Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-07 / 45. szám

6 vfödiniftves 1954. november 7. GAZDA KALENDÁRIUM Haladéktalanul fogjunk hozzá a rétek és a legelők feljavításához A X. pártkongresszus határozatai világosan rámutatnak arra, hogy az állattenyésztési termelés gyorsabb e­­melése egész nemzetgazdaságunk élet­bevágóan fontos kérdése. Hogy ennek a fontos mezőgazdasági szakasznak az elmaradását kiküszöböljék, és hogy lényegesen növeljék az állatállomány létszámát, de főleg annak hasznossá­gát, haladéktalanul szükséges, hogy ennek érdekében szilárd takarmány­alapot biztosítsanak. A nagykiterjedésű rétek és a le­gelők alapforrásai a széna téli tar­talékának, valamint a nedvdús ta­karmányoknak is. Mezőgazdaságunk­nak ez a szakasza volt eddig a leg­jobban elhanyagolva, pedig éppen itt találhatók a legnagyobb tartalékok. Erre a hiányosságra mutatott rá a X. pártkongresszus is. A mezőgazdasági dolgozók feladatává tette, hogy a kö­vetkező 3 évben a rétek és a lege­lők hektárhozamát az 1953-as évhez viszonyítva 50 százalékkal emeljék. Ezt a fontos feladatot már ■ sok EFSz, helyi nemzeti bizottság és több szlovákiai legeltető társaság teljes egészében a magáévá tette. így teljes erővel kihasználják az őszi időszakot a legelők és rétek alapos megműve­léséhez, trágyázásához és feljavításá­hoz. De az EFSz-ek, HNB-k és a le­geltető társaságok tudatában vannak annak is, hogy ezeknek a munkák­nak a szocialista verseny a legjobb szervezési formája. Szlovákia kerületei élenjáró szö-Az életkor megnövelésének szük­ségességét maga a gyakorlat vetette fel azzal az általános tapasztalható ténnyel, hogy üzemeinkben sokkal korábban kerülnek selejtezésre te­­nyészállattaink, mint azt a szarvas­­marhák természetes elöregedése, ter­melőképességének. természetes szapo. rodási hajlamának csökkenése és egyéb tényezői indokolnák. A külöri­­bözö, selejtezést előidéző okok fő­ként a helytelen tenyésztői munká­ban. a természetszerű tartás ' hiányá­ban, a kiválasztásnál, csak a' tejter­melést mérlegelő egyoldalúságban, a betegségek elleni védelem fogyatékos, ságában keresendők. Induljunk ki a jelenlegi helyzet­ből. Ma a tenyésztésben tartott ösz­­szes teheneink átlagos életkora 7—8 esztendőre tehető és a selejtezések százalékaránya is ebben a korban a legnagyobb. Ebben a korban vedig teheneink még el sem jutottak ter­melőképességük csúcsára. Termelő* képességüket tehát még korántsem aknázzuk ki. mielőtt, elhagyják a te­nyészetet. Ismerünk eseteket és az állattenyésztési szakirodalom bőven szolgáltat adatokat arra, hogy az át­lagos tehénéletkort messze felülmúló egvedek nem tartoznak a ritkaságok közé. Ezek rendszerint kimagasló terme­lésükkel és sok borjúval tűntek ki Hivatkozunk Stejmanra, a kosztro­mai szarvasmarha kitenvésztőjére, aki ugyancsak öreg tehenekre alapozta tenyésztői munkáját. Stejman tenyé­szetében ma is 10-nél több 15 esz­­, tendősnél idősebb tehén van. • Itt nem egv 20 éven felüli. ..család­­a'an tó” tehenet láthatunk utódaival. Ezek az öreg tehenek ma is rend­­sze lesen borjaznak, fejőképességük még ma is az istállóátlag felett áll, borjaik ellési súlya, fejlüdőképessége nem marad el a javakorabeli tehenek borjaitól. Természetesen nem minden leb"n rendelkezik a hosszú életnek ilyen hajlamával.' ilven kimagaslóan tastos termelőképességgel és termé­kenységgel. Miért termelik olcsóbban a tejet a magas kort megért, tartósan tejelő tehenek? ismeretes, hogy a felneve­lési költség egyaránt terheli mind­azoknak az egyedeknek a termelését, amelyek már 7—8 éves vagy 14—15 éves korukban kerültek selejtezésre. Az is ismeretes, hogy a 7—8 évei korban selejtezett tehén életteljesít­ménye azonos viszonyok esetén mesz­­sze elmarad a 12-14 éves korban selejtezett tehenek életteljesítménye között. Természetes, hogy a felne­velési költség jónéhánv 1000 kg-ma! vetkezeteinek és a legeltető társasá­gainak vezetői október 27-én össze­jöttek a Földművelésügyi megbízotti hivatalban, ahol alaposan megtárgyal­ták a rétek és a legelők feljavítása érdekében hozott szocialista verseny feltételeit és mutatóit. Elhatározták, hogy valamennyi EFSz-t, HNB-t és a legeltető társaságot szocialista ver­senyre hívják, s ilymódon is hozzá­járulnak ahhoz, hogy a rétek és a legelők feljavítása minden szövetke­zeti tag, minden földműves és a gép­állomások minden dolgozója előtt el­sőrendű feladattá váljék. Ezeknek a feladatoknak biztosítása érdekében, a verseny értelmében, a szövetkezetek és a legelőtársaságok között kettős versenycsoportokat létesítenek. A ver­seny feltételeinek pontos meghatáro­zása után, a kettősök kölcsönösen el­lenőrzik az elvégzett feljavítási fela­datokat, hogy ezzel is elősegítsék a munka jó minőségének biztosítását. A verseny feladatai a következők: a) a legnagyobb méretben végezni jóminőségű felszíni javítást, b) a legnagyobb területet megtrá­gyázni istálló- és műtrágyával, c) a kis hasznosságú rétek és le­gelők szántása, d) a vizes rétek lecsapolása, e) a meszezés. A gyűlés utáni vita során a jelen­lévők beszámoltak arról, hogy helyes ápolással milyen eredményeket értek­ei a legelők és rétek feljavításában. A zsolnai kerületből a mártoni szö­több tejre, magasabb életteljesit­­ményre oszlik meg — az 1 liter tej előállítási költsége lényegesen ki­sebb. Ez a terhelés, mely a felneve­lési költségből esik egy-egy liter tej­re. nem lebecsülendő, ha számba­­vesszük. hogy a tenyésztésbevételig föíetetett takarmányból 6—10.000 li­ter tejet tudnánk termeltetni. Annál olcsóbb tehát a termelt tej, minél magasabb teheneink termelési élettartama s az ezzel egvüttjáró élet­telj esítmén ve. A gazdaságosabb termeiéi szem­pontjain túl még az erősebb felépí­tésié, szilárdabb szervezetre való tö­rekvés is indokolja, hogy teheneink élettartamát nagyobb figyelemre mél­tassuk. El kell fogadnunk ugyanis, hogy az állat, amely hosszú időn ke­resztül tartósan termelt, ellenállt a megbetegítő körülményeknek és a nemi életének lanyhulása csak az aggsáqgal következik be — kivétele­sen szilárd, ellenálló, egészséges szer­vezetű. Bizonyítható, hogy az ilyen alkattal rendelkező egyediek a hosszú élet hajlamát utódaikra is átöröklik. Ha ilyen egyedekre alapozzuk te­nyészetünk fejlesztését, ne essünk abba a hibába, amely a pillanatnyi magas termelés hajszolásával áldoza­tul követeli a nagy életteljesítmé­­nvekre képes szilárd felépítést. Az a jó tenyésztő, aki a gazdasági és élet­tani