Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-31 / 44. szám

г *^í«tiii#ves 1954. október 31 Az államosítás kilencedik évfordulója Az államosítás kilencedik évfordulója 1954 október К.-ára esik. Köz­társaságunk dolgozó népe előtt jelentős évforduló ez. Mielőtt azonban visszatekintenénk az eltelt kilenc esztendőre, hasonlítsuk össze mit je­lentett Október 28.-ika Köztársaságunk dolgozó népeinek háború előtt az úgynevezett masaryki és benesi demokrácia, az úri demokrácia kor­szakában. Október 28. amely az első Köztársaság születési dátuma volt. a bruzsoá-demokrácia vezetőinek kezében gyászos emlékű nappá sülyedt A? 1918-as év forradalmi hngulatát, forradalmi vívmányait annyira le­gyalázták, annyira tönkre tették, hogy bekövetkezett 20 éves árulásuk betetőzése: München. A dolgozó nép forradalmi követeléseinek és vívmá­nyainak elárulásától Münchenig egyenes út vezetett. A Cerný-hivatal­­nokkormány vérengzéseitől kezdve azonos eseményeket jelez a naptár 20 esztendőn keresztül; Dukszban, Kossuton, Osztraván Korompan mindenütt, ahol a munkásság és a dolgozó parasztság szembe helyez­kedett, az áldemokrata burzsoá kormányok éhséget és nyomort előidéző válság politiká fának. Kilenc évvel ezelőtt harcolta ki dolgozó népünk a Csehszlovák Kom­munista Párt vezetésével a kulcsipar, a bányák, a biztosítóintézetek, bankok és flz ipari központok államosítását. Az eltelt esztendők alatt üzemeink és összes intézményeink sokat fejlődtek és termelésükkel nem­zetgazdaságunkat. a nép jólétét szolgálják. ф Áz államosított ipar kilencedik évfordulóján dolgozó parasztságunk is mérlegeli, mit hozott ez a kilenc esztendő Az ország termőföldjein futó traktorok ezreit, új és korszerű mezőgazdasági technikát, egyszóval o­­lyan segítséget hozott, amely nagy részben már le is vette dolgozó pa­rasztságunk válláról a robotmunka terhét. Ez viszont mégjobban elmé­lyítette a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. Dolgozó parasztsá­gunk ezrei tértek át a nagyüzemi, szövekezeti gazdálkodásra és életük egyre szebb, boldogabb lett. Államosításunk évfordulója annál is örömteljesebb, mert hazánk dol­gozó népe választások előtt áll. November 28.-án adja le szavazatát je­löltjeire akik méltóképpen fogják népünk ügyét képviselni a legmaga­sabb törvényhozó testületben is. Pártunk és a Nemzeti Arcvonal veze­tése alatt tovább folytatjuk ország építő munkánkat azon a megkezdett úton, amelyet a Szovjetunió népei mutattak számunkra. Új győzelme­ket aratva biztosítjuk népünk békéjét és- szabadságát. Népneve'őink legfőbb kötelessége beszélni valamennyi polgárunkkal Agitációs Központjaink ismét meg- | telnek és a dolgozók érdeklődéssel hallgatják végig az előadásokat. A nemzeti bizottságokba való választások óta eltelt időszak alatt a népnevelő­­munka terén óriási tapasztalatokkal rendelkezünk. Hiszen a Nemzeti Front is azt kívánja Agitációs Központjaink­tól, hogy ott a napi kérdésekről, a múlt emlékeit idézve magyarázzuk meg a választási törvényeket. Az élő szó ereje mindig nagy volt, különösen érvényes ez a mostani idő­szakra. Népnevelőink természetesen mindezt tudatosították és ezért láto­gatnak el hazánk községeinek egysze­rű családi otthonaiba is, hogy élőszó­val magyarázzák meg falvaink és vá­rosaink dolgozó népének, hogy éle­tünket csakis a közösség az egybefo­gd által teremthetjük meg. A súmorjai kultúrterem ízlésesen feldíszített termében ojctóber 25.