Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-14 / 46. szám

12 Földműves 1954. november 14. Világszerte megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját kínai népköztársaság A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójának tisztele­tére rendezett ünnepségeken reszt­vettek a pekingi munkások, tudósok, a különféle tömegszervezetek képvi­selői, a diplomáciai testáletek tagjai, kínai és külföldi újságírók: mintegy 1600-an jelentek meg. F. Jugyin, a Szovjetunió kínai nép­köztársaságbeli nagykövete beszédé­ben üdvözletét tolmácsolta az évfor­duló alkalmából és hangsúlyozta a törhetetlen barátságot a szovjet és a kínai nép között. A? ünnepség további során a Mosz­kvai Állami Opera művészei előadták a „Hattvú tava“ című balettet. NÉMET DEMOKRATIKUS SASÄG KÖZTÄR­Berlinben a Német Állami Opera é­­pületében ünnepi gyűlést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére Az ülésen résztvettek az NDK Népi Kamarájá­nak képviselői, a kormány tagjai a demokratikus pártok képviselői, a tö­megszervezetek, a legjobb dolgozók, továbbá a kulturális és tudományos élet tényezői. A részvevők fergeteges tapssal üd­vözölték Wilhelm Piecket, az NDK elnökét, valamint G. M. Puskint, a Szovjetunió, meghatalmazott és rend­kívüli nagykövetét. Az évforduló jelentőségéről O. Nuschke, az NDK miniszterelnökhe­­lyettese mondott beszédet. FRANCIAORSZÁG A francia főváros többezernyi lako­sa gyűlt össze azon az ünnepségen, melyet a Francia Kommunista Párt rendezett. Nagy érdeklődéssel Hall­gatták végig Jacques Duclos beszé­dét. aki kiemelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy jelentő­ségét. A jelenlévők viharos tapssal fogad­ták a szénok azon kijelentését, hogy a francia nép sohasem fog harcolni többé a Szovjetunió ellen. LENGYELORSZÁG November 7-én már a korareggeli óráktól kezdve lengyel polgárok szá­zai, a különféle hivatalok és szervek képviselői özönlöttek a varsói szovjet nagykövetségre, hogy tolmácsolják a baráti szovjet népnek jókívánságaikat a kommunizmus építésének új sike­reivel kapcsolatban. Az üzemekből, a lengyel főváros építkezéseiről, a varsói vajdaságból az ifjúság és a pionírok köréből is igen sokén jöttek üdvözölni a szovjet népet. Ugyancsak látogatást tettek a szovjet nagykövetségen a népi de­mokratikus államok követségeinek ve­zetői A Nagy Október ünnepségeinek al­kalmából a dolgozók különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a krakkói és poronini Lenin^Múzeum iránt. MAGYARORSZÁG A Magyar Dolgozók Pártja Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsa s a Hazafias Népfront* Országos Tanácsa közös gyűlést tartottak. Az ünnepi beszé­det Szalay Béla, a Magyar Dolgozók Pártja politbürójának tagja tartotta. Az ünnepi ülés után hangversenyt rendeztek, melyen a magyar főváros legjobb művészei vettek részt. ALBANIA Az évforduló alkalmából ünnepi gyűléseket és összejöveteleket rendez­tek Az albán újságok bö cikkekben foglalkoznak a . nevezetes évforduló­val, amelyben a szovjet emberek éle­tével és a kommunizmus építéseben elért sikerekkel foglalkoznak. BULGÁRIA Szófiában áz ünnepségeken részt vettek a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezető dolgozói, köztük V Cservenkov miniszterelnök, a Bol­gár Kommunista ’’árt Központi Bi­zottságának titkára, valamint a bul­gáriai szovjet nagykövet és a népi demokratikus államok diplomáciai testületének tagjai. HOLLANDIA Amsterdamban is ünnepi gyűlést tartottak. A holland nemzetgyűlés képviselője és Hollandia Kommunista Pártja KB-ának elnöke beszámolót tartott. A beszámoló címe:,.Együtt a Szovjetunióval Németország felfegy­verzése ellen,_ az európai kollektív biztonság rendszere mellett“. BELGIUM A Belga Kommunista Párt Brüsz­­szelben ünnepi gyűlést tartott. A gyűlésen részt vettek a párt vezető dolgozói, munkások, az értelmiség képviselői, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok diplo­máciai testületéinek tagjai. Az ünnepi beszéd után bemutatásra került a Volga—Don című szovjet film. A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az Egyesült Államokhoz A Szovjetunió külügyminiszériuma november 7-én az alábbi jegyzéket intézte az Amerikai Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetségéhez: ,,A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya szük­ségesnek tartja a kővetkezőket kö­zölni az Amerikai Egyesült Államok kormányával: Megállapítást nyert, hogy az Egye­sült Államok légierőinek jelzését vi­selő B-29 típusú négvmotoros kato­nai repülőgép ez év november 7-én Tanfiljev szigete (Kúrili—szigetek) körzetében, helyi idő szerint 13 óra 20 perckor megsértette a Szovjetunió államhatárát és a sziget irányában behatolt a Szovjetunió légiterébe. Az amerikai repülőgéppel Tanfil­jev szigete felett szembe repült két szovjet vadászgép. A vadászgépeknek az volt a céljuk, hogy tudassák az amerikai géppel: a Szovjetunió ha­tárain belül van és felszólítsák, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjet­unió légiterét. Az említett amerikai repülőgép a szovjet vadászgépek kö­zeledtekor tüzet nyitott, amelyet a szovjet repülőgépek kénytelenek vol­tak viszonozni. Az amerikai repülő­gép ezt követően elhagyta a Szovjet­unió légiterét és. délnyugati irányban távozott. A szovjet kormány határo­zottan tiltakozik az Egyesült Álla­mok kormányánál amiatt, hogy- az amerikai katonai repülőgép durván megsértette a szovjet határt. Nem egyedülálló eset, hogy ame­rikai katonai repülőgépek megsértik a Szovjetunió államhatárát. A szovjet kormány hasonló esetekre már fel­hívta az Egyesült Államok kormá­nyának figyelmét, többek között ezév szeptember 5-i és 8-i jegyzékeiben. A szovjet, kormány sajnálattal álla­pítja meg. hogy a szovjet határ ame­rikai katonai repülőgépek által tör­tént korábbi megsértései — amint erre az Egyesült Államok kormányá­nak megfelelő jegyzékei rámutattak — indokolatlan áldozatokat követel­tek. A szovjet kormány úgy véli, hogy mind a Szovjetuniónak, mindpedig az Amerikai Egyesült Államoknak érdekében állana, hogy intézkedése­ket tegyenek annak megakadályozá­sára, hogy amerikai repülőgépek a továbbiakban megsértsék a szovjet államhatárt. A szovjet kormány el­várja. hogy az Egyesült Államok kormánya e célból megfelelő utasí­tásokat ad az amerikai légierők pa-. rancsnokságának.” KÖZVETLEN vasúti összeköttetés lé­tesül Vietnam és Európa között a Hanoi Peking, Moszkva, Budapest, Bécs, Berlin vonalon. A Hanoitól Kínáig terjedő szakasz egy részét már átadták a forgalomnak. * * * A NAGY TÖMEGBEN érkező sáskara­jok súlyos károkat okoznak a ter­mésben a Kanári szigeteken. A sás­kajárás már elérte Spanyolország déli részét is. * * * FELROBBANT egy francia lökhajtásos vadászgép a Rajna felett, Waldshut közeiében. A repülőgép pilótája szörnyethalt. * * % AZ ÉSZAKAMERIKAI Florida állam Tampa városában a huligánok fel­gyújtották James Walker néger há­zát. Walker nemrégiben lépett к' a hadseregből, ahol 10 évig szolgált tábori lelkész minőségben. * * * RAAB OSZTRÄK :ancellár november 2-án adta át a kitüntetéseket azok nak a szovjet katonáknak és tisz­teknek, akik ezen a nyáron az árvízkatasztrófa idején hősiesen résztvettek a mentési munkálatok­ban. * * * MÜNCHEN—GLADBACH nyugatnémet város közelében a megszálló ható­ságok egész várost építettek 20 ezer angol tiszt, katona és ezek családtagjai számára. Az építkezé­sek 300 millió márkába kerültek, 400 hektár területen kiirtották az erdőt. Az építkezés során 12 ember baleset következtében meghalt; többszáz ember megsebesült. * * * ELTŰNT EGY amerikai repülőgép 42 utasával az Atlanti-óceán fölött. Tengerészeti és légi egységek in­dultak felkutatására, eddig ered­ménytelenül. * * * NÉGYES IKREK születtek az egyip­tomi Gaza városban, mindegyik egy kilós súlyú. FRANCIAORSZÁGBAN letartóztattak négy embert: hamis ezerfrankos bankjegyeket hoztak forgalomba. * * * AZ INDIAI rizstermelők az idén csúcstermést értek el: 271 millió mázsa rizst arattak. Ez India eddi­gi legnagyobb rizstermése. SZÖRNYŰ SZÉLVIHAR tombolt az Egyesült Államokban. A Dél-Karo­linából kiinduló orkán 10 államon száguldott át, 123 halálesetet oko­zott és ezreket tett hajléktalanná. * * * FELFEGYVERZETT kalózok törtek rá a kelet-borneoi Derawan szigetre. Legyőzték a sziget kisszámú ren­dőrségét és többmillió rúpia értékű zsákmányt vittek el. * * * MINT A HOLLAND lapok jelentik, až amerikai hatóságok csak azután engedtek be az USA-ba egy amsz­terdami zenekart, miután a zenekar vezetősége eltávolította az együttes azon négy tagját, akik aktív rész­vevői a béke világmozgalomnak. * * * VITORLÄSHAJÖVAL utazta körül Eu­rópát a leningrádi Tengerészeti Főiskola és a rosztovi Tengerészeti Tanintézet hallgatóinak egy cso­portja. A jövendőbeli hajóskapitá­nyok és kormányosok 52 napig vol­tak úton és hét tengert átszelve az Atlanti óceánra is kijutottak. RYO CHIBA tizennyolcéves japán diá­kot kórházba szállították. Kilenc évvel ezelőtt ő is Hirosimában volt az atombomba robbanásakor; anyja és testvére ott halt meg. Chiba a legutóbbi hetekig jól érezte magát, de a kórházban kiderült, hogy szervezetét lassan szétrombolta a rádióaktív sugárzás. Az orvosok reménytelennek tartják állapotát. A megzenésített Wehrmacht . . síppal, dobbal, nádi hege­dűvel”. Rosszabbcsengésű szó kevés akad manapság, mint a Wehrmacht, ezzel Bonnban is mélységesen tisztában vannak, mert mint hírlik népszerű­síteni akarják az új német hadsere­get, amelyet — most, hogy a lon-Mi az új Mendes-France politikájában? Á párizsi értekezlet bebizonyította, hogy a jelenlegi kormány a genfi ki­térő ellenére lényegében elődeinek, a Laniel-, Bidault-, Pinay — stb. kor­mányoknak a külpolitikáját folytatja. A legutóbbi napokban egyre sokasod­nak annak jelei, hogy a Mendes-Fran­­ce-kormán-y belpolitikája szintén a ré­ginek a folytatása. Algírban olyan erőszakosan és oktalanul lép fel a kor­­mánv a lakosság szociális és nemzeti követeléseivel szemben, hogy a fran­cia reakció igazán elégedett lehet. — Ami pedig a költségvetést illeti, azt a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának egyik tagja röviden „Laniel-féle költ­ségvetésnek” nevezte. Hol találja meg az ember ebben a költségvetésben — írta a ..Liberation” szombati vezér­cikke — azokat a merész gondolatokat, amelyeket Mendes-France olyan len­dülettel fejtett ki. amikor beiktatását kérte? Hol vannak azok a jelentős bitelek. amelyeknek az lett volna a céljuk, hogy friss vért ömlesszenek a népgazdaság fontos területeibe? Saj­nos, a kormánv költségvetésének fü­zeteit lapozva, a képviselők semmi úiat nem találtak. Ezeket a számokat már mind ismerték." Franciaország gazdasági helyzetét, a népgazdaság szükségleteit, a dolgozó lakosság igénveit jól ismerő megfigyelők rámutatnak arra, hogy a költségvetés tipikusan a „gazdag emberek" költségvetése. Nem irányzott elő megfelelő összegeket a legszükségesebb befektetésekre, a gaz­daságilag elmaradt vidékek fejleszté­sére, az életszínvonal emelésére, a közoktatás megjavítására, a háborús károk eltüntetésére, a hadigondozottak helyzetének megjavítására stb. De ez tulajdonképpen nem is meglepő. Az a kormány, amely Nyugat-Né­­metország felfegyverzésének kor­mánya, nem lehet a társadalmi ha­ladás és a gazdasági fejlődés kor­mánya. Az ilyen kormány nem nagyon le­het más, mint elődei: a francia nagy­burzsoázia legbefolyásosabb köreinek érdekvédelmi szerve. Valami új azon­ban mégis van a Mendes-France kor­mány politikájában. De ebben az új­ban nincs sok köszönet: a jelenlegi miniszterelnök ügyesebben, ďe főleg erőszakosabban hajtja végre* terveit, mint elődei, s ez az erőszakosság már a költségvetés vitája során is meg­­nvilvánult. Mendes-France levele a szocialis­tákhoz. Ez a különös ..csak hódolat illet meg. nem bírálat" magatartás nyilat­kozik meg abban a levélben is, ame­lyet a miniszterelnök azokhoz a szo­cialista politikusokhoz intézett, akiket előzőleg felkért a kormányba vaió be­lépésre. Mit írt ebben? Azt. hogy 11 megérti ugyan, hogy a szocialisták tájékozódni akarnak a kormány ter­veiről. de vigyázni kell, hogy a fák ne takarják el az emberek szeme elől az erdőt. És mi itt az erdő Mendes Fran­ce szerint? Az erdő — a ,,bizalom". Bizalom a Mendes-France kormány iránt, „bizalom a szó teljes értelmé­ben”. ahogyan a miniszterelnök a le­vélben írja. Nehéz megmondani, hogy mindez mit jelent. Senki sem állíthatja, hogy a határozottság, vagy az elvtelen par­lamenti alkudozások visszautasítása — demokráciaellenes dolog volna. El­lenkezőleg. De feltételnélküli bizalmat kérni, amikor éppen azt kérdezik az embertől, hogv mihez kér bizalmat. — nem emlékeztet valamire? Engem 15—20 évvel ezelőtti, cseppet sem kel­lemes dolgokra emlékeztet. Elképzel­hető Franciországban valami tekin­télyuralmi rendeszernek a kialakulá­sa? A szakértők azt mondják, hogy nem. Egy ismert kommunista író és egy jobboldali újságíró, aki a háború alatt de Gaulel-lal dolgozott, majd­nem ugyanazokkal a szavakkal fejtet­ték ki nekem, hogy a gaulleizmus régi formájában halott. De úgy látszik, vannak, akik azt gondolják, hogy a gaulleizmus — mendesizmus formájá­ban nem halott. A pártszervezés Mendes-France sze­mélve körül folyik tovább, s tovább tart annak a parancsoló stílusnak a szagban talán újnak hat, de a francia népszerűsítése is, amely Franciaor­­határtól keletre és a szovjet határtól nyugatra fekvő országokban nagyon régi.... Válságban a Saar-egyezmény. Ha nem is lehet tudni, hogy meddig terjednek Mendes-France tervei, any­­nyit meg lehet állapítani, hogy a kül­politikai események nem nagyon ked­veznek sem a közelebbi, sem a távo­labbi terveknek. Az egyik ilyen ese­mény az újabb Saar-válság. A bonni kormány szóvivője pénteken bejelen­tette, hogy a jövő héten újabb francia­német tárgyalások kezdődnek a Pá­rizsban aláírt Saar-egyezmény értel­mezéséről és esetleg módosításáról. A francia kormány erre gyorsan közle­ményt adott ki. amely szerint módosí­tásról szó sem lehet, de ez a közle­mény nem sokat változtat a tényeken. Tíz-tizenkét nappal a párizsi egyez­mények után kiderült, hogy Francia­­ország rajnántúli barátja ma annyira becsüli a szerződéseket, mint 15 esz­tendővel ezelőtt. Kiderült, az is, hogy ha Adenauer koalíciós barátainak nem tetszik a Saar-egyezmény. akkor Franciaország nem tehet mást, mint azt. hogy leül az egyezmény módosításáról értekezni. Mindez aligha fogja Franciaországban növelni a lelkesedést a párizsi megál­lapodások iránt. A másik esemény, amely valósággal leleplezi Mendes-France külpolitiká­ját, az amerikai választások eredmé­nye. A francia sajtó, a haladó lapok kivételével, csökkenteni igyekszik ugyan a republikánusok vereségének jelentőségét, de így is kiérződik a kommentárokból a nyugtalanság és a bizonytalanság. Nem is csoda: a fran­cia kormánv azt a pillanatot válasz­totta arra. hogy lekösse magát Nyu­­gat-Németország felfegyverzése mel­lett. amikor még az Egyesült Álla­mokban is jelentkezik a józanabb kül­politikának legalább a iehetősége. A választások hatása Franciaország­ban kétségtelenül az lesz. hogy meg erősödik a követelés: négy-hatalmi tárgyalásokat a párizsi megállapodá­sok ratifikálása előtt! Ebből a szempontból jellemzőnek lehet tekinteni Jacques Soustelle, volt gaulleista képviselő nyilatkozatát, amelv a „Combat” szombati számában jelent meg. Saustelle határozottan és félreérthetetlenül követeli a négyha­talmi tárgyalások megindítását. Külön aláhúzza, hogv Franciaországnak, mely „az Egyesült Államok és Oroszország történelmi szövetségese”, elsőrendű feladata a négyhatalmi megegyezés­ért. Kelet és Nyugat békés együttélé­séért dolgozni. g. M. doni és párizsi egyezmény minden gátat lerombolt — nyiltan és gyors tempóban szerveznek újjá. Az első lépés a népszerűsítés felé: új nevet adnak a hedseregnek. Ezentúl nem Wehrmacht lesz. ami . magvarul véd­erőt jelent, hanem Streitkräfte, szó szerint: haderő. — A homlokzatot tehát átpingálják. mivel a régi név­nek rossz az akusztikája az európai fülekben. De nemcsak eddig van. Talán ép­pen a gyanakvó világra való tekin­tettel. amely iszonyodva nézi a Wehr­macht feltámadását. igyekeznek az új hadsereget olyan vonzó külsővel ellátni. amilyent csak az egyesült washingtoni-bonni fantázia megenged, íme például az egyik nagyszabású újítás: száműzik a hadseregből a tér­den felül érő német csizmát — a­­mely a martalóc zsoldos hadsereg megtestesítőjeként ment át a köztu­datba — és amerikai fűzőscipővel váltják fel. Felvetődik — s talán nem alaptalanul — az a kérdés: mennyivel veszélytelenebb az ade­­naueri militarizmus cipőben, mint csizmában? S miért voűia megnyug­tatóbb a cipővel' együtt bevezetendő amerikai zubbony, mint a porosz mundér? Ügylátszik Bonnban sincsenek tel­jesen meggyőződve az új rendszabá­lyok elégséges voltáról — legalábbis erre mutat Adenauernek az az újabb ötlete, hogy jó katonazenével is nép­szerűsíteni kell az új hadsereget. Azt reméli, hogy ha a katonazenekarok hangversenyeket adnak a városok­ban és a falvakban, a nép majdcsak megszereti az új Wehrmachtot. Ha másért nem a zene kedvéért. Nos, állapítsuk meg. hogy a zenét ma már igen sok német is inkább Wehrmacht nélkül szereti. Nincs az a csodálatos harsona, amelyért meg­bocsátanák a Wehrmachtnak azt a tényt, hogy — létezik. A legszebb zenén is áthallatszik a rosszat sejtető csizma. — azazhogy bakancsdübörgés. Egyetlen szám van, amelyet az adenaueri hadseregtől mindenki szí­vesen hallana: a takarodó. G. A. - им. «шм. 2. - *. и» 2080. aÄÄÄL é г«ärfc. SS i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents