnánk. Ha a tehén már teljesen beszüntette tejtermelését, megkezdhetjük a bőséges takarmányozást, az ellésre való előkészítést. A szárazraállítás más módja Steimann, szovjet zootechnikus megfigyelése szerint A tehenek szárazraállítására vonatkozólag Steimann, szovjet zootechnikusnak vannak rendkívül értékes megfigyelései. Steimann a szárazraállítás időtartamát minden tehénre vonatkozóan egyedileg állapítja rneg, éspedig már a befedeztetés időpontja megállapításának alkalmával. Az időtartam megállapításánál figyelembe veszi az állat egészségi állapotát, tápláltságát, az előző tejelési időszakban való igénybevételét és a következő tejelési időszakban megkövetelendő tejmennyiséget. A száraznnállíísi időszakot 60—70 napra tervezi, de gvatenyésztésben ilyen hiányosságok fordulnak elő. Az ő feladata lenne, hogy a szövetkezet vezetőségével közösen megtárgyalja a hibákat és határozatot hozzanak azok kiküszöbölésére. Ö azonban ezt nem teszi. Márpedig azt illik tudni minden r.ootechnikusnak, hogy azért építették a korszerű istállókat, hogy ezáltal is egyre jobban növeljék az állatok hasznosságát. Úgy azonban szó sem lehet arról, ahogy Briezsnyík András végzi a zootechnikusi teendőket. Amikor megkérdeztük, hogy van-e terv készítve a téli takarmányozásra, akkor a következőket mondotta: — Terv hát. . . még nincsen. — — És mikor lesz? — Mikor ?. . . Majd ha lesz rá időnk megcsinálni — feleli a zootechnikus felelőtlen hangon. Már most csak arra vagyunk kiváncsiak. hogy mit csinál Briezsnyík András, mint zootechnikus. Az állatok takarmányozásával és az állati tennékek hozamának növelésével nem törődik. Márpedig а X. pártkongresszusnak az állattenyésztésről és az állatok hasznosságáról szóló határozata rá is vonatkozik. Ennek megvalósítása nem is okozna nagy gondot Megvannak a korszerű istállók. ahol bátran alkalmazhatják a haladó módszereket. Takatmánya is van elegendő a szövetkezetnek. Nem hiányzik tehát semmi, csak az akarat. Nem vall dicséretére az sem a zootechnikusnak, hogy az istállókban ponyvanagyságú pókhálók „ékeskednek" a falon köröskörül. A tisztaság az állatok egészségének fenntartásához nélkülözhetetlenül fontos. Ugyancsak rendetlenséget láthatunk a takarmányozóban is. Bokáigérő trágyában járkálnak az állatgondozók. amit aztán a lábukon behordanak a takarmányba. így aztán csökken az állatok étvágya és. sok takarmány kárbavész. Ml TEHÁT A FELADATA AZ ANDÓDI EFSZ VEZETŐSÉGÉNEK? Először is a vezetőség tagjainak jó példával kell elöliárniok. hogy a tagok tanuljanak tőlük. Mert az úgy van, mint Ancsics János megjegyezte: — Mi úgy csinálunk, ahogy azt a vezetőktől látjuk. — Ez igaz is. A fiatalok az idősebbektől veszik át a tapasztalatokat. Ezért igyekezzen a vezetőség, hogy jó munkát végezzen. A zootechnikus pedig a szövetkezet vezetőségével karöltve. dolgozzon ki tervet az állatok téli takarmányozására. Ha ezt nem teszik, akkor amit a réven megn érték, elvesztik a vámon. Vagyis hiába volt az eddigi igyekezet az új istállók felépítésénél és a takarmány betakarításánál, ha a rossz munkaszervezés mellett mindezt nem tudják hasznosítani. ZATYKO^ÓZSEF. korlatban 45—80 napra szokott kitolódni. Steimann szárazraállíthatóság szempontjából négy csoportra osztja a teheneket. Az első csoportba azok a tehenek tartoznak, amelyek maguktól elapadnak. Ezek rendszerint gyenge tejelő tehenek, amelyeket amint lehet, kiselejteznek. A második csoportba a nagytejhozamú tehenek tartoznak, amelyek aránylag könnyen