Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-14 / 46. szám

1951. november 14. földműves 7 Három veisenyzászló Nagykeszin Szabó elvtárs zootechnikus büszkén mutogatja a beadásra előkészített 250—300 kg-os hízókat. Egy hónap múlva kígyói a villany­fény a faluban. Első eset, hogy Nagy­keszi szövetkezetbe tömörült kis- és középparasztjainak családi házait el­árasztja a villanyfény. Ezt a vív­mányt a falu dolgozó parasztsága a munkásosztálynak köszönheti. Falu a városnak — város a falunak. S a nagykeszi szövetkezet ebbeli köteles­ségét mind a kötelező beadások, mind a tervenfelül eladott gazdasági ter­mékek eladása révén teljesítette. Így hát a szövetkezet tagjai megérdem­lik a villany bevezetését, mert mun­kaszakaszukon még a Duna nyári á­­radása idején is hősiesen teljesítették feladataikat. kétségkívül hosszú, de eredményes, felfelé ívelő utat tett meg. A szövetkezet gazdálkodási eredmé­nyei többek között kihatással voltak azokra az egyénekre is, akik az elő­ző évek folyamán elkívánkoztak, más munkahelyen, vagy az iparban vetet­ték meg lábukat. A Kartos családból például ketten hagyták oda a föld­művelést, noha édesapjuk szorgalmas tagja a szövetkezetnek. Fiai úgy gon­dolták, nagyobb kereseti lehetőség nyílik számukra, ha másutt dolgoznak. A gyakorlat természetesen igazolta tévedésüket s így elhatározták, hogy visszatérnek a faluba, a szövetkezet­ben fognak dolgozni. Ma már mind István, mind Laci szorgalmas munkát fejtenek ki saját maguk és a szö­vetkezet érdekében. Még több esetei említhetnénk meg, akiket visszahúzót­­a föld, de főképpen a szövetkezetadta pénzbeli és természetbeni járulék nö­vekedése. A közös gazdálkodásban minden le­hetőség adva van a termelés emelé­séhez. Ettől függ ugyanis a munka­egység értékének növekedése is. Napvkeszin 10 koronát fizetnek ki előlegként a szövetkezet tagjainak. A könyvelő azonban hozzátette, hogy az évvégi elszámolás elé is bátran te­kintenek a tagok, hiszen elérik a 17 koronát, amit munkaegységenként terveztek. Tehát az újévi elszámolás­kor a 10 korona előleghez valószínű, hogy a 7 koronát is mindegy fillérig megkapják. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a tervet minden gazdasági ág­ban betartották, sőt számos esetben jóval túl is lépték. Sertéshúsból, csak említésként hozzuk fel, 120 mázsé<: adtak be terven felül. Az állomány fejlesztése pedig továbbra is folyamat­ban van Vékécki János, az anyakocák gondozója, eddig minden anyától 14 darab kismalacot választott el. A szarvasmarhaállomány gyarapí­tása azonbann még nagyobb követel­ményeket támaszt a szövetkezet tag­jaival szemben. Ezzel szorosan össze­függ a takarmányalap, nemkülönben a jó legelők biztosítása is. A szövet­Október közepéig a szövetkezet be­fejezte az őszi kalászosok vetését és­pedig minden parcellán szűksorosan, hogy a jövő év még több hasznot, örömöt hozzon a közös gazdálkodás­ban. Cita elvtárs agronómus kezde­ményezésére történt így. Megmagya­rázta tagjaiknak, hogy a szűksoros vetés sokkal kifizetődőbb, három, sőt négy mázsával is több termést nyújt, mint a keresztsoros eljárás. — Ez kell nekünk — állapították meg a szövetkezet tagjai — így legalább az osztalék is magasabb lesz. Ettől kezd­ve serényen folytatták munkájukat. Ma már szépen zöldéinek a szö­vetkezet gabonavetései s a jó munka dicséreteként egyre sűrűbben bokro­sodnak el. Ez mind a nagyobb termés biztosítéka, közös erő. összefogás eredményeként jött létre. Szemerei eivtárs, a szövetkezet elnöke meg is jegyezte, hogy megalakulásuktól fog­va. négy esztendő alatt a gabonater­melésben csaknem 25 százalékos e­­melkedést mutattak fel. Ezidén pedig búzából 24, rozsból 22, árpából vi­szont 30 mázsás termést takarítottak be. Bőven jutott ebből a beadásra is. Az előirányzott gabonamennyiségen felül még 11.5 vagon gabonát adtak el к dvezményes felárakon. Az agronómus és a szövetkezet nö­vénytermelési csoportvezetői bizako­dással tekintenek a jövőbe. Megadták a talajnak a magáét és a hálás föld Hát ez meg hogy lehetséges, tehet­nénk fel a kérdést. Hiszen egy köz­ség. szövetkezet, traktorosbrigád, vagy akár állami gazdaság csupán egy versenyzászló birtokosa lehet. Nagykeszin azonban ez másként van. A faluban példás állami gazda­ság, szövetkezet, no meg tegyük hoz­zá, törekvő traktorosbrigád működik. bő terméssel viszonozza a tagság j igyekezetét. Az őszi munkák kiemelkedő ese­ményéül a cukorrépa betakarítását említhetjük meg a szövetkezetben. Elsősorban is azért kiemelkedő, mert j a terméshozam is olyan színvonalra szökött, amellyel ritka szövetkezet, vagy állami gazdaság vetélkedhetik. A szövetkezet harminc százaléka ifjúságból és asszonyukból tevődik össze. Így hát nemcsoda, ha minden munkát idejében elvégeznek. Képünkön a tagok feleségei a szövet kezet káposztatermését készítik elő' a piacra. A nagykeszi szövetkezetben a takarmányrépát prizmákba rakják, így ele­jét veszik a megfagyásnak. takarmányt nyújt, ami a szövetkezet­ben, negyven hektár területen nagy­mennyiségű állati termék előállítását teszi lehetővé. Érdemes azonban a cukorrépater­melés további előnyeit, az ebből szár­mazó bevételeket is számbavennünk. Az említett takarmánymennyiség mel­lett a szövetkezet 35 ezer koronát he­lyezett el a takarékban, ami megint­­csak a munkaegységek értékét gya­rapítja. Hej, de nem volt ám ilyen termésük az elűző években! Bár a tavalyi cukorrépahozam sem lekicsiny­­lendö, hiszen hektáronként három­száz mázsa körül mozgott a termés. Két évvel ezelőtt azonban alig tette ki termelésük a 200 mázsát hektá­ronként. Az első évben például, ami­kor elindult a közös gazdálkodás, ugyanilyen kiterjedésű területről, 40 hektárról, csupán 70 vagon répát ad­tak be. Tehát a fejlődés a növény­­termelésben. főleg ezen a szakaszon, kezet tagjai tudják, hogy jóminőségü takarmány és jó karban lévő legelő nélkül ez nem lennne megoldható. Ezért mindenegyes hektár legelő fel­javítására két mázsa kainit műtrá­gyát irányoztak elő. Igaz, a takar­mánytermelés lehetőségeit még to­vább lehetne bővíteni. A szövetkezet 1000 hektárt kitevő területéből, csu­pán az elvetett negyven hektár cu­korrépa például, a takarmányszükség­let mintegy negyven százalékát biz­tosítja. Hol vannak a többi termé­nyek, amelyektől még nagyobb meny­­nyiségű etetnivalót termelhetnének ki, ha erre nagyobb gondot fordíta­nának. A lehetőségek kihasználása termé­szetesen csak akkor oldható meg tel­jes egészében, ha célúk eléréséhez kellő szakismeret, tudás is járul. Ezt kell tudatosítani Nagykeszin is, kü­lönösen most, a szövetkezeti munka­iskola megnyitásának idején. Minél több tagot szervezzenek be az isko­lába, hiszen a hosszú őszi és téli es­ték jó alkalmat nyújtanak a szakis­meretek bővítésére. Kormányunk pe­dig erre minden anyagi lehetőséget megad, csak ezt jól kell tudni fel­használni. Ebben az esztendőben mindhárman olyan igyekezetei mutattak fel, hogy méltán kiérdemelték a dicséretet a versenyzászló elnyerésére, az őszi munkák elvégzéséért. Vessünk csak egy pillantást a szö­vetkezetre, hogyan szervezték meg munkájukat? Elsősorban is pontos tervet dolgoztak ki, amelynek minden egyes részletével megismertették a mezei munkacsoportok tagjait. A terv pedig törvény a szövetkezet lelkes tagjai számára. A megalakulás óta eltelt négy esztendő alatt saját mun­kájukon keresztül tanulták meg, hogy a jó terv fél sikert jelent a nagyüze­mi gazdálkodásban. A szövetkezet két munkacsoportja Olajos Antal es Szabó Ferenc ve­zetésével, minden erőt a kapásnövé­nyek betakarítására és a vetés ide­jében való elvégzésére irányított. A traktorosbrigád tagjai, akik egyúttal a szövetkezet tagjai is, lelkiismerete­sen hozzáláttak a munkához. Nem sajnálták a fáradságot, hiszen köz­tudomású, hogy a traktorosoknak is érdeke a szövetkezet ügye, saját ma­guk is gazdagabb jutalmazásban ré­szesülnek, ha nagyobb lesz a termés. A lánctalpas például minden hosszabb megállás nélkül, még éjjel is szán­tott. Ferenci József és Vida Kornél traktorosok jó munkát végeztek a szövetkezetben. Az idén hektáronként átlag 420 mázsa cukorrépát termeltek És hogy ez mit jelent a szövetkezet szempontjából, arra feleletet kapunk, ha tudjuk, hogy a takarmányalap több mint 40 százalékát ez a termény biztosítja. Lássuk csak milyen módon! A szövetkezet több mint 160 vagon cukorrépát adott be a cukorgyárnak. A répatermésből természetesen a ka­raj és a levélzet idehaza maradt. Ez csaknem 43 vagon takarmányt tesz ki. A cukorgyár a felvásárolt répa után 90 vagont kitevő répaszeletet ad vissza a szövetkezetnek, nem számítva a melaszt, amely ugyancsak fontos, tápanyagdús takarmányt képez. Min­den egyes "hektár cukorrépa termése több mint 4000 liter tej, vagy 350— 400 kg hús előállításához szükséges A mélyszántás elvégzése a magasabb hektárhozam előfeltétele Liszenko elvtárs mondotta: „A tudományt, az elméletet a nép szol­gálatába kell állítani, hogy a földek termékenyebbek legyenek s meg­­nőjjön az állatok hasznossága, hogy ezzel is emelkedjék a munka ter­melékenysége kolhozainkban és szovhozainkban.” Liszenkónak, a híres tanítónak a szavait használom fel arra, hogy ezen cikkemmel felhívjam figyel­mét valamennyi agrotechnikusnak az agrotechnika egyik legfontosabb műveletére, amely befolyásolja a hektárhozamok magasságát, — ez a mélyszántás és annak fontossá­ga. A mélyszántás több okból nagyon fontos. Mélyszántást végzünk egész területünkön, leszámítva az őszi vetéseket, here- fű- és here­félékkel bevetett területeket. A szántás olyan mély legyen, amilyet a szántóföld tömörsége csak meg­enged. A mélyszántás első és legkomo­lyabb előnye az, hogy elesik a ta­vaszi szántás, mely nem előnyös, mert nagy nedvességveszteséget idéz elő. Ennek következtében a mezőgazdasági növények fejlődése és hozama számára kedvezőtlen körülmények alakulnak. A mélyszántás további előnye az, hogy télen keresztül a talaj kellőképpen meglazul, teljes mély­ségben. A hó- és az esővíz köny­­nyen beszivárog egészen az alsó talajba, ez nyári tartalékot képez, melynek óriási fontossága van, kü­lönösen a szárazabb területeken, vagy a könnyebb talajokon. A mezőgazdasági tudomány és technika igyekezete az, hogy minél magasabb hektárhozamot és ter­melékenységet érjen el. A maga­sabb hektárhozamok elérésének első követelménye az előhántós­­ekével történő mélyszántás. Vili­ams tanítása szerint a helyes szán­tás az, ha a talaj felső rétege, amely kemény, elszakad az előhán­­tós eke munkája következtében ! kb. 15 cm-re a rögtől és befordul a barázdába. Az eke, mely az elő­­hántós eke után következik, a mélységből újabb 12—17 cm föl­det szánt ki, mely jó szemcsés összetételű. Ez azt jelenti, hogy a tömöranyagu felső talajsáv a ba­rázda aljára kerül, ahol a vegetá­ció következtében visszanyeri szemcsés mivoltát. Az első sáv már szemcsés formában kerül a fel­színre, melybei. a növény kedvező életkörülményeket talál. Végül a mélyszántás elpusztítja a gyomot és a kártékony férgeket is. A tarlóhántás után kikelt mag­vak a barázda aljára kerülnek, ahol elpusztulnak. Éppen így semmi­sülnek meg a férgek, bogarak is. A termények betakarítása után a talaj felszínén sok kártékony fé­reg s azok petéi maradnak, melyek a szántás következtében elpusz­tulnak. „A mélyszántást teljes mély­ségre november 20-ig kell elvégez­ni, a kapásnövények számára le­hetőleg 28, esetleg több cm mély­ségre. Azon földeket, melyeknek talaja sekély, 2—3 cm-el kell mé­lyíteni, a trágyázást ezekkel a munkákkal egyetemben elvégezni. A lejtős talajokat keresztben szántsuk, hogy a föld kimosódá­­sát meggátoljuk. A szántásnál ügyelni kell az egyenletes munká­ra, hogy így megteremtsük a kom­bájn használatához a kedvező le­hetőségeket ... " A mélyszántás a jövőévi gazdag termés alapja. — Ne késelkedjünk tehát — szántsunk minden eszköz felhasználásával — vezessük be a két váltást. Ctudjátok, hogy в bankjegy nyomait már a régi kínaikná! is megta'áljuk. Az 5UO0 évvel ezelőtti kínai papírpénz kék­­színű anyaga az eperfalevél finom rostjából készült. *** Belzebubot, aki a biblia szerint az „ördögök fejedelme” a filiszteusok még a legyek isteneként tisztei ,ék. *** eddig: tudomásunk szerint a leg­mélyebb tenger a Csendes-Öceán, melyben már 10 ezer 793 méteres mélységet is mértek. ж *** nappal a csillagok azért nem lát­szanak, mert fényüknél erősebb a Nap fénye. a poste.gelambok óránként átlago­san 150 kilométernyi utat tesznek meg. a felnőtt ember testére nehezedő légnyomás eléri a 15—16 tonnát. *** a denevémanya repülés közcen magával hordozza 1—2 fiókáját. A még vak fiókák anyjuk emlőire ta­padnak és hátsó végtagjuk karmai­val anyjuk hasi szőrzetébe kapasz­kodnak. *** ha az ezüst edénybe vizet öntenek, az edény egymilliárdnyi része fel­oldódik a vízben. *** a keresztespók hálójának szálait — a középső rész kivételével — apró, ragadós csomócskák borítják. Ezekhez ragad hozzá a rovarok lá­ba, szárnya, egyetlen pókhálón több mint 100.000 csomócska van. *** az emberi szervezet lehűtése nem­régen még halálos beavatkozásnak látszott. A kísérleti próbálkozások eredményei azonban megdöntőitek ezt az előítéletet. Olyan jelentős és biztató eredményekkel kecseg­tetnek, hogy az eljárás a modem* gyógyításban, új, széleskörű kilá,'ást nyit. *** ... az altatás óriási fontossága tulaj­donképpen nem abban rejlik, hogy a beteg nem tud a műtétről, és hogy az nem fáj. Igazi jelentősége abban van, hogy elkábított álla­potban az ember jóval többet „bír ki”, mint éberen. *** ... a bolygók távolságának meghatá­rozásához elegendő egyetlen boly­gónak a Naptól való távolságát meghatározni. Amikor a Mars boly­gó közeljár hozzánk, ez a meg­határozás elvégezhető az úgyneve­zett háromszögelési módszerrel. '*** ... az ókori mezoptámiai kultúra leg­értékesebb emlékei azok az agyag­­táblák, amelyekre ékírással készí­tettek feljegyzéseket. *** ... Kubánban 600 rizsmintából 19 olyan ' elitfajtát választottak ki, amelyek­nek termése bőséges volt olyen talajokon, ahol a talajvíz vízszintje 20 centiméternél mélyebb. *** ... a téli utcán elailvó és kihűlt ré­szeg ember feléleszthető, ha fel­­melegítik, mielőtt még 20—21 fők alá esett volna a hőmérséklete. *** ... a magánhangzók általában gyako­ribbak, mint a mássalhangzók. A legtöbb nyelvben az a és az e ma­gánhangzó ismétlődik legtöbbször. Kis szövetkezet - nagy eredmények . .. A csitári EFSz 40 hektár földön gazdálkodik. Tagjai száma is csak 23. Azonban ez az aránylag kis szö­vetkezet olyan szép eredményeket ért el, hogy mint példás szövetkeze­tei ismerik a nyitrai járásban. Cukorrépát 1.20 hektáron termel­tek. Erről a területről 580 mázsa cukgrrépát takarítottak be. Ugyancsak szép állatállománya is van ennek a szövetkezetnek. Szar­vasmarhájuk 30 darab, valamennyi fajállat. Sertésük 100 darab van, a­­melyek részére az utóbbi időben egy modern sertéshizlaldát építettek. A csitári szövetkezet tagjai jó munkával igyekeznek, hogy szövet­kezetük egyre jobban erősödjék és életük is jobb legyen. SZOMBATH AMBRUS M. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents