Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-31 / 44. szám
to 1954 október 3Í. 4\N\\\\^\\\\4\\\4sSNN^ í. évi. SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGYIETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Minden vadászgazdának tudnia kell: Mi a joga és kötelessége a vad beadásánál Idézetek az 1953 évi 173, illetve az 1954 évi 11/1954, számú hirdetményekből. Dr. A. Henkel országos szövetséeünk jogi referense testvériapunkban a Rol'nioké novinvban részletes ismertetést "írt erről a kérdésről. Minthogy ez a kérdés összes vadásztársainkat közvetlenül érinti s érdekli közöliük mi is az ismertetést, legalább kivonatosan, hogv minden vadásztársunk alaposan ismerie meg kötelességét. ugyanakkor azonban azt is tudfa. mire van ioga. I. A vad átadása és szállítása. ' a1 A beadás helye: A kerületi felvásárló vállalat, illetve ennek járási fiókjai a vadat közvetlenül a vadászgazdától veszik át azon a helven. ahol a vadat a vadászatok után össze szokták gyűjteni, illetve ennek lelrtvése után elraktározni. Ilyen helyek például a kocsival hozzáfé/hető vadászkunyhók, erdészlakok stb. Már a beadási szerződésben ki kell tüntetni az átvétel helvét, s a felvásárló közeg köteles a vadat ezen a helven átvenni. Ha kisebb tételről van szó. (egv két darab), vagv a felvásárló-vállalat nem tudja a vadat kivételesen átvenni, elszállítani, más helven is megtörténhet az átvétel, ilyen esetben a vadászgazda köteles a vadat a legközelebbi átvevő helyre szállítani. Megtörténhet például, hogy a vállalat azon indokolással nem akarja átvenni a vadat, mivel erre nem volt felkészülve. Ez az indok nem elegendő. Ha a vadászgazda kivételes átvételi helyre szállítja a vadat, a szállítási költségeket köteles a vállalat megtéríteni, hivatalos tarifa szerint. Nagyon kell ügyelni az olyan esetekben, amikor a vadat autón, vonaton szállítja a vadászgazda, mert az esetleges hibákért s hiányért ö felelős. Ilyen például a vad húsának megromlása, esetleges hiány a vad súlyában. Ezért a vadat a szállítás idejére biztosítani kell. Nagyon könvnven előfordulhat például, hogy forgalmi akadály miatt a vadat nem tudják idejében elszállítani, s ennek következtében a vad húsa megromlik, vagv szállítás közben meglopják a szállítmánvt. b) Kinek van joga a vadat átvenni? A hirdetmény szerint a felvásárlást a kerületi felvásárló nemzeti vállalat s ennek járási fiókjai végzik. Ezen vállalat minden alkalmazottja átveheti a vadat s nem határoz, hogv az átvételt szakember, vagy más alkalmazott végzi. Gyakran megtörténik, hogy az átvétellel a teherautó vezetőiét bízzák meg. Minden esetben azonban átadhatja a vadászgazda a kiküldött személvnek a vadat. Abban a pillanatban. amikor a vadat a vállalat megbízottja átvette, felelősséget is váúalt annak további kezeléséért, tehát az esetleges kárért már a felvásárló vállalat felelős. c) A beadás ideje. A csülkösvadat (beleértve a vaddisznót is) annak lelövése után legkésőbb 2 nappal, nyári időben azonban 24 órán belül kell beadni. Ez azt jelenti, hogv a vasúton való szállításnál az átvételnek ,az idézett időn belül kell megtörténnie A nyári időt, június 21-től szeptember 23-ig számítják. A vadászgazda köteles a vadat úgy elhelyezni s kezelni, hogy meg ne ro„ moljon. Köteles a vadat a lehető legrövidebb időn belül átadni, illetve a felvásárló fél azt rövidebb időközben is köteles átvenni. Az átvételnek munkaszünet napján is meg kell történnie! d) A vad átvétele: A vadászgazda az átvétel idejéig köteles a vadat úgy elhelyezni s raktározni. hogv meg ne romodon. mert a keletkezett kárért ő felelős. Ezzel szemben a felvásárló fél köteles gondoskodni a vadnak gyors átvételéről, s ha az i) hibájából késve lett a vad átvéve, felel az összes károkért, melyek á késés ..folytán keletkeztek. Köteles a vadat úgy megfizetni, mintha ió állapotban lett volna. Például, ha a felvásárló fél. a vadat nem szállítana el idejében az állomásról különösen nyári időben, s ezért csak másnap küldi-el megbízottját, a vad húsának minőségéért ő felelős. Előfordul hogv a felvásárló vállalat az átvétel után 2-3 nappal táviratozik, hogy a vad húsa megremlot s ezért ezt nem veszi át. Ho^v az ilven eset elkerülhető legven közöliük. hogy: 1) Ha a vad átadása mindkét fél ienlétében történik s az átvételtől számított időtől fogva a vadért már a felvásárló a felelős. Ha talál az átadásnál a vadon hibát, azt köteles ott a helyszínen azonnal bejegyezni, illetve az átvételt megtagadni. Ha a vadat vasúton, vagy más módon szállítják, (kivéve a felvásárló saját szállítóeszközét) s a beadó fél nincs jelen az átvételnél, az átvevő fél köteles az esetleges hibákról az átvételtől számított 24 órán belül a beadónak értesítést küldeni, ihetve bejelenteni, hogy a vadat nem veszi át. Ha ez nem történik meg, akkor a vadat átvettnek kell tekinteni. Mer örtént több esetben, hogy a vadat a felvásárló közeg rendesen átvette. s utána 3 nappal megjött az értesítés, hogy a vadat nem veszik át. Ez nem helyes, mert már az átvételnél meg lehet állapítani a minőségi hibákat, s így az utólagos reklamációnak nincs helye! Az ilyen eljárás bizonytalanná tenné az egész bpadást, s a vadászgazda soha sem 'enne biztos benne, megkapja-e a beadott vadért a neki járó összeget. A vad átvételéről a felvásárló közeg felvásárlási elismervényt állít ki. amelyen feltünteti a vadászgazda, vagv annak megbízottja teljes címét, valamint az átvett vad súlyát, esetleg darabszámát, minőségét, esetleg a súlylevonást s a kifizetendő összeget. Az így kiállított átvételi elismervényt mindkét fél aláírja, s ez egyúttal a beadási kötelezettség igazolására is szolgál. Az átvétel, illetve átadás helyességéért mindkét fél felelős! A vadászgazda a vad átadásánál rögtön követelje az átvételi elismervény kiadását, (például ha az átvételt az autó sofőrje végzi stb.) (Következő számunkban folytatjuk.) Halálos baleset a vadászfegyver gondatlan kezelése miatt A Pardubice melletti Bohdanöe munkástelepen halálos kimenetelű baleset történt. Málek József vadásztársunk este 6 óra tájban tért haza a vadászterületről s töltött puskáját az udvaron a fakamra oldalához támasztotta. Tizenegy éves fia kézbe vette a puskát, amely elsült s az udvaron álló Nevôle József ötvenegy éves munkást találta el. A lövés nyakon érte s azonnali halálát okozta. Milyen borzalmas szerencsétlenség történhet látszólag csekély gondatlanság folytán. Csak egy vadásztöltény maradt a fegyver csövében, csak egy gyerek fogta kézbe a puskát, s mégis meg kellett halnia egy jó munkásnak, aki özvegyet és egy árvát hagyott hátra. Ezért nagyon fontos, hogy fegyverünket mindig töltetlenül hord-, juk s csak akkor töltsük meg, ha lövésre szükség van s már a vadászat helyszínén vagyunk. Mihelyt vége a vadászatnak, vagy elhagyjuk a vadászterületet, azonnal vegyük ki a puskából a töltényeket! A fegyvert, még, ha töltetlen is, azonnal jó helyre kell tenni, lehetőleg elzárni, a hozzávaló lőszert külön helyen tartani s A volt rádióleadó állomás vereknvei telepére okt. 12.-én egy szép tizes szarvasbika rohant s a kétmé. tértől magasabb drótkerítést átugrotta. Ezután menekülni akart s néhányszor r.ekirohant a kerítésnek, de végül is kimerült s összerogyott. A személyzet azonnal telefonált a Vadvédelmi Egyletek Országos Szövetsé. gének, amely Hanzl elvtársat, a vádbefogó szakosztály vezetőjét küldte ki elzárni, nehogy avatatlan kézbe kerüljön s megtörténhessen a fenti szerencsétlenség. Biztosítás révén az özvegy és az árva segélyhez jut, de ez csak olyan szükséges intézkedés, amely elhárítja a család anyagi gondját. A biztosítás szükséges, s ezért minden vadásztársunk tartsa rendben tagsági igazolványát, minden évben ragassza, be a biztosítási tagbélyeget, nehogy baleset esetén azután még az anyagi kár térítése is ráháruljon. Biztosításunk nagy vadászkollektívünk egyik nagyon szép akciója, mely a „Mindannyian egyért” elve alapján segít az ilyen esetekben. Aki nem fizet tagdíjat, elhanyagolja a biztosítást, nem törődik vadásztársaival s ha baj éri, ő sem számíthat vadásztársai segítségére! Ezért legyünk elsősorban óvatosak, elővigyázatosak, mert halált okozó fegyver van kezünkben s legyünk lelkiismeretes tagjai a nagy vadásztársadalomnak, mely egy egységes állami szervezetbe tömörülve igyekszik a vadászatot fellendíteni s a vadász életét szebbé, jobbá tenni. a helyszínre. Hanzl elvtárs a szép egészséges bikát teherautóra rakatta s visszavitette a Pozsonvpüspöki hatá. rában fekvő rezervációnkba. Amikor a szarvasbika kötelékeit eloldották, alig bírt lábra állni, a kötelékek oh erősen belevágódtak izmaiba, de néhány perc múlva felállt, lépett néhányat. azután körülnézett. Igv tett még néhányszor, végül is szép lassú ügetéssel eltűnt az erdő sűrűjében. Móric Prágába került Csallóközaranyoson sikerült egy vadásztársunknak egy túzokfiókát meg. mentenie kaszálás közben. A fiókát hazavitte s felnevelte., A kis Móric, ahogy elnevezték, teljesen megszelídült. ott kapirgált az udvaron és, a szérűn a baromfi között, később elelcsavargott kiröpült a határba, de mindig hazatért s ha nevelője a nevét kiáltotta, azonnal visszatért. A kis Móricot megvette a prágai állatkert. Ott nem lesz már olyan szabad élete, mint a szép csallóközi határban volt, de azért majd megszokik ott is. sok embertársunk fogja öt megnézni. A kis Móric, — ahogy* az állatkertben megállapították. — az egyik szemére vak, de ez nem akadályozza abban, hogy ne csavarogjon a határba, ne röpüljön ki messzire a háztól. Nem igen érezte ezt a testi hibáját. Az élve elfogott szarvasbika I meleg hatása a méhek fejlődésére III. 2. 2. A legkedvezőbb (optimális) meleg védelme: ezzel a kérdéssel különösen az utóbbi időkben sokat foglalkoznak a szakméhészek, mérnökök és profeszszorok, hogy kevés fogyasztással biztosítsák a jó telelést, valamint a tavaszi fejlődést is. Ha a méhek keveset fogyasztanak, szervezetük nem „kopik”. Az életenergiájuk -megmarad az új generáció nevelésére. Csak azok a családok tudják kihasználni a korai hordást, amelyek időben, tehát föhordásra elég népesek. A kedvező meleg megtartásához, szabályozásához tudás és gyakorlat kell. Ennek hiányában gyakori eset, hogy különösen télen és tavaszszal a röpnyílás szabályozása helytelen, vagy túl nagy, vagy túl kicsi. Ez mind a két esetben káros. A nagy nyílásnál nagy a hűtés, a kis nyílásnál pedig a méhek „önventilációt” kénytelenek folytatni szárnyrezgetéssel, ami több fogyasztást és állandó munkát okoz. Ezenkívül nagy a páralecsapódás, ezáltal a lépek penészesek lesznek. Amennyiben a röpnyíláson keresztül hatol be az éltető levegő, be kell tartani a szabályt. (Az erre vonatkozó adatokat a betelelésnél ismertetni fogjuk.) A petézés beálltával változik a költőtér hőmérséklete. Amig a család nem petézik, a méhfürtbe a meleg 20—25 Celsius fok, petézéskor 35 Celsius fok. Az éjjeli órákban, amikor kint leghidegebb a levegő, a belső hőmérséklet egy kicsit csökken, kb. 0.7 Celsius- fokot, de 3—4 óra alatt a méhek a hiányzó fokot újból kialakítják, mivel szabályozni tudják a hőmérsékletet. Nézzük meg, miért fontos ez: 26 Celsius foknál csak kevés méh kel ki és szervezeteik nem életképesek, 28 Celsius foknál az összes fiasítás kikel, de szervezeteik szintén életképtelenek, 30 Celsius foknál hasonló az előbbivel, 32 Celsius foknál már az összes fiasítás kikel egészségesen. 34—36 Celsius foknál ugyanúgy: 37 Celsius foknál egyrésze elpusztul, a többi megmarad: 38 Celsius foknál csak néhány fiasítás ép, a többi elpusztul: 39 Celsius foknál már minden fiasítás elpusztul. Látjuk tehát, az optimális (kedvező) hőmérséklet megvédésére csak a jó, izolált kaptár felel meg! Télen és tavasszal a hidegtől, nyáron pedig a melegtől kell a méheket védeni. Megemlítésre méltó az is, hogy az erős családok hőmérséklete átlag 4 foknál magasabb, mint a gyengéké, azért csak erős, népes családokkal gazdaságos, s eredményes a méhészkedés. A röpnyílásoknak tágasaknak kell lenniök, de szükséges, hogy törve azok „legyenek”, hogy a szél közvetlen ne hatoljon a fészekbe. A kaptár belső nedvessége nem a kívülről behatoló levegő által jön létre, hanem a lélekzés által képzett párákból — az élelem emésztése által. Ha például télen egy havi fogyasztás 750 gr-ot tesz ki, ennek a napi páraképződése 17 gramm. Tehát a fogyasztás rendes eljárása 50 százalékkal kisebb, ezzel a páraképzés is ugyanúgy csökken. Ha a jól izolált kaptárt a család terjedelme szerint szűkítik le, és ha a szellöztetőt kinyitják, a kaptár nem lehet nedves. Esetleg csak tavasszal, amikor a külső levegő melegebb, mint a benti. Ez a kis nedvesség azonban észrevétlenül eltűnik. SZIJJÄRTÖ GYULA méhészeti szaktanító Csökkentsük téli veszteségeinket A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat a méhcsaládok számának növelését írja elő. Méhállományunk szaporításának ütemét nagyon lassítják a téli veszteségek. A nagyarányú téli veszteséget a legtöbb méhész a tél, a hideg, a hó rovására írja. Pedig a jól betelelt méhcsaládok a leghidegebb teleinket is veszteség nélkül kibírják, ha gondosan. szakszerűen teleljük be őket. A téli veszteséget sem a hideg, sem a tél. hanem az általunk elkövetett hibák okozzák. Nézzük, hol szoktunk leggyakrabban véteni a betelelés szabályai ellen. Népesség: a méhek a hideg ellen csak akkor tudnak sikeresén védekezni, ha elegen vannak ahhoz, hogy az életbenmaradásukhoz szükséges hőt előállítsák. Ezért csak népes családokat szabad betelelni. Mégis mit látunk? Igen sbkan 2-3 léputcás „családokat” telelnek be. Az ilyen „családok” csak nagy erőfeszítéssel képesek a kellő hőmérsékletet biztosítani. A túlfeszített munkában tönkremennek. A nagy mézfogyasztás miatt könnyen hasmenésbe esnek. Legyengülnek, s ha nem is pusztulnak mind el. életerejük leromlik. Az ilyen egyedekből álló családok könnyen martalékává válnak a gyomorvésznek. Ezektől jó akácpergetést nem várhatunk. Családainkaf tehát erősen — közép és nagv kereteken legalább 6 léputea népességgel teleljük be! Az ennél gyengébb családokat tartalékként kezeljük, és egy kaptárban többet teleljünk belőlük. Ezzel a kis családok számára is biztosítjuk azt az előnyt, amit a népes család jelent. Anya: amilyen fontos a jó telelés szemponjából a munkásméhek meny. nvisége és minősége, legalább olyan jelentőségű az anya is. Az anyátlan család nyugtalanul telel, tavaszra rendszerint elpusztul. Ezért ilyet ne teleljünk be. Nem elégedhetünk meg annak egyszerű megállapításával, hogy a családnak anyja van. Az öreg, nyomorék anyák télen könnyen elhullhatnak, s akkor a család is elpusztul. « Vigyázzunk arra is. nehogy terméketlen anyával bocsássuk telelőbe méheinket. Ez azoknál a családoknál forduhat elő, amelyek későn váltottak anyát. Ne elégedjünk meg tehát azzal. hogy az új anya petézéséről meg. győződtünk. Csak a laposan fedett munkásfiásítás biztosíték arra. hogy az anya termékeny és fontos feladatának ellátására valóban alkalmas. Élelem: a méhcsalád élete fenntartásához szükséges hőt élelemből, mézből termeli. Mivel a méhek télen a kaptárt nem hagyhatják el, a télt élelemnek a kaptárban kell lennie. A kaptárnak abban a részében, amelyben a család télire össaehúzódik, a telelőcsomót megalkotja. Minél vastagabb a fészek lépjeiben a mézkoszorú, minél több méz van, egy méhek által elfoglalt léputcában, annál biztosabb a telelés. Közép és nagy kereten léputcánként legalább 2 kg méz legyen, hogy ta-waez-ig kitartson. Vannak akik úgy akarják a telelést biztossá tenni, hogy teljes mézes lépeken telelik be a családokat. Ez helytelen. Kísérletekkel megállapították. hogy a méhcsalád — ha csak egy módja van rá, — a teli lépekböl a méz egy részét kihordja. A kiürített részen alakul ki a telelőcsomó középpontja. magva. A méhek által borított középső 1épeken tehát legyen üres helyi is, hogy a telelőcsomó megalakulhasson. A szélső lépek lehetnek teljesen meghordottak is, Lépek: a telelés sikerére nem közömbös az sem, mélyen lépeken alakul meg a telelőcsomó. A lépek megválo- Katását a méhekre nem bízhatjuk. Nekünk kei! azt elvégezni. A téli fészekbe csak teljesen kiépített, ép lépek valók, mert ezekben raktározhatnak el elegendő élelmet a méhek, de ezekben indulhat meg, és fejlődhet zavartalanul a fiasítás is. Legjobbak az olyan fiatal lépek, amelyekben néhány nemzedék már kikelt. Ne hagyjunk a fészekben öreg, fekete lépeket sem. Ezek a betegségek terjesztői.Ügyelni kell arra is, hogy a fészekbe sok heresejtet tartalmazó lép ne kerüljön. Levegő: a méheknek levegőre télen is szükségük van. Ezért nem szabad a kijárót teljesen lezárni, vagv túlságosan leszűkíteni. A kártevők ellen védekezzünk fogas szűkítővei, de a levegő szabad áramlását ne akadályozzuk meg.