célkitűzéseket egységbe tudja kovácsolj és bármelyik csorbítása nélkül, mindkét irányban egyidejű­leg fejleszteni tudja tenyészetét. A korszerű tenyésztőmunkának nem utolsó követelése tenyészálla­taink átörökKlképességének ismerete. Az örökítőképesség vizsgálatának legmegbízhatóbb alapja — mai tudá­sunk szerint — az utódok minősége, termelése. Ahhoz, azonban, hogy a bika vagy a tehén átörökítőképessé­gét megbízhatóan ellenőrizhessük, leg­alább az utódok elsőéves tejtermelé­sének ismerete szükséges. Amikorra ezt módunkban van megismerni, ak­kora a szülők körülbelül 6 évesek lesznek. Tehát az átörpkítőképesség és egyben a tenyészéríék ismerete gyakorlatilag csak akkor lesz értéke­síthető, ha tenyészállattainjc hosszabb ideig tenyésztésben maradnak és a kiváló tenyészértékll egyedek után hosszabb élettartam mellett még sok kiváló utódot tudunk tenyésztésbe állítani. Mindezek az okok állítják állat­­tenyésztőink elé azt a feladatot, hogy a hosszabb élet hajlamával rendel­kező egvedeket kutassák fel és kü­lönös gönddal becsüljék meg. vetkezet elnöke, Jrna János hangsú­lyozta, hogy jó megművelés révén az elmúlt esztendőben 42 mázsával e­­melték a rétek hektárhozamát. Két évvel ezelőtt a széna hozama ugyan­azon a réten csak 15—20 mázsát tett ki. Ta/aly ősszel eltávolították a bok­rokat, kiegyenlítették és baromfitrá­gyával, valamint komposzttal megtrá­gyázták a földet. Ez évben a mártoni szövetkezet a feljavított rétekről 8 vagonnal több szénát takarított be, mint a múltban. Ez év őszén a már­toni szövetkezet 120 hektár rét fel­javítását és trágyázását vette tervbe. Egy hattagú takarmányozó csoport, Stuchlý Pál vezetése alatt, eddig már 60 hektár rét feljavítását és 13 hek­tár megtrágyázását végezte el. A mártoni szövetkezet elnökének szavai szerint ez a feljavítás és trágyázás 60 vagon szénaterméssel jelent töb­bet, mint amennyit az idén takarítot­tak be. Ennek nagy hatása lesz az állatok hasznosságának növelésében és a munkaegységek emelésében is. A zólyomszlatinai szövetkezet elnö­ke, Pavlik János, arról beszélt, hogy a völgyben és a patak mentén fekvő rétek felszíni javításával és trágyá­zásával 10 mázsával emelték a széna hektárhozamát. A három esztendővel ezelőtt felszántott rétek ez évben hektáronként 650 mázsa jóminőségű termést hoztak. Igen szép eredmé­nyeket értek el azokon a földeken is, melyeket az elmúlt esztendőben szereztek meg. A mezokeszi EFSz biztosította a takarmányt A mezOkeszi szövetkezet tagjainak jövedelmét nagyban emeli az állat­­tenyésztés. Ezért annak fejlesztésére és növelésére különös gondot fordí­tanak. Tudják azt, hogy az állatállo­mány hasznosságát bő és jóminCségű takarmánnyal lehet kellően fokozni, ezért nagy súlyt fektettek annak ter­melésére. Ez évben arra is ügyeltek, hogy elegendő nedvdús süótakarmá­­nyuk legyen. A nyár folyamán a ta­vaszi keverékek terméséből 20 vagon jóminöségU silótakarmányt készítet­tek. A nyitrai járásban a mezőkesziek elismert takarmányrépa-termelők. Nem csoda, mert ez évben is 750 má­zsás termést értek el hektáronként Ebből a gazdag termésbő már 20 va­gont elvermeltek és további 20 vagon vermelése folyamatban van. A mezilkeszi EFSz nem csupán ta­karmányrépa-, de cukorrépatermésére is büszke lehet. E szövetkezet tagjai voltak ugyanis kezdeményezői a ta­vaszon országos méretben megindult versenynek, amely a cukorrépa ma­gasabb hektárhozamát irányozta elő. A verseny keretében időben és jól megmunkálták a cukorrépát s ily­módon a tervet magasan túllépték. Ezzel nemcsak a szövetkezet pénztá­rát gazdagították, hanem nagymeny­­nyiségü takarmányhoz is jutottak. A téli időszakra több, mint 180 «agon* répaszeletet és 120 vagon répafejet silóznak le. A mezőkeszi szövetkezet tagsága nyugodtan nézhet a tél elébe. Marhaállományuk és sertéseik számá­ra biztosították a taketrmányt s ezzel egyidejűleg az állatok hasznosságá­nak növelését is. Érdemes volt kendert termelni Az idén a királyhelmeci járás több egységes földművesszövetkezetében szép eredménnyel végezték a kender ápolását. A szövetkezet tagjai meg­győződtek arról, hogy ennek a fon­tos ipari növénynek ápolása magas jövedelmet biztosít számukra. A ki­rályhelmeci szövetkezet 10 hektáron termelt kendert. Erről a területről terven felül csaknem 280 mázsa ken­derszálat adtak be, amelyért 5.553 korona jutalmat kaptak. Ezenkívül 190.2 méter anyag jutányos felvásár­lására is igényt tarthatnak. A'bács­kai szövetkezet tagjai 2.882 koronával kaptak többet, a nagygéresi szövet­kezet 1.338 koronával, a bodrogmezői szövetkezet pedig 2.500 koronával e­­melte jövedelmét. De nemcsak a szövetkezetesek, ha­nem a kis- és középföldművesek is többet adtak be a kendertermésből, amint azt a szerződés számukra elő­írta. Csákó János, Szentmarjáról, 1.800 koronát kapott a beadott kenderért Ebből 323 koronát tett ki a jutalom s ezenkívül még 7.40 m anyagot vá­sárolhat jutányos áron. Murincsák nos, radi földműves pedig 114 koro­nával növelte jövedelmét és 3 méter olcsó anyagra kapott vásárló utal­ványt. Legsürgősebb feladat: a vetés mielőbbi befejezése. Az Őszi vetési munkák sürgős befejezése me­zőgazdasági termelésünk leg fontosabb feladata. Az állami gazdaságok, EFSz­­ek túlnyomó többsége már befejezte az ősziek vetését, betartotta ez ag­rotechnikai intézkedéseket, sőt jó' el a határidő lejárta előtt teljesítette ezirányú feladatát. Vannak azonban még olyan szövet­kezeteink, kis- és középgazdáink, a­­kik nem fejezték be az ősziek veté­sét. A késlekedők halad éktelenül gyor­sítsák meg munkájukat, mert ettől nagyban függ a jövőévi bő termés. ♦ Rendkívül vigyázzunk az őszi mélyszántás minőségére. Az őszi mélyszántással nemcsak a talaj tápenyegkészletét növeljük és növényeink részére a szükséges csa­padékot tartalékoljuk a nyári hóna­pokra, hanem így a talaj fizikai szer­kezetét is javítjuk. Az őszi mélyszán­tásnál morzsailékossá tesszük a talajt. Az idejében végzett őszi mélyszántás­nál nagyon fontos a gyorsaság is. Fo­gattal mindig bizonytalan az őszi szán­tás befejezése. A késést elkerülhet­jük, ha már most mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gépek tel­jesítő képességét tökéletesen kihasz­náljuk, vagyis két műszakban végez­zük. a mélyszántást. ♦ Vigyázzunk a meglévő takar­mánykészletre. Az árok- és gödörsilókat állandóan kísérjük figyelemmel s ha a silón hor­padást veszünk észre, nyomban tölt­sük fel földdel, hogy a siló te'eje domború legyen, különben megáll raj­ta az esőié s a beszivárgott csapadék rothadást okozhat és egész sóJótakar­­mányunket tönkreteheti. Az ároksilót mindig csak az egyik végén bontjuk fel és úgy fogyasztjuk, mint a kazalozott takarmányt. ♦ Sok kicsi sokra megy, — tartja a régi közmondás. Ha va­laki számításokat végezne arra vonat­kozólag, hogy például 100 szarvasmar­hából álló tehenészetben egy-egy ete­tés alkalmával a gondatlan kezelés kö­vetkeztében elszóródó széna, vagy ab­rak egész esztendőre mennyit tesz ki — bizonyára megdöbbenne ee ered­ményen. Ha nem több, mint egy marék széna szóródik el egy-egy állat ete­tésénél, az 100 állatná! 20 kilogramm naponta. Ez egy év alatt 73 mázsa széna ©lezáródását jelenti. Ennyi vész kárba e gondatlan kezelés következ­tében. Ez 7 tehén egészévi szénaszük­ségletét fedezi. Gondoljuk meg tehát,­­hogyan bánunk a takarmánnyal. ♦ Őszi munka a legelőn. Általában október végéig legelte­tünk. A később beszüntetett legelte­tés — amikor a fagyok beálltáig, vagy az első hó leeséséig legeltetnek — igen káros, mert nemcsak a legelők tiprása miatt csökken a jövőévi ter­més, hanem csökken a hófogás lehe­tősége i6, az állatok pedig könnyen át­­fáznak és megbetegszenek. A túlságosan lelegeltetett gyep nö­vényei téli időre tartalék-téplálóanyag nélkül maradnak. A kiszúrt, Jeikaszált gyomnövénye­ket gyűjtsük össze és égessük el. A legeltetés befejezése után a gyepet keresztben és hosszában fogesoijuk meg, hogy utat nyissunk a téli csa­padéknak. Az Ö6szetóport legelőt rész­ben ezáltal szellőztetjük. Az összeti­­port gyep levegőztetésére és az el­hullott trágya részbeni bedolgozására használjunk boronát. A boronálást e­­zo-nban óvatosan végezzük, hogy ne rongálja, vagy pusztítsa a gyepállo­mányt. Különösen az utoljára legel­tetett szakaszon legyen erre nagy gon­dunk. Nem messze Losonctól, az enyhén hullámzó hegyek között terül el Nagyfalu községe, amelv már négy év óta gazdálkodik a szövetkezet egyesített földién. A szövetkezetbe tömörült kis- és középföldmfívesek napról-napra szebb eredményeket ér­nek el. Emelkednek a mezőgazdasági növények hektárhozamai, az állatok hasznossága és gyarapodása is egyre fokozódik. A növénytermelést Kuris János növénytermelő vezeti, aki igen jó szervező s amellett tudását rendsze­resen a szovjet és a saját mezőgaz­daságink szakirodaimának tanulmá­nyozásával egészíti ki. A választások előtti gyűlésen a polgárok a Nemzet­­gyűlésbe jelölték Kuris elvtársat. A nagy.falusiak javaslatát megtár­gyalták és jóváhagyták a Nemzeti A tél beálltáig minden üres anyakocát búgassunk be! Az őszi búgetások előnye többek kö­zött az, hogy az ebből származó el­lesek következő év január és fetr lár hónapjára esnek. Ez igen lényeges, mert mire a malacok választásra ke­rülnek, eddigre kitavaszodik és így e választott malacok és süldők igen ked­vező tartási viszonyok közé kerülnek. Az ellesek idejét a búgatásokkal úgy irányítjuk, hogy ahol téli mala­cozásra alkalmas istálló áll rendelke­zésre, ott azok zöme januárra essék, ahol viszont az istáfflók nem a leg­megfelelőbbek, inkább februárra. ♦ A baromfiélősködők nega ismerése és a baromfiak gon­datlan kezelése eredményeképpen e­­gész baromfiállományok is tönkreme­hetnek. Éber