Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-31 / 44. szám
1954. nktoher 51. ___az AiuiHi ттттши вш___ Kötelezettségvállalásukat teljesítették - belejezték az őszi munkákat A toporci állami gazdaságról még igen keveset lehetett halleni. Pedig itt is топ ne к eredmények, amelyekről ehetne írni. Ez a gazdaság a késmárki .járás területén fekszik és vaamennyi szlovákiai gazdaságok közül a legmagasabb vidéken terül el. Fészkes módszerrel burgonyából 246 mázsa termés Ritka állami gazdaság van, ahol ilyen szép terméshozammal dicsekedhetnének. Igaz, itt sem jött magától ez a szép hozam, A szovjet termelési módszerek alkalmazása magas terméseredményekkel ajándékozta meg a gazdaság törekvő dolgozóit. Több mint ötven hektáron termeltek burgonyát. A betakarítással is úgy igyekeztek, hogy október 20-ig az agrotechnikai határidőn belül felszedjék termésüket. Ennélfogva kötelezettség vállalásokat is csaknem öt nappal előbb teljesítették. A szomszédos sziavkovi gazdasággal és az igazgatósághoz tartozó többi részleget megelőzve az első helyre került. A gazdaság dolgozói a magas burgonyatermés betakarítása után seját maguk is meggyőződhettek arról, hogy nem volt hiábavaló a fészkes módszer alkalmazása. Míg a közönséges módszer alapján elültetett burgonya csupán 100 mázsás hektárhozamot nyújtott, addig az új eljárás következtében 246 mázsát takarítottak be hektáronként. Ennek az eredménynek más oka is van. A mélyszántást tov Лу össze! végezték ei és így a telej megőrizte nedvességét és a növény is szépen fejlődött benne. Ellenben a tavaszi szántásba került burgonya alig ötven mázsát termett. Tehát a mélyszántásnak is nagy jélentősége van a terméshozamok emelkedésében. A burgonya betakarításában igen jó munkát végeztek Bialoncsík József csoportjának tagjai. Napi teljesítményük eléri a hat hektárt. Október 15-én pedig nyolc és fél hektár termését takarították be egy nap a', itt. Jól folynak az őszi munkák, a mélyszántást pedig befejezték Köztudomású, hogy magas terméseredmények csak ott születhetnek, ahol a munkákat idejében elvégzik. Igv tettek Toporcon is, azzal, hogy a rozs és az őszi takarmánykeverékek vetését szeptember 20-ig befejezték. Vetésterületüket szüksoros eljárással vetették be. A gazdaság dolgozói amikor megtudták, hogy dolgozó népünk november 28-án ismét választásokra készül, alaposan megtárgyalták a Nemzeti Front felhívását a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokkal kapcsolatban. Ezzel egyidöben kötelezettséget vállaltak, hogy az összes őszi munkákat, sőt a mélyszántást is október végéig befejezik. Lám, most anró! adhatunk hírt, hogy adott szavukat teljesítették, mégpedig a kitűzött határidő ellőtt mintegy 15 nappal végezték a mélyszántással. Sechenovics és Strakula traktorosok pedig ama vállalkoztak, hogy a szomszédos szlavkói részlegen is belekapcsolódnak a mélyszántás elvégzésébe, ahonnan aztán Királyheikneore sietnek, hogy ezekben a gazdaságokban is megteremtsék a jövőévi gazdag termés alapjait. A növénytermesztő csoport munkáját is dicséret illeti. Főleg azért, mert а X. kongresszus irányelveihez híven elegendő mennyiségű és jóminőségű silőtekermányt készítettek. Bár nem voltak meg a feltételek a’ sidózásra, munkájukat úgy szervezték meg, hogy ideiglenes silógödröket ástak, ah"Vá több, mint 64 vagon takarmányt savanyítottak le. A síló mellett még 28 vagon jóilletú széna egészíti ki tekermányaiapjukat. A gazdaság északi fekvésénél fogva igen alkalmas az állattenyésztésre. Szépen is dívik a jószágtényésztés és a földek arányához viszonyítva minden egyes hektárra 2.3 darab állat esik. Ez a kiemelkedő eredmény is, a aazdeság hallatlan szorgalmáról tanúskodik. Számos állami gazdaságunk példát vehetne a toporci részleg dolgozóitól az állattenyésztés fejlesztése terén is. Sokhelyütt 10 vagy enné' is több hektárra esik