Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-31 / 44. szám

I 1954 október 31. ^Tídmöves népünk a választások előtt Dolgozó A kassai kerület ifjúságát negy öröm tölti el. hógy soraikból is jelöl­tek dolgozó népünk legmagasabb tör­vényhozó testületébe, e Nemzetgyű­lésbe. Strauch József mérnököt, a prakovi gépgyárból. Förkee Gizellát a röcei Tetralan üzemből, Berta János ifjú brigádvezetőt pedig a leleszi köz­pontból a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölték. A kassai kerület fiataljai fellelkesül­ve nagyméretű agitációt indítottak el. Legfőbb törekvésük az, hogy a kö­zelgő választások sikereit biztosítsak. A göleici járásban 265, a szepsi já­rásban pedig 160 fiatal kapcsolódott be a népnevelő munkába. A CsISz tagjai mint agitátorok meghívják pol­gárainkat az agitációs központokba, ahol elbeszélgetnek velük életükről és gazdag kultúrműsorral szórakoztatják őket. A rozsnyói járásban a CsISz 12 együttese látogatja a falvakat és nyil­vánosan fellépnek az agitációs közpon­tokban rendezett ünnepségeken. A rö­­cei járásban viszont pionírok kedves­kednek értékes kultúrműsorral a vá­­'esztókrvak. A kerület járási CsISz titkársága: értékes, régi burzsoá-köztársaságot áb­rázoló történelmi okmányok kiállítá­sát vállalták. Ézeken a kiállításokon tiszte képet nyer a látogató a fiatal­ság múltbeli nyomoráról és mai meg­változott örömteli életéről. Ez az e­­nyag egyébként nagy közkedveltség­nek örvend a több’' választók előtt is. ♦ A rimaszombati járás a csehszlovák­­szovjet barátsági hónap jegyében él. A járás tömegszervezetei azon igye­keznek, hogy minél több polgárt is­mertessenek meg a nagy szovjet nép harcaival és életével. E kezdeménye­zés a szovjet sajtó és politikai szak­­könyvek terjesztésével igen szép si­kereket ért el. Az elmúlt két hét alatt Breier Ferenc, a Szovjetbarátok szövetségének egyik dolgozója több, mint 20 előfizetőt szerzett a moszkvai Pravdára és eqyéb folyóiratokra. Az ifjúság körében Mráz Anna, a rima­­szombati tizenegyé vés iskola hallga­tója végez a sejtóterjesztés terén ki­emelkedő munkát. Eddig több, mint 70 előfizetőt szerzett a pionír szovjet folyóiratra A járás fiatal jakiak nem kis része ven abban, hogy a szovjet sajtó terméke terjesztési tervét já­rási viszonylatban magasan túllépték. ♦ A Csehszlovák Állami Film dolgo­zói is tevékenyen kiveszik részüket a választások előkészületeiből. A b°sz­­tercebányai kerületben például a vá­lasztás előtti kampányban ünnepélye­sen feldíszítették a filmszínházekat és értékes előadásokat biztosítottak a mozilátogató közönségnek. A Gsehszlovák Film kerületi dolgo­zói a választások alatt és a szovjet barátsági hónapban vándorfilmszinhá­­zakat rendeznek be. amelyekkel a leg­távolabbi községeket is meglátogat­hatják. A műsoron igen értékes fil­mek, mint a „Tajga éneke”. „Hű ba­rátok”. „A bátorság iskolája” és é­­gyébb népnevelő filmek szerepeinek. Kusza! János, a vándorfllmszínház ve­zetője a ffimelőadások mellett érté­kes fellépésekkel kedveskedik dolgo­zóinknak és ismerteti a választások jelentőségét. A Gsehszlovák Állami FilmváMet számos agregát előállításával tehetővé tette, hogy azokban a fal vakban is megrendezhessék előadásukat, ahol idáig nem kapcsolták be a villanyt. Ezekben a napokban fejeződtek be Szlovákia területén a nőbizottságokba való választások. Szlovákiai arányok­ban csaknem 2505| községiben alakult meg a nőbizottság. A nyitrai kerület­ben 404, Besztercebányán 346, míg a zsolnai kerület 305 községe szervezte és választotta meg a nőtotzottságot. Itt meg kell említenünk, hogy az aranyosmaróti járás az egyedüli, ahol minden községiben megszervezték és lebonyolították a női bizottságokba va­ló választásokat. Most arról adhatunk hírt, hogv a választási kampány egész ideje alatt, gondos 'Jőkészüle után sikeresen moz­gósították a Nemzeti Arcvonal szer­vezeteit. a X. pártkongresszus irány­elvei megvalósításéra. A nőbizottságok választásainak előkészítő gyűlésein filmelőadások és kultúrműsorok gaz­dagították ez előadásokat. Több köz­ségben pedig e választások alkalmából népmulatságokat rendeztek. Az újon­nan megválasztott nőbizottságok el­nöknői már több helyen megtartották első ülésüket, és megtárgyalták építő terveiket, amelyeket a nemzeti bizott­ságok terveivel hangoltak egybe. A Német Demokratikus Köztársaságból: A TRAKTOROS А г történt ezen a nyáron Brandenburgban, hogy Her­mann Geschke, egy fiatal és rend­kívül megbízható traktoros, aki egyformán kedvelt volt a gépállo­máson és a parasztok között, utol­jára fordult meg az utolsó földön, amelyet szerződés és terv sze­rint rábíztak. Szívét betöltötte az öröm. mert fiatal volt és szeretett élni. de ez az öröm nemcsak az ő egyéni létének, nemcsak annak a darabka földnek szólt, amelyen szántott, hanem éppenséggel a földnek, amely elnyúlt a párás reggelben ameddig a szem ellátott. Ez vedig végtelennek tűnt. Amint a traktorral előretört, úgy tört ÍRTA: ANNA SEGHERS Geschke traktorost vérében ázva vitték Donnarthék házába. Nem kímélték sem az ágyneműt, sem a kötszert mintha csak a háborúban súlyosan megsebesült fiúkat, hoz­ták volna haza. Geschkének odaveszett a féllába. Hetekig némán leverten feküdt a kórházban. Nem találta a helyét abban a létben, amely nemrég még gazdagnak, kimerítheted ennek tűnt neki Számos barát ült az ágyg mellett, megpróbálták felvidítani. De Geschke némán, sötéten nézett maga elé, akár elégedetten szá­moltak be az aratás eredményéről, akár arról biztosították újra meg újra. hogy ő volt a legjobb embe­előre a látóhatár is, nem késztette őt arra, hogv megforduljon, mint most ez a kellemetlen mezsgye. Amikor ez a fordulat is olyan pontosan és simán sikerült, mint a többi, boldogan csettintett. mintha ló lenne a traktor. Geschke ke­zessé is tette, legalább úgy tűnt ne­ki, hogy minden szeszélyességéről leszoktatta, amirOl a barátai sűrűn panaszkodtak. Nem is kellett neki eddig még pótalkatrész, amit még mindig nehéz volt beszerezni. A reá kiosztott munkát ma délig be­fejezi .... Ekkor beleütközött egy gránátba. Franz Donnarth lova megbokro­sodott. A faluból emberek futot­tak oda. megnézni, mi az a nagy dörrenés. Tflsőnek Donnarthné ért oda a szomszédból. Az 0 háza is volt a legközelebb, a legszebb ház a faluban. Donnarthék semmiféle kapcsolatban nem álltak a gépállo. mással. Nekik saját gépeik, lovaik voltak. Ha nem volt valami rend­ben, a szegény parasztoknak• meg az áttel épülteknek kölcsönzött traktorokkal, Donnart, a maga ere­jéből. maga munkájával is boldo­guló ügyes, szorgalmas régi gazda, nem egyszer gúnyolódott a káron- Most azonban, hogy a szomszéd földjén felpukkadt az az átkozott „vetőmag", világosan látta, hogy a halál a mezsgyén innen és túl egy­forma közel van, És sem 0, sem Koppén, az áttelepült szegény­paraszt nem sejtettek semmiről semmit. Donnarthné szuszogva ki is mondta és rámeresztette a sze­mét: „Ez veled is megtörténhetett volna" rük és keservesen érzik a hiányát. Amikor a választások előkészületei­re terelődött a szó. még sápadtább lett egy árnyalattal. Kipirult az arca és bólintott, amikor Hans, a legjobb barátja kijelentette: „Jó termés, jó előkészítést jelent". S még hozzátette: „És te elkészültél a munkáddal az utolsó barázdáig. — Mit gondolsz, ki adott kölcsön igát Köppennek az utolsó táblá­hoz? Donnarth, aki eddig csak mor­nappal tankok dübörögnek a vá­roson keresztül. A legtöbb ember már újra megszokta a zenebonát”. S hogy Geschke még mindig nem szólt segrnnit, felytatta: „Hallottam, hogy Weisbachban a legjobb trak­toros ugyancsak féllábú, Az a há­borúban vesztette el a lábát. Kü­lönleges műlábat kapott, azt mond­ják — éppoly jó, mint a sajátja volt. És ehhez külön átszereltek neki egy traktort s ma (1 a leg­jobb traktorosunk." (л vjr eschke felnyitotta a szemét. A levegőbe nézett, Hans észrevette, hogy járja át az élet egy hulláma Várt. Geschke megszólalt: Azt hi­szed, megcsinálják ez velem is?" EttOl kezdve Geschke sokat be­szélgetett a látogatókkal. Most már csak egyetlen gondolata volt: meg­áig tarthat, míg megkaphatja a múlábat és míg a traktort átszerelik neki. Egyszerre jól esett neki. ha meg­látogatták, mert akkor gyorsabban telt az idO. Nemcsak a gépállomás­ról, a főldmú'vesiskolákból, kOrzeti irodákból és várthelyiségekből jöt­tek el meglátogatni betegszobájá­ban. Váratlan vendégek is jöttek a falvakból és odaültek az ágya mel­lé. Donnarth is eljött, a szomszé­dos föld parasztocskája. Most elő­ször fordult elO, hogy azokat az embereket, akiket egyébként elke­rült. nem tárgyalóasztal mellett látja, sem pedig a szónoki emelvé­nyen, hanem maga mellett, egy be­tegágy körül. Figyelemmel és cso­dálkozva hallgatta, amit Geschke jövö terveiről elmondott. T\e nem ment minden olyan gyorsan, amint Geschke sze­rette volna. Azt, hogy már az őszi szántásnál munkába álljon, ki kel­lett vernie a fejéből Tavaszra ľ 'Г­Íj 1y. ‘üte- -í-pST' |||J gott, aki mindennek esküdt ellen­sége volt, amit gépállomásnak ne­veznek". Látta, hogy Geschke le­­húnyja a szemét, mert barátjának a hangja, amelyet szeretett s oly jól ismert, még jobban megnyugtatja, mintha látja:” „A háború még el­vitte a lábadat is. Még a traktorban is kárt tesz. A testvérem azt írja Nyugatról, hogy már egy hete nem húnyta le a szemét, mert éjjel­azonban már biztosan versenybe állhat a weilsbachi traktorossal. Donnarth azt még megértette, hogy valaki meg akar gyógyulni és egészséges akar maradni, hogy a saját földjét learathassa, de hogy az országnak arasson? Ezt már nem értette Donnarth, mint ahogy még sok egyebet sem. De kezdett el­gondolkozni rajta. <D, am bácsi Dani bácsi ül a kispadon. pipájából a füst bodrozik, keményre edzette bőrét a harc. de szemében még- a régi tú’z lakik. Elmereng a múltján, jelenén, száll a pípafüst. mint elszállt a múlt, Nem végzett ö soha iskolát számvetést a deresen tanult. Lakását, ha annak nevezhető a nyomor és küzködés szőtte át. Sokszor bámulta az igazságért a vérrel mázolt börtön négy falát. Tépett már le kalapról kakastollat s neki szálanként tépték a haját, s amikor a lángnyelvtől sem vallott, rásütötte egv tiszt úr pisztolyát. Harcos élete alkonyatba jár, nyugodt örömmel szívja a pipát, fájó múlttal, víg jelennel várja az iskolából jövő unokát! Fecsó Páh BERTALAN ISTVÄN: OíSS zaférfem a falumba . . . Visszatértem a falumba, 6 házunk elé állok. Arra mennek, ráirmevetnek az Gtkári lányok. Mit nevettek, mért kacagtok, hej atkára lányok, hisz már rég nem kacsingattam legény esen rátok ?! Azt nevetik, azt örvendik, te atkári legény, jó anyádnak nem ül többé bánatkönny a szemén. Mert visszajött a városból az egyetlen fia. nem kell néki már utána többé bánkódnia. ■A munka vár! És terád is várnék a csoportban. Onnan jöttél, oda menjél, i te helyed ott van. Elvcársaid, barátaid dolgos szorgalomban. Visszatértem a falumba, s házunk elé állok. Arra mennek, rámnavetnek az atkári lányok. Visszanéznek és kacsintok, semmi sincs szebb ennél, — öreg már aa édesanyám, ifjú asszony elkel. Örömteli és tanulságos est A szepsi járás egyik kis falujában, a távoleső Horvátiban örömteljes ese­mény történt. A választási előkészü­letek alkalmából beszélgetésre hívták össze a község népét. Az estéli órák­ban összegyűlt' a falu apraja-nagvja, de még a szomszédos községekből is számos érdeklődő érkezett. A válasz­tásokkal kapcsolatos beszélgetés na­gyon érdekes volt, mert azt gazdag kultúrműsorral kötötték össze a hor­vátiak. A tanulóifjúság több vidám jelenetet mutatott be és számos nép­dalt adott elő. A közönség megelégedetten távo­zott haza erről a szórakoztató és tanulságos estről. Gömöry László leveléből. A Magyar Területi Színház Kelet-Szlovákíában Rimaszombaton zsúfolt nézőtér előtt játszották le Egri Viktor államdíjas írónk „Pünkösdi királyság” című komédiáját. Kassán a Hadsereg Házában szin­tén zsúfolt nézőtér mellett játszott az együttes. Nagy sikerrel előad­ták Szigligeti Ede „Csikós” című népszínművét, a „Pünkösdi király­­ság’'-ot. Csiky Gergely .Ingyenélük” című szatirikus vígjátékát „Mákvirá­gok” címen, mely jobban fedi a benne szereplő ingyenélö tipusok jel­lemét. Következő állomáshelyük Gálszécs lesz, ahonnan naponta kiutaznak vendégjátékra Homorúmra, Nagymi­­hályra és Királyhelmecre. Az együttes a választási kampány­ból is kiveszi a részét, Ahol alkalom adódik, közreműködnek a helyi szer­vezetekkel a novemberi választások érdekében. A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes újabb tagokat vesz tel Magyar dolgozók! Jelentkezzetek a csehszlovákiai első magyar hivatásos Népművészeti Együt­tesbe, ahol rendes ellátásotokról, fi­zetésetekről és szakmai képzésetekről gondoskodunk. Az énekesektől és táncosoktól csak rátermettséget, adottságot, jó hallást és ritmusérzéket követelünk meg, a zenészeknél feltétel a jó kottaisme­­ret. írásbeli jelentkezését küldje be minden érdeklődő minél előbb a kö­vetkező címre: NÉPES, Hody pri Ga­lante. Felvételi vizsgák a következő he­lyeken lesznek: Bratislava: 1954. október 26. és 27- én 9-től 15 óráig az Ifjúsági színház­ban (Divadlo mladých) Dunajská ul. 48. sz. alatt. Nyitra: 1954. nov. 2-án és 3-án 9-től 15 óráig a Csemadok kerületi titkárságon, Sztáün-tér 14. szám alatt. Nové Zámky: 1954. november 4—5- én 9-től 15 óráig a Csemadok helyi csoport kultúrtermében. Lučenec: 1954. nov. 2-án és 3-án 9—15 óráig a Vigadó nagytermében. Šafárikovo: 1954. nov. 4-én és 5-én, 9—15 óráig a Csemadok járási titkár­ságán (Osvetový dom). Košice: 1954. november 2-án és 3-án, 9—15 óráig a Csemadok helyi csoport kultúrhelyiségében, ul. Nár. povstania 30/1, Kr. Chlmec: 1954. nov. 4-én és 5- én, 9—15 óráig a Népmüvelődés há­zában (Osvetový dom). A jelentkezőket szeretettel várja a vezetőség. NÉPES igazgatósága, Hody, okr. Galanta

Next

/
Thumbnails
Contents