Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-24 / 43. szám
7 1954 október 24. Ha az ellenőrző bizottság nem működik, az egész tagság károsodik ért, borjúválasztásért nem kapnak kü. Erdős sávok tövében, Idgyősze'rüen kanyarogva, lassan, méltóságteljesen folyik a Feketevíz. Ez a folyó felbecsülhetetlen értéke a szövetkezeteknek, amelyeknek határát érinti s amelyek ezt kellően ki is használják. — Ebben a szerencsés helyzetben van a királyrévi szövetkezet is. — Az ősziek vetését befejeztük. A magot minden szemig kitisztítottuk, s hogy a föld többet termeljen, az egész területet keresztsorbsan vetettük be, — mondja Szomolai Ferenc, az elnök. A nyár folyamán 50 hekárt megtráóyáztunk, így a búza trágyázott földbe, egyrésze pedig hereföldbe került. Ez mind szép és dicséretes. Ha így folytatnák a többi munkát is, gazdag szövetkezetük lehetne a királyrévieknek Sajnos azonban, sok fogyatékosság van még. amelyek gátolják az előrehaladást. Ezekért pedig először is a vezetőség és az ellenőrző bizottság felelős. Az ellenőrző bizottság tagjai: Faragó Istvánt Lackó István, Sárkány Ferenc, Mészáros Márton. Megyék .János. mind serény jó munkások, s Ám, amilyen jól dolgoznak a földön, olyan hanyagok az ellenőrzésben. Elkezdjük szépen sorjában, mit csináltak ez évben, hogyan teljesítették funkciójukból eredő feladataikat. Kezdjük a beadásnál, mert ez a legfontosabb, innen ered a szövetkezet jövedelme. — Minden rendben van. — mond, ják a királyrétnek. - Árpából, rozsból még többet is adtunk. Ez igaz. Ám mégis adósai maradtak az államnak: egy-két vagón búza, pár ezer liter tej. tojás meg disznóhús, — ennyi volna az egész, amivel tartoznak. A búzát állítólag elverte a jég. Ez jó kifogás, de a teheneknek a jég mm irtott, mégsem tejelnek terv szerint. Itt aztán nem hivatkozhatnak esőre, jégre. — Takarmányunk van bőven — mondja az elnök. ■— Etethetünk kedvünk szerint. — Az állatállomány is szép. hát akkor mi a baj? Az a baj. hogy az ellenőrző bizottság nem él a kezébe adott megbízással, s hem törődik az állatok' takarmányozásával. Az állatgondozók azt gondolják. nekik mindegy, ha kevesebbel etetnek, kevesebb a gondjuk. Fizetésük egyforma, ha a tehenek éheznek, vagy szomjaznak akkor is. A fejőst vedig nem az etetők végzik. így azok sem sokat törődnek a tejátlaggal, mert naponta 1.25 munkaegységet s 1 liter tejet kapnak, ha akármennyit_ is fejnek. A borjakról, az ál’atállomány fejlesztéséről senki sem gondoskodik. Nincs dolga náluk az inszeminációs dolgozónak, hisz nem jelentik be. ha a tehenek folyatnak. Azt mondjak, hoou ez nem érdekük, hisz a folyatás-’ lön jutalmat. A vezetőség, az ellenőrző bi-i ág ezt nem látja, pedig itt van a hiba gyökere. Szét kell osztani az állatokat egyénekre, 10—13 darabot egy-egy gondozóra, s mindenki külön etesse, fejje a maga állatait. Amenynyit fejnek, aszerint kapják jutalmukat. Tehát vezessék be a hozam, szerinti jutalmazást.. A növénytermelésben szétosztották a kapásokat egyénekre. — Ez jól bevált. Biztos tehát, hogy sikerülni rog az állattenyésztésnél is és rövid időn belül éreztetni fogja hatását. A folyatásért, a borjúválasztásért külön két munkaegységet tanácsos adni. Lesz akkor borjú s tej is bőven. A silózás terén is van mit behozniok, habár azt állítják, •hogy nincs mit silózniuk. A Fekete víz széles kanyarjában szép csalamádé áll s várja, hogy lesilózzák. Nagy értéke már nem lesz, mert összeszáradt, eltűnt belőle minden nedv. Azért zöld herével keverve jó silótakarmány lenne, mind a tehenek, mind az anyakocák részére. Mindez csak terv s az ellenőrző bizottságoknak is a feladata, hogy a terv megvalósuljon. Természetes, ez elsősorban a vezetőség dolga és a tagságnak is magáévá kell tenni a takarmány biztosításának ügyét. 'Syilágos tehát, hogy a felsorolt hiányosságok az okai az alacsony tejátlagnak. Az is világos, hogy ha nincs meg a tervszerű beadás, a pénze feni gyarapszik tervszerűen a szövetkezet, nek. így nem is csoda, ha az EFríznek nincs pénze a bankban s a munkaegység után a járulékot nem kapják rendesen a tagok. Ezek után a készpénz ellenőrzésére nincs sok gondja az ellenőrző bizottságnak, inkább az adósságra kell gondolnia. Persze jóformán azt sem tudja a tagság. milyen adósságai vannak a szövetkezetnek. Elmondunk egyet a sok közül. Mindenki tudja, hogy tavaly 1953- ban mind gabonából, mind kukoricából bő termésük volt. Tehát nem lett volna szüksége az EFSz-nek arra a 75 mázsa kukoricára, amit hizlalásra előlegül felvett, amikor szerződést kötött 75 darab hízósertés beadására. Csakhogy a hízósertéseket még a mai napig sem adták be. így természetes, hobv 'a begyűjtési ráValat szabad áron felszámolta a kukoricát, s ézt most kell megfizetni a szövetkezetnek. Ez mind hiánifOs ellenőrzésből ered. aminek ha az ellenőrző bizottság jól végezte volna munkáját, nem. lett volna rabad megtörténnie. A munkaeqyéget folyamatosan, tervszerűen fogyasztják a csoportok. Ugyanakkor azonban a termelés messziről sem éri el a tervet Tehát itt is volna dolga az ellenőrző bizottságnak. Az építkezésről pedig nem is beszélhetünk. Ugyanis már tavasz *óta épül a lóistálló. Még a négy fala sincs egészen készen. A szomszéd falu kőművesei vállalták a munkát, de ők ritkán dolgoznak az istálló építésénél. Minek? Hisz nem törődik velük senki, nem őrzik ellen munkájukat. Közben inkább máshol dolgoznak. Kit terhel a felelősség tehát, hogy az istálló nem készült él? Hová fogják a marhákat bekötni, amelyek a karámban vannak, mert helyüket elfoglalták a lovak az istállóban. Ez is az ellenőrző bizottság és a vezetőség hibája, mert ha a kőművesek leszerződtek az istálló felépítésére. ne engedjék őket elcsavarogni, máshol feketén dolgozni. Nagyobb gondot kell fordítani a kocsisokra is. Ugyanis a kiszabott íakarmáni/on kívül néha. néha kukorica is kerül a kocsira, amit most nélkülözni lehetne, de bezzeg jó volna az tavasszal. Egy .egy kocsis pedig nem rest: fekete fuvart is csinál. Merva Gyulát például éjjel megfogta az elnök. Homokot vitt Oncsa-telepre. Mindezekből kitűnik, hogy volna munkája az ellenőrző bizottságnak, meg a vezetőségnek is. Mindent rendbe lehetne. hozni, csak akarni 1 kell. Vannak a■ szövetkezetnek becsületes, jó dolgozó tagjai, akik segítenek a hibák eltávolításában. Ott van Mészáros László, aki ez évben családjával már több mint 1000 munkaegységet ledolgozott. Ö szívén viseli a szövetkezet ügyét, megállja a helyét a munka bármelyik szakaszán. Gladics József. aki a lovakat gondozta, bevezette a trágya helyes kezelését. Rendes munkáján kívül gondozta a trágyatelepet is. Katona