agy-két darab jószág. Az állatsűrűséget tehát fokozni kell, mert ez a sikeres gazdálkodás alapja. A jó eredmények nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztésben is fellelhetők Fentebb említésit tettünk a gazdaság növénytermesztési eredményeiről, amelyek el vitathatatlanul a jő munkaszervezésre vallanak. A növénytermelésben elért eredmények természetesen kihatnak az állattenyésztés fejlesztésére is és nem csodálkozhatunk, ha Bemetek József állatgondozó a vágómarhák súlygyarapodásában 0.99 kgot ér el darabonként. Ez az eredmény annál is értékesebb, mert a termelési költségek több, mint öt koronával alacsonyabbak az előirányzottnál. A Chlebák testvérek szintén neves állatgondozók, növendékmerhákat kezelik. Az állatok napi súlyszaporuíata itt is túlhaladja a 0.41 kg-ot és a termelési költségek jóval 10 koronán alul váltakoznak. Businský Mihály és Mrázik Mihály Bukovsky Józseffel karöltve a sertéstenyésztésben szorgoskodnak. A gondozásuk aiíatt lévő anyakocák igen jó karban vannak és szépen fejlődnek. A malecszaporulat terén sincsenek bajok. A kollektív szerződés megkötésekor eiz említett sertésetetők azt ígérték, hogy anyakocánként 16 malacot választanak el az év végéig. Szeptember elsejéig több, mint 500 kismalacot választottak el, ami azt bizonyítja, hogy az év végéig túi is szárnyalják vállalásukat. Az elválasztott malacok átlagsúlya is túl van a 15 kilogrammon. A gazdaság a sertéstenyésztésben elért sikerek' meKett résztvesz a novemb rí vásáron is, ehol kismalacokat és több, mint 60 darab apaállatot hajtanak fel. Ami a sertéshizlalást fflebi, ezen a téren' bizony nem e legjobb tapasztalatok észlelhetők. Britanyák Ferenc etető 0.42 kg súlygyarapodást mutat ki. Igaz azonban az is, hogy a sertésszállások nem a legmegfelelőbbek, nem korszerűek s ez nagymértékben kihat a súlygyarapodás növelésére. Ezen a téren azonban nemcsak a meglévő nehézségek idézik elő az alacsony termelési eredményeket. A szakképzettség hiánya is közrejátszik ez alacsony eredményekben. A gazdaságban azonban megteremtették a szakismeretek elsajátítására az alapfeltételeket, üzemi munkaiskolát szerveztek meg, ahol minden dolgozó kiszélesítheti ismereteit.. Főleg ez új termelési módszerek népszerűsítése és azok alkalmazásának jelentősége szerepel az előadásokon. A dolgozók pedig szívesen hallgatják a szaikelöadásoket, mert az nemesek munkájukban segíti igvekezetüket, de jutalmazásukra is nagymértékben kihatással van. Az eredmények a beadások teljesítésében is megmutatkoznak A termelés fokmérője mezőgazdasági üzemeinkben kétségkívül a beadások teljesítésén keresztül mérhető . fel. Toporcon pedig a termelési eredményekkel arányosan a beadásokat is folyamatosam teljesítik. Sertéshúsbeedásukat eddig már 90 százalékban teljesítették. A vágómarha beadását szintén jó! teljesítik, eddig 95 százalékos eredményt mutathatnak fel. A juhsajtból pedig 128 százalékra tettek eleget beadásuknak. A hústermelés fokozása lehetővé teszi a toporci részleg dolgozóinak, hogy a következő beadáson felül az év végéig még 5.000 kilogramm húst adjanak közellátásunknak. A gazdaság tejtermelésében már nincsenek olyan eredmények, amelyekkel dicsekedhetnének. A tejhozem az átlagon alul mozog. Főleg azért, mert nem etetnek rendszeresen és nem érvényesítették Malinyma — szovjet fejőnö etetési és fejési módszereit. Ezen a téren is segíteni .teli, hogy méltók legyenek eddig elért eredményeikre és a dicséretre, amelyet munkálkodásuk során már annyiszor kiérdemeltek. Nagy segítséget nyújt mindehhez a gazdaságiban egyre szélesebb alapokon mozgó szocialista munkaversery, amely a dolgozók nagy ügyévé vált. (EM) Készültünk fel az állatok áttelelésére Az ősz a mezőgazdaság szempontjából nagyon fontos időszak. Az őszimunkák elvégzésén kívül meg kell tennünk minden intézkedést az állatok áttelelésére is. A téli idászakban az állatok egész más életkörülmények között élnek, mint például nyáron. A mezőn való tartózkodásukat felváltja az istálló. A zöldtakarn.