Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

6 Földműves 1954. november 21. Őszinte szó az andódi szövetkezetről Sok szépet, sok jót hallottunk már az andódi EFSz-ről. Ügy mondják, hogy az érsekújvári járás egyik leg­jobb szövetkezete. Ismerjük rneg te­hát közelebbről is. Ahogy minden kezdet nehéz, úgy az andódi szövetkezetben is voltak kezdeti nehézségek. Nem voltak kö­zös istállóik, az állatállományt több h yen helyezték el. A szövetkezet vezetősége felismerte, hogy így az állatok gondozása is nehezebb és nincs meg az előfeltétele unnak sem., hogy növelni tudják az állati termé­kek hozamát. Elhatározták, hogy új, ко szerű istállókat építenek A határozatot tett követte. Ma már az andódi EFSz marhaállománya egészséges istállókban van összpon­tosítva. Építettek egy 100 és egy 120 férőhelyes istállót. Az épületeket vil­lanyárammal is ellátták. Megvan te­hát minden mód arra, hogy könnyebb munkával nagyobb eredményeket , tudjanak az álatoknál elérni. Gondoskodtak arról is, hogy az állatállománynak legyen elegendő ta­karmánya. Here és lucerna 14 vagon van kazalba rakva. Silót a tervezett 900 köbméter helyett. 1200 köbmétert készítettek. így a téli hónapokra 30- 35 mázsa jut minden felnőtt szarvas­­marhára. AMIT AZ ISTÁLLÓK KÖRÜL LÁT­TUNK Délután 3 óra. ■ . Elérkezett az etetés ideje. Cabany Istvánnal a s vetkezet elnökével úgiľ határoz­tunk hogy meglátogatjuk az állat­­állományt. Arról akartunk meggyő­ződni, hogy a gyakorlatban is úgy van-e minden, mint azt a jegyzetek mutatják. — Jó munkát. Mátyás bátya. — — Edd meg, ha jó — hangzik a kelletlen válasz. — Ejha. Mátyás bátya, de furán fogadja az embert - jegyzi meg az elnök a szokatlan szavakra. — De mondja már, mi baj van. Talán bizony nem akarnak a tehe-716 Jc emit? — Dehogyisnem. Esznek azok, mint a farkasok, csak■ ■ ■ — No, mi az. talán bizony nincs mit. hiszen van elegendő takarmány és silót is készítettünk bőven. Valóban furcsának tűnik ez a pár­beszéd. De mi is az oka Rabovszky Mátyás elégedetlenségének? A válasz egyszerű. Rossz a munka­­szervezés. A szövetkezet vezetősége nem helyez kellő súlyt arra, hogy a munka folyamatosan menjen. Előfor­dul az olyan eset is, hogy amikor elérkezik az etetés ideje, nincs mit enni adni a teheneknek,. Nincsenek állandó beosztottak, akik biztosítanák, hogy a takarmány mindig idejében be legyen készítve. Ezek azok a hi­bák. amelyek elégedetlenséget kelte­nek az állatgondozókban. — De ki ne volna mérges — mondja Rabovszky bácsi — amikor tudjuk, hogy van elegendő takar­mány és mégsem etethetjük úgy azz A korszerű állattenyésztésben nem elégedhetünk meg azzal, hogy az ál­lattenyésztő vagy állatgondozó a meg­lévő állományt gondozza és ugyanak­kor szaktudással nem rendelkezik. Az állattenyésztőnek vagy gondozónak el­sősorban tisztában kell lennie azok­kal a feladatokkal, amelyeket a kor­szerű állattenyésztés megkíván. A vemhes tehén ápolása és elapasztása A vemhes tehén gondozását, ápo­lását különös gonddal kell végezni, a vemhesség utolsó két hónapjában a teher a hasüregben nagy helyet fog­lal el, ezért az állat takarmányozásá­ra is különös gondot kell fordítanunk. Túl hideg, vagy túl meleg takarmányt ne etessünk, inkább napjában több­ször, de egyszerre ne adjunk sokat az állatnak.' Ne adjunk sok szemes­­takarmányt sem és óvakodjunk a fel­oldódást okozó vagy penészes, rom­lott takarmány etetésétől, mert ez könnyen betegségeket okoz és a fer­tőző betegségek a magzat elhalását, később pedig elvetélést idézhetnék elő. Általában túlságosan vizenyős ta­karmányok etetése sem ajánlatos, mert petyhüdtté teszi az állat szer­vezetét és növeli a nehéz ellesek le­hetőségét. A vemhesség utolsó két hónapjában a magzat rohamos fejlődésnek ndul és így fokozott követelményeket tá­maszt az anyai szervezettel szemben. A fejési idő alatt erősen igénybevett tőgynek is pihenésre van szüksége. állatokat, ahogy kellene. Azt viszont sem én, sem a másik nem teheti, hogy a nyalábunkban hordjuk be a takarmányt. Rabovszky Mátyás szavai meggyő­zően hatottak az elnökre és arcán látni lehetett, hogy beismerte, főleg ő a hibás, hogy a munka nem megy úgy. mint kéne. — Mondja csak Mátyás bátya — érdeklődik az elnök — a kocsisok nem voltak takarmányért? —- Voltak itt ketten — válaszol Rabovszky. Behoztak egy-egy kocsi silót és elmentek. Én mindjárt mondtam nekik, hogy az kevés lesz, de ők nem hallgattak rám. EZ SZINTÉN A ROSSZ MUNKA­SZERVEZÉSBŐL ERED. Mégpedig abból, hogy a tagok nem az elvégzett munka után kapják a jutalmat vagyis sem az állattenyész­tő sem a növénytermelő csoportnál nincs bevezetve .a pót jutalmazás. így a tagok nem végeznek jó munkát. Úgy gondolják: „a fizetés úgy sem több, akkor minek iparkodjunk.” ■ — Hát nem tudom mi lesz — jegyzi meg Mátyás bátya — de, ha ez így fog menni tovább is. akkor ennek igen rossz vége lesz. így az­tán a legjobb dolgozónak is. elmegy a kedve a munkától. Mi is csak ak­kor tudunk eredményeket felmutat­ni az állatoknál, ha megadjuk nekik a kellő táplálékot. Attól, amit most esznek a tehenek, ne kívánja senki, hogy tejeljenek. Hogy Robovszký bácsi állítását meg­erősítse. odavezetett bennünket az előkészített „takarmányhoz”, ami nem volt más, mint pelyva. — Már most látod, elnök — mu­tat a gyarló eledel felé Rabovszky. — Azért csak három liter a napi tej­átlag. mert így traktáljük a tehene­ket. — Van tehát tennivaló az andódi EFSz vezetőségének, ha azt akarják, hogy szövetkezetük fejlődjék, erősöd­jön és a tagok élete is egyre jobb legyen. A munkát úgy szervezzék meg, hogy a tagok is felelősséget erezzenek a rájukbízott munka el­végzéséért. Ezt a legjobban úgy tud­ják megvalósítani, ha bevezetik a pót jutalmazást. Az állatgondozókat is az elért eredmények után jutalmazzák, nem pedig darabszámért. -Ha ezt megte­szik, akkor meg fog szűnni az egy­­befejés is. Mindenki azon lesz, hogy minél nagyobb hasznosságot érjen el a gondjaira bízott állatoknál, mert ezáltal emelkedik a fizetése. Az ilyen munkaszervezés után aztán sokkal könnyebben tudja majd beadni a szövetkezet még a hátralévő marha­húst iés a 2-3 .ezer liter elmaradott tejet is. NEM KIS MÉRTÉKBEN ÉRINTI A FELELŐSSÉG Briezsnyík Andrást, a szövetkezet ootechnikusát azért, hogy az állat-Ezért a tehenet a várható elles előtt 50—60 nappal fokozatosan elapaszt­juk, szárazra állítjuk. A kellő ideig szárazonálló tehenek életképesebb, nagyobb súlyú borjakat ellenek és tejtermelésük is nagyobb. A tejtermelés beszüntetése érde­kében ritkábban, naponta kétszer, majd egyszer fejünk. A tehenektől az abrakot megvonjuk és egyébként is szűkös takarmányozásra térünk át. Etessünk ilyenkor jő rétiszénát š kevés takarmánysárgarépát, mert e­­zekkel jut a magzat a növéshez nél­külözhetetlen anyagokhoz. A vemhes­ség utolsó harmadában adjunk több vizenyős takarmány, ha a bélsarat sű­rűsödni látnánk. Ha a tehén már tel­jesen beszüntette tejtermelését, meg­kezdhetjük a bőséges takarmányozást, az ellésre való előkészítést. A szárazraállítás más