elapaszthatók. Ezek rendszerint 10—12 nap alatt szárazra állíthatók. A harmadik csoportba ugyancsak nagy tejhozamú tehenek tartoznak, amelyek azonban nehezen apaszthatok el. Ezeknek szárazraállítására rendszerint 30—40 napra van szükség. A negyedik csoportba tartozó teheneket egyáltalában nem lehet szárazraállítani. Ezeknél csak arra törekednek, hogy a tejtermelés napi 4—8 literre csökkenjen, ezután pedig csak egy-két naponként egyszer fejik ki tőlük az összegyűlt tejet. Az ilyen teheneknél ezekután nem képződik sok tej, de a tejtermelés egészen a? ellésig folytatódik. Ellés után a tőgy ismét jól megtelik tejjel és az állat magas tejhozamot ér el. A tehenek tőgye a bennmaradt tejtől nem megy tönkre míg a többi tehénnél a legkisebb mennyiségű tőgyben maradt tej is tönkreteheti azt. Az el nem apasztható tehenek bőségesen tejelő állatok. Ezeknél a bővebb takarmányozást már akkor tneg lehet kezdeni amikor a tejhozam 6—8 literre csökken, anélkül, hogy ez a tejkiválasztást ismét fokozná. Gyümölcsfáim törzsében ujjnyi nagyságú hernyókat találtam, melyek össze-vissza fúrják a fa belsejét. Kérem a szerkesztőséget, adjon tanácsot, milyen kártevő ez és hogyan pusztíthatnám ki? — kér bennünket Dénes Dezső olvasónk. Gyümölcsfái törzsében minden bizonnyal a nagy farágó-lepke hernyói pusztítanak, A lepke a kéreg leváló pikkelyei alá rakja tojásait és kikelés után a hernyók innen áradnak szét a fa törzsében. A legtöbb védekezési mód tehát a kéreg tisztántartása, kaparása. Emellett gyakran vizsgálja át a fák törzsét és ahol fűrészpor-szerű rágást talál a törzs felületén, ha lehetséges, a fertőzött részt éles késsel simára kidolgozva — vágja ki. A megtalált járatokba, amennyire csak lehet, dróttal fúrjon be és tisztítsa őket ki. Utána viasszal, vagy fasebkátránnyal kenje be és cementtel tömje be a lyukakat. Ha ez nem sikerül, próbáljon üteg vattagolyóba felszívatott nikotint, vagy szénkéneget tömni a járatokba. Erősen megtámadott fából a legnagyobb igyekezettel sem lehet kiirtani a hernyókat, az ilyen fát a legjobb kivágni és elégetni, hogy ne fertőzze meg a többi fákat is. ♦ Juhász Ferenc olvasónk írja levelében: nyolcéves, törzskönyvezett anvakancámnak ötéves korában lett az első csikója. Azt szépen felnevelte. A múlt évben azonban öthónapos csikót vetélt el és ebben az évben a vemhesség negyedik hónapjában újra elvetélt. Válasz: A vetélés leggyakrabban erőművi hatások: nehéz teher indításával, gyors hajtással, vagy nagy teher vontatásával kapcsolatos bajok okozzák. De a hibás takarmányozás is lehet az elvetélés oka. Ezenkívül vidékenként felléphet az elvetélés a kancák hurutos influenzája következményeként is. A ourutos influenza sokszor szinte észrevétlenül zajlik I» és ezt néhány hét múlva követi a (Óudjálok, ... a pókok finom anyagból szőtt gubóval veszik körül petéiket a hideg ellen. * * * ... az egészen friss tojás alámerül a tiszta vízben, az állott, jobban kiszáradt tojás fajsúl.ya azonban kisebb. ezért annál több áll ki bekile a vízből, minél régibb. * * * ... az emberi újszülött átlagos hossza 50 centiméter, súlya 3-3.50 kilogramm. * * * ... a tudomány kereken 2000 almafajtát ismer, de csak tizedrésze terjedt el általánosan. * * * :.. a mókus rövid rozsdabarna színű nyári bundáját az őszi vedléskor dús, szürke, téli bundával cseréli fel. * * * ... a szőlőt a régi rómaiak honosították meg а III. században, * * * .. • a mezei pacsirta 24 évig is el él. * * * . .. az 1348—1349 évi pestis-járvány, a „fekete halár megtizedelte Európa lakosságát. Anglia akkori 4-5 milliónyi lakossága pedig a felére csökkent. * * * .a cserebogár pajorjának élete hosszú: egyes fajták a negyedik, mások csak az ötödik évben változnak át bábbá. A bábból egykét hónap múlva bújik ki a cserebogár. * * * j; - a kopaszság nemcsak az öregkor jellem ő sajátossága, mert a haj már ifjúkorban kezd ritkulni. vetélés. Ilyen eset azonban ritkábban szokott előfordulni. ♦ Kiss Mária az alma helyes tárolása felől érdeklődik. Az alma júliusig is megtartja friss izét és színét, nem fonnyad meg, ha ládába, száraz homok közé, vagy egészen tiszta, száraz moha közé rakjuk el. A mohában elrakott almát selyempapírba csomagoljuk, a ládát és az almák közeit is jól kibéleljük mohával, majd legfelül, legalább 10 centi vastagon betakarjuk a ládát, lefedjük és száraz helyen elvermeliük. ♦ Szőke Ilona olvasónk kérdésére közöljük a vajas-túrós tészta készitér sének módját: 20 deka lisztből kevés sóval, langyos vízzel rétestésztát dolgozunk ki, melyet a gyúródeszkán 15 percig letakarva pihentetünk. Közben 25 deka vajat vagy margarint összedolgozunk 8 deka liszttel és téglaalakúra formázzuk. A rétestésztát kissé kinyújtjuk, közepére helyezzük a lisztes vajat, a széleket rá hajtjuk és ismét jó vékonyra kinyújtjuk. Ezt 15 perces pihenőkkel háromszor ismételjük. A hajtogatást mindig egy irányban végezzük. Majd a tésztából kockaalakú darabokat vágunk és túróval megtöltjük. Négy sarkát összefogjuk és forró sütőben • hirtelen sütjük. Tehetünk a tésztába élesztőt is, de akkor egy kicsit kelni hagyjuk. ♦ Fábry Lajos olvasónk arra kér tanácsot, hogyan irthatná ki földjéből a rendkívül elhatalmasodott szedret. Válasz: A szeder leginkább az őszig szántatlanul maradt tarlókon szaporodik el. Itt nagymennyiségű magot is érlel, amely elszóródva azután kikel. Éppen ezért a legjobb védekezés ellene a tarlóhántás. Szántáskor, különösen pedig mélyszántáskor a kiforgatott tökéket szedjék össze és semmisítsék meg. A tarlóhántással és a többszöri műveléssel gyengített növényeket a következő évben jó sűrű vetéssel, például rozssal, vagy kenderrel teljesen kipusztulhatjuk hogy ... a napfényes helyen termesztett burgonya több keményítőt tartalmaz, mint az árnyékos helyen termesztett. * * * ... a veréb vérének hőmérséklete 40 Celsius fok. * * * ... az ember 70 éves koráig a tulajdon testsúlyát 1280-szor meghaladó mennyiségű táplálékot fogyaszt el. * * * . j. a délamerikai Chile állam területe szalagalakú: szélessége csak helyenként éri el a 200 kilométert. Ellenben a hossza ennek 24- szerese, vagyis 4200 kilométer. * * * ... Belgrad szószerint Fehérvárt, Chicago: Büdös Mocsárt. Montenegro: Fekete Hegyet jelent. * * * ... a Szovjetunió óriási kiterjedését mutatja a helyi idő nagy eltérése: amikor Moszkvában dél van, ugyanakkor az ország legkeletibb részén fekvő Csukcs félszigeten este 10 órát mutat az óra. * * * ... a papagályok rendkívül hosszú élettartama társaséletük következménye. ez mozdítja elő csodálatos emlékezőtehetségük kifejlődését is. * * * . a normális fejlettségű újszülött borjú súlya az anya súlyának mintegy 7-8 százaléka. ..; a szív fala három rétegből áll. A szív bel hártyából, amelv a sz'v üregeinek belső rétege. A szív izomrétegéből, ez végzi a szív tulajdonképpeni munkáját. Végű' a szívburokból, amelv a szivet elválasztja a többi mellkasi szervtől. A vemhes tehenek szakszerű ápolása biztosítja a növendékállatok számarányának növelését