ánv helyett pedig az állatok szénát, silótakarmányt és szalmát fogyasztanak. A nyári időket borús, esős és fagyos idők követik. Nyári időszakban előforduló fogyatékosságokat, amelyek esetleg az állatok elszállásolásában, vagy etetésében fordulnak elő — a kedvező idő és körülmények folytán kiegyenlítődnek. A múlt év tapasztalatai azt igazolják, hogy ahol az állatok telelésére nem készültek fel, később komoly bajok keletkeztek. Veszteség nemcsak azáltal keletkezik hogy a fiatal állatok az elégtelen takarmányozás következtében elhullnak, hanem azáltal is, hogy a nyár folyamán szerzett súlyszaporulatukat elvesztik. Amennyiben egy szarvasmarha a tél folyamán súlyából 50 kilogrammot veszít, szövetkezeti. vagy járási viszonylatban ezzel óriási kár keletkezik és a fogyasztótól sok métermázsa húst vonnak j mro A további veszteség azáltal ke- ’ letkezik, hogy a tél folyamán lesoványodott marhákat tavasszal nemes, drága takarmánnyal kell felerősítenünk, hogy ismét visszaszerezhessék eredeti súlyukat. A szövetkezetekben, állami gazdaságokon, még most is keresni kell a további silózási lehetőségeket. Még ebben a hónapban is bő alkalom adódik az elmulasztottak pótlására. Most van folyamatban a tengeri, cukorrépa, burgonya és más egyéb őszi takarmánytermékek betakarítása. Kóró, répalevél, zöldséghulladék, stb. stb. mind értékes tápanyagot képviselnek és silózás útján jól értékesíthetők. Mindamellett nem szabad megfeledkeznünk az őszi takarmánykeverékek vetéséről sem, mert hisz tapasztalatból tudjuk, hogy kora-tavasszal éppen ezek a keverékek segítenek ki bennünket szűkös helyzetünkből. A helyes takarmányozás biztosítása és ellenőrzése részben a járási nemzeti bizottságok keretében megalakult bizottságok feladata. Késő a takarékoskodás akkor, mikor már nincs miből takarékoskodni Némely helyen a pazarlás jelei már most mutatkoznak. A hidaskürti szövetkezet állatgondozói például: a múlt hónapban 76Ó mázsa herét feletettek, míg a hátralévő téli hónapokra csak 90 mázsát kitevő herével rendelkeznek. Ilyen és hasonló eseteknek nem szabad előfordulni. Mindenekelőtt meg kell állapítani, mennyi takarmánnyal rendelkezünk. A tényleges tartalékot el kell osztani a téli hónapok számával és ennek ki kell tartani az új termésig. Nem elégséges azonban csak számításokat végezni. Az állatgondozókat takarékosságra kel tanítanunk. A takarmányt már most osszuk fel egyes állatgondozók között és azok elosztásáért magukat az állatgondozókat tegyük felelőssé. Minden etetőnek tudnia kell, hogy a téli hónapokra mennyi takarmányra van szüksége és ebből mennyi takarmánnyal rendelkezik. Természetes, hogy a dolgozók ilymódon munkájukat nagyobb felelősséggel fogják végezni és igyekezni fognak, hogy a reájuk bízott takarmánykészlet egészen az új termésig kitartson. A szövetkezetek heti takarmányozási tervet dolgozzanak ki. Nem felel meg a valóságnak az olyan védekezés, mely szerint havi takarmányozási tervet nem lehet kidolgozni csak azért, mert a szövetkezet nem rendelkezik elegendő takarmánnyal. Igaz ugyan, hogy kevés tartalék esetén még a leggondosabb adagolással sem javíthatjuk fel az állatok etetését, .zonban az egyenlő adagolás mégiscsak jobban biztosítja az állatok ellátását, mintha tervszerútlenül etetnénk szűkös takarmánykészletünket. A választásokról beszélgettek A vágsellyei járásiban gyűléseket tartanak a dolgozók és megvitatják a választásokról szóló törvényeket és a Nemzeti Front felhívását, Az értekezleteken elbeszélgetnek azokról a feladatokról is, amelyek most az őszi munkák során a választások előtt foglalkoztatják falvainkat. A választások előkészületei során a dolgozók a tornóci állami gazdasághoz tartozó