-én a választók értekezletre gyűltek, a­­melyen többek között megjelent Lúcs Pál, a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett traktoros is. A szövetkezet szlovák és magyar dolgozói jól ismerik Lűcs Pált, akit egyhangúlag a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba javasoltak. Lúcs Pál a gépállomás legelső traktorosai közé tartozik■ Lelkes hat­­cosa a szovjet tapasztalatok érvénye­sítésének. Munkájában széles mérték-A népnevelők azonban nemcsak a választásokról, időszerű politikai kér­désekről beszélgetnek dolgozó népünk­kel, hanem olyan természetű kérdé­seket is felvetnek, mint például egyes községekben a beadások stb. teljesí­tése. Ebben az irányban jó munkát fejtettek ki a dunaszerdahelyi járás népnevelői, akik miután a járás igen elmaradt a begyűjtésben, sorra járták a községeket és megmagyarázták a lakosságnak, hogy állampolgári köte­lességét mindenkinek egyaránt kell teljesíteni. Az első vasárnap eredmé­nyei nyomán 480 mázsa gabona, 6000 tojás, 200 liter tej, 269 kg sertéshús és több, mint három vagon burgonya gyűlt össze. A többi járás népnevelői is köves­sék a dunaszerdahelyiek példáját, mi­nél többet beszéljenek a néppel és a siker nem marad el. ben alkalmazza a szovjet és saját ta­pasztalatainkat. Óraütemterv szerint dolgozik és munkájában csak gép­csoportokat használ. A haladó mun­kamódszerek alkalmazása lehetővé teszi a magás munkateljesítmény elérését és a terv túlteljesítését. Sa­ját tapasztalatait szívesen adja át munkatársainak, akik ezáltal ugyan­olyan szép eredményeket érnek el, mint Lúcs elvtárs. Ennek köszön­hető az. hogy szlovákiai viszonylat­ban a csütörtöki gépállomás a leg­első helyre küzdötte fel magát. SZLOVÁKIA DOLGOZÓI örömmé fogadták az orosz nvelvtanfolyai hatodik évfolyamának megkezdésé' Szlovákiai arányokban, több min 6000 hallgatója van a tanfolvamna1 A legtöbb hallgató a kassai kerület ben van. Itt október 18-ig 135 oros népi nvelvtanfolyami körben 192 hallgató tanul. * * * VILIAM ŠIROKÝ miniszterein«) részt vett a Május 9.-üzem válasz­tás előtti gyűlésen. Široký elvtái megköszönte a dolgozók bizalmát hosszasan elbeszélgetett választóivá * * * AGITÁCIÓS KÖZPONTOK a vi lasztások előtt. A bratislavai agitá­ciós központokban több mint 22 bra­tislavai ének-, zene- és táncegyüttes fellépései tarkítják a választók és az agitátorok közös gyűléseit. A besz­tercebányai kerületben a kerületi székhely agitátorai látogatnak el a járás egyes falvaiba és elbeszélgetnek a dolgozókkal életük fontos kérdé­seiről. AZ ÓGYALLAI JÁRÁS teljesítette burgonyafelvásárlási tervét. A felada­tok teljesítéséből füleg a járás szö­­vetkezetesei vették ki részüket. En­nek köszönhető, hogy a járás 102.3 százalékra teljesítette begyűjtési ter­vét. * * * BEFEJEZTÉK A CUKORRÉPA BE­TAKARÍTÁSÁT. A pőstyéni állami gazdaság után további gazdaságok je­lentették, hogv cukorrépájukat be­takarították. A bratislavai tröszthöz tartozó gazdaságok több mint 80 szá­zalékban elvégezték a cukorrépa be­takarítását. Dunaszerdahelyen. Szere­den 100 százalékosan teljesítették feladatukat. Kerületi viszonylatban átlag 280 mázsa termett hektáron­ként. * * * HETVENKILENC UJ TAG a simo­­nyi EFSz-ben. A szövetkezet meg­alakulása óta szép eredményeket ért el. Igaz, sok nehézséget kellett le­­küzdeniök. Az agitációs munka meg­hozta gyümölcsét. Az egyik gyűlé­sen. mely a késü esti órákig elhúzó­dott. tizenkét kis- és középparaszt kérte felvételét a szövetkezetbe. Az agitáció azonban tovább folyt és sezptember végéig 79 taggal növeke­dett a szövetkezet taglétszáma. * * * A GÉPIPARI MINISZTÉRIUM két állandó kiállítást nyit meg Prá­gában november 1.