Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

1954. «everaber 21:

Fciídiiifives

з

Gróf Putnoky Mórictól, Csank Jenőig

Választás előtti történet

A rimaszombati és hnustyai választási körzetben sok magyar anyanyelvű választópolgár van. Ezek a választók Csank Jenőt, a gesztetei egységes födlművesszövetkezet elnökét javasolták a Nemzetgyűlésbe, A jelölt bemutatkozásánál igen sokan, de főleg az idősebb választók, jól emlékeznek még egy másik gesztetei jelöltre. Ez a jelölt gróf Putnoky Móricz, az egész határ tulajdonosa és egész életén át a budapesti parlament képviselője volt. Putnoky grófot a rimaszombati járás emberei közül csak igen kevesen látták — jegyzik meg a község öregei, — a gesztetei kastélyba csak azért jött, hogy nagyterjedelmű birtokairól összeharácsolja a nyereséget.

Ezzel szemben a körzet választói igen jól ismerik Csank Jenőt, a Nemzetgyűlésbe jelölt magyar társukat. — Becsületességemen, a néphez és munkához való feltétlen odaadásomon kívül nem viszek magammal semmi mást — mondta Csank Jenő, rimaszombati bemutatkozása alkalmával. Ez a nép iránti szeretete és szerénysége jellemének legfőbb vonása. Már 14 éves korában a grófi birtokon

A Csali óközaranyosi traktorosok, brigádvezetők és a többi dolgozó nemzetgyűlési jelöltüknek Szigl Máriát, a Csehszlovák békedijjal és .,Az építés terén elért érdemekért" kitüntetett kombáinosnOt ajánlották. A 24 éves szorgalmas és szerétig Szigl Mária azok közé az asszonyok közé tariozik, akik helyesen megértették az egységes földművesszö vetkezetek gépesítésének nagy jelentőségét.

Gyermekéveit hozzá hasonló sok ezer mezőgazdasági munkásgyermek életével voltak azonosak. Éhezett és nyomorgóit az első kapitalista köztársaság alatt. Serdülőkora óta kulákoknak dolgozott, hogv kis keresetével szüleinek és 6 testvérének életén könynyitsen■ 1949-ben a CsISz központi '

bizottságának felhívását követve, a komáromi járás „Ifjúság Fálu”-jának építésében is résztvett és ugyanott elsajátította a traktor kezelését is. Az Ifjúság Falu-ból hazajövet, a csallóközaranyosi gépállomás szolgálatába lépett. A szövetkezét földjein végzett

dolgozott. A legjobban a gesztetei dolgozók ismerik, mert már negyedik éve a helyi nemzeti bizottság elnöke. Csank elvtársnak nagy érdeme van szülőfaluja viszonyainak megjavításában. is. Putnoky gróf basáskodása alatt Gesztete község fejlődése teljesen megállt. Ma az új házak egész sora épült fel és a legeldugottabb kis házban is villanyfény világít. A választások előtt a polgárok az új kultúrházban, amely a választási előkészületek központja lett, gyülekeznek előadásra, beszélgetésekre és gyűlésekre. Csank elvtárs, a gesztetei jelölt, példás egyéni gazdálkodó is, aki minden kötelességét hiánytalanul teljesítette. Azonkívül községében és a járásban is kezdeményezően segít a legnehezebb feladatok teljesítésében. Öntudatos gondolkodását azzal igazolta, hogy az elsők között jelentkezett az egységes földmüvesszövetkezetbe. Vele egyidőben további 52 kis- és középföldműves kérte a szövetkezetbe való felvételét. A közeljövőben megkezdik a rimaszombati járás újonnan létesített szövetkezetében a közös gazdálkodást.

munkájával már az élsO évben a legjobb traktorosok soraiba emelkedett. Az első kombájnok megérkezése után minden igyekezetével azok vezetésének elsajátítására összpontosította magát. Kiváló eredménnyel végezte el a kombájnisták részére létesített tanfolyamot, Gépével az aratási munkálatok feladatait, nemcsak teljesítette, de azokat magasan túl is lépte. Munkahelyén végzett feladatainak példás elvégzése után lelkesen bekapcsolódott a békevédők és a CsISz szervezet munkájába is. Szövetkezeti munkája után maradt ideiét arra használja fel, hogy szövetkezeti társaival az új munkamódszereknek a világbéke megszilárdításában és hazánk szocialista építésében elért sikereiről beszéljen.

