Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
8 Földműves 1954 november 7. Sandal István, a pozsony-eperjesi brigád ČKD-55-ôs lánctalpasának vezetője, még mielőtt gépével elindulna a szövetkezeti földekre, napi feladatát részletesen megtárgyalja Mészáros János brigádvezetővel. A nemesócsai traktorosok 3461 hektár földön végezték el a mélyszántást 73 ra ktorá II ranomasam k u ivet Nagyobb támogatást a védnökség! Földjeink hektárhozamát csak akkor fokozhatjuk, ha a talajt jól elkészítjük. Ezzel lehetüvé tesszük, hogy a növényzet a fejlődési idő alatt egyenletesen jusson vízhez és táplálékhoz. Tudjuk nagyon jól, hogv a csapadékhiány milyen károkat okoz- Az öntözés megvalósítása a magas költségnél fogva nem jöhet számításba. Az őszi mélyszántás elvégzése kiváló alkalmat nyújt a természetes csapadékok tárolására. A mélyen megszántott föld az elolvadt havat és az esővizet magábaszívja és tárolja a növényzet számára. Az őszi mélyszántás nem más, mint a csapadékok gyűjtőhelye, amely különösen száraz idő esetén érezteti áldásos hatását. Szlovákia területén mindenütt szükség van a mélyszántás elvégzésére, de kiváltképpen a kevéscsapadékú vidékeken. A mélyszántás szükségességével tisztában vannak a nemesócsai gépállomás agronómusai és traktorosai is, akik szlovákiai viszonylatban a mélyszántás elvégzése terén a legelső helyen állnak. Az ócsai traktorosok október 31-ig 3.461 hektáron végezték el a mélyszántást, ami végeredményben azt jelenti, hogv mélvszántási tervüket 32 százalékkal túlteljesítették. Minden mélyszántást hemyótalpas traktorra! és előhántos ekével végeztek. Ezt a szántást minőségileg össze sem lehet hasonlítani a múltban végzett szántással. A nemesócsai szövetkezeti tagok joggal büszkék traktorosaikra. Vecsera András, a gépállomás igazgatója a traktorosok munkáját ellenőrzi és a megművelt földeket személyesen veszi át. Az ősz folyamán nem volt semmi panasz a traktorosok munkájára. A nemesócsai gépállomás dolgozói a tavalyi évvel szemben sokkal jobban végzik feladatuk teljesítését. Meggyőződtek arról, hogv a rosszul megművelt talaj egész éven keresztül fékezi munkájukat. A növények ápolását a hepe-hupás talaj akadályozza. Ebben az évben minden földjüket más irányban, vagyis keresztben is megszántják. Az ilven munkamódszer kiválóan alkalmas az egvenes felületű talaj elérésére. Most már azt sem lehet észrevenni, hogy valamikor a földet barázdák tagolták. A bodzái traktorosbrigád dolgozói az előhántos mélyszántáson kívül meg talajla7itót. is használnak. Ez a ta'ai megművelésének további javulását biztosítja. A talajlazítás által a szántóföld keresztmetszete mélyül. A többi traktorosbrigád is felismeite a talajlazítás fontosságát és be is vezette azt. Összegezve a nemesócsai gépállomás munkáját meg kell állapítani, hogv feladatát jól végzi. Az összes brigádok közül a mélvszántási tervet legjobban a csilizradványi traktorosok teljesítették, akik október 21-ig 377 hektár mélyszántást végeztek el és tervük 67 százalékát már teljesítették. Ezzel szemben lemaradt az apácaszakájlasi brigád, amely tervét mindössze 5.3 százalékra teljesítette. A traktorosoknak a terv szerint még több mint 800 hektár mélyszántást kell elvégezniük. A brigád dolgozóinak minden tőlük telhetőt el kell követniük hogv még a fagyok beállta előtt teljesíthessék mélvszántási tervüket. Domonkos elvtársnak, a brigád vezetőjének valamint a brigád agronómusának. Kelemen eivtérsnak azonnal meg kell szerveznie a kettős műszakot és minden üzemképes gépet be kel vetnie, hogy a lemaradást igv minél előbb behozhassa A mezőgazdasági termelés fejlesztésénél gyakran hangoztatjuk, hogy fejlett ipari üzemeinknek támogatniok kell a mezőgazdasági termelés emelésére irányuló törekvéseinket. Népi demokratikus rendszerünkben ez a segítség a munkás-paraszt szövetség elmélyülését juttatja kifejezésre s ennélfogva természetes is. A munkásosztály segítsége dolgozó parasztságunk számára főleg a védnökség) üzemeken keresztül valósul meg. Ugyanakkor a védnökség! üzemek nagyban elősegíthetik gép- és traktorállomásaink tevékenységét is, főleg most az őszi munkák gyors befejezésében. Ismeretes, hogy mezőgazdaságban a fósúlypont gépállomásainkra terelődik, tehát a gépesítés fokának emelésével nekik kell segítségüket fokozniok. Tudjuk azonban azt fs, hogy traktorállomásaink még sok bajjal, fogyatékossággal küzdenek munkájukban, amelyekkel üzemeink már régebben megbirkóztak és kiküszöbölték hiányosságaikat. A védnökségi üzemek ennélfogva igen sokat segíthetnek gépállomásainknak Kbben az időszakban, amikor mezőgazdaságunk dolgozóinak figyelme az őszi munkák kifogástalan és idejében való elvégzésére irányul, bár traktorállomásaink sokkal nagyobb területeket művelnek meg, mint az elmúlt esztendőben, eddigi teljesítményeikkel távolról sem lehetünk megelégedve. Gépállomásaink az őszi munkák feladatait október 25-ig csupán 56.2 százalékra teljesítették. A kipróbált és tapaszialt földművesek pedig tudják, hogy mily nehezen hozhatjuk be az egyik napról a másikra való lemaradásunkat. Minden százalékért óriási harcot kell kifejtenünk az őszi munkákban és a tervet még a kedvezőtlen időjárás, a fagyok előtt kell teljesítenünk. A beérkezett napi jelentésekből viszont kitűnik, hogy traktorállomásainkon még sok kihasználatlan gép ..ever. Nem rzólva arról, hogy számos korszerű gépünket sem használják ki tökéletesen, sőt ami az önkötözőgénekc: illeti, ezek teljesítménye sem éri el a kívánt színvonalat. Gép- és traktorállomásainknak éppen ezen a téren kellene segítséget nyújtani. Sok szakemberre lenne szükség, akik minden további nélkül felülhetnek a traktor nyergébe vagy akik az üzemzavarokat tüstént képesek eltávolítani. Ipari üzemeink általában sok autóvezetővel, műszerésszel és más szakemberrel rendelkeznek, akik közül ezelőtt sokan dolgoztak a mezőgazdaságban, értenek a gépek javításához is. Üzemeink igazgatóitól függ, hogy a védnökség továbbfejlesztésével még hatásosabb támogatást nyújtsanak traktorosbrigádjainknak és gépállomásainknak. A jó példákat kövessük Bizonyára nincs olyan gépállomás, amely ne kötött volna együttműködési szerződést valamely üzemmel. De ha mélyebben elemezzük ezt az együttműködést, arra 8 következtetésre jutunk, A közelmúltban Szepesófalván gép- és traktorállomások igazgarói, politikai vezetői és a brigádközpontok képviselői kiértékelték az őszi munkák eredményeit az eperjesi kerületben. A pečovski brigádközpont eredményei alapján, amely a kerületben elsőnek teljesítette az őszi munkák tervét, világosan megmutatkozott a szocialista munkaverseny helyes értelmezése. Havara György brigádvezető minden nap figyelemmel kisérte a tervek teljesítését és ennek alapján a kiértékelést is megejtette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az. említett brigádközpont dolgozói versenyre hívták ki a kerület összes brigádját az őszi munkák példás elvégzésében Ez anyüzemek részéről hogy sok helyen csupán papíron szerepel. A kassai kerület üzemei póldául megelégedtek azzal, hogy írá.sba foglalták kötelezettségvállalásaikat, de a gyakorlatban semmiféle támogatást nem nyújtottak a kerület traktorállomásainak. Ezzel szemben az apátfalusi üzem jól teljesíti a gépállomásokkal szemben vállalt feladatait. Eddig 10 szakmunkást küldtek szét a brigádközpontokra. A feledi mezőgazdasági iskola pedig húsz tagból álló brigádot szervezett meg a füleki gépállomás kisegítésére. Ennek az együttmunkálkodásnak az eredményei a gyakorlatban is megmutatkoznak, hiszen a losonci gépállomás egyedüli a kerületben, ahol a legalacsonyabb százalékos üzemképtelenséget mutatnak ki. Ha ezekután sorravennénk a többi gépállomásokat, akkor láthatnának csak igazán, hogy a védnökségi üzemek milyen méretű mulasztásokat okoltak, kötelezettségeik nemteliesítése következtében. Az együttműködés formális megszövegezésével nem jutnánk előbbre, ezért üzemeinknek pótolniok kell a lemaradást. nyit jelent, hogy november 7-ig minden munkát befejeznek. A verseny pontjai főképpen az istállótrágya kihordására, a gépek kihasználására és a szerszámok karbantartására szorítkoznak. A felhívást számos brigád elfogadta. Az ülés résztvevői miután megtárgyalták az elvégzendő munkák fontos kérdéseit, elhatározták, hogy a Barátsági Hónap keretében „A szovjet gépállomások segítsége a téli időszakban” címmel, előadássorozatot szerveznek meg, hogy a szovjet traktorosok példája nyomán gépállomásaink a téli időszak alatt is hatékony támogatásban részesítsék egységes földművesszövetkezeteinket. Az eperjesi brigádok versenyeznek /Q szovjet példa nyomán A Fordson-géptö! az S-6-os aratógépig Serényen készülődnek a galántai gépállomás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának megünneplésére. Az évforduló egybeesik a gépállomás megalakításának 8. évével is. Nyolc évvel ezelőtt, 1946-ban a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal kezdeményezéséra megalakultak az első állami kísérleti gépállomások, amelyek azonban jellegüknél fogva különböztek az ugyanabban az időben megalakult szövetkezeti gépállomásoktól. Nyolc év fáradtságos küzdelme, sikerek és’ nehézségek sorozata végül is forradalmi változást teremtett a mezőgazdaság gépesítésében s ma már a szövetkezetek földjein szovjet lánctalpasok forgatják a fekete földet, gépcsoportokkal egyszerre 9—12 méter széles sávot vetnek be. gépóriásokkal aratnak és a gabona szállítását is gépek végzik. Nvolc év a feilődés történetében nem nagy idd. de ez a nyolc év mégis mérföldkövet jelent a mezőgazdaság gépesítésének történetében. A gépállomás dolgozói szinte megoldhatatlan feladatot oldottak meg. A korszerű gépek kezelésének elsajátítása is nehézségekkel jár. Ennél azonban sokkal nehezebb volt megszerettetni a falu népével a föld gépesített megművelését, de még nagyobb akadályba ütközött a haladó munkamódszerek bevezetése, mert,itt a földművesek maradi nézeteivel is meg kellett küzdeni. Sokhelyen eszelősöknek tartották a traktorosokat, amikor elOször vetettek keresztsorosan, nem tudták megérteni, miért kell a földet keresztbe is bevetni, ha már egvszer hosszában bevetették. Hasonló nehézségekkel kellett, megküzdeni a gépcsoportok bevezetésével, de különösen a kombájn-aratásnál. Eleinte csak fuvaroztak Ma már ez mind a múlté, de érdemes visszapillantanunk. Mi, volt nyolc évvel ezelőtt, hogyan is fogtak belé? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, amíg eljutottak a mezőgazdaság gépesítésének mai szintjére. Az ország népe akkor ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 29. évfordulóját. A galántai kísérleti gépállomás dolgozói szinte áthidalhatatlan nehézségekkel kezdték meg tevékenységüket. A gépállomás az akkori UNRA-tól kapott 2 Fordson-traktorral kezdte meg működését. 1946 novemberében ú.jabb gépeket kaptak, ezúttal több új, külföldi gyártmányú géppel gazdagodott a gépállomás. Gépállományuk akkor 20 gépből állt. — A gépekkel eleinte csak fuvaroztunk és azt hittük, hogv ebben áll a gépállomás küldetése, — említi meg többek között Flaskár László, a gépállomás jelenlegi szerelője, aki annak idején az elsük között lakatos-tanoncként került a gépállomásra. — Később azonban a traktorok egyre nagyobb teret hódítottak, megjelentek a határban és vígan forgatták a fekete földet. A földművesek abban az időben szántáson kívül nem igen kaptak segítséget. A gépállomás még nem rendelkezett elegendő számú ekével, vetligéppel, arató- és cséplőgéppel. Gépállománya az UNRA-tól kapott és magánosoktól felvásárolt gépekből állott. Ezeknek a gépeknek az volt a hátrányuk, hogy ahány darab volt belőlük annvi fajta volt. Az UNRA gépalkatrészt nem adott A gépállomáson ebben az időben 12-féle gép akadt. A gépek tarka sokasága még nem okozott volna különösebb bonyodalmat. A baj akkor keletkezett, amikor a gépek alkatrészei elkoptak és újakkal kellett felcserélni Okét. Oj alkatrész azonban nem volt. Az UNRA a gépeket ugvan szívesen eladta, de alkatrészeket nem volt hajlandó hozzájuk adni. A gépállomás szereHü eleinte ezen az alkatrészhiányon úgy igyekeztek segíteni, hogy a kiselejtezett gépekből kiszedték a hasznáiható részeket Ez a módszer természetesen nem sokat segített a bajon és csak szükségmegoldásnak volt jó. A gépállomás csupa külföldi géppel dolgozott. Amíg a gép új és jó volt, nem volt baj, amint azonban üzemképtelenné vált és alkatrészcserére lett volna szükség, megoldhatatlan feladat elé állította a gépállomás dolgozóit. Volt olyan idO is, amikor minden negyedik gép üzemképtelen állapotban vesztegelt a gépállomás udvarán. Az akkori kísérleti gépállomás még nem dolgozott terv szerint. Fuvaroztak, szántottak, 1947-ben az aratás megkezdése előtt két amerikai arató-cséplükombájnt kaptak. Az egyik vontatott, a másik pedig magánjáró volt. Ezek a kombájnok csak egy nyáron keresztül működtek, azután az ócskavasba kerültek. A galántai gépállomás életét 1949- ig vajúdásnak lehet nevezni. A sok szedett-vedett gép csak hátrányára volt-а gépállomásnak és gátolta egészséges fejlődését. 1949 tavaszán érkeztek meg az első S-30-as hazai gyártmányú gépek, amelyek egyszerre lendületet adtak a gépállomás fejlődésének, MezOgazdasági gépgyáraink megkezdték a könnyűmintájú gépek sorozatos gyártását. Nehéz talajmegmunkáló gépekkel azonban nem rendelkeztünk. Az S-30-as gépek mélyszántásra ugyan alkalmasak voltak, de csak kettős ekét, vontattak. Az első szovjet gépi segítség A Szovjetunió közvetlenül a háború befejezése után nem tudott nekünk gépi segítséget nyújtani. A háború által elpusztított mezőgazdasági gépiparát kellett újjáépítenie és mindenekelőtt saját mezőgazdaságát volt kénytelen újjászervezni. Hogy ez miiven rohamléptekkel haladt előre, azt legjobban az 1950. év tavaszán küldött ATZ-gépek bizonyítják. A szovjet mezOgazdasági ipar kiheverte a háborúban szenvedett károkat és ezentúl rendszeresen küldött gépeket mezőgazdaságunk helyreállítására és megerősítésére. Az ATZ lánctalpas traktorok kiválóan alkalmasak voltak a nehéz talajok megmunkálására. ötös ekét vontattak és kOolajat fogyasztottak* teherbírásban pedig felértek 2.5 S-30-as géppel. — Ezekkel a nagyteljesítményű gépekkel mégsem tudtunk olyan eredményt elérni, mint amilyent a Szovjetunióban értek el. mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, mert mi nem rendelkeztünk olyan jó kőolajjal, mint amilyenre ezeknek a gépeknek szükségük lett volna. * Még ugyanabban az évben 1950 őszén a Szovjetunió újabb gépekkel lepte meg mezügazdaságunkat. Ezúttai. DT-54-es, magastel.jesítményű lánctalpas gépek érkeztek, amelyek a hazai viszonyoknak sokkal jobban megfeleltek, mint elődjeik. A következő évben, vagyis 1951-ben, újabb nehéz, talajmegmunkálásra kiválóan alkalmas S-80-as hernvötalnasokat küldtek Szovjetunióból. Ezek a gépek rövid idün belül meghódították mezőgazdaságunkat és ötéves tapasztalatunk azt bizonyítja. elterjedtségük még fokozódni fog. A szovjet gépek jó hírnevét csak növelék az 1952-es évben érkezett S-4-es és S-6-os kombájnok, amelvek egyenest forradalmasították mezügazdaságunkat. Küzdelem a földművesek évezredes maradi szokásai ellen A Szovjetunió azonban nemcsak gépi segítséget nyújtott mezőgazdaságunknak. hanem önzetlenül átadta a szocialista mezOgazdasági termelés terén szerzett gazdag tapasztalatait is. A haladó szovjet földművelési tudomány terjesztése azonban a galántai gépállomás körzetében is jelentős akadályokba ütközött. Mindenekelőtt a földművesek évezredes maradi szokásaival kellett megküzdeni. Sárkány József, a galántai gépállomás jelenlegi ÍOgépésze. 1951-ben az akkor megalakított nádszegi traktorosbrigád élére került. Ma már hihetetlenül hangzik, de mégis megtörtént ez az eset, amiről Sárkány elvtárs imígy emlékezik meg: — Nádszegen abban az időben Sándor Adolf volt a HNB elnöke, aki egyben a szövetkezet tagja is volt. A máskülönben nagyon értelmes és szorgalmas elnöknek volt egy nagyon súlyos hibája, ami nekünk traktorosoknak sok kellemetlen órát és napot okozott. Sándor Adolf hallani sem akart a korszerű földművelés és munkamódszerek bevezetéséről. Ellene volt az aratógépek használatának is. Az idő azonban nekünk kedvezett. Az történt ugyanis, hogy abban az időben a szövetkezet gabonája egyszerre beérett és kész helyzet elé állította a HNiB és a szövetkezet vezetőségét. Nagy megszorultságukban, kényszermegoldásként úgy döntöttek, hogv a gabona learatásával megbízzák a helvbeli traktorosbrigádot. Sárkány József brigádvezetO megragadta a kedvező alkalmat és 42 aratógépet mozgósított az aratás elvégzésére. A hogy I gépek éjjel-nappal arattak és a sző-