Árpád, Izsó János, Nagy István. Kubicsek Istvánná, Vladics Sándor és még sorolhatnánk. akik íe7fces tagjai az EFSz.nek Egy odaadó tag munkája is sokat segít a hibák orvoslásánál. Például Beák István csak egy hónapja csoportvezető az állatállománynál. „Ez idő alatt 23 darab tehenet folyatott be. Mészáros Pál volt csoportvezető azt két hónapig sem érte el. Természetes, vannak olyanok is, akik örülnének, ha omladozni látnák a szövetkezetei, de elmegy a kedvük akkor, ha a vezetőség a becsületes, tagsággal együtt rendet teremt. Éhez azonban fontos a járás segítsége is. Ne nézzük közömbösen a szövetkezet nehézségeit, hanem haladéktalanul segítsenek a fennálló hibák orvosiá. sánál. Az ellenőrző bizottság tagjai pedig ébredjenek fel s végezzék becsülettel feladatukat. A jó termőföld, gazdasági épületek, és felszerelés — mindene megvan a szövetkezetnek, csak helyesen kell irányítani a munkát. Akkor rövidesen el fújja a szellő a borongás felhőket, s a kis faluban felragyog a nap. s jobb élete lesz a szövetkezet tagjainak. S. G. J —f*! I Ügyeljünk burgonyatermésünk szakszerű termelésére■ A letakarást és! a termelést a fenti ábra szerint végezzük. Képek > Kovács László a csallóközcsütörtöki gépállomás traktorosa a tejfalusi >szövetkezet kukoricakóróját kaszálja. Erre a célra önkötözőgépet alakított ■ át. Amit Kovács László lekaszál, azt a szövetkezeti tagok azonnal silógödörhöz hordják. Fekete Károly munkacsoportja a silózást végzi. a silózásról A párt és e kormány az utóbbi jdőben számos fontos intézkedést foganatosított, melyek a mezőgazdasági termelés növelését szolgálják. A szántóföldterület bővítésével, fokozott gépesítéssel, a gépállomások munkakörének növelésével, beruhlzasokkal. új szakdolgozók bevonásával, továbbá a hektárhozamok emelése érdekében tett újabb intézkedésekkel biztosítják e mezőgazdasági termelés emelését. Nem elégséges azonban, hogy a mezőgazdasági termelés emelésének esek a lehetősége legyen meg. Szükséges, hogy e földműves kedvvel és akaratié' törekedjen a több termésre. Mikor és milyen körülmények között emeli a földműves a termelést? Ezt akkor teszi, ha annak növelése előnyt jelent számára, ha a termelésben anvag lag érdekelve van. Ha a termelés emelése, saját jövedelme, vagyis , életszínvonala növelését jelenti. Mine' jobb minőségű termékeket ad el, annál magasabb árat kap értük. Ezért a mezőgazdasági termelés emelésében hozott intézkedéseknek szoros kapcsolatban kell lenniök a földművesek anyagi érdekeltségével. Általában ismerjük a begyűjtési és eladás; árakra, továbbá a beadások csökkentésére stb. hozott intézkedéseket. Az utóbb; időben új intézkedést valósítottak meg, mely az anyagi érdekeltség elvére támaszkodik. C nnek egyik formája a sertés- és nierhaáíiatok szerződéses kihizlalása. A földműves a szerződés megkötésekor vállalja, hogy a sertéseket legkevesebb 100 kilogrammra hiz’.a'ja fel. amiért az államtól 14—15.50 koronás élősúly eladási árat kap. Ezzel a takarmányt és a sertéshizlelásre fordított munkát magasan értékeli államunk. A takarmány jutánvoe áron való felvásárlása és a hús magas a-on való eladása igen előnyös anyeg helyzetet biztosít a földművesnek Ugyaniak nagyban hozzásegíti a mezőgazw Uj tervezés - újabb előnyök dolgozó parasztságunk száméra dasági termékek, az álattenyésztési termelés növeléséhez, valamint saját jövedelme emeléséhez. A sertések szerződéses hizlalása az állám részére is előnyt jelent, mivel ez biztosítja a dolgozók hússzükségletének fedezését. A szerződéses hizlalást csak azoknál a földműveseknél kell terjeszteni, akiknél biztosítva van az,*hogy teljesítik az állam iránti köteles beadást. Nem engedhető meg, "hogy a szerződéses' hizlalás a spekuláció alapját képezze, vagyis, hogy ne teljesítse a köteles beadást és a „szerződés” alapját felhasználva adja el a termelő a sertést. A szerződéses hizlalás tehát a földműves kezdeményezésén alapszik. Lehetőséget' ad neki, hogy ott, ahol erre előnyös feltételek vannak, ezzel az eljárással emelje a mezőgazdasági termelést és egyben a saját jövedelmét is. Ezi.el egyidejűleg kielégíthesse a dolgozók egyre növekvő igényeit. A földműves kezdeményezéséhez, mely anyagi érdekeltségével szorosan egybekötve a többtermelésre törekszik, a további mezőgazdasági intézkedések is hathatósan hozzájárulnék, többek között a terv-szétírás. a köteles beadások normái, az iperinövények, zöldségek, korai- és ipari burgonya beadására vonatkozó szerződések. A mezőgazdasági termékek tervszélíráse új intézkedéseinek fő jelentősége főleg abban van, hogy a mezőgazdasági termelés tervét nagyban leegyszerűsíti, továbbá abban, hogy lehetőséget ad a szövetkezeteknek és a többi dolgozó földművesnek, a helyi termelési és természeti eltételek, velamint a tapasztalatok kihasználása ",ak alapián a többtermelésre. A tervszftírás leegvs/erüsítése körülbelül egy negvedére csökkentette a? eddigi nutetók számát. A termelési féleda’ok azelőtti szétírása a tervezés hataimes összpontosítását jelentette, amely lehetetlenné tette a helyi feltételek kivizsgálását, amelyekből többször hibák keletkeztek. A mutatók igen nagyarányú száma „felülről” határozta meg, mit kell termelni, fékezte a nemzeti bizottságok és a földművesek kezdeményezését, feleslegesen terhelte a mezőgazdasági dolgozókat adminisztrációs munkával és elvonta őket a mezőgazdasági termelés fejlesztése kérdéseinek megoldásától. Lekötötte őket a zöld asztalhoz, a felesleges papírformákhoz és rossz számokhoz. Nehéz volt továbbá figyelemmel kísérni a termelési és a beadási feladatokat is. Ezeket a hiányosságokat a tervszétirás új rhódszere már kiküszöbölte. A szükséges alapmutató betartása ** nem jelenti még azt, hogy a tervszétirás jelentősége valamiképpen csökkenne. Éppen ellenkezőleg. Most a dolgok teljes ismeretével kezdeményezően az előnyös feltételek figyelembevételével kel! a termelést tervezni, hogy a földművesek elérjék, sőt túllépjék a főmutatót, hogy ezáltal többet adhassanak a piacra. Az új tervszétirás ugyanakkor a földművesekbe vetett bizalomnak a kifejezője' is, annak a kifejezője, hogy termelésüket úgy tudják beosztani, hogy a köteles beadások biztosítsák a dolgozók élelemmel való ellátását és hogy többi terményüket pedig terven felül adhassák el. Lehet olyan növényeket termelni, amelyek az ed>tt körülmények között a legmagasabb hasznot hozzák, továbbá nagyobb területen lehet termelni a jól jövedelmező takarmánynövényeket, mint például a kukoricát, takermánvkáposzmt, stb. 4 terv messzemenően alkalmazkodik a kerületi és helyi viszonyokhoz, s ezek szerint szabja meg a