Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-24 / 43. szám

6 1954. október 24. sSídmüves Gombos Imre sok kis malacot nevel a nádszegi EFSz-nek Délután négy óra. A nádszegi szövetkezet sertésgondozói meg­tették az előkészületeket és meg­kezdték a sertések etetését. Pár perccel ezelőtt még csönd honolt az ólakban-kutricákban, most pe­dig nyihogást, hangos csámcsogást hallani. Öröm nézni, hogy falják az állatok az eléjük öntött moslé­­lékot. Gombos Imre sertésgondozó, mint nyári napokon szokás, ing nélkül, két vödörrel a kezében ügyesen hordja szét az állatoknak a jól elkészített eledelt- Telik a bendőjük, duzzad a hasuk a nö­vendékeknek s az anyakocáknak. Ugyanis az ól egyik felében 110 darab növendék, a másik felében pedig 23 darab anyakoca van el­helyezve- Ezeket két ember gon­dozza. Gombos Imre és Csánó Ist­ván. Csánó elvtárs még új ember, mert csak október elsején jött se­gítségére Gombos Imrének, aki hosszabb időn keresztül maga gon­dozta a növendékeket és az anya­kocákat is. Gombos elvtárs pár hold föld­del, mint kis-gazda lépett a nád­szegi EFSz-be. Először, mint ko­csis működött, de jó munkájával kiérdemelte azt, hogy a tagság csoportvezetőnek megválasztotta. Csoportjával nagyon sokat küszkö­dött, mert többen akadtak közü­lük olyanok, akik nem végezték el munkájukat becsületesen. Ez pe­dig nem tetszett a rendszerető s előretörő csoportvezetőnek. Na­gyon sokszor kitört, mikor a cso­portok versenyében lemaradt, mert ó mindent elkövetett, hogy a munka jól menjen. Mivel cso­portjával nem tudta elérni a kí­vánt eredményt, munkába állt, hogy ott megmutassa, hogy kell dolgozni egy becsületes szövetke­zeti tagnak. így került az állat - tenyésztéshez, ahol nagy szükség volt a gondos emberre. Ugyanis a malacok már régebb időtől hulltak a nádszegi EFSz-ben s bizony nagyon alacsony volt a választási átlag. Gombos elvtárs nekigyűrközött a felelősségteljes munkának. Pontos etetéssel, a tisztaság fenntartásával elérte azt, hogy most már csak néha, néha hull el egy-egy malac. Ezekután nyugodtan mondhatjuk, hogy munkáját siker koronázta. Ez leg­jobban megmutatkozott október elején, mikor Gombos elvtárs egy hónap alatt 85 egészséges malacot választott el. Mivel hozam szerint kapja jutalmát, nagyon sokra rú­gott múlt havi keresete. A növen­dékek, anyasertések gondozásáért, a 85 darab malac elválasztásáért 217 munkaegységet számoltak fel neki, ami 9 koronájával 1953 ko­ronát tesz ki. Természetes a pén­zen kívül még kap gabonát is. Ke­resetét legjobban az emelte fel hogy egyes kocától 8-9-10 darab malacot választott el.- Ilyen ered­ményt még nem ért el egy állat­­gondozó sem. Jól járt a szövetke­zet, de jól járt Gombos Imre is Példát vehetnek tőle a szövetke­zet tagjai, a többi állatgondozó is. (S. G.) A munkaverseny eredményeként: Több hús! adnak a felvásárlásé üzemek a dolgozók asztalára Aránylag kevéssé .'smert tény dol­gozóink előtt, hogy e felvásárlási üze­mek nemcsak begyűjtéssel és felvá­sárlással foglalkoznak, de a felvásá­rolt szarvasmarhákat sok esetben to­vább is hizlalják. Majd minden felvá­sárlási üzemnek vannak hizlaldái. Ezek a hizlaldák egymás között szocialista versenyt folytatnak. A nyitrai kerü­leti felvásárlási vállalat a napokban értékelte ki a szocialista versenyt. A köztársaság „éléskamrájában" a nyit­rai kerületben az első helyet a nyit­rai felvásárlási üzem hizlaldája érte el: A kepincei hizlalda január 1-től 1.06 kilogrammos átlagos“ súlygyara­podást ért el. Szeptember havában a súlygyarapodás 1.40 kilogrammra ug­rott. A súlygyarapodás alatt egy állat napi gyarapodását kell érteni. A ver­senyben a második helyet az érsek­­újvári