Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-04 / 27. szám
4 Földmfifräs 1954. július 4. Mezőgazdaságunk jelenlegi gépesítési színvonalán már nem elegendő, ha olyan mezőgazdasági gépparkkal rendelkezünk, amely az egves gépek rendeltetése szerinti különálló munkafolyamatokat gépesíti. Elengedhetetlen, hogy mindegyik gép saját munkája mellett közvetlenül folytassa azt a munkát, am°lyet az előző gép végzett, és minden szükségeset előkészítsen a következő gép sikeres munkájához is. A mezőgazdaságban a teljes gépesítéssel egyidejűleg a munkaszervezésnek új. fejlettebb formáit kell alkalmazni, elsősorban a folyamatos, futőszalegrendszerű termelés módszerét. Ezt általánosan alkalmazzák a szocialista gyáriparban és jelentős sikereket érnek el vek, mert biztosítja ж egyes munkafolyamatok technológiailag megállapított .3 szigorúan betartott богrendben következnek és bizonyos meghatározott ütemnek vannak alárendel-Vizsgáljuk meg például a gabonafélék betakarításánál elvégzendő munkák egymásbafonodó láncszemeit a teljes gépesítés lehetőségének és a futószalagszerű termelési módszer alkalmazásának szempontjából. A főfeladat e munkafolyamatok elvégzésénél' a terméshozam fokozásának biztosítása és mindenfajta termésveszteség kiküszöbölése. A gabonafélék betakarítását túlnyomó részben kombájn végzi. A kombájnnak alacsony tarlót kell hagynia, hogy a különféle nő vény marad ványok az aratást követő talajművelőénél el ne tömjék az előhántőt. Az aiajsony vágás csökkenti a szemveszteséget és növeli a kombájnt* kerülő szalma mennyiségét, ezért kombájnjainknak nagyteljesítményű cséplőberendezéssel és erős motorral kell rendelkezniük. A kombájnok, amelyekből mind többet és többet használunk földjeinken, kétségtelenül a folyamatos termelés gépei, önműködő gépek. Megszakítás, megállás nélkül dolgoznak, menet közben dolgozzák fel a learatott növényt, kicsépelik, megtisztítják a magot, majd teherautóba ömlesztik. A „Sztol:nyec-6” kombájn óránként két hektárt takarít be, kezeléséhez, valamint a vontatótraktor kezeléséhez együttesen mindös-ze három ember szükséges Az „Sz-4” magánjáró kombájnt ugyanilyen termelékenység mellett egy ember kezeli. A termésbetakarítás munkája azonban nem korlátozódik a mag betakarítására: össze kell szedni a szalmát ét a pelyvát is. amelynek súlya kétszerese, térfogata pedig húszszorosa a magnak. Ezt a bonyolult feladatot a Szovjetunióban maradéktalanul megoldották. Minden szovjet gyártmányú kombájnhoz l glyázógép tartozik, amely a szalmát és « pelyvát nagy boglyákba gyűjti össze és anélkül, hogy a kombájn megállna, a boglyát a szántóföldre rakja. A sorbarakott nagy szalmaboglyákat könnyebb betakarítani a földről, mint a szétszórt szalmát. Ugyanekkor a szalmával és a pelvvával együtt elszállítják a földről a gyommagvakat is — « következő termés legnagyobb ellenségeit. Itt ugyancsak folyamatos munkamódszereket alkalmaznak. Még akkor Futószalagrendszerü gabonabetakarítás Irta: I. F. VASZ1LJENK0 A hatalmas technikai alapon, a tudomány legújabb vívmányain és az embermilliók lelkes munkáján alapuló közös gazdálkodás mindjobban kidomboríítja a kommunizmust építő szovjet társadalom új vonásait. Szemlátomást mosódik el a város és a falu közötti sokévszázados határvonal. Az új módszerekkel végzett mezőgazdasági munkák — jellegüket illetően — egyre jobban és jobban hasonlítanak az ipari termelőmunkához. Nagy fejlődésen megy át maga a mezőgazdasági dolgozó is. Korszerű technikájával és szakismereteivel a szocialista földművelés újítójává válik. Miként a gyáriparban, a mezőgazdaságban is eltűnik a határ a fizikai és szellemi munka között. A sztálini erdősítési terv teljesítése, a vetésforg'k, az élenjáró agrobiológia alapján létrehozott új növényfajták, a korszerű technika alkalmazása amezőgazdaságban, az épülő vízierőművek, a kolhozgazdaságok egyesítése, a történelemben eddig ismeretlen mezőgazdasági városok építése — mindez a ragyogó jövőhöz vezető út biztos alapja. A Szovjetunió gépesített mezőgazdasága, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány irányít, a népi demokratikus országok dolgozóinak élő példája és szemléltető iskolája. IVAN GRUSCSIN : kCöszöiifjiik a termést Ne zavard, a kalászt, ha megérik Se te szét, se te nyári vihar! Északtói messze le délig Ma a kolhoz aratni akar. Sikerült a mi Őszi vetésünk : A mező millió szemet ád. Úgy-e Hallod a búza zenéjét Az aranyló földeken át ? A kalászt ha logod, kiömlenek A megérett drága szemek ... Aratáshoz a sztálini traktor Zakatol rrw.jd gyors ütemet. A mezőre kiérnek a gépek, Dübörögnek a búza körül, Hívták aratáshoz a népet — A szívünk ma hévül, ma örül! Ne legyen most felleg az égen, Ne zavarjon a széljuvallat, A mezőn ma megindul a népem, Ma a kolhozi munka arat! Suranyi Vera fordítása SZERAF1M POPOV: /Qralás a kolhozba it Földünkön csodaszép a termés az idén, rozs, árpa és búza kalászait lehajtja. Mozdulj, te sarló, poros ez a pajta, csillanjon rajtad a mezőn a fény! Hiszen a repdeső szél is elmondta már, hogy lehajlott a rozs súlyos kalásza, és úgy hullámzik a bajuszos arpa, szinte kevés már neki a határ. A kolhozo. szívét átjárja a meleg. A mezőt járja éjjel-nappal ébren. Csillog a zab, m nt üveggyöngyszemek, ha fényes szára meghajlik a szélben. A munka itt harsog, vígan csatázva — n»m hallod-e, hogy hajnaltájban már, mint gépfegyver hadaró csattogása, a cséplőgép lármája messze száll. Alig dereng a fény az éj ködébe, víg munka zeng a tágas szerükön — leszáll az alkony s akkor sincsen vége: a búza, árpa dől, mint dús özön. Aratás után a jól dolgozó arató részesül t jutalomban, látjuk a magtárt, tornyos, nagy halomban hogyan duzzadnak a kövér magok. A győzelem víg hajnala a legszebb, táncra kelnek a könnyű sugarak. S mikor hú harcosaink megérkeznek, munkánkért köszönetét mondanak! Kormos István fordítása is, he e boglyákat nem traktorral, hanem egyéb igaerővel szállítják el, ilyen módszerrel egy „Sztelinyec-6” kombájn után két pár ló ki tudja hordani a tábla szélére az összes szalmát és pelyvát. Ugyanezen a napon az esti órákban és a következő nap reggelén, amikor még a harmat miatt nem lehet aratni, a’szabad traktorok elvégzik a tarlőhántást. csúsztatóket használnak. Egyszerűsége lönyös a drótköteles húzószerkezet. Ez a húzószerkezet ké. drótkötélből és megfelelő munkája miatt nagyon eá'll, amelyek közül a felső 24 méter. az alsó pedig 23 és fél méter hosszú, három—öt feszítődűccal és egy önműködő kikapcsolőval van ellátva. Két traktor halad a boglyasor .két oldalán, a drótkötelekkel mintegy hálóba fogják a boglyákat és elszállítják a kazalrakás helyére. így az „SZTZ” kerekestraktorokkal vontatott húzőszerkezet egy fogással húsz szalmaboglyát gyűjt össze, amelynek együttes súlya öt-hat tonna. Sokkal nagyobb nehézséget okoz a pelyvaboglyák kazalbanakáse vagy elszállítása. A pelyvát nem lehet húzószerkezettel szállítani, mint a szalmát. Ezért a boglyázógép befogadóképessége, hogy a pelyvaboglyákat csak a fogások végén rakják ki belőle, ahol azután a későbbi összegyűjtéshez kazalba rakják vagy elszállítják a földről. A szalma