Szigl Mária nemzetgyűlési jelölt közkedveltségét Sárosfalva, Macova és Tárnoki községek dolgozóinak kérése is igazolja, akik arra kérték a jelöltet, hogy a választások előkészületeinek gyűlésén beszédet tartson a községükben

Ezzel is jobb lesz a dolgozók élete

Hölvény község dolgozóinak régi vágya egy pár nap múlva valóra válik. November végére kigyúl a villányién v a község utcáin, házaiban, hogy meleg fényével barátságossá tegve a szorgalmas dolgozók otthonát.

A villanyszerelők brigádja kora reggeltől késtí estig azon fárad, hogy ezt a munkát minél előbb elvégezhesse. A helyi nemzeti bizottság a villany bevezetését csak az 1955-ös évre tervezte, de a község III. típusú egységes földmú’vesszövetkezetének jó gazdálkodása ezen a téren is meghozta szorgalmának gyümölcsét. Szövetkezeti munkájuknál szem előtt tartották a X. pártkongresszus határozatait s igyekezetükkel. jó munkájukkal ezt a tervet is egy évvel megelőzték.

A dolgozók otthonaiban már ott vannak a rádiók, villanyvasalók szép, új csillárok, hogv mindezek aztán szebbé és könnyebbé tegyék dolgozóink mindennapi életét.

Hölvény község népe boldogan megy a novemberi választások elé, hiszen azokat jelölték a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba, akik már eddig is bebizonyították, hogy szeretik és hűségesen szolgálni akarják a népet.

BOKOR JÓZSEF. Szimő

Négy nap alatt 5.507 hektár rétet feljavítottak...

November 8-án a kassai kerületben megkezdték a „Két hét a rétek és legelők őszi feljavítására" kampányt. A legelők és rétek felszíni javítását és trágyázását a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok az elsO négy nap alatt 5.507 hektáron végezték el. Nem feledkeztek meg a kishozamú rétek és legelők fel szántásáról sem. amelyet még 1100 hektáron kellett elvégezniük. Már 800 hektáron itt is elvégezték n szántást. Ebből a királyhelmeci szövetkezet 555 hektárt szántott fel. A legelők és rétek felszíni javítását 745 hektárnyi területen a rozsnyói szövetkezet végezte el. Ezekben a munkákban példaképpen járnak elöl azok a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, akik még az elmúlt Ősszel és most kora tavasszal gondosan elvégezték a rétek és legelők felszíni javítását s ezzel nemcsak jóminőségű legelőt, de elégséges jó szénát is biztosítottak állataik számára. Többek között a sací szövetkezet dolgozói a terméketlen legelők felszántásával 1400 mázsa jóminöségú szénát és 3.000 mázsa silótakarmányt nyertek, a tavalyi 636 mázsa szénával ellentétben. A sací szövetkezet dolgozói kezdeményezői a kassai kerület szövetkezetei között megindított „legelők és rétek feljavítási versenyének” is.

A kassai kerület szövetkezeti dolgozói, valamint kis- és középföldmüvesei még 30.000 hektár rét és legelő feljavítását és 12.100 hektár trágyázását fejezik be az össze1.

Július Fucsík valószínűleg nem is volt nagyon meglepett, amikor 1929. május 6-án elolvasta bírósági végzését, amilyenhez hasonlót a bíróságok akkoriban naponta hoztak. Többek között a következő állt benne: A prágai felső-új városi rendőrkirendeltség 1929. május P-ki megállapítása szerint Július Fucsík bűnösnek nyilváníttatik és az 1927. VII. 14- ki törvény 3-ik szakaszának 2-ik bekezdése szerint tíznapos szabadságvesztésre ítéltetik.

Ai ítélet megindokolása jellemző volt az akkori kapitalista köztársaságra. Egybevéve nagyon röviden ezt mondta: „1929. május 6-án részvett egy felvonuláson a Váplav-téren, más felvonulókkal összeállva kiáltotta „Éljen a Vörös Hadsereg” „Éljen a vörös Berlin“ s ezzel a minősíthetetlen viselkedésével nyilvános helyen zavarta a nyugalmat és a közrendet“.