felvásárlási üzem tűri hizlal­dája érte el, mely januártól kezdve 1.03 kilogrammos, szeptemberben pe­dig 1.06 kilogrammos gyarapodást ért. el. Itt Vés és Kovács etetők munkája érdemel dicséretet. A csatai hizlaldá­ban is jó eredményeket értek el. A verebélyi járásban lévő Kálaz község hizlaldája Dániel, Hmere és Mácsik elvtársak munkája révén szintén szép helyezést ért el. Tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy az értékelés vagy harminc hizlalda között folyt. A párkányi járásban Köbölkút hizlaldája Porubsky, Rackó és Tóth etetők mun­kája révén a tizenegyedik lett. Ko­márom hizlaldája a 19 helyre és a szentpéteri hizlalda az utoisó helyre került. Rausz Rezső elvtárs, aki e nyhrei felvásárlási üzemben a hizlaldákért felelős, ezeket mondotta: > „A nyitrai járásnak három hizlal­dája van. A kapncei hizlalda, Nyltra és Gal.qóc között már. az elejétől kezdve vezetett. Én magam nem régen vettem át ennek az ügyosztály­nak a vezetését. Igyekeztem fokozot­tabb mértékben ellenőrizni a takar­mányok ízesítését. Az állatok ponto­san megkaptak mindent, amit az ada­golás előírt. A két győztes etefő Chudy Emil és Kovács Balázs becsü­letesen látták el munkájukat. Az elért 1.40 kilogrammos eredménynek egyet­len titka: a becsületes és lelkiisme­retes munka. Az év elejétől 1 ki­logrammos súlygyarapodásra 4.05 ki­logramm megtekarmány és 7.15 ki­logramm nedvdús takarmány jutott. A szarvasmarhákat körülbelül 180 ki­logrammos súlyban vesszük át. Hat hónapig hizlaljuk, gyakran 600 kilo­grammos eredményt érünk ei. Néze­tem szerint a felvásárlási üzemek hizlaldái igen jelentős nemzetgazda­sági szerepet töltenek be. Természe­tes például, hogy egy felvásárolt 200 kilogrammos bikát nem juttatjuk e vágóhídra, hanem felneveljük. A fel­nevelt szarvasmarhákat ezután oda juttatjuk, ahová a közélelmezés és az állami szükséglet megkívánja. A szé­pen felhizlalt állatoknak nagy szere­pük van a zavartalan húsellátásáén és éppen ezért az egyes felvásátlási üzemek nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az állatok hizlalásának. A nyitrai kerületi felvásárlás: tizem szeptemberi értékelése még nem je­lenti a teljes évi eredményt. Igyekez­ni fogunk, hogy a hizási átlagszapo­­rulatot az év végéig még jobban emeljük. Az elért siker nem tett bi­zakodóvá, s nagyon örülnénk, ha az eredmények serkentőleg hatnának a többi felvásárlási üzem hizlaldájára is. Für ugyan nyomunkban van. de szí­vesen versenyzőnk tovább és meg akarjuk tartani az elsőséget". M. L. * ir + A szőlőskei mesteriskola életéből A KANYARGÓS Bodrog völgyében j a Tokaji hegvek nyúlványainál festői szép helyen fekszik. Szőlőske község Már a falu nevéből is következtethe­tünk arra, hogv a lakosság túlnyomó része szül Kitermeléssel foglalkozik. A faluban 1952.ben szőlészeti iskola is alakult, ahol jó szakembereket nevel, nek szövetkezeteink és állami gazda­ságaink részére. Az iskola 1953 tava. szán átvette az állami gazdaság tuloi­­donát a falu határában elterülő sző­lőültetvényeket a hozzátartozó szán. tóterü'etekkel együtt. A tanulók ezen a területen az iskolában nyert elméleti tanulmányaikat a gyakorlattal kötik össze. A gyakorlati kiképzés az új -ter­melési módszerek elsajátítását segít: elő. A gazdaságot teljesen elhanyagol­va, áUatállománv és gazdasági gépek né'kül vette át az iskola. Ezeknek a hiányosságoknak a következtében ele. inte nagv nehézséggel kellett felvenni a harcot. Nagv Lajos elvtárs. az isko. lai Gazdaság vezetője azonban jó szer­vez” munkával igyekezett a hiánvos­­sác"'i--* rendbehozni. Most az a terve, hogv az iskolához csatolt gazdaságot m-ntzgazdasaPga feileszti. AZ ÜZEM 1954 évi termelő munká. iánál ki kell térni több körülményre, ami a termelés emelése és különösen a termékek minőségi javítására :rá­­nvult. Annak ellenére, hogv a gépi felszerelés terén még elég gyengén ajlt az üzem, így is sikerült jól elvégezni a talaielükészitő és növényápolás1, munkákat. A múlt évihez viszonyítva átlagosan 15 százalékkal nagyobbak a terméseredmények. — Még mo’asabb hektárhozam .'hat értünk volna el — mondotta Nagy elvtárs — ha vetéseinket kereszt, és szúksorosan vetjük. Ebben az évben az összes vetésünket az új módszerek alkalmazása mellett vetettük ei Van még több javítani való is a gazdaságban. Például kevés az állat­állománya az üzemnek és nincs ele­gendő istállótrágya. A trágyaszükség, letet a jövőben úgy fedezi a gazdaság, hogy 200 darab juhot vásárol, azon­kívül az állatállományt még 15 darab növendékállattal emeli. Ennek meg­felelően kiszélesítik a takarmánynövé­nyek termesztését. Bevezetik Я füves vetésforgót is. Az üzem dől?- " közül különösen dicséretet érdemel a második csoport, melynek vezetője Illés Sándor. Az Illés által vezetett csoport tagjai kivé. tel nélkül mind jó szakemberek. Munkájukat becsületesen végzik. — Megkapják természetesen a megérde­melt jutalmat is. Stofira István múlt hónapi fizetése például 1790 korona volt. Hasonló iutalomban 1 részesült Sirovec József, Illés Gyula, özvegy Lackó Ilona és a többi csoport tagja is. А X. PÁRTKONGRESSZUS nagy­­feladatok elé állította a mezőgazdaság minden ágazatát. Az iskolai gazdaság vezetője és tagiai ezt szem előtt tart. va elhatározták, hogy ió munkájukkal a gazdaságot példaképül állítják a környékbeli szövetkezetek elé. Már ezidáig is nagv támogatást nyújtott az iskola az EFSz-eknek a szőlészeti és egvébb betakarítási munkálatoknál. Az iskola előadói szaktanácsaikkal és szakelőadásaikkal segítik elő a szövet­kezetek fejlődését. Az év folyamán bevonták a szomszédos falvak ifjúsá­gát az iskola keretén belül. megtartott szakelőadásokra A szőlészet szakelő­adója Kovács László elvtárs akinek vezetésével kísérleteket. Is végez a ta­núid ifjúság a szölü nemesítés irá* nvában. — Mivel a nagyüzemi szőlőterme­lésben leggazdaságossabb a kordon, művelés — mondotta Kovács eivtárs — így szőlőterületeinket már az új módszer szerint létesítjük. Az új ül­tetés szerint nemcsak mennyiségileg de m'őségileg. és több és jobb oort termelhetünk. Kordonműveléssel le. hetővé válik a szőlőtőkék jobb keze­lése a talajmunkák (fedés-nyitás) tv. pesítése. mivel a széles szőlősorokban alkalmazni tudjuk a legmodernebb gépeket, ígv a P-i0-es horavótalnas traktort. RÖVIDESEN elérkezik már a szűrei ide A déli fekvésű hegyoldalakon már sárgulnak a szőlő levelei, ugyan­csak a fürtök Is. Az időjárás kicsit hidegebbre fordult, de ez nem árt a .szülőnek, sőt. minél tovább marad a tőkén annál jobb lesz, mert aszuso­­dik. így minőségileg finomabb, zama­tosabb bort nyerhetünk. A szüret elég bonyolult és nagv szakértelmet kívánó folyamat. A munkálatok szak« szerű és akadálymentes iefoivásáia megtette a gazdaság a szükséges nt. tézkedéseket. Rendbehozták és élők?­­szítették a szürethez szükséges puttó, nvokat. kádakat, vödröket, stb. A Pu­hafából készült faedéríveket vízzel töltötték meg, hogy bedagadjanak, Ж piszkos vasedények sok káros betegség elterjedését idézik plő. Ezért fémbő' készült edényeket, sajtóházi gépeket, saválló festékkel kenték be. Az üzem szakemberei elkészítették a sztoeť tervet, amelyben megszabták az egve; szőlőfajták szüretelési ideiét és mód­ját. EIBEN Ni. s/ölöskei mezőgazdasági mesteriskola. Egyedi takarmányozás sokszorosan megtérül a hasznosságban Szarvasmarhaállományunk fejlesz­tésének és a tejtermelés fokozásá­nak egyik feltétele az egyedi etetés bevezetésé. Az egyedi etetés beveze­tése munkatöbbletet jelent, de szá­mos tapasztalat azt igazolja, hogy ez sokszorosan megtérül a tejtermelés növekedése és a tenyésztési gyakor­latban jelentkező eredmények követ­keztében. Az egyedi etetéssel bizto­sítjuk a tejtermelés mértékével arány­ban álló takarmányozást és ezzel e­­gvütt a jövedelmezőséget. Az egyedi takarmányozás beveze. tésének egyik előfeltétele 'az egyedi takarmányozás célját szolgáló etető­­berendezések elkészítése. Az eteíő­­'■ácsokkal felszerelt jászlaknál az álla­tok a lassú, vagv gyengébb szomszéd­­iáik elől nem szedhetik el az abrakot. Rácsok alkalmazásával lehetőség nyi- Mk arra. hogv az állatgondozó az egyes állatok tejtermelésének megfelelő, vagv azzal aránvban álló abrakszük­ségletet tudja adagolni. Legolcsóbban és leggyorsabban fá­ból készíthetünk etetőrácsokat. Készí­téséhez rövid szerfa-anyagot is fel­használhatunk. A iászol szélességének megfelelően, egymással párhuzamosán elhelyezve, két darab 6x6 cm-es ke­resztmetszetű és végig futó heveder közé illesztjük a rácsléceket úgy, hogy az állás-szélesség közepén 50 cm szé­les nyílást ham’unk. mellette pedig a követkéz" nyílásig — két oldalon — 13-15 cm távolságra helyezzük a többi léceket. A lécek 3.4 cm keresztmet­szetű. gömbfákból is készülhetnek. A rácsokat csuklós pánttal ellátva a já­szol hátsó peremére szereljük olymó­don, hogy — etetösutas istálló esetén — a jászol hátsó falára — falmelletti iászlas-rendszerü istállóknál pedig, á jászol mögött lévő falra legyen fel­­fordítható. így az etetörács a takar­mányozásnál és a jászol tisztításnál nem lesz útban. A függőleges etetőrácsot csak kis. szarvú szarvasmarháknál lehet alkal­mazni. Ennek előnye a vízszintes 'ét­re ráccsal szemben az. hogv jászoltisz­­tításnál és itatásnál nem kell a jászól hátsó falára lehajtani, vagy a jászol mögötti falra felborítani. Ezáltal élet. tartama hosszabb. Legegyszerűbb és legolcsóbb módon a З.-ik ábra szerint alklmazhatunk istállónkban egvedi etetést. Ennél a módszernél az áliásszélességnek meg­felelő hosszban 2.5 cm széles és 3-4 cm mély vályatokat vésünk a tégla, vagv betónjászolba. melyekbe behe­lyezzük a pontosan beillő colos desz­kából készült sulterszerű választéko­kat. A választékok ne érjenek le egé­szen a jászol fenekére, hanem úgy ké. pezzük ki, hogy' alul egy-egy félkör­alakú nyílás maradjon. Ezáltal a vá­lasztékok alatt a víz végigfolyhat és így lehet”=ég nyílik az állatok jászol­ból történő itatására. A választékokat a jászol tisztításánál ki kell húzni, ami némi munkatöbbletet jelent. Az álla­tokat ennél a módszernél rövidre kell kötni, hogv ne tudjanak a súber fe­lett a szomszéd rekeszekbe átnyúlni. Készítsük el tehát mielőbb az egye­di etetés célját szolgáló berendezése­ket. mert ezáltal tejtermelésünket és állattenyésztésünket jelentősen fej­leszthetjük. Egészséges, napos tyúkh^zak — nagyobb tojáshozam Ma már minden képzett állatte­nyésztő tudja, hogy a fény, a levegő' jelentősen befolyásolja a szervezet működését. Ezért a tenyészti! arra törekszik, hogy állatai szabadban, vi­lágosságban. napfényben legyenek. A napfény látható és úgynevezett láthatatlan sugaraival különbözőkép­pen hat. A láthatatlan sugarak közül az ibolýántúliak vegyi hatásúak, az infravörösek pedig hühatásuak. A test felületre eső fény láthatatlan sugarai a bőrbe 4 mm mélységig is behatol­nak. ott. tágítják az ereket, sőt gyul­ladást is okozhatnak. Hogv ez be ne következzék, a bőr felső rétegében pigr-entszemcsék rakódnak le és "zek összesese '•"♦ét napernyőként felfogja a sugarakat, igv mélyebb területre nem hatolhatnak. A fénynek azonban nemcsak pig­­mentképződes-serkentő hatása van. Régi tapasztalat, hogy ha télen a tvú­­kok istállójában világítunk, s ily mó­don nappalukat meghosszabbítjuk, többet tóinak. Az állat életmódjához igazodva inkább a reggeli órákban vi­lágítsunk, estéjüket csak csekélyebb mértékben hosszabbítsuk meg. !gy aztán a téli .hónapokban, amikor a to­lásnak nagy keletje van, többet jut­tathatunk piacra. A baromfitenyésztés terén igen fon­ás probléma a tojások kelési képes­ség*. Erre vonató ,zolat? széleskörű I Und jótok ... a tudomány kialakulása az írás ■eltalálását követi/ időben mehetett csak végbe, mert írás nélkül pontos, lerögzített tapasztalatok nem gyűl. hettek össze, s így nem kerülhetett sör ezek általánosítására sem. * * * ... о trombózis az erek belső fa­­iának elváltozása helyén keletkezik. Az erek. n belüli elváltozást külön­féle betegségek, ■ fertőzések okozzák, л vér az ilyen sérült érfalba behatol, megolvad es az eret elzárja. A vér. ■ó vadékot trombusznák. az ereken be. Imi véralvadásos állapotot trombózis­nak nevezik. * * * . . az embereknél a haj termesze, te.s göndörségét a hajszálaknak a szőr­­■püszOben végbemenő■ csavarodása o- Joozza. Ez a csavarodás abban is mu. tatkovk, hogy a göndör haj kereszt­­metszete nem kerek, mint a sima ha jé, hanem ovális, ami a hosszten­gely körüli csavarodás következménye. * * • ... a földrengés oka általában a fö'dkéregben és a föld köpenyében felhalmozott rugalmas energia félsza. bódulása, ♦ * * ... az emberiség történetében ha. vizsgálatokat végeztek. Megállapítot­ták. hogv a tojások kelőképességét kedvezően befolyásolja, ha a tyúkok sokat., tartózkodnak a szabadban. Si­keres kísérletek arról is tanúskodnak, hogy jelentős mennyiségű ultraibolya­sugarakat kibocsátó sugárzókészülékek nemcsak a tojástermelést idézik e ” kedvezően, hanem a tojások kelési aránvát is. A napfénynek gyógyító hatása is van. Nemcsak azért, mert az ibolyán­túli sugarak ölik a baktériumokat, hs^ nem atért is, mert befolyással van a szervezet, mész. és foszfor- anyagfor­galmára. Az ibolyántúli sugarak hatásáig ugyanis a bőr felületén D* vitamin képződik, amelv onnan felszívódva elősegíti a csontok fejlődését. A D* vitamin hiánva miatt angol kórossá válhat az állat, csontjai puhák marad­nak elgörbülnek, testrészei annvira eltorzulhatnak, hogy ha meg is ma­rad, termelésre nem alkalmas. Kísér­letek tanúsága szerint a napfénven tartott állatok csontjaiban több a kü­lönféle més7só. csontjaik fejlettebbek, testalkatuk erőteljesebb, mint azoké az állatoké, amelyeket megfosztották a napfény éltető hatásától. Ezért 'cell napos kif’ + -ól gondoskodnunk. POSA GYULA hogy talrnas fejlődést -jelentett az. amikor az ember ruházkodási célokra a oőr helyett különböző növényi és állati szálakból készült szövedékeket kezdett felhasználni. * * * ... a villám a zivatar kisérő jelen­sége. A zivatar előfeltétele a nagyon heves felszálló légáramlás követkéz, tében beálló gyors csapadékképződés. Ez akkor következik be. ha a levegő alsó rétegei erősen átmelegszenek, a magasban pedig hideg van. * * * ... az időjárás előrejelzése egy­két napra ma már — legalábbis (ív­ben — megoldott feladat. Még akkor is. ha a napi előrejelzés, a prognózis nem is válik be tökéletesen.­... a szobában erősebb a hang, mint a szabadban, és ezt a hangnak a falakról való visszaverődése okozza. * * * ... a dél.amerikai Bolivia állam­ban 1 négyzetkilométerre átlagosan csak 3 lakos jut. л» . a kis barázdabilleget" hangos, örömrivalnásban törnek ki. ha — töb­ben összefogva — menekülésre kény­szerítenek egy.egy ragadozó madarat

Next

/
Thumbnails
Contents