Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-14 / 46. szám
6 Földműves 1954. november 14. Tegnap silány legelő - ma termőföld artók Vince fiatal korában pásztorember volt. Kora tavasztól késő Őszig az izsaiak ..Meserháti” nagy legelőjén Ktiruc János földbirtokos szarvasmarháit őrizgette. Bizony nem a legkellemesebb élete volt Vince bácsinak. — Ha valaki tudja, hogy milyen keserű az a darabka kenyér, amit. a kidák adott a munkásnak. — mondja Bartók bácsi — akkor én tudom. — Reggel még alig virradt, már hajtottam a csordát kifelé■ Este újból jóval a napnyugta után jöttem haza. Talán megállás nélkül folytatná mondanivalóját, léa pipájában a tűz el nem alszik. Előveszi öngyújtóját, rágyújt és újból megszólal. — Hm... De nehogy azt gondolja valaki, hogy csak kihajtottam, meg betereltem a teheneket. Meg kellett ám a húsz darab marhát gyámolitani is. meg meg is fejni. — Legalább többet keresett — biztatgatiuk — ha sokat dolgozott. — Istennek a haragját kerestem többet — fűzi tovább a beszélgetést. Akár bele is dögölhetett az ember a munkába, a fizetés egy volt. Megkaptam a kommenciót. a 8 mázsa gabonát egy évre, meg egy pár fillért bagóra és megvolt a fizetés. Bartók Vince bácsinak tehát csak a mindennapi munkája volt meg. A hat tagból álló családnak a mindennapi kenyeret sem tudta biztosítani a munkájával. — Hej... Ha azok a lombocskák beszélni tudnának — sóhajt föl a már eléggé koros ember — amelyek alatt délben egy kis pihenőt tartottam Elmondanák, hogy ebéd helyett hányszor fújtam el egy-egy szomorú nótát a kis furulyámon. Sokszor kizöldült azóta már a fV a .,Meserházi” nagylegelőn. Izsa községben is új élet indult. Kuruc János, aki nyilas volt. állítólag valahol Nyugaton van. A Szovjet Hadsereg és a nép haragja elől menekült el. Senki nem sírja őt vissza. Bartók bácsi is a következő szavakkal emlékezik meg róla : Citt egye meg a fene, ahol van bitang kulákját. Azóta tudom csak. hogy mi az élet, amióta az ilyen gazemberek eltűntek, nem nyúzzák az embert. Az izsai dolgozók visszaemlékeznek a régi rossz időkre. Mindezt azonban már a múlt számlájára írják. A falu népe lelqkg§jjißretesc.n dolgozik a szó* vetkezetben. Tudják, hogy ha munkájukat becsületesen végzik, hasznuk van belőle. Bartók bácsi hatvan éves korára közel 100 munkegységet dolgozott le a múlt hónapban. Munkaegységenként a tervezet 18 korona 50 százalékát vagyis 9 koronát, ezenkívül 1.60 kg búzát, 50 dkg árpát és 40 dkg rozsot kap a szövetkezettől-Hasonló jó munkál végeznek a szövetkezet. többi tagjai is. Kolárov sky András két lányával a sertések gondozását végzi■ Szeptember hónapban 300 munkaegység után jutalmazták őket.. Frankó György a tehenek körül végzi a mindennapi teendőket. Az elmúlt hónapban ő is 151 munkaegységet dolgozott le. tgy sorolhatnánk fel még. számos példás szövetkezeti tag nevét, akik az EFSz-ben találták meg a nyugodtabb életet. A jó munka mellett szépek az eredmények is. tgy a szövetkezet időben eleget tud tenni a beadási kötelezettségeinek. Sertéshúst a kötelező beadáson felül már 300 mázsát adott közellátásunknak. Tejel szintén 30.000 literrel többet adott be. A többi terményből is 100 százalékra teljesítette a szövetkezet államunk iránti kötelezettségét. Mindezek az eredmények azonban nem véletlenül jönnek létre. A szövetkezet vezetősége érdekeltté tette a tagokat a termelésben. Bevezették a pót jutái mazást. Az állatgondozókat is a pótjutalom serkenti a magasabb jutalmak elérésére. — Eleinte idegenkedtek a tagok, amikor a gyűlésen megemlítettük a pótjutalmazást — mondja Vantor András, a szövetkezet zootechnikusa. Meggyőző munkával azonban sikerült elérnünk, hogy a sertésgondozók beleegyeztek. hogy a sertéseknél is be lehet vezetni a pót jutalmazást. . Kisebb nehézségek után lassan, lassan megszülettek az első eredmények. Azelőtt csak öt-hat malac volt az átlagos szaporulat. Most pedig 9—10 anyadisznónként. Javulás állt be a hízósertések súlygyarapításánál is. Mindezt figyelemmel kisérték a többi tagok. Látták, hogy a sertésállománynál napról-napra nagyobbak az eredmények és a gondozók keresete is egyre nő. tgy határozták el a tehéngondozók. a fejők és a mezei csoport taginí is a pótjutalom bevezetését. i is szolgálhatja jobban a meggyőzést,, mint az, ha látják .a dolgozók, hogy az elvégzett munka javukra válik. Ugyancsak meggyőző munkát fejtett ki a szövetkezet vezetősége a nemzeti bizottsággal karöltve a szövetkezet tagjai között, hogy a határukban levő silány „Meserházi” legelőt temiő szántófölddé tegyék. — Kiszámítottuk a tagság előtt -mondja Tóth Imre aqronómus — hogy ha fölszántjuk az 50 hektár legelőt és bevetjük, akkor annak a termékéből milyen jövedelméhez jut a szövetkezet. Az ilyen munka után nem okozott nagy nehézséget a tagok meggyőzése. El is határozták még a múlt év tavaszán, hogy nem tűrik tovább hogy annyi föld kihasználatlanul maradjon. Egy kora reggel hernyótalpas traktorok jelentek meg az egykori kopár mezőn. A traktorok nyergében vidám. mosolygósarcú traktorosok ültek. Az az elhatározás fűtötte a traktorosokat is. hogy azt a földet teszik termékennyé, ahol azelőtt apáik oly sokszor felsóhajtottak és reménykedtek a jobb életben. A munka megkezdődött... 4z egyik traktor a másikat követte. Tárcsák. boronák hasogatták apróra a talajt. Néhány nap alatt negyven hektáron készítették el a vetőágyat Tíz hektárt meghagytak. Ezt a területet ez év őszén szántják fel. Az első évben zab került a földbe. — Tizennégy és fél mázsa volt a hektárhozam a zabnál az első évben — jegyzi meg az agronómus. Tehát a 40 hektáron 580 mázsa zab termett. Ez évben takarmányt termeltek a 40 hektáron. Ez 40 mázsát adott hektáronként. így összesen 1600 mázsa takarmányhoz jutottak. Т/ ilágosan látni, hogy az izsai ' szövetkezet tagjai jól cselekedtek, mikor elhatározták, hogy a kopár legelőt megtermékenyítik. — Most az a tervünk — mondja az agronómus — hogy azon a 10 hektáron, amit most szántunk fel, káposztát fogunk termelni. Az említeti 40 hektárt pedig a jövőben takarmányrépával vetjük be. Bartók bácsi és a szövetkezet többi tagja is, amikor a volt „Meserháti” legelőről a termést takarítják be, arra gondolt, hogy mennyivel nyugodtabb és boldogabb az az ember, aki magának építi a szebb holnapot. ZATYKO JÓZSEF Rossz gazdálkodás — kedvezőtlen eredmények A szövetkezeti gazdálkodás nagyrészt már eddig is szép eredményeket hozott. Jobb munkaszervezést létesítettek. lényegesen emelték az állati termékek és a növénytermelés minőségét, sikeresen alkalmazták a haladó agrotechnikai módszereket, mindezekkel a munkaegységek értékét emelték. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy egyes szövetkezetek még mindig elrettentő például szolgálnak. Különösen a párkányi járásban találhatók ilyen szövetkezetek. A szőgyéni EFSzben példának okáért késleltetik a 200. hektáron lévő kukoricájuk betakarítását. Hasonló a muzslai szövetkezet helyzete is, ahol 120 hektár és az ebedi, ahol 80 hektár kukorica fekszik még kint betakarítatlanul. Ezek a kukoricaföldek a varjak ezreit táplálják, azonkívül a rossz időjárás következtében is fokozódik a termésbeli veszteség. A muzslai szövetkezet tagja; már több mint egy hete levágták a kukoricaszárat, széjjelhányták a földön, de további sorsával nem igen törődnek. Semmivel sem jobbak az ebedi szövetkezet tagjai, ahol a gép- i állomás dolgozói már 14 nappal ezelőtt 20 hektáron kiszántották a burgonyát. A burgonya kint fekszik, kitéve az időjárás viszontagságainak, de a lopásnak is. Ha a szövetkezet dolgozói, esetleg a nemzeti bizottság szervei azonnal nem intézkednek, akkor a burgonya ápolására fordított egészévi munka kárba veszett. Helytelen álláspontot képviselnek a közös gazdálkodással szemben a barti szövetkezet dolgozói is. Abban a hiszemben vannak, hogy a mezei munkákat a traktorosok egyedül végzik el. A traktorállomással kötött szerződést komolyan megszegték, mivel a vontatott felszerelésekhez saját tagjaik soraiból nem adtak segítséget. Ez a pár hiányos példa a párkányi járás elégtelen politikai munkáját, igazolja, továbbá azt is, hogy a X. pártkongresszusnak a mezőgazdaság 2—5 éven belüli fejlesztésére hozott határozatait nem teljesíti. A kukorica és a burgonya betakarításának elhanyagolása hátráltatja a gépállomások i traktorosait a mélyszántás elvégzésében és ezért a gépállomás kénytelen traktorosainak 60 százalékát az állami gazdaságokban és az egyéni földműveseknél foglalkoztatni. Az említett szövetkezeteknek a tagjai ilyen gazdálkodással nem elégednek meg. Tisztában vannak azzal, hogy a munkát el kell végezni. De ennek ellenére önkéntesen megkárosítják magukat. Mindnyájan még nem értették meg teljesen, hogy elsőrendű feladatuknak a szövetkezeti és nem a háztáji gazdaságban és szőlőben végzett munkát kell tekinteniük. Ha a párkányi járás szövetkezeteinek tagjai valóban jobban akarnak élni, ahhoz elsősorban jobban kell gazdálkodniuk, mint a múltban. Ez természetesen most a kukorica, valamint a többi kint levő növény azonnali betakarítását követeli. Továbbá halaszthatatlanul szükséges, hogy most ősszel elvégezzék a mélyszántást. A siker a szövetkezet dolgozóinak képességeitől, továbbá a nemzeti bizottság és a gépállomások dolgozóinak segítségétől is függ. Az iskola tanulói jó szakemberekké váltak A breznói egyéves mezügazdasági mesteriskola már szárpos képzett dolgozót nevelt az állattenyésztés számára. Ezek közé tartoznak Gálád János, a tamási EFSz dolgozója, Surikov módszerének úttörője és Caban József, a rimaszombati járás legjobb zootechnikusa. Svikruhová Sláva, aki ugyancsak ezt az iskolát végezte, ma a viglási mezíigazdasági kutatóintézetben a borjak szellös nevelésénél ér el említésreméltó eredményeket. A mezíigazdasági nagytermelés, de főleg az állami gazdaságok és az egységes földmüvesszövetkezetek állattenyésztéseibe állandóan újabb es újabb szakdolgozók szükségesek. Ezért még az év elején nagy átszervezéseket hajtott végre az iskolai vezetőség. Október 1-töl az egyéves mesteriskolának három osztálya lett, az eddigi egv osztály helyett. Az új osztályba léptek Vacycha János, a nagylomnici állami gazdaság dolgozója, Benada János a bibeneci EFSz és Sivák János az uhorskei EFSz tagjai, hogy az új, haladó módszerek megismerésével hozzájárulhassanak a X. pártkongresszus irányelveinek megvalósításához. Tanulmányaikban nagy segítséget nyújt az iskola szakirodalmi könyvtára, A breznói mezőgazdasági mesteriskolában a mezőgazdasági technikai műszaki iskolák távhallgatói részére tanácsadó szolgálatot is vezettek be. Ű.i iskolaév kezdődött a felsőszemerei mezőgazdasági mesteriskolában is, ahol az állami gazdaságok és a szövetkezetek dolgozói megismerkednek a tenyésztési szak újfajta rendszereivel. Betartottuk az agrotechnikai határidőt Szövetkezetünkben az ősziek vetését és a kapások betakarítását az agrotechnikai határidőben végeztük el. Ezt az eredményt először is a jó munkaszervezéssel értük el. Tervet dolgoztunk ki. hogy a munka folyamatosan menjen. A talajmtívelésre is nagy súlyt fordítottunk. Műtrágyát a föld összetétele' szerint szórtunk. Gabonáinkat mind szűksorosan vetettük el. A mélyszántást előhántós ekével végezzük. Tapasztalatból tudjuk, hogv az előhántós ekével végzett mélyszántás magasabb hektárhozamok eléréséhez vezet. SMID JANOS Migléc. Készüljünk fel a téli takarmányozásra : Szakszerűen etessük teheneinket Itt az idő, a tehenészetekben át kell térni a téli takarmányozásra. Ilyenkor az állattenyésztő első felada ta, hogy számbavegye a gazdaság takarmánykészletét és azt úgy ossza be, hogy a tehenek számára az egész tél folyamán lehetőleg azonos, megfe lelő étrendi hatású és táplálóértékű alaptakarmányt tudjon biztosítani. A TÉLI TEJTERMELÉS BIZTOSÍTÁSA A jóminőségű zöldtakarmányokból (őszi keveréktakarmányok vagy silókukorica) készült silózott takarmányok igen nagy mértékben megkónynyítik a tehenek téli takarmányozását. Nagy tejtermelés elérése érdekében azonban a silózott takarmányok egyedül nem elégségesek, szükséges, hogy ezeket még nedvdús takarmánnyal, takarmányrépával, szeszgyári moslékkal, nedves, vagy szárított cukorgyári répaszelettel egészítsük ki. Csak így tudjuk a nagy tejtermeléshez szükséges étrendi hatást biztosítani. A nedvdús takarmányok mellett a szarvasmarhának megfelelő mennyiségű szálastakarmányra is van szüksége, amelyet ha nagy tejtermelésre törekszünk — jóminóségű pillangószénában, rétiszénában adjunk meg. Helyes, ha a szálastakarmány kétharmad részét pillangószénában, egyharmad részét jóminőségű rétiszénában adagoljuk. A szénára nemcsak azért van szüksége a szarvasmarhának, mert az egyik iegtermészetszerübb téli takarmánya, hanem ásványi anyag-szükségletét is ezzel tudjuk az alaptakarmányban a legmegfelelőbb mértékben biztosítani. Az ásványi anyagok biztosítása azért különösen nagyjelentőségű, mert a tejjel nagymennyiségű ásványi anyag kerül ki a szarvasmarha szervezetéből. Ezek hiányában pedig a legkülönbözőbb betegségek jelentkezhetnek. A jóminőségű széna etetése azért is fontos, mert a téli takarmányozás . időszakában ezekben tudjuk azokat a vitaminokat biztosítani. amelyekre az állat szervezetének nélkülözhetetlenül szüksége van. A szerves táplálóanyagok (szénhidrátok, fehérjék) ásványi anyagok és vitaminok mellett szükséges, hogy a téli takarmányadag megfelelő menynyiségű szárazanyagot is tartalmazzon, hogy az állatnál fellépjen a jóllakottság érzése. Ha a nedvdús takarmányban és a szénafélékben nem tudjuk kellő mértékben a szárazanyagot megadni, pelyvafélékkel, takarmányszalmával kell kiegészíteni a takarmányadagot. NAGY TEJTERMELÉST} TEHÉN ALAPTAKARMÁNY ADAGJÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA Ha a nyár folyamán megfelelően gondoskodtunk állataink téli ellátásáról, egy jó kondícióban levő, nagy tejtermelésű tehén alaptakarmányát a következő takarmányokból állíthatjuk össze: 600 kg átlagos élősúlyra + 11 liter tejtermelésre: kg Szárazanyag kém. érték fehérje Napi takarmányadag szükséglet: 12—18 6.30 895 silókukorica erjesztett 20 5.40 3.00 220 takarmányrépa 30 3.30 1.80 210 lucernaszéna' (gyenge) 4 3.36 0.92 384 rétiszéna (gyenge) 2 1.68 0.54 94 búza pelyva 2 1.60 0.50 24 összesen: 15.34 6.76 932 575 kg átlagos élősúlyra + 10 liter tejtermelésre: kg Szárazanyag kém. értéit. fehérje Napi takarmányadag szükséglet: 12—18 5.50 840 őszi takarmánykeverék-siló 20 3.80 1.20 340 takarmányrépa 30 3.30 1.80 210 rétiszéna (gyenge) 6 5.04 1.64 282 búza pelyva 2 1.72 0.50 24 melasz 0.5 0.39 0.21 27 összesen: 14.25 5.35 883 GYENGÉBB TAKARMÁNYOZÁSI VISZONYOK KÖZÖTT . .. Sokkal nehezebb a helyzet azokban a gazdaságokban, ahol a nyár folyamán nem gondoskodtak jóminőségű silózott takarmány készítéséről, kevés a gyökér-takarmány és gyenge minőségű, kevés szénafélével rendelkeznek. Itt egyetlen segítség a kiteleltetéshez, ha az idejében vágott kukoricászárat, cukorgyári répaszelettel besilőzzák.—. Ennek táplálóértéke ugyan tejtermelés szempontjából csökkentett, de a szarvasmarha részére az életfenntartáshoz elegendő. Az ásványi anyag és vitaminszükséglet kilégítése miatt, az ilyen takarmányadagok összeállításánál sem lehet nélkülözni bizonyos mennyiségű széna etetését. Ha ezt nem tesszük, káros hatása már rendszerint a tél közepén megmutatkozik. Hátránya az ilyen szükséganyagokból összeállított takarmányadagnak az, hogy majdnem nélkülözhetetlenné teszi — hacsak minimális tejtermelést is akarunk biztosítani — bizonyos mennyiségű abrak etetését. Az ilyen takarmányadagban rendszerint a fehérjében mutatkozik hiány, amelyet csak fehérjedús abrakfélével tudunk pótolni. Gyenge takarmányozási viszonyok között a következőképpen állíthatjuk össze a tehenek napi alaptakarmányát : 550 kg élösúlyú tehénnek, 5 liter tejtermelésre: Napi takarmányadag szükséglet: kukoricaszár-siló takarmányrépa rétiszéna extr. napraforgódara búzakorpa Amint a felsorolt takarmányozási példák mutatják, kis napi tejtermelésre cukorgyári nedves szelettel besilózott tengeriszárból, kevés takarmányrépából, gyenge minőségű abrakból össze tudjuk állítani a napi takarmányadagot. Ennél a megoldásnál azonban nemcsak a alaptakarmányban kell már abrakot etetni, hanem pótabrakot is kell adni, mert az ilyen takarmánynak a tejtermelésre gyakorolt hatása távolról sem közelíti meg a jóminőségű silózott takarmányból, takarmányrépából és jőmikg Száraz- . anyag kem' érték. fehérje 11—16 3.65 440 50 8.75 2.95 125 8 0.88 0.48 56 3.5 2.94 0.73 102 0.5 0.45 0.20 116 0.5 0.44 0.20 50 összesen: 13.46 4.56 449 nőségű szénafélékből összeállított alaptakarmány hatását. A tél elején már késő gondoskodni arról, hogy megfelélő minőségű takarmányok álljanak rendelkezésre, a tehenek alaptakarmányának szakszerű összeállításához, ilyenkor csak a meglevő készletek helyes elosztásáról és szakszerű felhasználásáról tudunk gondoskodni. Ez a ténykedés azonban nem kisebb jelentőségű az állomány átteleltetése szempontjából, mint a nyár folyamán a megfelelő takarmányok termelése, begyűjtése és elraktározása. Takarmánytök a kukorica között A somorjai járás szövetkezeteinek túlnyomó többségében már befejezték a cukorrépa betakarítását és elszállítását, valamint a kukorica törését is. November 6-ig 34 hektárról kellett még a cukorrépát betakarítani, 150 hektárról elszállítani, 513 hektárról pedig a kukoricát letörni. Az illésházai, csenkei. csői ősz tői és a torcsai szövetkezetek már befejezték a növények betakarítását és most a rétek és legelők feljavítására és a mélyszántás', befejezésére irányítják figyelmüket. Szépen dolgoznak a nagylégi szövetkezet tagjai is, akik nabonta 15 hektár kukorica termését takarítják be. A tárnoki, a nagy-és kispakai szövetkezet dolgozóinak a cukorrépa elszállításánál a csal'óközcsütörtöki gépállomás traktorosai segítenek. Elhatározták, hogy további traktorokat és vontatófelszereléseket kapcsolnak be ebbe a munkába. A nagypakai. gútori, szemeti es tej falvai szövetkezetekben még 2-12 hektárról kell betakarítani a kukor icát. November 6-án taggyűlést tartottak ezekben az elmaradt szövetkezetekben. A gyűlésen elhatározták, hogy a munka megjavítása érdekében szocialista versenyt létesítenek, hogv a hét végéig befejezhessék a kukorica betakarítását.