szládecskovce-i részlegen is megismerkedtek a képviselőválasztások jelentőségével. A gyűlést október 19-én tartották meg, amelyen Junás elvtárs részlegvezető többek között foglalkozott a termelési kérdésekkel is. Ez a részleg kerületi viszonylatban az első helyre került. Mindezt a jó munkaszervezés tette lehetővé, mert minden munkát idejében és következetesen elvégeztek. Elvégezték e cukorrépa betakarítását is. Ebben nagy segítséget nyújtott Uher traktoros kiváló teljesítményével. Naponta 150 százalékos teljesítményit nyújtott. A répát háromsoros ekével szántotta ki. A répatermelésben sikeresen végezték munkájukat a faiskola gondozói is, akik öt hektár területen 400 mázsás termést értek el. A répa elszállítását is úgy szervezték meg, hogy annak több, mint fele már a cukorgyárban van. A betakarítási munkák mellett nyomban elszállítják a répafejeket és le is silózzák. A répafejekből több, mint 18 vagon jóminőségű silótakarmányt készítettek. Pártunk X. kongresszusának irányelvei nyomán minden egyes szarvasmarhára 40, juhok részére 6, sertések részére 5 mázsa silót biztosítottak. Minden előfeltétel adva van, hogy az előirányzott silótekermány mennyiséget 30—40 vagonnal túlszárnyalják. A gyűlésen a termelési kérdések mellett elbeszélgettek a Nemzetgyűlée és a Szlovák Nemzeti Tanács jelöltjeiről is. Ebből az alkalomból a dolgozók ígéretet tettek, hogy minden őszi munkát .példásan elvégeznek. a jövő -évi gazdag termés biztosítása érdekében. UK.) Meggyorsítják a cukorrépa betakarítását A nyitrai kerületben lévő állami birtokok dolgozói' kihasználva a hónapvégi napsugaras időt, meggyorsították a cukorrépa betakarítását és elszállítását. Kerületi viszonylatban október 23-ig a cukorrépa termésnek 65 százalékát sikerült betakarítani és ebből 40 százalékot pedig elszállítani. A szövetkezeti és állami gazdaságok birtokában lévő szállító eszközökön kívül a cukorrépa elszállításában nagy segítséget nyújtanak az állami vasutak és a hadsereg gépkocsiai is. A nyitrai kerületben lévő állami gazdaságok közül legelsőnek a nyitrai állami gazdaság dolgozói takarították be a cukorrépát mintegy 321 hektár területről. 301 hektár termését már a cukorgyárba szállították. A cukorrépa kiszántásának határidejét két nappal megrövidítették. Némely gazdasági részlegen — hála az agrotechnikai elvek betartásának — a tervezett hektárhozamokat magasan túllépték. A kisemőkei részlegen például 340 mázsás, az ivánkai részlegen 285 mázsás hektárhozamot értek el. A nyitrai állami gazdaságban az elért sikereket főképpen a munka jó megszervezésének köszönhetik. A cukorrépa betakarítását napokra, sőt órákra osztották. A napi feladatokat esténként ellenőrizték és értékelték. Jelentős eredményeket értek el azok a dolgozók, akik bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A csermányi részlegen Sztratená Anna, Potrisková Emília és Kopcsár Olga naponta 19 ár cukorrépát is kiástak a tervezett 7 ár helyett. A cukorrépa fejlődésének ideje alatt mindegyikük fél hektár megművelését vállalta. A növényzet jó ápolásának köszönhetik, hogy — 192 mázsás termést értek, el félhektáronként. A termés elszállításában különösen Jurík József, Lancsarics János, Galbadi István és mások értekei szép eredményeket. Nem várták, amíg a cukorrépa felhalmozódik, minden igyekezetük odairányult, hogy a kiásott cukorrépát még aznap elszállítsák. A nyitrai állami gazdaság példáját követik a gútai szövetkezet tagjai is. A gútaiak a Kisduna mentén termeltek cukorrépát. A termést a burányi cukorgyárba szállítják. A szál-, lítás idejének és költségeinek csökkentése végett igénybe veszik a Kisdunát. A Dunahajózási nemzeti vállalattól egy kisebb uszályt kaptak, amely cukorrépa szállítására alkalmas. Ilyen módon a komáromi kikötőbe egyszerre 17 vagon cukorrépát is szállíthatnak. A kikötőbe érkezett cukorrépát darukkal a vasúti kocsikba rakják. Az ilyen módon szállított cukorrépa a szövetkezeti tagoknak sokkal olcsóbba kerül és a szállítási időt is jelentősen megrövidítik. A galántai gazdaságban olcsóbban és kiadósán takarmányoznak A bratislavai kerület állami gazdaságait, többek között a galántai gazdaságot. a takarmányadagok szétirása igen fontos kérdés megoldása elé állította. A szétírás alapján csökkenteni kell a szemestakarmányok adagolását a kismalacok tenyésztésénél. Janik elvtárs zootechnikus és Holcsik agronómus sokat gondolkodtak azon, vajjen a szemestakarmányok csökkentése következtében lépést tudnak-e tartani a malacok súlyszaporulatának növelésében. A gazdaságnak nagymennyiségű burgonyája van takarmányozásra, de az állatgondozók szívesen etetnek árpadarával. Nyilvánvaló, hogy az etetés így sokkal kevesebb munkát vesz igénybe. azonkívül a súlygyarapodás is magasabb, főképpen a nehezebb példányoknál. A gazdaság vezetősége úgy döntött. hogy e kérdés megoldásába belekapcsolja a közeli részlegek állatgondozóit is. Ezek szerint Popluhár Mihály és Tabacsek • Gáspár neves sertésgondozók résztvettek az igazgatóság által rendezett gyűlésen. Tabacsek elvtárs ugyanis értékes tapasztalatokkal rendelkezik a burgonya etetésével kapcsolatban. Az értekezleten többek között megjelentek az igazgatósághoz tartozó részlegek agronómusai. zootechnikusai is. Nem kis dologról volt szó, hiszen az egyes súlycsoportok szerint új takarmányadagokat kellett felállítani. Ezek szerint a hizlalás előtt álló sertések takarmányadagja burgonyából 1.75 kg-t, tesz ki. Ezzel szemben a legnehezebb súlyú sertések 5 kg burgonyát kapnak. A szemestakarmányok adagjait pedig a felére csökkentették. Áz említett, takarmányadagokat némi árpadárával, búzakorpával és egyéb fehérjéket tartalmazó takarmányokkal egészítik ki. A legnehezebb példányok, adagja 1.80 kg ■rzemestakarmányra rúg. A hizlalásra Kikészített sertések burgonyán kívül még 0.5 kg árpadarát, 0.30 kg korpát kapnak. — A burgonyával való takarmányozásra — mondották a íelenlévők leghelyesebb, ha folyamatosan térünk át. Mivel a közeljövőben nincs módunkban az adagokat megváltoztatni, ezért szükséges, hogy az áttérés folyamatát meggyorsítsuk. Továbbá fontos, hogy a szemestakarmányadagok csökkentése következtében egyenletesen és gazdaságosan etessünk. Tabacsek elvtárs felszólalásában helyesen világított rá ez etetés további módjára: „Egymagunk, akik itt, helyet foglalunk. igen nehezen oldhatjuk meg az új takarmányozást. Ezt mindnyájunknak el kell mondanom. Gazdaságunkban például nincsenek megfelelő súlyú példányok. Legfontosabb feladatunk, hogy elérhessük a legnehezebb hízóknál, hogy naponként ne 5, de 6, sőt, 7 kg burgonyát adagolhassunk. A<z 50 dkg árpadara helyett pedig annyit kell adagolni, amennyi a kitűzött súlygyarapodáshoz elegendő. így ezeknél a példányoknál is túlszárnyaljuk a 60 dkg súlygyarapodást”. Holesik elvtárs megemlítette, hogy most több állatgondozó elveszítette reményét a terven felül elért eredmények után járó pótjutalom kifizetésére. Pedig nincs okuk az aggodalomra. a nehézségeket le kell küzdeni és így a pótjutalmat elnyerik. Még számos felszólaló beszélt a burgonyával való takarmányozás módozatairól, amit úgy oldottak meg, hogy a burgonyát nagy mennyiségben párolni fogják. Ehhez azonban nagyobb felkészülés szükséges.' A gazdaságok műszaki dolgozóinak segítségével azonban ez a kérdés is megoldható. Az egyes részlegek dolgozói ezután számbavették. hogy az etetéshez szükséges burgonyamennyiség párolásához réndelkeznek-e kellő felszereléssel. A nebojsza-i részleg állatgondozói felszerelésük hiányában új burgonvapárolót kapnap. Ez a termelési értekezlet még egy órát sem vett igénybe. A legégetőbb kérdéseket könnyen megoldották. Az állatgondozók hazatérve, munkaszakaszukon hozzáfogtak az új rendszerű' etetéshez. (DU—) I