módja Steimann, szovjet zootechnikus megfigyelése szerint A tehenek szárazraállítására vonat­kozólag Steimann, szovjet zootechni­­kusnak vannak rendkívül értékes megfigyelései. Steimann a szárazra­állítás időtartamát minden tehénre vonatkozóan egyedileg állapítja rneg, éspedig már a befedeztetés időpontja megállapításának alkalmával. Az idő­tartam megállapításánál figyelembe veszi az állat egészségi állapotát, táp­láltságát, az előző tejelési időszakban való igénybevételét és a következő tejelési időszakban megkövetelendő tejmennyiséget. A száraznnállíísi idő­szakot 60—70 napra tervezi, de gva­tenyésztésben ilyen hiányosságok for­dulnak elő. Az ő feladata lenne, hogy a szövetkezet vezetőségével kö­zösen megtárgyalja a hibákat és ha­tározatot hozzanak azok kiküszöbö­lésére. Ö azonban ezt nem teszi. Márpedig azt illik tudni minden r.oo­­technikusnak, hogy azért építették a korszerű istállókat, hogy ezáltal is egyre jobban növeljék az állatok hasznosságát. Úgy azonban szó sem lehet arról, ahogy Briezsnyík And­rás végzi a zootechnikusi teendőket. Amikor megkérdeztük, hogy van-e terv készítve a téli takarmányozásra, akkor a következőket mondotta: — Terv hát. . . még nincsen. — — És mikor lesz? — Mikor ?. . . Majd ha lesz rá időnk megcsinálni — feleli a zoo­technikus felelőtlen hangon. Már most csak arra vagyunk ki­váncsiak. hogy mit csinál Briezsnyík András, mint zootechnikus. Az álla­tok takarmányozásával és az állati tennékek hozamának növelésével nem törődik. Márpedig а X. párt­­kongresszusnak az állattenyésztésről és az állatok hasznosságáról szóló ha­tározata rá is vonatkozik. Ennek megvalósítása nem is okozna nagy gondot Megvannak a korszerű is­tállók. ahol bátran alkalmazhatják a haladó módszereket. Takatmánya is van elegendő a szövetkezetnek. Nem hiányzik tehát semmi, csak az akarat. Nem vall dicséretére az sem a zoo­­technikusnak, hogy az istállókban ponyvanagyságú pókhálók „ékesked­nek" a falon köröskörül. A tisztaság az állatok egészségének fenntartásá­hoz nélkülözhetetlenül fontos. Ugyancsak rendetlenséget láthatunk a takarmányozóban is. Bokáigérő trágyában járkálnak az állatgondo­zók. amit aztán a lábukon behorda­nak a takarmányba. így aztán csök­ken az állatok étvágya és. sok takar­mány kárbavész. Ml TEHÁT A FELADATA AZ AN­DÓDI EFSZ VEZETŐSÉGÉNEK? Először is a vezetőség tagjainak jó példával kell elöliárniok. hogy a tagok tanuljanak tőlük. Mert az úgy van, mint Ancsics János megjegyez­te: — Mi úgy csinálunk, ahogy azt a vezetőktől látjuk. — Ez igaz is. A fiatalok az időseb­bektől veszik át a tapasztalatokat. Ezért igyekezzen a vezetőség, hogy jó munkát végezzen. A zootechnikus pedig a szövetkezet vezetőségével karöltve. dolgozzon ki tervet az álla­tok téli takarmányozására. Ha ezt nem teszik, akkor amit a réven meg­­n érték, elvesztik a vámon. Vagyis hiába volt az eddigi igyekezet az új istállók felépítésénél és a takarmány betakarításánál, ha a rossz munka­­szervezés mellett mindezt nem tud­ják hasznosítani. ZATYKO^ÓZSEF. korlatban 45—80 napra szokott ki­tolódni. Steimann szárazraállíthatóság szem­pontjából négy csoportra osztja a te­heneket. Az első csoportba azok a tehenek tartoznak, amelyek maguktól elapad­nak. Ezek rendszerint gyenge tejelő tehenek, amelyeket amint lehet, ki­selejteznek. A második csoportba a nagytejho­­zamú tehenek tartoznak, amelyek a­­ránylag könnyen elapaszthatók. Ezek rendszerint 10—12 nap alatt szárazra állíthatók. A harmadik csoportba ugyancsak