Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-04 / 27. szám

fkaim a

1954. július 4. Földműves 3

Az aratás alatt is gondozzuk kapásnövényeinket

Az ipolysági EbSz-tagok feleségeinek sem törné fel a kapanyél a kezet

Az i olysági EFSz irodája be van zárva. Minden szorgos kézre szüksége van ma a szövetkezeinek, hogy a rakoncátlan Ipoly kiöntésétől megmentsék a szövetkezet dús takarmánytermesét. Ezért minden szövetkezeti tag kivétel nélkül a takarmányok betakarításánál dolgozik, sőt az állami gazdaság is igaerővel a szövetkezet segítségére sietett. Gyorsan gyűlik a kazlakban a széna, lóhere. Kocsi-kocsi után megy és a kazlak szemlátomást emelkednek a magasba. Az egyikben már 8 vagon széna van, a másikban pedig 5 vagon lóhere, — szép gondosan összerakva. Nagy szüksége van iá a szövetkezetnek 300 darabból álló ki váló állatállománya számára. A tagok jól tudják, hogy ez jövedelmük egyik főforrása. csak így tudta a szövetkezet félévi beadását 100 százalékon túl teljesíteni. A tojásból az egészévi beadást már téliesítetté. A gyapjúból pedig 6 mázsával adtak be terven felül

A szövetkezet az aratásra készülődik. Ezért van a lázas igyekezet, mert a megtermett gabona minden szemét a lehető legkisebb szemveszteség nélkül akarják begyűjteni, mert tud iák hogy a beadás tervének túlteljesítése alaposan befolyásolja a szövetkezet levételeit. A X. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeik között van többek között 3 vagon búza és 9u máz- ■ rozs tervenfelüli beadása. Márpedig ezzel a vállalással a szövetke. tagjai semmiesetre sem akarnak adósak maradni.

Lőwy György, a szövetkezet könyvelője rendkívüli szakértelemmel vezeti a szövetkezet gazdálkodásának ny'!vántartását. A szövetkezet pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban ezekét mondja: „A mi szövetkezetünk rendkívül gazdag. Jó földjeink vannak Szép a marhaállományunk Van gyönyörű kertészetünk és a járás székhelye kedvező értékesítési lehetőségeket nyújt számunkra, csak tudnunk kell élni a kapott lehetőségekkel.”

A múlt évben a szövetkezet nemcsak, hogy kifizette a munkaegységek teljes értékét a tagoknak, de 1 koronával emelte is azt. Ez évben a szövetkezet féléves pénzügyi tervét nemcsak teljesítette, de körülbelül 40 000 koronával túl i.s lépi. A szövetkezetnek megoldatlan kérdése volt és ma is, a tagok családtagjainak, főleg az"asszonyoknak be nem kapcsolódása a szövetkezeti munkába. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet késve végzi el a munkákat, ami a terméseredményeket kediXzötelenül befolyásolja. Az a kár, amely a szövetkezeti tagok családtagjainak közömbösségéből ered a szövetkezeti munkairánt. rendkívüli nagy. Löwy elvtárs, pontos számításokat végez és ezeket mondja: ,.Ha csak a csúcsmunkák idején heti két félnapot számítunk minden szövetkezeti tag után, azért mondom, hogy két félnapot, mert ezt minden szövetkezeti tag felesége a házi munkája mellett nyugodtan elvégezhetné, ez évi 200.000 korona bevétellel többet jelentene. Ha ezt a hatalmas összegű veszteséget az asszonyok bekapcsolódása következtében bevétellé változtatnám. 5 év alatt ki tudnánk fizetni a Zo évi visszafizetésre befektetéseinkre felvett kölcsönt".

A szövetkezetnek 89 aktív tagja van, azonban ez úgy oszlik meg a különböző munkaszakaszokon, hogy az egyes kis munkacsoportoktól rendkívüli nagy teljesítményt követel. A szövetkezetnek jól jövedelmező kertészete számára a helyi piac állandó jó értékesítési lehetőségeket biztosít. Az itt dolgozó szorgos kezek nagyban segítik a szövetkezetei bevételei állandó gyarapításában. Itt dolgozik például Jámbor István, aki már eddig 248 munk.aegyséqet dolgozott le. Pavelová Zsuzsanna 136 munkaegységet, Gulyás Margit 112, Rostás Gizella 88, Varga Júlia 76. Sztankovics Rozália pedig 63 munkaegységet. A szövetkezet eddig

15.000 koronát vett be a kertészetből

A szőlészeti csoport is mindent elkövet, hogy a soronlévő munkákat idejében elvégezze, hogy a szövetkezei pincéje kiapadhatatlan legyen, e csoport tagjai között is kiváló dogozók vannak. Szír ok у Mária, aki eddig II1 Albert Mária 92, Cerba Júlia 80. Valent Jolán 75 munkaegységet dolgozott le.

A kapásnövények ájmlása, különösen a cukorrépa okozza a legtöbb gondol a szövetkezet vezetőségének. Nagy hiba, hogy a növényápolás nincsen széjjelosztva a szövetkezeti tagok között és összekötve a pót jutalmazással, ami ser kentené a munka időre való elvégzését A kiosztott növényápolással a szövetkezet vezetősége elérné vzt hogy ennek segítségével bevonná a tagok hozzátartozóit is a szövetkezeti munkába így kerülnének elő azok a hiányzó és szorgos kezek, amelyekre most az aratás előtt oly nagy szükség van. Még 5 hektár cukorrépa második kapálása nincsen elvégezve, vedig az Ipolysági szövetkezeti tápok !'cleségsinek és hozzátartozóinak sem törné fel a kapanyél a kezüket. Ezt bizonyítják azok a dolgos asszonyok, akik eddig is a növényápolásban dolgoznak és nem félnek a munkától, vagy a kapanvéltill. Krong Mária már eddig 111 munkaegységet dolgozott le. Kovácsek Mara 90, Dudás Mária ’4. Megtért Erzsébet 71, Dudás Ilona > 6. Vng l György 253, Privacsik István 182, Megtért János 166, Almást\ József 110 munkaegységet dolgozott le

Hogy az EFSz tagjai és hozzátartozói nem tartják még teljesen sajátjuknak a szövetkezetet. megleli magyarázatát abban, hogy a szövetkezet vezetőségében v annak olyan funkcioná-. fiúsok, mint Vámos József, az ellenőrző bizottság elnöke, aki ezévben összesen csak 9 munkaegységet dolgozott le. Az ellenőrző bizottság nem működik. Az elnök, a szövetkezeti gazdálkodás ellenőrzése helyett 3 tehenét legelteti, vámos úgy véli, hogy nagyobb haszon származik abból, ha jiátmaga részére tejet termel, amit 3 koronáért tud értékesíteni Az ilyen ppUnk után a-trn nem nöi-ekszik и szövetkezeti munkafegyelem és megnehezíti a szövetkezeti tagok hozzátartozóinak bekapcsolódását a szövetkezet munkájába. A szövetkezet vezetőségének nem szabad belenyugodni az ellenőrző bizottság elnökének hanyagságába, mert a szövetkezetben dolgozó tagoknak funkcióinkat felelősségteljesen betöltő vezetőkre van szüksége.

M. C.

ISI égy hektár nyári burgonyát ül tétiünk

Jó érzés látni a felsüszeli határt. A kapásnövények gondozottan bekapálva élvezik a nyári nap éltető sugarait, mely к szinte szemlátomást növelik őket.

A növények ápolását egyénekre felosztva végeztük. Hogy időben befelezzük a kapálást, a tehenészek, sertésgondozók. egyszóval minden tag becsületesen kivette a részét a növények ápolásából. A jó munka eredménye az lett. hogy június 25-ére elvégeztük a növények kapálását.

Lázas munka folyt a takarmány betakarításánál is. Örömmel beszélgettünk arról, hogy 35 vagon herét kazalba raktunk. Három vagonnal beszolgáltattunk, hogy legyen azoknak is. akiknek nem sikerült ilyen szép termést betakarítani.

Az öszi-bükköny lekaszálása után csalamádét vetettünk, amelynek kaszálása rövidesen sorra kerül. Nagy gondot fordítunk arra. hogy állatainknak állandóan legyen zöld takarmánya.

Az utóbbi időben 4 hektár nyáriburgonyát ültettü: k. A földet a burgonya alá jól letrágyáztuk hogy több friss élelmiszert tudjunk piacra szállítani.

Jól megy a munka szövetkezetünkben. Ez pedig annak tudható be, hogy mindenki tudja miért dolgozik. Tagságunk minden hónap végen megkapia a megérdemelt jutalmat. A napok ban szövetkezetünk cukrot kapott e'őlegként a szemetgyönvörködtető cukorrépánkra. Azok a tagok, akik a kapálásnál azon iparkodtak, hogy minél nagyobb területet műveljenek meg most ölömmel vitték haza a sok cukrot.

Jó munkánkkal az íratás ideje alatt is megálljuk helyünket. Hiszen a X kongresszus határozata is erre hívja fel figyelmünket A gabona szemveszteségnclküh betakarjtásása.

Elsőnek az ösziárpa és a köménymag kerül aratásra. Készen várják mind a tagok, mind a kombájnok, önkötözőgépek az aratás napját, hogy az életet adó drága gabonát szemveszteség .élkül betakarítsuk.

Kontár Jenő. Felsőszeli

— Már csaknem két hónapja elkészült az ellető 70 darab anyesertés részére, csak éppen a korlátja hiányzik. Sürgősen gömbfára lenne szükségünk. Kérem a szerkesztőséget, adjon felvilágosítást, hogyan szerezhetjük be e legrövidebb időn belül a korlátokhoz szükséges gömbfát? — kérdezi Vankó Gábor, bátorkeszi olvasónk.

A gömbfa-kiutalásokat a járási nemzeti bizottság építkezési osztálya végzi. Amennyiben a szövetkezet gömbfabeszerzési iigve, bármilyen oknál fogva is túlsoká húzódna, forduljanak a földművelési megbízotti hivatalhoz, megindokolt kérvénnyel. Cím: Povereníctvo pôdohospodárstva, hlavná správa JRD, Bratislava, Suvorovova ul.

♦

Kovács Béla, kaposkelecsényi olvasónk e következő kérdéssel fordul szerkesztőségünkhöz: „Miért olyan a beadás a két-három tagú családnál is, mint egy 6—8 tagú családnál, akiknek egyen'ő a földterülete?

A beadási kötelezettségeket a fennálló rendelkezések értelmében nem a családtagok szerint, hanem a földterület szerint írják ki. Ez érthető is. Ha például a család hattagú, akkor ebben az esetben valószínű 2—3 személy már f 'nőtt. Nagyon bizonytalan az, hogy az összes családtag az apja földjén dolgozik. Valószinüleg a 17—18 éves fiú, vagy lány más alkalmazásban van. így tehát önállóan keres és önállóan be tudja szerezni a megélhetéséhez szükséges árucikkeket. A beadási kötelezettségek kiírásánál kedvezményben részesülnek a 0.5 hektáron aluli földművesek, a nagyobb földterülettel rendelkező sok gyermeket számláló családoknál csal; egészen kivételes esetben, a helyi viszonyok alapos kivizsgálása után, a nemzeti bizottság adhat bizonyos kedvezményt.

♦

— Beszámítják-e a traktorállomás munkájáért természetben fizetett gabonát a kötelezettségvállalás teljesítésébe? — kérdezi „Pontosén tudni akarom” jelszó alatt, egyik olvasónk.

— A traktorállomás munkájáért az egyénileg gazdálkodók is természetben fizetnek. Emellett azonban rendesen teljesíteni kell az állami beadási kötelezettségeket. A beadási kötelezettség beadása után az egyénileg gazdálkodó ternészetben megfizeti a traktorállomás munkáját. Abban az esetben, ha nincs elég gabonája, pénzben is fizethet. Előnyösebb azonban a természetbeni fizetés, mert minden egyes munkafajtánál, ha természetben fizetünk, körülbelüől 20 százalékkal csökken a díj.

♦

— Melyik ez a törvény, amely védi a magántulajdont? — kérdezi Szomolai Ferenc olvasónk.

Hazánkban háromféle tulajdont ismerünk. Szocialista, személyi és magántulajdont. A szocialista tulajdonnak két formája van: az állami és szövetkezeti tulajdon. 'A törvény szerint a személyi tulajdon is érinthetetlen. A magántulajdon védelmét pedig az Alkotmány biztosítja.

♦

Kérjük olvasóinkat, hogy kérdéseikkel, akár szakjellegű, akár egészségügyi, vagy bármilyen más jellegűek, forduljanak szerkesztőségünkhöz. Mi karöltve az illetékes hivatalokkal, minden kérdésre szívesen válaszolunk.

Távolítsák ei a fejlődést gátofó . kulákokat a csízi EFSz-bői

A tornaijai járásban lévő csízi egységes földművesszövetkezetbe a meg-, alakuláskor több kuláknak sikerült befurakodnia. Hogy csak néhányat emlit-sünk: ott garázdálkodik a szövetkezetben Tóth Sándor 28 hektáros, Ciszar Aladár, 47 hektáros, Galovlc Árpád, Tóth István és még mások.