feladatokat. így pl. egyes kerületekben tekintetbe veszik ez időjárás és a föld termőképességeinek viszonyait és • ezek szerint csökkentik bizonyos növények termelési területét, s ugyanakkor az edott vidéken magas termést nyújtó növények terv-fel adatát pedig növelik. A mezőgazdasági termelés jövóévi terve ilyen intézkedések alapján reális, tárgyilagos és könnyen teljesíthető. I gén fontos tényezője az idei terv■ szétírásnak még az, hogy a földművesek már most tudják, milyen feladatokat állapított meg részükre. így most már az őszi munkák keretében eszerint dolgozhatnak. A mezőgazdasági termelés tervével egyidejűleg a kormány jóváhagyta a köteles beadások normáit is. A tervben a vetési terület összetételét megváltoztatták, vagyis a takarmányelapot megerősítették és korlátozták a kenyérgabona területet. Ez a tény viszszatükrözödik a normákban is. Továbbá sokkal jobban figyelembe veszik az egyes kerületek termelési lehetőségeit. Ugyancsak módosításokat foganatosítottak az egyes nagysági csoportok termelési és beadási közötti szükséges kiegyenlítésére. Egyidejűleg kiszélesítették, módosították, elmélyítették és a földművesek részére előnyösebbé tették a szerződéses beadások módszerét. A jövő évben a korai és ipari burgonyák és vágószárnyasok köteles beadása helyett, ezekre a termékekre szerződéses beadásokat foganatosítanak, így jól kihasználják azoknak a termelőknek a kezdeményezését, akik többet tudnak és akarnak ezekből a termékekbe1 termelni. A zöldségelndásben is kiszélesü! a szerződéses eladás A két hektáréi rendelkező földművesek, akik nem kötelesek. zöldséget termelni, szintén köthetnek szerződést a termelésre. A két hektáron felül. rendelkező üzemek zöldségbeadásánál — kivéve a zöldségek hat főfajtáját, melyekre normát állapítanak meg, szerződést kötnek a beadásra. Igen fontos tényező még az is, hogy azok a zöldségterületek, amelyekre szerződést kötöttek, nem számítanak be a földterületekbe, amelyek után be kell adni a gabonát, burgonyát, vagy más állattenyésztési termékeket. Az ipari növényeket két hektárig a szerződések szerint a földműves saját belátása szerint termelheti. A két hektáron felüli üzemekben, amelyekben az ipari növények és azok vetése tervezve van, a szerződéses beadást a megszokott eljárással kötik meg. A tervezett vetési területet úgy, ahogy eddig, levonják a köteles beadások alapjából. U * ■ ogy az ipari növények termelését elősegítsék, az önkéntes beadási szerződéseket több, mint egy évre kötik meg. Különösen előnyösek és jelentősek ezek a szerződések, melyeket az EFSz-ek három évre kötnek. Ezek a hároméves szerződések lehetővé teszik a szövetkezeteknek, hogy szakképzett dolgozókat nevelhessenek, gazdagíthatják termelési tapasztalataikat és végül, hogy az ipari növénnyel hoszszabb időre számolhassanak. Ezeknek a szerződéseknek az egyéves szerződésekkel szembeni előnye még az is, hogy nagyobb prémiumot biztosítanak a termelőknek. Ezek volnának nagyjában a mezőgazdasági termelés tervezésének szakaszán az utóbbi időben hozott főbb intézkedések. Mindezekben látjuk e párt és a kormány messzemenő segítségét a mezőgazdasági termelés fejlesztésében e földművesek anyag', érdekeitétételét a termelés növelésében, továbbá a dolgozók életszínvonala emeléséről való gondoskodást. P K. %