nagy tejhozamú tehenek tartoznak, a­­melyek azonban nehezen apaszthatok el. Ezeknek szárazraállítására rendsze­rint 30—40 napra van szükség. A negyedik csoportba tartozó tehe­neket egyáltalában nem lehet száraz­­raállítani. Ezeknél csak arra töreked­nek, hogy a tejtermelés napi 4—8 li­terre csökkenjen, ezután pedig csak egy-két naponként egyszer fejik ki tőlük az összegyűlt tejet. Az ilyen teheneknél ezekután nem képződik sok tej, de a tejtermelés egészen a? ellésig folytatódik. Ellés után a tőgy ismét jól megtelik tejjel és az állat magas tejhozamot ér el. A tehenek tőgye a bennmaradt tejtől nem megy tönkre míg a többi tehénnél a leg­kisebb mennyiségű tőgyben maradt tej is tönkreteheti azt. Az el nem apasztható tehenek bőségesen tejelő állatok. Ezeknél a bővebb takarmá­nyozást már akkor tneg lehet kezdeni amikor a tejhozam 6—8 literre csök­ken, anélkül, hogy ez a tejkiválasz­tást ismét fokozná. Gyümölcsfáim törzsében ujjnyi nagyságú hernyókat találtam, melyek össze-vissza fúrják a fa belsejét. Ké­rem a szerkesztőséget, adjon taná­csot, milyen kártevő ez és hogyan pusztíthatnám ki? — kér bennünket Dénes Dezső olvasónk. Gyümölcsfái törzsében minden bi­zonnyal a nagy farágó-lepke hernyói pusztítanak, A lepke a kéreg leváló pikkelyei alá rakja tojásait és kikelés után a hernyók innen áradnak szét a fa törzsében. A legtöbb védekezési mód tehát a kéreg tisztántartása, ka­parása. Emellett gyakran vizsgálja át a fák törzsét és ahol fűrészpor-sze­­rű rágást talál a törzs felületén, ha lehetséges, a fertőzött részt éles kés­sel simára kidolgozva — vágja ki. A megtalált járatokba, amennyire csak lehet, dróttal fúrjon be és tisztítsa őket ki. Utána viasszal, vagy faseb­­kátránnyal kenje be és cementtel tömje be a lyukakat. Ha ez nem si­kerül, próbáljon üteg vattagolyóba felszívatott nikotint, vagy szénkéne­­get tömni a járatokba. Erősen meg­támadott fából a legnagyobb igyeke­zettel sem lehet kiirtani a hernyókat, az ilyen fát a legjobb kivágni és elé­getni, hogy ne fertőzze meg a többi fákat is. ♦ Juhász Ferenc olvasónk írja leve­lében: nyolcéves, törzskönyvezett a­­nvakancámnak ötéves korában lett az első csikója. Azt szépen felnevelte. A múlt évben azonban öthónapos csi­kót vetélt el és ebben az évben a vemhesség negyedik hónapjában újra elvetélt. Válasz: A vetélés leggyakrabban e­­rőművi hatások: nehéz teher indítá­sával, gyors hajtással, vagy nagy te­her vontatásával kapcsolatos bajok okozzák. De a hibás takarmányozás is lehet az elvetélés oka. Ezenkívül vidékenként felléphet az elvetélés a kancák hurutos influenzája követ­kezményeként is. A ourutos influen­za sokszor szinte észrevétlenül zajlik I» és ezt néhány hét múlva követi a (Óudjálok, ... a pókok finom anyagból szőtt gubóval veszik körül petéiket a hideg ellen. * * * ... az egészen friss tojás alámerül a tiszta vízben, az állott, jobban ki­száradt tojás fajsúl.ya azonban ki­sebb. ezért annál több áll ki be­­kile a vízből, minél régibb. * * * ... az emberi újszülött átlagos hossza 50 centiméter, súlya 3-3.50 ki­logramm. * * * ... a tudomány kereken 2000 alma­fajtát ismer, de csak tizedrésze terjedt el általánosan. * * * :.. a mókus rövid rozsdabarna színű nyári bundáját az őszi vedléskor dús, szürke, téli bundával cseréli fel. * * * ... a szőlőt a régi rómaiak honosítot­ták meg а III. században, * * * .. • a mezei pacsirta 24 évig is el él. * * * . .. az 1348—1349 évi pestis-járvány, a „fekete halár megtizedelte Európa lakosságát. Anglia akkori 4-5 milliónyi lakossága pedig a felére csökkent. * * * .a cserebogár pajorjának élete hosszú: egyes fajták a negyedik, mások csak az ötödik évben vál­toznak át bábbá. A bábból egy­két hónap múlva bújik ki a cse­rebogár. * * * j; - a kopaszság nemcsak az öregkor jellem ő sajátossága, mert a haj már ifjúkorban kezd ritkulni. vetélés. Ilyen eset azonban ritkábban szokott előfordulni. ♦ Kiss Mária az alma helyes tárolása felől érdeklődik. Az alma júliusig is megtartja friss izét és színét, nem fonnyad meg, ha ládába, száraz homok közé, vagy egé­szen tiszta, száraz moha közé rakjuk el. A mohában elrakott almát se­lyempapírba csomagoljuk, a ládát és az almák közeit is jól kibéleljük mo­hával, majd legfelül, legalább 10 cen­ti vastagon betakarjuk a ládát, lefed­jük és száraz helyen elvermeliük. ♦ Szőke Ilona olvasónk kérdésére kö­zöljük a vajas-túrós tészta készitér sének módját: 20 deka lisztből kevés sóval, lan­gyos vízzel rétestésztát dolgozunk ki, melyet a gyúródeszkán 15 percig le­takarva pihentetünk. Közben 25 deka vajat vagy margarint összedolgozunk 8 deka liszttel és téglaalakúra for­mázzuk. A rétestésztát kissé kinyújt­juk, közepére helyezzük a lisztes va­jat, a széleket rá hajtjuk és ismét jó vékonyra kinyújtjuk. Ezt 15 perces pihenőkkel háromszor ismételjük. A hajtogatást mindig egy irányban vé­gezzük. Majd a tésztából kockaalakú darabokat vágunk és túróval meg­töltjük. Négy sarkát összefogjuk és forró sütőben • hirtelen sütjük. Tehe­tünk a tésztába élesztőt is, de akkor egy kicsit kelni hagyjuk. ♦ Fábry Lajos olvasónk arra kér ta­nácsot, hogyan irthatná ki földjéből a rendkívül elhatalmasodott szedret. Válasz: A szeder leginkább az őszig szántatlanul maradt tarlókon szaporo­dik el. Itt nagymennyiségű magot is érlel, amely elszóródva azután kikel. Éppen ezért a legjobb védekezés el­lene a tarlóhántás. Szántáskor, külö­nösen pedig mélyszántáskor a kifor­gatott tökéket szedjék össze és sem­misítsék meg. A tarlóhántással és a többszöri műveléssel gyengített nö­vényeket a következő évben jó sűrű vetéssel, például rozssal, vagy ken­derrel teljesen kipusztulhatjuk hogy ... a napfényes helyen termesztett burgonya több keményítőt tartal­maz, mint az árnyékos helyen termesztett. * * * ... a veréb vérének hőmérséklete 40 Celsius fok. * * * ... az ember 70 éves koráig a tulaj­don testsúlyát 1280-szor megha­ladó mennyiségű táplálékot fo­gyaszt el. * * * . j. a délamerikai Chile állam terü­lete szalagalakú: szélessége csak helyenként éri el a 200 kilomé­tert. Ellenben a hossza ennek 24- szerese, vagyis 4200 kilométer. * * * ... Belgrad szószerint Fehérvárt, Chi­cago: Büdös Mocsárt. Montenegro: Fekete Hegyet jelent. * * * ... a Szovjetunió óriási kiterjedését mutatja a helyi idő nagy eltérése: amikor Moszkvában dél van, ugyanakkor az ország legkeletibb részén fekvő Csukcs félszigeten este 10 órát mutat az óra. * * * ... a papagályok rendkívül hosszú élettartama társaséletük következ­ménye. ez mozdítja elő csodála­tos emlékezőtehetségük kifejlődé­sét is. * * * . a normális fejlettségű újszülött borjú súlya az anya súlyának mintegy 7-8 százaléka. ..; a szív fala három rétegből áll. A szív bel hártyából, amelv a sz'v üregeinek belső rétege. A szív izomrétegéből, ez végzi a szív tu­lajdonképpeni munkáját. Végű' a szívburokból, amelv a szivet elválasztja a többi mellkasi szervtől. A vemhes tehenek szakszerű ápolása biztosítja a növendékállatok számarányának növelését

Next

/
Thumbnails
Contents