Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-31 / 44. szám
1954. október 51. D.I I l!ves s Smotzer József képviselőjelölt A tornai állami gazdaság dolgozói, az igazgatósághoz tartozó többi részleg dolgozóival karöltve, a közelmúltban összüzemi gyűlést tartottak. Tárgyalásuk középpontjában a közelgő választások kérdései szerepeltek. Torna környéke a burzsoá-köztársaságban a grófok és a nagybirtokosok fészke volt. Az ’ -ak jóléte mellett a nép isszonyú nélkülözésben, nyomorban szenvedett. Ezt pedig sohasem lehet elfelejteni. A kíméletlen kizsákmányolás azonban még közelebb hozta e környék nemzetiségét, magyarokat a szlovák dolgozókat a vidék német nemzetiségű bányászaival. A szegények úgy még közelebb kerültek egymáshoz, amit a csendörség hiába igyekezett meghiúsítani. Tervük azonban sohasem sikerült. A járás dolgozó népe ezekből a nehéz időkből jól ismeri Smotzer József elvtárs nevét, aki résztvett a nép hér- és jogkövetelési harcaiban. Hacel Ferenc a gazdaság növénytermelési csoport vezetője, ezen a gyűlésen is megemlítette a nevét. Felsorolja évek szerint, a harcokat, melyeket a dolgozók jobb megélhetéséért vívott. Ma már a termelés szakaszán küzd a dolgozók életszínvonalának emeléséért. A zsarnói részleg vezetésével bízták meg. Smotzer József a zsarnói részleg élén a dolgozókat most a feladatok elvégzésére serkenti. Gazdasága jól teljesíti a termelés feladatát, mi mellett még gazdaságosan irányítja részlegét. Pedig ez nem könnyű, sok nehézséggel kell megbirkóznia. A részleghez tartozó földek széttagolva, nem nagykiterjedésű parcellákban fekszenek. A cukorrépatermés ettől eltekintve szép eredményeket hozott, többet a tervezettnél. Vágómarha beadását a részleg szintén jól, 110 százalékra teljesíti, borjaknál pedig 102, kismalacoknál 121 százalékkal dicsekedhetik. Ezenkívül több, mint 110 darab birkát ad közellátásunknak. A tejtermelés is elég magas színvonalon mozog a zsarnói részlegen. Terv szerint 7,54 litert kell tehenenként fejniük, valóságban pedig 8.3 literes tejhozamot értek el. A malacszaporulat sem lebecsülendő, hiszen szeptember elsejéig minden anyakoca nyolc darabot ellett. Ez a szám valószínű az év végéig eléri a 14 darabot. A zsarnói -észleg dolgozói előtt jó neve va>- Smotzer elvtársnak. Ezért i ők kezdeményezték azt a javaslatot, I mely szerint öt a Szlovák Nemzeti ! Tanács képviselőjéül jelölik — Három nemzetiség dolgozóit fogja képviselni, mert a magyar nyelv mellett tökéletesen beszél szlovákul , és részben németül is — jelentette ' ki a gyűlésen a járási Akciói Bizottság kiküldötte. — Smotzer József jelölése kitüntetés számunkra — mondották a többiek, akik jelen voltak a gyűlésen. A régi úri világról is megemlékeztek a felszólalók. Elmondták, hogy bizony a felszabadulás előtt nem beszélhettek ilyen nyíltan. A földbirtokosok és grófok Smotzer József nevét a fekete listára írták, sőt mint búj- 1 togatót munkára sem fogadták fel. Pedig a népnek mindig az igazat mondotta. • Szó-szót követett és az egyik felszólaló az amerikai választásokat hozta fel. Többek között Guatemala helyzetéről beszélt. Az amerikai kormány Ubbal tiporja a nép jogait és Guatemala kormányát félreállitotta. Így akarták véghezvinni az amerikaiak ezt nálunk is, de mi az ő „demokráj ciájukból” nem kérünk. A háború előtti burzsoá-kormány intézkedései- I ben módunkba volt megismerni az „úri” demokráciát. A tornai állami gazdaság dolgozói a gyűlésen kinyilvánították akaratukat és Ígéretet tettek, hogy minden szorgalmukat a termelés növelésére irányítják. Ezzel támogatják elhatározásunkat Smotzer József képviselőjelöltjük és az egész ország iránt. D. K.----------------------------- * * * ----------------------------Kizárták a kulákokat: iobban megy a munka Verőfényes Őszi délelőtt volt... A berencsi EFSz rizstermelő csoportja a cséplőgépnél szorgoskodott, amely ott dohogott az újonnan épüli! vörösfalú istállók mellett. Motor, cséplőgép. elevátor, akárcsak más csépiéinél. Két pirospozsgás lány eteti a gépet. Tizenhat évesek. Cigány Mária és Cigány Valéria a szövetkezeti elnök leányai. Hlasznv Béla a gépész. — A nyáron is 6 szivattyúzta fel a vizet a Nvitra folyóból a rizsföldekre. Ponvisz György a szövetkezet egyik tagja a következüket iegvezte meg: — Soha az életben nem gondoltam hogy valaha rizst fogunk termelni határunkban. Kosa Mihály, a rizstermelőcsopovt vezetnie szintén megelégedéssel “mondja — Az idei cséplésnek különösen nagyon örülünk, mert dús termést értünk el. Már az elsü parcellák hektáronként 50 mázsát adtak, a tavalyi 32 mázsa helyett. Átlagtermésünk 45 mázsa hektáronként. Kosa elvtárs azt is elmondotta, hogy a berencsi EFSz már 1951 óta termel rizst. A jövő évben a szövetkezet nagyobb és új területen helyezi el a rizsparcelIákat. A régi talajba pedig pillangós növényeket: lóheréi, lendeket és egyéb mást vetnek. — A rizstermés eredménye örömmel tölt el bennünket — mondja Cigány Imre, a szövetkezet elnöke, — és fokozza a tagok munkakedvét. - Bizony az eföbbi években a mi szövetkezetünkben is voltak nehézségek. Különösen az volt a hiba, hogy a kulákok is meghúzódtak sorainkban. — Ezek a tagok nem fejlesztették, sőt rombolták az EFSz-t. Ma azonban már a kulákoktól megtisztítottuk szövetkezetünket. ígv jobban megy a munka. A berencsi EFSz-bül kizárták a nemkívánatos tagokat. De nincs is ez olyanokra szükség, akik fékezik a szövetkezet fejlődését. Az átszervezés óta azoknak a tagoknak is más a nézete, akik eddig idegenkedtek a szövetkezettől. Süt már újabb kis- és középparasztok is meggyőződtek arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyösebb mint a szalagparcellákon való gazdálkodás, s beléptek az EFSz-be. Ilyen például Kontár Ferenc és Lőrinc Kálmán, akik az utóbbi időben lettek szövetkezeti tagok — Az újjászervezés eredménye az is, — mondja a szövetkezet elnöke, — hogy az őszimunkákat agrotechnikai határidőre elvégeztük. Búzát 120 hektáron szűksorosan vetettünk. Istállótrágyával 60 hektárt bőven meghordtunk. A dohányt 29 hektárról szintén ideiében takarítottuk be. Most a cukorrépa begyűjtésével foglalkozunk. A berencsi szövetkezet a cukorrépa betakarításánál szocialista munkaversenyt indított a kocsisok között. Eddig legszebb eredményt Kónya Ferenc érte el a cukorrépa betakarításánál. Az állattenyésztés fejlesztésére is nagy súlyt fordít a szövetkezet. Ennek érdekében először is gondoskodtak elegendő és jóminőségu takarmányról. Silót is készítettek bőven, ígv 67 mázsa fog jutni egv darab marhára a téli hónapokban. Megvan tehát az előfeltétele^ hogy a berencsi EFSz egyre erősebb, gazdagabb. a tagok élete pedig jobb legyen. M. L. Ősszel ültessük a gyümölcsfákat Olvasóink közül sokan kérdezik, mikor alkalmasabb gyümölcsfát ültetni: összel-e, vagy tavasszal? Sok évtizedes tapasztalat döntötte el, hogy az ősszel ültetett fa biztosabban ered és jobban fejlődik, m.ntha tavaszra hagyjuk ezt a munkát. Ősszel nem kell az elültetett fa gyökereit megöntözni, mert a tél folyamán bőséges csapadékot kap a föld és tavasszal az ülepedett nedves talajban biztosabban, könnyebben gyökerezik, erőteljesebben rügyezik a csemete. Ha nagyobb területeket telepítünk be gyümölcsfákkal, előbb gondosan nézzük meg. hogy melyik fa mekkora lombot nevel és csak azután kezdjünk hozzá az ültetögödrök helyének kijelöléséhez. A diót 15—20, az almát és cseresznyét 8—10. e körtét 7—9, a szilvát és a kajszit 6—8, a meggyet 5—6, az őszibarackot pedig 3—5 méter távolságra ültessük egymástól. A gödör szélessége általában 120, mélysége pedig 70 centiméter legyen. A gödör felső, művelt rétegéből kikerült löldet rakjuk jobboldalra, balra pedig az altalajból kikerülő vad földet halmozzuk fel. Az ültetésnél pedig a felülről kikerülő földet tegyük alulra, a fa gyökereihez. Trágyát csejc akkor keverjünk a gödör aljába, ha a föld nagyon sovány. Ilyenkor gödrönkint egy talicska apró, érett trágyát szórjunk' a gyökerekhez kerülő földbe. Kivágott fa helyére sohase ültessünk, mert ott nem díszük a csemete. Ne használjunk túl vastag és idős oltványt. A fiatal 2—3 éves oltvány biztosabban ered, tökéletesebben gyökeresedik és koronát is hamarabb nevel, ami egyben azt is jelenti, hogy hamarabb terem. Ültetés előtt az oltványok gyökereit metsszük vissza metszőoHóval, vegy éles késsel. A törött vagy egymásbafonódott gyökereket pedig tőből távolítsuk el. Ä hajszálgyökereket azonban ne sértsük meg. A gyökerek visszavágásé után helyezzük az oltvány gyökeres részét agyagos péppel telt gödörbe és a kiültetésig hagyjuk ott. Az ültetéshez akkor kezdjünk nozzá, amikor a csemete lombjai már teljesen lehullottak s a nedvkerinyés megáüott. Ez az időpont rendszerint október végén, novemberben következik be. Ha viszont a hőmérséklet a fagypont alá süllyed, hagyjuk abba az ültetést. Az oltványokat olyan mélyre ültessük, amilyen mélyen a faiskolában állottak. A százdi EFSz tagjai egyre jobban meggyőződnek arról, hogy az idejében elvégzett munka előnyösebb, hasznosabb. Erről az idei gabonatermés is meggyőzte a szövetkezet tagjait. Bizony a múlt év őszén későn vetettek, így alacsony lett a hektárok hozama. Márpedig az érdeke minden földművesnek, hogy többet termeljen, mert csak ezen keresztül lehet jobb életük. Levonták a tanulságot a múlt év hibáiból a százdi szövetkezet tagjai. Tapasztalataikat már ‘ az idei őszön hasznosítják. Elhatározták, hogy a kongresszusi irányelvek alapján növelni fogják a mezőgazdasági termékeket. Ennek előfeltételei a jó talaj előkészítése szakszerű trágyázása és a vetés agrotechnikai határidő betartásával teremtik meg. A pOstyéni péküzemek dolgozói« védnökséget vállaltak и nyizinyei III. típusú egységes földművesszövetkezet felett. A segítséget rendszeresen nyújtják a szövetkezetnek. Különösen azokon a szakaszokon, ahol szakképzett erőre van szükségük, de megállják helyüket a mezőkön is. Tevékenyen segítettek a gépek javításánál, a fiaztató villanyosításánál, a kukorica és a többi mezőgazdasági növény .betakarításánál. Eddig már 2400 brigádórát dolgoztak a szövetkezetben. Számolnunk kell azonban az ülepedéssel is, ezért, homoktalajon a talaj eredeti szintjétői 2—3 centiméterrel, középkötött talajon 4—5 centivel, erősen kötött talajon pedig 8—10 centivel magasabbra ültessük a fát. Ültetéskor ügyeljünk a fasor szabályos kialakítására: pontosan jelöljük ki a fák helyét. Az ültetés után dróthálóval vagy tüskésgalyakkal vegyük körül a fákat, , hogy védve legyenek a téli nyúlrágástól. A szövetkezet október 17-ig elvetette az összes őszieket. Ugyancsak 8 hektárról a cukorrépát, 12 hektárról a takarmányrépát idejében betakarították. A többi kapásokat is mind időben begyűjtötték. Mindez azonban nem valósulhatott volna meg a gépek, a traktorosok jó munkája nélkül. Tóth Gyula a brigádközpont vezetője jő szervezőmunkával lehetővé tette, hogy a gépek a legtökéletesebb munkát nyújtották. A traktosorok szintén a legjobb tudásuk szerint dolgoztak, hogy az EFSz idejében elvégezze az őszimunkákat, hiszen az nekik is hasznukra válik,' ha a jó munka után nagyobb lesz a termés. Köpöncei Lajos Ipolyság A védnökségi szövetkezetnek politikai segítséget is nyújtanak. A pőstyéni malmok és péküzemek üzemi pártszervezetének képviselői minden szövetkezeti gyűlésen ott vannak. Törődnek a szövetkezet kulturális fejlődésével. Sokszor értékes kultúrműsorokkal, melyeket ae üzemi ifjúsági szervezet együttese rendez, szórakoztatják a szövetkezeteseket egész napi munkájuk után. A százdi EFSz idejében elvetette az őszieket A védnökségi üzem segíti a szövetkezetei A párkányi kiállításon: Tóth Imre és sokan mások a saját szemükkel győződtek meg . , . /А któber 23-án a párkányi és ^ zselízi járás szövetkezetei közösen mezőgazdasági kiállítást rendeztek Párkányban. Nem mindennapos dolog ez. A két járás lakossága alig várta, hogy a kiállítást megnézhese. Mindenki kiváncsi volt a szövetkezet legszebb terményeire, amiket a kiállításon bemutattak. Az érdeklődést fokozta az is. hogy ezen a napon tartották meg a hagyományos Simon—Judai vásárt, ami a környék lakosságának a legnagyobb eseményei közé tartozik. Kiállítás, vásár! Bizony megmozdult a környék apraja nagyja. A nap még nem is piroslott az ég alján, máris jöttek az emberek. Később szinte tömegek érkeztek. Autóbuszok, teherautók, traktorok, kocsik, kerékpárok. egyszóval a dolgozók minden járműt igénybevettek. Az utcán szinte hullámzott a tömeg a kiállítás épülete felé. A kiállítás csarnokai zsúfoltak voltak. Fiúk, lányok, ránaos szoknyájú asszonyok s öregek tolongtak a megrakott asztaloknál s csodálkoztak a kiállított tárgyakon. A búcsi szövetkezet kitett magáért, de meg is nézte mindenki terményeiket. Tóth Imre bácsi egyénileg gazdálkodó középföldmilves nem tud mozdulni az asztaltól, mintha földbe gyökerezett volna lába, csak néz-néz. s nem akar hinni szemének. Nagy, igen nagy takarmányrépákat lát. de nemcsak látja,. hanem meg is fogja, hogy meggyőződjön róla, vájjon valóban közönséges takarmányrépa ez. — Hatszáz métermázsa átlagtermés hektáronként — olvassa a tábláról Tóth bácsi. Erre azután a kalapját fejebúbjára tálja, megsimogatja őszbe csavarodott haját és gondolatait hangos szavakba önti. — Hatszáz mázsa egy hektárra, igaz nekem is a fél holdról kétszer jól megtelt a szekér, na de hatszáz mázsa, az már sok. Én még ilyet nem hallottam. Ez nem is csoda, mert bizony már nagyon sokszor megsárgult és lehullott a falevél, teltek az évek, Tóth bácsi haja ősz lett, de ő még úgy gazdálkodik mint régen. Sekélyen szánt еду-két baromeib'vel, az EFSz-ek pedig harminc lóerős Skodával, 54 lóerős lánctalpas traktorral és nagy ekékkel. Az ilyen eke nyomán áldásira nőnek a répák, a káposzták. 1Л ári néni, kéméndi paraszt^ asszony az őszi káposztát csodálja. — Szentisten, — csapja össze tenyerét — tizenöt kilós káposzta. Nahát! Ekkora káposztafej elég lenne egy disznótorra, vagy egy lakzira. Ebből csak tíz fej kellene egy százliteres hordóba. Milyen kerti földje lehet a szőgyéni szövetkezetnek, hogy ekkorára meg bírt nőni ez a káposzta. A disznóöléshez vöröshagyma- is kell és van is, szép nagyok a dunamocsi EFSz hozta kiállításra. A legtöbb ember a szőlőfürtöket nézegeti. Nemcsoda, mert Párkány környékén elég sok a szőlő, de ilyen szép_ fürtöket ritkán lehet látni. Pásztor Károly magángazda századmagával áll és nézi a telt nagyszemű szőlőfürtöket és arra kiváncsi, vájjon hogyan termelték, hisz ö is gondozza a tőkéket, de az 0 fürtjei, ha összehasonlítaná ezekkel úgy festenének mint tökmag a tök mellett. Kovács Balázs gazda a nagyszemíi búzát nézte, amiből 60 mázsa termett hektáronként. Ezt nem állta szó nélkül. — Hatvan mázsa — sóhajtotta. — Igaz lehet ez? Jó termésnek kell lenni, ha nekem 15 mázsa terem hektáronként. Hát ha már ilyen eredményeket tudnak felmutatni a szövetkezetek, akkor bizony rövidesen én is tagja leszek. A szövetkezet tagjai büszkén jártak-keltek a kiállított tárgyak között és szinte nőttek, ha hallották egy-egy gazda szájából, hogy tényleg a szövetkezeté a jövő, mert egyéni gazdálkodással a keskeny földeken, gyönge igaerővel ilyen szép termést elérni sohasem tudnak. Xlemcsak a kiállításon volt nagy tömeg, hanem a vásáron is. Mindenki vett valamit, bőven lehetett válogatni a különféle árukban. Virág Péter meleg nagykabátot, szőrcsizmát vásárolt magának. — Most már jöhet a tél, fütyülhet a szél — mondta. Bezzeg nem mondhattam ezt 20 évvel ezelőtt. Szűrcsizmát, nagykabátot csak a jómódúak és a kulákok vehettek. Ha a kiállítás szemlélői és vásárlói megéheztek, akadt harapnivaló is. Orrcsiklandó pecsenyeszag terjengett a levegőben, pattogott a zsír a lábasban, sült a kövér pecsenye, amit a karvai, búcsi, kisujfalusi EFSz tagjai árusítottak. A látogatók megelégedetten s gazdag tapasztalatokkal, a , vásáron bevásáxAt. holmikkal tértek hana. Hétezer dolgozó nézte meg a kiállítást egy nap alatt. s megállapították, hogy ez évben sok-kai tartalmasabb volt mint tavaly. Ebből világosan kitűnik, hogy mezőgazdaságunk rohamosan fejlődik és a nagyüzemi gazdálkodás minden évben szebb . és magasabb terméshozamot tud felmutatni. T. V. Caban Anna a nagy-teriakovcei EFSz dolgozója elkísérte kisborWt. a rimaszombati mezügazdasági kiállításra. A kisborjak a Steiman-ГЙ» ketrecekben, hidegnevelésben részesülnek. A rimaszombati mezőgazdasági kiállítás egyik szép példánya,. A tizenkét kismalac vígam szaladgál a kifutóban. / ;