Ne, hogy azt higyjük, hogy a kulákok dolgozni mentek a szövetkezetbe. Édeskeveset törődnek azok a közös munkával. De a háztáji gazdasagukat, azt rendesen ellátják, mert úgy vélik, abból spekulálhatnak. A kulákok kártevő munkája főleg az állattenyésztésben mutatkozik meg. Ciszár Aladár kuiák például a tehenészeiben kezdett dolgozni. A rábízott állatok hasznossága úgyszólván a nullával volt egyenlő. Ugyanakkor azok az állatok, amelyeket igazságtalanul, az alapszabályokkal ellentétben magánál hagyott, olyan kövérek, mint a dob és magas a hasznosságuk. Amíg a szövetkezet nem tudja az állam iránti beadási kötelezettségét teljesíteni, addig ő 120 kilogramm sertést adott el szabadon.

A hizlaldában Tóth István kulák dolgozik. A beadásra szánt sertések meszsziről sem érik e! a kivánt súlyt.

Ugyanilyen körmönfont a növénytermelésben dolgozó többi kulák is. Kéthárom hektár földet is meghagytak maguknak háztáji gazdálkodásra és istállóikban ugyancsak magáncélra 3—4 darab marhát tartanak.

Az ilyen szabotálás mellett a kulákok nem riadnak vissza attól sem, hogy a szövetkezeti tagok között elégedetlenséget szítsanak és elvezessék őket aí közös munkától.

A csíz; szövetkezet érdeke megkívánja, hogy a felelős szervek, különösen a tornaijai •'járási nemzeti bizottság alapos és mély elemzést végezzen a szövetkezet gazdaságában. Leplezzék le a kulákokat, mutassák meg igazi arcukat a becsületesen dolgozó kis- és középföldművesek, a becsületes szövetkezeti tagok előtt. Elkerülhetetlenül fontos ez a szövetkezet megszilárdítása szempontjából.

H. V. Besztercebánya

A munkások és parasztok szilárd szövetsége - mezőgazdaságunk további sikereinek biztosítéka

Iparunk és mezőgazdaságunk eddig elért nagy sikerei, a munkások, a földművesek. a dolgozó értelmiség, valamint a többi dolgozó ember szorgalmas munkájának az eredménye. De nem igen dicsekedhetnénk ezekkel a szép sikeres eredményekkel, ha a munkásosztályunk nem győzte volna le a kapitalizmus uralmát. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt munkásosztályunk szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal, történelmi győzelme után hazánk dolgozóinak jobb és szebb holnapjáért harcol, amint ezt a párt X. kongresszusának határozatai is bizonyítják. A munkás-parasztszövetséj, nélkül lehetetlen volna hazánk építését és életszínvonalunk emelkedését sikeresen teljesíteni.

Hol nyilvánul meg hazánk szocialista építésében, különösen falun, a munkásparasztszövetség ? Az üzemek munkásai és mesterei a műszaki technikusokkal karöltve a gép- és traktorállomások közvetítésével nagyteljesítményű mezőgazdasági gépeket állítanak elő, olyanokat, melyek azelőtt csak a földbirtokosok és kulákok tulajdona lehetett. Mezőgazdaságunk olyan gépeket is kap, melyeket földműveseink nemrégiben még nem is ismertek. Ilyenek többek között a nagyteljesítményű kombájnok. Míg 1949-ig csak 26 kombájnunk volt, tavaly már 280 darabra emelkedett a számuk. 1949-ig csak 2C2. traktorunk volt, 1953-ban már 6804-re emelkedett azok száma. 1949- '9 е9У répaszántógépünk sem volt, ma má 362 lett ezek száma.

Az ipari ''zeniek mezőgazdaságunk

részére műtrágyát, építőanyagot és sok más igen; fontos szükségletet, mint ruhát, cipőt, stb, is gyártanak. A földművesek részére szállított műtrágya mennyisége évről-évre nagyobbodik.

Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a dolgozók egészségi állapotára, tehát a mezőgazdasági dolgozókéra is. Ezt a következő esetek is bizonyítják: Az orvosok száma 1948-tól 6300-al emelkedett. Ma 760 lakosra esik egy orvos, míg 1937-ben 1218-ra. Sok orvot van ma már a falukon is. Nem úgy mint a kapitalizmus alatt, amint ezt jól tudjuk, — fehér holló-számba rmmt egy-egy orvos a falun. A szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozók is bebiztosítottak betegség és öregség esetére. A magasabb tipusú EFSz-ek tagjai ingyenes orvosi kezelésben részesülhetnek és több idősebb földműves pedig rendes szociális segélyt kap. Már nincsen olyan falu, ahol ne volna telefon bevezetve. Ma már a községek 97 százalékát is villamosították, tehát 13 százalékkal növekedett 1948-hoz viszonyítva ezek száma is. Majdnem minden községet bevontak az autóbuszközlekedés í-álózatába. Ez még nem minden. A munkásosztály az anyagi segítség mellett politikai és erkölcsi támogatásban is részesíti a dolgozó földműves'-két. Miben nyilvánul e meg? Abban, hogy munkásosztályunk a párt vezetése alatt megmutatja a kis- és középföldmüveseknek azt az utat, amelyen haladva elérik a szebb, boldogabb életet. Feltárja parasztságunk előtt a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és távlatait. A meglévő szövetkezeteinknek is a legmeszszebbmenő támogatást nyújtja. Vegyük csak a védnökségi üzemeket, amelyek minden téren segítik a szövetkezeteket, vagy a *-ak torállomásokat. Ha rossz a gén, segítenek megjavítani. Ha nehezen megy a tervek összeállítása, a védnökségi üzem szakemberei itt is segítenek. Kultúrműsorokat szerveznek, hogy ezen keresztül amellett, hogy nemes szórakozást nyújtanak a szövetkezeti tagoknak, egyúttal nevelik is őket.

Dolgozó Parasztságunk maga mellett érezve a munkásosztály segítő kezét, egyre jobban tömörül az egységes földmüvesszövetkezetekben. Ma már hazánkban több, mint 6.000 magasabb típusú egységes földművesszövetkezet van.

népnevelő-munka és a kultúra is mind nagyobb teret hódit falvainkban. A főiskolákon is egyre szaporodik a falusi fiatalok száma, akik a főiskolai hallgatóknak ma már a 10 százalékát teszik ki. Ezer és ezer könyvtár áll falusi dolgozóink rendelkezésére. Emellett a mozik száma is állandóan növekszik, nem beszélve arról a 200 vándormoziról, amelyek falvainkat látogatják A falusi családi házakban szól a rádió, s vannak már olyan községek is, ahol alig van már ház rádió nélkül.

Nagy tehát a munkásosztály segítsége, amit dolgozó földműveseinknek nyújt. A szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozók is becsületesen meghálálják ezt a segítséget. Igyekeznek növénytermelésüket, valamint állattenyésztési termelésüket fokozni és t adási kötelezettségeiknek eleget tenni. Erről is néhány példa: Míg 1949- ben csak 17.2 mázsa búza termett hektáronként, addig 1953-ban már 20,2 mázsás takarmányt takarítottak be dolgozó földműveseink, 1949-ben a rozs átlagos hektárhozama 15,8 mázsa volt. 1953-ban már. 17,4 mázsára emelkedett. Árpából hektáronként 1949-ben 16,1 mázsa termett és 1953-ban 19,4 mázsára emelték a hozamát. így van ez a többi növénynél, valamint az állattenyésztésben is. Ez azt mutatja, hogy mezőgazdasági dolgozóink minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az üzemi és városi dolgozóknak minél több mezőgazdasági terméket tudjanak szállítani.

Szép eredményeket értek el a mezőgazdasági termékek felvásárlásánál is. Az 1953-as evben két és egynegyedszer több sertést, háromszorta

több tojást és vajat és 41 százalékkal több marha vágóállatot vásároltak fel, mint az 1949-es évben. Például 1953-as évben az 1949-es évhez viszonyítva 52 százalékkal több gabonafélét és 74 százalékkal több burgonyát vásároltak fel. Ipar központjaink, hivatalaink, iskoláink és városaink számára tehát sokkal több mezőgazdasági termék jutott, mint az 1949-es évben.

Habár ezek az eredmények tagadhatatlanul értékesek, a mezőgazdaság eddigi termelése és a beadott termékek mégsem képesek a lakosság teljes szükségletét fedezni, mely például 1936-hoz viszonyítva húsnál 73 százalékkal, zsírnál 113 százalékkal, cukornál 66 százalékkal, lisztnél 44 százalékkal emelkedett. A lakosság szükséglete évről-évre emelkedik. Mivel ezt mezőgazdaságunk nem tudja fedezni, kénytelenek vagyunk sok jelentős mezőgazdasági közszükségleti cikket külföldről behozni, főleg a Szovjetunióból.

Földműveseink ezt tudják, s ezért igyekeznek mindenképpen emelni mezőgazdasági termelésünket. Sok szövetkezet, valamint egyénileg gazdálkodó is igyekszik termelési és beadási feladatait magasan túlteljesíteni, s ezzel utat mutatnak a többtermeléshez. Hogy több húsunk, zsírunk, tejünk és kenyerünk legyen, hogy dolgozó földműveseinknek jobb élete legyen mint eddig volt, ezért kell maid mezőgazdasági termelésünket а X. pártkongreszszus határozataihoz híven, a következő 2—3 évben*, lényegesen emelni.