figyelemmel legyünk te­hát a barom fiélősködőkkel szemben és lépjünk fel ellenük a védekezés min­den eszközével. Főleg a belső élősködők — a bél­férgek okoznak komoly veszteséget. Ezek az állatok beleiben élősködnek és sok tápanyagot vonnak el az Sitiét szervezetéből. A súlyosan bélférges tyúkok beszüntetik tojástermelésüket, a növendékállatok pedig fejlődésükben visszamaradnak még a legbőségesebb takarmányozás mellett is. Vannak bizonyos takarmányok és anyagok, amelyek feletetése után a béíférgek eltávoznak az állatokból. Hyen például a zúzott fokhagyma is. ♦ Erjedés után az újbort gyakran vizsgáljuk meg. Különösen ügyeljünk arra, hogy rendellenes vál­tozás ne * következzen be. A töltöge­­tést kezdetben hetenként, később két­hetenként ismételjük meg. Gondos töl­­tögetéssel az újbor virágosodásre és ecetesedésre való hajlamosságét nagy­mértékben csökkentjük. Ha a borgaz­dasági tisztasági követelményeknek legmesszebbmenően eleget teszünk, a bor fejlődését biztos alapra helyez­zük. ♦ A fiatal gyümölcsfák törzsét nyúlrágás ellen náddal, vagy tüskés gallyakkal kössük be. Szalmát, vagy kukoricaszárat erre a célra ne hasz­náljunk, mert a mezei egér belefész­­ke! és megrágja a fa héjját. A gyümölcsösben a lehullott lombot, valamint gyümölcsöt gyűjtsük össze és semmisítsük meg, illetve használjuk fel. Oj telepítéseknél, vagy pótlásoknál csak teljesen egészséges és kártevők­től mentes gyümölcsfacsemetéket ül­tessünk ki. ♦ A káposzta savanyítása A másodosztályú, nyers, eltartásra, vermelésre nem alkalmas káposzta, sa­vanyítás által tárolhatóvá válók. Min­dig kellemes, jóízű és vitaminban gaz­dag tápláló eledel. A szedésnél fheg­­sériilt, kissé hibás és nem tetszetős fejeket használjuk erre a célra. Fel­dolgozása gondossággal és körülte­kintéssel mindenütt elvégezhető, kü­lönleges berendezés nélkül. Vigyáz­zunk azonban, mert a nagyon zöld fe­jek nem adnak megfelelő minőségű és főleg tetszetős savanyított káposztát. Néhány fej nagyon hibás, rothadt — foltos káposzta egész nagymennyisé­gű káposztánkat tönkreteheti és meg­rothaszthatja. A fejeskáposzta nyári fajtái csak néhány hétig tarthatók él savanyítással. ♦ Magtárban a gabonazsizsik most húzódik el téli pihenőjére. A fal, burkolat, gerendák stb. részeit agyaggal, cementtel vagy gyantás fű­­részporral tömjük be, hogy i káne­vőket kirekesztve búvóhelyükről, meg­nehezítsük életlehetőségüket. Front szervei is. A község lakói igen büszkék arra, hogy soraikból jelö'tek képviselőt, örömük kifejezéseként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére értékes kötelezettségválla­lásokat tettek. Vállalták, hogy az ősziek vetését agrotechnikai határidő­re befejezik. Azonkívül a közellátás részére 25 mázsa sertéshúst és 50 mázsa marhahúst adnak be terven felül. A nagyfalusi szövetkezet tagjai szavatartó emberek. Az állati termé­kek köteles beadását magasan tú1- szárnyal.iák. Gyorsított ütemben be­fejezték a sertéshizlalda építését, amelybe már október második felé­ben összpontosították az állatokat. November 20-ig az állami gazdaságok részére 50 darab elválasztott malacot adhatnak át. Teheneink életkorának meghosszabbítása Ilyen jelölt még nem volt Nagyfalun

Next

/
Thumbnails
Contents