így bánt el a kapitalista „igazságszolgáltatás” azokkal az emberekkel, akik ki merték nyilvánítani, hogy nincsenek megelégedve az akkor uralkodó pártok politikájával. Hasonló esetek napirenden voltak minden választáselőtti kampányban. Sok bizonyítékot találunk ezekről azon a kiállításon, melyet nemrég nyitott meg a Belügyminisztérium a prágai Karmelita utcában.

]\/l a azt mondjuk, hogy a szovjet ember a mi példaképünk s a sztálini alkotmány szavai, hogy a Szovjetunióban minden hatalom a nép kezében van s ezt a népet a képviselők képviselik a szovje-November elsején ünnepélyes keretek között nyitottuk meg a szövetkezeti munkaiskolát. Az ünnepélyen jelen volt a járási pártbizottságtól Kovács elvtárs. Rajta kívül még Tóth tanár elvtárs és a szövetkezet tagjai, 48-an. Az ünnepély a munka dalával kezdődött. Utána rövid kúltúrmüsorszámok kerültek színre. Az ünnepi megnyitó után Tóth elvtárs, aki az iskola vezetője lesz, ismertette az iskola tervét. Beszélt az iskola jelentőségéről és annak fontosságáról. Tóth elvtárs felvilágosító beszédét a jelenlevők szívesen hallgatták és mind a 48 szövetkezeti tag megfogadta, hogy pontos és állandó hallgatója lesz az iskolának.

tekben, napjainkban nálunk is valósággá válnak.

Ennek tudatában sem szabad megfeledkeznünk a múltról, a kapitalista köztársaság éveiről, amikor a valóság ezektől a szavaktól nagyon messze állott. A CsKP akkori bátor harca az uralkodó osztály kénye-kedve, valamint a burzsoázia szovjetellenes bújtogatásai ellen, melyeket a múltban a választáselőtti kampányban fejteit ki, szintén népünk erejének egyik bizonyítéka.

A Csehszlovák Kommunista Párt választáselőtti harcainak hatékony fegyvere a münchenelötti köztársaság idején természetesen a szatíra volt. Például az a rajz, melynek címe „Kapitalista spanyolfal'1 találóan azt ábrázolta, hogyan próbált a kapitalista sajtó a Szovjetunióról hazug cikkekben dolgozóinkkal elhitetni, hogy nem a béke és építés országa. Más gúnyos rajz a törpe Benest ábrázolja, akit nagyítóval szemlél a Vörös Hadsereg egy óriási katonája. Benes gondolkodik: Csehszlovákia Oroszországot „de jure“ ismeri el — természetesen. így nagyon élcesen azt fejezte ki a szatíra, hogy milyen politikát folytatott a burzsoáziái várbeli klikje élén a nagy „szovjet-barát” Benessel.

Ilyen és hasonló bizonyítékot nem egyet találunk a kiállításon. Valamennyi nagyon értékes szamunkra. Megmutatják nekünk a münchenelötti köztársaság hazug demokráciáját.

J. J.

Az iskolai előadásokat’minden héten pénteken tartják meg reggel 9 órától 16 óráig. Minden előadáson délelőtt az állattenyésztéssel fogunk foglalkozni. így lehetővé tesszük, hogy az állatgondozók részt „Vehessenek az előadásokon. A szövetkezet tagjai az iskolán eltöltött időért munkaegységet is kapnak. Mégpedig óránként 0.10 munkaegységet.

Tudatában vagyunk annak, hogy a hároméves szövetkezeti iskola elvégzése után tagságunk mind politikai, mind szakmai téren fejlettebb lesz és munkáját eredményesebben fogja végezni.

STROMP JÓZSEF a jánoki EFSz e'nöke.

Szigl Máriát jelölték a Nemzetgyűlésbe

Tanulunk,

hogy még jobban boldoguljunk

Segítünk EFSz-einknek a termelési tervek kidolgozásában

Egységes földmúvesszövctkezeteink vezetőinek kérését teljesítjük, amikor az egészévi termelési tervek kidolgozásában segédkezünk. Számos szövetkezetből érkeztek kérdések, vájjon hogyan kell megkezdeni a termelési tervek elkészítését. Az alábbiakban foglalkozunk a tervek kidolgozásának egyes módozataival. Amennyiben még szövetkezeteink vezetőit közelebbről is érdeklik a kérdések, kérjük forduljanak hozzánk bizalom- • mai.