-én a közszükség­leti árucikkekről. Az első kiállítás tárgyait a háztartásbeli árucikkek képezik. Háziasszonyaink számára több újdonság van a kiállításon-Megmagyarázzuk a választási törvényt A választókörök A választókarok -közösek mind а nemzetgyűlési, mind e Szlovák Nem­zeti Tanácsbe való választásokra. A válaeztóköröket a választók a kő­éi ye (tartózkodási helye) szerint alá­írják ká. Kialakításuknál és a válesz­­íhelyiségek kijelölésénél szem előtt el! 'tartani a lakosság lehető tegna­­vobb kényelmét. (A szavazásra meg­ölelő és jól felszerelt helyiségeket,-nennyiben lehetséges ezeket e helyi­seket a választókor területének ko­mpén kell kijelölni). A vá'esztókört a helyi viszonyok 'érint úgy kell rendszerint meghatá­rozni. hogy körülbelül 1000—2000 la­­óst foglaljon magába. Ha a helyi iszonyok megkövetelik, ki lehet aila­­itérni ügy is _ a választókört, hogy ■ 000-nél kevesebb választót foglaljon napába. A vátosztóköröknek a válasz­tókerületek területének kötelékébe kell tartó zniok. A vidéki községek területén önálló vála.s ztókorokét lehet kialakítani távoleső települések, vagy a község részei számára, ha ott lega­lább 50 választó van. A járási nemzeti bizottságok a vá­lasztókörök kialakításáról szóló hatá­rozataiban fel kell tüntetni a falukat és településeket egyes esetekben a házakat is. amelyek bizonyos válasz­­tókörbe tartoznak. A választókerületi bizottságok A nemzetgyűlési választások irányí­tására az egyes választókerületekben választókerületi bizottságokat létesí­tenek. Egyidejűleg ezen bizottságok tagjainak kinevezésükről okmányt ad­nak kii és meghívják elnökeiket a ke­rületi nemzeti bizottság elnökéhez. A kerületi nemzeti bizottság elnöke megismerteti a választókerületi bi­zottságok elnökeit feladataikkal és felkéri őket. hogy három napon belül hívják össze az első ülésre a bizott­ság tagjait és ismertessék meg őket a bizottság feladataival. A választókerületi bizottságok fel­ügyelnek a nemzetgyűlési és a Szlo­vák Nemzeti Tanácsba való választá­sokról szóló előírások pontos betartá­sára úgy. hogy э) figyelemmel kisérik, hogy idejé­A Csemadok központi választmánya folyó október 24-én Bratislavábam a Tátra-szállóban ülést tartott. A vá­lasztmányi ülés, amelyet Lőrinc Gyu­la, a Csemadok elnöke vezetett meg­hallgatta az elnökség beszámolóját, amelyet Vajda József a Csemadok tit- I kára terjesztett elő. A beszámoló fe­ben kialakítsák a szavazatszedő bi­zottságokat, hogy ezek idejében meg­kezdjék működésüket és hogy rende­sen teljesítsék a törvény által előírt feladataikat. b) Felügyelnek arra, hogy a szsve­­zatszedő bizottságok tevékenységében előforduló fogyatékosságokat és hibá­kat idejében és gyorsan kiküszöböl­jék. Ezzel a tevékenységgel összefügg a választókerületi bizottságok további feladata, a stzavazetszedő bizottságok helytelen eljárása ellen emelt pana­szok felülvizsgálása és ezen panaszok feletti döntés. A panaszok a szave­­zatszedő bizottságok bármelyik ellen irányulhatnak. A válás ztásókerületi bizottságok felügyelnek arra, hogy a járási nem­zeti bizottságok tanácsai legkésőbb 45 nappal a választások előtt megállapít­sák a választóköröket és helyiségeket. Ennek a határideje bár lejárt, azokon a helyeken, ahol még nem jelölték ki a helyiségeket és a válesztóköröket haladéktalanul tegyék meg. A jelöltek jegyzékbevétele A választókerületi bizottság köteles jegyzékbe venni minden jelöltet, aki választható és akit a Nemzeti Arcvo­nal jelentett be jegyzékbevételre. To­vábbá, ha a jelölt mega irásbelileg beleegyezését adta. He ezek az alapfeltételek nincsenek teljesítve, a választókerületi bizottság elutasítja a jelölt jegyzékbevételét. A jelölés kihirdetése A választókerületi bizottság közzé­teszi minden jegyzékbevett jelölt kereszt- és vezetéknevét, korát és foglalkozását éspedig legkésőbb 25 nappal a választás napja előtt. A választókerületi bizottságok no­vember 3-ig a jegyzékbevett jelölte­ket bejelentik a kerületi nemzeti bi­zottság elnökének és a szavazólapok kinyomtatásához szükséges adatokat. A 27. § alapján a dolgozók mindén szervezetének és a Csehszlovák Köz­társaság minden polgárának joga van szabadon agitálni a jegyzékbevett je­lölt érdekében a sajtóban, gyűlésekén és egyéb módon. letti vitában megvitatta a Nemzet­­gyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba való választások, valamint a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából a Csemadok előtt álló fe­ladatokat és e feladatok, valamint e feladatok további biztosítására hatá­rozatot hozott. Lúcs Púi, a kitüntetett traktoros választói között A CSEMADOK központi választmányának ülése A Nemzetgyűlés, dolgozó népünk törvényhozó testületé NÉPIDEMOKRATIKUS KÖZTÁR­SASAGUNK újtipusú államforma, a dolgozó nép érdekeit képviseli. Ebben a köztársaságban maga a nép Hozza a törvényeket és min­den polgára kiveszi részét az ál­lam vezetéséből. Hazánk vala­mennyi dolgozója tudatosította ezt a magasztos hivatását már a nemzeti bizottságokba történő vá­lasztások idején, és most ismét ezt igazolják a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások előkészületei is. A választási törvény minden egyes polgár számára lehetőséget nyújt, hogy szabadon választhas­son és hogy választható legyen. Teljes szabadságot biztosít a nép akaratának a jelöltek kiválasztá­sában, mert a választás mlnálunk általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szava­zással folyik le. A titkos szava­zást pedig csak olyan államforma engedheti meg magának, amely a nép érdekeit képviseli. Válasz­tási törvényünk mély demokra­tizmusa továbbá abban rejlik, hogy a dolgozók széles tömegei demokratikus elvek alapján részt­­vesznek a választások előkészíté­sében, a jelöltek javaslása útján. A képviselőjelölt csupán akkor foglalhatja el funkcióját, ha a szavazatok többsége reáesett. A NÉP, MEGVÁLASZTOTT KÉP­VISELŐJÉT bármikor visszahív­hatja, ha nem teljesíti képviselői hivatását. Választásunk demokra­tikus jellegét a munkások, föld­művesek, a dolgozó értelmiség a Nemzeti Front jelöltjei iránt ér­zett. szilárd bizalma adja meg. Mindez hűen bizonyítja népünk szilárd politikai egységét, amelyet munkásosztályunk élcsapata, a Csehszlovák Kommunista Párt ve­zet. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választá­sok a dolgozók fokozott politikai és építő tevékenységének jegyé­ben zajlanak le. Ez érthető is, hiszen a dolgozók tisztában van­nak azzal, hogy az általuk meg­választott képviselő lesz az, aki saját érdekükben a szocializmus építését a dolgozók kulturális és anyagi színvonalának állandó eme­lését tartja szem előtt a törvény­hozó testületben. Nem is lehet más a választók és a nemzetgyű­lés jelöltjeinek érdeke, nincs és nem is lehetnek különböző célok sem. AZ ELSŐ BURZSOÄ KÖZTÁR­SASÁGBAN a dolgozók távolról sem vehettek részt mindnyájan a parlamenti választásokban. Igaz ez a parlament a burzsoá kapita­lista érdekeket képviselte, és a I nép erdekei ellen gyakorolta tör­vényhozó hatalmát. Kizsákmányo­­lókat szolgálta a kizsákmányoltak ellen és sokszor erőszakot alkal­mazott. Kétkulacsos népellenes politika volt ez, a tömegek el­nyomására irányult. Például 1923- ban az úgynevezett „a köztársaság védelmére” hozot törvény a ka­pitalisták és felhajtóik részére nyújtott csak védelmet, a Kom­munista Pártot és a haladó szel­lemű embereket pedig az állandó zaklatás veszélyeztette. Az 1927-ben hozott politikai igazgatás szervezetének törvénye, melyet az első köztársaság urai és szociáldemokrata követői oly nagy hangon kürtőitek világgá, a demokrácia kicsúfolása volt. Ebben a törvényben többek között az áll, hogy a zsupán önkényüleg széten­gedhette a megválasztott képvise­lőtestületet és járási főnököt neve­zett ki, akinek a hatásköre a leg­távolabb eső községben is elért. Ennélfogva a községi bírót, ha valamelyik úrnak nem tetszett, leléptették és számukra megfele­lőt neveztek ki. A tények azt bi­zonyítják, hogy a járási és kerü­leti képviselőtestület egyharmadát a burzsoá apparátus hivatalnok­kara választotta meg. A járási képviselőtestület pénzügyi bizott­ságát is olyan emberek alkották, akik korlátlan hatalmat gyakorol­tak és bármilyen intézkedést megsemmisítettek, amely a nép érdekeit szolgálta. A PARLAMENT MEZŐGAZDA­SÁGI SZAKASZON is híven szol­gálta a kapitalisták érdekeit. Elég, ha a gabona és ‘ szesz-monopólium törvényének, az úgynevezett „föld­reform” bevezetésére és ehhez hasonló intézkedésekre emléke­zünk. Világosan kitűnik ezekből, hogy az első köztársaság parla­mentjének iguzi tevékenysége a dolgozók elhyomasában és kímé­letlen kizsákmányolásában merült ki. Népidemokratikus köztársasá­gunk Nemzetgyűlése és a Szlovák Nemzeti Tanács ezzel szemben a népet szolgálja. A szocializmus alaptörvényeivel és a nép érdeké­vel összhangban tárgyalja és hoz­za törvényeit. Ha áttekintjük a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nem­zeti Tanácsról szóló törvényeket, akkor tisztán áll előttünk a leg­magasabb törvényhozó testület i­­gazi küldetése. Legyen ez a kerü­leti nemzeti bizottságok intézmé­nye, amellyel nagymértékben de- ! centralizáltuk az államigazgatást, vagy az ötéves terv, az EFSz-ek, az iskolák, vagy az egészségügy egyesítésére hozott törvények. E-zek mind kifejező bizonyítékai, hogy a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács a dolgozók anyagi és kulturális érdekeit képviseli. Bizonyítéka annak is, hogy a népi demokratikus köztársaság törvény­hozó szervei, szemelőtt tartják a célt: a szocialista társadalom megteremtését és az ország kié­pítését. NEMZETGYŰLÉSÜNK ÉS A SZLOVÁK NEMZETI TANÄCS tör­ténelmébe örökre és kitörölhetet­lenül beíródnak a nemzeti bizott­ságokba, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások törvényei. Ezek meg­győző bizonyítékai annak, hogy , ebben az államban minden hatalom a népből indul ki, és hogy állam­­rendszerünk ezekre a pillérekre építi törvényeit. Az így hozott törvények megerősítik társadalmi rendszerünket, mert a dolgozóink érdekeit szolgálja, és biztosítja a tömegek aktív részvételét az ál­lam igazgatásában. Népünk öntudatos és a sikerek­be vetett erős hittel készül a Nemzet nvűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választá­sokra. A Nemzeti Frontba tömö­rülve, a munkások — parasztok a dolgozó értelmiséggel karöltve, fokozott igyekezettel folytatja az új társadalmi rendszer felépíté­sének magasztos munkáját, jólé­tének érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents