Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-31 / 44. szám

6

1954 október 31

^Siídfnőves

Az egerszegi NB segíti a kis- és középgazdákat

Regije! het őre ... Egerszeg utcáin nagv ь sürgés-forgás.

— Nincs ezen mit csodálni — mondje Lenért István 11 hektáros középparaszt — ilyen az ősz. Egymásra hánv.ia a tennivalókat, csak győzze az ember и munkát.

Lénárt gazde a teheneket, István f:a pedig a lovakat tisztogatja. A háziasszonyok ott szorgoskodtak, a sertések és e baromfiak körül. Mindar.ytivian iparkodtak elvégezni э reggeli munkát, mert a határban is akad rr.ég tennivaló.

— Ebédet is csomagoljál be — szól a szorgalmas gazda a feleségéhez

— mert délben nem jövünk haza.

— Mi lehet annyira sürgős ? — Talán a vetés?

A vetést már régen elfelejtettem

— válaszolja ez 50 év körüli Lénárt gazda. — Október 15-re minden szem gabonát a földbe tettem. Már harmadik napja a cukorrépa betakarításával foglalkozunk, de még ma sem fejeztük be.

— Biztosan lesz bőven, ha annyi időt vesz igénybe a cukorrépa betakarítása ?

— Sok nem termett, mert csak másfél hektárnyit vetettünk, de a répa minősége megfelelő — fűzi tovább a beszélgetést. Kétszázhatvan mázsás terméshozamra számítunk hektáronként.

Még be sem fejezte mondanivalóját Lénárt István, márts a felesége vette át a szót.

— Sokszor megfájdult a derkunjk a nyáron a cukorrépa ápolása közben. Sa rabol tűk, egyeltük és háromszor megkepáltuk. de megérte.

A gondos gazda a földnek is megadta azt, ami jár.

A tarlóhántást idejében elvégezte. Utána elegyengette a föld felületét és alaposan megtrágyázte. Ősszel a mélyszántást kellő időben végezte el. Tavasszal ismét felszántotta, majd mübrágyázta a talajt.

— Az a tapasztalatom, hogy sokkal jobb cukorrépatermést érhetek el. ha tavesszal a szántás helyett többszöri fogasolást, vagy, pwsfélg, * tale jlazítáet végzek. Ezt a megállapításomat a jövőben mái* 'fél is használom. ■

Lénárt fetván a jó gazda módján műveli földjeit. Tudja, hogy a jobb termés saját hasznára válik. Erről a cukorrépa beszolgáltatásánál is meggyőződött, mert a terven felül beadott cukorrépáért felárat kapott. Szép pénzösszeg ütötte a markát- Több hasonló eset is bizonyítja, hogy Lénárt István nemcsak a jogainak, hanem a kötelességeinek is tudatában van. Egészévi terménybeadását például már majdnem 100 százalékra teljesítette. Gabonából 65 mázsát, disznó- és marhahúsból 8 mázsányit, tejből 2300 litert, tojásból pedig 1600 darabot szállított be közellátásunknak. Még 200 darab tojással és 300 liter tejjel maradt adós, de rövidesen ezt a tartozását is lerója.

— November közepéig maradékta’enu! teljesíteni akarom beszokjál tatáéi kötelezettségemet — mondje határozott hangon. Nem akarok elmaradná semmivel, sőt a sertéshúsból egy mázsával túl is teljesítem a tervezett mennyiséget j«

Lénárt gazda szavaiban nem kételkedhetünk, he tudjuk, hogy a tervezett 8 darab süldő — és egy anyasertés helyett 23 darab süldője és két darab anyasertése van. Ezenkívül öt darab tervezett szarvasmarhával! is rendelkezik.

— Az én érdekem, hogy növeljem állatállományomat — mondje mosolyogva — hiszen a terven felül beadandó húsért is szép pénzt kapok. A nyár folyamán például szebedárcm adtam el hat darab 28 kg-os süldőt. A most meglévőket továbbtenyésztés céljára ajánlom fel a felvásárló szövetkezetnek. A sertésekért nemesek pénzt, hanem abraktekermányt is kapok. Ennek segítségével nevelhetem tovább a többi állatomat. — A napokban ismét bebúgat'tem az enyadásznóket, hogy a jövő évben is szaporodjék az állatállományom s ebből is pénz jöjjön a házhoz.

A Lénárt-család tervszerűen dolgozik. Nem is hiányzik náluik a mindennapi kenyér, de a kenyérhez való sem. Emellett a közelmúltban új szobabútort is vásároltak.

— Hazudnék, ha azt mondanám, hogy rossz dolgom van, — mondja Lénárt bácsi. — Pedig valamikor nagyon sokat kellett kínlódnom. Gyerekeim kicsinyek voltaik, nem volt segítségem. Ffeim az elemi iskola elvégzése után szívesen tovább folytatták volna tanulmányaikat, de iskoláztatásukhoz nem volt módon.

Lénárj; István egy pillanatra elhallgaf, arcán e megelégedés tükröződik — majd folytatja.

— Me már ezen a téren is máskép van. János fiam kétéves mezőgazdasági iskolát végzett. Most Csehországban dolgozik egy állami gazdaságban. Igyekszik is értékesíteni szaktudását, hogy így hálálja meg dolgozó népünk kormányának, hogy lehetővé tette iskolázását.

Lénárt István értékelni tudja pártunk és kormányunk intézkedéseit. Megelégedése és hűsége jeléül vállalta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére sertéshúsból túlteljesíti beszolgáltatás! kötelezettségét.

— Van nekem egy igen fontos kérésem, szól közbe Lénártiné.

— No csak ki vele, hátha sikerül megoldana!

— Háromszáz füzér fűszerpaprikánk van — mondja Lénárt néni — amit már régen el kellett ‘volna szállítani. Azt hiszem, azzal eleget tettünk kötelességünknek, hogy megtermeltük és fölfűztük. Az elszállításáról azonban már a paprika felvásárló üzemnek kellene gondoskodnia. Ugylátszik azonban, hogy ők megfeledkeztek kötelességeikről.

Az illetékes szervek vegyék komolyan az ilyen ügyet és intézkedjenek hogy földmű veséinktől kellő időbér felvásárol jak a megtermelt árut.

Ne gondoljuk, hogy csak Lénárték ilyen példás magángazdálkodók Egerszegen Van a faluban még sok kis- és középpeteszt. akik szintén azon igyekeznek, hogy földjeik egyre többet teremjenek. Ilyen például Berec János, Jakubicska László, Malágyi Vendel és még többen Ők ugyancsak példásain teljesítették beadási kötelességüket.

A helyes meggyőző munka eredménye,

hogy Egerszegen a magángazdák szívügyüknek tartják államunk iránti kötelességük teljesítését. Ezt a meggyőző munkát pedig a nemzeti bizottság tagjai végzik. Időközönként meglátogatják a körzetükben lévő földműveseket és elbeszélgetnek velük a mindennapi életről. Tudják a nemzeti bizottság tagjai, hogy azért választották meg őket a dolgozók, hogy becsületesen szolgálják a nép érdekeit. A földműveseket a lehetőség szerint mindenben támogatják. Azon iparkodnak, hogy községük lakói egyre jobban műveljék a földjüket s nagyobb gazdasági eredményeket elérve emeljék népünk életszínvonalát.

Irányító és meggyőző munkájuk sikerét nagymértékben elősegíti falujukban az általuk szorgalmasan terjesztett mezőgazdasági tárgyú sajtó.

— A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára azt a kötelezettséget vállaltuk — mondje Simenszky elvtáns, a nemzeti bizottság titkára — hogy két héten át minden este oktató és szórakoztató mozielőadásokat rendezünk. Az előadások alkalmával foglalkoztunk a közelgő választásokkal s Községünk dolgozói egyhangúlag Begar András elvtánsat a Színművészeti főiskola rektorát jelölték képviselő gyanánt a nemzetgyűlésbe. Tudják, hogy Begar elvtárs becsületesen megállja helyét a Nemzetgyűlésben is éppúgy, mint ezideig a jelenlegi munkahelyén.

Az egerszegi helyi nemzeti bizottság és az egerszegi dolgozók törekvése azt bizonyítja, hogy a kongreszszusi irányelvek szerint teljesíteni fogják feladataikat.

Zatyko József

A Nagy Októberi Forradalom tiszteletére

A szécsénykei szövetkezet tagja; a Nagy Októberi Forradalom, a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítésével 5 nappal rövidítették le az őszimunkák agrotechnikai határidejét. Kukolik János és Deák József traktorosok két műszakban igyekeztek előké'Zíteni az ősziek vetőágyát. Egy váltásban 7 hektár földet műveltek meg.