Az EFSz egészévi termelési terve

Az egységes földművesszövetkezet alapszabályaiban kötelezi magát, hogy egészévi termelési tervét az állami tervben megállapított feladatok alapján dolgozza ki. Az állami népgazdasági terv feladatai alapján a járási nemzeti bizottság az alábbi tervezett feladatokat osztja ki minden egyes EFSz-re:

1. A megművelt mezőgazdasági talaj és szántóföld kiterjedését.

2. A szemesek területét, hozamát és egész termését (némelyiknél külön a szaporító területeket is, mégpedig az alábbi növényekre vonatkozóan:

búza, rozs és felesrozs, árpa, zab kukorica, köles, pohánka, magratermelt cirok, rizs;

étkezési hüvelyesek, ezeknél pedig külön a borsó, bab és lencse;

takarmányhüvelyesek;

olajnövények, mégpedig külön a repce, mák, napraforgó, szója és a többi olajnövény;

len, kender, cukorrépa, katáng, kapadohány, gumipitypang, gyógynövények, ezekből az anyarozs, az aromás növények, ezekből a köménymag, majoránna, édeskömény, ánizs, koriander; továbbá a korai, ipari és egyéb burgonya, a zöldségfélék külön, fajták szerint.

A takarmány tér mony eket nem írjuk szét az EFSz-ekre külön, a termények

nemei szerint. Azonban külön szétírjuk:

a) az előző években bevetett, a tervezés évében termést adó évelő takarmányféléket, ezekből külön a here- és lucernafüféléket, magratermelt füvet és hereféléket,

b) az előző tervezési évben bevetett őszi keverékeket,

c) kapás takarmányféléket és kobakos takarmányféléket,

d) tavaszi keverékeket, tarlóterményeket, szudáni fű és egyebek alávetését,

e) a következő évben termést adó őszi keverékeket.

Továbbá szétírásra kerülnek az üvegházi és melegágyi termelés területei, az öntözött mezők vetései, a rétek, legelők, gyümölcsösök, komlóföldek, szőlőhegyek, bogyósok és a jövő évi termésre szánt vetések.

Az állattenyésztési termelésben az állami terv megszabja az egységes földmúvesszövetkezeteknek: a) a szarvasmarhaállomány fejlesztésének tervét, ebből külön a tehénállományét, b) a borjúelválasztás és tejtermelés tervét az átlagos tejelékenység egyidejű megállapításával, c) a lótenyésztés és juhtenyésztés fejlesztésének tervét, mégpedig külön a finomgyapjas, féldurvagyapjas juhokét, ebből külön az anyajuhok állományát, a felnevelt bárányok számát és a gyapjúnyírást, d) a sertésállomány fejlesztésének tervét, ebből az anyasertések és felnevelt malacok szamát,

e) a baromfitenyésztés fejlesztésének tervét, külön a tojó tyúkokra és a tojástermelésre vonatkozóan.

A JNB részéről az EFSz-ekre szétírt feladatoknak fenti • felsorolásából kitűnik, hogy a termelés irányát, a növényi és állattenyésztési termeles fejlesztésének ütemét a szövetkezetekben az állami terv szabja meg. Ez a tény csak fokozza a járási tervező szervek felelősségét és valósággal megköveteli, hogy a járás tényezői az állami terv feladatait szoros együttműködésben írják szét a földművesszövetkezetek vezetőségével, minden egyes szövetkezet természeti és gazdasági feltételeinek tüzetes megvizsgálása és tudományos taglalása után.

Jóllehet az állami terv meghatározza az alapvető értékmutatókat, a termelési tervek s a bevételek és kiadások költségvetésének összeállítása mégis nagyon fontos cselekmény a szövetkezet életében, valamennyi szövetkezeti tag és a GTÄ, JNB, felvásárló üzemek valamennyi dolgozójának nagy felelősséggel járó munkája. Ezek a dolgozók is kötelesek segíteni a szövetkezeteknek. A termelési terv kidolgozása a szövetkezetben nem kevésbbé fontos és felelős feladat, mint az álllami terv szétirása a szövetkezetekre.

A terv szétírásánál azt tekintették a legfontosabb tényezőnek, hogy ismerjük a szövetkezet gazdasági és természeti feltételeit és azok szerint állapítsuk meg feladatait. Ugyanúgy az EFSz egészévi termelési tervének kidolgozásánál is ismernünk kell a szövetkezet minden tagját, minden egyes dolgozóját, tulajdonságait, képességeit és különös előszeretetét. Behatóan ismernünk kell az egész határ, egyes dűlők, sőt dűlőrészek talajának minőségét is. Ismernünk kell minden egyes gazdasági állatot és termelőképességeit. Ismernünk kell a szövetkezet egyéb termelő eszközeinek, úgymint épületek, gépek, berendezések, készletek állapotát is; a takarmányfélék, vetőmagok, trágyafélék készletét és általában a szövetkezet egész gazdasági és pénzügyi helyzetét. Csak valamennyi személyi, gazdasági és természeti feltétel ilyen tüzetes megismerése és kiértékelése után foghatunk hozzá az EFSz termelési tervének* kidolgozásához.

Ha a terv keresztülvitele nem számok halmaza, hanem valamennyi dolgozó tevékenysége, a terv kidolgozása nem lehet egyetlen ember tevékenysége, hanem közös műve az egységes földművesszövetkezet valamnenyi dolgozójának és mindazoknak — így a JNB, GTÄ, felvásárló szervek, feldolgozó ipar dolgozóinak — akiknek munkája a szövetkezet tevékenységéhez fűződik. A múltban a kapitalistáknak végzett rabszolgamunka a szocializmusban önmagának végzett öntudatos munkává válik. Az öntudatosság elvéből szükségszerűen, objektiven következik, hogy a dolgozóknak előre tudniok kell, mit kell elvégezniük, miiyen eredményeket kell elérniük, milyen hasznuk lesz munkájukból maguknak és a társadalomnak. Kell, hogy a társadalmi termelési folyamatban ekként kitűzött feladatokhoz minden szövetkezeti tag a társadalom öntudatos tagjaként foglaljon állást, meggyőződjék az adott feladat teljesítésének szükségszerűségéről és többi munkatársát is feladata teljesítésére serkentse, mert amint mondottuk, a szövetkezeti tag egyéni sikerének mértéke a többi tag munkájának eredményétől függ. Ezért gazdasági kényszerűség, hogy feladataikat teljesítsék, kölcsönösen segítsenek egymásnak és kifejlesszék a szocialista versenyt. A tervet egész technikájával és módszerével fl^y kell kidolgoznunk, hogy lehetővé tegye és olömozdítsa a szocialista versenyt. Ha tehát az EFSz valamennyi tagja munkájával személyesen hozzájárul a terv teljesítéséhez, személyes munkájával kell hozzájárulnia a terv kidolgozásához és a rejtett tartalékok feltárásához is.

Az EFSz termelési tervének azonkívül, hogy az egyes termelési ágak arányait tudományos megfontolás alapján és a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése törvényének alapján összhangban állapítja meg, még további kellékei is vannak, hogy gazdasági rendeltetésén kívül teljesíthesse politikai népnevelő küldetését is.

a) Az egységes föltlmúvesszővétkezet valamennyi tagjának személyes munkájával meg kell győződnie, hogy az szükséges és teljesíthető; ezért az EFSz termelési tervét szét kell írnunk egészen az egyénekig és a tervjavaslat előkészítési szakában valamennyi taggal meg kell vitatnunk egyénileg megállapított feladatát.

c) Valamennyi tagnak ismernie kell legalább ugyanabban a munkakörben dolgozó munkatársainak feladatait is, hogy segíthessen nekik, ellenőrizhesse őket és versenyezhessen velük.

d) Valamennyi tagnak előre tudnia kell, milyen jutalmat kap a tervezett feladatok teljesítéséért, milyen lesz a munkaegység^, értéke és kell, hogy a jutalom arányban legyen a tagok kifejtett munkájával.

Az EFSz termelési terve kidolgozásának módszere és technikája kell, hogy az éppen meghatározott elveket kövesse. Hibát követnek el azok a szövetkezetek, amelyek „szakembert“ bíznak meg tervük összeállításával a szövetkezet tagjai pedig annak kidolgozásában egyáltalában nem működnek közre. Az ilyen tervet rendszerint senki sem ismeri, senki sem követi és a szövetkezet élete ösztönösen halad, saját útján, az egyéni gazdálkodásból átvett régi szokások szerint. Azok a tervek, amelyek egyes személyek „szorzás! és osztási gyakorlatai”, egészen jogosan tekinthetők fölösleges bürokratikus papírhalmaznak. Az így kidolgozott terv nem reális, bármennyire találóan fejezné is ki a szövetkezeti termelés arányait.