Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-14 / 46. szám
10 Földműves 1954. november 14. VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGVI ETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Д térsasvadászatok rendezéséről és azok fontosságáról A társasvadászatok, jobban mondva körvadas/atnk a vadászok szüretét jelentik Itt tűnik ki, melyik területen hogv m gazdálkodtak, védték-e a vadat, g .ml>skodtak-e róla stb. A kdrvadászatok s egyéb társasvadászatok egvúttal társadalmi események is, mert ezeken ismerkednek össze a vadászok egymással s itt tanulhat meg sok fiatal vadász igazán jól 'vadászni. A Vadászvédegyletek ellenőr- I ző közegeinek itt nyílik alkalmuk ' alaposan áttekinteni az, egész területet s beletekinteni a vadgazdálkodás helyi titkaiba, hibáiba. E vadászatok alapján lehet azután elkészíteni a lőterveket stb. Végül a körvadftszat mutatja meg. milyen maga a vadászgazda s a vadászat vezetője. A társasvadászat sikerének előfeltétele a gondosan kidolgozott terv. melynek kidolgozásánál minden egyes kört (hajtást) úgy kell beosztani, hogy a vadászatot idejében be lehessen fejezni. Legjobb, ha a vadászgazda néhány nappal a vadászat előtt megbeszéli a dolgot néhány vadászbarátjSval, akik a vadászaton vele együtt lesznek. A vadászatra csak annyi vadászt (puskát) kell meghívni (biztosítani) amennyire szükség van. Ha sok vadász vesz részt a körvadászaton, csak egymást akadályozzák s esetleg több vadat is lőnek, mint amennyit szabad volna, tekintettel a terület törzsállományának megőrzésére. Ha viszont kevés a puskás, nem lövik meg a szükséges mennyiségű vadat s még egy vadászatot kellene rendezni, ami azonban tiltva van. A vendégeket idejében kell meghívni s ezek kötelessége idejében válaszolni, részt vesznek-e a vadászaton, hogy esetleges távolmaradásukat kimenthessék s a hiányt még pótolni lehessen. A gyülekezés pontos helyét és idejét közölni kell a vadászat minden résztvevőjével. A vadászat megkezdése előtt a vadászat vezetője megadja a kellő utasításokat a vadászoknak és a hajtőknek, melyeket minden megjegyzés nélkül be kell tartani. Nagyon nehéz dolog a lövészek elhelyezése. Vannak jó helyek, vannak szárnyak és van közép, az egyik vadász sokat jár, keveset lő, a másik viszont alig megy valamit s bőven megy rá a vad. A vadászat vezetőinek igen ügyesen kel! megoldaniok a dolgot. Legjobb, ha sorsot húznak a helyekért. Természetes, hogy körönként a helyek már változhatnak, hogv a ki az első körben rossz helyet kapott, a második körben már jobb helyre kerüljön. A vadászat csak úgy sikerülhet, ha minden résztvevője követi a vezető utasításait. A körök közepét mindig jól meg kell jelölni, esetleg pontosan megmutatni (például egy fa mellett stb.) A rendetlen, fegyelmezetlen vadászokat, az eimaradozókat, akik zsákot, vagy előretörve éket csinálnak, figyelmeztetni kell s ha ez sem használ, ki kell őket zárni a vadászatból. Társasvadászaton ne guggoljunk, ne feküdjünk le, ne öltözzünk terepszínű ruhába, például télen a havon fehér köpenybe, mert ezt csak a különleges vadászatokon, például farkasvadászaton teheti meg a vadász. Másutt azonban nincs helye. Külön keli kiemelni a biztonságot, melynek fontosságáról nem is szükséges Írni. Nagyon veszedelmesek a forróvérű vadászok, akik nem néznek körül csak lőnek s minél többet akarnak lőni. Minden kör befejezése után minden puska üres legyen, legjobb, ha a vadászok egymás puskáját vizsgálják meg, nincs-e megtöltve. Nem szabad előfordulnia, hogy lefúvás után még lövés essen, mert ez már veszélyezteti a vadászat résztvevőit. A vadászatot csak jó időjárás esetén tartsuk meg, mert ha esik, nemcsak hogy vadászni nehéz, hanem a lőtt vad is értéktelenné válik s az összesározott vadat még ingyen sem viszi el benki, nem még pépzért! Ha az időjárás nem jó. a vadászatot el kell halasztani. Ma már annyi a vadász, hogy a vadászat elmaradása esetén nem kell tőle tartani, hogy a megállapított napra ne kapnánk puskást. A vadászgazda köteles legalább 5 nappal előbb bejelenteni a vadászat pontos idejét és helyét az illetékes járási bizottságnak (ONV) s a Vadászegyletnek, valamint a felvásárló vállalat megbízottjának. A jelentésben pontosan fel kell tüntetni a résztvevők számát. A vadászat előtt és vadászat közben nem szabad megengedni alkoholos tartalmú italok élvezését. A vadászat ! megkezdése előtt fegyvervizsgálatot kell tartani, ellenőrizni kell a vadászjegyeket s hogy azokat a puskákat hasznôlják-е a vadászok, amelyek a vadászjegybe be vannak vezetve számuk szerint. A fegyelmezetlen vadászokat ki kell zárni a vadászatból s ezt a jelenlévő ellenőrző közegnek be kell jelenteni. Gonduskodni kell arról is, hogy elegendő kutya legyen a vadászaton. Végül a vadászgazdának első kötelessége legyen a kötelező vadbeadás teljesítése s csak azután gondolhat a vad szabad eladására, esetleg elajándékozására. A vadászterület előkészítése a vad kitelepítése előtt Országos szövetségünk vadtelepítési akciója most folyik; ezidén nagyon Sok rendelést kap a vadszállító osztály s alig győzi ezt teljesíteni. A vadásztársaságok áldozatkészsége ezidén talán a legnagyobb, s ha minden rendelést teljesíteni tud az orsz. szövetség, a jó tél és tavasz megteszi a magáét, lesz vad újra bőven. Nem elég azonban a vadat megvenni, esetleg kamrázni, etetni, hanem magát a területet is elő kell készíteni, nehogy az idegen helyre került fogoly, fácán, nyúl elpusztuljon, csak ezért, mert a terület tele van kóbor kutyákkal, macskákkal, a róka több mint a nyúl, sőt menyét, görény, nyest, barátvarjú, szarka is bőven «kad Így azután teljesen felesleges élövadat venni. A területnek a károsvadtól teljesen mentesnek kell lennie. Két-három héttel a vad kiengedése előtt meg kell kezdeni a károsvad, . Országos Szövetségünk a Földművelési Megbízotti Hivatal segítségével lehetővé teszi, hogy összes vadásztársaságunk és klubunk hathatós támogatást kaphasson győgysó beszerzésére a vad számára. A -só ára: 4 kg-os kockákban kilogrammonként 1.50 Kčs; 1 kg-os kockákban kilogrammonként 1.60 Kčs. Országos szövetségünk a vételár 75 százalékát (háromnegyed részét) megtéríti. A többi költség, tehát a szállítás. csomagolás, ennek visszaküldést stb a megrendelőt terheli. A só kilogrammja a segély leszámítása után: 4 kg-os kockákban kilogrammonként 38 fillérbe; 1 kg-os kockákban kilogrammonként 40 fillérbe fog kerülni. A segély iránti kérelemhez csatolni kell a szállító számláját s a számla kifizetését igazoló vasúti, esetleg poskóbor kutya s macska pusztítását a addig kell ezt folytatni, amíg csak egy is mutatkozik. Nem kell tőle félni, hogy teljesen elfogy, majd jön belőle újra elég. Legalább addig legyen a vadnak nyugta, amíg megszokta új helyét. A téli etetők már állhatnak, szórhatunk is beléjük egy kis szemes takarmányt, a nyúlaknak egy-két csomó herét, a foglyoknak, fácánoknak takarmányrépát egészben, hogy legyen mit csipegetniük. A magot ne szórjuk tisztán, hanem pelyvával keverve, így elkapirgálnak benne s nem falnak; szórjunk a mag közé lóhere-hulladékot is, amelyet mindig találunk a herekazlak alatt. Szoktassuk azokra a helyekre a vadat, ahol télen át jól megvédhetjük s hozzáférhetünk az etetőkhöz. Nagyon fontos, hogy víz legyen az etetők közelében. . S. tai nyugtát és a Sväz poľovníckych ochranných združení na Slovensku, Bratislava, Jirásková ul. č. 3. címre küldeni. A sőt „Sülni prúmysl, n. p. Olomouc“ címen kell megrendelni. Mivel a sóra épp úgy szüksége van vadunknak, mint az eleségre, ne hanyagolja el egy társaság sem a sózók rendbentartását, feltöltését. Ne csak a csülkösvadnak adjunk sót, hanem a kisvadnak is. Nyúlaink a sóoldattal behintett lóherét s egyéb szálastakarmányt szívesen fogyasztják, sőt foglyaink sem vetik meg az így elkészített lóherepelyvát. A szemes takarmányt is meg lehet vele locsolni, mert a fácán és fogoly így hozzájut a sóhoz. Ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy felkérjük vadásztársaságainkat, küldjenek be hozzánk az akcióról beszámolókat, fényképeket a sőzókról, esetleg a sót nyaló vadról. A nyúl kitelepítése Es évben országos szövetségünk vadtelepítési akciója a Földművelési Megbízotti Hivatal támogatásával teljes sikerrel folyik. Nem elég azonban a vadat megvásárolni s kiereszteni a területre, hanem a területet elő is kell készíteni és a vadat jó helyen, szakértelemmel kell kibocsátani. A nyulat ládában szállt iák, melynek rekeszei vannak. A rekeszek mindegyike külön-kiilön kinyitható, egyszerű lehúzással. A nyulat alkonyaikor engedjük ki, amikor már sötétedik, mert ilyenkor nem kóborol el messzire s ha a közelben mindjárt táplálékot is talál, megmarad a közelben. A száilítóládákat lehetőleg a terület középetáján kell kiraknunk; óvatosan kinyitjuk a rekeszeket, különösen jó, kisebb csalitos, esetleg erdiícske közelében kiengedni a nyulakat. Ha azt akarjuk, hogy arra a helyre menjenek, amerre mi akarjuk, a legjobb eleséget, herét, takarmányrépát szórjunk el abban az irányban. A nyúl ennek nyomán ráakad az előre elkészített etetőre. Legfontosabb, hogy a nj/últelepítést egyszerre több szomszédos vadásztársaság végezze egyszerre, mert így nagyobb terület betelepítése sikerül. Több helyen a ládák nyitófedelére kis szöget ütnek, erre madzagot kötnek. A ládákat kirakják, várnak vagy félórát s azután a madzagot lassan meghúzzák, a ládáktól lehetőleg 25-30 lépésnyire elbújva. így a nyúlak teljesen nyugodtan mennek ki a ládából, nem rohannak el, mint ha megriasztjuk őket. Az ó-lublói járási védegylet szép akciója Az ó-lublói járási védegylet elhatározta, hogy nyulat telepít ki az egész járás területén. Ezért kötelez minden vadásztársaságot s vadászklubot, hogy legalább annyi élőnyulat vásároljon, ahány tagja van. így akarja a gyenge nyulállományt feljavítani s az akció sikerét azzal biztosítja, hogy