A gabonaféléknél a szövetkezet sokkal nagyobb mértékben alkalmazta a haladó módszereket, mint a múlt évben. Szűksorosan 73 hektár búzát, 32 hektár rozsot és 15 hektár ősziárpát vetettek el.

★

Az Ipolysági járás ipolynyéki szövetkezetének dolgozói arra törekedtek, 'rogy még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója el Ott befejezzék az őszi mezőgazdasági munkákat. Igyekezetüket siker koronázta. Mocsár János csoportvezető jó munkaszervezése. továbbá Cseren János Kelemen János és sok más szorgalmas szövetkezeti tag munkája révén az ősziek vetését a tervezett határidőnél négy nappal korábban fejezték be. Az őszieket 119 hektáron szűk- és ke. resztsorosan vetették el.

Mocsár János munkacsoportja az őszi termés betakarítását is példásan végzi. A burgonyát, kukoricát, a cukor- és takarmányrépát máris begyűjtötték a szövetkezet földjeiről. A 21 hektáron termelt kukoricánál 21 mázsás átlagos maghozamot érték el

★ ★

Samdrej György állatgondozó a nagymihályi állami gazdaság milo vani részlegén dolgozik. Ügy beszélnek róla, mint Szlovákia legjobb etetőjéről. A Szuriikov-módszer helyes alkalmazásával a gondjaira bízott állatoknál naponta 60 dekagramm súlygyarapodást ér el. Az 50—75 kg-os sertések napi súlygyarapodása pedig meghaladja az 1 kilogrammot. Ezzel a módszerre! végzett becsületes munka

★ ★

Szövetkezeteseink a Nagy Októberi Szocialista Fonodákon évfordulója tiszteletére minden igyekezetükkel azon vannak, hogy értékes kötelezettségvállalásaik teljesítésével gazdaságilag megerősítsék szövetkezeteiket- A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalásokban elsők között a vágujhelyi járás, alsó-szrnei szövetkezetét kell megemlíteni.

Az alsó szrnei szövetkezet dolgozói kötelezték magukat, hogy az év végéig 30.000 liter tejet adnak be ier- Venfelül. Köteles tejbeadásukat még

A szécsénykei szövetkezet tagjai megértették a mezőgazdasági termékek növelésére szóló kongresszusi határozatot így 5 hektár parlagföld és ugyannyi rét megművelését vállalták л Nagy Októberi Forradalom tiszteletére.

Az állattenvésztö csoport tagjai is becsületesen teljesítik kötelezettségvállalásukat Konca Ferenc és Trevalec József állatgondozók jó munkája révén a szövetkezet az utóbbi időben 17 darab sertést adott a közellátásnak, így tervezett sertéshúsbeadását 20 mázsával túlteljesítette az EFSz.

★ 4P

hektáronként. Lesilózták a kukoricakor ót is, s így 600 köbméter silótakar - mányt biztosítottak a téli időszakra. A cukorrépát megtisztították és a cukorgyárba való zavartalan elszállítását is megszervezték. De a szövetkezetesek szorgalma mögött nem maradnak le Dobos Ferenc és Jámbor József traktorosok, sem. Két váltásban dolgoznak hernyótalpas traktorukkal. Harminc hektár földön végezték már el a mélyszántást.

Az ipolynyéki szövetkezet tagjai 2.5 hektárról szüretelték le a szőlőt. Azonkívül 10 hektárnyi öszirepcét megsaraboltak. 20 hektár földet pedig istállótrágyával megtrágyáztak.

Ilymódon még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtt sikeresen elvégezték az őszi mezőgazdasági munkálatokat.

lehetővé tette azt, hogy a részlég szeptember végéig az egész évi húsbeadást 100 százalékra teljesíthette. Sandrej György kötelezettséget vállalt, hogy az év végéig a részleg tervezett húsbeadását 25 százalékkal túlteljesíti. Igyekvő munkával és a Surikov-módszer alkalmazásává! ezt a szép kötelezettségvállalást eddig már 32 százalékban teljesítették.

augusztus 1-én 100 százalékosan teljesítették. Ezenkívül 100 mázsa disznóhúst és 100 mázsa marhahúst adtak be a szabad piacra. A szövetkezet e húsbeadásának még szeptember elején eleget tett. De ez még nem minden. Az egész évi tojásbeadást, melyet augusztusban teljesítettek. 7000 darab tojással túllépték. A szárnyasok beadását is 200 darabbal növelték. További szép vállalásukban kötelezték magukat, hogy az őszieket mind szűk- és keresztsorosan vetik el.

Egységes földmű vese zövetkeze lein к

'és valamennyi mezőgazdasági válla.farunk idén — a CsKP X. kongresszusán megállapított irányelvek szellemében — jóval előbb szereznek tudomást jövőévi termelést és beszolgáltatás! feladataikról, mint az elmúlt években. Ez az intézedée — egyéb előnyös volta mellett — azért jelentős. mert több időt biztosít EFSzeinknek egészévi termelési tervük és költségvetésük kidolgozására. Megszűnik tehát az az eddigi helyzet, hogy EFSz-cink több hónapon át terv nélkül dolgoztak és ami még fontosabb; EFSz-eink egészévi tervei alaposabbak és pontosabbak lesznek.

Szövetkezeti tagjainknak és érdekelt mezőgazdasági dolgozóinknak nem kell bővebben magyarázni, hogy az évi ■.ormelési terv összeállítása milyen nehéz és időt igénylő munka. Erről már az elmúlt 4—5 év gyakorlatából maguk* is meggyőződtek. Az évi termelési terv összeállítása különösen gondos munkát igénye! akkor — és ^nnek minden esetben így is kellene ennie —.

ha a tervet nem az Állami Bank „megnyugtatására”, hanem a szövetkeze; tényleges szükségletének megfelelően kivániuk elkészíteni.

\г egészévi termelési terv összeállí•Ssához egész eor számtani műveletből. kombinációból és meggondolásból ‘ akadó adatra van szükség. Ezen a tényen mitsem változtat a mezőgazdasági termelés; terv új, egyszerűsített formája. Éppen ellenkezőleg' A termelési terv összeállítására vonatkozó változtatások következtében még inkább fokozódott a tervkészítés felelőssége.

Készüljünk fel az EFSz termelési tervének kidolgozására

TÖBB SZÖVETKEZETI KEZDEMÉNYEZÉST!

A múltban a tervhivatali szervek sok fölösleges előírást adtak a szövetkezeteknek mind a vetésterületre, mind ez agro- és zogtechnikai, intézkedésekre, de más egyebekre vo- i natkozóen is. A feladatoknak ez a | felülről történő aprólékos meghatározása nem volt helyes, mivel

gátolta szövetkezeteink kezdeményezését és nem nyújtott módot szövetkezeteink tagjainak arra, hogy érvényesíthessék minden termelési lehetőségüket és tapasztalatukat

akár a növénytermelés, akár pedig az állattenyésztés terén. A CsKP X. kongresszusán ezzel kapcsolatban elhangzott kritika után az 1955-ös állami terv szétirásánál már jóval kevesebb előírás történik a szövetkeze- I tők felé. Az állami terv már nem ír.ja elő a szövetkezetek feladatát minder, mezőgazdasági terményre vonatkozólag. Kenyérgabonára már csak az összvetési területet állapítják meg, anélkül, hogy az egyes termények vetési területét meghatároznák.

A terv már nem írja elő az árpa, zab, kukorica, hüvelyesek, takarmányozó kapásnövények (kivéve a burgonyát) és mezei takarmányok vetését.

A zöldségfélék közül csak hat téli fajtára, az ipari növényekből pedig csak a cukorrépára, cikóriára, lenre, kenderre, dohányra és az olajos növényekre, főleg a repcére és mákm vonatkoznak a tervelőirányzatok. Az állattenyésztésnél e terv az állatállományra és annak hasznosságára vonatkozik. Mindebből látható, hogy az újrendszerű tervkészítés sok tekintetben biztosít szabad kezet szövetkezeteinknek. Ez azonban egyben arra kötelezi a szövetkezeteinket, hogy a helyi feltételek legmegfelelőbb és iegátgondoltabb kihasználásával kezdeményezöen segítsék elő a termelés fokozásának további lehetőségeit. Az EFSz-ek vezetőségei jól ismerik a szövetkezet termelési lehetőségeit, a tagok tepasztaltságát és jártasságát, a szövetkezet földjét, a község klimatikai feltételeit, a beszolgáitatási kötelezettségeket, a termelés és kereslet közti ellentmondásokat, stb. Megvan rá tehát minden feltételük, hogy helyesen dolgozzák ki a tervet azokra a feladatokra vonatkozóan is, amelyeket a Járási Nemzeti Bizottság ír elő, ugyanakkor megfelelően használják ki lehetőségeiket és ezzel hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés jelentős fejlődéséhez, növeljék jövedelmüket és a szövetkezeti tagság jóllétét. És éppen ez jelenti az egészévi termelési terv kidolgozásával Oszszefüggő fokozott felelősséget.

Kevesebb felülről kapott előírás és feladat, de annál több meggondolás úgy az EFSz vezetősége, mint tagjai részéről;

hogyan osszák be a kenyérgabona termelésére meghatározott földet, hogyan növeljék és javítsák fel a takarmányt, .íogyan értékesítsék az eddig fel nem használt szövetkezeti tartalékot a szövetkezeti termelés további fejlesztése érdekében. Különösen nagy kezdeményező munka vár az EFSzekre takermányalapuk feljavításánál, tekintve, hogy erre vonatkozóan a.z állami terv — a burgonyától eltekintve — semilyen előírást, vagy megkötést nem tartalmaz. A takarmányalap biztosítására szolgáló tervnek biztosítania keli az állattenyésztés szükségletét mind takarmányozási, mind pedig hizlalási szempontból.

Igaz ugyan, hogy a jövőévi termelési terv kidolgozásához csak a folyó év végén, sőt egyes részleteivel csak a jövő év elején lehet hozzáfogni, de a szövetkezeteiknek már most foglalkozniok kell — a fentebb ismertetett feladatokon kívül — a vetési eljárással, a munka megszervezésének és a teljesítmény normák kérdésével. Ugyancsak meg kell kezdeni a termelési előírások kiszámítását és az ú. n. évi termelési főiterv nyomtatványainak kitöltését.

AZ EFSz TERMELÉSI FELADATAI ÉS AZ ÁLLAMI TERV

Egyes szövetkezetek joggal mutathattak rá, hogy az állami terv rájuk eső feladatainak nem tehettek eleget azzal a vetési eljárással, amit részükre földjük gazdaság-technikai rendezésénél kidolgoztak, illetve, hogy az állatni terv nem tette lehetővé részükre az olyan vetési eljárás kidolgozását és bevezetését, amit a vetésforgó elve megkövetel. Rá kel! azonban mutatni arra, hogy

az új tervrendszer megnyitja az utat az EFSz termelési feladatainak az állami tervvel való összhangba hozatalához.

Feltételezhető viszont, hogy több EFSz-ben a föld gazdaság-technikai rendezésénél kidolgozott vetési eljárás tökéletesen megfelel a szociálist« mezőgazdasági üzemek termelési szervezésének és nincs ellentétben aiz illető szövetkezet termelési feltételeivel. Ilyen esetekben nem ütközik nagyobb nehézségbe az állam által előírt és a szövetkezet döntésére bízott termékek elhelyezése a meglevő vetési eljárás keretében. Sőt, joggal remélhető, hogy az űj tervezési feltételek mellett könnyebb lesz összhangba hozni a meglevő vetési eljárást a szövetkezetek termelési feladataival. Előfordulnak azonban olyan esetek, hogy az új tervrendszer sem küszöböli ki a termelési feladatoknak meg nem felelő vetési eljárást, ilyen esetben új vetési éljárást és a helyes vetési eljárásnak megfelelő átmeneti termelési tervet kell majd kidolgozni. Ilyenkor azonban megfontolandó, hogy az évi termelési terv előkészületi döfi zakóban mennyire lehet előrejutni a vetési eljárással; az említett esetekben általában legalább olyan korrektúrákat kellene végrehajtani, hogv a vetési eljárásnak megfelelő feltételét mellett lehessen a tavaszi vetést végrehajtani. A vetési eljárás megfele’ó rendezésével kapcsolatban nemesek technikai, hanem igen fontos gazdaságszervezési probléma is felmerül. Ennek megnyuotetó rendezése nélkül nem szabadna hozzáfogni az évi termelési terv előkészítő munkáihoz; ezek: az állandó munkacsoportok ki-