Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-07 / 45. szám

1954. november 7. Földműves 7 Az elvetett mag kikelt C ürű köd telepedett az utak s a szántóföldek fölé. Hűs szél tör elő észak felöl s viaskodik a lom­ha szürke köddel. A nap sugarai percröl-percre fényesebbek és beara­nyozzák a földet. Lég község felöl cukorrépával megrakott szekerek ér­keznek az állomásra. Ropog, nyöszö­rög a kerék, mintha öreg lenne, pe­dig csak nagy a terhe. Szép. gyö­nyörű a „fehér arany", a dolgos ke­zek munkája nyomán nagyra nőtt a fekete földben. A légi EFSz szekerei naponta sok­szor megfordulnak ezen az úton, de nemcsak ősszel, hanem egész eszten­dőben, egyszer sertést, máskor qa­­bonát kukoricát, cukorrépát fuvaroz­nak. Nem véletlen ez a bö termés. Jól emlékeznek még a szövetkezet tagjai 1951 nyarára, amikor a szov­jet kolhozküldöttség meglátogatta őket. A falurégén a díszkapunál a község apraja-naóyja izgatottan vár­ta a vendégeket. Nagy lett az öröm. amikor megérkeztek. Szmirnova elv­társnő vezette a kolhozkül döttséget s bizony nagyon meglepődtek a szö­vetkezet tagjai, mikor a küldöttség nem a faluba, hanem egyenesen a földekre ment. A termést akarták látni, hogy arról Ítéljék és ismerjék meg a szövetkezet tagjait. ЛЛ Jég nyári szellő ringatta a búzatáblákat, mikor a kolhoz­küldöttség behatolt a hónaljigérö. érésnek indult búzatengerbe. Szmirnova elvtársnő leszakított egy szép kalászt s széjjelmorzsolta újjat között. A dagadt búzaszemeket szak­értelemmel nézegette, méregette, majd élénken érdeklődött, hogyan végezték el az őszi szántást a vetést, mennyi mütráqyát szórtak egy hektárra. A búzatáblák után a vendégek meg­tekintették a cukorrépát és a szövet­kezet egész birtokát. A kolhozkül­döttség nem fukarkodott a tanács­csal s már a búzatáblán, a répaso­rok között, az istállókban beszéltek tapasztalataikról, eredményeikről. Az igazi eszmecsere azonban délután kezdődött Benyovszky gróf kastélyá­nak udvarán. A gyönyörű fenyőfák árnyékában, ahol régebben a gróf úr sétálgatott és a munkások még na­gyobb kiszipolyozásán törte a fejét, a környék dolgozói feszülten figyel­ték a kolhozküldöttek minden sza­vát. akik a szovjet ember munkában és eredményekben gazdag életéről beszéltek. A munka megszervezésé­­: nek bő tapasztalatait tárták fel, ame­lyek a Szovjetuniót a világ legerő­sebb és leghatalmasabb államává tet­ték. A szovjet emberek eljöttek hozzánk otthonukból, kolhozukból azzal a cél­lal. hogy segítsék dolgozóinkat a munkában, hogy a mi hazánk és a dolgozók élete az övékéhez hasonlóan gazdag legyen. * * * ĽI árom hosszú esztendő telt el azóta, de a kolhozküldöttség látogatása még élénken él a dolgo­zók emlékezetében. Elfelejtem ezt évtizedekig sem lehet, mert tanácsai­kat, tapasztalataikat itthagyták, ame­lyeket a szövetkezet tagjai minden­napi munkájuknál felhasználnak. A tanultak alapján már 1951 őszén megkezdték a 9 éves füves-vetés­forgó bevezetését, amely elkerülhe­tetlenül fontos a gazdag termés el­érésében. A csoportokat ennek meg­felelően szervezték meg s minden csoport megkapta saját területét egy füves-vetésforgó idejére, vagyis 9 év­re. tgy a csoport tagjai jól kiismer­hetik a föld termőképességét s asze­rint trágyáznak, vetnek, amint azt a föld megkívánja. Bátran alkalmaz­zák a sűrű- és keresztsoros vetés­rendszert. Ezt hűen bizonyítja az is, hogy ezévben 90 hektárt surüsoro­­san. 210 hektárt pedig кeresztsoro­­san vetettek el. Terméseredményeink á.. óból 23, búzából pedig 19.5 má­zsa volt hektáronként. Ezek a szá­mok látszólag nem nagyok, de ha összehasonlítjuk azokkal az eredmé­nyekkel amelyeket a gazdák a szö­vetkezet megalakulása előtt értek el, a számok megnőnek. Ugyanis a gaz­dálkodók átlagtermése holdanként csak 5—7 mázsát tett ki. íme, a ha­ladó agrotechnika eredményei.' Alégi EFSz tagjai munkájúk megkönnyítésére a gépek erejét jól felhasználják. Például 50 hektár cukorrépájukból 25 hektárt kombájn­nal takarítottak be. Nagy volt az öröm, mert nem kellett a répát egyenként, kézzel kiáskálni, össze­szedni. Máskép volt ez a múltban. Vér­­hólyagok támadtak a munkások te­nyerén, nehéz izzadtságcseppek ön­tözték a répa levelét, görnyedtek hajnaltól késő estig s alig kerestek néhány koronát. Most minden tag könnyedén rendbeteszi a répát a ré­szére kimért parcellán s ezért becsü­letesen megkapja megérdemelt ju­talmát. Jól dolgoztak, a tagok, szép lett a répa, a tervet túllépték s ezért pótjutalomban is részesülnek. A takarmány biztosítására is nagy súlyt fektettek a légi EFSz tagjai. A száruztakarmányon kívül 1.000 köb­méter nedvdús takarmányuk van már gödrökben s újabb 1000 köbméter si­lózása van folyamatban. Az elmondottak szerint, a növény­­termelés szakaszán megfogadták a kolhozküldöttség tanácsát, de nem úgy az állattenyésztésben. Habár takarmányuk bőven van, mégsem dicsekedhetnek magas fejest átlag­gal. Ez pedig azért van így, mert az illattenyésztés terén nem élnek a kapott tanácsokkal s nem alkalmaz­zák a jól bevált szovjet tapasztala­tokat. A vezetőség s a szövetkezet tagjai ezt el is ismerik. Tudják, hogy a növénytermelés mellett elhanyagol­ták az állatállomány hasznosságának fokozását. Nagy hiba ez, amit hala­déktalanul helyre kell hozni, men minden szövetkezeti tagnak érdeke, hogy a tejátlag nem 5 liter, hanem 9—10 liter legyen. D iztosan olvastak már az EFSz tagjai Malininova módszeréről, a teheneknél, Surikov módszeréről, a hízósertéseknél. Alig akad nap, hogy a szövetkezet könyvtárát ne keres­nék fel a dolgozók s ne vinnének haza különböző könyveket, amelyek­ből sokat tanulnak. Például BartaJ Ferenc, aki a teheneket gondozza, a legszorgalmasabb olvasók közé tarto­zik. Most hozta vissza a könyvtárba Sztálin müveiből a XII. kötetet s máris kiragad egy újabb vastag köny­vet és oly szeretettel Szorítja, öleli magához, mint kedves feleségét. „Az új ember kovácsa . ..” Maka­renko műve. Nézi... nézi a könyv címét, szinte már érzi, hogy a könyv elolvasása újabb tapasztalatokkal gaz­dagítja, szebbé, örömtelibbé teszi éle­tét. A nagylégiek nemcsak a könyveket bújják tudásra szomjasan, hanem községükben létrehozták a hároméves esti iskolát is. az ifjúság számára pe­dig az egyéves esti iskolát. A három­éves iskolába 16 szövetkezeti tag je­lentkezett, míg az ifjúságot most szervezik be ' az iskolába. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a kolhozküldöttség látogatása és tanácsadása termékeny talajra talált Most az a kötelességük a szövetkezet tagjainak, hogy azt a kis csirát, amit a szovjet vendégek nálunk hagytak, palántává, majd lombos fává fejlesz­­szék. hogy szövetkezetük példaképé­vé váljék a környék minden szövet­kezetnek. SÁNDOR GÁBOR A csallóközi rónasógon fekszik a kisabonvi EFSz szántóföldje. Jó zsí­ros föld ez. megterem benne nemcsak a búza. hanem a zöldségféle is. Ez­évben 200.000 korona bevételt hozott a hat hektár területen termelt zöld­ség a szövetkezetnek. Ezt a szép -eredményt Kicsikolev Dömötör veze­­tükertésznek és a zöldségcsoport tag­jainak köszönhetik a szövetkezet tag­jai. Kicsikolev elvtárs született kertész, kitünően érti a mesterségét. Kicsikolev a kisabonyi EFSz veze­tőkertésze. Képek a kisabonyi EFSz kertészetéből Az ügyeskezű lányok hangyaszorgalommal fűzik az érett fűszer­­paprikát. Gondos gazdasszonyokként, munkájuk közben arra gondolnak, hogy nagyon sok tányér levesnek lesz szép piros színe és ize a kis­abonyi EFSz-földjén termett paprikából. Minden erőt a cukorrépabetakarítás befejezésére Az őszi kedvező időjárás következ­tében szép sikerek születtek a cu­korrépa begyűjtésében, sőt az elmúlt heti eredmények alapján tovább ja­vult a répa elszállítása is. Ez a je­lenség sok cukorgyárnak óriási fej­törést okozott a répa elraktározása miatt. Ámbár a begyűjtés és az el­szállítás lényegesen megjavult és több cukorgyárnak gondot okoz az elraktározás, egy pillanatra sem sza­bad elkényelmeskednünk, sőt tovább kell fokoznunk az elszállítást, de egy­úttal rendet kell teremtenünk a cu­korrépa elraktározása terén is. Szervezzük meg a répaszállítást Gyakorlati tapasztalataink arról győznek meg bennünket, hogy a ré­pa elszállítása sok helyen igen élén­ken folyik. Hozzá kell termünk azon­ban azt is, hogy számos esetben szer­vezetlenül. Vannak olyan állami gazdaságaink, sőt szövetkezeteink is, ahol a ré­pát nem terv szerint, hanem kor­látlan mennyiségben szállítják el, csakhogy letakaríthassák a föl­dekről termésüket. És ez így is van jól. A hiba a cu­korgyárak vezetőségében keresendő, mivel a szállítás meggyorsulása kö­vetkeztében nem képesek az adott helyzc thez alkalmazkodni. Ennélfogva a répaátvételnél, főleg a mázsahá­­zakpál nagy mennyiségű cukorrépa halmozódik^ fel, de olyan helyeken, ahonnan az esők beálltával igen ne­héz lesz az elszállítása. Természetes következménye mindennek, hogy ez­által a kiadások is jóval túllépik a tervet A diószegi cukorgyárban azonban elejét vették a répa felhalmozó­dásának és olyan megoldást talál­tak, hogy az esős idők beálltával is folytathatják a répa szállítását. Erre a célra mezei rakodóhelyeket je­löltek ki, mégpedig az utak mentén, ahol až elszállítást könnyen elvégez­hetik. Helyénvaló lenne, ha hasonló rakodóhelyeket jelölnének ki az ál­lami gazdaságok, szövetkezetek köny­­nven meaközelíthetö parcelláin is. Így a répa elszállítását is lényegesen meggyorsíthatnók és a kiadások sem haladnák túl az előirányzott össze­get. Ezzel kapcsolatban azonban ren­dezni kell mint a cukorgyár mint pe­dig a termelők megelégedésére az elszállítási kiadásokat is. Sok szövetkezetünk már elvégezte a cukorrépa betakarítását és lénye2- gesen többet adott be, mint tervezte. A pozsonyi kerletben főleg a szo­cialista mezőgazdasági üzemekben fo­lyik jól a répabetakarítás. Ellenben az egyénileg gazdálkodók el-elmara­­doznak. Olyan esetek sem véletlenek, hogy egyes gazdálkodók kint hagyják a répát a földeken vagy állataik ete­tésére használják fel. Ez főleg Nagy­szombat és Szered környékén tapasz­talható. Mindez természetesen a he­lyi nemzeti bizottságok rovására íran­dó, mivel nem magyarázták meg kö­vetkezetesen termelőiknek a cukor­répa termeléséből származó előnyö­ket. Földműveseinknek meg kell ma­gyaráznunk,, hogy egy hektár föld terméséből, amelyen tegyük fel 200 mázsát termeltünk ki, 180 má­zsa répáért mázsánként 12 koro­nát, a többi húsz mázsáért pedig mázsánként 10 százalékos felárat, vagyis 18 koronát kaphatnak. Ab­ban az esetben, ha a termelő 100 százalékon felül tesz eleget bea­dási kötelezettségének. 110 má­zsáig 24 koronát, ezen felül pedig 30 koronát fizetnek ki neki méter­mázsánként. Ha földműveseink mindezzel tisztában lesznek, minden bizonnyal nemcsak teljesítik, de magasan túl is szár­nyalják répabeadásukat. A gépek fogyatékosságai Gép- és traktorállomásaink sok olyan fajtájú géppel rendelkeznek, amelyet bátran bekapcsolhatunk a répa betakarítási munkáiba. Melléke­sen még megemlítjük, hogy az SKEM-3-as jelzésű kombájnokat sem használjuk ki tökéletesen. A pozsonyi kerületben az ilyenfajta gépeknek csupán 35 százaléka dolgozik, míg a többi kihasználatlanul, vagy üzem­­képtelen állapotban hever. Ezenkívül a répakíszántó ekék sem végzik el a kívánt mennyiségű feladatot. Eze­ket a fogyatékosságokat a jó mun­kaszervezéssel egykönnyen kiküszö­bölhetnénk. Többek között az idei répabetakarítás tapasztalataiból a jö­vőre vonatkozólag mint a gépállo­mások vezetői, mint pedig a főigaz­gatóság vezetői levonhatják a szük­séges tanulságokat, hogy a jövőben zökkenőmentesen folytathassuk a ré­pa betakarítását. Ami még elvégzésre vár Azok a nézetek, amelyek szferint répa betakarításával és elszállításával nem kell igyekeznünk, mert a cukor­gyárak szinültig vannak, tévedéseken alapszanak. Zsigárdon, Nádszegen, Királyréven például olyan .hangok hallatszanak, amelyek semmiképpen sem segítik elő a répabetakarítás meggyorsí­tását. Az említett szövetkezeteknek még jobban rá kell kapcsolniok a beta­karítás munkáira, hogy a kínálkozó jó idők alatt mind egy szálig elszál­líthassák répatermésüket. Azokon a helyeken viszont, ahol gépi segítség szükséges, saját magának a szövet­kezetnek kell a gépek bekapcsolását sürgetnie. Káros jelenség az, ha nincs kezdeményezés a szövetkezet vezető­ségében és elnézik, hogy a répa a földeken hever Minden erőt mozgó­sítanunk kell. hogy az idei gazdag termésünket mielőbb a cukorgyárba szállíthassuk. (MŠ) Az augusztusban vetett spenót szépen kifejlődött és már lehet szál­lítani. Ez késő Ősszel újdonságnak számít s az asszonyok örömmel vá­sárolják a piacra kerti71 spenótot. Gáspár Cecília, Angyal Jolán, V lakán Judit az őszi káposztát vágják. Kicsikolev kertész megmutatja, milyenek az érett fejek, amelyeket már vágni kell. A megmaradt fejek, ha az idő engedi, még november vé­géig kifejlődnek. Csak egy percre vegyétek kezetekbe a ceruzát es számoljatok velünk Cifer község határában 40 hektáron hagyogatta el a szövetkezet tagsága a répafejet. Kisebb és nagyobb kupacokban, vagy egészen széj­jelszórva. De így van ez másutt is. Báhonyban 11 hektáron, Borovban pedig 12 hektáron. Ha ez mindjárt a répa kiszedése és elszállítása 'lián lenne, azt mondhatnátok: hát, jól van. De, ha ennek már egy hete, vagy még több, amikor a répafej már rothad, teljesen fekete, — nem lehet csak egy vállrándítással napirendre térni felette. Főleg azért nem, mert ennek már sehol sem volna szabad előfordulnia. Rosszul esik ne­künk, hogy ilyen a helyzet, még pedig nemcsak az említett községek­ben, hanem sok más szövetkezetben is. A legnagyobb hiba az, hogy gyakran csak a fejeket látjuk és nem látjuk a fejek mögött a tejet, vagyis azt, hogy ezekből mennyi tejet lehetne termelni. Harminc átlagos répafej megfelel egy liter tejnek. Egy fejőstehén, átlagos tejhozammal 30 répafejből 1 liter tejet termel. S mit jelent ez egy egész hektáron? Számoljatok velünk. Egy hektáron 80—90.000 répagyökér, tehát ugyanennyi fej is van! Ez 2600—3000 liter tejet jelent. Már most 40 hektáron? Vegyetek ceruzát a kezetekbe ciferi, báhonyi és borovi szövetkezetesek és számoljatok velünk. De számoljatok velünk a nagyszombati és bazini mezőgazdasági osztályo­kon is és mindenütt ott, ahol a répafejet rothadni hagyjátok. Számol­jatok ti felvásárlók is, hogy mennyivel kevesebb tejet vásároltok fel. Éppen ezért megfontolandó, hogy kifizetődik-e a répafejet idejében összeszedni, rendesen lesilózni, tejet, húst termelni belőle, vagypedig rothadni hagyni, úgy, amint azt sokhelyütt teszik. A biztonság kedvéért számítsátok ki. Ha kiszámítottátok, bizonyara nem fogtok nyugodtan aludni, ha a földjeiteken, vagy a közös földe­ken, a szomszéd földjén, vagy az egész járásban répafejet láttok rot­hadni. Azért, mert rossz lelkiismerettei nem lehet jól aludni.

Next

/
Thumbnails
Contents