és a pelyva kazalbarakásának gépesítését még nem oldották meg véglegesen, de máris érdekes, soketigérő géptípusok születtek. Nézzük meg például a Szovjetunió Mezőgazdasággépesítési és villamosítási Tudományos Kutatóintézete által tervezett csúsztató-emelő szerkezetet, amelyet egy erre a célra szolgáló alváz segítségével traktorra kapcsolnak. Az alváz önbeálló kerekekre támaszkodik, amelyek az emelőszerkezet szilárdságának fokozására kiegészítő támaszul szolgálnak. Az alváz elülső részén függőleges oszlop foglal helyet. Ezen mozog a tulajdonképpeni csűsztatószerkezet, amelyet egy csigán átvetett és a traktor hátsó részén elhelyezett csöriődobra tekeredő drótkötél húz a magasba. A csöriőt a trektormotor hajtja meg. Ez a szerkezet a boglyát maximálisan öt méter magasba emeli, ami másfél-kétméteres boglyamagasság mellett 6—7 méter magas kazlat ad. A gép a következő módon működik: a csúszt-itót egészen a földig eresztik, és amikor a traktor a boglya irányába mozog, a csúsztató villái a boglya alá kerülnek. Azután a traktoros bekapcsol- * }.. a csöriőt és a csőrlődobra tekert drótkötél segítségével a csúsztató a boglyával együtt felemelkedik a függőleges oszlop mentén. A traktoros a traktort a bogylalerakás helyére vezeti, a függőleges oszlopot szorosan a kazalhoz állítja, kikapcsolie a csörlő fékjét és a boglyát a kazalra engedi. Amikor a kazal és a boglya érintkezésbe jut, a traktoros hátrahajt, ugyanakkor a csúsztató villái kicsúsznak a boglya alól. Ezzel a munkamódszerrel elérhető, hogy a kazal minden fala függőleges lesz és az egész kazalrakás mindössze három munkást igényel. Hasonló módon tervezik megoldani a pelyva szállítását és kazalozását is. A teljes gépesítést és folyamatos munkamódszert fokozatosan mind szélesebb körben alkalmazzák. Bevezetése a mezőgazdaság fejlődésének új, hatalmas lendületet ad. Emellett meggyorsítja a mezőgazdasági és ipari munka közti határvonal elmosódását és a mezőgazdasági munkát az ipari munka egyik válfajává teszi. A Szovjetunió tudósai és kolhozperasztjai, akiket a kommunizmus építésének nagy sztálini terve lelkesít, minden erejüket a földművelés kultúrájának eddig még soha nem látott felvirágoztatására fordítják. £OGLYXzÓGEP Huszonnégy óra alatt tehát teljesen bef jeződik a betakarítási folyamat egész sorozata. Az emberiség évszázados történelmében — amióta csak gabonát termesztenek — ilyen rövid betakarítási időszakra még nem volt példa. Tudományos dolgozóink és tervezőink megoldották a szalma és л pelyva külön begyűjtésének bonyolult feladatát is. Erre a célra VIM konstrukciójú vagy taganrogi gyárt.nányű kombájn-boglyázót alkalmaznak, amelynek két kamrája van. Az egyik 8 köbméter befogadó - képességű kamrába gyűjtik össze a szalmát, a másik 5 és fél köbméter térfogatú kamrába pedig a pelyva kerül. Mindkét kamrába együtt is összegyűjthetjük a szalmát és a pelyvát, ha a növény nedves. Ilyenkor a külön összegyűjtés nem ésszerű, mert a nedves pelyva bemelegszik és elrothad, míg a szalmával yütt összegyűjtött pelyvát boglyában a szél átfűjje, a pelyva kiszárad és nem megy tönkre. Néha a reggeli vagy esti harmat már elég ok arra, hogy a pelyvát a szalmával együtt gyűjtsük. A boglyázógépnek gumiabroncsos kerekei vannak, ami csökkenti a vontatási ellenállást és lehetővé teszi, hogy a kombájn a boglyázógéppel éránként akár 14 kilométeres sebességgel mozoghasson A fentvázolt gépen kívül kombájnjainkon más szerkezetű berendezéseket is ''kai ma znak A szántóföldön a szalmaboglyák szállításához különféle húzószerkezéteket,