az egész járás területén egyszerre viszi véghez a nyúltelepítést. Amint azt ennek az egyletnek választmány-ülési jegyzőkönyvéből látjuk, a vadászterületeket már az egész területén felbecsülték a Földművelési Megbízotti Hivatal rendelete szerint. Segélyt adnak gyógysó beszerzésére a vadak számára fi méhek első általános vizsgálata III,—4. Amikor már a méhek rendszeresen röpködnek és a hőmérséklet 15 C fok fölé emelkedik, szükséges átvizsgálni valamennyi családot. E munkánál ceruza és papiros legyen a kezünkben, ha több családdal van dolgunk, hogy gondosan feljegyezhessük mindegyik család állapotát, például, hogy menynyi az élelme, milyen terjedelemben van fiasítás, a méhek mennyi lépet takarnak stb. Mindezt fontos tudni. Ezt a vizsgálatot gyorsan végezzük. Az anyát fölösleges keresni, rlég, ha különböző Hasításokat látunk, melyeknek minőségéről és mennyiségéről az anyára lehet következtetni. A jó anya petézése szapora, egymás mellett minden sejt egyenesen be van fedve. Az öreg anya petézése csökken, hézagokat hagy, a munkás sejtekbe herepetéket is tojik, amelyeket a méhek „púposán", domborúan födnek be. (herepetéző anya). Némely anya meg hibás, életképtelen petéket tojik, vagy egyáltalán nem petézik. Ezek azonban ritka esetek. Mindenesetre az öreg vagy hibás anyát haladéktalanul pótoljuk fiatal, jóminőségű, bepárzott anyával. Kora tavasszal, amikar még kevés a „nép", a hordási lehetőségek roszszak és a szükséges hőfok biztosítása bizonytalan, ne neveltessünk anyákat. Az ilyen körülmények között nevelt anyák nem teljes értékűek Tartalékanyakákat (tartalék családokat) mindig ajánlatos tartani, a méhcsaládok számával 1:10 arányban. ANYÄTÉANSÄG. ÄLANYÄSSÄG. 0 Anyátlansúg különösen tavasszal gyakori. Többnyire a kiöregedett anyák szoktak télen elpusztulni. Ha sokáig anyátlan a méhcsalád, álanyássá változik. Ennek okát ma már. ismerjük. Még a közelmúltban is azt gondolták a méhészek, hogy a méhcsalád, vesztétől félve kiválaszt magának egy álanyát, amely etetés következtében petézni kezd. Tudva azt, hogy bizonyos fiziológiai, külső változások hatással vannak a biológiai tünetekre, (Liszenko: Agrobiológia) nem is nehéz megérteni az álanyásság okát: A fiatal „dajkaméhek“ mirigyváladékukat nem fogyasztják el az új fiasítás etetésére. Ez a sok erős tápanyag megmarad testükben, aminek következtében petefészkük megduzzad, petéik megnőnek, de hím ondószál nélkül terméketlenek, — ezért csak herepetéket tudnak lerakni, amelyekből törpe herék kelnek ki. Az ilyen „korcs heréket” ki kell selejtezni, . mert értéktelenek. Ha valamelyik közülük egy anyát esetleg megtermékenyítene, ennek is „korcs ’ ivadékai lennének. Egy-egy alanya nem tud sokat petézni, petefészkei erre nem alkalmasak, mert nincsenek kifejlődve. Az anyátlanság kezdő állapotában még könnyű a segítség: Egyesíteni a tartalékcsaláddal, a legjobb megoldás. De előrehaladott „álanyás” állapotban, már legjobb két-három családhoz szétrakni őket. ! MELEGVEDEI.EM A KÖLTÖFÉSZEKBEN A modern méhészkedésnél a méhész legfontosabb dolga a fejlődés időszakában: a meleg megvédésevei, biztosításával fokozni, elősegíteni a tavaszi fejlődést. Kedvező meleg bő- I mérsékletben a fiasítás nagy terje! delmű. Közismert, hogy csak a nepes méhcsaládok tudnak nagy eredményt elérni főhordá'-kor. amely különösen nálunk, Délszlovákiában, korai időszakra esik. i I HOGYAN SEGÍTSÜNK A MELEG MEGVÉDÉSÉNÉL MÉHEINKNEK? A költöfészek szűkítésével (kamarálással). A költőfészket két részre osztjuk: költőfészekre és éléskamrára. Az a keret mögé, amelyéket a méhek sűrűn fednek, meleg válaszfalat teszünk, de úgy, hogy oldalt egy helyen a méhek átjárhassanak élelemért. (Én ezt a falat gyékényből készítem). Egy üres keretbe is tehetünk gyékényt, vagy szalmát és kis szegekkel ruberoidot erősíthetünk rá. így a családok gyorsan fejlődnek. Különösen gyengébb családokat tontos így segíteni. Főhordásig utolérhetik a legerősebb családokat is. Ahogy a családok fejlődnek, terjeszkednek, ezt a melegvédő válaszfalat is tovább kell tenni, amikor pedig a család felerősödött, el kell távolítani. A méhészetben általában, de különösen a fejlődés idején, tavasszal fontos betartani mindenben a pontosságot. Késés, vagy szabálytalan eljárás mindig kárt okoz. • Szijjártó Gyula méhészeti szaktanító. Uj szabályzat a kolhozméhészek iutalmazására A munka jobb megszervezése és a méhészeknek a termelésben való érdekeltté tétele céljából, a kolhozméhészek munkaegység-elszámolására új irányelveket állapítottak meg. Ezek főbb pontjai a következők: Egy méhészre 50— 70 család kezelését bízzák. Egy méhcsalád (valamint tartalék anya) kiteleléséért 0,5—1; kezeléséért havonként és családonként (kiteleléstől betelelésig) 0,2—0,4; egy tartalékanyáért 0,5—0,8; egy kg mézért (kipergetett és telelőre bent hagyott) 0,1—0,2; egy kg viaszért 1,5—2; egy méhcsalád szoktatásáért 1—1,5; vándorlásért 0,2—0,5 munkaegységet írnak a méhész javára. A kaptárkészítést és javítást, mézelőnövényültetést, maggyüjtést és egyéb, a méhek kezelésével nem közvetlenül * öszszefüggő munkát külön értékelik. Az üj szabályzat nagyobb súlyt helyez a méhész érdekeltté tételére a termelésben. A méhek kezeléséért járó munkaegységet csökkenti, a termelési eredményeket pedig jobban értékeli. Ezzel a méhészt arra serkenti, hogy a méhekkel lelkiismeretesen foglalkozzék és minél többet termeljen. RÖVID HÍREK Az enyhébb költésrothadás kórokozóinak jelenléte a méhcsaládokban. Pontos vizsgálatokkal megállapították, hogy az enyhébb költésrothadás kórokozói a beteg méhcsaládok mézében, virágporkészletében, lépjein, sőt a méhek testén is megtalálhatók. Kimutathatók a kórokozók olyan méhészetek méhcsaládjaiban is, amelyekben ilyen megbetegedést nem észleltek. A vizsgálatok során 12 egészséges méhcsaládból 9-ben sikerült a kórokozók jelenlétét kimutatni. A méhcsalád csak akkor betegszik meg, ha életviszonyai megromlanak és ennek következtében életereje, ellenállóképessége csökken. (Ez is újabb figyelmeztetés arra, hogy méheinket gondosan kezeljük és részükre a megfelelő élelmet, szükséges -hőmérsékletet mindenkor biztosítsuk. Vagyis: Mindenkor népes, élelemmel jól ellátott családokat tartsunk.) * * * A gyurgyalag kártétele. A gyurgyalag a Szovjetunió déli területein nagy károkat okoz. Egyetlen madár begyében 150 méhet is találtak. Bár szája és nyelve tele volt fulánkkal, a méhméreg nem ártott neki. Megfigyelték, hogy egy pár gyurgyalag egy nap alatt 210, egy hónap alatt tehát mintegy 6000 méhet pusztít el. Ez több, mint fél kg méh!
