Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-14 / 46. szám

1954. aovember ,14. Földműves 3 A komáromi járás két jelöltje Gr upka Ferenc elvtárs, nemzet­­gyűlési képviselőjelölt élete küzdelmes volt. Szülei — 12 gyer­mek szülői — a nyomortól űzetve —­­elhagyták a szülőföldet s a kenyér után Ausztriába, majd Romániába vándoroltak, — itt született ■ Ferenc fiúk. Zupka elvtárs már 12 éves ko­rában „kenyérkereső’’ lett; a prole­tár gyereknek munkába kellett áll­nia, — vasesztergályos lett belőle. A nyomorúság és a munkásság kizsák­­mányoltságának láttán már 16 éves korában faarcba lépett, tagja lett a szakszervezetnek. És eljött 1918... Budapest és a hosszú munkanélküli­ség. .. A Tanácsköztársaság kikiáltása után belépett a magyar Vörös-hadseregbe ... A magyar kommün elbukott... emigráció Ausztriába ... munkás­napszámos nyomorúság. ... Végre ts 1920-ban Zupka elvtárs visszakerül. . . hazatér Szlovákiába és Selmecbányán tagja lesz a CsKP-nak s a párt helyi szervezete vezetőségé­nek. a szakszervezetnek, melyben kezdettől fogva tevékeny szerepet vállalt. Az 1921—22-es évek Prágá­ban találják, ahol katonai szolgálatát tölti és ahol mindjárt kapcsolatot ke­res és talál a párttal és az ifjúsági mozgalommal... Katonai szolgálata után hazatér s ismét vezetőségi tag lesz a párt helyi szervezetében, majd a kerületi szer­vezet vezetőségi tagja Zólyomban . ■. de ismét eléri a munkás-sors: erősö­dik a terror a kommunistákkal szem­ben, elvtársunk elveszti állását Sel­mecbányán s ismét nehéz küzdelmet vív a munkásság politikai porond­ján — Zupka elvtárs, a harcos kom­munista .. . övetkezik Prága, ahol jelöltünk a Fémmunkások szervezete ve­zetőségének (a „Vörös szakszerveze­teknek”) tagja lesz; 1930 — kerü­leti párttikár Kassán: ebben a mi­nőségben. két és félhónapi tevékeny­ség után letartóztatták, elítélték és négy és félhónapra bebörtönözték. — Kiszabadulása után Moszkva — párt­iskola ... Majd Zupka elvtársunkat 1931-ben a szlovenszkói szakszervezeti mozga­lom élén látjuk viszont, de ismét ke­gyetlenül üldözik, — ám jelöltünk rettenthetetlen harcosa a proletariá­tus igazának, a dolgozó nép igazá­nak ... Zupka elvtársat jól ismerik a magyar dolgozók, a kis- és közép­gazdák, a volt földesurak cselédei, arató és napszámos munkásai; har­cát a párt megbízásából mindig ön­­feláldozóan harcos bátorsággal ve­zette. Így lesz 1935-ben nemzetgyű­lési képviselő az érsekújvári választó­­kerületben s mint ilyen, ismét a „Vö­rös szakszervezet” élére áll Szlová­kiában. De jön a nagy üldöztetés: 1939 januárjában a CsKP képviselőit meg­fosztják nemzetgyűlési mandátumuk­tól ... Zupka elvtársat rendőri őri­zetbe veszik s a Pankrácba hurcolják. Itt kerül később a Gestapo kezére ... rabság Drezdában ■.. koncentrációs táborok.... Dachau, Gross Rosen. Mauthausen. Sachsenhausen .. ■ De vége lett a fasiszta világnak is és elvtársunk 1945-ben. tengernyi szenvedés után visszatér hazájába . .. Azóta már az SzlKP közp. vezetősé­gének. a biirónak, valamint a CsKP központi vezetőségének, az ŰR О el- SUF vezetőségi tanácsának tagja ?s 1945 óta köztársaságunk nemzetgyű­lésének képviselője, ahol is minden­képpen érdemet szerzett arra, hogy most ismét nemzetgyűlési képvise­lőnknek válasszuk meg ... Trencsik János elvtárs 1rencsik János elvtársat a Szlo­vák Nemzeti Tanácsba jelölték. Nem szükséges hosszadalmasan be­mutatnunk — aligha akad ember a járásban, aki ne ismerné ... Munkásélete gazdag a kapitalista kizsákmányolás korszakának gondok­kal teli emlékeiben,.. 1899-ben szü­letett Dunaradványon, — szegény szülők gyermeke. Apja 1915-ben be­vonult katonának — harcolni a „csá­szárért és hazáért” s ezért kell a Iß éves Trencsik Jánosnak munkába áll­ni, négytagú családot fenntartani... Munkás lesz a patrongyárban... — Azonban már akkor is a béke híve volt: szabotálta az embergyilkoló esz­közök gyártását... elbocsátották a munkából, de ..ráadásul” kétheti fog­ságot is el kellett szenvednie. 1917- ben apja után ő is katona lett. Be­vonult „védeni a hont”, mert be­hívták ■.. De 1918-ban hívni sem kellett, Trencsik elvtársunkat: egy-kettőre és magától belépett a „Vörös Gárdába ’ ■.. Itt edződött a vörös igazság ke­mény harcosává s a dolgozó nép ér­dekeinek védelmezőjévé a kizsákmá­­nyolókkal szemben, hogy a proleta­riátus összességével kéz a kézben, soha többé ne engedje hatalomra jut­ni a kizsákmányolókat. 1921-ben munkás lett és 1922-ben belépett a CsKP-ba; 1927: képviselő­testületi tag és a városi tanács tagja, 1931-ben a párt, helyi szervezetének elnöke, majd az 1934-38-as években a szakszervezetek központi tanácsá­nak tagja Prágában. Nemsokára, 1938-ban a „fehérlovas” Horthy had­sereg bevonulása Komáromba nehéz időket hozott jelöltünkre is: öntuda­tos kommunista létére, neki csak ül­dözést, börtönt, gyűjtötábort jelenteti és kitiltást Komáromból. Negyven­négyben behívták katonának ... meg­szökött ... Gestapo fogság ... újabb szökés, majd bújdosás volt a sorsa, míg a Vörös Hadsereg végre is meg­hozta a felszabadulást... a harc, amelyet Trencsik 'á­­nos elvtárs és bajtársai vívtak a CsKP irányítása alatt, meghozta a győzelmet. . . Népünk nap mint nap látja és érzi, mekkora fordulat tör­tént. mily nagy változás a dolgozók életében a burzsoá hatalom megdön­tésével s azzal, hogy a hatalmat a munkásság vette kezébe ■.. És há­lás azoknak, akik becsülettel s oly nagy sikerrel harcoltak a munkás­­osztály érdekeiért, a dolgozó nép ér­dekeiért ... Ezért állunk a mi legjobbjaink pártján — ezért vagyunk Trencsik János elvtársunk mellett, ezért vá­lasztjuk meg őt — magunknak a Szlovák Nemzeti Tanácsba. ★ ★ ★ Szövetkezeti elnök, jelölt a Nemzetgyűlésbe A dunaszerdahelyi járás Felsőpa­­tony községének kis- és középföld­művesei még 1949-ben megalakítot­ták az egységes földművesszövetke­­zetet. 1950-töl a szövetkezetét Fóliák Lajos, volt mezőgazdasági munkás vezeti. Pollák Lajos 11 gyermekes mező­­gazdasági munkáscsaládból származik. Már az első, úgynevezett „demokra­tikus” Csehszlovák Köztársaságban átélte azt a nyomort, melyet ez a kapitalista rendszer a munkásoknak és parasztoknak juttatott. Hat évig Lelkes Béla kuláknál a legnehezebb feltételek között dolgozott, amig any­­nyit megtakaríthatott, hogy l-,5 hek­tár terméketlen földet vehetett bér­be. Így kezdte meg a gazdálkodást, de szerszám és igavonóállatok segít­sége nélkül. A kulákok továbbra is kizsákmányolták, mivel a kölcsönbe vett ekéért, kocsiért, valamint a töb­bi szerszámért, családjával együtt napszámba járt dolgozni. A szövet­kezetbe való lépése után, egész élete megváltozott. Pollák Lajos szövetke­zeti munkája után, figyelmesen hoz­zálátott a mezőgazdasági könyvek ta­nulmányozásához, úgyszintén politi­kai fejlődésének kiegészítése céljából a politikai szakirodalom olvasásához. Amikor a szövetkezet tagsága elnö­kéül választotta, újjonnan szerzett tu­dását arra használta fel, hogy a szö­vetkezet vezetőségével együtt növelje a közös vagyont. A helyes kollektív vezetés mellett a felsőpatonyi EFSz gazdaságának eredményei egyre ,iob­­bak. A hektárhozamok és a gazdasági állatok hasznosságának növelése mel­lett zép teljesítményeket értek el az új gazdasági építkezésekben is. A szövetkezet megalakítása óta 600 ser­tés számára hizlaldát, szarvasmarha részére # istállót, gabonaraktárakat, szövetkezeti műhelyt és további fon­tos gazdasági épületeket állítottak fel. Ebben az évben a szövetkezet hét legjobb dolgozója családi házak építkezéseibe kezdett. A szövetkezet vezetősége a pénzkölcsönökön kívül, a tégla, cement, fa és más építkezési anyagok szállítására fogatokat és von­tató felszereléseket bocsát a tagok rendelkezésére. A szövetkezet a le­dolgozott munkaegységekre 50 száza­lékot, vagyis összesn 80.000 koronát fizet ki havonta. A felsőpatonyi szövetkezet tagjai, mind a szlovákok, mind a magyarok, teljes bizalommal tekintenek Pollák Lajos elvtársra, akit már harmadszor választottak meg szövetkezeti elnök­ké. Most a választások előtt szorgal­ma és képességei tekintetbe vételével nemzetgyűlési képviselőnek jelölték. A rimaszombati kiállításon: v Duran Pavel 65 mázsa gabonája meggyőző bizonyíték ♦ . ♦ Lehetséges ez? Hogyan? Ilyen és ehhez hasonló hangokat hallani. A sátor eiőtt, amelyben zsákokban 65 mázsa gabonát állítottak ki, a kíváncsiak tömege állandóan nő. A rimaszombati kerület mezőgaz­dasági kiállításán vagyunk. Lehet­séges az, hogy egy földműves csa­ládjával a ledolgozott munkaegy­ségek után, ennyi gabonát kapjon? Hogyne volna lehetséges, bizony­gatják a többiek. Hiszen ott van a fényképe, ' a lakhelye, — állítják meggyőződéssel. Bizony így van. A jó példák von­zanak és meggyőznek. Ilyen Ďuran Pál tornaijai járás szentkirályi szö­vetkezete tagjának esete, aki csa­ládjával együtt 1987 munkaegysé­ge. szerzett. Előlegképpen 17.887.50 koronát és 65 mázsa gabonát ka­pott. Ez a gabona most a kiállítá­son magára vonja a kis- es kö­zépföldművesek figyelmét, akiknek földjein a legjobb esetben is, a fele ennyi sem termett, eltekintve attól, hogy ebből a termésből a köteles beadást kell teljesíteni, ve­tőmagot és háztartásuk ellátását is fedezni kell. Csakhogy Öuran elvtárs gabonája megmarad saját részére. Tegyük fel most a kérdést: jobb-e szövetkezeti tagnak lenni, vagy egyénileg gazdálkodni és semmit sem termelni. Ďuran elv­társ eredménye a legmeggyőzőbb példája annak, hogy mennyivel szebb jövő vár a szövetkezeti nagytermelésben dolgozó földmű­vesekre. Ezért olyan nagy az érdeklődés ez előtt a sátor előtt, mert min­denki arra kíváncsi, hogy kereshe­tett ennyit Öuran elvtárs és ho­gyan dolgozik. Mindezekre a kér­désekre ott van a válasz. Többek között azt olvashatjuk, hogy 46 éves, családjával együtt 380 ser­tést ápol. Ebből 71 anyasertést és azonkívül 600 darab kismalacot nevelt fel. Tovább, hogy 1951-ben a szövetkezetnek csak 158 darab sertése volt és ma Ďuran elvtárs érdeme az, hogy az állomány 380 darabot tesz ki. A szaporítási ter­vet 20 százalékkal lépte túl és a napi súlygyarapodás 0.70 kilo­grammot tesz ki. Ennek aztán az a következménye- amint a példá­ból is láthatjuk, hogy a szorgal­mas munkának, megvan a gazdag jutalma. Igen. Ďuran elvtárs valaha napszámban dolgozott a földesúr­nál. Ma a sajátjában, szövetkezeté­ben és magának dolgozik. Stromp József a jánoki EFSz elnö­ke a következő kéréssel fordult szer­kesztőségünkhöz: Arra kérem a Sza­bad Földműves szerkesztőségét, hogy közöljön cikket a szövetkezetek egész évi tervének kidolgozásáról, továbbá arról, hogy milyen fontos a tervsze­rű munka és a jó munkaszervezés. Ezzel kapcsolatban milyen káros a felületes tervek készítése és a pénz­ügyi terv mesterséges emelése. Stromp József kérését szívesen fo­gadtuk és a következő választ adjuk: Lapunk 44-es számában már közöl­tük és a 46—47-ik számában tovább fogunk foglalkozni a tervek kidolgo­zásával. Azonban kérjük a jánoki szö­vetkezet vezetőségét és egyben olva­sóinkat, írják meg, hogy a jövőben milyen kérdésekkel kívánják, hogy foglalkozzunk. * *' * „Szomszédom diófái nagyon beár­nyékolják a szőlőmet és így kárt tesznek bennük. Kötelezhető-e a szomszédom arra, hogy kivágja a fá­kat?” — kérdi Kis József olvasónk. Szomszédja nem köteles kivágni a fákat, még akkor sem, ha szőlőjét beárnyékoljak. Abban az esetben azonban, ha az ágak áthajlanak sző­lőjébe, felszólíthatja szomszédját, hogy až áthajló ágakat vágja le. Ha a szomszédja ezt a felszólítást nem veszi figyelembe, olvasónk maga is lenyeshetí a fákat, de kizárólag csak az áthajló ágakat. * * * „Hogyan készíthetnék fehér borból pirosat és hogyan vehetném el di­­rekttermö borom kellemetlen ízét?” — érdeklődik Kovács István olvasónk. A piros bort nemcsak a színe, ha­nem a készítéséből eredő — a fehér­től eltérő — összetétele, íze, zamatja különbözteti meg a fehértől. Ha meg­festjük a fehér bort, az még nem lesz piros bor, mert csak a színe változott, a jellege továbbra is olyan marad, mint a fehér boré. Az érvény­ben lévő rendelkezések festési célra semmilyen vörös festékanyaemt nem engedélyeznek. A készítésülift fogva piros borok közül is csak egyedül az ,;Othello”-bor színét szabad festő­anyaggal feljavítani. A direkttermő borok kellemetlen, „vadas ízét” nem lehet kellemessé tenni. Legjobb, ha nem nevelünk di­rekttermő szőlőt. * * * Több olvasónk azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogyan teleltesse át a baromfiakat. A baromfiak közül most válogassuk ki a legszebb példányokat és a leg­jobb tojókat. Meszeljük ki az ólat, hozzuk rendbe az ablakokat, ajtókat, mert a téli tojáshozam sokban attól függ, milyen világos és milyen meleg ólban tartjuk a tyúkokat. A fagyok beálltával a kemencéből, vagy a tűz­helyből kikerülő meleg hamut öntsük be az ólba. Már most gondoljunk télire válto­zatos takarmányozásról. Gyűjtsük össze a tojáshéj-képző anyagokat, mészhulladékot és a tojáshéjakat. Télen csíráztatott magvakkal, főtt borsóval, silótakarmánnyal, korpába kevert apróra vágott szénával, lucer­nalevéllel tegyük változatossá a ba­romfiak eledelét. így télen is lesz elegendő tojásunk. * * * Varga Rozália példás háziasszony azzal a kérdéssel fordult szerkesztő­ségünkhöz, hogyan tudná biztosítani a zöldségfélék téli tárolását. A sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, cékla, fekete retek, káposzta, kalarábé, tök, paprika, dinnye termé­szetes állapotban is egészen tavaszig eltartható. S így őrizhető meg ben­nük a legtöbb természetes tápanyag is. Eltevésre csak ép, száraz, időben szedett zöldségféléket használunk. Zöld részeit levágjuk, csak a petre­zselymen hagyunk egy kevés zöldet s egyenként, hogy egymással n<­­érintkezzenek, lehetőleg ladába, szá­raz homok közé rakjuk el. Ha a sza­badban vermeljük el a zöldségfélé­ket, szalma takaróval is óvjuk a fagy­tól. * * * Kérjük olvasóinkat, hogy kérdé­seikkel akár szakjellegű, akár egész­ségügyi, vagy bármilyen más jelle­gűek is legyenek, bátran forduljanak szerkesztőségünkhöz. Túlteljesítették beadásukat . . . A galántai egységes földműves­­szövetkezet a jái^s legjobb EFSz­­ei közé tartozik. A szövetkezet dolgozói idejében befejezték az őszi munkákat. Azonkívül jó mi­nőségű takarmányt biztosítottak állattenyészetük részére is.. Ez a köteles beadások példás teljesí­tésében, valamint a szövetkezet pénzügyi tervében is visszatükrö­ződik. A gabonabeadást 100 szá­zalékra teljesítették, továbbá ter­ven felül csaknem 70 mázsa ken­dert és 90 mázsa dohányt adtak be. Ugyancsak, szépen teljesítik a hús-, tej- és a tojás beadását is. Az egészévi marhahúsbeadást 41 mázsával, a sertéshúsbeadást 65 mázsával lépték túl. Az egészévi tojásbeadást 100.000 darabbal és a tejbeadást 35.540 literrel túltelje­sítették. A galántai szövetkezeti gazdál­kodás szép eredményeivel meggyő­zően hat a kis- és középparasz­tokra. Az év elejétől eddig már 12 új tag jelentkezett a szövet­kezetbe. Az új tagok lelkesen be­kapcsolódtak a közös munkába és magas munkaeredményeket érnek el. így többek között Juhos Gyu­la, aki június végén lépett a szö­vetkezetbe és szeptember végéig 166 munkaegységet szerzett. Ezért előlegképpen - 50 százalékot ka­pott, vagyis 1.660 koronát. 83 li­ter tejet és az év végén, csupán az eddig ledolgozott munkaegysé­gei után még 5 mázsa gabonát is kap. Külön meg kell említenünk Krascsenics Lajost, a szövetkezet kovácsát. Ugyanis Krascsenics elv­­társ az elmúlt években az iparban dolgozott. Bratislavában. Itt sok­szor hallotta, hogy kevés a mun­kaerő a mezőgazdaságban, kellene a segítség. Ezért sokat töprengett és gondolkodott, menjen-e, vagy ne menjen. Végül határozott, ^s július végén a galántai EFSz tag­ja lett. Elhatározását nem bánta meg, mert a 3 hónap alatt ledol­gozott 2lb munkaegységre szép pénzt, gabonát és egyéb természet­benit kapott. Keresete, ha újév­kor összeszámolja, meghaladja azt, amit az iparban keresett. K. N. Szép terményeket mutattak be EFSz-eink a lévai kiállításon Léván a HNB nagytermében volt megrendezve a járás mezőgazdasági kiállítása. Ahogy végignéztük a kiál­lítás anyagát, azt láthattuk, hogy a járás EFSz-ei kitettek magukért. Szép eredményekkel dicsekedhetnek úgy a növénytermesztés, mint az állatié-V nyésztés terén. A lévai járás egyes szövetkezetei magas hektárhozamokat értek el a gabonafélékből, mégpedig búzából 34-38 mázsát hektáronként. Ezt az eredményt azért tudták elérni, mert gondosan megművelték a földeket, nem sajnálták a trágyát. Azonkívül pontosan betartották az agrotechnikai szabályokat és alkalmazták a haladó módszereket, vagyis kereszt- és sű­­rüsorosan vetettek. A kiállításon tapasztalhattuk azt is, hogy a járás szövetkezetei rizst is termelnek. A rizstermelésben 55 mé­termázsás hektárhozamot értek el. Ezt az eredményt szintén a jó talaj­­előkészítéssel, trágyázással érték el. Műtrágyát, hektáronként 250 kg nit­rogént, 300 kg foszfort, és 350 kg kálisót szórtak szét. A kiállítást a szövetkezetek kiváló dolgozóinak fényképei is díszítették. A sok közül megkell említenünk Kerekréti elv­­társat, aki az alsószecsei szövetkezet sertésgondozója. Kerekréti elvtárs az utóbbi időben egy 480 kg-os sertést hizlalt ki. Még több olyan példás dolgozó nevével találkozhattunk a kiállításon, aki egy anyadisznótól 12 malacot választott el átlagosan. A kiállítás eredményei közé tarto­zik a lévai mezőgazdasági iskola által kitermelt gyapot, amely újdonságot jelent a járásban. A kiállítás eredményei arról győz­nek meg bennünket, hogy a lévai já­rás szövetkezetei magukévá tették a X. pártkongresszus határozatait és ezek alapján igyekeznek egyre na­gyobb eredményeket elérni. HOKSZA JÓZSEF Ipolyság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents